K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom
(2003/14., április 9.)

 

Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára
Szemlék, hírek, kommentárok
 

 
A TARTALOMBÓL:
- Európai akcióterv könyvtáraknak: digitalizáció az irány
- A szervezeti autokrácia bűne
- P2P-karrier
- Sajtóközlemény e-mailben
- Országos könyvtári hét Amerikában
- Norvég könyvtárak adatai
- Példa márkaépítésre -- könyvtáraknak is
- Sajtóközlemény e-mailben
- The SpringerLink Online Libraries
- Kinek és hogyan (nem) lehet változásmenedzsmentet tanítani?
- CHILDE - az európai gyermekirodalmi örökség feltárása az Internet
segítségével
- Katalógus mint térkép -- imázsjavításra is
- A magyar csoda, avagy a magyar csodálkozás
- KultúrPont hírek
 

E lapszám szerkesztője Mikulás Gábor
 
 
 
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Adja tovább
kollégáinak, ismerőseinek! A megrendelési és lemondási információ a
hírlevél végén található.
 
 
 
A digitális könyvtári szolgáltatások irányába mutató új európai akcióterv
 
Az Európai Unió, a tagjelölt országok, illetve a szomszédos államok több
mint 200 jeles képviselője csatlakozott ahhoz a szándéknyilatkozathoz,
amely a könyvtári szolgáltatások európai méretű jövőbeli fejlesztési
irányait hivatott kijelölni. A dokumentumot a március 13-14-én
Portugáliában megrendezett politikai konferencián az Európai Bizottság
által is támogatott Pulman-hálózat adta ki, amely a nyilvános
könyvtárak, valamint a helyi és regionális szinten működő kulturális
szervezetek digitális szolgáltatásainak fejlesztését célzó nemzetközi
együttműködéseket pártfogolja. A konferencia résztvevőit videokapcsolat
révén megszólító Erkki Liikanen európai információs társadalmi főbiztos
olyan "kulcsfontosságú eseménynek nevezte a lépést az európai
közkönyvtárak szempontjából", amely "az elkövetkező évek izgalmas
fejlesztéseinek adja meg az alapját". A manifesztum a könyvtárakról, a
múzeumokról és a levéltárakról "az információs társadalom
építőköveiként" tesz említést, megfelelő nemzeti és helyi pénzügyi
segítséget és támogatást sürgetve számukra annak érdekében, hogy a
"digitális erőforrásokhoz hozzáférést biztosító központok" fejlődése
kellően gyors ütemben történjék. A dokumentum által kiemelt prioritások
a demokrácia és állampolgári lét, a gazdasági és társadalmi fejlődés, az
élethosszig tartó tanulás, valamint a kulturális sokszínűség területeire
koncentrálnak. A könyvtárak fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú
az is, hogy "az akadálytalan, részrehajlástól mentes, felhasználóbarát
hozzáférés, valamint az elektronikus erőforrások használatában nyújtott
segítség biztosítása révén elősegítsék az e-kormányzati, e-egészségügyi,
e-kereskedelmi és távoktatási szolgáltatások és sémák elterjedését". A
manifesztum nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy az "értéknövelt
információs szolgáltatások" kialakítása végett a kulturális örökséget
gondozásába vevő szektor, a helyi üzleti csoportok és más szolgáltatók
partneri együttműködésére is nagy szükség van.
(Forrás: Infinit Hírlevél, No.126, 2003- ápr. 4.,
http://www.europemedia.net/
http://www.europemedia.net/shownews.asp?ArticleID=15569)
 

A szervezeti autokrácia bűne
 
Az autokrácia nem feltétlenül bűn. Több helyzetben és sokak szemében nem
az. Van szervezeti kultúra, amely szép sikereket ér vagy ért el általa.
Ilyen például egy középkori céh. A mai körülmények között e vezetési
stílus azonban amellett, hogy többnyire alacsony szintű
problémamegoldást eredményez, rugalmatlanabbá teszi a szervezetet, a
munkatársak demotiválása miatt növekszik a kontraszelekció, a megmaradó
munkatársak pedig tanult tehetetlenséggel vérteződnek fel, azaz hosszú
távon mérgez. E hatalom kultúra a változó környezetben a felsorolt
hatások miatt több mint vezetői hiba; inkább a bűn.
(Forrás: Világgazdaság, Menedzser melléklet, 2003. ápr. 4.,
http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/156/index.html)
 

