Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 1999. 2.sz.
 
Z. NÉMETH ISTVÁN
  
Két szerkezet
  
Elhihetnéd már, hogy élek,
észrevehetnéd, hol állok,
körvonalak közt bújkálok,
mikor nem vagy velem.
A múltunk már lakhatatlan,
a jövőnk még érthetetlen,
százfokos szerelmi lázban
tetten ér a jelen.
Kérdezni akartál, ne tedd,
lázadni szeretnél, ne most,
szememből elmozdul életed.
Én porszem, te meg kaviár,
várunk egy bezárt kapunál,
két türelmetlen szerkezet.
 
 
Létmuri
 
Létre csalnak, orvul hitegetnek,
beavatnak, később letagadnak,
lápra visznek, falánkan fojtogatnak,
lépedre lépnek, félénken fejtegetnek,

gázt adnak, majd a fékre lépnek,
kézre adnak, vágnak emlékbe léket,
táncra kérnek, titokban felfedeznek,
eltakarnak, s hirtelen lelepleznek,

jégre tesznek, csókokkal gyújtogatnak,
óva intenek: vigyázz!, majd bújtogatnak,
gyémányttal etetnek, lakhatsz mély odúkat,

lefizetnek, fizethetsz szép adókat,
felhigítanak, megfőznek, megkevernek,
s közben azt morogják, mert ők úgy szeretnek.