K I T -- Könyvtár -
Információ - Társadalom
(2003/5., február 5.)
Heti hírlevél információs és könyvtári
szakemberek számára
Szemlék, hírek, kommentárok
A TARTALOMBÓL:
- Mi kell az információs társadalmunkhoz?
- Gyümölcsöző együttműködés könyvtárosok és
információbrókerek
között
- Munkaerőpiaci programokra 38 milliárd
forint
- Nőtt a kisvállalatok internethasználata
- IEEE - Learning Technology
- Túl drága a Főnix rendje a könyvtáraknak
- Informatikusok a cégnél (Piac és Profit)
- Konferencia a digitális könyvtárakról
- 2 milliárd a nemzeti digitális adattár
építésére
A hírlevél változatlan formában szabadon
terjeszthető. Adja tovább kollégáinak, ismerőseinek! A megrendelési és
lemondási információ a hírlevél végén található.
Gyümölcsöző együttműködés könyvtárosok és
információbrókerek között
A nyolc éve megjelent cikk a két, más-más
alapon működő információszolgáltató közötti lehetőségeket mutatja be az
indianai Purdue Egyetemi Könyvtár Technikai Információs Szolgáltatásának példája
utalva. A könyvtáros szerző abból indul ki, hogy a könyvtári helyi források
soha nem lesznek teljesek, a kérések ezzel párhuzamosan egyre összetettebbek és
egyre gyorsabban kellenek a használóknak. Az egyetemi könyvtárak külsőknek való
szolgáltatása önmagában pedig aligha megfelelő. Az első logikus megoldás a
helyzetre -- mint írja -- a munkakapcsolat információbrókerekkel. Másik
lehetőség: szakmai szervezetek, egyetemek és más könyvtárak térítéses
szolgáltatásaival való kapcsolatfelvétel. A nagyvárosi környezeten kívül működő
Purdue Egyetemi Könyvtárának feladata az indianai vállalatok információellátása
is. E célból a fenntartó fedezi a keresési költségek felét. A könyvtár az
igények 75%-át helyi források alapján elégíti ki, a fennmaradó esetekben pedig
üzleti információszolgáltatásokhoz és információbrókerekhez fordulnak. A
tapasztalat szerint az információbrókerek sokkal gyorsabbak a
dokumentumbeszerzésben, mint a könyvtárközi kölcsönzés. Az infobróker saját
székhelyén lévő város könyvtáraiból gyorsabban és gyakran olcsóbban kölcsönöz
és küld dokumentumokat, mintha az a hagyományos könyvtárközi úton történne.
Másik szempont hogy az eltérő fizetőeszközök miatt külföldi
dokumentumbeszerzést sokkal egyszerűbb egy célországbeli szolgáltatótól saját fizetőeszközzel
rendelni, mint magától a kiadótól. Vagy: egy holland vállalat címét egy holland
bróker könnyebben tud beszerezni, mint mi -- írja a szerző. Kutatómunkát is
szoktak infobrókernek kiközvetíteni. Az infobróker számára szintén hasznos a
könyvtár, mert pl. egy egyetemi könyvtárnak a kiadó számlával küldi a
dokumentumot, egy infobrókernek viszont gyakran előre kell fizetnie. Az is
hasznos számukra, hogy a könyvtárak általában havi térítést kérnek.Ilyen okok
miatt állítja a szerző, hogy inkább kollégákként, mint versenytársaknak érdemes
tekinteni az infobrókert.
(Forrás: Cooperation between non-profit
fee-based services and for-
profit brokers / Suzanne M. Ward. In:
Information Servises & Use 15
(1995) p. 153-158)
-- A könyvtárak / könyvtárosok és az
infobrókerek viszonyának hazai vélelmeiről szól a Pióca, dögkeselyű vagy
egyszerűen inforbációbróker?
c. cikk http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/025/index.html.
(MG)
Evidence Based Librarianship –
Bizonyítékokon (precedenseken) alapuló könyvtári munka
A bizonyítékokon alapuló könyvtári munka
az Evidence Based Health Care-ből, azaz a bizonyítékokon alapuló orvoslásból
alakult ki magát önálló rendszerré a 90-es évek legvégén. Az angolszász
országokban eleinte ezt a módszert az orvosi szakkönyvtárakban alkalmazták,
mint egyfajta új, a bizonyítékokból kiinduló információrendszerezést. Az új
irányzatot előhívó probléma az orvostudományi szakcikkek, dokumentumok
mennyiségének exponenciális növekedése volt, mely szinte lehetetlenné tette és
teszi még ma is a legújabb, az adott eseteknek megfelelő eljárásokat leíró
dokumentumok pontos felkutatását. Dr. Dave Sackett, a módszer egyik megalkotója
így határozza meg a bizonyítékokon alapuló orvoslást: „A beteg
kezelése a létező legjobb bizonyíték (precedens) következetes, egzakt és
kritikus használata alapján.” Ennek megvalósítása érdekében szükség
van a módszer használatára a könyvtárakban is. Így megnő az orvosi szakkönyvtárosok
szerepe, nem csupán könyvtárosi, hanem akár orvosi értelemben is. Az Evidence
Based Librarianship módszerét alkalmazva az orvosi könyvtárakban a dokumentumok
szűrését 3 szempont alapján végzik: - szavahihetőség és érvényesség (ezzel a
kutatási módszert és magát a kutatást ellenőrzik)
- eredményesség (a dokumentumban foglaltak
eredményeit vizsgálják)
- alkalmazhatóság a konkrét esetben.
Ezekből az irányelvekből kiindulva, a
módszert kiterjesztve kezd népszerűvé válni az EBL, azaz a bizonyítékokon alapuló
könyvtári munka, amely elsősorban a nagy mennyiségű információ megszűrésére, a
keresések gyakori felületességének kiküszöbölésére, s a gyakorlatnak a
bizonyítékokhoz való közelítésére szolgál. Tágabb értelemben lehetővé teszi,
hogy az olvasóközönség pontosabb, a kérdéseit valóban megválaszoló
információkhoz juthasson.Ehhez a következő eljárás szükséges:
- a probléma beazonosítása
- pontos kérdés megfogalmazása
- a bizonyíték (precedens) felkutatása
- a megtalált bizonyíték fontosságának
vizsgálata
- a bizonyíték alkalmazhatóságának
ellenőrzése
- annak eldöntése, hogy a bizonyíték
felhasználásra kerül-e
- az alkalmazás eredményeinek megfigyelése
- az eredmények és az egész eljárás
rögzítése a későbbi felhasználás megkönnyítése érdekében.
A módszer elsajátítása szemléletváltást is
jelent, hiszen ezt alkalmazva a könyvtárosoknak meg kell szabadulniuk
megszokásaiktól, egyéni problémamegoldási eljárásuktól, és egzakt forrásokban
– statisztikákban, felmérésekben – kell elemző módon felkutatniuk
az információt.
(Források: Evidence-based decision-making, http://www.eblib.net/,
Evidence based health care: diverse career
opportunities for librarians /
Greg Fowler.
http://www.alia.org.au/conferences/alia2000/proceedings/greg.fowler.h
tml (2003. jan 3.),
Evidence based Library Services / Steve
Fesenmaier. In:
http://www.lisnews.com
– 2002. jún. 27.,
"Librarian heal thyself": Evidence
Based Librarianship, useful,
practicable, desirable? / Andrew Booth In:
http://www.icml.org/tuesday/themes/booth.htm)(szemlézte:
KE)
Informatikusok a cégnél (Piac és Profit)
Az informatikus szerepe sokszor
kiváltságos a cégnél. De nem mindig. Van, hogy vezető beosztásban is elsősorban
technikai témák kötik le az idejét. Rengeteg tényezőn múlik, hogy milyen a
viszonya az üzleti területekhez: partneri, támogató vagy alárendelt. Ha az
arány eltolódik a menedzseri feladatokat ellátása felé, már fejlődő
informatikaivezető-kultúráról beszélhetünk.
(Forrás: IT és E-business hírlevél,
Menedzsmentfórum, 2003/5. jan. 29.
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=1662&page=1)
Munkaerőpiaci programokra 38 milliárd
forint
A megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok az
idén 38 milliárd forintot irányozhatnak elő az elhelyezkedési lehetőségeket
javító, képzési, foglalkoztatási programokra - a Munkaerőpiaci Alap Irányító
Testületének (MAT) erről szóló határozatát a Munkaügyi Közlöny idei első száma
közli. A munkaerőpiaci jellemzők alapján történő elosztás szerint a 38 milliárd
forintból a legnagyobb összeg, 5 milliárd 455 millió forint a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Tanács hatáskörébe kerül. A
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei testület 4 milliárd 168 millió forint
elosztásáról dönthet, a Hajdú-Bihar megyei testület 2 milliárd 948 millió
forintról. Békés, valamint Bács-Kiskun megye kerete alig haladja meg a 2
milliárd forintot, a budapesti, a Pest megyei, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei
keret pedig az 1,9 milliárd forintot. Egymilliárd és 1,9 milliárd forint közötti
kerettel gazdálkodhat a megyék többsége, a három kivétel Zala,
Győr-Moson-Sopron, valamint Vas megye. Ezekben a megyékben 924, 840, illetve
691 millió forint használható fel a decentralizált keretből a különféle
képzési, foglalkoztatási programokra. A MAT az országos programok
finanszírozására 8 milliárd 980 millió forintot hagyott jóvá, illetve a
területi kiegyenlítésre 1 milliárd forintot. A múlt évben eredetileg csak 29
milliárd forint jutott volna a megyei és budapesti, elhelyezkedési
lehetőségeket javító programokra, a minimálbér-emelés kompenzációjára
előirányzott 15 milliárd forint ugyanis csökkentette a képzési, foglalkoztatási
lehetőségeket. A MAT a szakminisztériumi javaslatra viszont a második félévben
a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítással 7,5 milliárd forinttal
javította a megyei, budapesti lehetőségeket. Erre nagy szükség volt, mert több
megyében az első fél év végén már nem volt elegendő pénz a közhasznú munkák
finanszírozására, új képzési programok indítására.
(Forrás: http://www.mfor.hu/Hirek/hiradatok.php?id=3639,
2003.
Február 3.)
Mi kell az információs társadalmunkhoz?
Január utolsó napján az „Úton
az információs társadalom felé” címmel rendezett konferencián az
információs társadalom létrejöttét gátló és elősegítő tényezőkről esett szó
Pécsett. A hon atyái úgy vélik, hogy az információs társadalomhoz létrejöttéhez
- amely egyben az egyik belépőnk az Európai Unióba – nélkülözhetetlen
az, hogy az informatika nyújtotta lehetőségek mindenki számára elérhetővé
váljanak, legyen szó akár hátrányos helyzetűekről is. A Miniszterelnöki Hivatal
Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési koordinátora, Vida Szabolcs úgy véli, hogy
az infrastruktúra nem megfelelő mértékű kiépítettsége okozza a legnagyobb
problémát az informatikai rendszerek kialakításában. A szükséges megoldások
egyike a teleházak hálózatának szélesítése, mely főként a közösségi
hozzáférhetőségi helyek bővítését oldaná meg a regionális informatikai
fejlesztéseknél, emellett a foglalkoztatásban jelentős szerepet játszó
intézmények informatikai hátterét is biztosítani kell, hogy ezen a területen is
megfeleljen Magyarország az uniós elvárásoknak.
(Forrás:http://www.terminal.hu/newsread.php?id=01201902030923,
2003. Február 2.)
Túl drága a Főnix rendje a könyvtáraknak
Sok amerikai és európai könyvtár nem
kíván beszállni a júniusban megjelenő ötödik Potter-könyv megszerzéséért folyó
nagy versenybe, mivel sokallják az árat. Ezért sok helyen már rendelést sem
nagyon adtak fel a könyvre. A New York-i központi könyvtár a negyedik könyvből
960 példányt rendelt már jóval a megjelenés előtt, most a Főnix rendjére jó, ha
ötszázat ki tud fizetni - írja a BBC <http://www.bbc.co.uk>.
A lecsökkentett példányszámnak persze nem a hanyatló érdeklődés az oka, hanem
egyszerűen az, hogy szűkösek még nyugaton is a könyvtárak anyagi lehetőségei. A
június 21-én a boltokba kerülő Főnix rendjéért 16.99 fontot kell fizetni
Angliában, ami 6300 forintnak felel meg. A könyvtárak ennél alacsonyabb árra
számítottak, ezért sok helyütt választásra kényszerültek: vagy elegendő példányt
rendelnek a Főnix rendjéből más gyerekkönyvek rovására, vagy sok kisgyereket
cserben hagynak, aki máshogy nem tudna hozzájutni a könyvhöz.
http://legjobblap.hu/harrypotter/cikk.html?id=2513,
2003. Január 26.
Mobil-könyvtár tankönyvek helyett
Számítógépes mobil-könyvtárral váltaná
fel a tankönyveket az oktatási minisztérium. A tárca Sulinet Expressz
programjában májustól lehet pályázni az informatikai eszközre, amelyre akár a
közoktatási rendszer összes tankönyve és kötelező olvasmánya felférne. A
mobil-könyvtár felválthatná a gyerekek több kilós iskolatáskáját. Több
tankönyvet, szótárt és jegyzetet is kiválthat az úgynevezett mobil könyvtár,
ami nem csak kisebb, de lényegesen könnyebb is, mint a több kilónyi papír.
Kassa Eszter: - Nekem is nehéz szokott lenni a táskám. Van olyan, hogy már
idefelé is fáj a hátam. Ezt a kis számítógépes eszközt kell majd csatlakoztatni
a komputerhez és már is kezdődhet a tanulás. Majsai Sándor Gábor informatikai
miniszteri biztos Oktatási Minisztérium: - Egy ilyen eszközön keresztül lehet
majd mozgatni az összes tankönyvet és az összes kötelező olvasmányt. Tehát
ezeket a könyveket nem kell, hogy cipeljék magukkal a diákok. Egy ilyen
hordózható könyvtárat már 3000 forintért meg lehet vásárolni, az ára pedig
májustól leírható lesz az adóból a Sulinet Expressz programnak köszönhetően.
(Forrás:http://ma.hu/page/cikk/af/0/28027/1,
2003. Január 22.)
A használhatóság jegyében
Az arlingtoni Texas Egyetem szakértői
szerint a jövő a digitális megoldásoké. Így az egyetem vezetői ahelyett, hogy
nekifogtak volna egy új nagy, központi könyvtár felépítésének, a digitális
médiumok közkedveltségét figyelembe véve, elvetették terveiket. A változtatás
lényege, hogy az egy, hatalmas központi könyvtár helyett az egyetem és a campus
területén több, számítógépes alapú könyvtárak hálózatát alakítják majd ki.
Annak idején, a központi könyvtár terveinek megszületésekor a könyvtár
igazgatója, Tom Wilding maga is izgatottan várta a nagyszabású, 70-80 millió
dolláros beruházást. Ám ahogy teltek az évek, egyre inkább elbizonytalanodott a
nagy könyvtár használhatóságát illetően. Így aztán az 1999-ben még az első
számú projektként kezelt központi könyvtár tervei a polcokra kerültek. Helyette
a pár éve sikeresen működő egyetemi elektronikus gazdasági könyvtár lett az új
elképzelések kiindulópontja. Az igazgató és csapata az elektronikus könyvtár
tapasztalataiból építkezve és a jövőt szem előtt tartva új projekt
megvalósításába kezdett, s a már álló központi könyvtárat a nyomtatott
dokumentumok elhelyezésére hasznosítja majd.
(Forrás:Library Journal,
http://libraryjournal.reviewsnews.com/index.asp?
layout=articlePrint&articleID=CA273109,
2003. Jan. 31., KE)
Rendszeres hírlevelet indított a MODEM
IDŐK számítógépes rádióműsor
A Petőfi adó heti rendszerességgel
jelentkező számítógépes talkshow műsora újabb kedvességgel jelentkezik. A
médiakonvergencia jegyében ezúttal egy rendszeres internetes kiadvány
megjelentetésébe vágták a produkció készítői a fejszéjüket.
(Forrás: Prím Online, 2003. febr. 1. http://hirek.prim.hu/cikk.prm?
id=33557)
Eurómilliók tartalomfejlesztésre -
hajrában a magyar pályázatok beadása
Január 31-én, pénteken, a Novotel
Budapest Centrumban hatalmas érdeklődés mellett rendezte meg az Informatikai és
Hírközlési Minisztérium első Info Day elnevezésű programját. A rendezvény fő
témája az Európai Unió által 2002. december 20-án harmadszor meghirdetésre
került tartalomfejlesztési közösségi programján (az ún. eContent programon)
történő magyar részvétel részletes feltételeinek ismertetése volt. A pályázat
kiírásának előzményeiről annyit érdemes tudni, hogy a magyar kormány az
EU-csatlakozáshoz kapcsolódó feladatok részeként még 2002. szeptember 2-án
aláírta azt csatlakozási dokumentumot, melynek alapján megnyílt a lehetőség
arra, hogy az eContent programban hazai szervezetek is főpályázóként vehessenek
részt.
(Forrás: Prím Online, 2003. febr. 3. http://hirek.prim.hu/cikk.prm?
id=33603)
Honlap-hatékonyság
Az örökké elégedetlen Nielsen elénk tárja
a 2002-ben a weben elkövetett legnagyobb használhatósági hibákat. A komoly
dorgáló hangot vicces karikatúrákkal enyhítik.
(Forrás: Carnation Hírlevél, 2003. jan. 9.
http://www.carnation.hu/click.php?60527701659)
-- Korábban esett már szó hírlevelünkban a
hazai könyvtári honlapok használhatóságának "anomáliáiról"; s arról
is, hogy a negatív tapasztalatok miatt a LibIbfO (akkori, leánykori néven
MIT-HOL) munkatársai sem javasolták gyakran használóknak a könyvtári honlapok
használatát. Ezért is érdemes tanulmányozni a Nielsen észrevételeit, nég akkor
is, ha azok alapvetóen üzleti portálokűról szólnak. Tanulhatunk a mások által
elkövetett hibákból. (MG)
2 milliárd a nemzeti digitális adattár
építésére
Az informatikai tárca az idei évben 2
milliárd forintot szán a hazai kulturális értékeket őrző digitális archívum
fejlesztésére.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33551,
2003. Január
31.)
IEEE - Learning Technology
Újabb elektronikus folyóiratot mutatunk
be az olvasóinknak. Ezúttal az oktatással foglalkozó Learning Technology-ra
szeretnénk felhívni a figyelmet. A negyedévente megjelenő folyóiratot az IEEE -
http://www.computer.org/ -, állításuk
szerint a legrégebben létező számítástechnikával foglalkozó szakmai társulás
jelenteti meg. Érdemes ellátogatni tehát a kiadó oldalára is, ahol számos
rovatban cikkeket, híreket, konferencia-anyagokat stb. találhatunk. De
visszatérve a Learning Technology-ra: a folyóirat megrendelhető e-mailen (ebben
az esetben a postaládánkba küldik), illetve HTML és PDF formában is olvasható a
honlapon. A cikkeket, felhívásokat, konferenciaanyagokat, kutatási
jelentéseket, esettanulmányokat, stb. közlő lap elfogad írásokat is. A
kezdeményezés célja, hogy bemutassa a már létező vagy most létrejövő oktatási
technológiákat, elsősorban persze a számítástechnikához kapcsolódókat. Néhány
érdekesebb friss cikk a legutóbbi, októberi számból (a következő szám
megjelenése rövidesen várható):
- Online kurzus designja MBA hallgatóknak
- Felsőoktatási online kurzusok, az online
osztályterem kritikája
- A görög képzési modell átalakítása
rendszer alapú analízis alkalmazásával
http://lttf.ieee.org/learn_tech
(Forrás: Infinit hírlevél 187. szám, http://www.infinit.hu, 2003. január 30.)
Nőtt a kisvállalatok internethasználata
Az elmúlt két évben jelentősen, 58
százalékról 73 százalékra nőtt a kisvállalatok körében az internet használata.
Ugyanezen időszak alatt a középvállalatok közül is 20 százalékkal többen
csatlakoztak a világhálóhoz - közölte Héjjas Gábor, az Axelero Internet Rt.
vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A piackutatási adatok
szerint - amit az Axelero tapasztalata is megerősít 2002-ben a középvállalatok
88 százaléka kapcsolódott az internethez, míg a nagyvállalatok esetében két év
alatt 92 százalékról 97 százalékra nőtt azon cégek aránya, amelyek használják a
világhálót. Héjjas Gábor elmondta, hogy az elmúlt évben a vállalati internetes
piac a becslések szerint 8,5 milliárd forint volt, az Axelero üzleti
szolgáltatásokból származó bevételei az elmúlt év során az előző évhez képest
viszonyítva több mint másfélszeresére nőttek. Héjjas Gábor az Axelero piaci
részesedésével kapcsolatban közölte: a TNS Modus InterBusiness kutatása alapján
2002. első félévében az társaság részesedése a legalább 10 főt foglalkoztató
cégek körében 51 százalék volt. Ezen belül a 10-49 fős kisvállalatok körében 52
százalék, az 50-299 fős középvállalatok körében 49 százalék, míg a minimum 300
főt foglalkoztató nagyvállalatok esetében 27 százalék volt az Axelero részesedése.
Az előzetes adatok szerint a vállalati körben az előfizetőszám várhatóan 10
százalékkal emelkedik 2003-ban.
(Forrás: http://ma.hu/page/cikk/ac/0/29231/1,
2003. Február 2.)
Elindult a Tellex Projekt
Az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium (IHM) tanácsadók és társszervezetek bevonásával megkezdte a
hírközlési törvény módosításának előkészítését. A projekt hivatalos neve Tellex
, ami a Telekommunikáció és Lex szavak kombinációjából adódik.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33545,
2003. Január
31.)
A Comdex Hungary fővédnöke az IHM
Kovács Kálmán informatikai miniszter
vállalta el a Comdex Hungary fővédnökségét, de információink szerint az
oktatási és az egészségügyi témák kapcsán ez a két minisztérium is védnöki
szerepkört vállal.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33413,
2003. Január
24.)
Multimédiás nyilvános telefonok
Szentpéterváron
A város ez évi 300. születésnapi
ünnepségeire két orosz szolgáltató 25 multimédiás nyilvános telefont helyez
üzembe.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33429,
2003. Január
26.)
A Csomolungmán létesül világ
legmagasabban fekvő internetkávézója
A Csomolungmán, egy majdnem 5500 méteres
magasságban fekvő bázistáborban létesül a világ legmagasabban fekvő
internetkávézója.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33447,
2003. Január
27.)
Pályázat mozgáskorlátozottaknak
internet-hozzáférésre
Ingyenesen vagy fél áron juthatnak hozzá
mozgásukban akadályozottak az internethez a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek
Országos Szövetségének (MEOSZ) pályázatán.
(Forrás:http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33448,
2003. Január
27.)
KULTÚRPONT-HÍREK (2003. január 27.)
Konferencia a digitális könyvtárakról
2003. szeptember 8-9-én a finnországi
Espoo lesz a helyszíne a digitális könyvtárak felhasználó-központú
megközelítésérôl rendezendô konferenciának. Elôadásvázlatokat 2003. február
15-ig várnak. (el.pub 228) Bôvebb információ: Arja Tuuliniemi,
Arja.Tuuliniemi@helsinki.fi, http://www.lib.helsinki.fi/finelib/digilib/
Elektronikus publikációk – 7.
nemzetközi konferencia
A portugáliai Guimaraes lesz a helyszíne
2003. június 25. és 28. között az elektronikus publikációkkal foglalkozó 7.
nemzetközi konferenciának (ELPUB). A 2003. évi mottó: Az információtól a
tudásig. (KultúrPont)
Bôvebb információ: http://www.dsi.uminho.pt/elpub2003
UNESCO – Mûfordítások
klíringháza
Nemrégiben indult az UNESCO
„Irodalom és fordítás” elnevezésû új online szolgáltatása.
A kezdeményezés fordítóknak, kiadóknak, kutatóknak, könyv- és levéltárosoknak,
tanároknak, valamint mindazoknak szól, akik az irodalom
népszerûsítésén dolgoznak. Az oldal információs központként,
útmutatóként és virtuális találkozóhelyként is mûködik majd.
(KultúrPont) Bôvebb információ: UNESCO - Mauro Rosi, m.rosi@unesco.org, http://portal.unesco.org/culture/ev.php?URL_ID=1523&URL_DO=DO_TOPIC
IMPRESSZUM
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és
megfontolják az Ön
véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK)
mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári
Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó)
mailto:mikulasg@gmconsulting.hu
A hírlevelet megrendelheti a
infinit.regisztracio@ittk.hu címre küldött üres levéllel, melynek tárgya
(subject): KIT-megrendeles. A hírlevél lemondható ugyanezen a címen
KIT-lemondas tárgy megjelölésével. Amennyiben a lapot ékezet nélkül kéri, a
szövegmezőbe írja be: ekezet nelkul. E műveletek elvégezhetők a http://www.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm
oldalon is. A szerkesztők a megrendelők címét kizárólag a KIT postázására
használják fel.
A korábbi lapszámok megtalálhatók a https://epa.oszk.hu/kit/ webcímen.
A szerkesztők a nem saját írású cikkek
tartalmáért nem vállalnak felelősséget, mindazonáltal törekednek a források
gondos válogatására.
Kiadja: GM Consulting http://www.gmconsulting.hu/inf