EPA Budapesti Negyed 45. (2004/3) Bécs és Budapest < > Humphrey: Járjuk be együtt Budapestet
Filléres Budapesti Kalauz
(1933)
________________
DR. MÁTÉKA BÉLA

 

Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának titkára a szerzője a Dr. Vajna György és társa kiadásában megjelent útikönyvnek. A szerény (65terjedelmű Filléres Kalauz nem akar túl sokat markolni, de megad minden valóban szükséges információt. Első része egy budapesti körséta keretében írja le a legfőbb nevezetességeket, a második rész a budai hegyek legszebb sétáit, valamint Aquincumot ajánlja az olvasó figyelmébe. A harmadik rész idegenforgalmi útmutató a szállodák, penziók, kávé- házak, magyaros vendéglők listájával, színházi és zenei programajánlattal és a közlekedésre vonatkozó információkkal.

Mátéka könyvéből a turisták számára összeállított útiterveket, valamint a budai séta egy részletét közöljük.

Hogyan osszuk be időnket Budapesten
1, 2, 3 vagy többnapos tartózkodásnál?

Akinek egy félnap alatt csak rövid 2-3 óra idő áll rendelkezésére,

annak a következő kis körsétát ajánljuk:

Hunyadi János-út.

Királyi Palota.

Koronázó templom és Halászbástya.

Lánchíd, Tud. Akadémia.

Szabadság-tér, Irredenta szobrok.

Országháza, Kossuth szobor és Kuria.

Szent István Bazilika.

Andrássy-út.

Szépművészeti Múzeum.

Mezőgazdasági Múzeum, vagy Állatkert.

Széchenyi strandfürdő.

Városliget, Stefánia-út, Vilma királynő-út.

Erzsébet-körút, Rákóczi-út, Kossuth Lajos-utca.

Rendelkezésre álló idő esetén még a Gellértfürdő.

Ehhez a kis körsétához felhasználhatjuk a 16-os autóbuszt, a Vörösmarty- térről a Várba és vissza a pesti Lánchídfőhöz. Onnét gyalog az Országházhoz, a Szabadság-térre, a Szt. István Bazilikához és az Andrássy-úthoz. Végig az Andrássy-úton az 1. sz. autóbusszal a Városligetbe. A Vilma királynő-útról a tovább felsorolt körutat villanyossal tehetjük meg, a Gellért- fürdőt pedig az Apponyi-térről az 1. sz. autóbusszal, érhetjük el.

Aki a leírásunkban foglalt legfőbb nevezetességeket félnap alatt kényelmesen óhajtja megismerni, az vegye igénybe az Ibusz expressz-túráját a Vigadó-térről, (ára vezetést és belépti díjakat beleértve 12 P) vagy kérjen az Autótaxi r.-t.-tól 44-4-44 telefonszám alatt körséta-autótaxit (szürke kocsik). Az autótaxi r.-t, 5 személyes nagy kocsija 3 órai autókörsétára 25 P-be, 3 személyes kis kocsija pedig ugyanerre 22 P-be kerül. Belépti díjak ezen összegben nincsenek benn; ezekre személyenkint 1-2 pengőt kell számításba venni.

Akinek egy teljes nap áll rendelkezésére, az délelőtt a fenti körutat tegye meg, de az Országháza és Szabadság-tér kihagyásával. Délután tekintse meg a Szt. István Bazilikát, Szabadság-teret és az Országházát, a Kuria előcsarnokát, a Szent Margit-szigeten a Szent Margit kolostor romjait, a forrást, a gyógy- és strandfürdőt. Autóval, vízitaxival vagy villamossal az Erzsébet-hídhoz, séta a Dunaparti korzón és fel a Gellérthegyre. Kilátás a Kioszk vendéglő terraszáról.

Akinek két nap áll rendelkezésére:

Első nap délelőtt (IBUSz 1. számú autókörséta. Ára 8 P).

Vigadó, Petőfi-tér.

Kossuth Lajos-utca.

Múzeum-körút, Nemzeti Múzeum.

Központi Vásárcsarnok.

Gellértfürdő és Barlangkápolna, (esetleg Gellérthegy).

Budai Dunapart, Hunyadi János-út vagy Palota-út.

Királyi Palota megtekintése.

Koronázó templom, Halászbástya megtekintése.

Országos Levéltár, történelmi freskói.

Bástya sétány.

Aki gyalog akarja e sétát megtenni, az a Vigadótól a Lánchídon át mindjárt a Királyi Palotához mehet, a Gellértfürdőt pedig a Várból lejövet villamossal közelítheti meg.

Első nap délután (Ibusz 2. számú autókörséta. Ára 8.- P)

Szent István Bazilika.

