[NYOMTATÁS]

K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom (2007/18., máj. 2.)


   Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára
                   Szemlék, hírek, kommentárok


TARTALOM

- Az év könyvtárosa
- A WAP lehetőségei a könyvtárban
- A web 3.0 és a könyvtárak végzete
- Európa legjobb Web2-es oldala
- Új Internetet!
- Wiki a Miskolci Egyetem Könyvtárában
- Szakdolgozatok digitális adatbázisba -- Plágiumkereső rendszerhez konzorciumot!
- Google: a mobilkeresés az új kihívás
- Google -- indul a kormányzati keresés
- E-tanulási modell a lengyel könyvtárakban
- Jelcin Elnöki Könyvtár
- Az Európai Digitális Könyvtár szakértői a szerzői jogokról
- Könyvtárak rongya - Gondolatok régi könyvekről és olvasóikról
- Magyar Távmunka Szövetség -- az idén is lesz szakmai műhely
- Könyvészeti szakterminológia vs könyvtári folyamatok

EGY ÉVE KÖZÖLTÜK
- Gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé -- drámaian új konzultációs anyag a BL-ben
- Személyre szabott 'műsorajánló' -- 'könyvtári intelligenciának' is?

KISSZINES
- A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont -- III. díjas pályamű
- Japán képregény a magyar polcokon -- Mangatámadás
- Születésnapi bulit tartottak a cimborák
- Egy tollvonás és más semmi?
- Tűzre a szótárral!

INFORMÁCIÓFORRÁS
- Magyar Távmunka Szövetség -- az idén is lesz szakmai muhely
- Nyelvi elsősegély -- MANYSZI



E lapszám szerkesztője: Hajdu Katalin


A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Adja tovább
kollégáinak, ismerőseinek! A megrendelési és lemondási információ a hírlevél
végén található. A hírlevélben a hosszabb linkek eltörhetnek; ezek csak
kimásolás és egybetoldás után, a böngészőbe bemásolva használhatók.
Kereshető KIT-archívum: http://www.gmconsulting.hu/inf/kit/index.html





Az év könyvtárosa

A székelyudvarhelyi Szabó Károly nyerte el az év könyvtárosa címet azon a
hétvégikonferencián, amelyet a romániai könyvtárosok napjának tiszteletére szerveztek
meg aGyilkos-tónál. Szabó Károly az udvarhelyi városi könyvtárban létrehozott
látvány- éshangzóanyagtárral, valamint a filmklub vezetésével érdemelte ki a díjat. A
konferenciát idén második alkalommal szervezte meg a Gyergyószentmiklósi Városi
Könyvtár, a kétnapos rendezvényen közel harminc könyvtáros vett részt
Székelyudvarhelyrol, Sepsiszentgyörgyrol, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról
és a környékbeli falvakból. - F: ápr. 23., http://erdely.ma/kultura.php?id=24206



A WAP lehetoségei a könyvtárban

A könyvtárak jövőjét meghatározza, hogyan alkalmazza és használja ki a modern
technológiát, pl. a mobil eszközöket. A mai mobilok WAP-szolgáltatásával elérhető az
Internetet is. Meg kell találni a lehetőséget, hogy így is elérhetővé váljanak a
könyvtári szolgáltatások. Az Internet időfüggetlenné tette a könyvtár elérését,
a WAPa helyfüggetlenséget is biztosítja. A WAP-pal a könyvtárak egyszerűen, kis
programozás árán elérhetővé tehetik már a Web-en is elérhető szolgáltatásaikat, pl. cím,
nyitva tartás, de a dinamikus oldalak és űrlapok segítségével akár a könyvtári
katalógusokban való keresést, előjegyzést és kikérést is lehetővé tehetik. Az olvasó
lekérdezheti mobilról saját könyvtári adatait, a kölcsönzési státuszát is. Az SMS és MMS
szolgáltatások használatával pedig lehetővé válhat hírlevelek, felszólítások
küldésére, illetve a fizetős szolgáltatásokat ezen az úton is kiegyenlíthetővé
válnának. Bár anyagi okokból ma még viszonylag kevesen használják a WAP-ot, de a
csökkenő szolgáltatási árak mellett egyre több felhasználó fogja ezt használni.
A könyvtáraknak pedig készen kell állniuk arra, hogy ezen az úton is elérhetővé
váljanak szolgáltatásaik. Beszámoló egy másik konferenciáról hasonló támában: CIL 2007 -
Trends in Mobile Tools and Applications for Libraries. - F: ápr .18., (Iszály
György Barna)
http://infosciphi.info/index.php?title=cil_2007_trends_in_mobile_tools_and_appl&more=1&c=1&tb=1&pb=1
(Miskolc, ápr. 23.24.)



A web 3.0 és a könyvtárak végzete

Ismételten meghúzták a vészharangot a könyvtárak felett?
'A web első évtizede arról szólt, hogy a gépeket megtanítottuk olvasni, most jön
az, hogy megtanulják a szövegeket értelmezni'. A webhárom víziójáról, a webkettő
jelenéről Szakadát István, a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi
Karának docense ápr. 27-én, az ELTE-n tartott in4 -- innováció, integráció,
információszabadság, intelligens web: http://hipertext.hu/?q=node/8 -- konferencián beszélt.
A tudósok arra szeretnék megtanítani a számítógépeket, hogy a nekik átadott információt
ugyanúgy értelmezzék, mint ahogyan az ember megért egy olvasott szöveget. Ennek
megvalósítása nem egyszerű, és Szakadát professzor szavai szerint még most sem más,
mint egy ígéret. Bár a Web 3.0 még messze van, a Web 2.0 már kialakított egy, a hagyományosnál
jóval eredményesebb módszert az információ visszakereshetővé tételére: a felhasználói
tartalomszolgáltatást, amelynek során a felhasználók jellemzően maguk
kategorizálják azt, amit az Interneten megosztanak. Az előadó szerint a tartalmak felhasználók
általi rendszerezése, a folkszonómia elve olyannyira hatékony, hogy egyenesen az a
kérdés vetődik fel, lesznek-e a jövőben egyáltalán könyvtárak? A professzor szerint
ugyan szükség van a könyvtáros szakemberek tudására, de munkájukat át kell szervezni
úgy, hogy abba beépüljenek a folkszonómia által nyújtott lehetőségek. Az új
kihívásoknak pedig véleménye szerint csak úgy lehet megfelelni, ha az egyes tudományterületek
képviselői ebben együttműködnek egymással, és a jogrendet is ennek megfelelően
alakítják. Az előadó ez utóbbi kapcsán a Creative Commonst említette, mint az új
korszak követelményeinek megfelelő szerzői jogkezelő rendszert, mivel 'a
kultúrát nem lehet copyright-olni'.
Egy másik előadó Douglas Engelbart, az egér feltalálója ötven évvel ezelőtti
figyelmeztetését aktualizálta: az emberiség számára nem az a legfontosabb
feladat, hogy újabb és újabb tudást halmozzon fel, hanem a valaki által már leírt tudást
valahogyan elérhetővé tegye. A szemantikus weben munkálkodók egyik legfontosabb
célja pontosan az, hogy az információt visszakereshetővé tegyék. Ugyanis ha a
számítógép nem csak tárolja, hanem meg is érti az információt, akkor helyes választ tud adni
annak, aki azt keresi.
A konferencián bemutatott, talán egyik legérdekesebb fejlesztés az Elektronikus
Magyar Irodalom (EMIR). Az online adatbázisba tetszőleges paramétereket lehet majd
felvenni. Így a rendszer akár a bajuszos, kék szemű magyar írók kilistázására is alkalma ... -
F: ápr. 28., http://origo.hu/techbazis/internet/20070428in4konf.html.
A konferenciáról ld. még: http://www.worldshots.hu/2007-04/in4-igy-kell-konferenciazni/.



Európa legjobb Web2-es oldala

Május 5-éig szavazhatunk a legjobb európai Web 2.0-ás oldalakra. A második
fordulóba egyedüli magyar szájtként a Musorajanlo.hu jutott tovább. A rendszer megtanulja
ízlésünket és segítségével személyre szabott mozi és TV programajánlást
kaphatunk. Egy magyar cég olyan internetes alkalmazást fejlesztett ki, mely megtanulja,
hogy milyen típusú TV műsorok tetszenek a regisztrált felhasználóknak, és ez alapján
ajánl programokat a következő napokra. A Musorajanlo.hu a legmodernebb technológiát:
gépi tanulást és adatbányászatot használ mindezt egy griden futtatva. Az alkalmazás
nagyon gyorsan feltérképezi a felhasználók ízlését. "A tapasztalatok szerint
átlagosan 2 hét tanulási időszak után már ritkán fordul elő, hogy nem megfelelő
műsorokat jelöl meg potenciálisan érdekesnek" állítja Mrsán Marcell a cég
ügyvezetője. A Musorajanlo.hu oldal bekerült azon 15 kiválasztott honlap közé a
Startup 2.0 pályázaton, melyek közül az első 5 a május 24-én Bilbaóban rendezett
konferencián tarthat előadást az általa kitalált webes szolgáltatásról. A
projekt olyan magyar Web 2.0-ás lapokat előzött meg, mint a Blogter, Videobomb
vagy a SeriesOfTubes. A projektekre május 5-ig ezen a linken lehet szavazni, ezt
követően egy nemzetközi szakmai zsűri értékelni a honlapokat. - F: ápr.28.
Musorajanlo.hu
http://www.agent.ai/main.php?folderID=129&articleID=1938&ctag=&iid



