A Magyar Közlönyben még továbbra sem jelentek meg a szerdán nulla órától életbelépő intézkedések, de a Kormányzati Tájékoztatási Központ későn este pontokba foglalta a szigorításokat:
(...) A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat és állatkerteket, korcsolyapályákat.

1. Levél a szakmai szervezettől, a szakmát elhagyó kollégák részére (köszönet az eddigiekért, jókívánság)
2. Hogyan építhetek kapcsolatokat az elhagyott szakma és új tevékenységi területem között? c. dokumentum összeállítása
3. Felmérés a magyar könyvtárosok demográfiájáról + nyilvános közzététel
4. Diskurzus generálása a szakmai humánerő jövőjéről
5. Ingyenes, szakmai szervezet(ek) által fizetett jogi képviselet biztosítása a szakmában maradó munkatársak részére
6. Szakmai identitást erősítő intézkedések (felpörgetett szakmai tájékoztatás és kommunikáció, kiterjesztett részvétel a szakmai döntésekben, önképzési lehetőségek kiterjesztése stb.), hogy a könyvtárosok büszkék lehessenek szakmájukra és a szakmai szervezetekre.
7. A hetedik te magad légy.

A 2. pont analógiája: Új-Zéland külügyminisztériuma vagy 15 éve megváltoztatta stratégiáját az országból eltávozott új-zélandiakkal kapcsolatban. Addig a közvélekedésben nehezteltek az ilyen emberekre, mondván: nem elég jó nekik a hazájuk. Ezt a neheztelést igyekezett megváltoztatni az új politika: tekintsünk a távozókra úgy, mint az ország tiszteletbeli nagyköveteire. Ők, akik jól ismerik az országot, és kiváló helyzetbe kerülnek ahhoz, hogy jó hírét kelthetik, és hasznos kapcsolatokat építhetnek szülőhazájuk számára. Ezért az e célt szem előtt tartó információs csomagokkal kezdték támogatni az országot elhagyókat - minden fél számára hasznot hajtva.
A példa adott, a hazai könyvtárak és szervezeteik is használhatják. (MG)

Az SLJ könyvtári magazin kérdőívet töltetett ki ősszel az amerikai iskolai könyvtárosokkal a járvány hatásai kapcsán. A kérdéssort 759 fő töltötte ki. Sokan féltek a munkahelyük elvesztésétől, de a visszajelzések szerint meg tudták tartani pozícióikat. Csak 7% munkáját érintette a pandémia negatívan. A többség részt vett a digitális eszközök kiosztásában, könyvszállításban, leadott rendelések előkészítésében. Szorosabb lett a kapcsolatuk a diákokkal, jobban együttműködtek a kollégákkal. A kapcsolatok fontosabbak lettek, 41% érzett valamilyen érzelmi problémát a karantén miatt, pl. félelmet, magányt. A diákok is depresszívebbnek tűntek, és kevésbé tudtak koncentrálni. Nekik is próbáltak segíteni az online kapcsolatépítésben.
Az iskolabezárástól függetlenül a könyvtárak 40%-a továbbra is nyitva tartott. Ezzel is mutatták, hogy a diákokat továbbra is várják. A korábbi szolgáltatások átdolgozása viszont nem elég. A hozzáférhetőséget mindenhogy biztosítani kell.
- A diákok hozzáférése a keresett művekhez továbbra is az elsődleges. Meg kell oldani a folyamatos kölcsönzésüket. Plusz fel kell kelteni az érdeklődést az e-könyvek iránt, pl. könyves vakrandival.
- Megoszthatók könyvajánlók is online könyvespolcokon, pl. Schoology rendszeren keresztül. Van olyan könyvtáros, akinek az e-könyv igények teljesítése a feladata.
- YouTube csatornákon is megoszthatók oktatási információk, pl. tutorial az e-book használatról, könyvtáros felolvashat a kedvenc könyveiből.
- A könyvtárosok kedvenc alkalmazásai távmunkában: Bitmoji, Canvas, Flipgrid, Google Classroom, Padlet, Socrative, Schoology, SeeSaw, Sora, Zoom. Mindenki digitálisan felkészültebbnek érzi magát. Az új modell viszont néha megterhelő, túl sok az információ és kevés az idő gyakorlásra.
- Sokaknak főleg technológiai támogatásból áll a munkája. Másokat bevonnak az aktuális munkákba, pl. lázmérés, betegek helyettesítése. Eközben a könyvtárak költségvetését csökkentették, néhol teljesen elvették. Az optimista könyvtárosok szerint a most megtanult rugalmasság, új készségek a COVID utáni időszakban is segíteni fogják a könyvtárosokat. (ref.: Habók Lilla)