Szabadság-tér.

Andrássy szobor, Országháza megtekintése.

Kossuth-szobor és Kuria.

Margitszigeten, Szt. Margit kolostor romjai, forrás, gyógy- és strandfürdő, esetleg Rózsadomb.

Este Gellérthegyi Kioszk.

Második nap délelőtt (Ibusz 3. számú autókörséta. Ára 6.- P).

Andrássy-út.

Milleniumi emlék és Szépművészeti Múzeum.

Mezőgazdasági Múzeum megtekintése.

Széchenyi-fürdő, nyáron a Strandfürdő.

Székesfővárosi Állatkert, Feszty körkép.

Vilma királynő-út.

Erzsébet-körút, Rákóczi-út.

Második nap délután (Ibusz 4. számú autókörséta. Ára 10.- P). Autótaxi II.kirándulás. Nagykocsi 25. P, kiskocsi 22 P.

Svábhegy, Széchenyi emlékmű, Erzsébet Királyné Kilátótorony a János-hegyen.

Aki fogaskerekűvel megy fel a Svábhegyre és csak kisebb sétát akar tenni, az szép kilátást élvezhet a Széchenyi emlékműtől.

Estefelé séta a pesti dunaparti korzón (7-8 óra közt) és sétahajózás a Mftr. sétahajóval a főváros dunai panorámájának megtekintésére.

Akinek három nap áll rendelkezésére, az az első két napon át a fenti programot követi.

Harmadik nap délelőtt:

Nemzeti Múzeum régiségtára.

Iparművészeti Múzeum vagy

Néprajzi Múzeum (Hungária-körút és Elnök-utca sarkán, a Népligetnél).

Harmadik nap délután:

Aquincum, Múzeum és Aréna, Római fürdő (Ibusz túra 12 P, Autótaxi

III. kirándulás, nagykocsi 25 P. kiskocsi 22 P vagy

Hajókirándulás Visegrádra.

További itt-tartózkodásnál ajánlatos

egy délelőtt a Ráth György-múzeumot és a Székesfővárosi múzeumot,

egy másik délelőtt a Hopp Ferenc keletázsiai múzeumot és a Petőfi-házat megtekinteni.

Egyik délután nézzük meg az Egyetemi templomot, a gróf Károlyi-palota kertjét (Egyetem-utca), a Székesfővárosi új könyvtárt a Wenckheim-pa- lotában és a Ferencvárosi plébániatemplomot.

Egy másik délután tegyünk egy sétát a Tabán régi utcáiban, a budai Dunaparton (Zita királyné-út és a Víziváros régi utcáiban, a Kapucinus-, Szalag-, Iskola-utcában) tekintsük meg a barokk-korbeli Kapucinus templomot és a Szent Anna templomot s rendelkezésre álló idő esetén barangoljunk még kissé a Víziváros többi régi utcáiban, a Csalogány-, Fazekas-, Medve-utcában stb. Menjünk fel a Gül-baba sírjához (bejárat a Margit-híd közelében a Margit-körútról nyíló Mecset-u. 14. sz. a.) és az Áfonya-u. végén levő új kilátótoronyhoz.

A főváros legragyogóbb éjjeli panorámáját a Gellérthegyről (a Citadellától vagy a Kioszk vendéglőtől) vagy a Halászbástyáról élvezhetjük. Mozgalmas éjjeli forgalom van az Erzsébet-körúton, Rákóczi-úton, Spolarich- és Baross-kávéházban, a Parisien Grill és Moulin Rouge, nyáron a Parisien Grill felső margitszigeti tánchelyiségében stb. Az Ibusz "Budapest éjjel" c. autókörjárata nyáron este 9.30 órakor indul a Vigadó-térről és személyenként 16 pengőbe kerül.

Aki Budapest legszebb parkjaival akar megismerkedni, az a Városligeten kívül keresse fel Budán a Kir. Várkertet, a krisztinavárosi Horváth-kertet és a Fogaskerekű állomás közelében levő Városmajort, a Lukács-fürdőt, Pesten pedig a Múzeum-kertet, az Erzsébet-teret, a Károlyi-palota kertjét, az Orczy-kertet és az újabban szépen parkírozott Népligetet.

Ha a budai hegyvidék legszebb sétaútjaival akarunk megismerkedni, úgy mindenekelőtt a Svábhegyet és a János-hegyet kell felkeresnünk. Ha szép erdei sétát akarunk tenni, akkor, ha csak kisebb sétát tervezünk, a Hűvös- völgyet vagy a Zugligetet s a Disznófő forrást keressük fel, nagyobb kirándulás esetén pedig vagy a Kis-Hárshegyre, esetleg a Nagy-Hárshegyre megyünk fel, vagy a Glück Frigyes-úton és a Vadaskerten át a Guggerhegy felé.

