EPA Budapesti Negyed 11. (1996/1)Léggömb < > Ezeréves évforduló

Konstantinápoly Budapesten
___________________________________

 

      - Utazás Konstantinápolyba néhány percz alatt. Május havában a főváros tiz kerületéhez csatlakozik egy uj XI. kerület. Egy teljesen új város: »Konstantinápoly Budapesten«. [64] A Dunagőzhajózási társaság uj menetrendjébe már beiktatta ezt az uj kikötő helyet, módot adván, hogy a főváros bármely pontjáról a közönség nehány percz alatt Konstantinápolyba utazhassék. A »Konstantinápoly Budapesten« területén két helyen köt majd ki a hajó. Az egyik kikötő már teljesen kész, a másik közeledik a befejezéshez. Egy kikötő nem birná meg a kitóduló sokaságot: hiszen a vállalat 3 külön hajója is igényel külön kikötőt. A közigazgatási hatóság a napokban tartott vizsgálatot a »Konstantinápoly Budapesten« területén. Megvizsgálta az uj kábel-vezetéket, a mely a villamos világitást szolgáltatja s megtette a javaslatokat a közrend fenntartása érdekében. A hatóságok kiküldöttei elismeréssel nyilatkoztak a gondos épitkezésről az épületek diszéről s köszönettel fogadták a »Konstantinápoly Budapesten« vállalat megbizottjának ama felvilágositását, hogy a vállalat nagy sulyt helyez arra, hogy »Konstantinápoly Budapesten« a fővárosnak méltó nagyvárosi látványossága legyen, a hová üdülni szórakozni jár a közönség. A főváros előkelő társadalmi köreiből alakul a bizottság is, mely az ünnepélyeket rendezi. Oly férfiak, a kiknek neve, biztositék, hogy gondtalanul látogathat el a budapesti Konstantinápolyba mindenki családjával, hozzátartozóival együtt. A vállalat két lawn tennis [65] pályát rendez, melyen a fiatal hölgyek, urak nyári játékaikat üzhetik; a csolnakázó versenyek egymást érik. Sadullah Léwy a hirneves török nagy vállalkozó, ki a török népéletet mutatja be már megérkezett. Kint munkálkodik már Dr. Candiani is, a ki a velenczei üvegfestészet remekeit késziti a közönség szeme láttára diszes pavillonban. Az épületek - Hauszmann Sándor épitész mestermüvei - már tető alatt állanak, s nem telik bele két hét, hogy a budapesti Byzanz kapuja megnyilik a közönség előtt.
      (Fővárosi Lapok, április 26.)

      Konstantinápoly Budapesten

- A megnyitó -
      Budapest pompás, uj látványossága „Konstantinápoly Budapesten” ma d. u. hat órakor nyilik meg a sajtó képviselőinek, holnap pünkösd vasárnapján pedig kolosszális tündéri pompájában, mesébe való fénynyel megnyilik a nagy közönség számára. Ennek a kitünő helyen épült mulatóhelynek látni- és élvezni valóiból csak néhányat emlitünk.
      A „Konstantinápoly Budapesten” területén felváltva a 27 tagból álló olasz szerenád-társaság és Dankó Pista hirneves magyar muzsikus énekeszenekara fogja gyönyörködtetni a látogatót. Ez a szerenád-társaság ugyanaz, mely Velencében a német császár előtt énekelt.
      Nagyon szép lesz James Pani & Sous nagyszerü tüzijátéka, ugyanaz, melyet e pyrotechnikus a néhány év előtt volt kiállitás alkalmával a chicagóiak előtt produkált s melylyel jelenleg a koronázási ünnepségek alkalmával a moszkvaiakat gyönyörködteti.
      Sadullah Levy bemutatja a szultán gyönyörű ezüst ágyát s látni lehet majd 83 eredeti török hajóssal a kalksokat (török gondolák). Török leányok csábos tarantellát járnak és mindezen látványosságok nagyszerű illuminácio [66] mellett lesznek szemlélhetők, melyet 10.000 lámpa fénye szolgáltat. Közlekedni e mulatóhelyre szárazon és vizen egyformán könnyen lehet. Szárazon: a lánchidon és az összekötő hidon. Vizen: a Duna-gőzhajózási társaság valamennyi kikötőjéből fél óránkint Konstantinápolyba induló hajókon. A vállalat külön hajója 5 percenkint a Vámháztól. A vállalat vendéglői és kávéházai az igazgatóság felügyelete alatt állanak. - Belépő dij Konstantinápolyba rendes napokon 30 kr, tüzijátékos napon 40 kr.
      A Konstantinápoly voltaképen csak a jövő évre akart elkészülni, de mert általános volt az óhaj, hogy már a kiállitás évében is meg legyen a fővárosnak ez az egyik legszebb helyén fekvő mulatóhelye, határozta el a részvénytársaság, hogy ez évre felépiti azt. S bár nem egészen kész még Konstantinápoly, de - már gyönyörű fekvésénél fogva is - egyike legelső rendü kiránduló szép mulatóhelyeinknek. Holnap már a nagy közönség számára is megnyilik és este a világhirü chicagói pyrotechnikus gyönyörü tüzijátékában - mely egyébiránt más helyről nem lesz látható, csak a hely szinéről - fog gyönyörködni Budapest.
      (Magyar Estilap, május 23.)

