Aletta Vid
Bellarmini tere 1. jelenet Bellarmini: Tudod, hogy meg kell ölnünk. VIII. Kelemen: Tudom. Bellarmini: Tehát – mikor? VIII. Kelemen: Unlak. Untat a gőgöd. Bellarmini: Elküldhetsz. VIII. Kelemen: Túl komor
Bellarmini: Bruno még él. VIII. Kelemen: S a börtön... Bellarmini: Nem elég, hisz tanát
VIII. Kelemen: Ökör. Bellarmini: Hogyan? VIII. Kelemen: Menj el. Azonnal.
Hang1: „Kotász!”
2. jelenet Bruno: A végtelen világot – Hang2: Felejtsd el, marha, szökj el! Bruno: A végtelen természet – Hang2: Benned csak véges, tökfej! Bruno: A végtelen bölcsesség – Hang2: Nos, most nagyon vigyázz,
Hang1: „Kotász!
Bruno: Mi ez? Hang2: Folytasd. Bruno: Mi volt ez? Hang2: Hóhérért küldenek.
Bruno: Hóhér... Hang2: Mondd: végtelen. Bruno: Elfáradtam bele. Hang2: Te is? Milyen kicsiny... Bruno: Más még? Hang2: Ki bírja e
Bruno: És nekem mi közöm van
Hang2: Nincs semmi közöd hozzá,
Bruno: Nem ölhet meg. S megölhet,
Hang2: Biztos vagy benne. Bruno: Biztos. Hang2: Jaj, ne felejtsd a szót!,
Bruno: Hagyj! Hang2: Hullahegy fogad. Bruno: Mért győzködsz, mire bírnál?
Hang2: Végtelen
3. jelenet Hang1: „Óm,
4. jelenet
Munkás1: Emeld, lökd fel, vidáman,
Munkás2: Bosszant,
Munkás3: Kötél! Munkás2: (odadobja Munkás1-nek) Akasszad fel magad! Munkás3: Dobd már! Munkás2: Gyerünk!
5. jelenet Bruno: Kötél...
Hang2: Romantikázol? Bruno: Bassza meg! Hang2: Sírj. Bruno: Anyád kapacitáld! Hang2: Sírj, no, kérlek, kérlek! Bruno: A véresen kihányt,
Hang2: Mint elcserélt beteg:
Bruno: Tévedés? Nincs itt se- Hang2: De milyen! Bruno: Meglehet,
Hang2: Te benne ülsz, öreg.
Bruno: Az „éltem”!? Hah! – de könnyű
Hang2: Mondd szépen: keszkenő... Bruno: Mint forgalmas csomópont
Hang2: A máglyán halni térni – Bruno: Megdögleni, barátom, megdögleni,
Hang2: Diktálj! Bruno: Kérd ki,
Hang2: De legalább... Bruno: S nem engednének el.
Hang2: Te félsz.
6. jelenet Bellarmini: (próbál, pózol) Látjátok feleim szümtükkel a bűnöst,
Operatőr1: Hol lesz...? Bellarmini: Önök majd oldalt
(a két stáb elfoglalja a helyét) Igen, igen, remek!
7. jelenet Bellarmini: Nincs velünk, ellenünk van,
8. jelenet (inkvizíciós vallatás, Bruno a kínzóeszközön)
Hang2: Roppan a csont, a forgók
Bruno: (vigyorog) Ruhámra kockát vetnek... Hang2: Még egy-két megidézett,
Bruno: Valóban? Hang2: Csak... történelmet játszol. Bruno: Veled? Nélküled? Hang2: Hosszan. Bruno: A pátoszt tőled lestem. Hang2: Nagyon hű a tanítvány. Hang1: „Óm, mani padmé húm.” Bruno: Nem tudod, ez a zúgás
(bevonul VIII. Kelemen, megáll Bruno előtt, figyeli)
9. jelenet VIII. Kelemen: Nem bírja már sokáig.
Bellarmini: Tökös gyerek. Még bírja. VIII. Kelemen: A teste vékony élén
Bellarmini: Még faraghatunk rajta.
VIII. Kelemen: Tudod,
Bellarmini: Bontsuk le, ami épült? VIII. Kelemen: Gyere ide. Lehelj rám.
Bellarmini odamegy egészen közel VIII. Kelemenhez, kezével annak ajkához ér 10. jelenet üvöltő tömeg, a statiszták külön egy csoportban bénán és látnivalóan
kényelmetlenül, feszengve állnak, hátul lobogva ég a máglya, kivetítőn
közelről látható Giordano Bruno az oszlophoz kötve, lángok között
Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu
|