K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom
(2003/5., február 5.)

Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára
Szemlék, hírek, kommentárok
 

A TARTALOMBÓL:
- Mi kell az információs társadalmunkhoz?
- Gyümölcsöző együttműködés könyvtárosok és információbrókerek
között
- Munkaerőpiaci programokra 38 milliárd forint
- Nőtt a kisvállalatok internethasználata
- IEEE - Learning Technology
- Túl drága a Főnix rendje a könyvtáraknak
- Informatikusok a cégnél (Piac és Profit)
- Konferencia a digitális könyvtárakról
- 2 milliárd a nemzeti digitális adattár építésére
 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Adja tovább kollégáinak, ismerőseinek! A megrendelési és lemondási információ a hírlevél végén található.
 

Gyümölcsöző együttműködés könyvtárosok és információbrókerek között

A nyolc éve megjelent cikk a két, más-más alapon működő információszolgáltató közötti lehetőségeket mutatja be az indianai Purdue Egyetemi Könyvtár Technikai Információs Szolgáltatásának példája utalva. A könyvtáros szerző abból indul ki, hogy a könyvtári helyi források soha nem lesznek teljesek, a kérések ezzel párhuzamosan egyre összetettebbek és egyre gyorsabban kellenek a használóknak. Az egyetemi könyvtárak külsőknek való szolgáltatása önmagában pedig aligha megfelelő. Az első logikus megoldás a helyzetre -- mint írja -- a munkakapcsolat információbrókerekkel. Másik lehetőség: szakmai szervezetek, egyetemek és más könyvtárak térítéses szolgáltatásaival való kapcsolatfelvétel. A nagyvárosi környezeten kívül működő Purdue Egyetemi Könyvtárának feladata az indianai vállalatok információellátása is. E célból a fenntartó fedezi a keresési költségek felét. A könyvtár az igények 75%-át helyi források alapján elégíti ki, a fennmaradó esetekben pedig üzleti információszolgáltatásokhoz és információbrókerekhez fordulnak. A tapasztalat szerint az információbrókerek sokkal gyorsabbak a dokumentumbeszerzésben, mint a könyvtárközi kölcsönzés. Az infobróker saját székhelyén lévő város könyvtáraiból gyorsabban és gyakran olcsóbban kölcsönöz és küld dokumentumokat, mintha az a hagyományos könyvtárközi úton történne. Másik szempont hogy az eltérő fizetőeszközök miatt külföldi dokumentumbeszerzést sokkal egyszerűbb egy célországbeli szolgáltatótól saját fizetőeszközzel rendelni, mint magától a kiadótól. Vagy: egy holland vállalat címét egy holland bróker könnyebben tud beszerezni, mint mi -- írja a szerző. Kutatómunkát is szoktak infobrókernek kiközvetíteni. Az infobróker számára szintén hasznos a könyvtár, mert pl. egy egyetemi könyvtárnak a kiadó számlával küldi a dokumentumot, egy infobrókernek viszont gyakran előre kell fizetnie. Az is hasznos számukra, hogy a könyvtárak általában havi térítést kérnek.Ilyen okok miatt állítja a szerző, hogy inkább kollégákként, mint versenytársaknak érdemes tekinteni az infobrókert.
(Forrás: Cooperation between non-profit fee-based services and for-
profit brokers / Suzanne M. Ward. In: Information Servises & Use 15
(1995) p. 153-158)
-- A könyvtárak / könyvtárosok és az infobrókerek viszonyának hazai vélelmeiről szól a Pióca, dögkeselyű vagy egyszerűen inforbációbróker?
c. cikk http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/025/index.html. (MG)
 

Evidence Based Librarianship – Bizonyítékokon (precedenseken) alapuló könyvtári munka

A bizonyítékokon alapuló könyvtári munka az Evidence Based Health Care-ből, azaz a bizonyítékokon alapuló orvoslásból alakult ki magát önálló rendszerré a 90-es évek legvégén. Az angolszász országokban eleinte ezt a módszert az orvosi szakkönyvtárakban alkalmazták, mint egyfajta új, a bizonyítékokból kiinduló információrendszerezést. Az új irányzatot előhívó probléma az orvostudományi szakcikkek, dokumentumok mennyiségének exponenciális növekedése volt, mely szinte lehetetlenné tette és teszi még ma is a legújabb, az adott eseteknek megfelelő eljárásokat leíró dokumentumok pontos felkutatását. Dr. Dave Sackett, a módszer egyik megalkotója így határozza meg a bizonyítékokon alapuló orvoslást: „A beteg kezelése a létező legjobb bizonyíték (precedens) következetes, egzakt és kritikus használata alapján.” Ennek megvalósítása érdekében szükség van a módszer használatára a könyvtárakban is. Így megnő az orvosi szakkönyvtárosok szerepe, nem csupán könyvtárosi, hanem akár orvosi értelemben is. Az Evidence Based Librarianship módszerét alkalmazva az orvosi könyvtárakban a dokumentumok szűrését 3 szempont alapján végzik: - szavahihetőség és érvényesség (ezzel a kutatási módszert és magát a kutatást ellenőrzik)
- eredményesség (a dokumentumban foglaltak eredményeit vizsgálják)
- alkalmazhatóság a konkrét esetben.
Ezekből az irányelvekből kiindulva, a módszert kiterjesztve kezd népszerűvé válni az EBL, azaz a bizonyítékokon alapuló könyvtári munka, amely elsősorban a nagy mennyiségű információ megszűrésére, a keresések gyakori felületességének kiküszöbölésére, s a gyakorlatnak a bizonyítékokhoz való közelítésére szolgál. Tágabb értelemben lehetővé teszi, hogy az olvasóközönség pontosabb, a kérdéseit valóban megválaszoló információkhoz juthasson.Ehhez a következő eljárás szükséges:
- a probléma beazonosítása
- pontos kérdés megfogalmazása
- a bizonyíték (precedens) felkutatása
- a megtalált bizonyíték fontosságának vizsgálata
- a bizonyíték alkalmazhatóságának ellenőrzése
- annak eldöntése, hogy a bizonyíték felhasználásra kerül-e
- az alkalmazás eredményeinek megfigyelése
- az eredmények és az egész eljárás rögzítése a későbbi felhasználás megkönnyítése érdekében.
A módszer elsajátítása szemléletváltást is jelent, hiszen ezt alkalmazva a könyvtárosoknak meg kell szabadulniuk megszokásaiktól, egyéni problémamegoldási eljárásuktól, és egzakt forrásokban – statisztikákban, felmérésekben – kell elemző módon felkutatniuk az információt.
(Források: Evidence-based decision-making, http://www.eblib.net/,
Evidence based health care: diverse career opportunities for librarians /
Greg Fowler.
http://www.alia.org.au/conferences/alia2000/proceedings/greg.fowler.h
tml (2003. jan 3.),
Evidence based Library Services / Steve Fesenmaier. In:
http://www.lisnews.com – 2002. jún. 27.,
"Librarian heal thyself": Evidence Based Librarianship, useful,
practicable, desirable? / Andrew Booth In:
http://www.icml.org/tuesday/themes/booth.htm)(szemlézte: KE)
 

Informatikusok a cégnél (Piac és Profit)

Az informatikus szerepe sokszor kiváltságos a cégnél. De nem mindig. Van, hogy vezető beosztásban is elsősorban technikai témák kötik le az idejét. Rengeteg tényezőn múlik, hogy milyen a viszonya az üzleti területekhez: partneri, támogató vagy alárendelt. Ha az arány eltolódik a menedzseri feladatokat ellátása felé, már fejlődő informatikaivezető-kultúráról beszélhetünk.
(Forrás: IT és E-business hírlevél, Menedzsmentfórum, 2003/5. jan. 29.
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=1662&page=1)
 