      Konstantinápoly Budapesten. A főváros legujabb és legtöbbet igérő látványosságának: Konstantinápolynak ma d. u. 6 órakor volt a bemutatója. A meghivott vendégeknek valóságos népáradata indult a gőzhajó-állomásokhoz, melyeknél csakis életveszélyes tolongással lehetett hajóra szállni. Az eskü-téri állomáson három külön hajó is zsufolásig megtelt, de ugyanilyen rengeteg tömeg várakozott a többi népesebb állomásokon is, ugy, hogy esti hét órára mintegy huszezer ember lepte el a Lágymányoson épült uj mulatóhelyet, melynek pompás fekvését nem győzték dicsérni. A budai oldalon egymást kergette a sok előkelő fogat s ez a fényes nagy társaság kétségkivül az éjjeli órákig együtt mulatott volna, ha a hivatlan vendégek leghivatlanabbja: egy alapos nyári zápor oda nem tolakodik s haza nem kergeti az alig oda ért publikum kényesebb részét. Konstantinápoly persze mesésen kedves hely, a karcsu minaretek félholdas lobogóikkal, a fantasztikus keleties utcák érdekes népeikkel, a török üzletek mükincseikkel, a mulató helyek különféle látnivalóikkal, kényelmes terraszok, a világhirü James Pain káprázatos tüzijátékai és mindenekfölött a hegyekből és a Dunáról oda áradó friss levegő olyan vonzerő, ami a millennáris kiállitás látnivalóival szemben is ugyancsak számot tesz. Az előkelő közönség tapasztalt nagymérvü tódulása is igazolja, hogy a közönség a mulatóhelynél is milyen sokra becsüli a kedvező fekvést, hátha még a tüdő mellett a szemnek is annyi élvezet jut!
      Mikor a látogató a dunai hajóról „Konstantinápoly” állomásánál a dunai töltésre lép, maga előtt látja az „Aranyszarv”-at, tarka lenge csónakjaival és a tenger szorost félkörben övező tiszta keleti stylü kis várost. A töltésről a „galatai hidon” átmenve, a látogató a fényes porta előtti térre lép, melynek hátterét a még épülőben levő nagy szinkör képezi. A tértől balra a korzó huzódik el egészen a janicsár térig, amelyen a nagy zenepavillon áll és amelyen a világhirű Aja-Sophia mecset utánzata épül föl. A mecset alapkőletételét junius elején fogják tiszta mohamedán szertartásokkal megünnepelni. A janicsár-tértől jobbra kezdődik a girbe-gurba rue de Stamboul festői lépcsőkkel, mélyedésekkel és emelkedésekkel; az utcát a bazár boltsorozatai szegélyezik, melyeket Sadullah Levy & V. Souhami nagy stambuli bazár cég rendezett be keleti iparmühelyekkel s kávéházakkal és az utcai életet török népénekesek, tevék, kisázsiai szamarak stb. népesitik be.
      Ki kell emelnünk azt, hogy a vezetőség a legnagyobb sulyt első sorban arra fektette, hogy a török életet hiven, a maga való eredetiségében tüntesse föl, a tiszta mohamedán erkölcsökkel és szokásokkal. Ezzel az is meg van mondva, hogy a telepen nincsenek „álháremek” sem más efajta helyiségek, ugy, hogy minden családapa bátran viheti oda családja nőtagjait, mint ahogy a mai bemutatón tulnyomó számban voltak ott előkelő családok hölgytagjai is.
      A mai est folyamán a londoni James Pain-féle tüzijáték már teljes fényben müködött Dankó Pista népzenekara énekelt, a gallaggiante-n [67] 24 tagu olasz énekkar szerenádot adott elő és egy tánckar a tarantellá<%18>t [68] mutatta be. - A házigazdák szerepét Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, dr. Hirschfeld Antal a vállalat ügyésze, Hauszmann Sándor vállalkozó és Gerster Kálmán Konstantinápoly geniális tervezője vitte.
      Még a dunagőzhajózási társaság is tüntet a török-szimpathiájával, amikor mindössze 7 és 5 krajcárokért szállitja oda az embert. Ilyen olcsón se utazott annak előtte senki fia Konstantinápolyba!
      (Pesti Hírlap, május 24.)

      Konstantinápoly Budapesten.

