Áram-szünet 
Háztartások -- takarékon

A Búvár 1989. decemberi számában megjelent cikk kibővített változata

Tél van. Alacsony a hőmérséklet, hosszúak az éjszakák. A háztartások több villamos energiát használnak fel, s ezáltal, ha közvetve is, de hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez, hiszen hazánk villamosenergia-szükségletének csaknem 48 százalékát szénből és szénhidrogénből elégítik ki.

Magyarországon az egy lakosra jutó bruttó villamosenergia-fogyasztás 3200-3300 kilowattóra, szemben néhány fejlett nyugati állammal, ahol ez az érték meghaladja a 10 ezer kilowattórát. Hogy a hazai villamosenergia-felhasználás mégis jelentősnek nevezhető, annak a kellő hatékonyság hiánya az oka. (Várhatóan nőni fog a hazai háztartásokban a fogyasztás, s előbb-utóbb utolérjük a Nyugatot.)

A megoldás kulcsa elsősorban a gyártók és konstruktőrök kezében van. Különböző energiatakarékos készüléktípusok kialakításával ugyanis jócskán mérsékelhető a villamosenergia-fogyasztás. Ugyanakkor a kereskedelemben még mindig nagy számban találhatók korszerűtlen, energiapazarló készülékek, amelyek hiányában nem lehetne kielégíteni a keresletet. Hiába gyártunk jó minőségű, energiatakarékos hűtőszekrényeket és mélyhűtőket, ha ezeknek kb. a felét exportáljuk. Így azzal hűtünk, fűtünk, főzünk és világítunk, amit kapni lehet. De még e viszonylag rossz konstrukciókkal is jelentősen csökkenthető a villamosenergia-fogyasztás.

Meleg víz, hideg étel

Amennyiben helyesen választjuk meg a villamos forróvíz-tároló űrtartalmát, az olcsóbb éjszakai árammal felfűtött meleg vízzel kielégíthető a család igénye a fürdőszobában, a zuhanyozóban és a konyhában. Átlagos vízfogyasztású napokon a 6 °C-os víz megfelelő hőmérsékletű, ami jelentősen csökkenti a hőveszteséget és az üzemelés költségeit. (A 80 °C-ra beállított tárolóval szemben csak 50 százalék a hőveszteség.) Mivel a vízkőképződés és a korrózió 60 °C felett gyorsul fel, célszerű az üzemhőmérsékletet 60 °C-ra vagy az alatti hőmérsékletre beállítani.

Energetikai szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy zuhanyozunk-e vagy fürdünk. A teli fürdőkádban elhasznált meleg vízzel három alkalommal 6-6 percig zuhanyozhatunk. Már az igen gyengén csöpögő (10 csepp percenként) csap is havonta kb. 170 liter meleg vizet pazarol el. S végül még egy hasznos tanács: úgy szereljük föl a bojlert, hogy ne kelljen több méter hosszú csővel összekötni a fürdőszobát a konyhával, mert először a cső melegszik fel. (Egyébként a Hajdúsági Iparművek forróvíztárolói a hőveszteség tekintetében sokkal jobbak a más szocialista országbeli gyártmányoknál. Az újabb, automatikusan kikapcsoló konstrukciók már lehetővé teszik, hogy alacsonyabb hőfokú vízhez jussunk.)

A hűtőszekrények energiafogyasztása és hőszigetelése között szoros kapcsolat van. Minél jobb a hőszigetelés, annál kevesebb hő hatol be a szekrénybe, ezáltal csökken a fogyasztás. Fontos, hogy megfelelő nagyságú hűtőszekrényt válasszunk ki a család részére.

Mint ahogyan a vásárlás előtt célszerű a készülék energiafogyasztását is figyelembe venni. A 80 literes abszorpciós hűtő napi átlagos fogyasztása 1,9 kWh. Ez havonta 57, évente 694 kWh-át jelent. A kétszer akkora, 160 literes kompresszoros gép fogyasztása ezzel szemben 0,95 kWh naponta, 28,5 havonta és 347 évente. Ez pontosan az előző gép fogyasztásának a fele! Amíg az abszorpciós gép üzemeltetési költsége évente 3678 forint, addig a kompresszorosé csupán 1840. Igaz, a kompresszoros hűtőgép 5000 forinttal drágább, ám ez az ártöbblet már a harmadik évben megtérül, további 7-12 év után pedig a készülék 14-24 ezer forintot "takarít meg" számunkra.

