K I T -- Könyvtár -
Információ - Társadalom
(2003/4., január 29.)
Heti
hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára
Szemlék, hírek, kommentárok
A TARTALOMBÓL:
- Memex!
- Gyengülő "fizikai"
könyvtárhasználat; továbbra is fontosak a nehezebben használható nyomtatott
hordozók
- Könyvtáravató Pesterzsébeten
- Kultúrából divat...
- Adatbányászat -- könyvtárosoknak is
lehetőség
- Günter Grass kiállítás az Országos
Idegennyelvű Könyvtárban
- HR Forrás Klub - a szakmai
tapasztalatcsere tere
- EU-csatlakozási infopontokat alakít
ki az IHM
- Kontrolling sajátosságai
költségvetési intézményekben
- Technológiai előrejelzés a következő
10 évre
- Adatvédelmi szempontból Magyarország
EU-tag (-- és a hazai könyvtárak?)
- Laura Bush nagyobb támogatást
lobbizik a könyvtárak számára
A hírlevél változatlan formában szabadon
terjeszthető. Adja tovább kollégáinak, ismerőseinek! A megrendelési és
lemondási információ a hírlevél végén található.
Memex - A könyvbe zárt tudás a 21.
században (György Péter könyve)
Archívumot vagy könyvtárt érdemes-e
építeni? Mit is értsünk olvasás alatt? Beletartozik-e a hipertext, a millióféle
olvasat? Ezek szerint vége a kanonizált magaskultúrának? És kit nevezünk
egyáltalán olvasónak? Olvasáskultúra helyett nem inkább az olvasási célokról,
formákról, érdemes beszélni? "...az aranykornak vége, a könyvtár múzeumba
került. Mégpedig épp egy könyvtár átépítésével. A British Museum belső udvarán
1857-ben nyílt meg a kör alakú Reading Room, amely aztán hosszú évtizedekre
Európa egyik leghíresebb olvasóterme lett. Itt olvasott "mindenki":
Marx és Trockij, Eliot és Carré. Sztárok olvastak itt hosszú éveken át, Orwell
és Bertrand Russel. Mígnem a millennium alkalmából Norman Foster át nem
építette az egészet. A működő könyvtár elment a St. Pancras pályaudvar mellé,
emitt meg attrakcióvá változtatták az olvasótermet. A Great Courtot, ahogy ők
mondják, csodálatosan befedték, és annak rendje és módja szerint múzeumi
látványosságot csináltak belőle. Jobbra az egyiptológiai gyűjtemény, balra az
etnográfiai, fenn az étterem, középütt a könyvtár. A könyvtár a múzeumba
került. Ami egykor együtt alapíttatott, végül szétvált. Így ette meg a
posztmodern múzeum egykori társát, így lett az olvasás tere a spektákulum
társadalmának kitüntetett pontja. Megállnak a látogatók, elbámészkodnak: itt
olvastak egykor az Olvasók".
-- Az idézet választása persze önkényes; és
nyilván nem az a végső mondandó, hogy kihaltak volna az olvasók. De hogy
alapokat érintő változás megy, ment végbe, arra azért érdemes (lenne)
felfigyelni. A Könyv Könyvtár Könyvtáros januári számának beköszöntőjében Vajda
Kornél -- az Új Könyvekkel összhangban -- a könyvet minden könyvtáros számára
"kötelező olvasmánynak" ajánlja. (MG)
Gyengülő "fizikai"
könyvtárhasználat; továbbra is fontosak a nehezebben használható nyomtatott
hordozók -- A felsőoktatás hallgatóinak és oktatóinak információs igényei és
használati szokásai a digitális korszakban
A washingtoni székhelyű CLIR (Council on
Library and Information Resources) és a Digital Library Federation elnevezésű
könyvtári konzorcium 2002-ben felmérést végzett közel négyszáz amerikai
felsőoktatási intézményben, hogy megismerjék 3200 diák és oktató információs
igényeit és szokásait. A kutatási jelentés (közel 900 oldalnyi szöveg + 659
táblázat) legfontosabb megállapításai:
- 93% határozottan egyetért azzal, hogy az
elektronikusan hozzáférhető információkat könnyűszerrel képes keresni és
használni (ugyanez a nyomtatott információknál mindössze 1,5%).