Budapest, május 23.
      Az Aranyszarv-öbölben [69] nem dühöng mérgesebb vihar, mint a minő ma este korbácsolta föl a Duna hullámait, kergette az égen a sötét esőfelhőket. Hanem azért a szél, a zápor daczára rengeteg nép özönlött át a Lágymányosra, melynek térségén aranyos kupolák, karcsu minaretek hirdetik, hogy a millennáris Budapest ismét gazdagabb egy érdekes látnivalóval: a két hónap alatt elővarázsolt Konstantinápolylyal.
      Mert ez a Konstantinápoly igazán ugy épült, akár az ezeregy éj büvészei épitették volna e csodás palotákat: szemlátomást nőtt a földből a tenger mecset, várkastély, bástya, bazár, kávéház, melyekben hiven mutatják be a török életet, csak épen, hogy a kaczkiás, szép elárusitó leányok nem járnak elfátyolozott arczczal. De hát ezt a kis eltérést Mohammed törvényeitől bizonyára a Budapestre vetődő igazhivők is megbocsájtják.
      Ha, a szakadó esőben, s némileg a készületlenség stadiumában, a lágymányosi török város csak sokat igérő tarka kép volt, de igaz, hogy igen sokat igérő, nagyon kellemes, látványos, jó levegővel üditő kiránduló helyet nyujt a főváros közönségének. A dunai hajó az Aranyszarv öbölbe vitt bennünket, melyen száz meg száz tarka csónak leng. A partról a galatai hidon a fényes porta előtti térre lép, melynek hátterében most épül a nagy szinház. A tértől a korzó huzódik balra, mely a janicsár térre vezet, ahol a világhirü Aja-Sophia mecset részére épült föl a plateau; a mecset alapkövét, mohamedán czeremoniák közepette, junius elején teszik le. Nagyon érdekes a Rue de Stamboul, mely olyan girbe-gurba, akár egy - felvidéki magyar város utczája; két oldalán a boltosok tarka perzsa szőnyegeket aggattak ki, és csillogó csecsebecsékkel csalogatják a járókelőket. Az igazgatóság igéri, hogy ezen az utczán a stambuli utczai életet jellemző tevék fognak járni; de a tevék ma, tekintettel a záporra, benmaradtak. Csak a török népdalénekesek jártak künn. Az ember olcsóbb, mint a teve.
      Különben Konstantinápoly olyan hangos volt ma, akár a padisah igazi metropolisa Rejrám ünnepén. Itt nápolyi olasz énekesek énekelték a népszerü funiculi-nótát, [70] a mi a Goldstein Számi dalát már eddig is szerencsésen leszoritotta a napirendről; egy másik emelvényen Dankó Pista [71] énekkarának édes, bus, vagy pajzán magyar dalai zengenek a mecsetek között, alföldi hangulatot teremtve a török világban, amott Hamza Gyuszi czigány zenekara czifrázza; az Aja-Sofia terén katona-banda recsegteti a walzert; ugyanott piros fezes zenekar is lesi a barna arczu karmester pálczáját. De lesi a közönség is, mikor zendül itt rá egy igazi török nóta? A maestro int s a fezes zenekar rákezdi:
      «Fösvény az én uram szörnyen ... !»
      Ennek a tarka-barka városnak a megnyitójára ma délután 6 órára előkelő társaság gyült egybe. Künn voltak: Vörös László [72] államtitkár, Lánczy Leó, [73] Matlekovics Sándor, [74] Ráth Károly főpolgármester, Rudnay Béla főkapitány, Beck és Havas kuriai birák, dr. Mészáros Károly, Ullmann Pál, gróf Teleky Géza, Csávolszky Lajos orsz. képviselők. A vendégeket Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő, dr. Hirschfeld Antal, a vállalat ügyésze, Haussmann Sándor vállalkozó és Gerster Kálmán [75] épitész fogadták s kalauzolták a festői labyrinthusban, melynek tervezésével Gerster műépitész remekelt. - A sajtó tiszteletére az igazgatóság banketet is adott, melyen a hirlapirókat Hirschfeld Antal köszöntötte fel az igazgatóság nevében, a miért az ujságirók megbizásából dr. Prém József mondott köszönetet.
      Éjszakán elállott az eső; az ég azonban sötét, felleges maradt. De nem is volt szükség a csillagokra: sziporkázva repültek fel az égre a tüzijáték rakétái, forgó napjai, szines csillagai, messze hirdetve Budapestnek, hogy holnaptól kezdve jöhet már seregestől: oldja meg a keleti kérdést és annektálja - Konstantinápolyt...
      Hadd haragudjék a muszka!
Flott.
      (Fővárosi Lapok, május 24.)