A takarékos üzemeltetésnek több feltétele van, ám ezeket nem lehet elégszer elmondani. Kézenfekvő például, hogy a hűtőszekrényt lehetőség szerint a lakás hűvösebb részén helyezzük el, s ne a tűzhely vagy a fűtőtest közelében. Meleg, különösen még gőzölgő ételt ne rakjunk bele, hiszen ezzel felesleges hőt viszünk a hűtött térbe, amit onnan a gépnek kell kivonnia. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a polcokon az élelmiszert hézagosan, "levegősen" helyezzük el. A levegő áramlásának eltorlaszolása "melegzsákokat" hoz létre, amelyek hőmérséklete nem alkalmas tárolásra. Mivel a hűtőszekrény a gyorsan romló élelmiszerek tárolására szolgál, felesleges hűtést nem igénylő termékeket (füstölt hús, felbontatlan konzerv stb.) beletenni. Ne nyitogassuk fölöslegesen a hűtőszekrényt, lehetőleg egyszerre vegyük ki mindazt, amire szükségünk van! Az ajtónyitások során bejutó nedvesség gyakoribb leolvasztást tesz szükségessé és felesleges költségtöbbletet is okoz, hiszen lecsapódáskor a vízgőz rejtett hőjét a hűtőkészüléknek kell elvonnia.

Viszonylag sűrűn előforduló, ám könnyen elhárítható hiba, hogy az ajtótömítő-szalag nem tömít kifogástalanul. Ha a hűtőlamellákra már 3 mm-nél vastagabb jégréteg rakódott, automatikus leolvasztás hiányában magunknak kell gondoskodni a leolvasztásról. Ezáltal 20-40 százalékkal csökkenthető az energia-felhasználás. Legalább félévenként meg kell tisztítanunk a hátulján lévő géprészeket, mivel a lerakódó porréteg jelentősen rontja a kompresszor és a kondenzátor természetes hűtési viszonyait, és többletfogyasztást idéz elő. A hűtőszekrény belső hőmérsékletét is érdemes körültekintően megválasztani, ugyanis például 2 °C-kal nagyobb hőmérséklet (5 °C helyett 7 °C) 16 százalék energiacsökkenést jelenthet.

Főzőcske, de okosan

Célszerű főzési szokásainkat is felülvizsgálni. Figyeljünk rá, hogy a villamos tűzhely főzőlapjának méretéhez megfelelő edényt használjunk. (Ha egy 18 centiméter átmérőjű főzőlapra csak 15 centiméter átmérőjű edényt helyezünk, az ételkészítéshez a szükségesnél 30 százalékkal több energia megy veszendőbe.) Tökéletesebb a hőátadás, ha lapos fenekű edényeket használunk, amelyek jól illeszkednek a főzőlap síkjához. A pontosan záró fedők megakadályozzák a gőzölgést, és csökken a hőveszteség. A főzőlap bekapcsolásakor állítsuk a legnagyobb fokozatra a kapcsolót, majd a kívánt hőmérséklet elérése előtt kapcsoljunk kisebb fokozatra. (A termosztátos főzőlapok a legmegfelelőbbek, amelyek tartják a kívánt hőmérsékletet.) Az áramot célszerű már a főzés befejezése előtt 5-10 perccel kikapcsolni, így a főzőlapban tárolt hőenergia nem megy veszendőbe. Csak annyi vízzel főzzünk, amennyi éppen szükséges. (1 kilogramm burgonya főzése, 1,5 liter vízben 25 százalék energiaveszteséget jelent. Negyedannyi víz is elegendő!) Ha a fentieket figyelembe vesszük, összesen 32-55 százalék villamos energia takarítható meg.