- 90,5% vélekedik úgy, hogy a következő öt
évben a nyomtatot információhordozók fontosak lesznek számára.
- 77% a hálózati úton megtalált információt
ki szokta nyomtatni.
- Egyharmaduk jelzi, hogy az utóbbi két
évben kevesebbet használják a könyvtárat, amit a felmérést szervezők úgy
értelmeznek, hogy kevesebbet látogatnak el "fizikailag" könyvtárba.
- Minden hatodik válaszoló szerint az
Internet jelentősen befolyásolta és megváltoztatta eddigi könyvtárhasználati
szokásait.
A táblázatok és egy részletes összefoglaló
(A tudományos információs környezet dimenziói és használatuk címen)
megtalálható a CLIR weboldalán a www.clir.org/pubs/abstract/pub110abst.html
címen. Ez valószínűleg az utóbbi évek egyik legfontosabb és legnagyobb
igényvizsgálata, ezért részletes hazai feldolgozása is kívánatos lenne. (SP)
(Forrás: CLIRinghouse Number 13, 2002.
november-december,
http://www.clir.org/pubs//cliringhouse/house13.html)
Könyvtáravató Pesterzsébeten -- A főváros
több mint százmillió forinttal támogatta a XX. kerületi könyvtári beruházást
Könyvtáravatóval, múzeumi programokkal,
koncertekkel, kiállításokkal ünnepelte január 22-én Budapest a magyar kultúra
napját. Schiffer János, a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes az ünnep
alkalmából könyvtárat avatott Pesterzsébeten. A helybéliek évek óta várták,
hogy az egykori Gyújtógyertyagyár épületében 1986 óta működő könyvtár méltó
körülmények közé költözhessen. A fővárosi önkormányzat 105 millió forintos
támogatásával most átadott ötszáz négyzetméteres, városközponti helyiséget egy
lakóház földszintjén alakították ki, a Bíró Mihály utca 7. szám alatt. A
kerületi képviselő-testület ez évi költségvetésében tízmillió forintot
különített el a könyvtár bútorzatának megvásárlására.Ez a beruházás is egy
koncepció részeként valósult meg, mely szerint Budapest vezetői nagy hangsúlyt
fektetnek az infrastrukturális fejlesztésekre. Újjáépítették a Fővárosi Szabó
Ervin Könyvtár épületét, megkezdődött a színházak rekonstrukciója (a következő
a Pesti Színház és a Radnóti lesz), és sürgető lenne egy európai színvonalú
hangversenyterem elkészítése is. A koncepció szerint ugyanis stratégiai cél,
hogy Budapest Európa egyik zenei központjává váljon.A városvezetés azt is
szeretné elérni, hogy minél többen férjenek hozzá a magyar kultúra értékeihez,
ezért tették ingyenessé január 22-én a fenntartásukban lévő két intézmény, a
Budapest Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelyeinek látogatását.
(Forrás: Népszabadság Online,
http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=91959&DocID=85667#85667,
2003. 01. 23.)
Information Research (az Infinit Hírlevél
elektronikusfolyóirat-ajánlata)
Az Information Research http://informationr.net/ir/ negyedévente
megjelen? nemzetközi elektronikus folyóirat, amely az információs társadalommal
és az információval kapcsolatos jelenségek tudományos kérdéseit vizsgálja. A
teljes egészében szabadon hozzáférhető lap cikkeket, referátumokat is közöl,
illetve tematikus kiadásokkal is jelentkezik. Legfrissebb száma a
spanyolajkúak, valamint a spanyolul értők számára lehet különleges csemege, míg
az eggyel korábbi a tudásmenedzsmentproblémáiba vezette be az olvasót. Ez
utóbbi száma a szkeptikus - Tudásmenedzsment: a király új ruhája - alcímmel a
folyóirat tudományos távolságtartásáról is tanúskodik. Az oldalon lehetséges a
regisztráció, a teljes szöveges keresés, a szerző és a cikk tárgya szerinti
kutakodás is, illetve külön oldalt találunk a könyvrecenziókról (elég hosszú
listával).