Munkaerőpiaci programokra 38 milliárd forint

A megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok az idén 38 milliárd forintot irányozhatnak elő az elhelyezkedési lehetőségeket javító, képzési, foglalkoztatási programokra - a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (MAT) erről szóló határozatát a Munkaügyi Közlöny idei első száma közli. A munkaerőpiaci jellemzők alapján történő elosztás szerint a 38 milliárd forintból a legnagyobb összeg, 5 milliárd 455 millió forint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Tanács hatáskörébe kerül. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei testület 4 milliárd 168 millió forint elosztásáról dönthet, a Hajdú-Bihar megyei testület 2 milliárd 948 millió forintról. Békés, valamint Bács-Kiskun megye kerete alig haladja meg a 2 milliárd forintot, a budapesti, a Pest megyei, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei keret pedig az 1,9 milliárd forintot. Egymilliárd és 1,9 milliárd forint közötti kerettel gazdálkodhat a megyék többsége, a három kivétel Zala, Győr-Moson-Sopron, valamint Vas megye. Ezekben a megyékben 924, 840, illetve 691 millió forint használható fel a decentralizált keretből a különféle képzési, foglalkoztatási programokra. A MAT az országos programok finanszírozására 8 milliárd 980 millió forintot hagyott jóvá, illetve a területi kiegyenlítésre 1 milliárd forintot. A múlt évben eredetileg csak 29 milliárd forint jutott volna a megyei és budapesti, elhelyezkedési lehetőségeket javító programokra, a minimálbér-emelés kompenzációjára előirányzott 15 milliárd forint ugyanis csökkentette a képzési, foglalkoztatási lehetőségeket. A MAT a szakminisztériumi javaslatra viszont a második félévben a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítással 7,5 milliárd forinttal javította a megyei, budapesti lehetőségeket. Erre nagy szükség volt, mert több megyében az első fél év végén már nem volt elegendő pénz a közhasznú munkák finanszírozására, új képzési programok indítására.
(Forrás: http://www.mfor.hu/Hirek/hiradatok.php?id=3639, 2003.
Február 3.)
 

Mi kell az információs társadalmunkhoz?

Január utolsó napján az „Úton az információs társadalom felé” címmel rendezett konferencián az információs társadalom létrejöttét gátló és elősegítő tényezőkről esett szó Pécsett. A hon atyái úgy vélik, hogy az információs társadalomhoz létrejöttéhez - amely egyben az egyik belépőnk az Európai Unióba – nélkülözhetetlen az, hogy az informatika nyújtotta lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak, legyen szó akár hátrányos helyzetűekről is. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési koordinátora, Vida Szabolcs úgy véli, hogy az infrastruktúra nem megfelelő mértékű kiépítettsége okozza a legnagyobb problémát az informatikai rendszerek kialakításában. A szükséges megoldások egyike a teleházak hálózatának szélesítése, mely főként a közösségi hozzáférhetőségi helyek bővítését oldaná meg a regionális informatikai fejlesztéseknél, emellett a foglalkoztatásban jelentős szerepet játszó intézmények informatikai hátterét is biztosítani kell, hogy ezen a területen is megfeleljen Magyarország az uniós elvárásoknak.
(Forrás:http://www.terminal.hu/newsread.php?id=01201902030923,
2003. Február 2.)
 

Túl drága a Főnix rendje a könyvtáraknak

Sok amerikai és európai könyvtár nem kíván beszállni a júniusban megjelenő ötödik Potter-könyv megszerzéséért folyó nagy versenybe, mivel sokallják az árat. Ezért sok helyen már rendelést sem nagyon adtak fel a könyvre. A New York-i központi könyvtár a negyedik könyvből 960 példányt rendelt már jóval a megjelenés előtt, most a Főnix rendjére jó, ha ötszázat ki tud fizetni - írja a BBC <http://www.bbc.co.uk>. A lecsökkentett példányszámnak persze nem a hanyatló érdeklődés az oka, hanem egyszerűen az, hogy szűkösek még nyugaton is a könyvtárak anyagi lehetőségei. A június 21-én a boltokba kerülő Főnix rendjéért 16.99 fontot kell fizetni Angliában, ami 6300 forintnak felel meg. A könyvtárak ennél alacsonyabb árra számítottak, ezért sok helyütt választásra kényszerültek: vagy elegendő példányt rendelnek a Főnix rendjéből más gyerekkönyvek rovására, vagy sok kisgyereket cserben hagynak, aki máshogy nem tudna hozzájutni a könyvhöz.
http://legjobblap.hu/harrypotter/cikk.html?id=2513, 2003. Január 26.
 

Mobil-könyvtár tankönyvek helyett

Számítógépes mobil-könyvtárral váltaná fel a tankönyveket az oktatási minisztérium. A tárca Sulinet Expressz programjában májustól lehet pályázni az informatikai eszközre, amelyre akár a közoktatási rendszer összes tankönyve és kötelező olvasmánya felférne. A mobil-könyvtár felválthatná a gyerekek több kilós iskolatáskáját. Több tankönyvet, szótárt és jegyzetet is kiválthat az úgynevezett mobil könyvtár, ami nem csak kisebb, de lényegesen könnyebb is, mint a több kilónyi papír. Kassa Eszter: - Nekem is nehéz szokott lenni a táskám. Van olyan, hogy már idefelé is fáj a hátam. Ezt a kis számítógépes eszközt kell majd csatlakoztatni a komputerhez és már is kezdődhet a tanulás. Majsai Sándor Gábor informatikai miniszteri biztos Oktatási Minisztérium: - Egy ilyen eszközön keresztül lehet majd mozgatni az összes tankönyvet és az összes kötelező olvasmányt. Tehát ezeket a könyveket nem kell, hogy cipeljék magukkal a diákok. Egy ilyen hordózható könyvtárat már 3000 forintért meg lehet vásárolni, az ára pedig májustól leírható lesz az adóból a Sulinet Expressz programnak köszönhetően.
(Forrás:http://ma.hu/page/cikk/af/0/28027/1, 2003. Január 22.)
 

A használhatóság jegyében

Az arlingtoni Texas Egyetem szakértői szerint a jövő a digitális megoldásoké. Így az egyetem vezetői ahelyett, hogy nekifogtak volna egy új nagy, központi könyvtár felépítésének, a digitális médiumok közkedveltségét figyelembe véve, elvetették terveiket. A változtatás lényege, hogy az egy, hatalmas központi könyvtár helyett az egyetem és a campus területén több, számítógépes alapú könyvtárak hálózatát alakítják majd ki. Annak idején, a központi könyvtár terveinek megszületésekor a könyvtár igazgatója, Tom Wilding maga is izgatottan várta a nagyszabású, 70-80 millió dolláros beruházást. Ám ahogy teltek az évek, egyre inkább elbizonytalanodott a nagy könyvtár használhatóságát illetően. Így aztán az 1999-ben még az első számú projektként kezelt központi könyvtár tervei a polcokra kerültek. Helyette a pár éve sikeresen működő egyetemi elektronikus gazdasági könyvtár lett az új elképzelések kiindulópontja. Az igazgató és csapata az elektronikus könyvtár tapasztalataiból építkezve és a jövőt szem előtt tartva új projekt megvalósításába kezdett, s a már álló központi könyvtárat a nyomtatott dokumentumok elhelyezésére hasznosítja majd.
(Forrás:Library Journal,
http://libraryjournal.reviewsnews.com/index.asp?
layout=articlePrint&articleID=CA273109, 2003. Jan. 31., KE)
 

Rendszeres hírlevelet indított a MODEM IDŐK számítógépes rádióműsor

A Petőfi adó heti rendszerességgel jelentkező számítógépes talkshow műsora újabb kedvességgel jelentkezik. A médiakonvergencia jegyében ezúttal egy rendszeres internetes kiadvány megjelentetésébe vágták a produkció készítői a fejszéjüket.
(Forrás: Prím Online, 2003. febr. 1. http://hirek.prim.hu/cikk.prm?
id=33557)
 

Eurómilliók tartalomfejlesztésre - hajrában a magyar pályázatok beadása

Január 31-én, pénteken, a Novotel Budapest Centrumban hatalmas érdeklődés mellett rendezte meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium első Info Day elnevezésű programját. A rendezvény fő témája az Európai Unió által 2002. december 20-án harmadszor meghirdetésre került tartalomfejlesztési közösségi programján (az ún. eContent programon) történő magyar részvétel részletes feltételeinek ismertetése volt. A pályázat kiírásának előzményeiről annyit érdemes tudni, hogy a magyar kormány az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó feladatok részeként még 2002. szeptember 2-án aláírta azt csatlakozási dokumentumot, melynek alapján megnyílt a lehetőség arra, hogy az eContent programban hazai szervezetek is főpályázóként vehessenek részt.
(Forrás: Prím Online, 2003. febr. 3. http://hirek.prim.hu/cikk.prm?
id=33603)
 

Honlap-hatékonyság

Az örökké elégedetlen Nielsen elénk tárja a 2002-ben a weben elkövetett legnagyobb használhatósági hibákat. A komoly dorgáló hangot vicces karikatúrákkal enyhítik.
(Forrás: Carnation Hírlevél, 2003. jan. 9.
http://www.carnation.hu/click.php?60527701659)
-- Korábban esett már szó hírlevelünkban a hazai könyvtári honlapok használhatóságának "anomáliáiról"; s arról is, hogy a negatív tapasztalatok miatt a LibIbfO (akkori, leánykori néven MIT-HOL) munkatársai sem javasolták gyakran használóknak a könyvtári honlapok használatát. Ezért is érdemes tanulmányozni a Nielsen észrevételeit, nég akkor is, ha azok alapvetóen üzleti portálokűról szólnak. Tanulhatunk a mások által elkövetett hibákból. (MG)
 

2 milliárd a nemzeti digitális adattár építésére

Az informatikai tárca az idei évben 2 milliárd forintot szán a hazai kulturális értékeket őrző digitális archívum fejlesztésére.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33551, 2003. Január
31.)
 

IEEE - Learning Technology

Újabb elektronikus folyóiratot mutatunk be az olvasóinknak. Ezúttal az oktatással foglalkozó Learning Technology-ra szeretnénk felhívni a figyelmet. A negyedévente megjelenő folyóiratot az IEEE - http://www.computer.org/ -, állításuk szerint a legrégebben létező számítástechnikával foglalkozó szakmai társulás jelenteti meg. Érdemes ellátogatni tehát a kiadó oldalára is, ahol számos rovatban cikkeket, híreket, konferencia-anyagokat stb. találhatunk. De visszatérve a Learning Technology-ra: a folyóirat megrendelhető e-mailen (ebben az esetben a postaládánkba küldik), illetve HTML és PDF formában is olvasható a honlapon. A cikkeket, felhívásokat, konferenciaanyagokat, kutatási jelentéseket, esettanulmányokat, stb. közlő lap elfogad írásokat is. A kezdeményezés célja, hogy bemutassa a már létező vagy most létrejövő oktatási technológiákat, elsősorban persze a számítástechnikához kapcsolódókat. Néhány érdekesebb friss cikk a legutóbbi, októberi számból (a következő szám megjelenése rövidesen várható):
- Online kurzus designja MBA hallgatóknak
- Felsőoktatási online kurzusok, az online osztályterem kritikája
- A görög képzési modell átalakítása rendszer alapú analízis alkalmazásával
http://lttf.ieee.org/learn_tech
(Forrás: Infinit hírlevél 187. szám, http://www.infinit.hu, 2003. január 30.)
 

Nőtt a kisvállalatok internethasználata

Az elmúlt két évben jelentősen, 58 százalékról 73 százalékra nőtt a kisvállalatok körében az internet használata. Ugyanezen időszak alatt a középvállalatok közül is 20 százalékkal többen csatlakoztak a világhálóhoz - közölte Héjjas Gábor, az Axelero Internet Rt. vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A piackutatási adatok szerint - amit az Axelero tapasztalata is megerősít 2002-ben a középvállalatok 88 százaléka kapcsolódott az internethez, míg a nagyvállalatok esetében két év alatt 92 százalékról 97 százalékra nőtt azon cégek aránya, amelyek használják a világhálót. Héjjas Gábor elmondta, hogy az elmúlt évben a vállalati internetes piac a becslések szerint 8,5 milliárd forint volt, az Axelero üzleti szolgáltatásokból származó bevételei az elmúlt év során az előző évhez képest viszonyítva több mint másfélszeresére nőttek. Héjjas Gábor az Axelero piaci részesedésével kapcsolatban közölte: a TNS Modus InterBusiness kutatása alapján 2002. első félévében az társaság részesedése a legalább 10 főt foglalkoztató cégek körében 51 százalék volt. Ezen belül a 10-49 fős kisvállalatok körében 52 százalék, az 50-299 fős középvállalatok körében 49 százalék, míg a minimum 300 főt foglalkoztató nagyvállalatok esetében 27 százalék volt az Axelero részesedése. Az előzetes adatok szerint a vállalati körben az előfizetőszám várhatóan 10 százalékkal emelkedik 2003-ban.
(Forrás: http://ma.hu/page/cikk/ac/0/29231/1, 2003. Február 2.)
 

Elindult a Tellex Projekt

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tanácsadók és társszervezetek bevonásával megkezdte a hírközlési törvény módosításának előkészítését. A projekt hivatalos neve Tellex , ami a Telekommunikáció és Lex szavak kombinációjából adódik.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33545, 2003. Január
31.)
 

A Comdex Hungary fővédnöke az IHM

Kovács Kálmán informatikai miniszter vállalta el a Comdex Hungary fővédnökségét, de információink szerint az oktatási és az egészségügyi témák kapcsán ez a két minisztérium is védnöki szerepkört vállal.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33413, 2003. Január
24.)
 

Multimédiás nyilvános telefonok Szentpéterváron

A város ez évi 300. születésnapi ünnepségeire két orosz szolgáltató 25 multimédiás nyilvános telefont helyez üzembe.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33429, 2003. Január
26.)
 

A Csomolungmán létesül világ legmagasabban fekvő internetkávézója

A Csomolungmán, egy majdnem 5500 méteres magasságban fekvő bázistáborban létesül a világ legmagasabban fekvő internetkávézója.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33447, 2003. Január
27.)
 

Pályázat mozgáskorlátozottaknak internet-hozzáférésre

Ingyenesen vagy fél áron juthatnak hozzá mozgásukban akadályozottak az internethez a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) pályázatán.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33448, 2003. Január
27.)
 

KULTÚRPONT-HÍREK (2003. január 27.)

Konferencia a digitális könyvtárakról

2003. szeptember 8-9-én a finnországi Espoo lesz a helyszíne a digitális könyvtárak felhasználó-központú megközelítésérôl rendezendô konferenciának. Elôadásvázlatokat 2003. február 15-ig várnak. (el.pub 228) Bôvebb információ: Arja Tuuliniemi, Arja.Tuuliniemi@helsinki.fi, http://www.lib.helsinki.fi/finelib/digilib/
 

Elektronikus publikációk &#8211; 7. nemzetközi konferencia

A portugáliai Guimaraes lesz a helyszíne 2003. június 25. és 28. között az elektronikus publikációkkal foglalkozó 7. nemzetközi konferenciának (ELPUB). A 2003. évi mottó: Az információtól a tudásig. (KultúrPont)
Bôvebb információ: http://www.dsi.uminho.pt/elpub2003
 

UNESCO &#8211; M&ucirc;fordítások klíringháza

Nemrégiben indult az UNESCO &#8222;Irodalom és fordítás&#8221; elnevezés&ucirc; új online szolgáltatása. A kezdeményezés fordítóknak, kiadóknak, kutatóknak, könyv- és levéltárosoknak, tanároknak, valamint mindazoknak szól, akik az irodalom népszer&ucirc;sítésén dolgoznak. Az oldal információs központként, útmutatóként és virtuális találkozóhelyként is m&ucirc;ködik majd. (KultúrPont) Bôvebb információ: UNESCO - Mauro Rosi, m.rosi@unesco.org, http://portal.unesco.org/culture/ev.php?URL_ID=1523&URL_DO=DO_TOPIC
 

IMPRESSZUM
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön
véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK)
mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó)
mailto:mikulasg@gmconsulting.hu
A hírlevelet megrendelheti a infinit.regisztracio@ittk.hu címre küldött üres levéllel, melynek tárgya (subject): KIT-megrendeles. A hírlevél lemondható ugyanezen a címen KIT-lemondas tárgy megjelölésével. Amennyiben a lapot ékezet nélkül kéri, a szövegmezőbe írja be: ekezet nelkul. E műveletek elvégezhetők a http://www.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm oldalon is. A szerkesztők a megrendelők címét kizárólag a KIT postázására használják fel.
A korábbi lapszámok megtalálhatók a https://epa.oszk.hu/kit/ webcímen.
A szerkesztők a nem saját írású cikkek tartalmáért nem vállalnak felelősséget, mindazonáltal törekednek a források gondos válogatására.
Kiadja: GM Consulting http://www.gmconsulting.hu/inf