A gopher (magyarul: "pocok") rendszer a Minnesotai Egyetem kabala állatáról kapta a nevét, mert ott kezdték el kifejleszteni 1991 elején. Eredetileg az egyetemi hálózaton található információforrások könnyebb elérésére tervezték, de mivel a programot nyilvánosan közzétették a hálózaton, rövidesen rendkívül népszerű lett az egész világon és kiváló eszköznek bizonyult a korábban FTP archívumokban és telnet-tel elérhető adatbázisokban, faliújság rendszerekben elhelyezett anyagokhoz való egyszerűbb hozzáféréshez. A gopher - sok Internet eszközhöz hasonlóan - kliens/szerver elven működik. A szolgáltató gép egy listát küld a hozzáférhető állományokról és alkönyvtárakról, amit a felhasználó gépén futó kliens menük sorozataként jelenít meg. A hierarchikus menükben kalandozva a felhasználó előbb-utóbb eljut az őt érdeklő dokumentumhoz, programhoz vagy adatbázishoz. És ami a legfontosabb: a menükben szereplő állományoknak nem kell ugyanazon a szerver gépen lenniük, olyan file-okra vagy directory-kra is hivatkozhatnak az egyes menüpontok, amelyek a világ másik végén, egy másik számítógépen vannak. A felhasználó észre sem veszi, hogy mikor megy át egyik gépről a másikra, nem kell hosszú Internet címeket megjegyezni és begépelni.
A gopher alapvetően szöveges állományok kezelésére jó, de el lehet vele érni képeket, hangokat, szoftvereket, kereshető indexeket is. A legtöbb anonim ftp archívum gopheren keresztül is használható, ami jelentős könnyebbség, sőt telnet hívások is indíthatók a gopher menükből. 1992 augusztusában kidolgozták a gopher+ protokollt, ami jelentősen továbbfejlesztette az eredeti gopher szabványt és számos új lehetőséget vezetett be (pl. MIME formátumok támogatása, online kitölthető űrlapok).
Sokféle gopher kliens közül választhatunk, többségük public domain szoftverként ingyenesen letölthető a hálózatról. Ráadásul az időközben megjelent WWW kliensek is képesek a gopher szerverekkel kommunikálni, igaz többségük nem támogatja a gopher+ szabvány minden lehetőségét (pl. nem kezelik az űrlapokat). Ha közvetlen Internet kapcsolatunk van vagy SLIP/PPP hozzáférésünk, akkor használhatjuk a PC-n futó karakteres vagy grafikus klienseket (Minuet, Hgopher, WinGopher, ill. Netscape, Explorer stb.). Ha csak egy "shell account"-unk van, akkor meg kell elégednünk a Unix vagy VMS alatt futó egyszerűbb karakteres klienssel. Az előbbiek kezelése pillanatok alatt megtanulható és ha jól vannak beállítva, akkor szöveges állományok mellett a multimédia anyagokat is meg tudják mutatni. A unixos "curses" kliens esetében a "?" megnyomásával kérhetünk egy listát a kiadható parancsokról, és a nem szöveges file-okat csak letölteni tudjuk, online megjeleníteni nem. Ezt a programot bárki kipróbálhatja. ha telnet-tel felhív egy olyan gépet, ahol van nyilvános gopher kliens szolgáltatás. Pl. telnet gold.uni-miskolc.hu és login: gopher. (Célszerű VT100-as emulációt használni!)
Fontosabb parancsok a Unix gopher kliensnél:
egy menüpont kiválasztása: | Enter vagy jobbra nyíl | |
visszalépés az előző menüre: | u vagy balra nyíl | |
lapozás a menüben: | szóköz vagy < és > | |
kilépés a kliensből: | q és Enter | |
letöltés megszakítása: | Ctrl/C | |
űrlap kitöltés megszakítása: | Ctrl/G | |
könyvjelző elhelyezése: | a vagy A | |
könyvjelzők előhívása: | v | |
az aktuális file elmentése: | s + file-név | |
az aktuális file letöltése (modemmel): | D | |
keresés az aktuális file-ban: | / | |
a file pontos helye és egyéb adatai: | = |
A gopher "sikeréve" 1993 volt, rövid idő alatt több ezer szerver jelent meg a hálózaton és ezek már több millió állományhoz biztosítottak hozzáférést. Azóta a multimédia és hipertext képességekkel rendelkező World-Wide Web gyakorlatilag kiszorította ezt a navigációs eszközt az Internetről. Azért van még néhány értékes információforrás, amely - legalább alternatívaként - gopheren keresztül is elérhető (pl. a Magyar Elektronikus Könyvtár: gopher.mek.iif.hu) A gopher szerverek sokkal kevésbé túlterheltek, mint a WWW vagy az FTP szolgáltatók. Mivel a gophernél többnyire csak rövid menüket kell átküldeni a hálózaton és utána lebomlik a két gép közötti kapcsolat, és mivel a WWW-vel szemben itt nincsenek nagy méretű képek, ezért a gopher nagyon "kíméletesen" használja a kommunikációs vonalakat. Ráadásul a legújabb verziójú gopher szerverek tudnak HTML dokumentumokat is szolgáltatni és oda-vissza megoldott az átjárás a Web és a gopher között.
