Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok
|
|
KIT hírlevél: 2008. 01. 03. (1. szám)
Tisztelt Olvasó,
A KIT munkatársai 2008-ban is várják és megfontolják az Ön kritikus véleményét. Tartalomjegyzék
A portálon kivülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha ezt a szolgáltató megváltoztatja, a forrás nem válik elérhető. Naplót ír a Somogyi-könyvtár igazgatója FELSzeged
-- December 1-jén öt évre új igazgatót neveztek ki a szegedi
Somogyi-könyvtár élére. Palánkainé Sebők Zsuzsannát az első hónap
értékelésére kértük. Rengeteg a dolog és a terv. Elbocsátás nem lesz,
nagyobb változtatás egy év múlva várható. Új életéről a
Somogyi-könyvtár igazgatói székében naplót ír egy hónapja Palánkainé
Sebők Zsuzsanna. Főként azért, hogy tükröt tartson saját magának:
honnan indult és hová tart. Korábban ugyanis nem voltak a mostanihoz
hasonló terhei -- árulta el, amikor gyorsleltárra kértük. Óriási a
felelőssége, ezért hetente legalább háromszor papírra veti, amit lát,
tapasztal.
Hírforrás:
Délmagyarország, link 2386/
Azt mondja, visszaolvasva minden egészen más. Mivel lenne elégedett egy év múlva a 410-420 millió forint összköltségvetésű bibliotéka új igazgatója? Felsorolta: a második félévben vitára bocsátja a jövő januártól beindítandó szervezeti változásokat. Elbocsátás nem lesz, sőt új kommunikációs munkatárssal bővíti az intézményt. Az energiaár- és az áfaváltozások miatt valamivel megemelt költségvetésre számít. Uniós pályázatokon akar részt venni, erősíti a projektmunkát és a külső kapcsolatokat. Javít a műszaki feltételeken és a számítástechnikai háttéren. Minőségbiztosítást vezet be, ami az önértékelési rendszer bevezetését jelenti a Somogyiban.- F: jan. 2. Az internethasználó Y generáció jár könyvtárba FELEgy
felmérés szerint tavaly az amerikaiak több, mint fele ellátogatott egy
könyvtárba, de többségüket nem a könyvek, hanem az ott lévő
számítógépek vonzották. A Pew Internet & American Life Project
felmérésében az Egyesült Államokban lévő felnőttek 53%-a nyilatkozta
azt, hogy volt könyvtárban a 2007-es év folyamán. Leigh Estabrook, az
Illinois Egyetem professzora, a kutatás társszerzője kiemelte, hogy
megmaradt a könyvtárak közösségi csomópont szerepe, és találkozási
helyet jelent a közelben lakó emberek számára. 'Nagyon meglepődtünk a
felmérés eredményén, különösképpen az Y-generációt illetően' --
nyilatkozta Lee Rainie, a felmérés másik szerzője, a Pew igazgatója. -
F: dec. 31.
Hírforrás:
SG.hu, link-- Magyarországon szintén az Y generáció a könyvtárhasználók derékhada. E csoport szomorú jellegzetessége, hogy diák- és hallgatói létének végén lemorzsolódik, mint könyvtárhasználó. És Magyarországon demográfiai okokból csökken is a hallgatók száma. A könyvtáraknak tehát a használószám szintentartásáért is meg kell küzdeniük. (MG) Te vagy a szakember, oszd meg tudásodat! -- szerkesztőségi naptár FELTe
vagy a szakember, oszd meg tudásodat! Folyamatosan keresünk új
szerzőket az Information Outlook számra. Az alábbi szerkesztői naptár
felsorolja a 2008-ra tervezett témákat. Ám ez csak kiindulási pont;
ezeknél több cikket és több témát szeretnénk. Szívesen hallanánk Öntől
új témákat. Például a marketing, kutatás, technológia egész évben
szívesen látott terület. Kíváncsian várjuk javaslataikat. Ha
javaslatunk nem felel meg az Ön elképzeléseinek, más ötlete van, ossza
meg velünk. -- Ez olvasható az Information Outlook szakfolyóirat
2008-as tématervében http://www.sla.org/PDFs/08EditorialCalendar.pdf .
2.0; ha nem is nevezi néven :-) Remélhetőleg mihamarább lesz hazai
példa is rá. (MG)
Hírforrás:
MG
Könyvtár(egyesületi) vezető -- határon túlról FELEgy
kicsit még a 19. században élünk. Vagy legfeljebb a 20.-ban. Azért
gondolom így, mert feltettük azt a kérdést is, jó lenne-e, ha tíz év
múlva az Európai Unióban egy ország polgárai más ország sikeres
politikusai közül választhatnának miniszterelnököt, minisztereket,
képviselőket, és a megkérdezettek mindössze 17 százaléka válaszolta
azt, hogy 'jó lenne'. Pedig véleményem szerint nagyon kívánatos volna,
hogy ez a változás be fog következni. És egyáltalában nincs kizárva,
hogy be fog következni. A ma még erős nemzetállami görcsök tovább
oldódhatnak -- írja Hankiss Elemér. A KIT-ben korábban e témáról:
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk&c=3123
Hírforrás:
HVG, 2007/51-52. p. 6-13.
Az extrák javíthatnak a digitális zenei eladásokon FELTöbb
szakértő az extrák hiányában véli megtalálni a digitális zenei eladások
lassú növekedésének elsődleges okát. Szerintük sokan -- az ingyenesség
mellett -- emiatt fordulnak még mindig a fájlcserélő hálózatok felé.
Éppen ezért ugyanezen szakértők most azt hangoztatják, hogy a kiadóknak
és a forgalmazóknak 2008-ban a különböző extrák mellékelésére, a
kínálat kibővítésére kell koncentrálniuk. Ennek megléte esetén a
felhasználók jelentős része választaná akár az ingyenes fájlcserélő
hálózatok helyett is a fizetős letöltőszolgáltatásokat, amelyek azonban
jelenleg nem elégítik ki ilyen irányú igényeiket. Példaként említik,
hogy számos torrent fájl nemcsak pusztán magát a zenei tartalmat
hordozza magában, hanem a borítókról készült megfelelő minőségű
képeket, valamint a fizikai formátumban megjelenő kiadványokon is
helyet kapó mindenféle extrákat is. Ezzel pedig maguk mögé utasítják a
fizetős letöltéseket, amelyek a legtöbb esetben legfeljebb egy,
meglehetősen kicsinyke képet mellékelnek a zenei anyaghoz és minden
egyéb extrát megtagadnak a felhasználóktól. Amennyiben ezen sikerülne
változtatni, sok rajongót hódíthatnának meg, a szórakoztatóipar nagy
örömére. - F: jan.1.
Hírforrás:
Sg.hu, link-- Könyvtárban gondolkodva: milyen extrákat nyújt a könyvtár a könyvesbolthoz képest? A sarki könyvesbolthoz képest talán sokat: kérdésre könyvtárosi tapasztalatok a könyvről (ha a könyvtáros ismeri a kiadványt); hasonló könyvek és irodalom ajánlása, vagy legalább böngészés a bent lévő könyvek között. Az Amazon.com ezeket online kínálja, igaz, angolul. A könyvtár OPAC-ja még szintén megmutathatná: akik korábban a könyvet kölcsönözték, mit vettek még ki; mely könyvek tartoznak még a téma holdudvarába? Stb. (Kérdezze tovább orvosát vagy szoftverszállítóját...) (MG) Egy tanulékony könyvtáros... FELŐszintén
meg kell mondanom, a címet loptam. Van egy blog az etetőmben, melynek
címe "What I learned today", azaz "Amit ma tanultam", vagy hogy kicsit
játsszak vele: "Mit tanultam ma?". Bármilyen furcsának tűnhet is, a
FIKSZ (függetlenül blog, vagy webzine formától) célja nem csak a
továbbközlés és a megosztás - hanem az archiválás is. Archiválás
önmagam számára, ám akkor már miért ne archiváljam mindenki más számára
is? Szinte minden, amit itt "képernyőre vetek", nekem is új. Talán egy,
vagy két nap, maximum egy hét előnyben vagyok veletek szemben, attól
függően, hogy mennyi az "átfutási időm". Teljes mértékig lehetetlen
lenne lépést tartani az újdonságokkal, a változásokkal - igyekszem
szelektálni (noha kissé önkényesen) a befutó információt, igyekszem
finomítani a forrásokat és azt továbbadni, ami csakugyan hasznos lehet
- és lehetőleg igyekszem megmaradni a közérthető szinten. - F: dec. 21.
Hírforrás:
FIKSZ, link
Science Citation Index vagy Scopus? -- Bibliometriai összehasonlítás FELKérdés,
hogy melyikük a megbízhatóbb, alkalmasabb e feladat ellátására. A cikk
megkísérli az adatbázisok tartalmának összehasonlítását. A vizsgálat
tárgya nem a könnyű használhatóság volt, mivel ezt információs
szakemberek már korábban értékelték. Nem is az adatbázisok által nyomon
követett folyóiratok száma, mivel osztrák szakemberek e szempontból már
vizsgálták az adatbázisokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy
-- habár a SCOPUS a maga 15 ezer folyóiratával majd kétszer annyi
periodikumot elemez, mint az SCI -- pusztán ennek alapján nem dönthető
el, melyik a kiválóbb. Az SCI kb. 7500 tudományos folyóiratot értékel.
Állandóan figyelemmel kíséri a folyóiratok minőségét. Ha egyikük az
elfogadott küszöbérték alá esik, ejtik az adatbázisból, az újonnan
felemelkedőket pedig beemelik. Ezzel szemben a SCOPUS az 'amennyit csak
bírsz' stratégiáját követi, a lehető legtöbb folyóirat vizsgálatára
törekszik. ... - F: Újra a tudomány mutatóiról: Science Citation Index
vagy Scopus? A két hivatkozási adatbázis bibliometriai összehasonlítása
/ ref. Fazokas E.
Hírforrás:
Könyvtári Figyelő, 2007/3., Manci: linkÚj lehetőség a könyvek és az olvasás barátainak az interneten FELA
Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum a Ningen létrehozott
egy közösségi hálózatot az olvasást kedvelők számára, ahol a közösség
tagjai találkozhatnak egymással, vitatkozhatnak, inspirálhatják
egymást. Ez a virtuális tér alkalmat kínál arra, hogy időtől és
földrajzi tértől függetlenül jobban megismerjék egymást, hogy új
ismeretségek szövődjenek. A regisztrációt követően a hálózaton belül
minden tag saját oldallal rendelkezhet, melyen a személyes
információhoz való hozzáférést a tagok, ismerősök számára tetszése
szerint engedélyezheti. Az 'OLVASLAK' egy olyan bizalmon alapuló
virtuális LAK szeretne lenni, ahová a közösség tagjai örömmel
betérhetnek egy-egy jó diskurzusra, ahol információt cserélhetnek. A
tagok a saját oldaluk arculatát maguk szabhatják meg. A kommunikációt
fórum, levelezés, üzenőfal segíti. Elérhetőség:
http://olvaslak.ning.com/ - F: dec. 16.
Hírforrás:
Békés Megye Online, link ozatunkhoz_bekes_megye_kultura_3_364409.html
Instant messaging (online beszélgetés a használóval) és Flickr FELA
cikk szerzője informatikus könyvtáros Stony Brookban, az egyetem
egészségtudományi könyvtárában. A Library 2.0 eszközeivel: modern webes
felülettel, online közösségépítő és azonnali üzenetküldő (IM -- instant
message) szolgáltatások bevezetésével korszerűsítette a tájékoztató
szolgálatot és a belső intranetet, ezáltal a használókkal, illetve
minden érdekelttel történő kommunikációt. Mindeközben kollégáival
együttműködve újabb barátokat szerzett a könyvtárnak és látható
eredményeket ért el a brandépítés és a PR terén is.
Hírforrás:
Könyvtári Figyelő 2007/3., Manci: linkSokan a kollégák közül persze idegenkedtek az új eszközöktől. Félelmet, bizonytalanságot, kételyeket éreztek velük szemben. A tájékoztató könyvtárosok viszont lelkesek voltak, mivel az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy a könyvtár személyes látogatottsága csökkent, ám az online forgalom megnőtt. 2006 januárjában ezért egyetértettek a referensz szolgálat online kibővítésének ötletével. Az informatikus könyvtáros kutatni kezdte, hogy milyen technológia a leghasználhatóbb, a legkönnyebben bevezethető és megtanulható. A választás a sokfelhasználós azonnali üzenetküldést támogató Trillian platformra esett. Használata ingyenes, és a professzionális változat is olcsó, üzenetváltáson kívül linkek és fájlok megosztására is alkalmas, népszerű, összefér az aktuális böngészővel, támogatja a három legnépszerűbb IM klienst: a Yahoo! Messengert, az AOL Instant Messengert, és az MSN Messengert. A három tájékoztató könyvtáros képzése 2 órát vett igénybe. Március 31-én reggel kilenckor üzemkészen állt az IM szolgáltatás, és tizenhét perccel később megérkezett az első referensz kérdés. Azóta pedig egyre közkedveltebb. - F: Új webes megoldások az információ megosztására / ref.: Fazokas E. Könyvtári honlap átalakítása a Web 2.0 alapon FELA
University of Houston könyvtári hálózatának honlapját korábban
központilag szerkesztették, ami egyrészt időigényes egyeztetést
igényelt, másrészt az elavult információk nem kerültek le időben. A
rugalmatlan szerkezet miatt a könyvtárosok és az egyetemi hallgatók nem
kapcsolódhattak be a szerkesztésébe. A Web 2.0 szellemében szerkesztett
honlap mint szolgáltatás a következő alappilléreken nyugszik:
Hírforrás:
Könyvtári Figyelő 2007/3., Manci: link1. Radikális decentralizáció -- A tartalom egyes részeinek legyen gazdája, aki azokat gondozza és azokért felelősséget visel. Ehhez megfelelő tartalomkezelő rendszert bocsátottak rendelkezésre, és a munkatársakat kiképezték a használatára. Bárki bármilyen változtatást végrehajthat, de az oldal gazdájának jóváhagyása szükséges a változtatás életbelépéséhez. 2. Lazán kapcsolódó kisebb részek -- A tartalomkezelő rendszer nyílt forrású szoftvert használ, moduláris szerkezetű, alkalmas a legkülönbözőbb típusú tartalmak közreadására. A tartalmak a honlap bármelyik részén 'újrahasznosíthatók', bármilyen kombinációban újraközölhetők. 3. Állandó 'béta' állapot -- A honlap nincs lezárva, állandóan fejlődik a használói vélemények alapján. A tartalomkezelő rendszerről weblogok és wikik segítségével lehet véleményt nyilvánítani. Az új szolgáltatások bevezetése igen gyorsan megtörténhet. 4. Tetszés szerint variálható tartalom -- A könyvtári tartalmak beépíthetők az egyetem más weblapjaiba (tanszékek, oktatási anyagok). Kísérleteznek a könyvtári katalógusból és más adatbázisokból származó információk integrálásával. 5. A használó aktív hozzájárulása -- A könyvtárhasználati képzéshez wikit indítottak, amelynek keretében a hallgatók a könyvtárosokkal együtt szerkesztik a tartalmat. Nagy az érdeklődés az iránt is, hogy a katalógusban leírt művekhez ismertetést lehessen fűzni. Hasonló célok mozgatják a könyvtár részvételét az egyetem digitális archívumának (FAR) és oktatási eszközök letéti helyének (LOR) programjában. 6. Vonzó szolgáltatások a használók számára -- Interaktív és együttműködési lehetőségek (wikik, üzenetek, csevegés), a honlap testreszabása. - F: Egy egyetemi könyvtári honlap átalakítása a Web 2.0 szempontjai szerint / ref.: Hegyközi I. Interaktív könyvtári portál könyvtárak és olvasók számára FELA
könyvtárügy 2008-2013 közötti időszakra tervezett stratégiájának
második célkitűzése: 'épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül
hozzáférést biztosítson ezen (nemzeti kultúra dokumentumaihoz)
információkhoz és adatokhoz, és a könyvtári szolgáltatások jelentős
részéhez'. Ellátásához a beavatkozásoknál szerepel a következő feladat:
'Szabványos felépítésű könyvtári portál (könyvtári ügyfélkapu)
kialakítása a használók bevonásával; nem könyvtári és nem hagyományos
információk és tudások (iwiw, wikik, könyvesboltok, antikváriumok, más
archívumok, elektronikus szolgáltatások) becsatornázása'. - F: dec. 19.
Hírforrás:
Könyvtári Portál, linkNorvégia az ODF formátumot támogatja FELA
norvég kormány olyan döntést hozott, amelynek értelmében 2009-ig minden
hivatalos szerv köteles a weboldalán található információkat a HTML
mellett PDF és ODF formátumokban is hozzáférhetővé tenni. A rendelkezés
egész pontosan azt mondja ki, hogy az elsődleges HTML mellett a
nyomtatandó dokumentumok PDF, a felhasználók által kitöltésre vagy
módosításra kerülők pedig ODF formátumúak legyenek. Heidi Grande Roys
norvég informatikai miniszter azzal indokolta a lépést, hogy azáltal
nagyobb és egészségesebb versenyt támaszthatnak az irodai
programcsomagokat kínáló cégek között. Emellett ugyanakkor nyilvánvaló,
hogy az ország közigazgatása jelentős összegeket spórolhat azon, ha az
Open Document formátumot kezelő nyílt forráskódú, és emiatt
alapváltozatban ingyenes vagy igen olcsó szoftverek használatát
támogatja az egyébként leginkább elterjedt Microsoft Office helyett. -
F:dec. 23.
Hírforrás:
Prim Online, link
Jól keresők -- a keresőkről FEL1996
őszén interneteztem életemben először, csóró szociológus hallgatóként
beengedtek az esztétika szakosok csilivili hipermédia
számítógéptermébe. A szájtátás után egy karaoke-ról szóló cikkhez
kezdtem el anyagokat keresgélni. Az akkor használt mainstreamnek
számító Altavista kereső és Netscape böngésző azóta sehol sincs,
viszont az elsőként bepötyögött kifejezésre -- Erving Goffman amerikai
szociológus nevére -- ma már 191 ezer találatot hoz a Google, szemben
az akkor irreleváns néhány tucat Altavista találattal (már az is gáz,
hogy akkor az összes találatot át lehetett nézni néhány perc alatt). -
F: dec. 31.
Hírforrás:
Infinit, link
A könyvesboltok nem semlegesek -- a könyvtáraknak annak kell lenniük FELA
brit tapasztalatok szerint a könyvtárak nem semleges intézmények. Első
hallásra ez furcsán hat, azonban ha a könyvek könyvtári megjelenésének
esélyeit vesszük számba, látnunk kell, hogy ez gyakorta mégis így van.
Nagy-Britannia tipikus könyvtárlátogató közönségét az idősebb hölgyek
alkotják. Sok könyvtár ezért igyekszik az ő ízlésüknek megfelelni, s
ezért nem teszik ki például homoszexuális vagy színes bőrű szerzők
műveit. Ezek úgy nevezett kockázatos könyvek, s a könyvtárak igyekeznek
biztonságra törekedni. Azonban semlegességet az jelentene, ha ezek a
kockázatosnak mondott könyvek is ugyanolyan eséllyel kerülhetnének a
láthatóság szempontjából legjobb helyre, mint biztonságosnak tartott
társaik. Míg egyes könyvek reklámozására jelentős pénzeket fordítanak,
másokra egy fillér sem jut. A könyvtárak lehetősége abban rejlik, hogy
a nem reklámozott könyveket is előtérbe helyezheti. A könyvtár és a
könyvesbolt egymástól eltérő funkcióval rendelkezik. Veszélyes
helyzetet teremt, ha a könyvtárak ebből a szempontból igyekeznek a
könyvesboltokra hasonlítani, ha nem igyekeznek sajátos funkciójukat
megtartani. Ne ugyanaz legyen megtalálható a könyvtárakban, mint a
könyvesboltokban. Miért? Mert felmerülhet akkor a kérdés, hogy miért is
van szükség könyvtárakra? Mint hazánkban, úgy Nagy-Britanniában is a
politika, a döntéshozók, a költségvetési pénzek felett diszponálók
kérdése lehet ez.
Hírforrás:
Könyvtári Figyelő 2007/3.
A (...) könyváruházak forgalmának 50 százalékát a forgalmazott címek 3 százaléka teszi ki. Érdekesség, hogy az utóbbi időben a könyvesboltokban nagy mértékben szűkült a választék. A látott könyvhegyek gyakorta egyetlen könyv sok példánnyal való ottlétét jelentik. Ezzel szemben a könyvtárakban bár kisebb az egyes címekből fellelhető példányok száma -- ami sok esetben csak egyetlen példánnyal való rendelkezést jelent --, viszont sokkal többféle könyv van itt jelen. A könyvesboltok tehát nem törekednek semlegességre. A favorizált könyvekből hatalmas kupacokat építenek, lehetetlen nem találkoznunk velük. Ezek eladása létkérdés. A könyvtár viszont olyan terep, ahol kell és lehet semlegességre törekedni. - F: Olvasásközpontú olvasásfejlesztés / Péterfi R. E-szamárpadban ül Magyarország FELMagyarország
jelentős lemaradásban van az e-gazdaság terén, még az EU-hoz velünk
együtt csatlakozott régiós államokhoz képest is -- állapítja meg az
ICEG EC kutatása, amely hat olyan területet határozott meg, ahol az
államnak be kellene avatkoznia. - F: dec. 25.
Hírforrás:
Napi, linkZajszint-zónákra osztott könyvtár: csendes, békés, szociális FELZöld
utat a zajnak! Imádom az Oak Park Pulblic Library-nak ezt az ötletét és
mindent el fogok követni annak érdekében, hogy jövőre mi is hasonlóképp
oldjuk meg a "könyvtári zónák" kommunikálását! - F: dec. 21.
Hírforrás:
FIKSZ, link
Könyvtári robotok -- és azon is túl FELA
KIT korábban beszámolt már könyvtári robotokról
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk&c=5764 , de Z.
Karvalics László cikkéből -- A cyber-infrastruktúra mint aktuális
kihívás és mint tudományszociológiai probléma -- további példát is
érdemes idézni: A castellóni I. Jakab Egyetem (Universitat Jaume I.)
robotikacsoportja által tervezett gépkönyvtáros infravörös sugarak
segítségével tájékozódik, azonosítja az olvasók által kért könyv címét
a kötet borítóján, sőt a gerincén is, mi több, meg tudja különböztetni
az eltérő grafikájú címeket is. Miután megtalálta a kért könyvet a
polcon, leemeli, majd átnyújtja az igénylőnek. Eközben kikerüli az
akadályokat, s nem ütközik össze a figyelmetlen könyvtárlátogatókkal
sem. De a robotkönyvtáros-szenzációk eltörpültek egy még korábbi
bejelentés mögött: az agymunka algoritmizálása 2004 óta immár a
negyedik rendszerszinten, a feldolgozó munkában is valósággá vált... -
F: A cyber-infrastruktúra mint aktuális kihívás és mint
tudományszociológiai probléma / Z. Karvalics László.
Hírforrás:
Magyar Tudomány, 2007/4., linkA jövő a digitális szakkönyvé(?) FELEgyetemi
tankönyvek, szakpublikációk, képletek, ábrák, térképek, sőt
video-előadások is ingyenesen érhetők el az állam által támogatott
Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár honlapján. Jövőre a kiadók piaci
alapon próbálkoznak hasonló szolgáltatással. Ez gyógyír lehet a
szakkönyvkiadás bajaira. - F: dec. 20.
Hírforrás:
NOL, link
-- A tankönyvtár szövegformátuma -- pl. 130 leütés egy sorban, ami nagyon fárasztóvá teszi az olvasást. (MG) Tízéves a blog FELAz
internetes napló, mely új kommunikációs szokásokat hozott
mindennapjainkba, egy évtizede jelent meg. Érdemes megnézni, miért és
hogyan működik, mi sikere kulcsa. - F: dec. 19.
Hírforrás:
Prím, link
Ötpárti egyeztetést kezdeményezett az MSZP a digitális analfabétizmus felszámolásáért FELMárfai
Péter, az Országgyűlés informatikai albizottságának elnöke, az MSZP
parlamenti képviselőcsoportjának nevében levélben fordult a parlamenti
pártokhoz, ötpárti egyeztetést kezdeményezve az e-Befogadás kérdésének
tárgyalása érdekében. - F: dec. 18.
Hírforrás:
Prím, link
Útjára indult az Olvas a város projekt FELAz
olvasás népszerűsítését és a szövegértés fejlesztését tűzte ki többek
között céljául az 'Olvas a város' projekt. A program aktuális
eseményeiről szerdán adtak tájékoztatást a Várkonyi Nándor Könyvtárban.
- F: dec. 19.
Hírforrás:
Pécs TV, link2007 korszelleme: a közösség mindenekelőtt! FELMost,
hogy nemsokára belépünk a 2008-as évbe, érdemes elgondolkodnunk, mi
jellemezte a 2007-es esztendőt. Ebben segít a Google 2007 Year-End
Zeitgeist felmérése az idei év keresési trendjeiről. Ahogy globális
szinten, úgy Magyarországon is a kapcsolatépítés jegyében telt az
elmúlt időszak. - F: dec. 20.
Hírforrás:
Hvg.hu, link 220nl
Egy nap a könyvtárban (általános iskolai fogalmazás feladat) FELMiután
átestünk a reggeli kettős traumán (...), elkocsikáztunk Granny
munkahelyére, Békaváros könyvtárába. Békavárosnak van rendes neve is,
Willimantic [az USA-ban]. A gyerekkönyvtár színes és csendes és
barátságos; csak részben könyvtárszerű, viszont az első öt perc után
megállapítottam, hogy minden könyvtárnak minimum ilyennek kéne
lennie... újabb kulturális adatmorzsák az otthoniaknak:
Hírforrás:
Egy Tarkabarka Hölgy Naplója, link1. Amerikában minden nyilvános könyvtár ingyenes, totálisan és teljesen (köhöm köhöm, Szabó Ervin drága, köhöm köhöm) -- Granny majdnem a szék alá esett amikor megmondtam hogy nálunk fizetni kell az olvasókártyáért 2. Az egész állam összes nyilvános könyvtárára egy olvasójegy érvényes 3. Kiolvasott könyveket bármelyik könyvtárban le lehet adni, visszajuttatják az adott városba 4. A gyerekkönyvtár (külön emelet) rendelkezik mindennel, ami szem-szájnak ingere: számítógépek internettel a gyerekek részére, játszósarok párnákkal a legkisebbeknek, külön mesemondó terem (!!!) (sic!) színes szőnyeggel; fotelek, párnák, kanapé, sok asztal, egy rakat játék, egy nagy állvány bábokkal... - F: dec. 29. Több ma már, mint könyvtár FELSzombathely
-- A város reprezentatív, a harmadik évezred eleji kívánalmaknak
valóban megfelelő intézménye, a Berzsenyi Dániel Könyvtár ünnepi
közönségtalálkozót rendezett kedden este, hogy visszatekintsen az
elmúlt fél évtizedre. Nagy Éva igazgatóhelyettes a kérdőívek révén
felmért olvasói igényeket, véleményeket ismertette. Az is kiderült,
hogy bár a BDK az ország egyik leghosszabban nyitva tartó könyvtára,
használói még hosszabb nyitvatartási időt is el tudnak képzelni, sőt
bevennék a vasárnapot is. Sokan nem tudják, hogy az első emeleti
olvasóterem mellett a második emeleten is van egy olvasó, ahol
csendben, nyugodtan olvasni, jegyzetelni lehet. A kölcsönözhető
könyvekből több példányt szeretnének, elégedetlenek a CD- és
DVD-választékkal (amelyet a könyvtár az anyagi lehetőségeihez képest
folyamatosan bővít). Az intézményben húsz számítógép van
közhasználatban, ezek az elmúlt öt évben eléggé lestrapálódtak, ezen a
helyzeten idővel javítani kell. Az olvasók jó értékeléseket adtak a
gyermekkönyvtárról és a helytörténeti gyűjteményről. - F: dec. 21.
Hírforrás:
Vas Népe, link2007 hozadéka -- Idei jövőtechnológiák FELNyílt
közösségi hálózatok, következő generációs okos telefonok, web-alapú
alkalmazások, SAN titkosítás, mikroblogok, zöld technológiák,
Szemantikus Web, olcsó laptopok -- 2007 meghatározó, jövőformáló high
tech megoldásai. Legalábbis az eWeek szerint. Az 1980-as évek közepén a
PC-k, 1990 körül az elektronikus levelezés, 1995-ben a WWW, az évezred
elején a statikusból dinamikussá alakuló, majd SOA és Web 2.0
megoldásokat használó honlapok jelentették az IT nóvumot. 2007 ugyan
nem vetít előre ennyire drasztikus változásokat, viszont számos, a
jövőt jócskán formáló megoldás került előtérbe. Egyeseket elutasítunk,
esetleg tudomást sem veszünk róluk, másokat zajosan ünneplünk. Gyakran
előfordul, hogy az észrevétlenek meghatározó tényezővé lesznek, míg az
agyonreklámozottak a feledés homályába vesznek. -- Egyben azonban
mindenképpen megegyeznek: a jelenből szemlélve valamennyi diszruptív
hatásúnak ígérkezik. Az eWeek ezeket a technológiákat vette lajstromba.
- F: dec. 21.
Hírforrás:
Agent Portal, link
A Sony e-bookjának tesztje -- még fejlődhet FELHosszabb
könyvek megnyitásakor lassú lehet a Sony e-könyv-olvasójának szoftvere,
derül ki egy friss tesztből. A ZDNet újságírói a szoftveres problémák
ellenére is jó készüléknek tartják a Readert. Hatvanöt másodperc
szükséges ahhoz, hogy a kötetre való kattintás után megnyíljon Tolsztoj
Háború és béké-je. Ennyi idő alatt el lehet készíteni egy instant
kávét, meg lehet írni egy emailt, és egy fél Ramones-dal meghallgatása
is belefér. - F: dec. 19.
Hírforrás:
Origo, linkÁllásinterjú élesben -- oktató videóval FELJó
lenne, ha tudnád, mi vár rád az állásinterjún? Milyen kérdésekkel
bombáznak, és hogyan kell viselkedned, ha el akarod nyerni a
megpályázott állást? Nézd meg videointerjúnkat! - F: dec. 20.,
Hírforrás:
Hvg.hu, link-- Mikor érkeznek pl. a könyvtári tájékoztatásról szóló oktató videofilmek? (MG) Milliárdokat spórolhatna az állam a számítógépes szoftvereken FELKét
hónap múlva, február végén lejár az a szerződés, amely 2001 óta teszi
lehetővé, hogy az oktatási intézmények a piaci árnál jóval olcsóbban
használjanak egyes Microsoft termékeket. A 'Tisztaszoftver' elnevezésű
programban a licencdíjat átvállalja az állam, ez évi 2 milliárd
forintba kerül. Civil szervezetek szerint viszont a szoftverbeszerzés
sokkal olcsóbb is lehetne, ha az iskolákban más fajta operációs
rendszereket használnának. Az úgynevezett szabad szoftverek
megjelenésükben alig különböznek a fizetős programoktól. Ezekben is van
szövegszerkesztő, internetböngésző és DVD-író is. Ráadásul mivel nem
annyira elterjedtek, sokkal kevesebb vírustámadás éri őket. - F: dec.
29.
Hírforrás:
MTV1, linkFizetni kell az iWiW-ért a cégeknek FELJanuártól
fizetni kell a profitorientált cégeknek az iWiW-es oldalakért. A
népszerű közösségi oldalon egyre többen reklámozzák magukat. A szegedi
SZKT vezetője szerint nem kizárt, hogy fizetnek ezért a
szolgáltatásért, míg a Rádió 88 tulajdonosa úgy nyilatkozott: a rádió
hallgatói hozták létre az iWiW-es oldalt. Januártól a profitorientált
szervezeteknek és cégeknek tagdíjköteles lesz az iWiW. Szabó Márton, az
iWiW Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a közösségi oldal
nem azért jött létre, hogy intézményeknek és egyéb szervezeteknek
nyújtson reklámfelületet. A legnépszerűbb hazai közösségi oldalon az
internetfelhasználók nagy része regisztrált. A felhasználók közül sokan
üzleti vagy magánjellegű találkozók előtti tájékozódásra is használják
az iWiW-et. - F: jan. 2.
Hírforrás:
Délmagyarország, link
Jó abc-vel dolgozunk-e? FELNem
ártana néha azon eltöprengenünk, hogy jó abc-vel dolgozunk-e? Mert mi
történik? Sietve bekapcsoljuk a komputert, majd felpattan a
szövegszerkesztő. Egy újabb rutinos mozdulattal nevet adunk a fájlnak,
s már írjuk, vagy kopizzuk is be a szöveget. Nem érzékeljük, hogy a
betűk, amelyek előttünk sorakoznak a monitoron, olyan szabályosak,
olyan rendezettek, hogy nem is írásképet adnak, hanem gépi
karakter-halmazokat. Csak a jelek látszanak, az ember nem, aki alkotta
a text-struktúrákat. Ez írás-matéria, olyan szervezett és tiszta, mint
egykoron az agyagtáblák. Kemencékben égették ki a szövegeket, ugyanezt
tesszük mi is, a printerben lézerrel perzseljük a betűket papírjainkra.
Úgy érzem, az a virtuális massza, tudás-láva, amit naponta izzítunk és
lecsapolunk számítógépeinken, ma még csak fényt termel, meleget
alig-alig gerjeszt. Pedig épp az ellenkezője lenne identikus. Elég csak
felidézni, hogy a latin és görög tudós-mesterek ugyanúgy forgatták a
tekercseket, ahogy mi pörgetjük a szövegeket. A monitoron nem lapozunk,
hanem görgetünk, folyamatosan haladunk a textúrában, és vitathatatlanul
így tettek antik elődeink is a kódexek, vagyis a könyvformátum
megjelenése előtt. - F: Beégett karakterek, csillagszóró betűk, dec. 24.
Hírforrás:
Prím, link
A krumpli, feta és a reneszánsz éve 2008 FELAz
ENSZ 2008-at a Burgonya Nemzetközi Évének nyilvánította, de emellett
idén is zászlajára tűzte a delfinek védelmét és a sarkvidékkutatást. Az
egyes évek tematizálása nemzeti és nemzetközi szinten egy-egy kérdéskör
fontosságára kívánja felhívni a figyelmet rendezvényekkel, akciókkal és
kutatásokkal. Hazánkban január 22-én kezdődik a Reneszánsz Éve
http://www.reneszanszev.hu/ . - F: jan., 2.
Hírforrás:
Fn.hu, link
József Attila ismét a MEK-en FELEgyetlen
nap késedelem nélkül elérhetővé tette a Magyar Elektronikus Könyvtár
József Attila összes költeményét -- két különböző összeállításban is.
Mint ismeretes, 2005-ben jogviták miatt a legnagyobb magyar digitális
gyűjteményből el kellett távolítani József Attila műveit. Az érvényes
szerzői jog, amelyet a jogörökös érvényesíthet, a szerző halála után 70
esztendőn át védi műveit, közlését engedélyhez köti. Múlt év december
3-án lejárt a 70 év, de a törvény úgy rendelkezik, hogy a védett mű
csak a következő év január 1-jétől válik közkinccsé - azaz mától. A MEK
honlapján azonnal meg is jelentek a korábban eltávolított állományok. -
F: jan. 1.
Hírforrás:
Balla D. Károly blogja, link |
|