      Konstantinápoly Budapesten

- Az uj látványosság megnyitása -
Budapest, május 23.
      Ma mutatják be a Lágymányosan épitett gyönyörü török várost a sajtónak és meghivott vendégeknek. A mint a Borárustérről elindulva a hajóról végig tekintünk, egyszerre megkapja a szemet sok szinü ekszczentrikus képével a frissen épitett Konstantinápoly, melyet egy hosszu fahid köt össze a hajóállomással. A part közelében már török gondolások eveznek, piros fezük messze látszik a napfényben. Egy helyen itt a nagy tutajt épitik, melyen a Gallegiante-t fogják vizrebocsájtani, a szines lámpionokkal illuminált nagy gondola, melyen egy harmincztagu énekkar minden este szerenádot ad. Ugyanaz a diszes gondola ez, melyről legutóbb a német császár Velenczében oly nagy lelkesedéssel beszélt. (...)
      Ha este lépünk itt be, mindjárt a bejárat mellett balfelől vonuló fényes mulatóhelyekből láthatóan Jámes Pain & Sohns csodálatos tüzijátéka kápráztatja el a szemet. Ők rendezték a csikágói világkiállitáson oly nagy feltünést keltett tüzijátékot is. Emeli a tüzijáték érdekességét, hogy 30 méter szélességü és 10 méter magasságu élőképeket is mutatnak be és pedig Magyarország történelméből. A tüzijáték gyönyörü látványosságaiban a közönségnek minden szerdán és vasárnap, ezenkivül pedig a millennium valamennyi ünnepi napján része lesz.
      De várjunk e képpel, mig a gondolák és csolnakok benépesitik a vizet, a honnan az andalitó dalok szállanak, a mik vasárnap este már teljes vonzó erejükkel emelik az ünnepélyességek fényét.
      Most az oly gyorsan idevarázsolt Konstantinápolyra vessünk egy futó pillantást.
      Mindenütt a török sajátosságok kedves varázsa. Az élénk tarkaságok, a keleti puhaság, a kényelem. E tündérsziget friss, éltető levegője uj kedvvel tölti meg az embert.
      A török-téren zene játszik. Balfelől a nagy Weber-fogadó terrasza nyilik ide vastag szőnyegü körben lévő szepáréivel, jobbfelől a török kávéház, honnan török tánczosnők tánczát kisérő muzsikahang szól. A tereken és utczákon a tarantellázókkal találkozunk. A világos boltivek alól most egy jósnő, most egy boszorkány jön elő, csodás tudományával bámulatba ejtve.
      A szépészeti és müvészi gond teljességével visznek utjaink kis török házak, mulatóhelyek és exotikus bazárok között a népélet ligetébe, hol egy sereg ponyvasátor és deszkabódé emelkedik. Ott vándorkomédiások eredeti sajátosságaikkal, amott egy misztikus török szinház buja stiljével, távolabb virágos terrasz mögött hatalmas fénynyel egy nagy orfeum, mely most épülőben van.
      Az utczákon Konstantinápoly belsejében eredeti kis fülkék tárulnak elénk. A Sadula Lévi hires csarnokait látjuk. Egy nagy termet milliókat érő holmikkal. Itt egy ezüst ágy négyszázéves öröksége a szultánnak és szőnyegek, melyekhez foghatót látni nem igen van alkalma az embernek. A sátrakban az ipari czikkeket készitik török mivesek az ember szeme láttára. Dr. Napioliani Candian gyárában minden látogató egy előtte készült emléktárgyat kap. Itt nyilik Pietri Manzutto olasz vendéglője, Rőderer pezsgőpavilonja, másik utczában René Gerárd pezsgősátra, Ment Béla kávéháza, a Reich nagy terraszu kávéháza a parton, honnan a tüzijátékot nagyon pompásan lehet látni. A téren igen érdekes még Uher Ödön fényképészeti pavillonja, hol készen tartanak török kostümöket s a ki akarja, ilyen kosztümben levétetheti magát, emlékbe. Az előtte lévő téren Dankó Pista magyar énekkara énekel.
      A szigetről számitva balfelől a nagy Szultána-kávéház kényelmes pamlagairól pompás kilátás nyilik, mig a Duna hüs habjai kellemessé teszik a levegőt.
      Gerster Kálmán, a Nemzeti Szalon igazgatója, zseniális tervezője, Gerster Károly, [76] a diszletek festője vetélkedtek, hogy a természet panorámájával versenyzővé tegyék a budapesti Konstantinápolyt.
      Ezenkivül pedig az egészség, a friss levegő és könnyü mulatság az egész Konstantinápoly. Minden öt perczben át lehet jutni a tündéri városba, mely a holnapi nappal mindenki részére - megnyilik.
      (Magyarország, május 24.)