Új Internetet!

Az Internet "hivatalosan" 1969. szeptember 2. óta létezik. Elképzelhető, hogy mai
formájában már csak tíz-tizenöt évig használjuk. Kormányzati támogatást élvező
amerikai kutatók ugyanis úgy vélik, hogy 'le kell selejtezni', és új hálózatokat
kell kiépíteni helyette.  A radikális változásra a biztonság, a mobilitás és a
komplexitás miatt van szükség. Sokan a rosszindulatú vagy tapasztalatlan felhasználók kártevéseit
megakadályozandó, úgynevezett clean slate megközelítésben látják a megoldást, ami a nyilvános
hozzáférésű számítógépeket védő szoftverekre vonatkozik. Az Internet ugyan sok
esetben jól működik, viszont teljesen másra tervezték. A "kőkorszak"
fejlesztői nem számoltak azzal, hogy a világháló mennyire fontos szerephez jut a
kereskedelemben. Kísérleti jelenségből a mindennapok létfontosságú (mission
critical) rendszerévé vált. Át kell gondolni az alapokat jelentő architektúrát
-- fogalmazzák meg egyre többen. Vinton Cerf, az egyik "alapító
atya" osztja az újításra vágyók véleményét. Cerf és úttörőtársai a
hetvenes években nem mérhették fel, mekkora kárt képesek okozni a crackerek, a
malware-írók, vagy a spammerek. Nincsenek olyan beépített mechanizmusok,
melyekkel biztosan tudhatnánk, ki milyen üzenetet küldött.
Addig minden viszonylag rendben ment, amíg az internetes adatforgalom csekély
része volt csak mobil, de ha alkalmasint a kilencven százaléka az, igen komoly rések
keletkezhetnek. Toldozgatás-foldozgatás helyett újra kell tervezni az egészet
-- fogalmazta meg a Princeton Egyetemen számítástudományt oktató Larry Peterson.
Mások, például az 1969-es első adatcsere felett bábáskodó UCLA-professzor, Leonard
Kleinrock szerint viszont nincs szükség teljes átalakításra, hanem az újításokat kell
lépésről lépésre beépíteni a mai rendszerbe. Az átmenet megoldása tűnik az egyik
kulcskérdésnek. Először meg kell határozni a végcélt -- milyen legyen az
internet tizenöt év múlva? -- majd ki kell dolgozni az odavezető utakat.
 Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF) támogatja az ilyen
irányú törekvéseket, például a neves felsőoktatási intézményeket (Rutgers, Stanford,
Princeton, Carnegie Mellon, MIT, stb.) a 'soraiban' tudó FIND-t (Future Internet
Network Design). Az NSF a biztonsági követelményeket kielégítő GENI (Global
Environment for Network Innovations) kísérleti kutatóhálózat minél gyorsabb
kiépítését szorgalmazza. Az Európai Unió FIRE (Future Internet Research and
Experimentation) projekt keretében szintén az internet új protokolljain és
architektúráján dolgoznak. - F: ápr.27.
http://www.agent.ai/main.php?folderID=166&articleID=1937&ctag=&iid (kf)



