stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Kukorelly Endre
Moszkva
(érzelmes leszek, mint egy orosz románc)
 

Huszonhárom évvel ezelőtt jártam utoljára ebben a városban. Csomó mindenre emlékszem. Semmi sincs úgy. Semmi sem úgy van, ahogy van, és az is lehet, hogy akkor sem úgy volt. Megvoltak például ezek a házak? Turista lennék, az biztos, és huszonvalahány évvel ezelőtt valahogy nem voltam turista. Semmiképp sem így: bár lehet, hogy ez hülyeség. Akkor nagyobb volt a különbség Moszkva és Pest között. Normális, kapitalista Szov.

No.

Szóval Oroszország. Minden van, Moszkvát kipucolták, az épületeket renoválták, nincs grafitti, nincs kutyaszar, lapátolják a havat, nyugatias autópark, a járókelők jólöltözöttek, egyszer láttam két öregasszonyt koldulni, külvárosba igazából nem metróztam ki. Az emberi kommunikáció finom, a nők csinosak, ez aligha nincs összefüggésben. Minden ház ki van tatarozva, ez meghökkentő. Meg vagyok hökkenve, igaz, hagyom is magam, így nem nehéz. Annyi maradt, hogy leintheted a magánautókat, és taxizhatsz velük. Közlekedésben vadak, viszont tizenhat millióan közlekednek. Sétálok a Tverszkaján, csorog a víz a szememből, de nyugi, csak a hideg miatt. Annyian vannak, mint az oroszok. Ezek is fáznak, körbetekerik magukat sállal, elöl az arcukra húzzák, orrukig bebugyolálva igyekeznek, szlalomozik egy öregasszony az autók között, csúszkálnak, mint én. Viszont nem igyekszem. Észrevettem, hogy érzelmeskedek Moszkvában. Menet közben. Olyan érzelmes leszek, mint egy orosz románc.

