|
SZABÓ
ÁGNES
Árnyfürdő
Egy kiállítás topográfiája
talált
hely
Der
Künstler schafft durch Wahl, Verteilung und Entformung der Materialien.1 |
|
A
terület talajrétegződése a geológiai szakirodalom és a helyszínen végzett
fúrások alapján: felső-triász kori karbonátos kőzetekre rakódott alsó-oligocén
törmelékes kifejlődésű hárshegyi homokkő, agyag, agyagmárga formációval.
A földtörténeti újidő negyedidőszakát a Duna közelségében homokos kavicsüledék,
valamint ártéri, sokszor szerves iszap képviseli.2
A fent meghatározott ingoványon, a Kis-Duna-part égig
érő platánfái, az árnyas, régi termálfürdő és a Malom utca által határolt
kis szeglet egyik kertjében volt Kaposi Endre kronogrammáinak kiállítása
2009 őszén (Szimbiózis avagy Kronogrammák a kertben)3.
A kiállítás címében szereplő szimbiózis szó
az elsődleges asszociáción túl (kertben elhelyezett műalkotás), elsősorban
a tárlatnak otthont adó házra kívánt utalni. A múlt század harmincas éveiben
készült régi épület ugyanis minden részletében tökéletes párhuzama Kaposi
Endre ócskavas-alapú objektjeinek. Rézkilincses, gerébtokos ablakaival,
fagerendás kis verandájával, párhuzamos síkokat nem ismerő belső tereivel,
ósdi reteszekkel felszerelt kapujával ma már sok tekintetben elavult,
átalakításra váró alapanyag. Sorsa kizárólag emberi választás és
formálás függvénye.
A kiállított tárgyak és a Czuczor utcai ház szimbiózisa
Tandori Dezső Kronogrammákhoz fűzött verseivel sajátos együttállást
képezett ezen az őszön. Véletlen egybeeséseket és évtizedek alatt felgyülemlett
súlyos tartalmakat rejtő összefüggésrendszer jött létre, amelyre csakis
az alkotószellem képes.
Jelen írás kísérlet arra, hogy a Kaposi életmű utolsó
három évtizedében jelenlévő de a művészről szóló írásokban a festészeti
munkásság mellett lapszélre kerülő Kronogrammák megtalálják
helyüket ebben az összefüggésrendszerben, és az életműben.
talált tárgy
Talált
fürdőkben tárgyakul
tanulnak... |
|
...XII-XV. századi fazekak perem- és faltöredékei, XVI-XVII. századi
török edénydarabok, [...] török cseréppipa, török rézkancsó kiöntőcsöve
[...], törökkori lópatkók és egyéb vastárgyak, [...] a Malom utcában előkerült
ágyúgolyó, a terület közép- és törökkori lakottságára utalnak.5
A Czuczor Gergely utca és környéke a középkorban a meleg vizű tó partján
létrejött Hévíz település és az érseki Víziváros közti peremterület volt,
amiről a 17. században Evlia Cselebi is csak annyit ír: ...sorompós
kis külváros, [...] melyben a szegények laknak6,
majd így folytatja: E városkában egy tér van, azon a téren egészséges
vizű sáfi medence, melynek vízvezető csöveinél az imádkozó népek mosdásukat
végezvén, az istentiszteletet teljesítik.7
E tóparti külváros mind a mai napig hőforrásokban igen
gazdag.
Az említett Hévíz település, mondhatni kőhajításnyira
innen, az egykori meleg vizű (vagy hévvizű8)
tó partján helyezkedett el. Esztergom legújabb kori történelmében egyedül
a Hévíz utca őrizte a középkori suburbium nevét egészen a hatvanas évekig,
amikor végleg eltörölték a föld színéről. Erre a jellegzetes kanyargós
kis utcára azonban sokan emlékeznek még, így Kaposi Endre is. (A művész
egyébként a középkori topográfia léptéke szerint , maga is
a hajdan volt meleg vizű tó partján lakik, épp átellenben a középkorban
alapított közfürdővel.)9 A Hévíz utcát
nagyon szerettem. Nagy macskakövekből kirakott utca volt, ahol a járda
és az úttest nem különült el egymástól.[...] Ezeknek az utcáknak az volt
a különlegessége számomra, hogy lámpa nagyon kevés volt benne. Ahol a
lámpát nem lehetett látni csak a fényt, nagyon érdekes árnyékokat vetett.