Wiki a Miskolci Egyetem Könyvtárában

Divathullámnak engedelmeskedve alkalmazna egy könyvtár 'web 2.0-ás eszközt', a
Wikipédiát? Olvasóival karöltve vágna bele egy saját lexikon összeállításába?
Nos, nem egészen. A Miskolci Egyetem könyvtára valójában kényelmesen használható és olcsó
eszközt keresett elsősorban saját belső tudnivalóinak, leírásainak,
dokumentációinak kezelésére. A Word dokumentumok kezelésének ismert gondjai ('melyik a friss
verzió?', 'kinek a gépén van?', 'miért nem tudom elérni, megnyitni?', 'belekerült-e már
az, hogy...?', stb.) az egyik oldalon, a profi belső információs rendszerek
vállalhatatlan költségei a másik oldalon, a kivezető útnak pedig a Wikipédiát működtető
MediaWiki (http://www.mediawiki.org/ ) kínálkozott, egy fontos kiegészítéssel, amely a
nyilvánosság felé nem nyitott tartalom kezelését is lehetővé teszi. Két hónap
tapasztalata alapján a nyílt tartalom még elhanyagolható (még 'nincs
kitalálva'), de a belső (elsősorban informatikai) anyagok dinamikusan bővülnek és használhatóságuk
is jobb, mivel minden, akár a legapróbb javítás azonnal elérhető,  kereshető,
illetve a változások a megelőző állapotokkal összehasonlíthatók, valamint nyomon
követhető, ki mikor változtatott a tartalmon. A tartalom javítása is igen egyszerű, pár perc
alatt elsajátítható. Összességében kellemes, könnyen használható eszközt nyertünk
alkalmazásával. A könyvtár wikije: http://wiki.lib.uni-miskolc.hu - F: ápr. 30.
(Perlaki Attila) (Miskolc, ápr. 23.24.)



Szakdolgozatok digitális adatbázisba -- Plágiumkereső rendszerhez konzorciumot!

Számos egyetemi és főiskolai könyvtár a betekintési lehetőségen túl felvállalta,
hogy az intézményében keletkezett szakdolgozatokat és ezzel egyenértékű munkákat (pl.
TDK) feldolgozza és digitális formában tárolja. A könyvtárak archívumai készek a
fogadásra, azonban az oktatók sokszor fenntartással fogadják a náluk készült munkák
adatbázisba történő elhelyezését. A könyvtárak segítséget nyújthatnak abban, hogy
adatbázisaikba beépítenek plágiumkereső szoftvert, ezzel szabva gátat a plagizálásnak. Az MTA
SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya által fejlesztett KOPI Online Plágiumkereső és
Információs Portál -- http://kopi.sztaki.hu/ --, elsődlegesen plágiumok
felderítésésre és dokumentumok másolásának védelmére jött létre. Egyelőre csak saját platformon
él meg, de a fejlesztési tendenciák alapján akár már meglévő adatbázis-felületen is
tud majd működni. Mindezek mellett létrejöhetne egy központi szolgáltatás is, mely
könnyen kiszűrhetővé tenné a különböző intézményekben született tudományos munkák
illegális keresztfelhasználását. A plágiumkereső rendszerről bővebben
olvashatnak: Pataki Máté, Digitális könyvtárak védelme a KOPI plágiumkereső rendszerrel, in.: TMT, 2007. (54. évf.) 3. sz. 109-120. old. - F: Magyari Tamásné



Google: a mobilkeresés az új kihívás

Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója a San Franciscóban megrendezett Web 2.0
Expo elnevezésű találkozón beszélt cége terveiről. Elmondása szerint a mobil szegmens
jelenti most a legnagyobb kihívást és lehetőséget számukra, mivel ezen a
területen mutatkozik esély az óriási növekedésre. A reklámokból, a keresésből és a további
szolgáltatásokból befolyó bevétel a kutatások szerint a többszörösére ugorhat az
elkövetkező években. - F: ápr. 25.,
http://www.fn.hu/tech_tudomany/0704/google_mobilkereses_uj_161359.php



Google -- indul a kormányzati keresés

A keresőcég még mindig talál magának újabb célterületet, ahová kiterjesztheti
népszerű szolgáltatásait. Ezúttal amerikai államok oldalait igyekeznek jobban elérhetővé
tenni, a keresések kibővítésével. A Google vasárnap jelentette be, hogy egészen
pontosan négy állammal, Arizona, Kalifornia, Utah és Virginia vezetésével tárgyalnak a
hivatalos internetes oldalak fejlesztéséről. A probléma ezekkel elsősorban az, hogy a
működtetők egyfajta hirdetőtáblaként, nem pedig a kétirányú, az állampolgár és az állami
szervek közötti kommunikáció eszközeként tekintenek ezekre, ami több korlátozáshoz
vezetett. Ezen szeretnének most változtatni, mégpedig a keresőcég motorja segítségével. 'A
probléma lényege, hogy az általánosan használt keresőmotorok többnyire nem
férnek hozzá a nyilvános anyagok jó részéhez' -- magyarázta Darrell West, a Brown
Egyetem professzora. A most kötött megállapodás pénzügyi vonatkozással nem bír, ám végre
megnyitja az államok weboldalainak eddig nem elérhető részét a Google keresője
elott, amely ennek köszönhetően beindexelheti azokat és elérhetővé teheti a tartalmakat
azon felhasználók számára, akik gyors keresésekkel szeretnék ezen iratokat fellelni.
- F: máj. 1., http://www.sg.hu/cikkek/52050