1981-ben háromszor voltam a Szovjetunióban, április 28 - június 5. (Moszkva, Tbiliszi, Szuhumi, Dzsvari, Sio Mgvime, Mcheta, Taskent, Szamarkand, Bokhara, Híva, Pszkov, Pecsora, Izborszk, Tartu, Vöru, Peregyelkino, Arhangelszkoje), július 10-szeptember 15. (Moszkva, Szuhumi, Gagra, Picunda, Batumi, Zeljonij Miszl, Cebelda, Juzsnij Prijut, Tamis) és december 30 -1982. január 4. között (Moszkva, Zagorszk). Írtam naplót, például május 21. csütörtök: Délelőtt itthon [hol itthon, ennek most nem nézek utána], L. ide-oda telefonálgat. 12-kor a Gorkij u. sarkán találkozunk Alekszej Korzuhinnal és Szergejjel [ezekre az urakra, őszintén szólva, nem emlékszem], kicsit elkéstünk, L. idegeskedik. Ülünk az Egyetem előtt egy padon, felírtuk az adatainkat, Sz. állítólag tud szerezni meghívólevelet. Hogy ő ezzel foglalkozik, úgymond. Lehet, hogy mást nem is csinál, ezt már én mondom. Korzuhinnal iszunk pezsgőkoktélt a Gorkij és a Rosszija mozi közelében, a Puskin-szobornál, majd a Nacionalban ebéd. Svédasztal, [No tessék!] vettem Népszabadságot. A Manézsban megnézzük a szovjet realizmus-kiállítást, vicces. L. és K. el, én a Sándor-kertben üldögélek, olvasgatok. Esni kezd, bemegyek a Történeti Múzeumba, 6-ig van nyitva. Picit mászkálok még, a Marx-szobornál lerogyok egy padra, odajön két kurva. Feltűnően sokan vannak amúgy. Valamit beszélnek hozzám, nemigen reagálok, lelécelnek. Végig a Marx-proszpekten, a Frunzén (keresztben a Gogolevszkij bulvár), az Arbaton megnézem a Vahtangov színház programját, és haza, elfáradtam. Május 22. péntek. Jó meleg van. Délelőtt az OVIRba, jún. 1-ig meghosszabbították a tartózkodásit, kaptunk Pszkovra engedélyt, egész gyorsan ment. Dél körül a Tagankához, bejutunk az adminisztrátorhoz, mondja, hogy jöjjünk vissza fél hétre. Míg L. intézkedik, megnézem a vöröstéglás templomot a színház közelében. A Balsaja Kommuniszticseszkaja ulicán az Andronyikov kolostorhoz. Az Uszpenszkij és Mihály arkangyal templomok persze zárva, irodává alakítva. Megint esik. A Rubljov múzeumba, két épület, pont a Rubljovok hiányoznak, különben csodás anyag: Blagovescsenyie (Angyali áldás) a Potapov testvérektől, Rozsgyesztvo Hrisztovo, Voznyeszenyie, Tyihon Filatov Bogomatyer-ja, Fedor Zubov Rozsgyesztvo Bogorogyicü-ja, Prjazdnicsnovo prjada (Ünnepi sor) a szuzdali Szpaszo-Evfimijeva kolostorból, egy Sto tjá narecsem (Hogyan fogjuk nevezni őt), az egész földszinten és első emeleten tveri iskola (15-16. sz.): Poraszkeva Pjatnyica, Preobrazsenyie (Átváltozás), Miklós- és György-zsityiják, Joann Bogoszlov, Bog. Uszpenyie (Elszenderedés) Bog., Odigitrija (zöld háttér) stb. Mire kijövünk, eláll, visszafelé, a metróig az úton csomó kolduló öregasszony. Haza, kaja, vissza a Tagankára, Három nővér. Iszonyú tömegek a jegypénztár körül, befurakszunk. Az épület jó, szépen deklamálnak, mindenki végig a színpadon, színpad a színpadon, elidegenítő effektusok, olykor báb-mozgások álarcban, hogy ugye milyen tehetetlen és dekadens, szánalmas, nevetséges a 19. század végi orosz értelmiség. Ljubimov az előadás végén fölhúzatja a paravánt, a háttérben Moszkva, kissé szájbarágós. A szünetben lazacos szendvics. Május 23. szombat. 10 felé el, némi kóválygás után megtaláljuk a magyar közértet. A Kijevi pu.-nál át az úttesten, átlósan egy téren a Dorogomilovszkajáig, ezen tovább, jobb kéz felé, jelentéktelen-jelöletlen vaskapu. Bevásárolunk 23 rubelért, hazacepekedünk. 1-re a Lenin könyvtárhoz, ott vár Loginovszkaja és Szergej, a Metropolba, az Inturiszt jegyirodához. Itt van Ánya is [hát az meg ki?]. Veszek Népsportot, megvertük a románokat meg a norvégokat is, 2:1-re. A Szláv bazárban kaviározás, Ánya nekem adja a részét [no, milyen rendes volt az az Ánya!]. Sétálgatok egyedül, az Október 25. utcán a Zaikonoszpaszkij kolostorhoz (1600-ban alapította Borisz Godunov), a 2-es trolival Nogina, Kitajszkij proezd, jobbra a rakparton, végig a Kreml előtt, Kutafja bástya, Manézs, visszafelé a Proszpekt Marxa, Kalinyin pr., át a folyón, Kutuzov pr., a végállomásnál a Borogyino-körpanoráma. Fél 7-re vissza a Tagankához, a Tartuffe. Jobban tetszett, mint a tegnapi, paravánok, kibújnak-bebújnak a színészek, bábszínházi effektek. Álltunk végig, eléggé fárasztó.

Első este megnézünk egy Három nővért. 2004. november 29. Négy és fél órát tart, semmit sem húztak, még a szerzői utasításokat is elmondják. (Kis túlzással) szót sem értesz és (kis túlzás) csöppet sem unod, az valami. Hallatlan finomak, azt kell (már másodszor) mondjam. Kifejezetten finom, ám nem negédes, nem szenveleg, alig leheletnyit modoros. Ami számomra legfontosabb, nem kiabálnak-rohangálnak, mint mifelénk szokás. És, érdekes, nem is annyira deklamálnak, mint feléjük (is) szokás.