Szóval az egésznek kicsit olyan misztikus, mesebeli hangulata volt....10
Ez a sejtelmes hangulat rögzült az 1961-ben készült
Sétáló című festményen, amely Kaposi korai városi veduta képeinek
egyik legelső darabja. A város falai közt megbúvó, föld alatt is lélegző,
évezredes történelme nagy hatással volt a fiatalon Esztergomba költöző
művészre. Ha végigmegyünk egy esztergomi utcán, ahol az öreg falak
és esti fények szűrődése között bandukolunk, akkor óhatatlanul azok a
gondolatok és hangulatok kerítenek hatalmukba, hogy valamikor kik jártak
ezeken az utcákon, kik fordultak itt meg, miféle emberek éltek itt előttünk,
milyen emlékeket őriznek ezek az utcák, és ezek a helyszínek.11
A hely történelme csak egy momentum az emlékek által
inspirált Kaposi művészetben, alkotásaiban az emlékezés motívuma ugyanis
a kezdetektől eredőként van jelen. Művészetében a valóságos, a reális
egy darabja emlékképként archiválódik és válik az adott pillanatban a
képalkotó logika eszközévé. Az emlékezet talált tárgyai ezek, az időtengelyen
elszórt fragmentumok: Kaposi számára ember, utcarészlet vagy tárgy esendőségben,
elmúlásban ugyanúgy osztozik.
Műfajra való tekintet nélkül tetten érhető sajátosság
ez alkotásaiban. Az emlékezés e belső törvényszerűsége átjárja az egész
Kaposi életművet, legyen az olajfestmény (Régi ház, 1964, Régi
malom, 1969, Régi műhely, 1973, Szepességi emlék, 1979),
fotómontázs (Történelem, 1965, Szomorú emlék, 1967, Ifjúságom,
1972, Múlandóság, 1975, Egy mese emléke, 1984), vagy
kollázs (Ajtók az emlékek szekrényéről I-II., 2001, Eroico,
2002, Visszapillantás, 2007). Ugyanaz a mozdulat imitál építőromboló
gesztussal időmúlást a kép felületén, mint ami kivágott képekből, saját
fotókból, gyermekrajzokból ragasztott képsíkot komponál.
A montírozás vagy, ahogy Bálint Endre nevezte,
montálás gesztusa hozza létre a nyolcvanas évek elejétől
készülő objektjeit (tárgymontázsait) is, a Kronogrammákat. A korábbi
időszakkal ellentétben, a nyolcvanas évek Kaposi Endre művészetében elsősorban
a (fotó)montázsok és tárgykollázsok időszaka. Ready-made alapú kollázsai,
és néhány combine painting szellemében született alkotás új technikai
szemléletmódot jelez művészetében. A tárgyakat képbe illesztő mechanizmus
azonban koherens része az emlékező, archiváló Kaposi-grammatikának.
A festészettől való hirtelen és éles elfordulás hátterében
több kudarcot vallott országos megmérettetés és a kortárs piktúra értékeivel
szembeni meghasonlottság áll.12 Ekkor kezd
kidobott, senkinek nem kellő, funkciójától megfosztott ipari hulladékok
gyűjtésébe is. Az ócskavas telepen, útépítéskor, lomtalanításkor fellelt
fém tárgyak Kaposi szemében egy letűnt kor mementói. Ezek az öntöttvas
kerekek, mezőgazdasági szerszámok, fogaskerekek, alátétek, csavarok sok
esetben még hordozzák az emberi kéz nyomát, a sorozatgyártás végső fázisaként
elvégzett utolsó simításokat. Kaposi talált tárgyai utalások, emlékfoszlányok
abból az időből, amikor ember és ember, ember és tárgy kapcsolatát nem
a fogyasztói társadalom fölösleg elvű szemlélete, hanem a kölcsönös tisztelet
és megbecsülés jellemezte. Amint Bárdosi rámutat: A műtárggyá varázslás
azonban nemcsak esztétizálás, hanem átmentés és tárgyarcheológia is, mivel
30-50, mi több 80-100 éves darabokról is szó van.13
A visszatérő elemként olykor szimbólummá erősödő motívumok
(kapu, hold) vagy ritkábban szándékolt szimbólumok alkalmazása
(pl. a fa) nem idegen a Kaposi nyelvezettől. Itt kell megemlíteni, hogy
a művész többször utalt többek között a szentendrei festészet,
Barcsay Jenő, Bálint Endre, Vajda Lajos, Ámos Imre, saját művészetére
gyakorolt hatására. Tény, hogy munkáin erőteljes impulzusok ismerhetők
fel az említett művészek bizonyos korszakaiból. A Kronogrammák
szempontjából kiemelendő Vajda Lajos és Bálint Endre emlékképeket, a valóság
motívumait vizionált jelekké alakító, önálló jelrendszerrel dolgozó gondolkodásmódja.