A legszebb kilátások a svábhegyi Széchenyi-kilátótól, a svábhegyi Szanatórium tornyáról, a Jánoshegyről, a Kis-Hárshegyről, a Guggerhegyről, a Rózsadombról (szép kilátás az Apostol-utcai kápolnától és az Áfonya-utca végén levő új kilátótoronytól) és a Hármashatárhegyről nyílnak. Aki hosszabb ideig tartózkodik Budapesten, az jól teszi, ha ezek közül többet is felkeres, mert mindegyik a főváros szépségeinek más-más változatait tárja fel.

A Hármashatárhegyre legajánlatosabb autóval vagy autocarral felmenni, a Rózsadombra vagy a Guggerhegyre (utóbbira a Hadapród-utcától vagy a Páfrány- és Szalonka-utcán át) kisebb séta keretében is eljuthatunk.

A Szent Gellért-gyógyfürdő

A Gellért szálló, 1930-as évek, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára

a külföldiek egybehangzó véleménye szerint is párját ritkító fényes fürdőpalota. Megtekinthető egész nap díjtalanul, a gőzfürdő este 6 óráig. Az impozáns épület külseje kissé a modern német építészet tömör formáira emlékeztet, noha külső és belső díszítésében lehetőleg magyar motivumokat használ s kupoláival keleties hatást is igyekszik elérni. Utal ez arra is, hogy a török időkben állott már itt egy pompás fürdő, az Ága fürdője, a szüzek fürdőjével, ahol a hagyomány szerint a budai pasák háremei részére szépséges fiatal szüzeket őriztek. A fürdő vizének csodatevő hatása azonban még régebbi hagyományokra vezethető vissza. A most művésziesen kegyhellyé átalakított Gellérthegyi barlangban a néphit szerint egykor egy Iván nevű szentéletű remete lakott, aki a hozzá tanácsért zarándokló betegeket a barlang alatt elterülő sáros tóba utasította gyógyulást keresni. Ezen a helyen épült fel a régi Sáros-fürdő, végül napjainkban a Szent Gellért gyógyfürdő palotája.

A gyógyszállóba belépve fényes hall fogad; magyaros tulipándíszű sárga márványoszlopok tartják a keletiesen tarka tetőzetet. Az első emeleten vannak a fényűzéssel kiállított nyilvános helyiségek, a drága keményfa-berendezésű olvasó, a renaissance stílusú zeneterem stb. s a nagy fogadó hall, ahol a székesfőváros által adott nagy estélyeken a vendégeket fogadják. - Fénypontja az épületnek a fürdőhall, amelyet magyar motivumú, de bizánci jellegű mozaikok, színdús, a többi között Buda hunvezér halálát ábrázoló üvegfestmények, márványoszlopok s Huszár szép Vénus-szobra díszítenek. A férfi és női termálfürdők türkizkék majolika medencéi a keletnek minden fantasztikus fürdőpompáját megvalósítják. A fürdő iszaptartalmú radióaktiv vize valóságos csodaforrása a budai hegyeknek, reuma, köszvény, ischiasz, ideges bántalmak ellen szinte páratlan gyógyhatással, csakúgy, mint a többi budai fürdőké is, amelyek hivatottak Budát a köszvényesek és csúzosak valóságos Mekkájává avatni. A fürdő forrásai naponként 2,600.000 liter forrásvizet szolgáltatnak. A mostani fürdőpalota helyén állott régi Sáros-fürdőben Bismarck is gyógyíttatta magát. Az első emelet Zanderterme, vízgyógyintézete, a pneumatikus légkamrák a legmodernebb gyógyeljárásokra vannak berendezve.
Hullámfürdő a Gellért szállóban, 1930-as évek, Szöllősy Kálmán felvétele, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma Mindezt a szállóval együtt a székesfőváros építtette, berendezte s ma is maga adminisztrálja. A szálló gyönyörű kertje nyáron egyik kedvelt üdülőhelye a pestieknek s pompás hullámfürdője pezsgő élet színhelye. A szinte 1 méteres hullámokat gépek varázsolják elő; vígságtól, kacagástól visszhangzik nyáron a fürdő terrasza, amely a délutáni 5 órai tea keretében kedvelt tánchely is, este pedig választékos közönség jön itt össze hűs levegőt színi, táncolni, szórakozni.