A zavaros hivatalos járványkommunikáció ellenére lehetséges olyan könyvtári stratégia, amely felkészül a társadalom ki nem mondott igényeire. Ha van rá akarat és szakértelem. (MG)
Sándor Judit jogász-bioetikus: - Bár rendelkezésre álltak matematikai modellek a várható második hullámról, annak megérkezését előbb hallgatás, majd hirtelen és nagyon drasztikus intézkedés követte: a határzár. Ez azt sugallta, mintha a vírus csupán idegen betolakodó lenne, de mi itthon biztonságban volnánk. A döntés sok embert nehéz helyzetbe hozott, hiszen ősszel nem kikapcsolódás, inkább a munka, külföldi tanulmányok és családlátogatás miatt utaznak az emberek.
A járvány alatt egyre többször kerül elő a "kiterjesztett morális közösség" fogalma. Természetes, hogy közösséget érzünk a családtagjainkkal, és odafigyelünk az idős rokonainkra. De mi az, ami ezen túl is összetart? A szolidaritás erősítése lenne a politika feladata. Nem lehet ellentétbe állítani Budapestet és a vidéket, a fiatalokat és az időseket, az egészségeseket és a betegesebbeket.
Már most sokan vannak leszakadóban, felélték a tartalékaikat, nem mennek orvoshoz. És vannak, akik feladták, már nem hisznek a tudományban, nem követik a fertőzés terjedésének számait. Persze az emberi psziché nem szereti a bizonytalanságot, kapaszkodókat keres. A katonai szigor ilyen esetben nem vezet célra. A kormány a határozott fellépés látszatát kelti, de minél tovább húzódik a válság, annál fontosabb lenne fórumot teremteni a fájdalmak, traumák, félelmek kibeszélésére.

Néhány könyvtári lehetőség:
- Könyvtárak segítenek a koronavírus-tájékoztató és terjedésfigyelő alkalmazás használatában link
- Iskolai könyvtárak 2020-ban, a pandémia idején link
- A könyvtárak lehetőségei ma, a vírushelyzetben link

A "filmdarálás" kifejezés tévésorozatok és filmek nagy adagban történő fogyasztását jelenti, amikor valaki a szabadidejében film- vagy sorozatmaratont tartva egyben megnézi, "ledarálja" egy sorozat teljes évadát vagy egy filmszéria összes részét. Az olyan streamszolgáltatások esetében, mint a Netflix vagy a Hulu, a "darálás" napjainkban gyakori megtekintési formának számít. Erre a jelenségre, illetve fogyasztói igényre reagálva a Florida állambeli West Palm Beach Mandel Közkönyvtára 2019 nyarán DVD-filmek és DVD-n kiadott sorozatok tematikus összeállításával és dobozokba gyűjtésével filmdarálós csomagokat (binge boxes / binge bundles) hozott létre és helyezett el a kölcsönzőtérben. Az ötletnek hála, egyetlen hónap alatt jelentősen - majdnem négyszeresére - nőtt a DVD-kölcsönzések száma. Ez a forma nemcsak felkelti a látogatók érdeklődését, hanem lehetőséget is ad a könyvtáraknak arra, hogy a már meglévő DVD-ket "új csomagolásban", újszerű módon kínálják a használók számára.
A DVD-gyűjtemény ilyenfajta szolgáltatása a duplumpéldányok kölcsönzésbe való bekapcsolására is lehetőséget teremt. Az Illinois állambeli Quincy Közkönyvtár kifejezetten a - többnyire az olvasói adományokból származó - duplumokból állított össze hasonló csomagokat. Egy évvel ezelőtt gyermekeknek szóló témákkal kezdték a "darálós" csomagok kölcsönzését, de a szolgáltatás népszerűsége okán a programot hamarosan minden életkorra kiterjesztették, és közel százféle tematikus összeállítást alakítottak ki. A további igények kielégítése érdekében már a költségvetés egy részét is a kínálat bővítésére áldozzák.
Ami a könyvtári adminisztrációt illeti, eltérőek a szokások. Nagyobb könyvtárakban előfordul, hogy a csomagok egyetlen bibliográfiai tételként szerepelnek a katalógusban, ami jelentősen egyszerűsíti a kölcsönzési tranzakciót, és nem korlátozza a további kölcsönözhető dokumentumok számát. Kisebb intézményekben, ahol a rekatalogizálás nem érné meg a befektetett munkát, megtarthatók az egyes tételek egyedi rekordjai, ilyenkor táblázatokban érdemes nyomon követni az egy csomagban összetartozó példányokat.
A csomagok összeállítása gyors és egyszerű: nem feltétlenül kell ragaszkodni még a műanyag dobozokhoz sem, elegendő akár egy szalaggal összekötni az egyes DVD-ket, így mindennemű többletkiadás nélkül indítható el a szolgáltatás. (Készen állsz a filmdarálásra? Felszökik a kölcsönzés, ha a könyvtárak DVD-csomagokat állítanak össze a gyűjteményeik számára; ref.: Bódog A.)

Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban link a polcok kerültek előtérbe novemberben - számolt be a KIT-nek Schmöltz Margit. Mint mondta:
- Új típusú, blikkfangos füleket terveztünk, amelyek pár mondatban ajánlják az olvasnivalót és szerepel rajtuk az alkotó fotója. Kialakításukban a praktikusságra törekedtünk, ugyanakkor úgy terveztük őket, hogy megjelenésükben illeszkedjenek a könyvtár más felirataihoz. Megjelennek rajtuk a könyvtár színei. Hátoldalukon olvasásra serkentő mondatok tűnnek fel: Vigyél haza! Érdemes elolvasni! Csak igényes olvasóknak!
Az igazgató kifejtette: - Szerepük kettős: egyrészt megállítják a böngészőket bizonyos olvasmányoknál, másrészt felhívják a figyelmet arra, hogy nem csupán az aktuális kedvencekre érdemes lecsapni. Személyessé, egyedivé, kívánatossá teszi a fül a könyveket, amelyeket úgy terveztünk, hogy egy A4-es papírra kettő férjen el. Csupán arra kell ügyelniük, hogy ha az adott olvasmányt éppen kikölcsönzik, annak reklámját ne hagyják árván a polcon.
Képeket ld.: link

Stratégiai értelemben a kutatókönyvtári gyűjtemények optimalizálását az értékek, a nyitottság, a tanterv támogatása, az együttműködés és a közösségorientáltság tulajdonságok mentén érdemes átgondolni. Jelen időszakban felgyorsult a gyűjteményszervezés új irányzatainak terjedése. Lorcan Dempsey (az OCLC alelnöke) elsősorban a közös (kollektív - kollaboratív) gyűjtemények térhódítását említi, amelyek legfőbb ismérve a növekedő, hálózatos, rendszerszintű szervezés.
A nyomtatott gyűjtemények közös gyűjteményszervezése helymegtakarítással is együtt jár, azonban a partnerek között eldöntendő kérdés az egyensúly / átmenet az autonómia és a konszolidáció között.
Némely munkafolyamat kiszervezése a konszolidált kereskedelmi szektorba is felmerülhet lehetőségként, ekkor a versenyhelyzetben lévő szolgáltatók nézőpontjai érvényesülnek a rendszerfejlesztésben a felülről-lefelé tervezés (top down design) és a piaci erők szembenállása mentén.
Akármilyen formában is valósul meg egy könyvtári fejlesztés, állandó sarkalatos pont az intézményi, nemzeti, nemzetközi politika/irányelv és a finanszírozás, amely megszabja az adott lehetőségek keretét. A járvány egyik pozitív kicsengése az open science erősítése, sokszor precedens nélküli nemzetközi együttműködések és tudásmegosztás révén. Az együttműködő gyűjteményszervezés további kihívásai a közös digitalizálási tervek koordinálásában, és az e-könyvek megosztásával kapcsolatos licence-kérdések vonatkozásában is megmutatkoznak. További kérdés, hogy a használati adatok alapján történő beszerzés (EBA), vagy a felhasználói igények által irányított beszerzés (DDA) iránt fog-e megmutatkozni jelentősebb érdeklődés. Felmerülnek irányelveket érintő kérdések is a közeljövőt illetően: a Research Libreries UK-tagok (vagy más szakmai hálózat partnerei) felelőssége a közösen gyűjtött hagyományos és digitális dokumentumok rekordjai esetében? Az Egyesült Királyságban továbbra is betagolódnak a Jisc hálózatba, és/vagy inkább többen összefogva a közös gyűjteményszervezés útját követik? Hogyan segítik a gyűjtemény elérését, milyen elvek szerint mutatják be az érdeklődők számára?

A 2015-ben átadott dokk1-ben egy élő városi közösségi tér jött létre, amely a tudás megszerzését és megosztását biztosítja, emellett új inspirációkkal is szolgálhat. Az ihletforrás a könyvtár szempontjából is lényeges, hiszen utóbbi is sokat merít a használói igények kifejeződéséből, mivel arra törekedtek, hogy a használókkal együtt, ne csupán nekik tervezzék meg a könyvtár szolgáltatásait. Ennek érdekében a részvételalapú design és az emberközpontú tervezés módszereiből indultak ki.
Hogyan maradjanak a könyvtárak fontosak a közösségeik számára? A Chicagói Városi Könyvtár és az Aarhusi Városi Könyvtár a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatásával kidolgozott egy eszközkészletet a design-alapú gondolkodás (design thinking) gyakorlatba ültetésére. Ennek három fő eleme
- inspiráció (Tudj meg valamit a világról!)
- a modellalapú gondolkodás (Elemezd, amit megtanultál, és gyűjts új gondolatokat!)
- iteráció (Hozz létre prototípusokat, és tanulj minél többet a használóid szokásairól!).
A design, a technológia és a használók hármasában kell gondolkodni, dinamikusan egymáshoz illesztve a különböző, folyamatosan változó környezeti elemeket.
Ha a használók nem tudják megfelelően kifejezni a saját igényeiket, akkor kísérletekkel, a fizikailag vagy elméletben kialakított szolgáltatási prototípusok fejlesztésével kell a kihívásokra összpontosítani és elérni, hogy a használók meg tudják fogalmazni a megoldáshoz vezető igényeiket, gondolataikat.
Aarhusban sokszor azt tapasztalták, hogy nem magával a szolgáltatással volt a gond, hanem annak tálalásával, csomagolásával. A könyvtári szolgáltatási rendszert Aarhusban úgy kezelik, mint egy állandóan alakuló, fejlődő prototípust, melynek finomítását a használók egymás közötti kapcsolatai, illetve a könyvtár és használók közötti interakciók formálják.
A könyvtári design thinking eszközcsomagot link 2015 óta mintegy 20 000 könyvtáros töltötte le 100 országból, és 15 nyelvre fordították le. (A design-alapú gondolkodás mint a könyvtári innováció keretrendszere; ref.: Németh M.)

