Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 1997. 5.sz.
 Caligula
 
Régi krónikákat, poémákat és életrajzokat olvasva
Cogitó úr próbálja megérezni rég halott személyek
fizikai jelenlétét.

Caligula beszél:

Rómának egyetlen
polgárát szerettem
Incitatust - a lovamat

mikor belépett a szenátusba
bőrének makulátlan tógája
bemocskolatlanul fénylett a purpurral hímzett ruhájú
gyáva gyilkosok között

Incitatus maga volt az erény
sohasem beszélt
született sztoikus volt
azt hiszem az istállóban éjszakánként filozófusokat tanulmányozott

annyira szerettem hogy egy nap úgy döntöttem keresztre feszítem
de testének fenséges anatómiája ezt lehetetlenné tette

konzuli kinevezését közönnyel fogadta
a kormány munkáját a lehető legjobban irányította
azaz nem irányította sehogy

tartósabb szerelmi kapcsolatra indítanom drága feleségemmel
Caesoniával nem sikerült
s így sajnos a cézár-kentaurok családfája nem alakult ki
ezért pusztult el Róma

úgy határoztam kinevezem istenné

de február calendaeje előtt kilenc nappal
Cherea Cornelius Sabinus és még néhány ostoba megakadályozott
isteni szándékomban

halálom hírét nyugalommal fogadta

a palotából kizavarták száműzetésre ítélték

a csapást méltósággal viselte

Ancium város durva mészárosának kezétől halt meg
utódok nélkül

arról hogy halála után húsával mi lett
Tacitus hallgat

Tőzsér Árpád fordításai