E-tanulási modell a lengyel könyvtárakban

A lengyel könyvtárosok a BIBWEB rendszert használhatják online könyvtári
kurzusok céljára. Az ismeretátadás funkcióján túli lehetősége e rendszernek, hogy növeli
a részvevők információs írástudását (literacy). Mint a projektet bemutató cikk
írja, mindez jelentősen növelheti a lengyel könyvtárak szerepét az információs és
tudástársadalomban, főképpen, ha ezek alapján kiterjesztik internetes és
e-learninges kínálatukat. A jelen lengyel állapot az 1999-es némettel hasonlítható össze.
Akkor a helyzetet érzékelve a Bertelsmann Alapítvány három modulos online kurzust
indított be: 'BIBWEB -- Internet kurzus könyvtárosok számára (http:www.bibweb.de ), mely
gyorsan elfogadottá vált. Éppen ezért készült el az anyag lengyel fordítása -- beépítve
a helyi speciális elvárásokat. Az alapítvány két projektpertnerével, a Varsói
Egyetemi Könyvtárral és a 'Elektroniczna Biblioteka' (EBIB) könyvtári információs
szolgáltatással közösen hozta létre és tette közzé a lengyel változatot
(http:www.bibweb.pl ) 2003-ban. (ref.: MG) - F: Bednarek-Michalska -- Wo3odko:
E-learning model for Polish libraries: BIBWEB



Jelcin Elnöki Könyvtár

Putyin orosz elnök szokásos évi -- egyben utolsó -- elnöki üzenetében április
26-án fontos könyvtárügyi kezdeményezést jelentett be. Létrehozzák az előző nap
eltemetett Jelcin nevét viselő Elnöki Könyvtárat (ami ugyanolyan amerikai hagyomány, mint
az éves elnöki üzenet). Ami új a dologban, hogy itt nem a korábbi elnök irományait,
korszakára vonatkozó szakirodalmat stb. gyűjtő intézmény születik, hanem a konkrét
intézményen túl (székhely: Szentpétervár) jelentős országos
könyvtár-informatikai és digitalizálási programot fog át. A Jelcin Könyvtár
mintegy centruma lesz egy létrehozandó orosz digitális könyvtárnak, az orosz
könyvtárhálózat tagjai -- beleértve az ott is Hamupipoke helyzetű iskolai
könyvtárakat -- pedig fel lesznek szerelve megfelelő számú fogadó géppel.
Putyin azt is megemlítette, hogy lehetségesnek tartja az ilyen irányú
együttműködést nemzetközi szinten, sőt, szakértőik már megkezdték a
konzultációkat a legjelentősebb 'világkönyvtárakkal' egy digitális világkönyvtár
megteremtése érdekében. Ez az együttműködés azt célozná, hogy olyan projekt
formálódjon, amely a világ népei kultúrájának megőrzését segíti elő. Még aznap
délután Fradkov miniszterelnök vezetésével a kormány megtárgyalta az elnöki
üzenet nyomán halaszthatatlan tennivalókat. Három év alatt 5 milliárd rubelt
(mintegy 40 milliárd Ft) fognak a Jelcin Elnöki Könyvtár megteremtésére
fordítani. (ref.: SP) - F: ápr. 26., http://www.gazeta.ru



A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2006-ban

Egymilliárd százmillió rendszeres internetező, egymilliárd eladott mobiltelefon
készülék és félmilliárd új mobil-előfizetés, 100 millió feletti weblap a
világhálón, megvalósuló 100 dolláros laptop, és a virtuális világok meghódítása -- néhány
jellemző szám és trend az elmúlt évből. A komplex értelemben vett információs társadalom
kétarcú volt 2006-ban, és ez a kettősség a 2007-es évet is meg fogja határozni.
Az érem egyik oldala a technikai és információs írástudás értelemben vett
irányadó réteg 'tobzódása' az új forradalomban, leginkább a Web 2.0-nak hívott
jelenségegyüttesben. Az érem másik oldalán a fejlődő országok polgárai és
gazdasága foglal helyet -- az információs társadalom eljövendő éveit a  szegénygazdaság
(újra)felfedezése és az általa diktált logikák fogják meghatározni. - F: ápr.
23., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/60681/