A Mi Hazánk Mozgalom átnevezné a kispesti Szabó Ervin utcát. A párt politikusai a XIX. kerületi utca egyik tábláját leragasztották, és a Bujdosó Székely utca nevet tették a helyére. Vékony Csongor, a Mi Hazánk ifjúsági szervezetének elnöke elmondta, a szerintük kommunista ideológus Szabó Ervinről elnevezett könyvtárat is át kellene nevezni.

Eredmények: 594 093 bibliográfiai egységet digitalizáltak, 190 770 690 oldal terjedelemben. Az állományt évszázad és nyelv szempontjából elemezve kimutatható, hogy a soknyelvűség jellemző rá, és hogy koronként eltér a domináns nyelvek aránya.
A digitalizált állomány tudományos kutatására már 2013-től volt lehetőség, amikor az ÖNB digitális könyvtárába integrálta és elérhetővé tette az addig elkészült anyagot a book viewer eszköz segítségével (funkciók: több ablak párhuzamos használata, nagyítás, lapozás, letöltés stb.). Lehetséges a teljes szövegű keresés, illetve a szöveges megjelenítés is, ami különösen a gót betűs kötetek olvasásához nyújt segítséget. (A szövegek karakterfelismerésének minősége sajnos nem mindig kielégítő.) Jelenleg fejlesztés alatt áll az IIIF-szabványon alapuló új megjelenítési rendszer. A jövőben tovább fog bővülni a használat módja a nyílt tudomány (open science) alapelvének, illetve a digitális bölcsészet új módszereinek köszönhetően.
A szövegfeldolgozás újszerű módjára jó példa a Travelogues projekt link , melyet a szerzők részletesen - esettanulmányként - ismertetnek, és amely az 1500 és 1876 közötti német nyelvű útirajzokkal foglalkozik. A kutatás célja az volt, hogy félautomata módszerekkel létrehozzanak egy szövegkorpuszt, metaadatokat gyűjtsenek és kapcsolatokat keressenek a szövegekben lévő entitások között, majd elemezzék az "idegen" és a "Kelet" témájának megjelenését az útirajzokban. (A korpusz tanulmányozható a link címen.)
Összegezve megállapítható, hogy megtérültek az erőfeszítések. Az ÖNB régi könyvanyagának digitalizálásával a jövő - a számítógépes elemzés és a digitális bölcsészeti kutatások - fontos alapkövét fektették le. Mindazonáltal úgy kell majd a könyvtári infrastruktúrát kibővíteni, hogy akadálymentes elérést biztosítson az adatkészletekhez. Ez magában foglalja a gondozott digitális gyűjteményeket, de ide tartozik az ellenőrzött, javított adatok kérdésköre is, hogy azok a katalógusba visszakerülve minden használó rendelkezésére álljanak. (Austrian Books Online - az Osztrák Nemzeti Könyvtár történeti könyvanyaga Google segítségével végzett digitalizálásának nyolc évéről ref.: Murányi L.)

A Helischer József Városi Könyvtárban link , Esztergomban új akciót indítottunk útjára. Facebook oldalunk link népszerűségének növelését tűztük ki célul. Egyrészt az olvasók könnyebb elérését, másrészt a könyvtár népszerűsítését tartottuk fontosnak, amikor kitaláltuk az új játékot, illetve proaktív módon igyekszünk felkészülni az esetleges újabb, vírus miatti bezárásokra. "Lájkoljuk a POLCODAT" címmel indítottuk játékunkat, amely 2020. november 2. és 30. között tart.
Az olvasókat arra biztatjuk, mutassák meg otthoni polcaikat, majd válasszanak három könyvet, amelyet meg szeretnének nyerni. Fontos, hogy a játékban résztvevők és két barátjuk, akiknek ajánlják, kedveljék a bejegyzésüket, és minél többeket ösztönözzenek erre. A fotókhoz kértük, hogy írják oda, #helischerpolcolj, mert így könnyen vissza tudjuk keresni a pályázókat, amikor lejár a játékidő. Tapasztalataink szerint az első napokban lassan indult a játék, de napról napra többen veszik a bátorságot a részvételre. (Schmöltz Margit)