A lírai szürrealizmus szorosabb vagy tágabb asszociációkat megengedő,
sajátos szimbólumrendszerben gondolkodó alkotásaival szemben azonban Kaposi
festményein egy-egy motívumra koncentrálva hangsúlyozza jelképeit (Fák,
1975, Régi műhely, 1975, Kapu, 1989). A hetvenes évek
közepén keletkeztek azon tájábrázolásai, ahol a korábbi konstruktív
képszerkesztés egyszerűsége szimbolizáló tartalmú, erősen stilizált, dekoratív
felületekre vált (Repcés táj, 1975, Három fa, 1975).
A Kaposi-grammatikában ez a szűkszavú szimbolizmus gyakran visszatér
(Madár, 2000, Fiatal fák, 2006), ahogyan ez a törekvés érvényesül
a Kronogrammák rozsdás alkatrészeinek kiválasztásakor is. A kidobott
fémtárgyak pusztán létezésükkel válnak jelképpé, csakúgy, mint a visszatérő
elemként alkalmazott kerék, vagy a forgástestek bármilyen változata, hűen
az egyszerűségre törekvő, kevés motívummal dolgozó Kaposi szókészlethez.
Az eredeti funkciónak nyoma sincs, a művészi szándék kiiktatja a mozgást:
a kerék nem forog. (Az alkotásaival újra és újra az idő lényegiségére
kérdező művész ezzel a gesztussal, mintegy attribútummal ruházza fel szobrait.)
Mégis elmondható, hogy Kaposi objektjeinél csupán a művészi választásban
jelentkezik tudatosság, a tárgyak metamorfózisában nincs koncepció.14
Egyetlen cél az egymás lét-elemeivé válás.
Sajátos szimbiózisuk elhelyezés és (de)formálás
tekintetében a Merz- képek szerveződésével rokon. (Kaposi Endre is gyakran
fest rá, rajzol egyszerű jeleket tárgykollázsaira, mindez azonban csak
technikai párhuzam marad, nincs direkt utaló szándék Schwitters munkáira.)
Kurt Schwitterstől egyébkénként is távol áll az alapanyag
értelmezése, a Merz létrejötténél minden alkotóelem ugyanakkora értékkel
bír.15 ...a kifejezésre való törekvés
is ártalmas lehet a művészetre. A művészet maga a gondolat, az istenséghez
hasonlóan szublimálódik, megmagyarázhatatlan, mint az élet, meghatározhatatlan
és cél nélküli.16
talált nyelv
Aber
an den angetanen.
Ich bedaure, aber der Vers ist nicht von mir.17 |
(Kurt
Schwitters) |
Kaposi Endre a metafora logikáját használja tárgyainak nevesítésekor (Kronogrammák).18
Ennek nyomán a Kaposi nyelvhasználatban az egésztől megfosztott, lecsupaszított
ócskavas minden előzetes szándék nélkül párhuzamává válik
a schwittersi következetes költészet-felfogás alapegységnek, a
betűnek. A következetes költészet betűkből áll. A betűk nem ismernek
semmilyen gondolatiságot. A betűknek önmagukban nincs hangzásuk. Csak
amikor megszólaltatják őket, akkor kezdenek hangot ölteni magukra. A következetes
költemény értékkel ruházza fel a betűket és amennyiben csoportosan fordulnak
elő, egyiket a másikkal szembefordítja.19
A
schwittersi elmélet szerint, a tovább nem redukálható alkotóelem a következetes
alkotófolyamat részeként válik műalkotássá. A következetesség nála a tudatosság,
és a kifejezés konzekvens kizárását jelenti.
Betű a következő sor elejé
n.
Vagy**
*______
*bármelyik betű
**bármelyik betűre végződő szó20
Kaposinál a tudatosság egyedül a már említett igazi anyag
esztétikumában érhető tetten, de felismerhető ebben az alapanyag megtisztításának
igénye, hogy aztán a re-konstrukció gesztusa által létezzen tovább. Ez
a redukció és re-konstrukció működik a képzőművészettel párhuzamosan Tandori
lírájában is.21
Í
gy
is, ú
gy
is
bbfleképp
rténik,
hát
nem
mind
gy,
mfleképp
tö
rténik22
Schwiters (képző)művészeti írásainak közös vonása alapvetően pozitív,
építő jellege. Nála nem a tagadás motiválja az alkotás létrejöttét, hanem
egy őshangra komponált módszeres építkezés. Ezért a redukcióban
is elsősorban egy folyamat kezdetét kell látnunk, nem pedig a destrukció
végét. Kurt Schwitters a dadaizmusról szólva leszögezve, ő nem
dadaista többször hangsúlyozza, a dada művészet nem forradalom,
sokkal inkább evolúció.23 (Schwitters is
tisztában volt azzal, hogy a dada egyes ágai kultúra- és művészetellenes
megnyilvánulással élnek, így Hülsenbeck is. Toleráns vagyok és hagyok
mindenkit a maga világnézetében, még ha azt is kell mondanom, az efféle
magatartás nagyon távol áll a Merz-től24
írta Schwitters 1921-ben.) Szemléletében a konvenció kiiktatása sem egyszerű
ellenkezés, hanem fegyelmezett munkafolyamat: A Merz követeli, hogy
a művészi alkotás szabaduljon fel a kötöttségek alól. A szabadság nem
szemtelenséget jelent, hanem egy szigorú művészeti diszciplína eredményét.25
A konvenció, a kötöttség valójában olyan szellemi gát,
amely értelmezéseivel keretek közé szorítja a műalkotást. Ezért írja Schwitters
a Következetes költészetben: Az absztrakt költészet
nagy érdeme, hogy feloldozta a szót a hozzá kötődő asszociációktól.26
elül, elvonul (vihar, zaj)
elsimul (zavar)
lezajlik (valami), elalszik (ügy)27
Az értelem kizárólag akkor lényegi, ha azt is tényezőnek tekintjük.
Elismerem az értelem fontosságát az értelem-nélkülihez képest, de mégis
jobb szeretem az értelem nélküli dolgokat bár ez már az én személyes
ügyem28 mondja Kurt Schwitters.
Az értelmezés felszabadításáról beszél Kabdebó Lóránt is Az egy talált
tárgy megtisztítása kapcsán. Ezek szerint Tandori Dezső a szavak jelentéstani
pozíciójának megváltoztatásával, szétválasztásával, a hagyományos
jelentéstani funkción túlmutató kontextust képez.29
Tandori 1973-as kötetével kapcsolatosan többen megállapítják: ...lekicsinylés,
az eljelentéktelenítés iróniája uralkodik a kötetben30,
...verbális mikrokozmoszokból építkező szövegek31,
...legközhelyesebb faviccek felelevenítésével, bárgyú szójátékok
merész vállalásával [...] a jelentések olyan asszociációját szabadítja
fel, amely azután túlmutat minden esetleges viszonyításon32.
Lesz
vigasz
Lösz
vögösz
Lasz
vagasz
Lisz
vigisz
Lusz
vugusz33
A fent említett közhelyek is tökéletes szinkronban állnak a Schwitters
munkáiban is gyakran alkalmazott banalitás-elmélettel. Közhelyes
dolgokból Merz-et készítettem: műalkotást hoztam létre az önmagukban banális
mondatok értékelése és ütköztetése által34
írja a Merz 1923-as számában. Az elcsépelt mondatok,
üres frázisok, középszerű toposzok, és a mindennapok viccei valójában
a köznyelv ready-made-jei, egészben beilleszthető alkatrészek. Montírozásuk
az alkotás belső logikáját követi a hagyományos törvényszerűségekkel ellentétben.
Kurt Schwitters sokat idézett 1919-es Merz festészet
című írását munkáinak fogadtatásával zárja. Ezen megközelítéseknek
meg kellene könnyítenie munkáimhoz való közelkerülést mindazoknak, akik
követni akarnak. Nem lesznek sokan. Új munkáimat a többség ugyanúgy fogadja
majd, mint eddig, megvetéssel és gúnyolódással.35
Schwitters életművében elválaszthatatlanul kapcsolódik
össze költészet és képzőművészet. Művészetelméleti írásai munkamódszerének
valóban következetes beszámolói, amelyek egyszerre vonatkoznak irodalmi
és festészeti munkáira. A Merz festészetről és a költészetről vallott
elképzelései egybefüggő és komplex egységet alkotnak, a nyelvhez hasonló
integratív módon.
