Új Forrás - Tartalomjegyzék - 2009. 5. sz.
 
 
 
 

 

SZEGEDI KOVÁCS GYÖRGY

 

A tükörből apám 


Húzom le a borostát,
ismerős ez a szájállás:
kissé jobb oldalra fölbiggyesztett ajkak,
összenőtt vastag szemöldök,
az orr ferdesége
és a mi apró szemünk,

de a vonzódás kifeszített szálán
oly lassan száradnak
könnyes összetartozásaink. 



Csak még egyszer 


ott
a kút mentén
a szépen vágott sövények mellett
még éppen elférsz apám

ott
közelíts
ahol a tűhegyes kegyelem
a tested még átkarcolja

mutasd meg
faragott dobozkád
hadd forgassam a kezemben
megdagadt ujjaimmal simítván
csak még egyszer
a kés-vájta göröngyös rózsákat.