A kuktáknak energetikai szempontból többféle előnyük van. Használatukkal megszűntethető a szabad felszínű párolgás következtében fellépő hő- és aromaveszteség. A nagyobb nyomás és hőmérséklet hatására lerövidül a főzési idő. Az idő itt is pénz; 60 százalék időmegtakarítás ugyanannyi energia megtakarítását is jelenti.

A korszerű, légkeveréses rendszerű villamos sütőben többféle étel készülhet egyidejűleg anélkül, hogy az ízeket egymástól átvennék. A rövid hőkezelési idő és a kis hőmérséklet miatt -- különösen a zöldségeknél és a főzelékeknél -- egészségesebb táplálékok készülnek így. Mivel e készülékekkel 20-30 százalékkal alacsonyabb a hőmérséklet és rövidebb a hőkezelési idő is, 50-60 százalék energia-megtakarítás érhető el. Az igényes, egészséges táplálkozás egyik népszerű változata a frittelés; a sütés 140 és 180 °C között, bő, forró zsírban vagy olajban történik. A sütés alatt azonban a kezdettől a befejezésig biztosítani kell a hőmérsékletet. Túladagolásnál csökken a beállított zsiradék-hőmérséklet, megnő a sütési idő és a zsiradékfelvétel, az étel pedig tönkremegy.

A mikrohullámú sütő működése és felépítése eltér a hagyományos sütő- és főzőkészülékeknél megszokottól, itt ugyanis nincs külső hőkezelés, a hő magában az ételben keletkezik. Ebből arra következtethetnénk, hogy a mikrohullámú sütő energiatakarékos készülék, hiszen csak az ételt melegíti, a környezetét nem. Csakhogy mikrohullámokat csupán jelentős energiaveszteséggel tudunk előállítani, ezért ezek a készülékek csak bizonyos esetekben gazdaságosabbak, mint a hagyományos főző- és sütőkészülékek. A mikrohullámú sütők kedvező tulajdonságai elsősorban készételek felmelegítésekor és fagyasztott ételek felengedésekor jelentkezhetnek. Ezek a műveletek egyszerűbben, gyorsabban és energiatakarékosabban elvégezhetők, mint hagyományos módon. A mikrohullámú sütők üzemeltetése csak kis élelmiszermennyiség esetén gazdaságos. Ez részben a gyenge (50-55 százalékos) hatásfoknak, részben a mikrohullámú melegítés sajátosságainak tulajdonítható.
 
 
 

Az 1990. évi 2,8 százalékos, majd az 1991-es 5,8 százalékos csökkenés után 1992-ben a villamosenergia-igény 34 811 GWh volt. Ez az 1991. évihez képest 5,9 százalékos visszaesést jelent, abszolút értékben kb. az 1983. év villamosenergia- igényének felel meg.
A csökkenéssel egyidőben jelentősen változott a villamosenergia-felhasználás összetétele is. Míg az ipari jellegű igényeket 8-9 százalékos visszaesés, a háztartási célú felhasználást 6-7 százalékos növekedés jellemzi. Ennek hatására a villamosenergia-igények alakulását egyre inkább a lakossági fogyasztás befolyásolja. Eszerint fokozatosan változik a napi és az éves igénygörbe alakja is. 
A Magyar Villamos Művek Rt. adatai

 
Fogyasztási rangsor a háztartások 
nagysága szerint (táblázat)
1 fő
2 fő
3 fő
4 fő
Tűzhely-sütő  220 kWh 410 kWh  470 kWh  600 kWh 
Mosógép  90 kWh  170 kWh  250 kWh  320 kWh 
Mosogatógép  150 kWh  220 kWh  320 kWh  390 kWh 
Melegvíz-ellátás  720 kWh  1080 kWh  1450 kWh  1830 kWh 
Hűtőszekrény  300 kWh  350 kWh  370 kWh  410 kWh 
Fagyasztó  320 kWh  380 kWh  440 kWh  440 kWh 
Televízió  210 kWh  150 kWh  190 kWh  200 kWh 
Világítás  230 kWh  340 kWh  400 kWh  470 kWh 
Kis készülékek (pl. rádió)  260 kWh  450 kWh  630 kWh  690 kWh 
A Magyar Villamos Művek Rt. adatai
 
