Nyárvíz
kékhusu
pára omlik
a nyárba
reccsen a napfény és
bogarakként
mind ami hírlik potroha
nyílik
fordul a fényre tudja
mivégre
leplezi titkát még
nem alítják
sorsom a tények furcsa
szövétnek
feslik az erdő hegyre
tekergő
útszalag ázik szél
kaparászik
elhal a légben rossz
tüdejében
fülled e gyárnak mondd
kire várjak
kékhusu pára rést
üt a nyárba
pillaközön illatözön
habzik
a hársfa
Köldöknéző
Mert
csonkolással jössz Te is világra
Levágják rólad anyádat és csomót
Kötnek rád, hogy soha ne feledd
Hogyan kapcsolódtál egyszer
Igazán valaki másra
szeretet
Így leszel egyszerre
Több és kevesebb fájón
Ég időnként a hiánya miközben
Naponta keresed helyette az egyetlen
A legerősebb, Istentől kapott kötőszót: