|
SZÉNÁSSY
ZOLTÁN
Beöthy Gáspár naplója
1849-ről
Az 1848-as esztendő végére a hadi helyzet
kedvezőtlenül alakult. December 13-án Windisgrätz átlépte a határt, mintegy
50 000 főnyi hadseregével. A Duna bal partján pedig Neustädter tábornok
nyomult előre, kb. egy dandárnyi erővel. A Duna két partján zajló hadműveletek
összehangolását kívánja szolgálni az alábbi osztrák hadparancs:
"A főhadseregparancsnokság (Windisgrätz)
utasítása Kempen altábornagynak Pozsonyba.
Oroszvár...dec. 22.
Csapataink
felállítását illetően szükségesnek tartom, hogy értesítsem Önt a Neustädter-dandárra
és a Simunich altábornagy hadosztályára vonatkozó rendelkezésekről.
Miközben a
hadsereg zöme a Duna jobb partján Győr irányába nyomul előre, ugyanakkor
Neustädter tábornok a Csallóközben a Duna bal partján hasonló magasságban
vonul előre Komárom ellen..." 1
Az abszolút erőfölényben lévő osztrák
hadsereg támadásának a hiányosan felszerelt és kiképzetlen magyar honvédsereg
nem tudott ellenállni. Görgey - aki a schwechati vereség után átvette a
parancsnokságot Móga tábornoktól - a lassú visszavonulás taktikáját követte,
de Komáromot felkészítik az ellenállásra, a hosszú ostromra. December 18-án,
a hadügyminiszter rendeletével, a város összes iskoláját lefoglalják hadikórház
céljaira. Élelmet, takarmányt, lőszert, védősereget összpontosítanak a
városban.
Kossuth még
1848. november 4-én Pozsonyban adja ki a magyar és német nyelvű felhívását,
melynek értelmében - már számolva Windisgrätz támadásával - felszólítja
Dunántúl közigazgatási vezetőit, kormánybiztosait, az élelmiszerek és takarmányneműk
azonnali felvásárlására. Kossuth egyúttal intézkedik, hogy a felhalmozott
készleteket Komárom várába szállítsák.2
Görgey stratégiai
elképzelését, hogy Győrt védelmezni fogja, az időjárás keresztül húzta.
A folyók: Duna, Rába, Rábca, annyira befagytak, hogy azokon ágyúkat is
keresztül lehetett vontatni. Így a fővezér, nem látva reális lehetőséget
a védelemre - Győrt december 27-én kiürítik, és Komárom irányába vonulnak
vissza. Komárom előtt előbb december 29-én Bábolnánál, majd 30-án Mórnál
próbálják megállítani az osztrák előnyomulást. Azonban mind a két ütközet
vereséggel végződött. Az erőfölényt nem lehetett ellensúlyozni. Görgey
előtt most két választás volt: Komáromban maradni, vagy Pest felé visszavonulni.
A vezér az utóbbit választotta. E kérdés stratégiáját elemzi Görgey István
is: "Komáromba vetni magát - ennek politikai oldala is volt. Ennek hordereje
pedig első tekintetre kiszámíthatatlan[...] ha Artúr bátyám hadserege Komáromba
veti magát, a Perczel tábornok hadteste a sárkányi szoros körül[...] odavész,
Budapest pedig s a kormány és az országgyűlés védtelen hagyatnak Windischgrätz
hadseregével szemben. Ezért Artúr bátyám Komárom várát csak biztosította
úgy, hogy egy rendszerinti ostromot is kiállhasson, többi seregével pedig
maga most Igmándtól a Vértesbe vonult - Perczellel egy azon színvonalon,
hogy a mészáros úton s neszmélyi vörösvári úton a fővárost fedezze."3
Komáromot
az osztrák csapatok 1848. december 29-én érték el. A vezénylő tábornok
a város előtt Ács községben állította fel főhadiszállását, és innen küldte
Komáromba az első hadikövetet, követelve a város átadását. Erről szól az
alábbi osztrák hadijelentés:
"A II. (Wrbna) hadtestparancsnokság
jelentése a cs. k. hadseregfőparancsnokságnak Győrbe.
Ács, 1848.
dec. 29.
A II. hadtest
délután 3 órakor a Csorich-hadosztállyal és Colleredó-dandárral megérkezett
Ácsra. Ezt a helységet megszállta és a Komáromba vezető úttal szemben foglalt
állást. Valamennyi csapat, az előőrsök kivételével, itt táborozik. A Lederer-dandár
még ma Czonczóra megy és a Czonczó- pataknak a Dunába való befolyásánál
állást foglal balszárnyunk védelmére.
