Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 1998. 4.sz.
 
PETŐCZ ANDRÁS
 
 
A virágok, ott messze
 

Vannak virágok, ott, messze,
valahol, messze, nem is tudom,
kezedben, virágok, vannak,
hajnali remegésben.

Magukhoz, magukhoz, magukhoz.
Szinte mindenütt lehetnek, csak
épp erre nem látni őket, csak
éppen ezen a tájon.

Vannak, ha akarom, vannak.
Ha álmodom, akkor remegnek
hajnali szélben, ha álom:

és szirmaik hullanak, egyre,
és hullnak a szirmok, és
pusztulnak ők.