      - Konstantinápoly megszállása. Vasárnap délután volt. Ezer meg ezer ember csaknem oszlopos hadrendben vonult a budapesti Konstantinápolyba, hajón meg szárazon. Mire esteledett, Konstantinápoly területén nem volt egyetlen üres hely. Ember ember mellett, szinte megrengett alattuk a föld. Lehettek mintegy 40.000-en. 1/4 8 órakor kürtszó hirdette a magyar politikai és társadalmi élet kitünőségeinek közeledését. Sadullah török csapata kettős sorfalat állt s a délceg legények mennyezetté formálták a magyar és a török zászlókat. Egymásután robogtak a Konstantinápoly területére cimeres fogatok. Konstantinápoly területén dr. Hirschfeld Antal, a vállalat igazgató-ügyésze, fogadta és üdvözölte a vendégeket. Bemutatta a vendégeknek Konstantinápoly összes látványosságait: Candiani remek üvegfuvóját, Edisonnak csudás találmányát, a Cinematographot; a francia panorámát, Sadullah remek török szőnyeg bazárjait; a vendégsereg meg-megállott a szabad térségen, hol az emberáradat zsongásába belevegyült az olasz tarantellák bájos nótája, a galigianték méla szerenádja. Estebédre az előkelő vendégek a korzó egyik vendéglőjébe vonultak. Kényelemmel gyönyörködhettek ott James Pain mutatványaiban, aki a tüzijátékot művészetté emelte. Micsoda változatossága a tüzfestésnek! Konstantinápoly tavain szines tüzhullámok keletkeznek; csillagszóró ballonok röpködnek a légben. Káprázatos csudás látványosság. Az előkelőségek névlajstromát ki tudná összeirni? Ott voltak többek közt: Geluchowszki gróf külügyminiszter, Badeni gróf osztrák miniszterelnök, lovag Bilinszki, Falkenkayn báró osztrák miniszterek. Lichtenstein herceg osztrák delegátus, Dániel Ernő, Wlassics Gyula, Jósika Samu báró miniszterek nejeikkel, özv. gróf Csekonics Jánosné, gróf Károlyi Istvánné, - gróf Szécsenyi Imre és neje, gróf Széchenyi Gyula, gróf Csekonics Endre, gróf Széchenyi Béla és leánya Hanna grófkisasszony, báró Vécsey Józsefné, gróf Károlyi Tibor és neje, gróf Károlyi Gyula és neje, Semsey László és neje szül. gróf Dessewffy Rolla, herceg Odescalchi Gézáné, gróf Andrássy Aladár, báró Révay Gyula és neje, gróf Berchtholdné és leánya, gróf Apponyi Lajos udvarnagy nejével és leányaival, Szapáry László és Pál grófok, özv. gróf Teleki Sándorné, Liptai Béla báró és neje, Lovassyné szül. Lipthay báróné, özv. gróf Károlyi Viktorné, gróf Zselénszky Róbert és neje, Radó Kálmán v. b. t. t. családjával, Bezerédy Viktor és neje, szentiváni dr. Mészáros Károly és neje, Bethlen András gróf és neje, özv. gróf Forgácsné, Jekelfalusy Zoltán és neje, Münnich Aurél és családja, Gajáry Ödön és családja, Hadik Géza gróf, Bánó József, Eötvös Károly orsz. képviselő, Pázmándy Dénes orsz. képviselő családjával, Bartók Lajos, Meszlényi Lajos, Ráth Károly és családja, Latinovich Ernő s kivülök még számosan.
      Az előkelőségek, kik rendkivül érdeklődtek Konstantinápoly viszonyai iránt, igen helyes intézkedésnek tartották, hogy a vendéglősök árjegyzékét a vállalat igazgatósága szigoruan ellenőrzi és aki szabad idejét Konstantinápolyban tölti, nem költ annyit mulatsággal együtt, mint a fővárosban jó levegő hiján.
      (Pesti Hírlap, június 2.)

      - Tüzcsata Konstantinápolyban. Hajórajok vonulnak föl tüzből; csatavonalba állanak s kezdik az ütközetet. A káprázatos tüzfény nyomán jár az ágyuk dörgése. Itt egy torpedó robban föl, amott léket kapott hajó süllyed el. Valóságos tengeri csata tüzből. James Pain, a hirneves pyrotechnikus, rendezi ezt a tüzijátékos csatát Konstantinápoly taván, három egymást követő napon. Ma, szombaton, kezdik az ütközetet hadizenettel, amelyet követ a támadás. Vasárnap folytatják a csatát s lesz hajórobbanás. Hétfőn, Péter Pál ünnepén, lesz a döntő ütközet, a győzelem. Mert James Pain győzni fog. A közönség, amely annyiszor megcsudálta az ő müvészetét, az ő pártján lesz e csatákon is, amikor minden erejével, egész tehetségével küzdeni fog a közönség elismeréséért.
      (Pesti Hírlap, június 27.)

      A közönség köréből
      A konstantinápolyi csavargőzös vállalat.
      Fönti csavargőzös-vállalat ellen - mely hajószemélyzetének könnyelmüsége folytán csak nem régiben temetett el a Duna hullámsirjába egy fiatal nyomdászgyereket - minduntalan panaszok merültek föl. Hogy e panaszok nem ok nélkül történtek, bizonyitja a következő botrányos eset is: Vasárnap este a tüzijáték befejeztével, többed magammal a vállalat egyik csavargőzösére szálltam, mely a Boráros-térig közvetiti a forgalmat. A hajó már annyira megtelt, hogy egyik oldalán már fölcsapkodtak a hullámok, ami a nőknél nem kis ijedelmet okozott. Én ekkor illedelmes hangon a kikötőhidon alkalmazott hajóshoz fordultam s fölkértem, hogy ne engedjen be több közönséget, mert a hajón nagy az ijedelem az esetleg bekövetkezhető szerencsétlenségtől. A hajós felelet helyett durva szitkokba tört ki s a legbrutálisabb hangon kijelenté, hogy aki fél a hajón lenni: az „szálljon ki a pokolba.” E kifejezésért rendreutasitottam, mire még jobban megvadult s oly orditást vitt véghez, mely az összes hajónlevőket valósággal megdöbbentette. E legujabb botrány fényesen illusztrálja, minő könnyelmüséggel jár el a csavargőzös-vállalat a közönséggel. Semmiféle rendszabályokat - melyek az esetleg bekövetkezhető veszélyt meggátolnák - nem létesit s emellett pokróc goromba hajósszemélyzettel tartja fönn a forgalmat. - A mentőegyesület pedig igen üdvös dolgot cselekedne, ha egy kirendeltségét kényszerzubbonyokkal állandóan készenlétben tartaná az esetleg megvadult hajósok lecsillapitására.