Méltányosság a kompenzációban (juttatásokban)
 
Az egyének jellemzően nemcsak saját teljesítményük és kapott juttatásaik
arányait figyelik, hanem ezt az eredmény/input arányt jellemzően
összevetik valamely referenciaszemélyek hasonló hányadosával. E
szemléletre a kompenzációk tervezésében mindenképpen figyelnie kell a
vezetőnek. A cikk felsorolja a fellépő méltánytalanságokra adott
munkavállalói reakciókat, a teljesítmény visszatartásától az
alulfizetettség esetén fellépő "éppen elég magas színvonalon dolgozom"
attitűdön keresztül a munkahely elhagyásáig.
(Forrás: Vezetés Hírlevél, Menedzsmentfórum, 2 (2003) 13.
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=1877&page=1)
 

P2P ingyenes zenemásolási rekord: túllőtte az iparit
 
A Washington Post (WP) TechNews hasábjain Jim Wassermann, az Associated
Press (AP) riportere azt elemzi, hogy a P2P típusú ingyenes zenei
másolás mérete a neten rekordot döntött: egy szenátusi bizottság már
nagyobbra becsülte, mint amekkora az amerikai "jogtiszta" zenei
másolóipar teljesítménye. A szerzői jogvédelem tákolmánya recseg-ropog,
minden újabb törvénykezési erőfeszítés ellenére. Biztos, hogy a tiltás a
kiút? Nem a kiadói lobbi értetlen viselkedése a baj? Hisz a netes
letöltések révén a szerzők publicitása korábban elképzelhetetlen
mértékben tud növekedni. Méghozzá elfogulatlanabb minősítéssel: tényleg
az lesz sikeres, ami tetszik a végfelhasználóknak, nem az, amit egy
kiadói birodalom nagy példányban tud másolni és dömpingáron elárasztani
vele a piacot (ha van nála jobb, ha nincs).
(Forrás: Prím Online, 2003. ápr. 6., http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36042)
-- Peer to peer, azaz társak közötti fájlcsere. A tartalom lehet zene,
képek, növekvő mértékben filmek, és lehetnek dokumentumok is. Szóval,
nem gond, ha a könyvtárból nem kölcsönözhető a CD, egyre többen letöltik
a fájlcsere-programok segítségével. Ismét egy eszköz, amely
kikerülhetővé teszi a könyvtári szolgáltatást. Olyan szempontból is,
hogy ilyen módon lényegesen egyszerűbben lehet keresni (pl. Beethoven +
V + Klemperer; a válasz néhány másodperc múlva ott van; és le is
tölthető, 'örökbe'; kit érdekelnek a könyvtári katalógusok?),
összehasonlíthatatlanul nagyobb a választék. E kínálat és könnyedség
elvileg a könyvtárosok tájékoztatását is segítheti, segíthetné. Bár a
fáljcsereprogramok ismerete még nem minden könyvtárosképző tantervében
szerepel. (MG)
 

Országos Könyvtári Hét Amerikában
 
Az ötvenes években tapasztalt olvasási problémák hatására döntöttek úgy,
hogy országos könyvtári hetet rendezzenek a széles közvélemény
megmozgatására. Első ízben 1958-ban került erre sor, majd azóta évente
újra és újra megrendezik, általában április második hetében: így idén
április 6-11. között. Szervezője az ALA, az amerikai könyvtáros
egyesület (eleinte - megszüntetéséig - az Országos Könyv Bizottság volt
partnere).
(Forrás: http://www.ala.org/pio/factsheets/NLW.html)
 