ALAP INTERNET TÖRVÉNY: "Ami lefagyhat, az le is fagy."
NOÉ KIEGÉSZÍTÉSE: "Ami nem fagyhat le, az is lefagy."
HENRYKE KIEGÉSZÍTÉSE: "Ha mégsem fagy le, akkor megszakad a vonal."
NOÉ HTML SZABÁLYAI:
ALAPSZABÁLY: "A HTML annyira egyszerű hogy lehetetlen benne megírni azt, amit elképzeltél."
HENRYKE KIEGÉSZÍTÉSE: "Ahhoz, hogy könnyű legyen viszont túl bonyolult."
E-MAIL TÖRVÉNYEK:
- A címet mindig elgépeled.
- Ha nem gépeled el, akkor a cím megszűnt.
- Ha nem szűnt meg, akkor nem válaszolnak.
- Ha mégis válaszolnak, akkor viszont már későn.
- Ha ezek közül egyik sem igaz, akkor tegnap már megbeszéltétek IRC-n.
Egy hónapos kipróbálásra, március 23-ig megkaptuk a Dissertation Abstracts Ondisc 1994 január és 1997 szeptember közötti lemezét. A teljes DAO adatbázis már több mint 1.3 millió külföldi disszertáció adatait tartalmazza, az éves növekmény mintegy 40 ezer tétel. A bibliográfiai adatok mellett többnyire egy részletes tartalmi ismertető is van. Az adatbázis a Központi Könyvtár olvasótermi 101-es szobájában használható, a kikeresett adatok mágneslemezre letölthetők. A disszertációk teljes szövege is megrendelhető papíron vagy mikrofilmen, de ezért már fizetni kell.
A multimédia CD-ROM 7 nyelven, képekkel és videókkal illusztrálva mutatja be Korea történelmét és kultúráját.
A népszerű adatbázisok legújabb kiadása 1989-től 1997 végéig tartalmazza a magyar újságokban, heti és havi lapokban megjelent cikkek, valamint a külföldi újságokban szereplő magyar vonatkozású publikációk bibliográfiai adatait.
A kétlemezes kiadvány 45 darab gyönyörű Magyarország-térképet tartalmaz, melyek a 16. és 19. század között készültek. A térképek kisméretű GIF és nagyfelbontású TIFF formátumban vannak.
A "Multimédia a könyvtárban" c. könyv mellékleteként megjelent, gazdagon illusztrált CD az írás, a könyv és a papírgyártás történetét ismerteti, valamint bemutatja a legszebb magyar könyvtárakat.
A CHIP magazin mellett újabban ennek a két folyóiratnak a CD-ROM melléklete is megtalálható a Könyvtárban. A legfrissebb lemezek a LanCD szerveren át is elérhetők, a régebbi számok a 101-es szobában használhatók, másolhatók. Mindkét CD-n - a nyomtatott magazinok aktuális témáit illusztráló anyagok mellett - bőséges shareware és freeware válogatásokat találunk, többek között multimédia, WWW és Java szoftvereket - DOS, Windows, Win'95 és NT, OS/2 Warp és Linux operációs rendszerekre.
A Figyelő márciusi CD-ROM mellékletén a szokásos reklámok mellett gazdasági hírek, autós információk, tőzsdejáték, jogszabályok és szoftver demók találhatók.
NON-PROFIT
A Központi Könyvtár online és CD-ROM szolgáltatásairól az Olvasótermi
101-es szobában és a 13-27-es melléken lehet felvilágosítást kapni.