A Svéd Nemzeti Könyvtár által gondozott országos statisztikák szerint 2019-ben meredeken nőtt a digitális kölcsönzés mennyisége a közkönyvtárakban. Az e-könyvek letöltése 14%-os növekedést mutatott: minden egyes svéd polgárra átlagosan 8,4 kölcsönzött e-médium jutott. 2,4 millió e-könyvpéldányt kölcsönöztek összesen a közkönyvtári rendszerben - az e-könyvek kölcsönzése 6%-kal nőtt -, ez a forgalom viszont csupán az összes kölcsönzés 6,5%-át tette ki! A közkönyvtárakban az e-könyvcímek száma 10%-kal, a streamingalapon megtekinthető filmek száma 122%-kal nőtt. Az elmúlt tíz évben a könyvek, filmek és egyéb fizikai hordozókon megjelenő dokumentumtípusok állománya mintegy 20%-kal csökkent. A közkönyvtárakban visszaesett a személyes látogatások száma, viszont - az e-dokumentumok fokozott használata mellett - a fizikai térben a könyvtárosokhoz intézett kérdések száma emelkedett, ami jól mutatja a könyvtár, mint közösségi információs tér társadalmi jelentőségét. Az óvodákban, illetve sportlétesítményekben kialakított fiókkönyvtárak különösen népszerűek. Az iskolai könyvtárak száma emelkedik, ám a közkönyvtárak száma fokozatosan csökken, az ezredforduló óta mintegy 25%-kal apadt.
2015-ben még csak 53 kistérségben lehetett találni hosszabbított nyitvatartási idejű könyvtárakat, 2019-ben országos szinten már a kistérségek felében volt elérhető ilyen intézmény. 31 kistérségben ellenben nincs olyan könyvtár, amely hétköznap 18 óra után, illetve hétvégén nyitva tartana. Összességében azonban a nyitvatartási napok száma évről évre nő.
A felsőoktatási könyvtárakban a digitális előfizetéses források (könyvek, folyóiratok) használatának mintegy 10%-os növekedése volt megfigyelhető. Kérdéses azonban, hogy ez a trend az Elsevier kiadói konszernnel kötött szerződés felbontása után is tovább érvényesül-e majd 2020-ban. Az e-médiumokra irányuló keresések, illetve letöltések összesített mennyisége a felsőoktatási szektorban 129 millió volt. Ezekben az intézményekben a fizikai hordozón megjelent dokumentumok száma mintegy 3 millióval lett kevesebb 2015 óta, míg 2019-ben 15,7 millió e-cím volt elérhető az ország egyetemi könyvtáraiban. 2019-ben a felsőoktatási könyvtáraknak összesen 12,6 millió látogatójuk volt. Ez a szám stagnálást mutat, a korábbi években viszont a látogatottság terén enyhe csökkenés volt tapasztalható a növekvő hallgatói létszám ellenére. (Jelentősen nő Svédországban a digitális kölcsönzés mennyisége; ref.: Németh M.)

A hollandiai Almelo könyvtára link előadást szervezett a női aktról. Mint honlapjukon írják:
A vizuális művészet egyik legjobban ábrázolt témája a női akt. Ez számunkra most nyilvánvalónak tűnhet, de a történelem számos időszakában nem volt ilyen. Sok következtetést vonhatunk le az évszázadok ábrázolásmódjaiból, s ez mintegy morális tükröt képez az időegyenes mentén. Milyenek voltak a normák és értékek egy adott korban, mi volt az adott korban a szimbolika, és elfogadták-e a meztelen nő ábrázolását?
Ezen a tanfolyamon izgalmas utat teszünk meg a teljes művészettörténetben a női akt alapján. Különböző időszakokról és számtalan ikonikus remekműről lesz szó (Willendorfi Vénusz, Botticelli, Tiziano, Rembrandt, Rubens, Isaac Israëls, Bonnard, Lucian Freud és számos további alkotó művei). Az őskorral (Vénusz-figurák) kezdve járjuk utunkat a középkoron (boszorkányüldözések), a reneszánszon, a tizenhetedik, tizennyolcadik és tizenkilencedik századon keresztül a mai napig, 2020-ig. Az előadáshoz az előadó átfogó segédanyagot biztosít.
- A gond csak az, hogy az előadás a vírushelyzet miatt elmarad. A holland közkönyvtárak legalább 2 hétig zárva tartanak, és az azutáni helyzet is bizonytalan. (ref.: MG)

