Új Forrás - Tartalomjegyzék - 2009. 1. sz.
 
 
 

 

NÉMETH J. ATTILA

 

Nyárvíz 


kékhusu pára          omlik a nyárba
reccsen a napfény          és bogarakként
mind ami hírlik          potroha nyílik
fordul a fényre          tudja mivégre
leplezi titkát          még nem alítják
sorsom a tények          furcsa szövétnek
feslik az erdő          hegyre tekergő
útszalag ázik          szél kaparászik
elhal a légben          rossz tüdejében
fülled e gyárnak          mondd kire várjak

kékhusu pára          rést üt a nyárba
     pillaközön           illatözön
               habzik a hársfa

 

 

Köldöknéző 


Mert csonkolással jössz Te is világra
Levágják rólad anyádat és csomót
Kötnek rád, hogy soha ne feledd
Hogyan kapcsolódtál egyszer
Igazán valaki másra
                                                                    szeretet

Így leszel egyszerre
Több és kevesebb fájón
Ég időnként a hiánya miközben
Naponta keresed helyette az egyetlen
A legerősebb, Istentől kapott kötőszót: