Robert Eronn

A Természetes lépés
Társadalmi kezdeményezés a környezet javítására

A világ gazdag országai sajátos felelősséggel tartoznak a jövőnek: ki kell munkálniuk a hosszú távon fenntartható fejlesztés használható, jó példáit. A "A természetes lépés" elnevezésű svéd környezetvédő szervezet nemzetközi érdeklődést váltott ki munkamódszereivel, melyek pozitív, cselekvő alternatívákra koncentrálnak anélkül, hogy a környezeti problémák bonyolultságát figyelmen kívül hagynák.

A természetes lépés (Det Naturliga Steget) környezetvédő szervezetet Karl-Henrik Robert svéd rákkutató orvos alapította 1989-ben. "...Dr. Robert legfontosabb emberi találmánya, hogy hogyan képes egyetértést teremteni bizonyos trükkös, bonyolult, gyakran igen tudományos területeken, úgy, hogy, ne csupán a legkisebb közös többszörösben lehessen megegyezni, hanem igen radikális állásfoglalásokban is." Ez a jellemzés az angol Társadalomtudományi Kezdeményezések Intézetétől származik, amely 1991-ben dr. Robertnek ítélte a legjobb társadalomtudományi kezdeményezés díját.

A svéd szervezet 1989-es megalapítása óta épít hidakat a környezetvédelem terén. E szerepét más fontos környezetvédő szervezetek is elismerték, mint például a Svéd Természetmegőrző Társaság és a Greenpeace. A Veckans Affarer nevű vezető üzleti hetilap főszerkesztője azt emeli ki, hogy a Természetes lépés "életszerű, konstruktív kapcsolatot" hoz létre az üzleti szféra vezetői és a környezetvédő honpolgárok között. Nemcsak a kutatók között teremt kapcsolatokat, hanem a különféle tudományágakhoz tartozó tudósok között, s a kutatók, illetve a társadalom más körei között is.

Dr. Robertet az indította kezdeményezésére, hogy csalódottan tapasztalta: a környezetvédelem ügye gyakran a részletek feletti veszekedés és a rövid távú érdekek eltérése miatt fullad kudarcba. Huszonegy változatát készítette el annak az ötvenvalahány jelentős tudós által elfogadott kezdeti oktatócsomagnak, amely a legalapvetőbb környezetvédelmi ügyeket tartalmazza. Néhány hónappal később ezt az oktatócsomagot illusztrált könyvecske formájában, hangkazetta melléklettel kiadták. 4,3 millió példányban, hogy a 8,7 milliós Svédország minden otthonába és iskolájába eljusson.

Ezalatt dr. Robert több fontos társaságot, szervezetet és szakszervezetet meggyőzött oktatási tervezetének jelentőségéről, hogy ezzel finanszírozási forrásokat találjon. A svéd király, aki élénk érdeklődéssel kíséri a környezet ügyeit, személyesen vállalta a program védnökségét. A Természetes lépés 1989 áprilisában egy országos tévéadással indul el hivatalosan: a környezetvédelmi gálaesten számos ismert előadó fellépett.

Ennyit a látványos kezdetről. De mit jelent a "Természetes lépés"? "Természetesnek találtam -- mondja dr. Robert --, hogy az élet legkisebb egységével, a sejttel kezdjem. A sejteket nem érdekli az ideológia és a politika. A sejtek csak az élet legalapvetőbb követelményeivel foglalkoznak. Tehát az értékeinktől függetlenül is egyesülhetünk azért, hogy az élő sejtek érdekeit megvédjük."