A könyvtárakat hitelesnek tartják az emberek olyan szempontból, hogy nem feltételezik üzleti vagy politikai elkötelezettségüket. Erre épít a ..., amely megbízta a közkönyvtárakat, hogy segítsenek az embereknek a koronavírus-tájékoztató és terjedésfigyelő telefon-alkalmazás installálásában és használatában. A dolog kényes, mert az alkalmazás jegyzi, hogy a telefon tulajdonosa merre jár, és kikkel találkozik. Ez rendkívül hasznos a járvány terjedését feltérképező kontaktkutatásban. Két közkönyvtár volt a pilot-projektben. Tapasztalataikat felhasználva nov. 4-ig, a holland közkönyvtárak nyitva tartásáig lényegében az összesben segítséget kaptak az oda fordulók. Mint Mark Deckers, a projektben részt vevő Rijnbrink tanácsadócég munkatársa a KIT-nek elmondta, a könyvtárosok részben a technikai installálásban, részben pedig az installálásban való döntéshozatalban segítenek. Az embereknek el kell ugyanis magyarázniuk, hogyan kezeli az alkalmazás a személyes adataikat. (összeáll.: MG)

Orosházán a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban nem tartják meg a programokat. A hétfői miniszterelnöki bejelentés után rendezvényt nem tarthatunk, így a MályvaPolcos programunkat, valamint a vakok és gyengénlátók tervezett filmvetítését is töröltük - olvasható az intézmény oldalán. Felhívják a figyelmet, hogy hétfőn és kedden még kölcsönözhetnek (10 könyv/fő). A könyvek kiválasztásában segít a könyvtár katalógusa, de telefonon / emailen / messengeren is megtalálhatóak az elérhetőségek.

A fogyatékkal élő személyek emberi jogairól szóló ENSZ-egyezmény (2006), ami paradigmaváltást hozott a fogyatékkal élőkhöz való hozzáállásban, 2009-ben lépett hatályba Németországban. Ettől az időponttól kezdve a könyvtárak mint nyilvános szolgáltató és az oktatást támogató intézmények is kötelesek az akadálymentes hozzáférést, valamint (a korábbi integráció helyett) az inklúziót és a részvételi lehetőséget is biztosítani. Ez nem kis feladat, ugyanakkor láthatóvá teheti és megerősítheti, hogy milyen fontos szerepük van a könyvtáraknak az emberi jogok - konkrétan az információkhoz, oktatáshoz és kulturális részvételhez való hozzáférés - érvényesítésében. A fogyatékkal élők könyvtári ellátását korábban a szociális könyvtári munkával és az etikai kérdésekkel hozták összefüggésbe, az egyezményt követően viszont az emberi jogi szempontok kerültek előtérbe.
Bár a könyvtárakat maga az ENSZ-egyezmény konkrétan csak a kulturális életben való részvétellel összefüggésben említi, a dokumentum és a benne foglalt alapelvek sokféleképpen hatnak a könyvtárak tevékenységére. A könyvtárak ugyanis olyan intézmények, amelyek az egyenlő és akadálymentes hozzáférést valóra váltják mindenki számára. Az ezzel kapcsolatos konkrét intézkedések a könyvtárakban a dokumentumok és információs eszközök formátumában, nyelvezetében, az alkalmazott információtechnológiában, továbbá szabványos (ún. Universal Design szerinti) építészeti, termékekkel kapcsolatos és szolgáltatási megoldásokban öltenek testet.
Jelentős előrelépés lenne, ha ezek a szolgáltatások nemcsak egyes szakkönyvtárakban lennének hozzáférhetőek, hanem közvetlenül az érintettek lakhelyén, tanulási környezetében és munkahelye közelében is. A Németországban 2019-ben hatályba lépett Marrákesi szerződés szemlélete reményt ad erre. A könyvtáraknak és társadalmi szervezeteiknek egyelőre még aktívan kell fellépniük, és tudatosítaniuk kell az állam és a civil társadalom előtt, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítanak, és a jövőben még erőteljesebben ki kell állniuk az inklúzió és az akadálymentesség mellett. Legalkalmasabb partnereik ebben a fogyatékkal élők helyi vagy országos szervezetei és mozgalmai, akiknek jelszava: "Semmit rólunk nélkülünk." (A fogyatékkal élő személyek emberi jogairól szóló ENSZ-egyezmény megvalósítása Németországban: könyvtári feladatok és esélyek; ref.: Hegyközi I.)

