EPA Budapesti Negyed 23. (1999/1) A zsidókérdésről < > Syrion: Kóbor Tamás
Rovás
___________

 

 

      Jobb szeretnők, ha az antiszemitizmus vallási volna, mert mint faji, abba a táborba visz bennünket, amely ellenségünk. Amikor szláv és román fajok gyűlölik a magyart, mint fajt, amikor a németet boche-nak gyűlölik faji tulajdonságainál fogva, amikor nyögjük magunk ennek az elvnek rettenetes és igazságtalan konzekvenciáit, akkor a faji alapon való üldözést nekünk nem szabad szankcionálnunk azzal, hogy magunk is a fajt a fajiságánál fogva gyűlöljük. Amikor az igazságnak megfelelően állítjuk, hogy a tót, a szerb, a román, a szász Szent István koronájának védelme alatt sohasem érez majd faji előítéletet, fajánál fogva kisebbséget, akkor azt be kellene igazolni az egyetlen idegen fajon, amely fölött még uralkodunk. Ne tekintsék ezt a zsidók védelmének, hiszen nekik abból semmi hasznuk, ha arra fordul a jelszó: nem a faj, hanem a vallás! S elvégre, aki üti a zsidót, annak is mindegy lehet.

 

(Az Újság, 1920. április 18. 1. old.)

 

 

Mi az igazságszolgáltatás dolgához hozzászólni nem tudunk, az emberi dolgokhoz igen. Senki sem kényszerítette. Ártatlannak Hatvany Lajos maga sem tartja magát, ezért látjuk az ember dolgát eldöntöttnek azzal, hogy hazajött és bírái elé állt. Amit vétkezett, azt expiálni akarja, hogy azután felszabadultan cselekedeteitől, mindenki szemébe nézhessen, és élhessen azoknak az eszméknek, amelyeket nem idegállapotban, nem természetellenes viszonyok között mint a magyar haza lélek szerinti fia élni akar. Mi igenis hiszünk hazafiságában, mert akit a honvágy a szabad idegenségből a magyar törvény fogságába hajt, azt el kell ismernünk hazafias embernek.

 

(Az Újság, 1928. február 2. 1. old.)

 

A boldog idő elmúlt, amikor a polgár, elvégezvén napi munkáját, az újságja fölé hajolva vagy fekete kávéja mellett eltrécselgetve politizált. Ma a politikája belekerült a munkájába vagy a boltjába. Ma nem lehet külön dolgozni és külön politizálni. Ma mindennap kérdeznie kell: mit hoz vagy visz a politika? Ma tudni a politikáról annyit jelent, mint megtudni, hogy áll a szénája. Állástalanok, munkanélküliek a politikára néznek. Üzletek, vállalkozások a politikától függnek. Ezért ne csodálkozzék senki, ha mindenki arra kíváncsi, mit csinálnak, s nem arra, mint fogják fel ezt vagy amazt, és nem fejezetcímeket akarnak hallani, hanem tartalmakat.

 

(Újság, 1935. január 26. 1. old.)

 

 

A marxizmus elleni küzdelemre Genfben intézetet alapítottak. Egy kicsit elkésve. Ha ma kiirtják a marxizmust, hogy magja sem marad, a tartalma épen és sértetlenül tovább él, hat és tenyészkedik. A marxistákat halálosan gyűlölik és irtják az antimarxisták, és hirdetik és megvalósítják tanaikat. Hol nyíltan, erre a célra alkalmas államformával, hol a régi alkotmányos forma fedezete alatt részlegesen, mint a kutya farkának kíméletes levágása részletekben. A marxistákat be lehet csukni és el lehet üldözni, a marxizmus ellenben él, virul és táplálja az antimarxistákat. [97]

 

(Újság, 1935. február 10. 1. old.)

 

      97. Kóbor Tamás itt Rákosi Mátyásra és Gömbös Gyula miniszterelnökre célozhatott. Az előbbi ugyanis két nappal korábban kapott életfogytiglani fegyházbüntetést, az utóbbi pedig akkor hirdette ki a „gazdatársadalom” érdekeit védő ipar- és tőkeellenes nézeteit.

EPA Budapesti Negyed 23. (1999/1) A zsidókérdésről < > Syrion: Kóbor Tamás