R. Lajos
      (Pesti Hírlap, július 22.)

      Konstantinápoly Budapesten
      Az ezredéves kiállitás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy - mint nálunk is az idén - újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal nehány képben.
      A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasuti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal.
      A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki.
      A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.
      A már említett szigeten vannak elhelyezve James Pain és fia hírneves pyrotechnikus tűzijátékszerei három szilárd anyagból épített raktárban. Ez a sziget a fő szintere a nagy közönség előtt annyira és méltán kedveltté lett fényes tűzijátékoknak, a melyekhez hasonlók Budapesten még aligha voltak láthatók. Ezek a tűzijátékok - noha hetenként 2-3-szor ismétlődnek - folyton változó, érdekesnél érdekesebb látványaikkal olyannyira népszerűekké lettek, hogy a mikor egy-egy újabb előadást hirdetnek, az nap a közönség ezrei lepik el Konstantinápoly területét. A fürge röppentyűk hatalmas lövegei és pompás színváltozatai, a remek tűzképek s meglepő összetételű egyéb mutatványok páratlan gyönyörködéssel kápráztatják a nézők szemeit.
      Bent a telepen érdekes látni való Sadullah és társai konstantinápolyi nagy vállalkozó czégnek Galata-téri keleti bazárja, mely az exotikus népek pazar ízléséről tesz tanuságot. A kézi ipar remekei, perzsa és szmirnai szőnyegek, drága aranyhimzések, az ezüst- és borostyán-ipar termékei dús mennyiségben vannak itt felhalmozva. Majd egy nagyobb pavillonban Mahmud szultánnak ezüstből vert tábori ágya, és a perzsa sah diadalsátra (történeti műemlékek a 16-ik századból) vonják magukra figyelmünket, míg lejebb a «Stambul-utczában» valósággal a régi Stambul zajos élete kaczag a néző elé.
      Tovább haladva dr. Candiani Napoleon velenczei üveggyárába érünk, a hol szebbnél-szebb üveg- és mozaiktárgyak készülnek a közönség szemeláttára.
      Innét a Janitsár-térre lépünk. Ez Konstantinápolynak legszebb része, a hol, valamint a Galata-téren is, nyílt színen változó ének- és zeneelőadások vagy látványos mutatványok tartatnak. Közreműködnek ebben a 28 tagból álló olasz szerenade, villamos- és spanyol tánczosnők és Martin mester gyönyörű élőképei. Ugyancsak a Janitsár-tér egyik pavillonjában van az énekes török kávéház, café chantant turc, a hol török énekes- és tánczosnők mutatják be nemzeti tánczaikat gazdag keleti öltözetekben.
      Egyik legérdekesebb látványossága Konstantinápolynak a Lapini testvérek szoborkiállítása, a melyben a leghírnevesebb olasz szobrászoknak karrarai márványból készült remek szoborműveit árulják.
      Azonkivül nagyon kellemes szórakozás itt a tevén és kairói szamáron való nyargalás, a mi sok vidám jelenettel mulattatja a közönséget. Ezt is Sadullah és társa honosította meg Konstantinápolyban. Igen érdekes a csolnakázás a török kaikokon, [77] a melyeket egyenesen az igazi Konstantinápolyból hozattak ide. Igazán káprázatos látvány, mikor ezek a fénytengerben úszó tavat ellepik.
      Két érdekes újabb látványossággal is gazdagodott Konstantinápoly legutóbb:
      Egyik az uszó szinpad, a mely az Adriai tengernek egy sziklabarlangját ábrázolja, a hol pajkos syrenek és vizi tündérek káprázatos játékot űznek. Fénypontja ennek «Iris, az Adria tündére» czímű előadása.
      A másik és kétségkivül legérdekesebb ujság a most elkészült új szinházépület, «Frascati» a mely már feltünő arányaival is nagy hatást tesz, s a mely minden tekintetben kitünő és czélirányos berendezésével, különösen a fővárosban páratlan nagyságú nézőterével minden várakozást kielégít. Jelenleg egy franczia társulat tart benne előadásokat.
      Egy szóval Konstantinápolyban már most is elegendő szórakozást talál a látogató, de az ősz folyamán, s még inkább a jövő évben, a mikor majd az új híd és az onnét Konstantinápolyba vezető villamos vasúti összeköttetés által a közlekedés sokkal könnyebb és gyorsabb lesz, mint ma, bizvást elmondhatjuk, hogy fővárosunknak nem csupán kiegészítő része, hanem kétségkivűl egyik legkellemesebb szórakozó helye lesz ez az új Konstantinápoly.
      Konstantinápoly mind tágas területénél, mind pedig a Duna ottani széles és zárt medenczéjénél fogva nagyon alkalmas ünnepélyek rendezésére. Ezt a Nemzeti Szalon meg is kezdte augusztus 19-ikén este, fényes jelmezes felvonulással. Nagy közönség lepte el a kies helyet, s így jelentékeny összeg jutott mind a Nemzeti Szalonnak, mind a hírlapirók nyugdijintézetének. A festők sok leleményt és tarkaságot fejtettek ki. Az ünnepély főrésze II. Rákóczi Ferencznek az igazi Konstantinápolyba történt megérkezését és fogadtatását tüntette föl. Volt ezenkivül egyéb szórakozás is. A partot esti 8 órakor már egészen ellepte a közönség, hogy Rákóczi megérkezését lássa. Taraczkdurrogások közepette indult meg a bengáli és villamfénynyel megvilágított hajóraj, a melyen II. Rákóczi Ferencz, Bercsényi Miklós és kisérete a tavon átkelt. A tó közepén kis gloriette [78] volt elhelyezve, a melyben a katonai zenekar a Rákóczi-indulót huzta. Közben rakétákat bocsátottak fel és az egész felvonulás páratlanul szép látványosságot nyujtott. A kikötőnél török lovastisztek, régi kurucz dalokat fujó török kürtösök, török zászlósok, török pasa és török tisztek fogadták Rákóczit, a ki lóháton csatlakozott a menethez, a mely körüljárva az utczákat, végül a janicsár-téren felállított magaslathoz ért, a hol a nagyvezir (Vastagh György festőművész) [79] fogadta a tarka csoportot. Rákóczi tiszteletére aztán fényes ünnepély folyt, a melyen ballet és dalárda is működött közre.

Angyal Gábor
      (Vasárnapi Újság, 36. szám)

      - Konstantinápoly csődben. A millenniumi kiállitást ünneplő főváros egyik nagyobb látványossága, a „Konstantinápoly Budapesten” végleg beadta a kulcsot s ma már egy látványossággal kevesebb van a fő- és székvárosban. A Lágymányoson, ahol eddig villamos lámpák s apró mécsesek ezrei pazarul szórták a világosságot, ahol vendéglők és más mulatóhelyek csábitották a közönséget, ahol vig muzsikaszó hangzott s ahol nagy tüzijátékok ragyogása hizlalta a szemeket, immár minden csöndes és elhagyatott. Az éjszaka épen oly sötét, mint más elárvult helyen s az épületek épen oly lakatlanok mint a pusztulásnak indult régi várak, azzal a különbséggel, hogy a bagoly még nem huhog bennök. A nagy reménységek között megnyitott mulatóhely, amelynek az első időben előkelő közönsége volt, oda jutott, ahova a könnyelmü és számitani nem tudó kalmárok jutnak, a csődbe. A kisebb hitelezők az utóbbi időben, mikor már szó sem lehetett arról, hogy Konstantinápolynak nagyobb bevételei lehetnek, erősen a sarkukra álltak és egymásután inditották a pöröket, meg vezették a végrehajtásokat, amik azután maguk után vonták a most bekövetkezett teljes bukást, amit megakadályozni immár nem lehetett, dacára annak, hogy a legnagyobb hitelezők hajlandók voltak moratóriumot adni. A vállalat bukásában sok minden ok közrejátszott s ezek között aligha volt utolsó az egész nyáron uralkodó kedvezőtlen időjárás s a közlekedés gyarlósága. De talán több is volt a mulatóhely, mint amennyire szükség volt, mert hát a közönségnek a fővárosba való özönlése sem öltött oly arányt, mint azt a reménykedők hitték. A kiállitás megnyitása előtt majdnem általános volt az a hit, hogy az ország lakossága a sok külföldivel idehozza a pénzét, s hogy ily körülmények között minden vállalkozó meggazdagszik. A publikum erszényére azután annyian pályáztak, hogy a csalódásnak be kellett következnie. A nagy haszonra számitó és nagyobb tőkével dolgozó vállalatok között az első bukás szomoru dicsősége a Konstantinápoly Budapesten részvénytársaságnak jutott, amelynek nagy veszteségei vannak. Értesülésünk szerint a részvényesek teljesen elvesztik pénzüket, azonkivül pedig erősen károsodnak a hitelezők is, akiknek a csőd elrendelésében aligha lesz hasznuk. Ám ha a részvényesek és a hitelezők bicskája beletörött is a vállalatba és a bizalomba, igen valószinünek látszik az, hogy Konstantinápoly mégis megmarad. A nagyobb hitelezők közül néhányan hajlandók átvenni és tovább is föntartani, ami igen helyes dolog lesz, mert az kétségtelen, hogy fővárosunk e szép és eredeti látványossága megérdemli a fönmaradást s az életet, amelyben eddig aligha volt része, mert tengődésből állott. Ami pedig a csődöt illeti, arról a törvényszék igy számol be: „Konstantinápoly Budapesten részvénytársaság, budapesti bejegyzett cég ellen (telepe I. ker. Lágymányos) a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknek f. é. október hó 1-ső napján 91598. szám alatt kelt végzésével a csőd megnyittatott.” Csődbiztos: Ney Aladár, kir. itélőtáblai biró, tömeggondnok dr. Karácsonyi Lipót, helyettese dr. Zubriczky József. A követelések bejelentése 1896. november 10-ik napja, a fölszámolási tárgyalás december 10, a csődválasztmány megválasztása pedig december 12-én megy végbe." - Ez a halotti jelentés, amelynek a végére azonban odatehető ez a szó is: Föltámadunk.
      (Pesti Hírlap, október 2.)