A Michigani Egyetem 2021-re teljesen át fog állni a nyílt forráskódú Folio platformra. Az EBSCO Information Services fogja befogadni, ők biztosítják a kivitelezést, a képzést és a terméktámogatást, valamint hasznosítják az EBSCO Discovery Service-szel és az OpenAthens-szel való integrációt. Az EDS lesz az elsődleges felület a könyvtár legtöbb nyomtatott és elektronikus anyagához, míg az OpenAthens lehetővé teszi a regisztrációt.
Az egyetem és a Michigani Könyvtár link társulása továbbra is megmarad; és az átállás miatt a könyvtáros Randy Riley is lelkesedik. Szerinte így a könyvtár link is hozzáférést szerezhet a következő generációs nyílt forráskódú katalógushoz, ami sokoldalú, flexibilis és személyre szabható. Elérhető lesz az EBSCO felhasználóbarát felülete is.
Mint minden nyílt forráskódú projektnek, a Folio-nak is fontos, hogy kiterjessze felhasználói bázisát. Több egyetem mostanában történt csatlakozása biztató jel a projekt hosszútávú fenntarthatóságát nézve. Egy svéd egyetem volt az első 2019-ben; ezt követően több egyetem is csatlakozott, mint például a Missouri Egyetem és az Alabamai Egyetem. (ref.: Salamon Sára)

Múlt heti kérdésünk válaszai közül tévedésből kihagytuk a Könyvtári Intézetet. Ezért elnézést kérünk a válaszadóktól. A kérdést későbbi időpontban újra feltesszük.
Kaptunk ugyanakkor válaszokat emailben is, ezeket itt közöljük:
- Sajnos egyiktől sem kapunk mást, csak elavult tájékoztatást és szakmaiságot. Nem előttünk járnak...
- Mostanában én egyiktől sem. (Részben a saját hibám is lehet, de nem teljesen.)
- Könyvtárostanárok Egyesülete! (Tolnaine Korcz Ilona) (MG)

A DEENK által indított podcast-sorozat, a Könyvpatika fejezetek között egy-egy adást különböző könyvtárszakmai témáknak is szentelünk. Az AudMax Plusz névre keresztelt speciális adásokkal a szakmai diskurzusok kibontakozásához szeretnénk egy új, progresszív felületet biztosítani. Az első ilyen adás október elején meg is született: Vranyecz Tünde a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár szolgáltatási igazgatóhelyettese és Petró Leonárd, a DEENK főigazgató-helyettese ült egy asztalhoz, hogy összevessék, hogyan reagáltak az eltérő típusú könyvtárak a koronavírus-járványra, hogyan szervezték újra működésüket és hogyan működnek a második hullám árnyékában.
Az első adások hallgatottsága biztató, így még ebben az évben érkezik a tudománynépszerűsítő sorozat második fejezete, melyben - reagálva az elmúlt időszak kölcsönzési statisztikáiban szignifikánsan megmutatkozó érdeklődésre - a depresszió témáját dolgozzuk fel.
Az AudMax epizódjai meghallgathatók a népszerű podcast lejátszókon, a Spotify-on, a Youtube-on és összegyűjtve a könyvtár honlapján.

A költség- és létszámcsökkentés mellett kreatív ötleteket is bevetnek a koronavírus-járvány miatt válságba került légitársaságok.
- Fél óra alatt elfogytak a jegyek a Singapore Airlines sehová sem induló járatára. A légitársaság a következő két hétvégére étteremmé alakítja át egyik Airbus A380-as gépét, s a turistaosztályon nettó 50, a business osztályon 300, a fedélzeti lakosztályban 600 szingapúri dollárt (11 500, 69 ezer és 138 ezer forintot) kér a neves séf által összeállított menüért.
- Az ausztrál Qantas sétarepüléseket szervez: a gépek Sydney-ben szállnak fel és le, az út során az utasok a levegőből nézhetik meg az ország legszebb tájait vagy éppen a Nagy-korallzátonyt. A legdrágább a Déli-sark fölé indított járat - amelyre a business osztályú jegy nyolcezer ausztrál dollárba (1,76 millió forintba) kerül. - Indul Budapest-Budapest járat is, a Smartwings légitársaság október 25-én viszi nagyjából egyórás országnéző sétarepülésre az érdeklődőket a Liszt Ferenc repülőtérről. Az utasok a levegőből csodálhatják meg Budapestet, a Dunakanyart, a Balatont és a Bakonyt, legalábbis a terv szerint, amely az időjárás függvényében is változhat. Landolás után egy szintén egyórás reptérbemutató körútra is elviszik a 26-35 ezer forintot fizető kuncsaftokat - igaz, ezt már busszal teljesítik.
- A finn nemzeti légitársaság, a Finnair szupermarketekben kezdte forgalmazni a korábban az első osztályon kínált ételeket, egyebek mellett rénszarvas-húsgolyókat és sarkvidéki lazacot, hogy ne kelljen elbocsátani a teljes konyhai személyzetet.
- A Thai Airways az utóbbi időben kihasználatlan bangkoki székházának második emeletét repülőgépbelsőre emlékeztető módon rendezte be étteremnek. A vendég beszállókártyával igazolja a foglalását, és a menüt a turistaosztályon, a kávét pedig a business osztályon megszokott ülésekben lehet elfogyasztani, amelyeket a kényszerűen leállított gépekből vittek a helyszínre.
Az IATA [a légiipar IFLA-ja - szerk.] szerint világszerte több százezer ember veszítheti el az állását 2022 végéig az ágazatban, s a repülés már később sem lesz olyan, mint a koronavírus-járvány előtt volt.