Norvég könyvtári adatok
 
A nálunk területileg négyszer nagyobb, ám fele annyi lakossal rendelkező
ország közkönyvtári hálózata 435 központi és további 974 fiókkönyvtárral
rendelkezik, és még 44 mobil könyvtár egészíti ki a rendszert. A 22
milliós állományból megemlítendő a 6 millió gyermekkönyv és a
negyedmillió videofilm. 2001-ben az állomány több mint egy millió
egységgel gyarapodott (négy-öt lakosra jutott egy új egység): ennek
közel egyharmada gyermekkönyv, s 40 ezer video és négyezer
multimédia-lemez is bővíti az állományt. 23,5 millió kölcsönzést
regisztráltak, ami lakosonként 5,2 egységnek felel meg. A kölcsönzésnek
csaknem egyharmada volt gyermekkönyv, 12%-a video. A közel 1 milliárd
koronás (egy korona megfelel kb. 35 Ft-nak) költségvetés 60%-a személyi
kiadás (közel 1900 könyvtáros), gyarapításra 12-13% jutott.
A tudományos és szakkönyvtárak száma 350, ebből felsőoktatási épp a
fele. Az 1600 könyvtári dolgozóból viszont 60% tevékenykedik ilyen
intézményben, míg például a nemzeti könyvtárban 20%, azaz 320 fő. Vagyis
Norvégiában is az összes könyvtárosnak mintegy 10%-a erősíti a nemzeti
könyvtárat. A csaknem 19 milliós összállományt újabb 600 ezer egységgel
egészítették ki. 600 ezer könyvtárközi kölcsönzést teljesítettek,
miközben 330 ezret kaptak mástól. Kiadásaik csaknem megegyeznek a
közkönyvtárakéval (950 millió korona), ebből 15% volt gyarapítási
kiadás, míg bérekre ugyancsak 60%-ot fordítottak.
(Forrás: http://www.ssb.no/english/yearbook/fig/gif/f-0702.279.gif) (SP)
-- Egy képes, norvég szakkönyvtári élménybeszámoló megtekinthető:
http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/037/index.html)
 

Példa márkaépítésre -- könyvtáraknak is
 
Az arculat építéséhez nem elég a reklám: a működést is a szervezeti
értékeknek kell alárendelni. A cikk a Raiffeisen bank márkaépítését
veszi alapul, amely a könyvtárak átpozicionálásához is számos támpontot
kínál. A jelenlegi 2003-2007-es könyvtárügyi stratégiai terv ugyanis
sajnos adós maradt ezzel. A Raiffeisen, akciójuk keretében
egyszerűsítette, kimondhatóbbá tette nevét. 800 fős lakossági kutatást
végzett. A sugallt előnyöket a napi gyakorlaton keresztül kommunikálja,
hiszen a csak verbális eszközök használata kiábrándulást kelthet. Az
alkalmazottak nem pult mögött, hanem asztaloknál fogadják az ügyfelet,
akik mellesleg belépéskor sorszámot sem kapnak, mint máshol egyre
gyakrabban. Ti. az ügyfél ne érezze magát számnak. Törekednek arra, hogy
a bankszámlakivonatok minél egyszerűbbek, közérthetőbbek legyenek.
Interneten is elérhetők. Az akció során -- amit természetesen
eredményesség szempontjából is mérnek -- spontán ismertségük 10%-ról
47-re emelkedett.
(Forrás: Figyelő, 2003. ápr. 3. p. 44-45,
http://fn.netrix.hu/cikk.php?id=64&cid=57007)
 

Sajtóközlemény e-mailben
 
Az e-mail egyre gyakoribb használata, és széles körben való
elfogadottsága a könyvtári pr munkatársakat is arra ösztönzi, hogy ezt a
gyors és költséghatékony eszközt vegyék igénybe sajtóközlemények és más
információk közvetítésére. A sajtóközlemény írásának számos szabálya
van, amelyek ugyanúgy követendőek az e-mail formátumú dokumentum
létrehozása esetén is, ám az e-mailes levelezés esetén ajánlott ezeken
kívül még figyelembe venni a következőket is:
Érjük el, hogy elolvassák, amit írunk! -- Sokszor úgy tűnik, hogy még a
papírra írt sajtóközlemény is könnyedén a kukába kerül. Ez méginkább
elképzelhető az e-maileknél, s ha egyszer átkerülnek oda, akkor
lemondhatunk arról, hogy valaha valaki is elolvassa őket. Ennek
elkerülésére jónéhány dolgot be kell tartanunk:
1. Soha ne küldjünk spam-et! -- Mindig célzottan kommunikáljunk, hiszen
az elsődleges feladat az, hogy megtaláljuk a közös hangot az elérni
kívánt közönséggel. Ezért még a sajtóközlemény megfogalmazása előtt át
kell gondolni, hogy az pontosan kinek is szól majd. Igyekezzük
megtalálni azokat a személyeket, akiket valóban érdekelhet a hírünk!
2. Legyünk barátságosak! -- Az első dolog, amelyet valaki az e-mailek
olvasásakor észrevesz, a tárgysor. Ezért ebbe a sorba valami olyasmit
írjunk, amely felkeltheti a célszemély érdeklődését, s arra ösztönzi,
hogy az egész levelet olvassa el. Ne írjuk azt a tárgyhoz, hogy
"sajtóközlemény", sokkal hasznosabb, ha valami ilyesmi kerül oda: "A... 
könyvtár már az interneten is elérhető!"
3. Legyen tömör, de lényegretörő! -- Az e-mailben is minden
kulcsfontosságú információt írjunk le. Természetes, hogy emellett egy
ilyen formátumú sajtóközleménynek tartalmaznia kell az e-mail címünket
és az esetleges url-helyet is, melyeket a szövegtesttől elkülönítve
írjunk, így nem keverednek bele a szövegbe, ráadásul könnyen másolhatóak
és beilleszthetők lesznek.
4. Ne akarjunk jópofák lenni!-- A legtöbb e-mail formátum már lehetővé
teszi a különböző betűtípusok, háttérszínek és -képek használatát. Ám
ami a mi képernyőnkön jól mutat, nem biztos, hogy máshol is így jelenik
meg, sőt, az is elképzelhető, hogy olvashatatlan. Éppen ezért maradjunk
a jól bevált szöveges levélnél. Érdemes szem előtt tartani, hogy egy
könnyen olvasható sor körülbelül 65 karakteres, akkor is üssünk enter-t,
ha a mi gépünk magától töri a sorokat, mert ez másoknál másképpen
jelenhet meg.
5. Számoljunk azzal, hogy nem mindenki érhető el e-mailen keresztül! --
Bár egyre több ember használja ezt a kommunikációs formát, azért még
akadnak olyanok, akik nem, vagy csak ritkán jutnak hozzá. Ezért egy hír
közlésének megtervezésekor a hagyományos utakkal is érdemes számolni,
sőt, számos esetben kifejezetten hatékony, ha az e-mailes
sajtóközleményt papír formátumúval erősítjük meg.
A legfontosabb ugyanis továbbra is az, hogy kinek és hogyan küldjük az
információt, nem pedig az, hogy milyen úton.
(Forrás: 2003. 04. 04.
http://www.ssdesign.com/librarypr/content/p071197a.shtml. KE)
-- Egy a pr internetes eszközökkel való támogatásáról szóló tanulmány:
http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/101/index.html)
 

Pr a honlapokon: növekszik a használhatóság
 
Nielsenék újabb online PR témakörben végzett kutatásának összefoglalója.
Jó hír, hogy a kutatásban szereplő site-ok sajtószobái egyre inkább
megfelelnek az elvárásoknak, továbbá, hogy a tanulmány kiegészült egy
"válságmenedzsment az Interneten" szekcióval.
(Forrás: Nielsen, Carnation Hírlevél,
http://www.carnation.hu/click.php?60527701739)
 

CHILDE - az európai gyermekirodalmi örökség feltárása az Internet
segítségével
 
A CHILDE (Children's Historical Literature Disseminated Throughout
Europe), azaz a történeti értékű európai gyermekirodalom programját a
buckinghamshire-i megyei könyvtár olvasószolgálatának európai csoportja
dolgozta ki hét európai partnerével közösen. Sikeresen tevékenykednek az
alábbi területeken:
- a régi európai gyermekkönyv-gyűjtemények 1070 illusztrációjának
kiválasztása (közel egymillió 1890 előtt megjelent kötetből!), ezek
fotózása és digitalizálása,
- a digitalizált képek bemutatására szolgáló weboldal létrehozása (címe
http://www.bookchilde.org),
- a metaadat-követelmények kidolgozása és a bibliográfiai információk
tárolására szolgáló adatbázis létrehozása,
- oktatási program kidolgozása tanárok, diákok és irodalomtörténészek
számára (népmesék, illusztráció-történet, a gyermekirodalom
társadalmi-kulturális kontextusa, a régi irodalom és a drámai műfajok
témakörben),
- a gyűjteménykezelés "legjobb gyakorlatá"-ról szóló beszámoló
publikálása a weben (a megőrzés-restaurálás, a katalogizálás, használat
és hasznosítás területén szerzett tapasztalok alapján),
- projektmegbeszélések és nemzetközi konferencia szervezése (utóbbi 2001
októberében, "Opening the Portal" címmel).
A sikere nyomán felvetődött, hogy lerakják a régi
gyermekkönyv-gyűjtemények európai hálózatának alapjait is. 2001 nyarán
közzétett felhívásukra több mint hatvan intézmény jelentkezett:
nyilvános, magán, egyetemi és nemzeti könyvtárak jelezték, hogy részt
vennének a folytatásban, de Indiából, Ausztráliából, Új-Zélandról és az
Egyesült Államokból is érdeklődés mutatkozott.
(Forrás:  Könyvtári Figyelő, 2003. 4., CHILDE - az európai
gyermekirodalmi örökség feltárása az Internet segítségével, ref.:
Murányi Lajos, Gregory, Esther - Ryan, Mike: CHILDE: using the Internet
to explore the heritage of European children's literature. In: New
Rev.Child.Lit.Librariansh. 7 (2001) 21-27.p.)
 

The SpringerLink Online Libraries
 
A SpringerLink merész vállalkozás, amelyet a Springer Kiadó hozott létre
kifejezetten az interneten keresztüli információs szolgáltatások
számára. Az oldalon elérhető online könyvtárak az élettani tudományok, a
kémiai tudományok, a földrajz, a számítástechnika, a matematika, az
orvostudomány, a fizika, a mérnöktudományok, a környezettan, a jog és a
közgazdaság témakörében tartalmaznak anyagokat. Az oldal - a készítők
szándékai szerint - a tudósok, könyvtárosok, és információbrókerek
számára nyújt óriási segítséget. A könyvtárhoz szükséges tartalmat a
számos elektronikus folyóiratból nyerik, amelyeket a kiadó gondoz. A
szolgáltatás egy része ingyenes (pl. tartalomjegyzékek megtekintése,
absztraktokhoz való hozzáférés, kiterjedt keresés), de a cikkek teljes
szövegét csak regisztráció után lehet elolvasni - bár az egyetemi IP
címről bejelentkezve valamilyen rejtélyes ok miatt ezek elérése is
sikerült. Az elektronikus dokumentumokat a hagyományosan nyomtatásban
megjelent cikkekből kifejezetten az erre a célra kifejlesztett eszközök
segítségével teszik felhasználóbaráttá. A cikkek PDF formátumban érhetők
el, de egyes multimédia-anyagok mozgóképeket és hangfelvételeket is
tartalmaznak.
(Forrás: Infinit Hírlevél (A hét hírforrása), No.196, 2003. ápr. 3.)
 

Kinek és hogyan (nem) lehet változásmenedzsmentet tanítani? (Pataki Béla)
 
Ki milyen mértékben tudja (és akarja) befogadni a változásmenedzsment
tanítást? Mennyire tudásátadás, és mennyire készségfejlesztés a
változásmenedzsment oktatása? Milyen módszerek alkalmazhatók sikerrel,
különös tekintettel az esettanulmányok feldolgozására? Bő egy évtizedes
graduális és posztgraduális oktatási tapasztalataimat, útkereső
próbálkozásaimat, dilemmáimat szeretném megosztani a hallgatósággal,
illetve az olvasóval.
(Forrás: Vezetés hírlevél. Menedzsmentfórum 2 (2003) 14
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=1919&page=1)
 
 
 
