Új Forrás - Tartalomjegyzék - 2003. 9.szám
 
NAGY GÁSPÁR
 
 
Utókor (4)
 

A hatvanadik évében
járó, de mindig bölcs
Arany János
Intés című versét
1877-ben írta.
Jegyezzük meg:
a költők közül
például ekkor
született Ady Endre,
sőt öregapám is,
aki egyáltalán
nem figyelmezett
Aranyra,
sem semminő arányra,
holmi mértékre:
arany-szabályra.
Dehogyis gondolt
jövendő időkre,
ezért csak fejben
hordta s őrizte
vérbő rigmusait.
Tehát mindenképpen
nevezetes esztendő
lett az 1877-dik!
Nos, az esztendők
megszaladoztak,
korosodtak azóta.
Századokat váltottunk
át apró, sebes évekre,
és már egy újabb
évezred küszöbén
hasalhatunk el,
ha nem nézünk
az orrunk elé.
De hosszú szerkesztői
múltam egyetlen haszna,
talán mentsége is lehet,
hogy Arany,
azaz "hunyt mesterünk"
emlegetett versét sokszor
körmöltem le s ajánlottam
(másolandó penzumként is)
mindazoknak, akik hozzám
fordultak tonnányi
kéziratukkal...
Reménykedem:
talán, talán... használt
vagy használni fog
az
Intés minden betűje, sora:
halhatatlan arany-pora...