Fontos: a megfelelő szellőzés, a találkozások időtartamának lerövidítése, a résztvevők számának csökkentése és a maszk viselése.
Erről közölt a napokban cikket Spanyolország egyik legnagyobb napilapja, az El País link . A különböző szcenáriók felrajzolásához a Columbia Egyetemen tanító José Luis Jiménez professzor modelljét hívták segítségül, melyből kiderül, hogy mely intézkedéseknek milyen hatása van a vírus terjedésére.
A fertőzés kockázata a beltéri helyiségekben a legnagyobb, de a megfelelő óvintézkedések alkalmazásával a kockázat nagy mértékben csökkenthető. Alább egy áttekintést olvashatnak a fertőzés valószínűségéről három különböző hétköznapi élethelyzetben, figyelembe véve az alkalmazott biztonsági intézkedéseket és a kitettség időtartamát.

Gondoltál már arra, hogy a betűk megválasztása is hatással lehet érzelmeinkre, gondolatainkra? Az, hogy milyen betűtípust használ egy oldal szerkesztője, jelentősen befolyásolhatja hangulatunkat, a szöveghez való hozzáállásunkat.
Az olvasók a különböző betűtípusokhoz különböző asszociációkat társítanak, például
- hagyományos, tiszteletreméltó, megbízható és biztonságot sugárzó betűtípusok a Times New Roman, Trajan, Baskerville és Georgia Italic (ezek az ún. Serif betűtípusok)
- kiegyensúlyozottságot, objektivitást, tisztaságot és modern hangvételt sugalló betűtípusok a Helvetica, Franklin, Gothic, illetve Myriad, az ún. Sans Serifek.
A kézírást idéző betűtípusok a kreativitást, eleganciát jelzik, ám nem tanácsos őket sűrűn használni, mert nehezen olvashatók, de figyelemfelkeltésre, a szöveg monotonitásának megtörésére kiválóak. Az ilyen betűtípusok, melyek neveiben a Script szó található (Brush Script, Edwardian Script, Freestyle Script stb.).
A betűket további jelzőkkel - mint stílusos, sikkes, szórakoztató, akár barátságos - lehet illetni, sőt még periódusos táblájuk is létezik, amely a kémiai elemekhez hasonlóan a köztük lévő kapcsolatokat ábrázolja. ld.: link . A jelölt oldalon infografika is található a megfelelő betűtípus kiválasztásának megkönnyítésére is.
Esetünkben is használható a mondás: az ördög a részletekben (is) rejlik!:) (ref.: Kocsis Dóri)

Könyvtárban vannak humoros dokumentumok, illetve rendezvényei között vannak humorosak is. A közösségépítést azonban csak a humor egyik fajtája támogatja, a valakivel együtt nevetés. A valakin nevetni viszont ezzel ellenkező hatást ér el. (MG)

A USA Today véleménycikkének szerzője felrója, hogy a beszélgetős show-műsorok humoristái átnéznek a jobboldali szavazók igényein, ezért azok egyre nagyobb számban fordulnak el a mainstream szórakoztató médiától, és teremtik meg maguknak az interneten a saját nevetnivalójukat. Ez pedig baj: kutatások igazolják, hogy a közös humor, a "nevetni valakivel" élménye fontos kötődési mechanizmusokért felel még olyan nagy közösségekben is, mint egy ország. A "nevetni valakin" típusú humor viszont erősíti a kiközösítést és magát a kiközösítettséget is. A különböző humortípusokra való hajlamok esetében pedig szintén mérvadó az agy kapcsolási rajza - mondják a kutatók.

Az áldozatok gyógyulását pont az segítheti elő, ha tudnak arról beszélni, hogy mit tettek velük - mondja Csóka Judit klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta és meseterapeuta a világi és egyházon belüli szexuális bántalmazást elszenvedett túlélőkről. De az ő hangjukat az egyház itthon eddig még nem hallotta, nem hallgatta meg. Csóka Judittal erről, a meseterápiáról és legújabb meseválogatásáról beszélgetünk majd, amely Mesék a szabadulásról címmel éppen ezzel a témával is foglalkozik. Előtte pedig beszélgetünk Perintfalvi Rita katolikus teológussal, a Grazi Egyetem Katolikus Fakultásának tanárával, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnökével, aki az áldozatoknak ad hangot most készülő, "Amire nincs bocsánat" című könyvében.
Az ÉRD FM RÁDIÓ 101,3 "Köztünk marad" c. adásában készült ez az izgalmas beszélgetés link , amit a következő linkre kattintva utólag is meg tudtok hallgatni, ha lemaradtatok volna!