Ha marad kis idő, mászkálok. Marad időm, mert szakítok rá, például 2004. december 3. péntek, ki a Povarszkaja végére, Novüj Arbat, vegyes piac, bevásárolok vörös kaviárt 400-ért. A Vozdvizsenkán a Kreml felé, Mahovaja, Alekszandrijszkij Szad, tárgyalás egy német (idegen)vezetővel, nincs épp csoportja, 1500 egy körséta, az sok. Negyed évszázaddal ezelőtt jártam a Kremlben, most kihagyom. Hideg van, de kibírom. Ma, úgy látszik, beengednek a Vörös térre [tegnap, úgy látszik, nem], a Vaszilij Blazsennijbe (100 R), épp el vagyok álmélkodva, mikor hívnak Pestről. Végiglődörgök a GUMon, átmelegszem, majd Nyikolszkaja, Ljubljanka Pl, itt állt a Dzserzsinszki szobra. Balra a Rozsgyesztvenkán, Kuznyeckij Moszt, Bolsaja Ljublj., Varszonofevszkij, vissza a Rozsgyesztvenkára (szépen fölújított templom), megint a Kuznyeckij Moszt, Petrovka, körülsétálom a Bolsoj Színházat. Balsaja Dmitrovka, Kame[nem emlékszem pontosan a nevére] pereulok, vissza az Ohotra, a Duma előtt, Tverszkaja, be megint a Kame-stb-be. Sztrasztnoj bulvár, az aluljáróban jön szembe a két udmurt költő [az egyik udmurtra fordította valamelyik - de hogy melyik? - versem, és betette a kötetébe :)]. Balsaja Bronnaja, keresztül a Malaja Bronnaján, Szpiridonovka, ez már ismerős stb. Este Kitajgorod stb. Ezeket leírom. Így filmezek. Nemigen nézem vissza. Olykor visszanézem, megmarad mindig valami, meglepően sok, néhol tökéletes színek, persze hatalmas lyukak és szakadások. Állítólag időről időre érdemes átpörgetni a tekercseket, hogy ne pusztuljon el végképp az egész. Saját film, címe Moszkva. Pár részlet csak, hogy ne legyen annyira kibírhatatlanul unalmas: legalább én ne unjam.

                 (2005. január 27-február 1.)
 

Bibliográfia

KUKORELLY Endre
A Memória-part
Magvető, 1990

Egy gyógynövénykert
Magvető, 1993

Napos terület
Pesti Szalon, 1994

Mintha már túl sokáig állna
Jelenkor, 1995

Kedvenxc
Jelenkor, 1996

H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.
Jelenkor, 1998

Rom. A Szovjetónió története
Jelenkor, 2000

Tündérvölgy
Kalligram, 2003

"A Közért. Megjegyzések az irodalomról"
Magyar Lettre Internationale, 20

"Édes Kelet. Berlin szívközép"
Magyar Lettre Internationale, 22

"Irónia és melankólia"
Magyar Lettre Internationale, 24

"Rom. A szovjetónió története"
Magyar Lettre Internationale, 37

"Keret és tükör. Szófia-képzelet"
Magyar Lettre Internationale, 40

"A ritmus zavar"
Magyar Lettre Internationale, 47

"És mi van a szavakkal?"
Magyar Lettre Internationale, 53
 

"Nagyon kevés, kevés, semmi.
Lengyelek, magyarok meg én"
Magyar Lettre Internationale, 54

(FARKAS Zsolttal, GARACZI Lászlóval, MARNO Jánossal, NÉMETH Gáborral)
"Beszélgetés a posztmodernről"
Magyar Lettre Internationale, 29

(GARACZI Lászlóval, NÉMETH Gáborral)
"A 84-es kijárat"
Magyar Lettre Internationale, 32

(Jorgos ALEVRAS interjúja)
"Venia sit dicto"
Magyar Lettre Internationale, 31

(Lucas CEJPEKkel és Margret KREIDLlel)
"Egy másik Alte Schmiede beszélgetés"
Magyar Lettre Internationale, 34

(Németh Gáborral)
"Száraz felületek"
Magyar Lettre Internationale, 40
 


Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu



stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret