EPA Budapesti Negyed 23. (1999/1) Leánykereskedés < > A poloska-szakasz
A magyar erkölcs
___________

 

 

Herczeg Ferenc a Petőfi Társaság elnöki székének magasáról nézett le a mostani magyar irodalomra, melynek ő legelőkelőbb és legnépszerűbb, legválogatottabb és legelegánsabb munkása. [74] Csodálatos szék az az elnöki szék - már el kell hinnem, hogy benne van a hiba, nem az emberekben. Mert valahányszor a mi árva literatúránkra onnan lenéztek, hát mindig le is nézték. Az ördög tudja, hol, mi az igazság. Tiszteletre méltó elnökök szorongatták a markomat, hogy így, amúgy, milyen nemesek az én írásaim, s aztán fölszálltak arra a székre s onnan, felelőtlen általánosításban azt kellett hallanom, hogy disznó vagyok és disznóknak írok, s hogy ha ez így folytatódik, akkor maholnap a sertés-közvágóhídon mondanak kritikát rólam, az íróról és rólad, nyájas olvasóról, aki beveszed csatorna-eszméimet.

      Nem túlozom jelentőségemet, mikor első személyben beszélek az irodalmi elnökmorál ellen, de nem óhajtok kivétel lenni. Amit az új magyar literatúra ellen fölhánytorgatnak, azt mind magamra veszem, mert ezen a téren én rúgtattam ki a legvakmerőbben, s vagyok hajlandó továbbra is előrerúgtatni. Kezdetben azért tettem, mert kerestem az erkölcsöt, most azért teszem, mert megvetem az erkölcsöt, mint a leghazugabb köpenyt, mely valaha az ürességet takarta és a legkegyetlenebb igazságtalanságot, mely valaha az embereket megnyomorította. És Herczeg Ferencnek is erkölcs kell - csodálatos, neki, aki sohasem írt erkölcstelenséget, de végignézve összes, gyönyörű alkotásait, életfelfogásául ezt a mottót olvastam ki: nincs a világon erkölcs! Csupa irónia, csupa kritika, csupa úri vállvonogatás az emberek félszegsége, önámítása és mások csalása fölött - ez a Herczeg Ferenc irodalmi hitvallása. - Akkor az elnöki széken elémbe áll és erkölcsöt kíván tőlem, erkölcsöt a szavaimban, erkölcsöt a meséimben, erkölcsöt az embereimben. Kedves uram, ez sok, ennyit én nem adhatok és nem adhat az a lézengő, csepűrágó had sem, amely a rotációs torkába hajítja születésük pillanatában izzadtságosan megszült gyermekeit.

      Azt mondja Herczeg, hogy magyarul beszélünk és érzünk, de az eszünk járása, az erkölcseink már alig magyarok. Ugyan kérem, az ilyen világos főtől, mint Herczeg Ferencé, csak kérdezhetem: milyen hát az a magyar erkölcs? A magyar észjárást nem kérdezem, ezt megismerem az Ugron Gábor és Hódossy Imre [75] beszédeiből, a két magyar politikuséból, akik legtöbbet adnak az erkölcsre és eszük járásával mindig azt tudják erkölcsösnek bebizonyítani, ami véletlenségből kis köreiknek szolgál. De hát mi az a magyar erkölcs? Itt van az a székesfőváros, amelyről Herczeg Ferenc konstatálja, hogy középpontja a magyar kultúrának, innen indul ki minden, ide törekszik minden. Magyar az érzése, magyar a beszéde, de sok benne az idegen elem, és egészen idegen az erkölcse. Milyennek kellene lennie, hogy ne legyen idegen? Föl kellene-e cserélni az embereket, vagy föl kellene-e cserélni a lelkeket, hogy a magyar erkölcs előálljon? Ez a város európai város, az emberek úgy öltözködnek, úgy esznek, úgy érintkeznek egymással, úgy dolgoznak, úgy koplalnak, úgy komiszkodnak, mint mindenütt. Tehát kozmopoliták? Dehogy, hiszen Párizs és Berlin, London és Szentpétervár szakasztott ilyen metropoliszok, európai struktúrával, s mégis franciák, poroszok, angolok és oroszok. Ki mondaná Chicagóra, hogy nem amerikai város, mivelhogy ott európai rendet találni? Éppencsak Budapest nem magyar, mivelhogy európai, és az erkölcse sem magyar, mivel a vendég szekeréből nem szedik ki a kerekeket, részben azért, mivel a vendégnek nincs szekere, részben azért, mert a vendéglátónak nincs kocsifészere.