Ezért is volt sajátos együttállás az őszi szimbiózis
találkozó.
Az alkotás iránti elkötelezett alázat hozta létre azon a szeptemberi éjjelen
Tandori Dezső Kronogrammákhoz írottt verseit is.36Rettenetes
adagokat tudok ma is teljesíteni: 7-et a 9 Schwittersből szept. 4-én rajzoltam,
este 6 és fél 9 közt37 mondja
Tandori. Képet alkotni vagy leképezni ugyanaz a motívum
hajtja: a műalkotás belső logikája. Így történhetett, hogy a Fürdőző
árnyak asszociációs lehetőségeiben a véletlen törvényszerűségeképpen
létező, nagyon is valóságos összefüggések sejlenek fel. Tandori
kivételes intelligenciával figyeli Kaposi tárgyait, szemlélődésében különleges
érzékenységgel kapcsolódik össze a képzőművészeti és költészeti technika,
emlékezés és vízió, illetve az alkotó(k) személye és a tárgy maga.
Képzeletünk égi terén
A talált tárgy nem ő, te, én,
És alkonyán a tovafürdő napnak
Forgásuk tűntét keresve kongatnak...38
1866-ban Városház köz, 1891-ben Városház utca. A 19. század végén
népi elnevezésével, a Kecskeméthy közzel is gyakran találkozunk. Az utca
a városházától Kecskeméthy János könyv- és papírüzletéhez vezetett.
1905-től
Czuczor Gergely utca.39
Festészet
és tárgy-montálás a nyolcvanas évektől kezdve szorosan összetartozó,
szimultán létező tevékenység Kaposi Endre művészetében is. A Kronogrammák
szerves részei az életműnek, nyelvhasználat tekintetében sok szállal
kapcsolódnak a művész festészeti munkásságához, de szellemi rokonságban
állnak Schwitters Merz festészetével is. Kaposi Endre művészetében a festészetből
való kihátrálásként40 is értelmezett
tárgykollázsok valójában nem művészi pótcselekvés, és mentegetőzés következményei,
sokkal inkább a megtalált poézis teremtményei.
|
A
művész az anyagok választása, elhelyezése és átformálása által alkot.
Schwitters, Kurt: Die Merzmalerei. In: Ich ist Stil.
Stedelijk Museum Amsterdam, NAI Publishers, 2000. 90. (ford. Lami
Szabolcs) |
|
Talajmechanikai
szakvélemény Esztergom, Czuczor Gergely utca 6., 19772 helyrajzi számú
házához. Máté-Terv, 09014. 2009. május 11. |
|
Kaposi
Endre kiállítása Esztergomban. (Czuczor Gergely utca 6.) 2009.
szeptember 18. 2009. október 29. rendezte:Szabó Ágnes |
|
Tandori
Dezső: Fürdőző árnyak. Új Forrás 2010/3. |
|
Horváth
István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergomi és a Dorogi
járás. 1979. 159. |
|
Karácsony Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai
16601664. Budapest, 1904. 275. |
|
Karácsony, 1904. 275-276. |
|
Balogh
Albin: Esztergom Árpád kori helyrajzáról. In: Esztergom
Évlapjai V. évf. (1930.) 1-2. sz. 31. |
|
A fürdőt (balnea communia) III.Béla király felesége, az antióchiai
származású királyné, Anna (Ágnes) alapította a 12. század második
felében (1184-ben halt meg).ld. Horváth, 1979.160. és Zsoldos Attila:
Az Árpádok és asszonyaik a középkorban. A királynéi intézmény az
Árpádok korában. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005.
176. és 189. |
|
10
Kaposi EndreSzabó Ágnes: Beszélgetések. Kézirat. 2009.
