Új Forrás - Tartalomjegyzék - 2005. 3.sz.
 
Mint a végállomásnál
 

Mint mikor végállomásnál
kinyílik az ajtó, és sietve
felbukkan egy ősz anyó
a visszapillantó üvegjén,
kisiskolás csapat következik,
özönlenek a busz kitárult
ajtaján, vidáman lökdösődve,
szédült, vad szerelmesek,
egymásnak esve, szétválaszthatatlanul,
körmök nyomával arcukon,
aztán egy kismama, ruhácskákat
cipelve karján, aktatáskás
férfiak, kigyúrt izom, és persze
sötét tükrű szemüveg, néhány öreg,
majd illatfelhő és egy nő, alig-cipőben,
kopott csavargócsapat nyomában,
és egy rézfúvós nagyzenekar,
az esti koncert után búcsúzódva,
égő tekintetű kamaszok, törékeny,
érett arcú lányok, furcsa, felöltős alak,
csokornyakkendővel, gondolkodón,
s végül, egy kis szünet után
saját arcára lát a buszsofőr,
amint leszáll, s a tükör lassan elhomályosul.