Új Forrás - 1999. 7.sz
    TÁBOR ÁDÁM
     
    Törley tézisek *
     
     
    A magyar irodalom régi jó irodalom.   
    Erdély Miklós újabb jóság, mint a jó magyar irodalom. Erdély Miklós az   
            utolsó 30 év művészi forradalmának legnagyobb mestere Magyar-  
    országon.  
    Erdély Miklós igaz, igazán jó magyar író.  
    A szellemi forradalom lelki mozgatórugója a szabadság megosztásának         szenvedélye. A szellemi ellenforradalomé az irigység.   
    Azokból, akik újabban szellemi ellenforradalmat hirdemek, a szabad szel-  
            lem iránti irigység beszél.   
    "Irigység volt a pokol őrmestere, és LESSZIS, az egyetlenegy!"  

    A szellemi forradalom mellékesen a politikai szabadság forrása.  
    A szellemi ellenforradalom mindenekelőtt a politikai hatalom szolgálóleánya.   
    A politikai hatalom zárt szám: amennyivel több % jut belőle az egyik   
            pártnak, annyival kevesebb jut a másiknak.  
    A szellemi hatalom nyílt szám: mennél nagyobb a mester, annál nagyobbra  
            nőhetnek a tanítványai.   
    Erdély Miklós nem úgy beszélt, mint az írástudók, hanem mint akinek   
            hatalma van.   

    Erdély Miklós kiállításának megnyitóján fent a leghátsó teremben tanítvá-  
            nyai és barátai egy koncerten és egy akcióval valóban megidézték   
            Erdély Miklós szellemét.   
    Tudtuk nélkül mellesleg a valóságra másolták egy 1986 szeptemberi ál-  
            momat, amelyet 1988-ban egy Erdély Miklós-emlékesten felidéztem ,  
            és amelyet tavalyi kötetemből most idemásolok:   
    "Nagy tömeg valahol. Elöl filmvetítés: beszélgetésfoszlányok alapján vala-  
            mi avantgárd, irodalmi jellegű filmről van szó (állítólag jövőre mozi-  
            ban is vetítik). Elől a művészek, szerzők élőben: nem is filmvetítés -  
            inkább vallásos oratóriumszerű mise zajlik.  
            Papp Tamás kérdez valami rítustechnikai problémáról - nem tudom.   
            Balomon Fábián Ildikó hallgatja az Erdély-operát, és ő is, én is előre   
            mondjuk: 'furcsa, üreges zokogás'. Mindezt nem szomorú, inkább   
            az igazi művészi élmény okozta derűs, felszabadult hangulatban."  
    A vallásos oratóriumszerű misén a megnyitón zsidó ima hangzott fel, és  
             magunkhoz vehettük Erdély Miklós fluidumszerű szellemét magyar  
            fütyülős barackpálinka formájában.  
    A Műcsarnoknak pontosan azon a pontján, ahol 2 és fél évvel ezelőtt   
            Szentjóby Tamás felállította a Szombat Trónját.   
    Erdély Miklós fluidumszerű, értékelvűen anarchista szelleme a polgári   
            haszonelv, a nemzeti provincializmus, a felekezeti klerikalizmus,   
            mindenféle rendiség és cenzúra legnagyobb ellenfele.   
    Erdély Miklós értékelvűen anarchista szelleméből ma egyetlen újság képvisel  
            valamit: a Magyar Narancs.  
    Nem véletlen, hogy ennek az újságnak a fennmaradását ma veszély fenyegeti.  
    Segítsék a Magyar Narancs életben maradását: szegüljenek szembe ilyen   
            módon is a pokol őrmesterével.  

    Erdély Miklós eleven univerzális forradalmi szabad szelleme ellenáll min-  
            den intézményesítésnek és parcellázásnak.  
    Erdély Miklós szellemét nem lehet konferenciák kalodájába zárni és mi nem   
            tarthatunk róla szakmai előadásokat.  
    Mert NEM LEHET A TEHEHERET, NEM LEHET A TEHEHERET ,   
            BEHEBEDESZKÁZNI.  
    NEM LEHET A TEHEHERET, NEM LEHET A TEHEHERET   
            BEHEBEDESZKÁZM!   
    Az Erdély Miklós-szimpozionnak csak akkor van létjogosultsága, ha annak  
            a tudatosítására szolgál, hogy nem lehet Erdély Miklós-szimpoziont   
            rendezni. Ha nem bebalzsamozni akarja Erdély Miklós szellemét,   
            hanem elevenen tartani.   
    Erdély Miklós élt, Erdély Miklós él, Erdély Miklós élni fog.  
    Dicsősége nem múlik el soká, / Évek múltán sem hagyomány.   
    A hagyománynak csak akkor van létjogosultsága, ha nem csupán önmagát   
            jeleníti meg, hanem mindenek előtt azt, aminek a hagyománya: a   
    kezdetet.   
    EchodDDD.   

    * (Elhangzott 1998. október 26-án az Erdély Miklós-szimpozionon, a Műcsarnokban.)