Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 2003. 6.sz.
 
KELÉNYI BÉLA
 
Ake Nilsson naplójából
 

Majd ahhoz is hozzászokom, hogy még álmomban sem találkozunk, hogy egész éjszaka az üres utcákon járkálok, valamilyen elsötétített város üres utcáin, és azzal sem törődöm, hogy nem ébredek fel, vagy - ami számomra egészen mindegy - éppen fordítva: arra ébredek minden éjjel, hogy nem fogok álmodni többé.

*

"Lángoló tűztenger az égen!" - kiáltotta a haditudósító, mielőtt kikapcsoltam volna a hangot, vörös és narancssárga füstben villantak fel az épületek körvonalai, csend volt, jobban mondva az a végtelenül szelíd zongoradarab szólt a csendben, aminek a "Spiegel im Spiegel" címet adta a szerző, a szobányi tükör mélyén pedig lángolt az ég, a tévé képernyőjének tükrébe zárva.