Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 2004. 5. sz. 
 
PINTÉR SÁNDOR
 
 
Memento mori
 

Egy téli fa. Érzéstelenítés nélkül. Vérző
Sebének felfakadt reggele. Mangánlilát ágaival,
Gyökerei bogával az örök szürkét: mintha valami

Híd lehetne így az összekarcolt ég s az álomba
Borult humusz között: létra, melynek minden foka
Rozsdamarta ág, önnön rozsdás tüdejét szolgálva

Föl a rothadásnak. Egy téli fa. Mint
Savval korrodált, ereit műanyaggal feltöltött szív,
Úgy csupaszon és úgy pontosan:

Az ágak műgonddal komponált argumentuma.
Egy cinke csak, egyetlen eltévedt cinke
Dalolja posztulátumát: memento...memento...memento mori!