      Keresem a magyar erkölcsöt más író művében. A Herczegében megtalálom ugyanazokat az alakokat, mint a Bródy Sándoréban, s ugyanaz az ítélet róluk. Témáiban ugyanaz az utazás az erotizmus körül, mint az Octave Mirbeau-éban, minthogy minden írót a legjobban az érdekli, amiről az erkölcs csak tenni akar, de beszélni nem. [76] Van magyar szerelem? Tán a Petőfi Sándoré, aki a csaplárosnékat ölelgeti, ma ezt, holnap amazt? Ez magyar is, angol is, de leginkább török, amikor a leány csókja jobban érdekli a férfit, mint maga a lány, ezt a szerelmet bajosan reklamálhatják az erkölcs nevében! Van magyar családi élet? Kétségtelen, de nincs az a náció, amelynek családi tisztasága más elemekből állana, mint a magyar családi életnek a tisztasága. A Tízparancsolat azért uralkodik keresztényeken és pogányokon egyaránt, mivel más parancsolatai az erkölcsnek nem is lehetnek, akarva-akaratlan az erkölcs nem kívánhat mást, mint amit kíván.

      És Herczeg Ferenc és a többi elnökök mégis tőlünk, magyar íróktól és tőlünk, magyar publikumtól más magyar erkölcsöt kívánnak! Légy abszurd, akkor lehetsz magyar. De pozitív feleletet Herczeg Ferenctől nem kapunk, csak negatívot. Azt mondja, jobban ismerjük a francia, az észak-német, a skandináv társadalmi problémákat, mint a mienket. Engedelmet kérek, ez nem igaz, mert a francia, az északnémet és a skandináv társadalmi problémákat éppoly kevéssé ismerjük, mint a magyarokat; azt Herczeg Ferenc csak azért mondja, mivel tudja, hogy azoknak a nemzeteknek a könyveit kolportálják nálunk, a mieinket pedig nem.

      Ezzel a mondásával azonban Herczeg Ferenc rátévedt az igazságra. Egy nemzet irodalmának a nemzeti voltát a maga társadalmának a tanulmányozása teszi. A francia azért francia, mert francia társadalmi életet föst, és a magyar akkor magyar, ha a magyar társadalmi életet fösti. Csakhogy nálunk nekimennek előbb a társadalomnak, mondván, hogy az nem magyar, aztán nekimennek az írónak, hogy hamisítsa magyarra az ő értelmükben, melyet definiálni nem tudnak, azt a társadalmat, különben francia, skandináv vagy német, egyszóval: zsidó!

      Kettő között áll az egyik: vagy akceptáljuk a tényt, hogy a ma Magyarországon élő társadalom a magyar társadalom, akkor nem lehet a magyar erkölcsöt máshonnan beszerezni, hanem el kell ismerni, hogy amely erkölcsben élünk, az a magyar erkölcs. Vagy megtagadjuk annak a társadalomnak a magyar voltát az erkölcsnek idegen volta miatt, és akkor az illető uraknak, íróknak és gondolkodóknak kötelessége, hogy az írónak, aki magyar akar lenni eszejárásában és erkölcsében egyaránt, szállítsák az igazi magyar társadalmat. Nekem a témám Budapest, olyan, amilyen, s fogalmam sincs róla, milyennek kellene lennie, hogy magyarabb és erkölcsösebb legyen. De azt tudom, hogy maga az Úristen sem teremthetné át másnak, mint amilyenné történelmi és társadalmi fejlődésénél fogva lett. S valamint a mai stádiumig e fejlődés irányát morális útmutatók meg nem változtathatták, ezentúl sem lehet ezt megváltoztatni. Az erkölcs előáll mint a társadalmi élet formája és lelki tartalma, de nem tölthető bele más, mint amilyet magából kilehel. És nem áll, hogy ez a város idegen, nem magyar volna, hiszen a magyar voltát rögtön észrevesszük, mihelyt más városba tesszük a lábunkat. Ezért gondolom, jó volna békét hagyni Budapestnek is, az erkölcsnek is, de főképpen az irodalomnak, mely ha nem akarja nyeglén kilesni a publikum gyöngéit, népszerűtlenül és megrágalmazva amúgy is nehezen teljesíti a maga igaz munkáját, az igazat mondván meg a társadalomról a társadalomnak.

 

(A Hét, 1904. január 10. 18-19. old.)

 

      74. Herczeg Ferenc a Petőfi Társaság leendő elnökeként - a beteg Jókai helyett mondott évnyitó beszédében - 1904. január 6-án kozmopolitának bélyegezte a budapesti írók és költők fiatalabb generációját, mondván, az ebbe tartozókat a külföldi problémák jobban foglalkoztatják, mint az itthoniak, a nyelvezetük pedig magyartalan. Beszéde, amely mögött az érintettek kimondatlan antiszemitizmust sejtettek, heves sajtóvitát robbantott ki.
      75. Hódossy Imre (1840-1909) jogász, aki a Deák-párt szabadelvű csoportjának erősségeként 1869-től volt országgyűlési képviselő. Miként Ugron Gábor, ő is figyelemre méltó szónoki képességekkel rendelkezett.
      76. Octave Mirbeau (1850-1917) francia regény- és színműíró, az Académie Goncourt alapítóinak egyike. Az irodalomtörténet a naturalizmus második hullámába sorolja.

EPA Budapesti Negyed 23. (1999/1) Leánykereskedés < > A poloska-szakasz