A Lichtenstein
herceg lovasosztály Harkályig, Mocsáig és Ószőnyig ment előre a komáromi
úton Pest felé és ezeket a helységeket megszállta.
Erős őrjáratok
portyáznak Újszőny felé és tartják az összeköttetést a nevezett három állomással,
valamint az Ácsnál lévő hadtest előőrseivel[...] Holnap megkezdem a hídfő
szűk körülzárását, felszólítom a parancsnokot Komárom átadására."4
Komárom várának parancsnokától - Majtényi
tábornoktól - a hadikövet, Bach őrnagy elutasító választ kapott. Ezután
Wrbna tábornok tovább folytatta útját Buda felé, Ramberg tábornokot hátrahagyva
az ostromra.
Ezzel elérkeztünk
volna Komárom városának ostromához, ahhoz az esztendőhöz, melynek napjai
Beöthy Gáspár naplójában vannak megörökítve. Mielőtt azonban rátérnénk
e páratlan jelentőségű napló elemzésére, nem lesz tán érdektelen megismerkedni
a Beöthy-házzal, illetve magával a Beöthy-családdal.
Volt Komáromban
egy történelmi emlékekben rendkívül gazdag épület, amely nagy szellemek
egész sorát idézte több generáción át. A Rozália tér 2-es számú házáról
van szó, amely - sajnálatos módon - 1982-ben a városrendezés áldozata lett.
Ez volt a három utcára nyíló híres Beöthy-ház. Komáromban alakult meg Magyarország
első hajóbiztosító társasága 1807-ben, 300 000 forint alaptőkével. A társaság
pénztárosa Beöthy Gáspár, ügyes-bajos hivatali teendőit itt végezte. Ide
jártak a hajótulajdonosok biztosítási ügyeiket intézni. Gondoljunk csak
Jókai híres regényére, az Aranyember című művére, az abban szereplő
hősökre: Brazovics Anasztáz, Tímár Mihály, azaz Domonkos Jánosra, akit
Jókai személyesen ismert. Ekkor vált fogalommá Komáromban a Beöthy-ház.
Itt születtek irodalmunknak olyan kiválóságai, mint Beöthy László és fivére
Zsigmond. És itt nőtt fel a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Beöthy
Zsolt is. Az 1849-es ostrom után, amikor a fél város romokban hevert, a
felszabadító honvédsereg vezérei közül ide szállt meg Damjanich és Klapka
tábornok. De sokat járt ide az ifjú Jókai is, aki keresztszülőit tisztelte
Kováts Katalin és Beöthy Gáspár személyében: "Rám nézve - írja Jókai -
sokszorosan emlékezetes a Beöthy család. Mi annyira össze voltunk fonódva
a társas életben. Anyáink kölcsönösen keresztanyák voltak, és a Beöthy
család valamennyi testvérével kereszttestvér vagyok. A Beöthy-háznak ifjonc
diákkoromban mindennapos látogatója voltam."
Az előzmények
és körülmények taglalása után, térjünk rá a nevezett napló elemzésére.
Beöthy Gáspárnak, mint pénztárosnak, életeleme volt a pontosság. Ezt pozitívumát
a családi életben is hasznosította. Naplót vezetett a család életviteléről.
A nyolcas számú naplója éppen a tragikus 1849-es esztendőt tárgyalja. A
tizenkétszer tizenkilenc cm-es, és harminc lapból álló füzetben a jegyzetek
számozva és keltezve vannak. Igen érdekes gazdaságtörténeti, hadtörténeti
és vallástörténeti adalékokra lelhetünk benne. A napló megörökítette a
hónapokig tartó ostrom minden mozzanatát, úgy, ahogy a városban egy polgár
és egy család átélte. A napló hadtörténeti jelentőségét az is emeli, hogy
olyan belső dolgokat is rögzíteni tudott az ostrommal kapcsolatban, melyek
a polgári lakosság előtt ismeretlenek voltak. Ugyanis Beöthy Gáspár idősebbik
fiának, Zsigmondnak a sógora, Szinnyei József, mint főhadnagy szolgált
a védő seregben. Sőt, hónapokon át a térparancsnokságon, Meszlényi ezredes
mellett (aki Kossuth sógora volt) teljesített szolgálatot. Szinnyei főhadnagy
így tudott beszámolni Kossuthnak komáromi látogatásáról, a térparancsnokságon.
Idézet Beöthy Gáspár naplójából: "1849. január 1-én estéli 6. és 7. óra
közt a Komáromi Várkormány rendeletéből Horváth József őrnagy a Dunántúli
(Csillag-vár - Sz. Z.) erősség parancsnoka a Majoromban létező 15 öl hosszú
és 4 1/2 öl szélességű Búza Szalma Kazlamat Honvédjei által oly czélból,
hogy az egyéb Majorságomat a tűz által megsemmisíthesse - felgyújtotta.
Mivel azon időben teljességgel semmi Szél nem lévén, csupántsak ezen Szalma
Kazalam égett porrá."
Az új esztendővel
együtt tehát a háború is rátört Komáromra, vért pusztulást, tengernyi szenvedést
zúdítva a lakosságra. A háború könyörtelenségei mutatkoztak meg az erőszakos
intézkedésekben, rekvirálásokban. Aminek mentésére pedig már nem volt idő,
azt könyörtelenül felégették. Erről tájékoztat a január 2-i bejegyzés:
"Ugyan estvéli 6. és 7. óra közt mivel akkor sem fújt a legkevesebb Szél
is, az ott lévő 10 öl hosszú 4 1/2 öl szélességű Árpa Szalma Kazlamat,
2 Boglya Zab Szalmámat, 213 Kévéből álló Zsup Boglyámat, 13 nagyobb és
kisebb finom Széna Boglyáimat, egy nagy Boglya[...] Szénámat, és az egy 3
Majorsági épületeimet külön külön és egyenként Honvédjeivel felgyújtatván
(Horváth őrnagy - Sz. Z.) s az ott lévő szárnyas baromfiakkal együtt porrá
égetette; és felgyújtás előtti Napon pedig 10 derék jármas ökrömet, és
549 darab egy nyíretű finom gyapjújú Birkáimat a Lágeri Majoromon alóli
közel létező Várerősségbe bé hajtatta s erővel elfoglaltatta. - Ily rettenetes
borzasztó nagy csapással lepett meg engemet az áldást békességet és szerentsét
reánk hozni reménylt most feltetzett 1849-diki új Esztendőnek első és második
napjai."
Bejegyzés,
január 3-án: "A Lágeri Majoromba ez előtt 14. Nappal vett 100 Kéve 15[...]
Zsupom árát Sárközy József Kormánybiztos Úr, Mikolay Lajos orvor Úr által
kévéjét 12 krajcárral kifizettette."
Beöthy Gáspár,
mint jó gazda és precíz pénztáros, a várkormány rendelkezése következtében,
az őt ért károsodást felbecsültette, melyről a január 7-én rögzített bejegyzés
tanúskodik: "A fennebbi napokkoni felgyújtás által el égett Majorsági Épületeimet,
nevezetesen a Lakóházat, Birka akolt, Istálót, s a többi mellék épületbéli
károkat Knapp Ferentz Áts mester Úrral meg betsültetem, s az ebből eredett
Irásba foglalt kezeimbe adott Lelki esméretes betsüje szerénti Káromnak
összessége teszen 1450. pftot 44 krt."
A rekvirált
állatállományt szintén felbecsültette Beöthy Gáspár, melyről az alábbi
feljegyzés tájékoztat: "A Várkormány rendeletéből Horváth József őrnagy
Úr Dunántúli Erőség parantsnoka által a Lágeri Majoromon aloli közel fekvő
Várerőségbe béhajtott s el foglalt Birkáimnak és jármos ökreimnek meg Szemlélésére
és meg betsülésére a fent nevezett Szakértők mind a négyen ki menvén, s
mind azokat meg Számlálva Lelki esméretesen ekképen betsülték meg, 355
darab ellő és 49. db. Ürü és Kos öszvesen 404 db. egy nyíratú finom gyapjújú
darabját betsülték 5. pftjával 2020 pft..."
Az épületek
felégetése és az állatok rekvirálása után sor került a fogatok kisajátítására
is. A Beöthy-napló erről is informál bennünket: "Január 11. Ezen betsük
után Horváth József Őrnagy Úr, még 3 felszerelt jó, és hiba nélküli Szekeremet
foglalván el, s a Várerőségbe bé vitette egy fejős Tehenemel együtt." Március
közepétől kezdve már a napló a harci cselekményekről számol be. Kronológiai
sorrendben rögzítette az egyes napok történéseit. Az ilyen jellegű történeti
irodalomnak óriási lehet a jelentősége. A tűzben, lángban, harcok közepette
született írás mindig hitelesebb, mint az évekkel, esetleg évtizedekkel
később történt - legtöbbször koncepcionális - visszaemlékezés. De adjuk
át a szót a szerzőnek: "Martius 20-án kezdette meg a Cs. K. Hadsereg Monostori
hegyről a Várost iszonyú erővel bombázni; ez nap reggelén: ámbár már az
ezen környéken lakók - házaikat mind el hagyták, s a Rozália tér tájékára
menekültek; én azonban ez nap a nagy veszély közt sem hagytam el házamat,
hanem a Családomat én is a Rozália térre küldöttem." (Bámulatos az a precizitás,
ahogy Beöthy Gáspár magáról a bombázásról, azaz a bombák által okozott
rombolásról ír. Az olvasó, közel százötven év távlatából, szinte átéli
azokat a borzalmakat, melyek bőven kijutottak akkor Komárom népének.) "Martius
21-én Reggeli 6 1/2 órakor amidőn a Szobákbeli Bútorokat a veszedelemtőli
meg menthetés végett a pintzémbe kezdtük hordani: a Bomba az udvaromba
be csapott, ott Szélyel pattant; az ambituson a Kő lábak közti falakt bé
döntötte s az udvarra néző ablakoknak üvegeit öszve zuzta. Ekkor mind magam,
mind pedig a tegnap estve megszünt bombázás alkalmával haza jött Családomal
együtt a Házamat el hagytuk, s magam a Rozália térre, Nagy Sámuel Komám
Uramhoz a Családom pedig a Víz utzára Hegyi Mihály Komám Uram házához menekültünk."
Március 20-ától
szakadatlanul dörögnek az ágyúk. Az ostromlók egyre újabb és újabb árkokat
ásnak és közelítik meg Komáromot. A Rozália tér északi oldala csak átmenetileg
jelentett biztonságot. Az ellenséges ágyúk és mozsarak akció rádiusa (a
lőfegyver hatósugara - Sz. Z.) egyre messebb terjedt. Welden táborszernagy,
Bécs hadi kormányzója személyesen áll az ostromsereg élére. 42 ágyú és
20 bombavető mozsár 37 napon át szórja gyilkos lövedékét a városra. A mozsarak
között a legnagyobb kaliberűek is megtalálhatók, 120 fontos ( 1 font =
50 dkg - Sz. Z.) ágyúk. Március 25-én jegyzi Beöthy Gáspár: "Vatsora után
Nagy Sámuel Komám uramtól, mivel ezen órákban a Bombák ezen a tájon is
hullani kezdettek, s egy a vatsorálásunk alatt az udvar végén le is csapott,
elmentem a Víz utczára Hegyi Mihály Komám Uramhoz, ahol a Feleségem, Leányom
és Gazsi fiam tartózkodott, magam is odamentem szállásolni."
A Beöthy-naplót
lapozgatva érdekes és értékes irodalomtörténeti adalékokra is tehetünk
szert. Jól tudjuk, hogy Jókai Mór ifjúkori írásai és rajzai, tűzvész következtében
elpusztultak. Ebben a kérdésben is kapunk útbaigazítást e nevezetes napló
jóvoltából: "Mártius 29. A Bomba a Magyary Curiális házba bé csapott, ez
meg gyulladván, erről Jókayné Komám Asszony háza is meg égett, erről pedig
dél utáni 4. órakor a Templomunk földele égett el, s a Harangjaink el olvadtak."
Az osztrákok
mindeddig csak a Duna felől ostromolták Komáromot. Beöthy Gáspár azonban
már a Vág irányából jövő lövedékekre is felfigyelt. Sőt első ízben találkozunk
a legmodernebb fegyverrel, a rakétával: "Martius 31-én Reggeli órákban
a Cs. K. Katonáknak egy nagy része a Vág Dunán túli barom vásári állomásról
támadta meg a várost ágyúkkal és Congvér rakétákkal üldözni, későbben visza
vonultak." "Április 4-én Reggeli 7. órakor a Bomba a Cseléd Szobámba bé
csapott, s ott el pattant, a Stukatort bé szakasztotta az ajtókat ablakokat
Szobabéli Bútorokat, a bent lévő takarék tűzhellyel együtt Szélyel darabolva
öszve zuzta; Ugyan ezen órába egy másik Bomba a kertem mellé csapott."
Az ostromsereg
Újszőnyt kiüríttette. Így az osztrák ágyúk már közvetlenül a Duna partjáról
küldhették gyilkos golyóikat a városra. Nem is volt már utca Komáromban,
ahová nem értek volna el az ostromágyúk. Már csak a Cigánymező jelentett
biztos védelmet a lakosság számára. Nevét onnan kapta, hogy a kóbor cigányok
ott szoktak táborozni. Egyébként a városi gulya és a ménes legelészett
ott. A tulajdonképpeni városon kívül, de a Nádorvonalon belül, Komáromnak
a Csallóköz felénéző részében terült el a nevezetessé vált Cigánymező.
Abból az irányból a Nádorvonal bástyái védték a várost. Valóságos deszkaváros
nőtt ki itt a földből. A városi előljáróság barakkokat építtetett a menekülteknek.
A módosabb családok azonban - nem akarván eltűrni az idegenekkel való közösködést
- külön kis bódékat építettek, illetve béreltek. Erről tudósít bennünket
a Beöthy-napló is: "Április 16-án, Estve Mikos áts mester Úr által a Czigány
mezőn fel állított vásáros Sátorok közül Molnár Károly Fiskális Úrtól lakhatásunk
végett átvettem."
Kultúrtörténeti
érdekességként jegyzem meg, hogy a Jókay-család is a Cigánymezőre menekült.
Sőt, Lehár Ferenc édesanyja, Neubrandt Krisztina, egyenest ott született,
egy deszkabódéban 1849. március 15-én, amikor Komárom felett az égboltot
osztrák ágyúgolyók tűzcsóvái festették vörösre.
Az ostrom,
a tűzvész következtében Komárom valamennyi temploma leégett. Egyedül a
Rozália-téren lévő Rozália kápolna maradt épen. Így került sor arra a vallástörténeti
érdekességre, hogy 1849-ben a komáromi reformátusok katolikus templomban
tartották meg húsvéti istentiszteletüket. Erről is tudósít a Beöthy-napló:
"Április 8-án. Templomunk már elégve lévén: tehát a szent kereszti Husvéti
Isteni tiszteletünket az Úr vatsorája ki osztása nélkül: engedelem ki nyerése
mellett déli 12 órakor a Rozália Kápolnába Főtisztelendő Nagy Mihály Püspök
Úr alatt tartottuk."
A hetekig,
hónapokig tartó ostrom alatt - amikor a családok nagy része kénytelen volt
elhagyni otthonát - nem volt tanácsos őrizetlenül hagyni a házat. A Beöthy-naplóból
megtudjuk, hogy a ház ura házőrzőt alkalmazott, jó pénzért. Az akkori gazdasági
helyzetet figyelembe véve igen jelentős összeget fizettek egy-egy házőrzőnek,
ami nagyjából egy napi napszámnak felelt meg. A március 22-ei, és az azt
követő bejegyzések az őrzési díjakról ezeket mondják: "Mikolay Józsefnek
egy Napi házam őrzéséért fizettem 1,30 Frt." Március 22-e után Beöthy Gáspár
állandó őrt fogadott: "Csehi Jánost a Bombázás alatti időre házam őrzésére
megfogadtam, a megalkudott bére minden 24 órára 1 Frt 15 kr." A bombázás
fokozódásával a házőrzőnek is inába szállt a bátorsága. Erre utal az a
bejegyzés, mely szerint bátorítót is kellett alkalmazni: "Mártius 25-én,
Barasó Jakabot a Csehi János mellé házőrzőmnek megfogadtam, a bére minden
24 órára 1Frt 15 kr."
Az előzőekben
utaltam Beöthy Gáspár és Szinnyei főhadnagy közti közeli rokoni kapcsolatra.
Mindebből következően a napló írója sok olyasmit is megtudott, amely a
várban játszódott le. Ilyen körülmények folytán került sor arra, hogy Beöthy
Gáspár megörökítette Mack József tözéralezredes letartóztatását: "Aprilis
5-én Mak-tüzér alezredest Puky Miklós Kormánybiztos Úr, hivatalának hanyagi
el járása miatt hivataloskodásától meg fosztotta s hadi törvény bíráskodása
alá rendelte."
A következő
napokról ismét a bombázás-okozta szörnyűségek szólnak. "Aprilis 6-án Reggeli
7. órakor az Ebédlő Szobámba a Bomba bé vágott s ott el pattant a Stukatort
le szakasztotta, a padlót, ajtókat, ablakokat kájhát, a Szobámba lévő Butorokkal
együtt öszve darabolta. - Estve táján az utczára néző Mellék Szobámba a
Bomba be csapott és ott el pattant, a pintzémet bé nemütötte ugyan, hanem
az egész Stukatort le szakasztotta, a padlót öszve törte, a falakat öszve
meg öszve repesztette, a két ablakját rámájával és vas gattereivel helyükről
ki vágta, a benne lévő Bútorokat a mellette lévő nagyobb Szobámba létező
Bútorokkal, portzelán[...] és üveg edényekkel együtt, a Kájhát és 2. ajtót
öszve darabolta és zúzta, és még a nagy Szobámba lévő 2. ablakot is."
Az ostrom
hevességét igazolja az a tény is, hogy a város lövetése még a húsvéti ünnepek
alatt is folytatódott: "Aprilis 8-án, Husvét Ünnepe lévén: Cs. K. hadseregágyúzása
s Bombáztatása szüntelen folyt." Újszőny kiürítését szintén megörökítette
a napló: "Aprilis 10-én, Újszőnyből minden ott tartozkodó, úgy az egész
ott lévő lakosság a Cs. K. főhadi kormányzó rendeletéből a faluból ki parantsoltattak,
s ennél fogva 24 óra alatt mindenki más-más faluba költözni kénytelenítetett."
A falu kiürítése stratégiai szempontból vált szükségessé. Ahogy már említettem,
közelebbről lőhették a várost, és a lövedékek messzebbre röpültek. Erről
a hadimozdulatról így szól Beöthy Gáspár: "Aprilis 14-én, Délbe a Cs. K.
hadsereg az eddigi Rátz, Csapó és Vármegye utzáktóli Bomba és Ágyú irányzatát
a Városnak más részére, tudniillik a Rozália térre, kis piatzra, Huszár,
Mester, Tó és József utzákra és a Vág-Duna Sorára vette, - s rettenetes
erővel bombázta s rontotta a Várost Új Szőnyből, ekkor az ezen helyekről
a lakosság a Víz utzára menekült - estve rettenetes nagy szél és eső lévén
- meg szünt bombázni. - 15-én, Rátz Husvét lévén, Regeltől estvélig Szinte
oly nagy erővel bombáztatta a Városnak ezen részeit; ekkor a Czigány mezőn
és a Kiséri őszi vetéseken készült parakokba, és az úgy nevezett új városba
vagy Nádor vonalba menekült a lakosság; magunk is egy pár éjjel a parakokban
tartozkodtunk és háltunk."
A magyar szabadságharc
1849 tavaszán vett döntő fordulatot. A honvédsereg ellentámadásba lendült,
és egymás után aratta fényes diadalait. Tápióbicske, Isaszeg, Nagysalló
egy-egy állomása a tavaszi hadjáratnak. A kormány külön gondot fordított
a komáromi vár sorsára, tudván azt; akié Komárom, az az úr Buda és Bécs
között. A már említett Majtényi tábornok még januárban lemondott. Helyébe
a komáromi haditanács Török Ignác tábornokot jelölte, ideiglenesen, aki
ugyebár mérnök ember volt, s nem hadvezér. A Debrecenben székelő kormány
Lenkey és Guyon tábornokokat nevezi ki Komárom új parancsnokává. Az ostromlott
várost csak illegálisan, a Vág nádasain keresztül lehetett megközelíteni.
Így reális volt a veszély, hogy a küldetés meghiúsul. Ezért küldtek két
parancsnokot. Előbb Lenkey jutott be az ostromlott Komáromba. A Beöthy-napló
ezt is megörökítette: "Aprilis 17-én Lenkey Tábornok Úr Török Ignátz Tábornok
Úrtól a Vár Kormányzását át vette."
A soprsdöntő
nagysallói csatát így örökítette meg a napló: "Aprilis 19-én Sallóban iszonyú
nagy ütközet volt, a Magyarok 11. ágyút mondják: hogy el foglaltak.
- 20-án Gion
Tábornok Úr 60. Huszár kisérete mellett délutáni órákban Sallóból ide érkezett.
- 21-én Estve
táján: Sallóból mintegy 40. ezerből álló Tábor érkezett s a Vágon túl éjjelizett."
Így érkeztünk
el Komárom felszabadításához. Közel négy hónapig: január 1-től április
22-ig volt ostrom alatt a város. A nevezetes naplót lapozgatva filmszerűen
peregnek az események a háború történéseiről: "Április 22-én A Vágon túli
állomásról, tsak nem az egész Tábor mind be jött Komáromba Görgey, Damjanits,
Klapka és Nagy Sándor Tábornok urakkal együtt.
- 23-án A
Cs. K. hadsereg az ugynevezett Sárkány Majortól Csallóköznek fölső részére
Némán (Kolozsnéma - Sz. Z.) túl, jóval is fejül vonult.
- 24-én Némánál
a Gönyün állott gőzhajó teherhordó Cs. K. puskaporos és munitioval megterhelt
hajóját a Magyarok gránáttal el lőtték, s a Láng - az égbe vetette.
- 25-én Későn
estve Szünt meg a Cs. K. hadsereg a Várost és a Várat Ágyúval és Bombával
ostromolni és így Martius 20-kátol fogva: mai napig 37. nap ostromolta."
A szabadságharc
során Komárom birtoklásáért négy csata zajlott le. Ez is kellően dokumentálja,
hogy Komárom valóságos fókusza volt a szabadságért folytatott harcnak.
Az ütközetek dátuma a következő: árpilis 26., július 2., július 11., augusztus
3. Mindezek visszaolvashatók a nevezetes Beöthy-naplóban. Kövessük tovább
az események láncolatát: "Aprilis 25-én Estve a Magyar tábor át ment az
öreg Dunán a most egy pár órával elkészült Talphídon.
- 26-án Hajnalban:
a Magyar tábor a Cs. K. Hadsereget a Monostori és Igmándi hegyeken, és
az új Szőnytől kezdve Ó Szőnyig terjedő posta úton mesterségesen készített
erős Sántzaibol ki kergette, az egyik részét Motsa felé, a másik részét
pedig az Átsi erdökig; az ütközeti csata igen nagy volt."
Komárom városa
április 26-ával - a Duna mindkét oldalán - megszabadult az ostromló osztrák
seregektől. A városba lassan visszatért a normális életvitel: gazdasági
és családi vonatkozások foglalták el az embereket. Így a Beöthy-naplóban
is ezekben a hetekben főként a károk rendbetételéről, gazdálkodásról, és
természetesen a családi gondokról olvashatunk. Azonban ez a nyugalmi időszak
nagyon rövidnek bizonyult, mert június 20-án már a várostól alig 30 km-re,
ismét dörögtek az ágyúk. De idézzük néhány mozzanatát ennek a két hónapnak:
"Majus 8-án A Várkormányhoz, vagy Thaly Zsigmond alezredeshez bé nyújtott
folyamodványomnak le írásáért Ungváry Úrnak fizettem 3.45 pkr.
- Május 15-én
a bomba által öszve tört ablakaimnak meg üvegezéséért Teleki Zsigának fizetem
3.20 pkr.
- Junius 1-jén
Zsiga fiam Budáról haza jövén, s magunk között egymás eránti követeléseinkről
Contraktust tettünk, nevezetesen...
- Junius 14-én
Latzi fiam mint Auditor főhadnagyi ranggal megérkezvén s a 98. és 99. No
Zászló aljakhoz rendeltetvén, a 600. pftnyi évi fizetése a többi járadékaival
együtt Junius 1 jétől számíttatik.
- Junius 25-én
Egy Szeg Sárga színű, s Sárga nevű rudas lovat vetem 125 p."
1849. június
közepén döntő fordulatot vett a szabadságharc. A Varsóban megkötött szerződés
értelmében az osztrák és orosz hadsereg összehangolt támadást indított
Magyarország ellen. Paskievics északról, Haynau nyugatról indította seregeit.
A június 16-án Zsigárdnál, majd 21-én Perednél lezajlott ütközetek után,
az ellenség ismét Komárom falai alatt állt. Ettől kezdve a Beöthy-napló
tematikája ismét a harci cselekményekre irányul. Lényegében két hónap után
ismét ostromgyűrűbe került Komárom, az egyesült osztrák és orosz seregek
által: "Július 2-kán Ó és Új Szőny határaiban szörnyű véres ütközet volt,
Görgey fővezér a fején - könnyű sebet kapott.
- 11-én Délbe
az öreg Dunántúl ismét nagy véres ütközet volt.
- Augustus
3-án Klapka Tábornok nagy győzedelmet vívott ki, Lovadon, Gönyün és Győrött
létezett 35 Cs. K. gabonákkal, liszttel és egyéb élelmiszerekkel megterhelt
Hajót foglalt el a Cs. K. hadseregtől, s mind azokat Komáromba szállította.
- 7ber (septemvir:
hétszemélynök - Sz. Z.) 26-án Mivel Újházy László Kormánybiztos Úr a káraim
eránti folyamodásaimat s bé nyujtott Okleveleimet mind el vesztette - mind
ezeket újra le másoltatván, s folyamodásom mellett újra bé nyújtottam,
ezeknek le másollásáért Haris Urnak fizettem 5 p.
- 8ber (görög
szóösszetétel: nyolcszoros oktaéder - Sz. Z.) 1-jén Miután Újházy László
Kormány Biztos Úr folyamodásom melletti károsodásaim erénti Okleveleimet
tegnap hozzám vissza utasította: a Kármentesíttési Bizotmány Elnökének
Gróf Eszterházy Pál Ezredes Úr Ő Méltóságának, Újházy László Kormány Biztosnak
hanyagságát gonosz Lelküségét, rajtam el követett Zsarnokságát, s a káraimnak
mind eddigi meg nem téríttését s ki nem fizetését - fájdalmas Szívvel bé
panaszoltam[...]
- 4-én a Szigeti
Kertembe a Magyar tábor által okozott Káraimat Zabrántzki áts mester urral
hit letétel mellett meg betsültetvén, s az írásba foglalt káraim értékét
betsülte 362 ft. 30 kra pp. mellyet 3[...] Ennek és a többi Szigeti birtokosnak
káraik ki fizetéséérti folyamodásunkat 5-én Asserman Várparantsnok urnak
bé adtuk, de mivel a pénztáruk már végképen kiürült, folyamodásaink Hátiratábani
nyilatkozata szerint - sajnálattal el utasított.
- 5-én - A
Cs. K. ideiglenes Várparantsnok Grof Nobili Ő Excellentiájának mai napon
kelt rendeleténél fogva ki hirdettetett: hogy mindennemű Magyar Kossuth
Bank jegyek, úgy a Puskák, Pisztolyok, Mordányok, Kardok és akárminemű
fegyverek néhány napok alatt a vár kormánynak bé adatnak.
- 5-én Ki
hirdettetett: hogy az itteni várban készült - úgy nevezett Újházy Magyar
Bank jegyek, fele értékükben a Város házánál béváltatnak.
- 5-én - A
Város házánáli pénzváltó bizotmánynak, az itteni Várban készült úgy nevezett
Újházy féle 10 pftosaimat 410. p. ftokból álló Bank jegyeimet a beváltás
végett bé adtam, mellyeknek értékét felére adekválván - ez által elvesztettem
205 pftot, váltóban pedig[...]
- 133. Ez
nap mindennemű Magyar Bank jegyek a forgalomból el tiltatván, csupán tsak
az értz pénzek és a Cs. K. Bankjegyek maradtak forgalomban. Ennél fogva
ezen 133 jegytől kezdve - én is illy nemű pénzekben vezetendem mindennemű
bevételeimről és kiadásaimróli következendő jegyzeteimet. (Ahogy említettem
a napló adatai sorszámozva és dátumozva vannak. Az előbbi fejezet 133-as
sorszámot kapott. Ugyanis az előtte levő bejegyzés 266-os szám alatt futott.
Mivel itt a pénzek fele arányban történt beváltásáról van szó, Beöthy Gáspár
a sorszámot is megfelezte. - Sz. Z.)
- 6-án A fegyverekre
nézve az egész városban házankénti nagy Seregből álló Cs. K. Katonai kutatás
tartatott, ekkor bé adtam két dupla és két szimpla csöves drága vadász
Puskáimat; egy bőrtokba két Szimpla és egy dupla csövű mordánomat, tok
nélküli 4. jó pisztolyaimat, a magam dísz kardját, az Atyámtól maradt szép
Iringiai kardot szíjastul, és a Latzi fiam kardját[...]
- 13-án A
264-ki Szám alatt bé jegyzett Cs. K. ideiglenes Várparantsnok Grof Nobili
Ő Excellentiája rendeleténél fogva a Magyar Bank jegyeknek bé szedésével
Várban foglalkozó Cs. K. Katonai bizotmánynak rezerfális mellett bé adtam
Magyar Kossuth Bank jegyekben 60. egész darab 100. pftosaimat, 6000. pftomat..."
Jegyzet:
1 Hadtörténeti Intézet
Levéltára: 1848-49. 6/351.
2 Országos Széchényi
Könyvtár - Kisnyomtatványtár: 1848/49. 23.
3 Görgey István: Élmények
és benyomások 1848 és 1849-ből. Franklin Társ. Bpest, 1885. 82. o.
4 Hadtörténeti Intézet
Levéltára: 1848-49. 7/87. |
|