"Minden lényeges oldalról vizsgálva, a legkisebb molekuláig ugyanaz a szerkezetünk, mint a veszélyeztetett ragadozó madaraknak, fókáknak és vidráknak. Biológiai értelemben értve se a természet urai, se sáfárjai nem vagyunk, hanem a természet részei, csakúgy, mint a vidrák vagy a fókák. És ha ezeket a fajokat néhány évtizeden belül a mi környezetszennyezésünk kipusztulással fenyegeti, az minket is fenyeget. Eleget tudunk már ahhoz, hogy kijelenthessük, az egyetlen mód, amellyel ez a folyamat visszafordítható, ha nem bocsátunk olyan anyagokat a természetbe, amelyeket az nem tud feldolgozni, s ha megtanulunk ciklusokban élni, csakúgy, mint a sejtek."

A Természetes lépés célja: a lineáris, erőforrásokat pazarló, méregterjesztő anyagkezelési és gyártási módszerektől a ciklikus, forrásmegőrző módszerek felé való eltérés. Ez szükséges ahhoz, hogy minden élő létezését fenntarthassuk.

A szervezet szerint a gazdag ipari országoknak, mint például Svédországnak, különös felelőssége, hogy arra érdemes, fenntartható megoldásokat keressenek. A Természetes lépés stratégiája az, hogy aktívan támogassa az ökociklikus fejlesztés jó példáit a háztarásban, a vállalatoknál és az önkormányzatoknál. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Svédország a vonzó, ökociklikus társadalom modelljéül szolgálhasson.

A szervezet nem kötődik politikai vagy vallásos érdekekhez, s a magánprofit motívuma sem hajtja. Stockholmi központjában csupán hat fizetett alkalmazottat találunk. Viszont rendkívül széleskörű támogatásban részesül. Nagyvállalatok, bankok és biztosítótársaságok, az államvasutak és a svéd egyház, nagy szakszervezetek és az ország legjelentősebb áruházai lettek tagjai a Természetes lépés szervezetnek.

"A megegyezés hiánya, a környezetvédelmi viták megbénulása gyakran azért következik be -- mondja dr. Robert, mert nem látjuk, hogy mik az alapvető kérdések és mik a perifériálisak. Sokszor az is elég a döntéshozatalhoz, ha az alapvető adatokat egyszerűen és világosan megfogalmazzuk -- és ha nem, akkor is lefektettük a további tudás megszerzésének alapjait."

Dr. Robert szerint gyakran egészen másképpen tárgyalják meg a környezetvédelmi ügyeket, s erre a következő példát hozza: "Ha egy politikus megkérdezi a kutatócsoportot, vajon igaz-e az, hogy a poliklórbifenilek (PCB-k) megsemmisítik a fókák szaporodóképességét, nem valószínű, hogy olyan információt kap, amilyenre szüksége lenne a döntéshozatalhoz. Valószínűleg egymással ellentétes üzeneteket fog tartalmazni a válasz; például azt, hogy "Nem bizonyítottuk még be minden kétséget kizáróan", vagy "Igen, ma már ezt megalapozottnak tekinthetjük", vagy "Most találtunk egy olyan méreganyagot, amelynek sokkal fontosabb szerepe van" stb.

De ha sokkal alapvetőbb szintről indulunk, a válaszok sokkal világosabbak lesznek, és jobb tanácsot adnak a gyakorlatban is.

Előfordulnak-e a természetben a PCB-k? Nem. Mindenki tudja, hogy szintetikus anyagok.

Kémiailag stabil vegyületekről van szó, vagy pedig gyorsan lebomlanak ártalmatlan anyagokká? A válasz az, hogy nagyon stabilak; szándékosan úgy tervezték a molekuláikat.

Azt jelenti-e ez, hogy a PCB-k mindaddig halmozódnak az ökorendszerben, amíg csak az emberi társadalom használja azokat? Igen, erről van szó.

Meg lehet-e jósolni az ilyen stabil, nem természetes vegyületek tűréshatárát? Nem, mert egymással és az ökorendszer funkcióival való interakciójuk nem ismer határokat.

És ebből az következik, hogy nem folytathatjuk az ilyesféle anyagok használatát társadalmunkban? Igen, így igaz. Abba kell hagynunk a PCB-k használatát, ha egészséges ökológiai rendszerben akarunk élni, s ezáltal biztosítani jólétünket és egészségünket.

Dr. Robert szerint a kutatók bizonytalansága és egyet nem értése miatt könnyen hamis következtetésekre juthatunk a különféle természetszennyező anyagok tűréshatárát illetően. "Ahelyett, hogy halogatjuk, amit megtehetnénk, mert abban reménykedünk, nemsokára adatok kerülnek birtokukba a 'biztonságos tűréshatárról' (ezek az adatok valahogy sohasem jelennek meg végül), végkövetkeztetésünk az kell, hogy legyen, hogy azonnali határozatot hozzunk a természetet szennyező anyagok további felhalmozódásának megakadályozására."

A Természetes lépés alapítvány független környezetvédelmi hálózatokból áll. Vannak tudományos hálózatok, vannak hálózatok az előadóművészek, orvosok, tanárok, közgazdászok és más szakmák számára. Ezek a szakmai hálózatok gyakran olyan pozitív környezetvédelmi javaslatokkal jelentkeznek, amelyek azután az egész alapítvány programjává válnak. Az egyik ilyen projektum az évenként megrendezett környezetvédelmi ifjúsági parlament, melynek résztvevői egész Svédország iskoláiból érkeznek, helyi érdekű akciókban vesznek részt. Egy másik a Svéd Nemzeti Enciklopédia környezeti részének összegyűjtése.

XVI. Károly Gusztáv király, a Természetes lépés fővédnökeként személyesen hirdette meg a legjobb környezeti hozzájárulást megtett svéd helység címéért folyó évenkénti versenyt.

Jelentős tudósok kiterjedt hálózata alkotja a szervezet szívét, ők szerkesztik azokat a dokumentumokat, amelyekben megfogalmazzák a tevékenységük alapját képező alapelveket. Ezek a konszenzus-dokumentumok jelenleg olyan területekre terjednek ki, mint az energiaipar, a fémipar, a közlekedés és a mezőgazdaság.

Manapság a szervezet a legtöbb munkát a vállalatoknál és településeken végzett oktatómunkára fordítja. Oktatócsomag írja le a fő erőforrások és a környezeti tényezők kapcsolatát a vállalati növekedésre irányuló döntésekkel. Négy alapvető ökológiai elvet sorol fel erre a célra, melyeket a megadott magyarázat nélkül közlünk:

1. Csökkenti-e döntésük a véges ásványi erőforrások használatát?
2. Csökkenti-e döntésük a hosszú távon stabil szintetikus termékek és molekulák használatát?
3. Megőrzi vagy növeli-e a természet sokféleségét és az ökológiai ciklusok termelőképességét?
4. Csökkenti-e az energia és más források használatát?

A döntéseket hosszú és rövid távú gazdasági hatásuk szerint vizsgálják, s többéves időtengelyű akciótervet készítenek.

Dr. Robert szerint a közeljövő legfontosabb piacai az ökológiailag fenntartható termékek és a környezeti technológia piaca. Ebbe tartoznak azok a technológiák, amelyek növelik a gyártási hatékonyságot és energiát takarítanak meg, éppúgy, mint az ökociklusos technológia, vagyis az olyan rendszerek használata, amelyek lehetővé teszik az anyagok visszajuttatását a természetbe, ahelyett, hogy látható szemét vagy molekuláris szemét formájában szabaduljunk meg tőlük.

A Természetes lépés öt területen hozott változást:

A kormány arra kérte a településeket, hogy akcióprogramokat készítsenek helyi (Agenda 21) az ENSZ 1992-es Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciáján (UNCED), Rio de Janeiróban elfogadott ajánlásoknak megfelelően. E programokban a kormány instrukciói szerint kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk az ökológiai ciklusoknak. 1996-ra mind a 286 svédországi település várhatóan benyújtja akcióprogramját, vannak, amelyek máris ambiciózusan dolgoznak terveiken.

Számos település már a riói konferencia előtt megkezdte környezetvédelmi akcióprogramjának kiépítését. Ez különösen igaz a magát "öko-önkormányzatnak" nevező tizenhét helységre, amelynek tisztviselői szigorú környezetvédelmi kiképzésen mentek át, s helyi ökológiai ciklusterveket nyújtottak be, melyeket kezdeti projektumaikban érvényre juttattak. E tizenhét helység, másik huszonhárommal együtt, külön hálózatot alkot a Természetes lépés szervezetén belül, ahol egymás tapasztalataiból tanulhatnak és a környezetvédő tervezetek mellett elkötelezett kutatók tudását használhatják föl.

Az önkéntes helyi részvételnek a nagyobb környezeti ügyekkel kapcsolatban is jelentősége van. A közösségi szervezetek emberei kezdeményezik a párbeszédet az üzletemberekkel, a külön érdekek védőszervezeteivel és a környezetvédő mozgalommal is, így olyan környezetvédelmi tervezetek kifejlesztését tudják elősegíteni, amelyek széleskörű támogatást élveznek.

Mi kerül a települések szennyvizébe, és mi történik vele? Ilyesféle gyakorlati kérdéseket beszélnek meg a találkozókon. A település önkormányzatok csökkenteni szeretnék a szennyvíztisztító telepek munkaterhét, elkerülni, hogy a környezetre veszélyes anyagok kerüljenek bele a szabad vizekbe, s végül olyan szennyvíziszapot akarnak előállítani, amely minimális mennyiségű nehézfémet és szintetikus anyagot tartalmaz. Különös figyelemmel kísérik, hogy a helyi boltok milyen mosó- és mosogatószereket, tisztítószereket és oldószereket forgalmaznak. A kisebb községekben a választást az jelentheti: hogy új, drága szennyvíztisztító berendezéseket vásárolnak vagy pedig ráveszik a környék lakóit, hogy a problémát gyökerénél ragadják meg, például hogy csökkentsék a nitrogén- és foszfortartalmú háztartási szemetet.

Egyes településeken a kiskereskedők képviselői álltak a háztartásban használatos vegyi anyagok környezeti hatásának javítására irányuló törekvések élére. (Ezt a feladatot jelentősen megkönnyítette, hogy a Svéd Természetvédő Társaság pontosan meghatározta a környezetvédelmi kritériumokat.

A délnyugat-svédországi Mark volt az első város, amelyik részletes Agenda 21 akcióprogrammal állt elő. Iskolák, önkéntes szervezetek, parasztok és boltosok konkrét célokat állítottak maguk elé, például hogy a település legnagyobb tavába történő foszforkibocsátást 2000-re felére csökkentsék, vagy hogy 1990 és 2000 a felére csökkentsék a település teljes szerves oldószerhasználatát. 1995 után a biofarm szabályok vonatkoznak minden községi tulajdonban lévő földre.

Az IKEA, a nagy bútorkereskedő hálózat is széleskörű környezetvédelmi átalakulásokat kezdeményezett a Természetes lépés megközelítésére alapozva. Jelenleg minden alkalmazottja és terjesztője alapvető környezeti kiképzésben részesül. Még a raktáros is tudja magyarázni, hogy milyen környezetvédelmi szempontok alapján cseréltek ki egy bizonyos terméket egy másikkal. Ugyanakkor az IKEA életciklus-elemzéseket is végez az üzleteiben kapható valamennyi termékről. Gyártási módszereiken is változtatnak, hogy azok jobban megfeleljenek az ökociklusos követelményeknek.