A mosógéptől a kályháig

Bár a forgódobos automata mosógépek mechanikai mosóhatása kisebb, mint a keverőtárcsás vagy lengőlapátos gépeké, a viszonylag hosszabb mosási idővel elérhető a kellő tisztító hatás. Előnyös, ha a mosás során a mosógépet a megengedett, vagy azt megközelítő mértékig feltöltjük ruhával. Például egy négytagú család havonta 22 kg ruhát mos ki. Ehhez -- töltésenként 4,5 kilogramm feltételezve -- elegendő lenne ötször feltölteni a mosógépet. Ám ha egy alkalommal csak 2 kilogramm ruhát mosunk, havonta tizenegyszer kell feltölteni, s ez 22 kilowattóra óra többletfelhasználást jelent. (Ezzel egy egész hónapon át naponta három és fél órát világíthatunk három 60 wattos izzóval.) A mosás teljes folyamatát automatikusan végző gép esetében ügyelni kell, hogy mindig csak a szükséges programot válasszuk ki, hiszen ezzel is jelentős villamos energiát takaríthatunk meg. (Például az energiatakarékos programok a kevésbé szennyezett, egyébként főzőmosást igénylő ruhaneműk esetén kisebb hőmérsékleten, fokozott intenzitású mosást végezve 40 százalék energia-megtakarítást eredményeznek.) A mosógépeknél a legnagyobb villamosenergia-fogyasztást maga a víz fölmelegítése jelenti. (Minimum 2 kilowattos fűtőtest végzi ezt.)

A legújabb típusú Thermal mosógép előnye, hogy közvetlenül hasznosítja a más forrásból származó meleg vizet.

A korszerű mosáshoz korszerű mosópor is kell. Az újabban kapható folyékony mosószerek 40-60 °C között már képesek eltávolítani a szennyeződést olyan ruhákból is, amelyeket azelőtt 90 °C-on lehetett csak kimosni. S végül egy jó hír: már dolgoznak a hideg mosásra is alkalmas mosógép kifejlesztésén.

Ha a hálózat lehetővé teszi, a háztartásban a legkorszerűbb a villamos fűtés. Ezért is népszerűek a villamos hőtároló kályhák.

Elfogadható a beruházási költségük, kezelésük és karbantartásuk egyszerű, üzemeltetésük -- a helyi körülményektől függően -- gazdaságos, igen jó hatásfokúak, alkalmazásukkor nincs robbanásveszély, és ami nagyon lényeges, nincsenek környezetet szennyező égéstermékek. Hátrányuk viszont, hogy igenjelentős lehet a villamos-fejlesztési hozzájárulás összege. A készülékek is meglehetősen drágák. Miután a hőtárolós kályhákat éjszaka fűtjük fel, a hőkivétel megfelelő ütemével biztosíthatjuk minimális energia-felhasználást. Fölösleges a lakást állandóan 21 °C-on tartani. A kályhát elegendő akkor bekapcsolni, amikor délután hazajövünk a munkából: a megfelelő hőmérséklet 10-20 perc alatt elérhető. A hőtárolós kályhát mindig a leghidegebb falfelületre (általában :az ablak alá) helyezzük el. A fűtés méretezésénél figyelembe kell venni az épület hőveszteségét. Rövid ideig és intenzíven szellőztessünk. Az ajtók, ablakok légréseinek szigetelésre fordított kiadás pedig -- az esetek túlnyomó többségében -- egy fűtési időszak alatt megtérül.

Izzó vagy (olcsó) fénycső?

Miután a villamos energia nem tárolható kannában, mindig annyit kell termelni belőle, amennyit a fogyasztók felhasználnak. Csakhogy a fogyasztás nem egyenletes. Általában délután, a sötétedést követően (télen 18, nyáron 20-21 óra körül) terhelési csúcs jelentkezik. Az erőművek kapacitásával erre az egy-két órán át tartó csúcsra kell felkészülni. Ez rendkívül megdrágítja a villamosenergia-szolgáltatást.