Az Európai Digitális Könyvtár szakértői a szerzői jogokról

2007. április 18-án mutatták be szerzői jogi kérdésekre fókuszáló tanulmányukat
az Európai Bizottságnak az Európai Digitális Könyvtár szakértői. (Midday Express) -
F: ápr. 26., KultúrPont, http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12945



Könyvtárak rongya -- Gondolatok régi könyvekről és olvasóikról

Fél évezreddel ezelőtti könyvekből nyílik kiállítás az ELTE Egyetemi
Könyvtárában csütörtökön; a legrégibb darab Mátyás király nyomdászának, Hess Andrásnak a
Budán 1473-ban megjelent latin nyelvű krónikája, a legritkább kötet pedig egy Szent
Jeromos életrajz, amelyből a szakemberek szerint csak egyetlen példány maradt fenn.
Farkas Gábor, a könyvtár osztályvezetője az MTI-nek elmondta: nemcsak a
nagyközönség, de a szakma is ezen a kiállításon láthatja először Báthory István,
Bethlen Gábor és I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmek könyveit csakúgy, mint az 1553-ban kivégzett
Miguel Serveto spanyol szabadgondolkodóét, Zsámboky János által kiadott XVI. századi
Janus Pannonius-kötet, amelyben a humanista költő pajzán epigrammáit cenzúrázta
későbbi olvasója. Megtekinthetjük a több mint hatvan kötet között azt a Robert Fludd
nevű ezoterikus filozófus műveit, akit megidézett A Foucault-inga című regényében
Umberto Eco csakúgy, mint Szerb Antal A Pendragon legendában. A rendezvényt Monok
István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója nyitja meg. - F: máj. 1.
http://www.dunatv.hu/cikk.html?id=69291



Könyvészeti szakterminológia vs könyvtári folyamatok

Mennyiben fedi ma a könyvészeti szakterminológia a könyvtári folyamatokat? Talán
már Vörösmarty Mihály költeményéből az "Országok rongya! könyvtár a neved!" második
fele sem stimmel? Az elektronikus dokumentumok megjelenésével az adattár, archivum
gyakorta helyettesíti a biblioteka többezeréves kifejezést. Az elektronikus információ
szolgáltatással nem a könyvet szolgáltatjuk, hanem a művet, cikket,
könyvrészletet. A szörcsing --searching-- alapvető tevékenységgé vált a
könyvtáros szakmában. A keresőmotorok kereskedelme hatalmas profitot termel.
Egy újabb cikk a könyv haláláról? Szó sincs róla: a mű tárgyi világának avulása,
éppen a költő szellemóriás végtelen és időben korlátlan hatására ösztönzi az olvasás
és írás civilizációjához való kötödésünk újragondolását.   F: ápr. 26.,
http://www.magyarhirlap.hu/Popup_index.php?type=nyomtat&id=128192




:::::::::::::::::::::::::: EGY ÉVE KÖZÖLTÜK :::::::::::::::::::::::::::


Gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé -- drámaian új konzultációs anyag a BL-ben

A gyűjteményfejlesztéstől a tartalomszolgáltatás felé vezető úton a Britih
Library szükségesnek tartotta meghatározni középtávú stratégiáját. Az anyag
tartalmi súlyára és komolyságára jellemző, hogy a fő rész 35, míg az egyes
szakterületek gyűjtési elveit körvonalazó melléklet 70 oldal terjedelmű. Itt
csak néhány, eddig soha nem látott adatra hívjuk fel a figyelmet. A világ
könyv- és folyóirat-kiadásának pénzben kifejezett nagyságrendje elérte a 110 milliárd
dollárt (ez többszöröse a magyar GDP-nek). Ebből a tudományos értékű
dokumentumok aránya 12% lehet: ezen belül meghatározó az STM (természet-,
műszaki és orvostudományok) a maga 9,3 milliárd dollárnyi részesedésével (ennek
52%-a folyóirat, 15%-a pedig könyv), míg a társadalomtudományok 2,5, a humán
szakterületek anyaga pedig 1,8 milliárd dollárba kerül. Az április 25-én
közzétett tervezetre a BL minden érdekelt hozzászólását várja. E sorok jegyzője
ajánlja a nemzeti könyvtár és hazai publikációs fórumaink figyelmébe e
rendkívül igényes fejlesztési anyagot. (SP) - F: máj. 1., http://www.bl.uk/
-- 'A British Library újrasúlyozza tartalomstratégiáját a digitális korban --
konzultációs folyamat indul egy drámaian új szerzeményezési stratégiáért' --
írja az IWR. Az anyag http://www.bl.uk/contentstrategy , melynek címe: 'A
British Library tartalom-stratégiája -- a nemzet tudásigényének szolgálata', a
hagyományos brit kultúra felől elmozdulva(!) a 'britség' mai realitására kíván
reflektálni. A válaszokat leginkább emailben várják. Az így létrejött anyagot
az év végére teszik elérhetővé. Úgy tűnik, hogy a BL szolgálni szeretné nemzete
tudásigényét, ezért teszi közzé az anyagot már a munkafázisban. (MG) - F: ápr.
28., http://www.iwr.co.uk/information-world-review/news/2154986/british-library-rebalances