Körsétánk közben most a Gellérthegyhez érkezünk. A kelet felé tekintő sziklatömb a magyarság szimboluma is lehetne, amint a nyílt síkság felé fordul és az onnan várható minden veszéllyel szemben sziklaszilárd ellenállással dacol. A hegy Szent Gellért püspökről kapta nevét, aki martirhalálával pecsételte meg a magyar nemzet megtérését a keresztény hitre. Emlékét hatalmas szobormű örökíti meg a hegy keleti lejtőjén. A püspök ércbe öntött alakja a keresztet szent ihlettel tartja fel a magasba, kelet felé. Szent Gellért előkelő olasz család sarja volt s előbb a velencei St. Giorgo Maggiore kolostorban élt szerzetesként. A keresztes háborúk idején hajótörést szenvedett a dalmát partokon s ott egy magyar apát rábeszélte, hogy Magyarországra jöjjön téríteni. Itt azután Szent István idejében tényleg jelentékeny részt is vett a pogány magyarok megtérítésében, iskolákat alapított, templomokat emelt. A térítés azonban nehezen ment, a magyarok újra és újra a pogány hithez szítottak s amint egyszer a püspök több püspöktársával egyik útjáról Pest felé jött, Vatha pogányai megtámadták s a csak keresztjével védekező püspököt felcipelték a mostani Gellérthegyre s onnan egy kétkerekű kocsihoz kötözve, a Dunába taszították, fejét egy kövön összetörték s erről a kőről a krónikás szerint a Duna vize sem tudta a vért lemosni többé. Autóval pár perc alatt, gyalog 15-20 perc alatt felérhetünk a hegy tetején épült Citadellához, ahonnan a fővárosnak csodásan romantikus panorámája tárul a néző felé s az kivált a közeli Kioszk-vendéglő terraszáról este a kivilágított fővárosra felejthetetlen látvány, amiért érdemes ide külön is feljönni. A láthatáron sejtelmes sötét szalagként kígyózik végig a Duna, amelynek partjait a lámpák aranyláncsorai szegélyezik s a hidak csillogó ívei kötik össze a messze kiterjedt város fénytengerében. Érdemes megjegyezni, hogy a Citadella helyén 1813-tól 1849-ig az egyetemi csillagvizsgáló állott s a mostani Citadella nem a város védelméért épült, hanem azt az osztrák abszolutisztikus kormány építtette Kasselik Ferenccel 1851-ben a szabadságharc leverése után, a város feletti uralmának biztosítása céljából.

A dolomitsziklákból álló Gellérthegy a középkor egyszerű népének képzeletében sok barlangja révén bűbájos boszorkányok tanyája volt. Azt tartották, hogy ezek éjfélkor seprűnyélen lovagolva, a sziklás hegytetőn összegyülekeznek és megbeszélik vészes vinnyogással, hogy kit fognak megrontani, elbűvölni, beteggé tenni. A tévhit sokáig tartott és kivégeztek szerencsétlen nőket, akikről azt hitték, hogy a nekik tulajdonított természet fölötti erőket gonoszságra használják fel, noha Kálmán király már a XI. század végén törvényt hozott a nemlétező boszorkányok ügyében.

A Gellérthegy északi lejtőjén terül a régi Buda egyik leghangulatosabb része, a Tabán. "Tabán" törökül talpat jelent, valószínűen a hegy lábát, talpát. Hangulatos utcák a Virág Benedek-utca, a Kereszt-utca. A festői Hadnagy-utcában még régi háremablakos házak is láthatók. A Fehérsas-téren ma is áll az a kőoszlop, a pellengér, ahová a bűnösöket, tolvajokat, csaló vásári árusokat kikötötték. A Tabánban és környékén híres budai kiskorcsmák vannak, mint az Albecker, a Kakuk, feljebb a Krisztina-tér közelében a Zöldfa, a Hoffmann stb. Többnapos itt tartózkodásnál, vagy ha autóval tesszük meg a körsétát, mindenesetre ajánlatos a Tabán néhány régi utcájának útba-ej tése.

A mai Rácfürdő (most Szent Imre fürdő) helyén állott Mátyás király kedvenc fürdője s egészen idáig terjedt márványszobroktól, kis halastavaktól díszes királyi kertje, amely a török idők alatt teljesen elpusztult.

A Gellérthegy lábánál épült Rudas-fürdő boltozatos gőzfürdője még a török Sokoli Mustafa idejéből (1556) való. Az Erzsébet hídfőnél található a csak nemrégen felfedezett Hungária-gyógyforrás, hatása a karlsbadi vizekkel vetekszik gyomor-, vese-, májbajok stb. ellen.

A Rudas fürdő ivókútja, 1930-as évek, A Magyar Film Iroda felvétele, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára
EPA Budapesti Negyed 45. (2004/3) Bécs és Budapest < > Humphrey: Járjuk be együtt Budapestet