A decemberi, vagyis a legnagyobb éves csúcsterhelés időpontjában, bár a világítás csak kb. 13 százalékkal részesedik a háztartási fogyasztásból, a terhelésnek több, mint 40 százalékáért felelős. A televíziók viszont lényegesen kisebb százalékban veszik ki részüket a terhelésből, mint a fogyasztásból. Hétköznap, a délutáni csúcsidőben viszonylag kevesen tévéznek, a nézettség legfeljebb 10-15 százalék körül mozog.

A világításnak tehát rendkívül nagy szerepe van a villamos terhelésben. Mivel az otthon eltöltött idő jelentős hányadában kénytelenek vagyunk felkapcsolni a villanyt, egyáltalán nem mindegy, mivel és hogyan világítunk. Egy lakás villamosenergia-költségének 15-30 százalékát a világítás teszi ki, s ez a növekvő energiaköltségeket tekintve feltétlenül figyelemre méltó. 

Olvasáshoz, íráshoz, kézimunkázáshoz több fény kell, mint ha csak beszélgetünk a szobában. A nagyobb igényt irányítható helyi világítással elégítsük ki, így kisebb teljesítményű lámpákkal, takarékosabban biztosítjuk a szükséges fényt. Minél kevesebb a falakról visszavert fény, annál nagyobb teljesítményű lámpákat kell alkalmazni. (A fehér fal a fény 80 százalékát, a sötétzöld már csak 15 százalékát veri vissza.) A korszerű fényforrásoknál nagyobb fényhasznosítással lehet számolni.

A fénycsövek otthoni használata még ma is sok emberből vált ki ellenérzést. Pedig ezek fényhasznosítása kb. ötször nagyobb, mint az izzólámpáé. Ahol gyakran van szükség mesterséges világításra, ott célszerű fénycsövet használni. Az izzólámpa és a fénycső együttesen is alkalmazható. A lakásokban csak a meleg színárnyalatú fénycsövek felelnek meg. Az energiatakarékos kompakt fénycsövek elterjedésének elsősorban a magas ár szab gátat.

Természetesen a hagyományos izzólámpás világítással is lehet takarékoskodni. Az első és legfontosabb szabály: feleslegesen ne hagyjuk égve a villanyt. Ha elmegyünk otthonról, kapcsoljunk le minden fényforrást, és ne világítsunk olyan helyiségekben, ahol huzamosabb ideig senki sem tartózkodik. De a sokszori kapcsolgatás sem jó, mert megviseli a fénycsövet, s így az hamarabb tönkremehet. Ez pedig többe kerülhet, mint az így megtakarítható energiaköltség. Fontos a világítótestek rendszeres tisztán tartása is. A falak és a mennyezet tisztaságától is nagymértékben függ a világítóberendezés hatásfoka. Napjainkban kezd elterjedni az ún. félvezetős fényszabályozó berendezés használata. A fényerősség egy forgatógomb segítségével -- a feszültség csökkentésével -- folyamatosan szabályozható. Elsősorban hangulatvilágításra célszerű alkalmazni, kizárólag izzólámpához.

Takarékoskodjunk hát a világítással és a fűtéssel, de ne az egészségünk rovására. Egy OMFB-felmérés szerint az általános iskolákban a tantermek mindössze 6-7 százalékában volt megfelelő, több mint 50 százalékában pedig a felét sem érte el a megvilágítási szint.

*

Világszerte nő a villamos energia iránti igény, még akkor is, ha közben az összes energiafelhasználás stagnál. Nagyobb kényelmet csak nagyobb villamosenergia-fogyasztással lehet biztosítani. Ma, amikor az áremelkedés, az infláció minden magyar háztartásban érezteti kedvezőtlen hatását, talán e néhány, mindenki által követhető jótanáccsal sikerül némiképp enyhíteni életkörülményeink romlását. 

H.L.


A dorozsmai szélmalom
MTI-fotó, Kozák Albert