Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 2005. 10. sz.
 
 
GYŐRFFY ÁKOS


Matt

 
Ketten voltunk csak a turistaházban
Esténként a gondnok jött megnézni
a kazánt. Fiatal, szőke lány,
Bolzanóban volt pincérnő

másfél évig, egy szállodában.
Erről sokat beszélt, hogy ahhoz
képest most, egy
olyan helyről
egy
ilyen helyre visszajönni.

Katasztrófa, mondta, itt
tényleg semmi sincs.
Miután elment,
kettesben üldögéltünk

a társalgóban.Vállalati
üdülő volt azelőtt a
turistaház. Tévét nem
akartunk nézni, a kocsma

korán zárt, az a néhány
erdész és favágó
alighogy megitta a fél
deci töményt fröccsel,

már el is tűnt a sötétben.
Sakkoztunk, mindig
vesztettem. Aztán utolsó
este történt valami,

magam sem értettem,
de hirtelen átláttam
az egész helyzetet.
Tudtam, két vagy

három lépés kell csak,
hogy meglegyen a
győzelem. Nem akartam
elhinni, el sem tudtam

képzelni, hogyan alakulhatott
így. Alig vártam, hogy
megléphessem azt a mindent
eldöntő utolsó ugrást a lóval.

Megléptem, hosszú csend,
lassan felnéztem, vártam
a hatást, és akkor azt kérdezted,
látom-e. Persze, mondtam,

hogyne látnám, matt. Igen,
tényleg matt, de te magadnak
adtál mattot, mondtad.
Néztem a táblát, először nem

fogtam fel, aztán hirtelen
megértettem. Tökéletes
támadás önmagam ellen,
minden lehetséges menekülési

út elvágva. Kérdeztem, miért
nem szóltál közben. Látni akartam,
meg tudod-e csinálni, mondtad.
Úgy látszik, igen, akartam

mondani, de nem szólaltam
meg. Néztem ki az ablakon
a csillagtalan, ködös, dermesztő
középhegységi éjszakába, és félni

kezdtem hirtelen. Felálltam,
behúztam a függönyt.
Úgy látszik, igen, mondtam
a molyirtószagú, vörös

függöny redőibe, és nem
mertem visszafordulni.