(Forrás: Infinit Hírlevél No.186, 2003. jan.
23.)
-- A lap főszerkesztője Dr. Tom Wilson, a
Sheffieldi Egyetem nyugalmazott információmenedzsment-professzora, a Department
of Information Studies tanszékvezetője 1982 és 1997 között, a svéd Högskolan i
Boras volt vendégprofesszora.
Adatbányászat -- könyvtárosoknak is
lehetőség
Noha az IIR jan. 28-29-i Adatbányászat és
tudásfeltárás konferenciájának első napján sajnos el sem hangzott a könyvtár
kifejezés, a bibliometria okán a könyvtárosoktól sem állhat nagyon messze az
adatbányászat. Ez olyan eszköz, amely egy adathalmazból mesterséges
intelligencia, algoritmusok segítségével új összefüggéseket láttat meg.
Amennyiben a könyvtárosképzésben begyűjtött ebbéli ismereteket a könyvtárosok
hasznosítani kívánják, az adatbányászat növekvő piacán felkínálhatják a
felfrissített, akár az üzleti környezetre aktualizált tudást. (MG)
Kultúrából divat...
E címmel ír a HVG, legalábbis az osztrák
borkultúra utóbbi éveiről. Ám a kultúra más területeinek képviselői számára is
érdekes lehet az írás: "A válságot túlélők ma már inkább áldásként
emlegetik az 1985-ös esztendőt [glikol-botrány], amely fordulatot hozott az
osztrák borászatban. A tömegborokkal szemben a minőségi itókák jöttek divatba,
s a termelők rákényszerültek, hogy a kiábrándult fogyasztók helyébe új
borkedvelőket találjanak. Nemzedékváltás ment végbe termelői körökben, a
szőlészetet, pincészetet a háború utáni második-harmadik generáció tagjai
vették át, akik a klosterneuburgi szakiskola elvégzését követően éveket
töltöttek ausztráliai, amerikai, kanadai borgazdaságokban, ahonnan korszerű, a
korábbinál jóval higiénikusabb módszereket megismerve tértek haza. Tudásukat
gyakran egyesítik, szövetkezetbe tömörülnek. Határozottan reagált az állam is,
szigorította a minőségi bor fogalmát, s a bortörvény kemény előírásait a
korábbinál jóval következetesebben betartatták. A szőlőtermesztők szövetségén
belül regionális borbizottságok alakultak, hogy kontrollálják a gyártás
folyamatát." (Forrás: Heti Világgazdaság, 2003. jan. 11. p.
34-35.)
-- A helyzet tehát irigylésre méltó, hazai
borászoknak, könyvtárosoknak egyaránt: hogyan lehet a szolgáltatók és a
felettes állami szervek tudatos együttműködésével a hátrányból (sőt:
botrányból) előnyt varázsolni? Van persze hazai kurrens példa a sikerre:
egyebek mellett pl. tavaly a Millenárison is bemutatott Graphisoft, amely a
behozatali tilalom miatt kisgépeken készített olyan szoftvert, amelyet akkor a
tengeren túlon csak a drága nagygépek tudtak. De a maguk területén hasonló úton
jártak korábban pl. Baross Gábor vagy Tessedik Sámuel is. A megújulás
lehetősége a hazai könyvtárak számára is évek óta adott; a fenti példa
elemzésével megállapíthatjuk, hogy ehhez számunkra mi adott, és mi nem... (MG)
Günter Grass kiállítás az Országos
Idegennyelvű Könyvtárban
"A rajzolásról és az írásról"
címmel Günter Grass Nobel-díjas német író, grafikus munkáiból nyílt kiállítás
szerdán, az Országos Idegennyelvű Könyvtár kiállítótermében (Budapest, Molnár
u. 11.). A világ számos országában bemutatott tárlatot a Goethe Intézettel
közösen szervezte az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Az érdeklődők mintegy 30
nagyméretű poszteren keresztül nyerhetnek bepillantást a fanyar, groteszk
írásaival a történelem elfeledett oldalát bemutató Günter Grass alkotói
tevékenységébe. A posztereken Günter Grass önarcképei, fényképei és az általa
készített rajzok láthatók, olyan motívumokkal, amelyek az alkotói munka közben
merültek fel az íróban. A február 19-ig megtekinthető tárlaton az író több
könyve is helyet kapott. Az 1927-ben született Günter Grass 1999-ben "a
legradikálisabb német íróként" kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, az
indoklásban a XX. század egyik kiemelkedő irodalmi műveként az 1959-ben
megjelent A bádogdob című regényét emelték ki. Legismertebb művei: Macska és
egér (1961), Kutyaévek (1963), Egy csiga naplójából (1972), A hal (1977), vagy
a magyarul 1993-ban megjelent Békaszó.
(Forrás: FigyelőNet 2003. jan 23. http://fn.netrix.hu/cikk.php?cid=53044&id=9)
Reklámfogás vagy támogatás?
Az egy éve működő Beaumont Alapítvány a
következő 4 évben 350 millió dollárral támogatná az anyagilag hátrányos
helyzetű közösségek bevonását a digitális világba, s ebből az összegből
könyvtáraknak is jutna. Az alapítvány a Gates házaspár alapítványával társulva
igyekszik a szegényebb közösségek könyvtári ellátását fejleszteni. Bár a cél
nagyon szép, de a dolog visszás. Az alapítvány ugyanis csakis a Toshiba márkájú
gépparkok fejlesztésére ad majd támogatást, ami azért is furcsa, mert a Toshiba
kizárólag laptopokat gyárt, amelyeket könyvtárakban nemigen használnak. Ebben
az évben az alapítvány 44 millió dollárnyi támogatást szeretne elosztani, az
USA 22 államában, amelyből 20 millió dollárt szánnak különböző közösségek,
köztük könyvtárak és az Üdvhadsereg céljaira. 2005-ig az alapítvány növelni
kívánja pénzalapjait és az Egyesült Államok mind az 50 állama számára lehetővé
tenné a támogatások elnyerését. Az alapítvány vezetője szerint a Toshiba
laptopok kompatibilisek a könyvtári számítógépes rendszerekkel, amelyek pedig
nem azok, némi módosítással azzá tehetők. Ráadásul az alapítvány vezetője úgy
látja, hogy a jövő a laptop-használaté, s ezért a könyvtárakon kívül iskolákat
is támogatnának, hogy a gyerekek számára megkönnyítsék laptopok használatának
elsajátítását.
(Forrás: http://libraryjournal.reviewsnews.com/index.asp
l?ayout=article&articleid=CA271371&display=breakingNews
2003. jan. 22., KE)
HR Forrás Klub - a szakmai
tapasztalatcsere tere
Magyarországon egyedülálló a most
létrehozott humán erőforrás benchmark klub. A tagok azzal támogatják egymást,
hogy megosztják vállalati HR-tapasztalataikat.
(Forrás: FigyelőNet 2003. jan. 28. http://fn.netrix.hu/cikk.php?action=nyomtat&cid=53254&layout=no)
-- Nyugat-Európában, vagy a tengerentúlon a
könyvtári (közszolgálati) illetve versenypiaci munkaerőpiac egy és ugyanaz,
gyakori az átjárás illetve a tapasztalat-átvitel a szektorok között. Amennyiben
a közalkalmazottakra vonatkozó jogi szabályozás a jövőben piackonform alapokra
helyeződik, érdemes más szektorok legjobb gyakorlatát, benchmarkját is
tanulmányozni. (MG)
A hazai cégek keveset tudnak az uniós
szabályokról
EU-csatlakozási infopontokat alakít ki az
IHM
A magyarországi cégek többsége keveset
tud az európai uniós csatlakozás okozta változásokról és a várható feladatokról
-állapítja meg a KPMG Hungária Kft.
(Forrás: FigyelőNet 2002. jan 27. http://fn.netrix.hu/cikk.php?action=nyomtat&cid=53193&layout=no)
A kormány, valamint az Informatikai és
Hírközlési Minisztérium (IHM) tervei szerint 2004-re 2004 eMagyarország pontot,
internetes terminált, illetve közösségi hozzáférési helyet alakítanak ki azért,
hogy az EU-csatlakozással kapcsolatos információkat minél szélesebb körben és
könnyebben elérhessék az emberek.
(Forrás: FigyelőNet 2002. jan. 27. http://fn.netrix.hu/cikk.php?action=nyomtat&cid=53155&layout=no)
-- Vajon a terminálok hol kapnak helyet?
Hivatkozhatnak-e a könyvtárak a könyvtári EU-tájékoztatópontok hatékony és
eredményes működésére? (MG)
Kontrolling sajátosságai költségvetési
intézményekben (Aranyosi Imre)
A költségvetési pénzekből gazdálkodó
intézmények vezetőinek is fontos, hogy tisztán lássák gazdálkodásuk és
napi tevékenységeik főbb mutatóit, ezért szükségük van arra, hogy rendszeresen
tájékoztatást kapjanak az intézmény rendelkezésre álló bevételeiről, azok
fajtáiról, illetve a működési és fenntartási költségekről.
(Forrás: Kontrolling Hírlevél
(Menedzsmentfórum) 3003/4. http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=1621&page=1)
2004-re nagyobb támogatást szeretne a
könyvtáraknak Bush elnök
Bush elnök február 3-án a kongresszushoz
fordul kérésével, amelyben 2004-re 20 millió dollárnyi támogatást kér
könyvtárosok toborzására és képzésére. Az aktuális költségvetésben erre 10
millió dollár van elkülönítve. Ezen kívül az államok könyvtárainak támogatására
szánt jelenlegi 15 milliós támogatást is 166,4 millió dollárra emelné. A
beadvány eredetileg Laura Bush-tól származik, aki maga is könyvtáros.
"Otthonaink és az iskolák mellett a könyvtárak és a múzeumok a tanulás
bástyái" - mondta Laura Bush, amikor a Könyvtári és Múzeumi Intézet
költségvetését beadták, amely a szövetségi támogatásokat osztja szét az egyes
könyvtáraknak.Robert Martin, a Könyvtári Intézet igazgatója szerint nagy
szükség van a támogatásokra, és lennének is jó megoldások a problémák
megoldására, de egyelőre még a 2003-as évi költségvetés is a kongresszustól
függ.
(Forrás: http://libraryjournal.reviewsnews.com/index.asp?layout=article&articleid=CA272558&display=breakingNews,
2003. 01.
25., KE)
Technológiai előrejelzés a következő 10
évre
Vajon milyen technológiai újításokat
tartogat számunkra az előttünk álló évtized? Az IDC kutatói az elmúlt héten
megpróbálták számba venni, szerintük melyek azok a technológiai megoldások,
amelyek a soron következő tíz évben jelentős fordulatot hozhatnak
életünkben.(...) Az IDC szakemberei szerint a világháló tíz év múlva előreláthatólag
már elég intelligens lesz ahhoz, hogy a felhasználók számára valóban azokat az
információkat hozza a felszínre, amelyekre a kereséskor szükségük van. Mindez
az ún. "Semantic Web" koncepció révén valósulna meg, amelynek
lényege, hogy a háló minden korábbinál precízebb módon elégítse ki a
felhasználók információs igényeit. Az internet szemantikai
"ágenseket" alkalmazó újgenerációs változata a kontextusra is
érzékeny szoftverprogramok segítségével intelligens módon igazodna a keresést
végzők szándékához. (...) Bár a vezeték nélküli technológia térhódítása a
mobiltelefonok és a Wi-Fi (wireless fidelity) mobil internethasználat
kávézókban, reptereken, és irodákban való elterjedése nyomán már ma is
erőteljesen érezhető, a kutatók szerint az elkövetkező tíz évben aligha
találkozhatunk majd olyan egymáshoz kapcsolt Wi-Fi hálózatokkal, amelyek bárhol
az országban ingyenes internet-elérést biztosítanának a felhasználóknak. Ennek
oka a mobilcégek vélhető negatív hozzáállásában rejlik, hiszen a nyitott
vezeték nélküli hálózatok lehetővé tennék a felhasználók számára, hogy ingyenes
telefonhívásokat kezdeményezzenek az interneten keresztül, vagy hogy a
barangoló szolgáltatások díját megkerülve használhassák e-mailjüket vagy a
webet. Mindez pedig jelentős bevételkiesést okozna a
mobilszolgáltatóknak. A hajlítható elektronikus papír, vagy a karbon-alapú
anyagok (műanyag-tranzisztorok) felhasználásával készült sík képernyőjű
kijelzők néhány éven belüli megjelenése ugyancsak kilátásban van. Az első
e-újságok és a hajlítható számítógépek az IDC előrejelzése szerint három év
múlva jelenhetnek meg a piacon.
(Forrás: Infinit Hírlevél, No.186 2003. jan.
23. http://www.wired.com/)
Elektronikus levelezésre áll át a
kübekházi önkormányzat
Forrás: http://korridor.hu/cikk.php?cikk=100000047697
-- Elképzelhető, hogy kissé lemaradva a
példát olyan önkormányzatok is követik, mint Budapest, Debrecen, Miskolc,
Szeged, Kecskemét... ;-) (MG)
Európai digitális szakadékok
2001-ben az Európai Unióban az
internet-használat réteg-adatai a következők: átlag - 34,3 %, ezen belül diákok
- 73,1, nők 28,5%, munkanélküliek - 24,3%, alacsony jövedelműek - 19% (körükben
nők - 13,85), alacsony iskolai végzettségűek - 10,8%, nyugdíjasok - 8,4%. Az EU
polgárainak kétharmada támogatja, hogy a hátrányos helyzetűeket külön
programokkal segítsék hozzá a hálózat használatához, minthogy 90% feletti
vélemény szerint ez a készség döntő lehet a munkaalkalmak terén.
(Forrás: http://www.digitale-chancen.de/transfer/assets/73.pdf)
Együttműködésről tárgyal Japánban az
informatikai miniszter
Japánban tett látogatásának első
állomásaként Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter találkozott
Katajama Toranoszuke miniszterrel, a japán közigazgatási, belügyi, postaügyi és
távközlési minisztérium vezetőjével, aki Magyarország európai uniós
csatlakozása kapcsán felvetette azt az elképzelést, mely szerint Magyarország
kapcsolódási pont lehetne Japán számára a térségben. Katajama elmondta, hogy
Japánban a jövő év áprilisáig bevezetésre kerül az online rendszerű
közigazgatási ügyintézés; a megbeszélésen továbbá megállapodás született arról,
hogy a japán társminisztérium szakmai támogatást nyújt a magyarországi
e-közigazgatás bevezetésében.
(Forrás: 2003. január 20., http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33323)
Informatikai fejlesztés és oktatásügy
Az információs technológiák
elterjesztésében és az oktatásügyben egyaránt alapvető, több ponton egymáshoz
is kapcsolódó változás szükséges. Erről Kovács Kálmán informatikai és
hírközlési miniszter és Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai
államtitkára beszélt Nagykanizsán szombat este.
(Forrás: 2003. január 20., http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=33318)
Internet a Lufthansa távolsági gépein
Európa harmadik legnagyobb légitársasága,
a Lufthansa vezeti be először gépein az Internet használatát. Három hónapos
bevezető időszakban ráadásul minden használat ingyenes lesz, majd ezt követően
a híradók és időjárás-jelentések továbbra is, viszont más szerverek
használata esetén 30 euro körüli díjazást fognak kérni. Különösen az
üzletemberek örülnek a lehetőségnek, szívesen vállalva a többletköltséget is.
(Forrás: CNN, http://www.cnn.com/2003/WORLD/europe/01/14/biz.trav.Internet/index.html)
Személyes kapcsolatok a világhálón
(Molnár Szilárd írása)
A TNS Hungary az InterBus egyik legújabb
adatfelvétele során arra kereste a választ, hogy az internet személyes
kapcsolatokban betöltött szerepe miként befolyásolhatja a világháló hazai
elterjedését. A kutatók hipotézise szerint, ha az emberek a mobiltelefonhoz
hasonlóan be tudnák építeni a mindennapi kommunikációs eszköztárukba az internet
különböző szolgáltatásait (például e-mail, chat, fórum), akkor az online
penetráció alakulása is kedvezőbb lenne Magyarországon. A kutatás adatai
szerint már hazánkban is van egy réteg, amely "erősebb" kapcsolati
szálaik építésére és fenntartására használja az internetet. Rövid elemzésünkben
a TNS meggyőző adatai mellett azt próbáljuk bemutatni, hogy véleményünk szerint
eleve igaz a hipotézis azon előfeltevése, hogy az internet elsősorban egy
kommunikációs eszköz, amit a felhasználók nagyon magas arányban ki is
használnak.
(Forrás: Infinit Hírlevél No.186 2003. jan.
23.
http://www.ittk.hu/infinit/2003/0123/indexst.html)
Adatvédelmi szempontból Magyarország
EU-tag
A Noreg, az Anders és a Sun közös
szervezésében tegnap a Gundel étteremben lezajlott az Adatbiztonság -
Technológia és jog című rendezvény. Az előadás-sorozat állandó vendége,
Majtényi László ez alkalommal az adatvédelmi jog Magyarországon és az Európai
Unióban címmel tartott előadást. Az előadáson Majtényi így fogalmazott:
"adatvédelmi szempontból Magyarországot már európai uniós tagnak
tekinthetjük".
(Forrás: Prím Online, 2003. jan. 24. http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=33405)
-- Kívánatos és bizalomerősítő hatású lehet
könyvtárak számára, ha illetékes könyvtári szakmai szervezetek megfogalmaznák a
könyvtárak adatvédelmi irányelveit. Jelenleg sok könyvtárban aggályos
adatvédelmi szempontból például a mások kölcsönzési adatait tartalmazó cédulák
bárki általi elérhetősége, vagy esetenként a kölcsönzési adatok harmadik félnek
való illetéktelen kiadása. (MG)
IMPRESSZUM
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák
és megfontolják az Ön
véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK) mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári
Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó)
mailto:mikulasg@gmconsulting.hu
A hírlevelet megrendelheti a
infinit.regisztracio@ittk.hu címre küldött üres levéllel, melynek tárgya
(subject): KIT-megrendeles. A hírlevél lemondható ugyanezen a címen
KIT-lemondas tárgy megjelölésével. Amennyiben a lapot ékezet nélkül kéri, a
szövegmezőbe írja be: ekezet nelkul. E műveletek elvégezhetők a http://www.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm
oldalon is. A szerkesztők a megrendelők címét kizárólag a KIT postázására
használják fel.
A korábbi lapszámok megtalálhatók a https://epa.oszk.hu/kit/ webcímen.
A szerkesztők a nem saját írású cikkek
tartalmáért nem vállalnak felelősséget, mindazonáltal törekednek a források
gondos válogatására.
Kiadja: GM Consulting http://www.gmconsulting.hu/inf