Web-katalógusok helyett böngészhető, alakítható térképek
 
Van még esély a könyvtárak arculatának megújítására - véli Tim Bray
programozó, aki képes átformálni a könyvtárak webes katalógusait
böngészhető grafikus térképekké: ezek az ábrák szemléletesen ábrázolják,
mekkorák és hol találhatók a különböző könyvtári állományrészek
(nyomtatott könyvek, elektronikus könyvek, videók, hangzó anyagok és
adatbázisok).
A Tim Bray által (...) 2000-ben alapított Antarcti.ca rendszerek
elsődleges célja vállalati intranetes adattérképek készítése és
forgalmazása volt; a Map.net, az internet navigációs térképe pedig ennek
a koncepciónak a próbaköve és marketingeszköze. Amikor ez a sajtó
érdeklődését is felkeltette, a könyvtárosok is jelentkeztek potenciális
érdeklődőként. (...) A Belmont Abbey-i könyvtár térképén, amely egy
könyvállványt jelenít meg, elsősorban az új szerzeményekre akarták
felhívni a figyelmet. A térkép minden "polcán" a legújabb tíz mű ikon
formájában jelenik meg, ezáltal egyrészt több figyelmet kapnak az
elektronikus könyvek, másrészt böngészhető terek állnak rendelkezésre.
Az evanstoni Northwestern Egyetem egyik könyvtárosa is úgy véli, hogy
van létjogosultsága a hasonló programoknak, de nem látja értelmét annak,
hogy ezeket túl sok könyvtári funkcióra kiterjesszék. (...) A tervező
számára ideális lenne, ha az integrált könyvtári rendszerek forgalmazói
ezt a programot is kínálnák, de még nem született konkrét megállapodás
velük. (A VisualNetről további információ: www.techsource.ala.org)
(Forrás: Könyvtári Figyelő, 2003. 4., Web-katalógusok helyett
böngészhető, alakítható térképek. ref.: Murányi Lajos, Waller, Nicole:
You are here: will libraries go to antarcti.ca to transform the OPAC =
Am.Libr. 33 (2002) 6 72-74.p.)
 

13 millió euró kutatásra a csatlakozó országoknak
 
Az Európai Bizottság 13 millió eurós keretösszeg biztosításáról döntött
a 13 csatlakozásra váró ország számára. A támogatás célja a kutatási
programok finanszírozása, így ez az első terület, ahol a felvételre váró
országok már tagországnak érezhetik magukat.
(Forrás: Prím Online, 2003. ápr. 6., http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36037)
 

Pályázat: Információs Társadalom Technológiái - IST
 
Kiíró: Európai Unió - Európai Bizottság, pályázat címe: Információs
Társadalom Technológiái - IST. Beadási határidő: 2003. április 24. Az
IST (Információs Társadalom Technológiái) az Európai Unió 6. Kutatási,
Technológia-fejlesztési és Demonstrációs keretprogramjába integrált
önálló program. Tartalma az információs, kommunikációs és
média-technológiák konvergenciájára épül. Az IST támogatását pályázati
úton lehet elnyerni. A pályázaton részt vehetnek az Európai Unió bármely
tagállamában és a program társult államában - így Magyarországon - honos
jogi egységek. A pályázati felhívások stratégiai céljait - "pályázható"
témaköreit a program kétéves munkaprogramja határozza meg, amelynek
összeállításában előzetesen részt vesznek a meghatározó technológiák
kutatói és fejlesztői, illetve a kutatás, az oktatás, a közigazgatás és
az Európai Bizottság szakértői.
Az IST pályázatait a szintén a kétéves munkaprogramban rögzített
menetrend szerinti témakörökkel és időrendben bocsátja ki, a program 4
éves futamideje alatt több alkalommal. A pályázóknak a projektjavaslatok
elkészítésére és beküldésére ca. 3 hónap áll rendelkezésre. Pályázni az
aktuális felhívásban megadott akció- és projekttípusokkal, nemzetközi
konzorciumban lehet.
Bővebb információ a 6. keretprogramról: http://www.cordis.lu/fp6/,
Bővebb információ az IST-programról:
http://www.cordis.lu/ist/fp6/fp6.htm, E-mailcímek: econtent@cec.eu.int,
infso-events.econtent@cec.eu.int, infso-calls.econtent@cec.eu.int,
infso-experts.econtent@cec.eu.int. Bővebb információ: IST koordinációs
pont, tel.: 484-2517, http://ist.om.hu.
(Forrás: http://www.pafi.hu, MATISZ Hírlevél)
 

Kormányzati romaportál
 
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) romaügyi államtitkárságának szándékai
szerint e hét végén megjelenhet a számítógépes világhálón a cigány
kormányzati portál.
(Forrás: Prím Online, 2003. ápr. 2., http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=35961)
 

MDF: Fogyatékos (?) magyar infostratégia
 
Pettkó András, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, az
informatikai és távközlési bizottság tagja folyamatosan, szinte heti
gyakorisággal tesz föl kérdéseket a parlamentben az informatika
mindennapjaira vonatkozóan. Az elmúlt időszakban az informatikai
veszélyes hulladék kezelésének problémakörét vetette fel, hétfőn,
március 31-én pedig Fogyatékos (?) magyar infostratégia címmel tett fel
azonnali kérdést Kovács Kálmán informatikai miniszternek.
(Forrás: Prím Online, 2003. ápr. 4., http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36023)
 

Növekszik az internet-, csökken a vezetékes telefon-előfizetők száma
(Menedzsmentfórum)
 
Tavaly év végén 76 ezerrel kevesebb vezetékes telefonvonal volt üzemben
Magyarországon, mint 2001 végén: 2002 végén 3 millió 670 ezer vezetékes
telefonvonalat használtak, ebből 575 ezer ISDN-csatorna volt; emellett
6,886 millió mobil-előfizetést regisztráltak, az internet-előfizetések
száma elérte a 446 ezret.
(Forrás: IT és E-business Hírlevél, Menedzsmentfórum, 2003/14., április
3., http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=1920&page=1)
 

Informatika elméletben és gyakorlatban -- A magyar csoda, avagy a magyar
csodálkozás
 
Az informatika elméleti és gyakorlati összekapcsolódásának fontosságára
hívták fel a figyelmet a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán A
magyar csoda, avagy a magyar csodálkozás címmel rendezett konferencián.
(Forrás: IT és E-business Hírlevél, Menedzsmentfórum, 2003/14., április
3., http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=1923&page=1)
 

Nagy sebességű dokumentumolvasók a HP-től
 
A HP bevezette a HP Scanjet 8200 sík dokumentumolvasó-sorozatot, amelyek
a dokumentumok széles választékát kezelik. Az új dokumentumolvasókat
olyan kis- és közepes vállalkozások, illetve hivatalok számára
fejlesztették, ahol sok és változatos méretű, komplex dokumentumot -
szöveget és képet - kell beolvasni.
(Forrás: Prím Online, 2003. ápr. 3., http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=35988)
-- A digitalizálással foglalkozó könyvtárak, könyvtárosok figyelmébe.
 

Tankönyvportál csatlakozott a Hallgatói Információs Központhoz
 
A Studentnet felsőoktatási tankönyvportál márciustól a Kempelen Farkas
Hallgatói Információs Központ (HIK) keretein belül folytatja működését.
A portál az internetes könyvpiacon fontos űrt tölt be, hiszen az oldalon
megtalálható a teljes felsőoktatási tankönyvi és szakkönyvi adatbázis:
98 kiadó mintegy 6032 tankönyve. A www.studentnet.hu oldal így a HIK
további szolgáltatásaival együtt több mint 300 ezer egyetemi-főiskolai
hallgató életét könnyítheti meg a tanévben.
(Forrás: Prím Online, 2003. ápr. 3., http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=35985)
 
 
 
KULTÚRPONT HÍREK
 
Olasz interkulturális szervezet
Az olasz Koine Interkulturális Központ partnerként részt venne Kultúra
2000-es pályázatban, az alábbi témakörökben: iparművészet, könyvek,
kiállítások, fesztiválok, nyelvek, könyvtárak, irodalom, zene,
fotográfia, fordítás, grafika, cyber-művészet, népzene. (KultúrPont)
Bôvebb információ: Koine - Intercultural Centre; 39 via Salute, 80055
Portici, Italy - Mr. Sebastiano Del Vecchio, koine@koineonline.it,
http://www.koineonline.it,
tel.: +39.339.2813756
 
Amerika-ellenes könyvek a sikerlisták élén. (Index - MTI)
http://index.hu/kultur/khirek/?main:2003.03.28&125069
 
 
 

IMPRESSZUM
 
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK) mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó) mailto:mikulasg@gmconsulting.hu
 
A hírlevelet megrendelheti a infinit.regisztracio@ittk.hu címre küldött
üres levéllel, melynek tárgya (subject): KIT-megrendeles. A hírlevél
lemondható ugyanezen a címen KIT-lemondas tárgy megjelölésével.
Amennyiben a lapot ékezet nélkül kéri, a szövegmezőbe írja be: ekezet
nelkul. E műveletek elvégezhetők a
http://www.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm oldalon is. A
szerkesztők a megrendelők címét kizárólag a KIT postázására használják fel.
 
A szerkesztők a nem saját írású cikkek tartalmáért nem vállalnak
felelősséget, mindazonáltal törekednek a források gondos válogatására.
 
Kiadja: GM Consulting http://www.gmconsulting.hu/inf


_______________________________________________
Kit-gm mailing list
Kit-gm@mail.ittk.hu
http://mail.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm