Harmadik évfolyam, 1904    |   Hatodik szám    |    p. 402-404.    |   Facsimile
 

 

ERDÉLYI FATEMPLOMOK

Fogynak! Évről-évre rohamosabban fogynak az erdélyi hegyvidék szegényes falvaiból a nem ritkán művészi becscsel is biró régi fatemplomok. Fogynak, mert a fölöttük elvonult századok súlya már nagyon lenyomta őket, de még inkább fogynak azért, mert a nép ízlése is nagyot változott s ma már a hívek hiúsága kőtemplomot óhajt. Az utóbbi tíz évben csak ezen a szűk területen, amelyre gyakori utazásaim kiterjednek, tizenkét régi fatemplomot bontottak le. Jóllehet egy-egy itt-ott már szűknek is bizonyult, de nagyobb részük oly jó állapotban volt, hogy némi tatarozással még századokig megmaradhattak volna.

Többnyire a falu fölötti magaslatról, a temető csendjéből tekint alá sötét - - sötétvörös - vagy sötétbarna gerendáival, magas és széles födelével s ékes kis tornyával ez a szent épület. A jó száraz és magas fekvés, valamint az a körülmény is, hogy a községet olykor-olykor pusztított tűzvész nem hatolhatott oda, nagyban befolyt arra, hogy ezek közül a faépü-letek közül igen sok a két-, sőt háromszáz éves. Megtörtént, hogy ha a falu terjedése már-már a fatemplom közeléig hatolt, a tűzvésztől félő lakosok templomukat a községtől távolabbra, vagy tűzbiztosabb helyre költöztették. Ily körülmény folytán vándorolt a gyéresi régi fatemplom is korábbi helyéről a mostani helyére.

Különben is, még mielőtt az épületek eltolásának, költöztetésének módja közismeretűvé vált volna, a fatemplomok ide-oda költöztetésében az erdélyi hegyvidék egyszerű népe az ő csekély technikai ismeretével és szegényes szerszámaival valóban bámulatos eredményeket ért el. így a mezőuralyi templomot Görgény-Hodákból, az alsópodságait Kerpenyesről, tehát 60—70 kilométer távolból, a puszta-szentkirályit a berkesi erdőben állott régi kolostortól költöztették a mostani helyére.

A templom fa-falai alá hatalmas kövekből állítják egybe az alapfalakat s Torda vidékén nagy divat volt ily célra a tordai castrum-, vagy más római épület készen álló faragott köveit hurcolni el. A koppándi régi fatemplom is római kövekre van helyezve, sőt a templom padozata is az ötödik légió bélyegeivel ellátott téglákkal van kirakva.

Számos fatemplom déli oldalán, avagy a nyugoti oldalán tornácot is találunk, mely íves oszlopközeivel, a hajdani faragó-mestereknek kedves gondoskodása tárgyául szolgált.

A tornácos fatemplomok két régebbi példányát, a mezőkókit és a már közelebbről le is bontott sósszentmártonit rajzban is bemutatom. Ezeknél valamivel fiatalabb, de szintén mintegy 300 éves a magyar-peterdi gör. kath. régi templom, melyre már szintén rég ki van mondva a megsemmisítő ítélet, de a nagy szegénység miatt annak végrehajtása késni kénytelen.

Széles íves tornácában századok óta nyújtózkodik a laposra faragott hatalmas gerenda s mellette a padokul szolgált két borona. Ez volt hajdan a szeretet asztala! A jobbmódúak adományaiból itt költötték el a falu szegényei a húsvéti bárányt s később az idők szellemének változásával, a húsvéti bárány helyett kiszolgáltatott lakomát.

Emberemlékezet óta azonban ily lakomák többé már nincsenek. Állítólag a lakomák időközben oly nagy duhajkodásokká fajultak, hogy azok e szent hely méltóságával össze-egyezhetők nem voltak s azért azokat be kellett szüntetni. Meglehet, hogy az újabb kor módos emberei már nem is találják ilyesmiben gyönyörűségüket s más módon keresik lelkűk üdvezülését. Meglehet, hogy ma már ott gazdag és szegény között nincs is oly óriás távolság s talán egy húsvéti lakoma alkalmával a falu összes lakói szegényeknek jelentkeztek. Nem lévén, ki őket megvendégelje, annyiba maradt ez az ősi keresztyén szép szokás. Hogy ez a lakoma hajdan mennyire általános szokás volt, azt széles területen igazolják a templomok tornácaiban még mai napig is ott lévő hosszú asztalok, a hosszú asztalok helyett szolgált széles és vastag nehéz gerendák, melyekből a peterdihez hasonló igen szép példányokat láttam a mezőszentjakabi, a felsőfülei, kecei, magurai, szelistyei, asszonyfalvi s még néhány régi fatemplom tornácán.

Rendesen és így Peterden is innen a tornácról vezet egy létraszerű gyenge lépcső a templom padlására, vagyis az utóbbi időben térnyerés szempontjából s az ifjúság számára készíttetett karzatra. A karzat a templomhajó fölé emelkedő donga-boltozat alá van beszorítva s igen kényelmetlen úgy az odajutás, mint az ott-tartózkodás. Ugyanezen a létrán juthatunk a toronyhoz is. A torony a fatemplom egyik ékessége. Igen gyakran tornáccal van ellátva és a tornác csipkézettre fűrészelt deszkákbój van egybeállítva. A tornác fölött emelkedik a magas födél, melyet többnyire hegyesre faragott zsindelyek borítanak. Néha ilyennel borítják be a torony falait is, miáltal annak sajátságos képet kölcsönöznek. Szokásban volt a templomot és a szentélyt is ily apróbb hegyes zsindelyekkel fedni, de az utóbbi időben itt-ott már a levedlett zsindelyek helyett úgy a toronyra, mint a szentélyre fényes bádoglemezeket alkalmaztak. Némi büszkélkedésüket s vetélkedésüket találják a lakosok abban, ha tornyuk födele minél élesebben s magasabban hatol a levegőbe. Emlegetik is a Herdat-völgy-ben és szomszédságában a magyar-peterdi fatemplom tornyának sugár födelét.

Tornyának csinos és aranyos voltával tűnik ki az alsószolcsvai görög-keleti fatemplom, mely azonkívül régi képeivel, érdekes szent sírjával és a templom külső falára helyezett fakeresztekkel, valamint egy-egy ünnepnapon a tornácán látható cifra tarisznyákból rögtönzött díszes kiállítással is magára vonja a figyelmet.

Az Aranyos középfolyása vidékén itt-ott a fatemplomhoz keresztfolyosó csatlakozik, így az alsópodságai templomnál is ünnepnapokon az asszonyok nagy része az ily tornácon álldogál, mert a templom belsejében a szűk pitvar csak keveset fogadhat be közülök egyszerre. Ez a templom a tornyát ékesítő kettős fatornáccal is a hívek büszkesége s azonkívül büszkeséggel emlegetik azt is, hogy a havasok távolabbi vidékéről, Kerpenyesről költöztették ide.

A toronyban rendesen két kis harangot találunk. Ünnepnapokon a falu fiatalsága is a harangozó segélyére siet s az apró harangok és a tokák csaknem reggeltől estig működésben vannak. A toka régebben csak egy-egy egyenletes jó fahasábból állott, melyet a két végére fürt lyukakon áthúzott faháncs avagy kötél segélyével gyakrabban a templom tornácán, néha egy-egy élőfa ágán függesztettek fel s fakalapácsokkal ütögettek. Az utóbbi időben a fatoka mellett a vastoka is mind gyakoribb s a fakalapácsokon kívül a vaskalapácsokat is használják. Az itt közölt képeken is a toka a templom-tornácon látható. A fatemplomok építői díszítési ügyességük s ízlésük leggazdagab emlékeit az ajtókereteken hagyták fenn. A vésett vagy domború díszítéseknek itt-ott oly nagy gazdasága borítja az ajtó keretét, hogy a váltakozó motívumok csaknem egy-egy méternyi széles területet is elfoglalnak.

TÉGLÁS ISTVÁN

ERDÉLYI FATEMPLOMOK - - A SÓSSZENTMÁRTONI RÉGI FATEMPLOM - - A MEZOKÓOKI RÉGI FATEMPLOM - - TÉGLÁS ISTVÁN VÁZLATA
ERDÉLYI FATEMPLOMOK
A SÓSSZENTMÁRTONI RÉGI FATEMPLOM - - A MEZOKÓOKI RÉGI FATEMPLOM
TÉGLÁS ISTVÁN VÁZLATA

ERDÉLYI FATEMPLOMOK A MAGYARPETERDI GÖR. KATH. TEMPLOM
ERDÉLYI FATEMPLOMOK
A MAGYARPETERDI GÖR. KATH. TEMPLOM

ERDÉLYI FATEMPLOMOK AZ ALSÓPODSÁGAI GÖR. KELETI TEMPLOM TÉGLÁS ISTVÁN VÁZLATA
ERDÉLYI FATEMPLOMOK
AZ ALSÓPODSÁGAI GÖR. KELETI TEMPLOM
TÉGLÁS ISTVÁN VÁZLATA

ERDÉLYI FATEMPLOMOK AZ ALSÓPODSÁGAI GÖR. KELETI TEMPLOM TÉGLÁS ISTVÁN VÁZLATA
ERDÉLYI FATEMPLOMOK
AZ ALSÓPODSÁGAI GÖR. KELETI TEMPLOM
TÉGLÁS ISTVÁN VÁZLATA

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002