Személyre szabott 'műsorajánló' -- 'könyvtári intelligenciának' is?

Egy magyar fejlesztőcsapat olyan technológiát hozott létre, amely a mesterséges
intelligencia, adatbányászat és a szuper-számítástechnológia eredményeinek
felhasználásával, gépi tanulás segítségével hatalmas információtömeg
feldolgozását teszi lehetővé egy-egy fogyasztó egyéni preferenciarendszerét
figyelembe véve. Ezt a technológiát jelenleg egyetlen kísérleti internetoldal,
a www.musorjanlo.hu használja, azonban jól alkalmazható IP TV, ill. egyéb
internetszolgáltatáshoz is. - F: ápr. 30., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/52448/




::::::::::::::::::::::::::::: KISSZÍNES :::::::::::::::::::::::::::


A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

III. díjat nyertek a 11. sz. pályamu szerzoi: Lévai Tamás, Herczeg Tamás, Harnos
László, Meditz Anna. - F: ápr. 27., http://epiteszforum.hu/?q=node/5377



Japán képregény a magyar polcokon -- Mangatámadás

A manga meghódította a hazai magaskultúra bástyáit is? Hat füzettel indult el a
tekintélyes Líra és Lant csoporthoz tartozó Athenaeum kiadó Mangattack címu
manga sorozata. A japán képregény hard core fanatikusai azonban nem biztos, hogy
elégedettek lesznek, ezek a sztorik ugyanis úgynevezett global-mangák, azaz nem originális
japán termékek. A manga szigetországbeli piaca hatalmas, a piaci verseny is az:
global, vagy "lokál"? Hitek és tévhitek a mangáról; egy igazi gyujtővel. - F: ápr. 27.,
http://hvg.hu/kultura/20070427_manga_solti.aspx?s=2007427nl



Születésnapi bulit tartottak a cimborák

Estébe nyúló ünnepi Ki mit tud vetélkedővel ünnepelte fennállásának negyedik
évfordulóját a gyermekkönyvtárban működő irodalmi baráti kör, a Cimbora Klub.
'Én X. Y. esküszöm, és mint cimbora fogadom, hogy társaimat meg nem bántom,
rossz szó számat el nem hagyja és mindig a becsületes úton járok. Ötleteimmel segítem és
építem a cimboraságot. Bízom a közös játék és az olvasás örömében és szárnyaló
képzeletemben.'  A cimbora eskü legutóbb a dunaújvárosi gyermekkönyvtárban működő irodalmi
klubban hangzott el, ahol több mint ötven kis cimbora bizonyította tehetségét a
születésnapi Ki mit tud vetélkedőn.  F: ápr. 28. Dunaújvárosi Hírlap
http://www.dh-online.hu/kronika/20070428_szuletesnapi_bulit_tartottak_a_cimborak




Egy tollvonás és más semmi?

Az egykori Lipótmező, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával
a döntéshozók között volt-e valaki, aki átgondolta, hogy milyen értékei vannak az
intézetnek? Pszichiátriai könyvtára egyedülálló az országban, a Pszichiátriai
Múzeum és Képtár messze földön híres. A Lipót tanácstermének faláról Fabinyi, Oláh,
Hollós István, Gímes Miklósné Hajdu Lili (a kivégzett Gímes Miklós anyja) arcképei
tekintenek ránk, nem szólva "az idegenbe szakadt hazánk fiairól", így például Meduna
Lászlóról, aki a Tetracor-kezeléssel hatalmas lépéssel vitte előre a pszichiátriai
terápiát, s világhírű lett Amerikában. Az egészségügyi reform korában gondol-e
valaki az azokban eddig működő, esetleg pótolhatatlan kulturális kincsekre. F:
ápr. 30. NOL Olvasói levelek, http://www.nol.hu/cikk/444725/.



Tűzre a szótárral!

Nyelvészeti konferencia kezdődött április 26-án a Dunaújvárosi Főiskolán (DF),
ahol az első napon többek közt azt is megtudhattuk: a szótárak ideje lejárt, az
elektronikus mondattáraké a jövő. A megjegyezhetetlenül hosszú nevű, IX. Dunaújvárosi
Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai
Konferencián Dr. Bognár László megnyitójából kiderült például, hogy a DF-en már a
2000-2001-ben háromszáz órában tanultak a hallgatók valamilyen idegen nyelvet, miközben
az országos átlag ennek csupán harmada volt.
A Hamburgi Egyetem magyar vendégprofesszora, Fazekas Tiborctól megtudhattuk,
hogy a nyolcvanmilliós országban van egy olyan alapítványi középiskola amelyben
választható érettségi tárgy a magyar, mint idegen nyelv. A felsőoktatásban négy egyetemen --
a müncheni, a göttingeni, a berlini és a hamburgi -- oktatnak magyart, de önálló
magyar szak, vagyis hungarológia nincs. Elmondta: még a legtehetségesebb egyetemi
hallgatóinak is komoly nehézséget okoz a magyar nyelv tanulása. A jövő egyik
lehetséges megoldása számítógépes mondattárak létrehozása lehet. Ma már a
technika ugyanis képes arra, hogy egy számítógép egy adott nyelv használt mondatainak 99
százalékát tárolni legyen képes. Szótárak írásának Fazekas szerint már nincs
értelme. - F: ápr. 27. http://www.dh-online.hu/kultura_oktatas/20070427_tuzre_a_szotarral_




::::::::::::::::::::: INFORMÁCIÓFORRÁSOK ::::::::::::::::::::


Magyar Távmunka Szövetség -- az idén is lesz szakmai muhely

A Magyar Távmunka Szövetség -- http://www.tavmunka.org/tamusz/index.phtml --
2007-ben is folytatni kívánja az elmúlt évek 'Távmunka Szakmai Műhely' elnevezésű
rendezvénysorozatát - közölte a szövetség. A szakmai műhelyre azon a kis-,
közép- és nagyvállalkozások munkatársait várják, akik érdeklődnek a rugalmas
munkaszervezés, a biztonságos adatkezelés és a hatékonyabb költséggazdálkodás e
formája iránt. Jelentkezni a www.tavmunka.org weboldalon lehet. - F: ápr. 26., Prím Online,
http://hirek.prim.hu/cikk/60747/



Nyelvi elsősegély -- MANYSZI

Ha egy szöveg világos és érthető sok-sok pénz takarítható meg, Angliában például
20 év alatt közel 1 milliárd font. Feltételezések szerint mindez a több mint húsz éve
Angliában létrehozott Plain English Campaign-nak, az internetes nyelv-elsősegély
mozgalomnak  köszönhető, amit most nem csak megirigyeltek magyar fiatalok, de
meg is valósítottak. A MANYSZI, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda --
http://www.e-nyelv.hu/enyelv.php?page=hir_lista.php -- 2006. január 3-án kezdte
meg működését. Létrehozóinak fő törekvése a nyilvános, a lakosságnak szóló szövegek
közérthetővé, világossá tétele, illetve általában a helyes beszéd, a helyesírás
szolgálata, mindezzel a demokratikus nyilvánosság segítése. - F: ápr. 27.,
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=202111





IMPRESSZUM

A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Hajdu Katalin (könyvtáros) KATAMI Bt., haka11@yahoo.com
Kovács-Ördög Éva (kommunikációs munkatárs) kovacsordogeva@freemail.hu
Sonnevend Péter (Kaposvári Egyetem, könyvtárigazgató)
mailto:sonnevend@mail.atk.u-kaposvar.hu
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó) mailto:mikulasg@gmconsulting.hu

Feliratkozás az ékezetes vagy ékezetmentes hírlevélre:
http://hirlevel.swgy.hu/user/1/php/maileruser.php?mailer=1&action=regist

A szerkesztők a nem saját írású cikkek tartalmáért nem vállalnak felelősséget,
mindazonáltal törekednek a források gondos válogatására.
Kiadja: GM Consulting http://www.gmconsulting.hu