      - Feljelentés Konstantinápoly ellen. A Lágymányosan épült Konstantinápoly igazgatósága ellen Vareille Teofil, az a bordeauxi franczia, ki a mulatóhely területén a «petit chevaux» [80] játékot akarta meghonositani ma bünügyi feljelentést adott be.
      Az igazgatóság és Vareille közt augusztus 1-én szerződés jött létre, még pedig akként, hogy az utóbbi öt évre, amennyire Konstantinápoly koncesszióval birt, 150.000 frankot fizet. Ez a megállapodás természetesen csak akkor jött létre, mikor az igazgatóság biztositotta a francziát, hogy a szerencsejáték ellen a hatóságoknak nem lesz kifogása. Ezt azzal tették előtte plauzibilissé, hogy az igazgatóság egyik tagja Pázmándy Dénes orsz. képviselő már ki is eszközölte a belügyminisztertől az engedélyt. Ily körülmények közt Vareille lefizetett a bérösszeg első részlete fejében 50.000 frankot egy váltóval, melyet az igazgatóság Bordeauxban, a budapesti kereskedelmi bank közvetitésével pénzzé tett. Alighogy ez megtörtént, Konstantinápoly területén megindult a petit-chevaux játék, de már másnap este Gyalokay rendőrtanácsos szétugrasztotta a bankot, mely egy nagy teremben ütötte fel tanyáját. Persze a játék megtiltása szembeállitotta egymással a vállalat igazgatóságát és Vareillt, a ki visszakövetelte az 50.000 frtját s egyéb károkat is számitott fel. Az igazgatóság arra hivatkozott, hogy mindennek maga Vareille az oka, mert még nem lett volna szabad megkezdenie a játékot, hanem várhatott volna még két-három napig, a mikorra megkapták volna a miniszternek előbb csak szóban adott engedélyét irásban is. Végre is a felek kiegyeztek ugy, hogy Konstantinápoly igazgatósága fizet a francziának 30.000 frtot. És épen ezen mult, hogy a dolog büntető biróság elé került. Az igazgatóság ugyanis nem fizetett, hanem csődbe ment, s most abban a nézetben van, hogy Vareille nem beszélhet csalásról már azért sem, mert a mikor a 30.000 frtban kiegyezett, hitelezővé vált s mint ilyen, követeléssel bir a csődtömeg ellen. Vareille panasza tekintetében a kir. ügyészség legközelebb terjeszt inditványt a törvényszék elé.
      (Fővárosi Lapok, október 18.)

      - Konstantinápoly redivivus. A Gellérthegy tövében fekvő szép nyári mulatóhely, a Konstantinápoly, ugylátszik, ismét föléled. Ma ugyanis a hitelezők tekintélyes része értekezletet tartott, amelyen megállapodott ama módozatokban amelyek szerint e mulatóhelyet ujból megnyitni lehetne.
      (Pesti Hírlap, október 25.)

      64. A lágymányosi holt Duna-ág szigetén Somossy Károly-létesítette mulatóhely.
      65. Füvesített teniszpálya.
      66. Kivilágítás.
      67. Úszó színpad.
      68. Hat- vagy háromnyolcados ütemű, tüzes nápolyi tánc.
      69. Konstantinápolyban, a mai Isztambulban található.
      70. Olasz népi stílusú ének.
      71. Cigányzenész (1858-1903), népdalköltő, népszínműíró.
      72. Politikus (1849-1925). Ő vezette Budapest lóvasútjának villamosítását. 1905-06 között kereskedelmi miniszter.
      73. Bankár (1852-1921). A pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója (1881-től), majd elnöke, képviselő (1893-tól), főrendiházi tag (1905-től).
      74. Közgazdász, politikus (1842-1925). Az MTA igazgatósági tagja.
      75. Építész (1850-1927), jelentős munkája Deák Ferenc síremléke (1884-87), Erzsébet királynő emlékműve (1902) és a Kossuth-mauzóleum (1907).
      76. Festő és grafikus (1859-1940). Arcképeket, életképeket festett, plakátokat rajzolt.
      77. Török evezőscsónak.
      78. Dombon, magaslaton álló kerti ház, lugas, kilátó.
      79. Festő (1834-1922). Elsősorban arckép-festészettel foglalkozott. Freskót festett az Operaház számára.
      80. Hazárd kártyajáték.


EPA Budapesti Negyed 11. (1996/1)Léggömb < > Ezeréves évforduló