április |
|
Virág Jenő: Önarckép a széttört óraszámlapon. Beszélgetés Kaposi
Endrével. In: Művészeti Műhely 1990/1. 15. |
|
Erről
az időszakról lsd. Wehner Tibor: Kaposi Endre-1989. In: Wehner
Tibor: A hetvenes-nyolcvanas évek. Vonások Komárom-Esztergom megyei
művészek arcképeihez. Tatabánya. 1991. 28. |
|
Bárdosi József: Kronosz halott. In: Bárdosi József: Tulajdonságok
nélküli művészet. Orpheusz, 2005. 179. |
|
A
junk arttal való rokonítás, illetve a Kronogrammákról szóló
irodalomban és köznyelvben előforduló szemétszobor kifejezés
figyelmen kívül hagyja e tudatos művészi választást, ezért nem helytálló.
Az alapanyag kiválasztásában nagy szerepe van az igazi anyagnak:
A vasat, a rezet IGAZI ANYAG-nak tekintem, kisipari megmunkálásukat
IGAZI EMBERI MUNKÁNAK. [...] Ezek még romjaikban is hordozzák a tökéletes
megoldások keresése érdekében kifejtett szellemi és fizikai erőfeszítés
heroizmusát. Ez jelenti szépségük forrását. In: Kaposi Endre
levele Szabó Ágneshez. 2010. január. Kézirat. |
|
Schwitters, 2000. 90. |
|
Schwitters,
Kurt: Merz. In:Grazioli, Elio:Kurt Schwitters. Riga/
29. Monza, 2009.28.(ford. Szabó Ágnes) |
|
De
csak azoknak, akik érintettek. Sajnálom, ezt a verset nem én írtam.
Schwitters, Kurt: Banalitäten. In: Kurt Schwitters.
Grazioli, Elio. Riga/29, Monza, 2009. 39. |
|
Ebben az összefüggésben a tárgyak alkatrészei és a kronogramma betűi
megfeleltethetők egymásnak. |
|
Schwitters, Kurt: Poesia consequenziale. In: Grazioli, 2009.
42. (ford.Veres Ágnes) |
|
Tandori Dezső: Salon; Évszám (részlet) In: Tandori Dezső: Egy
talált tárgy megtisztítása. Budapest, Magvető, 1973.37. |
|
Radnóti Sándor: Talált tárgyak költészete. In: Új Írás
1974/4. 125. |
|
Tandori
Dezső: A. Rimbaud a sivatagban forgat (A panaszfal vigasza).
In: Tandori,1973.102. |
|
Schwitters, Kurt: Il dadaismo. In: Grazioli, 2009. 44. (ford. Szabó
Ágnes) |
|
Schwitters, Kurt: Merz. In: Grazioli, 2009. 29. (ford. Szabó
Ágnes) |
|
Schwitters, 2009. 29. (ford. Szabó Ágnes) |
|
Schwitters, Kurt: Poesia consequenzionale. In: Grazioli, 2009.
42.(ford. Szabó Ágnes) |
|
Tandori Dezső: Egy szó alibije (Az Országh szótárból)(részlet).
In: Tandori, 1973. 81.
|
|
Schwitters, Kurt: Merz. In: Grazioli, 2009. 33. (ford. Veres
Ágnes) |
|
Kabdebó Lóránt: Megközelítések egy talált tárgy megtisztítására.
In: Kabdebó Lóránt: Versek között. Tanulmányok, kritikák. Magvető,
Budapest, 1980. 525. |
|
Radnóti,
1974. 124. |
|
Aczél Géza: Talált tárgy elveszett poézis. In: Alföld
1974/5.72. |
|
Kabdebó, 1980. 525. |
|
Tandori Dezső: Hogy ki ne jöjjünk a gyakorlatból. In: Tandori,
1973, 45. |
|
Grazioli, 2009.38. (ford. Szabó Ágnes) |
|
Schwitters, Kurt: La pittura Merz. In: Kurt Schwitters.
Grazioli, Elio. Riga/29. Monza, 2009.23. (ford. Szabó Ágnes) |
|
2009 szeptemberében (8-án?). |
|
Valószínűleg egy évvel korábban, 2008 szeptemberében. Tandori Dezső:
Kurt Schwitters nyolc és fél. In: Forrás 41.évf. 2009/3. 58. |
|
Tandori Dezső: Fürdőző árnyak Új Forrás 2010/3. |
39 |
Pifkó Péter: Esztergomi utcák 17001990. Esztergom, 1990.
47. |
|
Miltényi Tibor: Három nemzedék. In: SzellemKép, 1997/2-3. |
|
|