A svéd áruház-láncokban olyan szerepet kezd játszani a környezetvédelem, amilyet kevesen képzeltek volna el néhány évvel ezelőtt. A klórral fehérített papírtermékek jobbára eltűntek a polcokról. A mosó- és mosogatószerek gyártói láthatták, hogyan zsugorodik össze a piacuk, ha nem produkálnak olyan termékeket, amelyekre rá lehet ütni a környezetvédelmileg megfelelő minőség pecsétjét. Kritikus jelentőségűvé vált, hogyan csomagolják és hogyan helyezik el az árukat, s egyre népszerűbbek az ökologikus elvekkel összhangban termelt ételek.

Amikor a Konsum Örebro elnevezésű svéd egyesülés vezetői 1989-ben ambiciózus környezetvédelmi tervbe kezdtek, a Természetes lépés szervezet okította ki a vezetőket és a bolti eladókat. Az oktatási program elvégzése után az alkalmazottak -- még ha kezdetben szkeptikusak voltak is -- megértették, hogy napi munkájuk hogyan kapcsolódik a nagyobb környezeti ügyekhez.

A független kereskedők láncolatából álló ICA -- Svédország legnagyobb fogyasztási cikk árusító hálózata -- szintén támogatta A Természetes lépés tervezeteit, felhasználta a szervezet berkeiben megszerezhető ismereteket. Az ICA környezetvédelmi vezetője szerint: "A Természetes lépés olyan megközelítésen alapul, mely megérteti velünk, hogy hozzá kell idomulnunk az ökológiai körforgáshoz, s lehetővé teszi a 'rendszerszerű tévedések' feltárását is. Jó tanácsokat kaptunk a szervezettől például hogy hogyan kerüljük el az új, környezetileg káros vegyületeket, amikor a CFC-re épülő hűtőrendszereket lecseréljük a fagyasztópultjainkon."

A Svéd Farmerszövetség, a mezőgazdasági termelők országos egyesülete összefogott az organikus élelmiszertermelés (biofarmok) szervezetével és A Természetes lépéssel, hogy konszenzus értékű dokumentumot hozzanak létre a svéd mezőgazdaságról. E dokumentum pontról pontra meghatározza, milyen követelmények határozzák meg a hosszú távon fenntartható élelmiszertermelés biztosítását, s megjelöli a szükséges változásokat.

A svéd farmerek tervbe vették, hogy csökkentik függőségüket a műtrágyák és a kémiai rovarölőszerek használatától. "A világ legtisztább mezőgazdasága felé -- így hangzik a farmerszövetség ambiciózus jelszava, amely mögött már a közfelfogás változása áll. A biofarmereket tekintik ma a mezőgazdaság jövőformálóinak (kb. kétezren vannak, s számuk egyre nő). A hagyományosan termelő farmerek mindenféle segítséget megkapnak farmerközösségtől, ha az ökologikusabb módszerekre kívánnak átállni. Új kutatások foglalkoznak az ökociklusos termelés szerinti gazdálkodással.

Az egész svéd hegyi turisztikai ipar átállási folyamatba kezdett, hogy működését az új környezetvédelmi szempontokhoz igazítsa. A Természetes lépés alapvető ismereteket nyújt az üdülőhelyek alkalmazottainak arról, hogy hogyan cselekedjünk a fenntartható társadalomban és hogyan alkalmazzuk az ökológiai ciklusok törvényét. A vendéglők vagy a sípályák üzemeltetését éppúgy vizsgálat tárgyává teszik, mint a síliftek gépezeteit. Svédországban is ez az első eset, hogy egy egész iparág szisztematikusan nekilát a környezetvédelmi problémák kezelésének.

Szerencsére a jó példák híre magától terjed. Mint a bevezetőben említettük, A Természetes lépés alapelvei Svédországon kívül is felkeltették az emberek érdeklődését. Van, ahol ez oda vezetett, hogy hasonló környezetvédelmi szervezeteket hozzanak létre. Most alakul az angol Natural Step, és hasonló erőfeszítések történnek Svájcban, Norvégiában és Lengyelországban is.

Fordította: Melocco János