ERDÉSZETI LAPOK
az országos erdészeti egyesület
KÖZLÖNYE
£RDÓ- és földbirtokosok, erdészeti ügyekkel foglalkozók
és erdőtisztek számára
Szerkeszti
BUND KÁROLY,
egyheti titkár. ^ ^^
__X5Z__
1918. év. I—XXIV. FÜZET. LVII-ik évfolyam.
Megjelenik minden hónap I5-ik napján.
Ára egy évre azok számára, kik az Országos Erdészeti Egyesületnek nem
tagjai,
24
k- Az egylet azon alapító tagjainak, kik legalább 300 koronát
alapítottak, ingyen jár, mig azoknak, kik ezen összegnél kevesebbet
alapítottak, az illető alapítványi kamat beküldése mellett, ára
10
k.
Rendes tagoknak a 20 k évidij fejében szintén ingyen küldetik meg.
Az Országos Erdészeti Egyesület időközönkint megjelenő közérdekű kiad-
ványai (népszerű erdészeti ismeretek tára stb.), valamint a hirdetések
(állandó melléklet) és az időközönkint a laphoz fűzött, műnyomópapíron
készült képek az előfizetési ár fejében a lappal ingyen küldetnek meg.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
BUDAPEST, V., Alkotmány-utcza 6. szám
(Telefon: 37—22)
A lapnak legkésőbb minden hónap 5. és 20. napjáig a t. egyesületi tagok vagy
előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel „reclamatio" teendő
"Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. nyomása. Budapest, Üllői-ut 25


TARTALOM.
/. Czikkek.
Oldal
Butid Károly: Az idei bükkmakktermés értékesítése ___ XVII. 3t>3
Károlyi Árpád: Az erdészeti tudományok módszerei és
problémái ... _.................... .-......... III—IV. 47
— Az erdészeti tudományok módszerei és problémái
(Válasz Rónai György „A tudományos kutatások
módszereiről" czimü czikkéhez).-. ... ........ XIII—XIV. 251
Matusovits Péter: Síksági tölgyeseink pusztulása .__ ... V—VI. 114
Pető János: A hadikincstár által az erdészetnek átenged-
hető szállítóeszközök ... _____.......______ ... ...
 XIII—XIV. 2:8
Pech Kálmán: Erdőbirtokosságaink ügyviteléről ______ XIX—XX. 481
Rochlitz Dezső: Erdészeti jogelveinkről ...________... XVIII. 369
Rónai György: A tudományos kutatások módszereiről VII—VIII. 153
Rólli Gyula : Főiskolánk székhelyének kérdése ... .... ... VII—VIII. 135
A fakivitelnek, n1 int a valutajavitás eszközének kérdéséhez IX—X. 184
A helyzet _____.........................._. ._....... XXI-XX1I. 510
Az erdőbirtokosok központi szövetsége és a fa irányárai
Ausztriában......._................._....... III—IV. 88
Az uj adónovelki erdészen' vonatkozásai ... ... ... .... ... XV—XVI. 312
Kamitzi Hoffmann Antalf ...________.....- _________ XV—XVI. 313
Káinoki Bedő Albert dr. 1839—1918. f — -.......... XXI—XXII. 505
Kócsy János f - -.....- -.....-.....- -....... V—VI. 124-
M:t várunk az uj erdőtörvénytől ... ... — — ... — ... IX—X. 179
Napi kérdések. (A béke. — A Fakiviteli illetékek. — A
vasúti tarifák ujabb emelése. — A katonai anyagok
felosztása. — A gazdasági kamarák. — A járási erdő-
őrök ügye. — A „Kárpátok lakói"-nak kivánságai)
 V VI. 109
Napi kérdések. (Adójavaslatok. — A román békekötés
erdőgazdasági vonatkozása1. — Erdészeti közép-
iskola? — A leszerelé;i anyagok árubabocsátása. —
Vasúti tarifaemelés. — bányaiak?) ,___________
 .< —XII.

ÍV
Oldal
Napi kérdések. (Az erdészeti szakiskola. — A főiskola
kérdése. — Az államvasuti tarifaemelés. — A ható-
sági kényszertermelés után a fahasználat hatósági
korlátozása. — A fa maximális árai) ._....... ... XV—XVI. 301
Podhradszky András t - ______ -.............._____ VII—VIII. 163
Törzs Kálmán f _____......- -.....- _______________ XV-XVI. 316
//. Egyesületi közlemények.
Titkári jelentés... ... ... ______.......-.........— — I—II. 1
Az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmányá-
nak üléseiről felvett jegyzőkönyvek:
az 1917. évi deczember hó 11-én tartott ülésről ... I —II. 6
az 1918. évi április hó 5-én tartott ülésről ... ... IX—X. 193
az 1918. évi június hó 15-én tartott ülésről...... XIII—XIV. 263
az 1918. évi október hó 21-én tartott rendkívüli
ülésről ... .................................. XXI—XXII. 512
az 1918. évi október hó 30-án tartott ülésről ... XX11I—XXIV. 525
Az Országos Erdészeti Egyesület közgyűléseiről felvett
jegyzőkönyvek:
az 1917. évi deczember hó 12-én tartott köz-
gyűlésről ... ............ ._...................
 1—II. 18
A Wagner-Károly-alapra befolyt adományok:
I—II. 29, III—IV. 97, V-VI. 123, VII—VIII. 172,
IX—X. 201...............................- XI—XII. 236
Az I. Ferencz-József-alapra befolyt adományok:
I—II. 31, III—IV. 97, V—VI. 122, VII—VIII. 166,
IX-X. 203, XI—XII. 236. XV—XVI. 319,
XIX—XX. 495, XXI-XXII. 517 _________ _..... XXlII-XXIV. 540
Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál teljesített
befizetések:
I—II. 42, III—IV. 104, V-VI. 132, VII-VIII. 176,
IX—X. 212, XI—XII. 247, XIK-XtV. 299,
XV—XVI. 358, XVIII. 478, XIX—XX. 502,
XXI-XXII. 523 _____....._______...........- XXIII-XXIV. 542
Az Erdészeti Zsebnaptár elfogyott — .........._. ... ... VII—VIII 172
Pályázat a dr. Bedő-Albert-alapitvány ösztöndíjára:
XIII—XIV. 282 ________............. ... ...... XV-XVI. 317
Pályázat a báró Bánffy-Dezső-alapitvány ösztöndijára:
XIII-XIV. 283..........____............. XV-XVI. 318
Felhívás az Országos Erdészeti Egyesület segélyalapit-
ványaiból kiosztandó segélyek ügyében _____... XIX—XX. 490
Meghívó az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlésére XXI—XXII. 511

V
Oldal
Helyreigazítás .......______..........______........ XXI-XXII. 514
Kérelem .......______........_______........_____ XXIII-XXIV. 523
Kérelem az Ország erdőbirtokosaihoz............... ... XXIII—XXIV. 524
Értesítés .......................................... XX1I1-XXIV. 524
///. Irodalom.
Könyvismertetések IX—X. 197......................... XXI-XXII. 51S
Magyarország közgazdasága 1917-ben... ... ............ XIX—XX. 498
IV. Fakereskedelem.
Faárverések eredményei: III--IV. 90, V—VI. 119 ______ XI—Xíf; 221
A tiszamenti kincstári fenyőfa felosztása az alföldi gőz-
fiirészek között .............____....._______
 IX—X. 192
V. Hivatalos közlemények.
Felhívás a tavaszi erdészeti államvizsga tárgyában ... ... I— II. 32
Hivatalos közlemény elveszett erdőőri szakvizsgabizo-
nyitvány tárgyában I—II. 33, IX-X. 203, XIII—
XIV. 295 __...................._...... ... ... XXI-XXII. 515
Felhívás gyermeknevelési segélyek ügyében _........... XI—XII. 228
Hirdetmény állami erdei facsemeték adományozása tár-
gyában _________.........______ _............-
 XI— XII. 230
Pályázati hirdetés az 1918. év őszén megnyíló vadász-
erdei m. kir. erdészeti szakiskola tanulóinak fel-
vétele tárgyában......... ... ______ ______ ______
 XIII—XIV. 2S4
Pályázati hirdetés a m. kir. erdőőri és vadőri iskolák
tanulóinak felvétele ügyében _________ ... ...__ XIII—XIV. 287
Felhívás csalángyüjtésre............................ XIII—XIV. 289
Hirdetmény az őszi erdészeti államvizsga tárgyában XV—
XVI. 320 ...________....._____________ ______ XIX-XX. 493
VI. Különfélék.
Halálozások I—II. 33, III—IV. 99, V—VI. 126, VII—VIII.
167, IX—X. 198, XI-XII. 232, XIII-XIV. 291,
XV—XVI. 3?.l, XIX—XX. 494, XXI-XXII. 516 XXIII—XXIV. 540
Hirek hadbavonult erdőtisztekről I—II. 34, III—IV. 100,
IX—X. 198, XIII—XIV. 291, XVIII. 471, XIX—XX.
495..................________................ XXI-XXII. 518
Gazdátlan tagsági díj és alapítványi kamat III—IV. 98 V—VI. 126
Változás a földmivelésügyi minisztérium vezetésében ... III—IV. 99
Ingatlanforgalmi bizottságok............ ._......... III—IV. 101

VI
Oldal
Burgonya fatermelő üzemek részére ... ... — ... --
III—IV.
102
Katonai kitüntetések és kinevezések V—VI. 126------ ...
VII—VIII.
167
Magas tőárak az alföldi erdőkben ... — ... ... ... ... —
V-VI.
126
A cserkéreg ára Németországban ... ... ... — ... ... —
V-VI.
128
Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság tagjai------
V-VI.
128
Erdőgondnoksági székhely változása V—VI. 129 ------
XI—XII.
234
Kiviteli tilalom bükk- és tölgymakkra------------------
V—VI.
129
Értesítés lótáp megvizsgálása tárgyában .... ...--------
V-VI.
129
VII—VIII.
167
Az erdészeti államvizsga-bizottság uj tagjai ------------
VII —VIII.
168
A tavaszi erdészeti államvizsga... ... ... — ... — ......
VII—VIII.
168
Kiss Ferencz felolvasása a szegedi Dugonics-Társaságban
VII—VIII.
168
VII—VIII.
168
Az erdei üzemek ipari kifejlesztése ------------ ------
VII—VIII.
168
Megjegyzések a „Síksági tölgyeseink pusztulása" czimü
VII—VIII.
169
Bevonult főiskolai hallgatók sérelme --------------- -•
VII—VIII.
171
VII—VIII.
171
Adományok a Mensa Academica javára VII—VIII. 171,
XXIII—XXIV
541
Személyi hírek 1X-X. 198, XI—XII. 232, XV-XVI. 321,
XVIII.
471
Az erdészeti műszaki dijnoki évek beszámításának végleges
IX-X.
199
Válasz a „Megjegyzések a síksági tölgyeseink pusztulása"
IX-X.
199
IX—X.
201
Fekete-Blatlny növényföldrajzi műve a Természettudo-
IX—X.
203
Megszünt közalapítványi erdőgondnokság ... ... ... —
IX-X.
203
Gyógykezelési kedvezmény Pöstyénben XI—XII. 233 ...
XIII-XIV.
295
A margitszigeti hadikiállitás— ... ... ... —-----— ---
XI—XII.
233
Fenyőlomb, mint állati takarmány------ ------ ...... --
XI—XII.
234
Kurzusok katonák részére az erdészeti főiskolán---------
XI—XII.
234
XI XII.
235
XI—XII.
235
XI-XII.
237
A fenyőfák vörösredvesedéséről------ ... ... — ...
XI—XII.
237
XI-XII.
238
A Magyar Fakereskedők és Faiparosok Országos Egye-
sületének 25 éves jubileuma ... ... ------------ —
XIII—XIV.
291
Középfokú erdészeti szakoktatás szervezése ------------
XIII-XIV.
292
XIII-XIV.
294
A Faértékesitő Hivatal uj czinie .----------------- —
XIII-XIV.
29 t
XIII-XIV.
294

VII
Oldal
Alapítványi helyek siketnémák részére_____........... XIII — XIV. 295
Hivatalos intézkedés erdei legeltetés, fűnyerés és lomb-
takarmányszedés tárgyában ... ... ... . .- — XIII-XIV. 295
Hősi halál... ... ..........- ... ... ... ______ XV-XVI. 321
A selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskola rektor-
választó ülése ... ... ... ... ... ... — ... ... . - —
 XV—XVI. 321
Segédtanerők a selmeczi főiskolán------••„.......... ... XV—XVI. 321
Albánia és Montenegró erdeinek tanulmányozása ------ XV—XVI. 323
A főiskola hadikurzusairól ... ------ ,., ------ ... ... ... XVIII. 471
Erdőmérnökhallgatók gyakorlati kirándulása... ... ... ... XVIII. 474
A bükk- és tölgymakkgyüjtési akczió ... ... ... ... ... ... XVIII. 475
A szilfák vessző-üszkösödéséről. . ... . . _. ... ... ... ... XVIII. 475
A vadgesztenye zár alá helyezése .......... — — ... ._ XVIII. 4/6
A leszerelési anyagok értékesítése .... ... ... ... ... ... ... XIX—XX. 496
Borsod—Qömör—Heves megyék Erdészeti Egyesületének
választmányi ülése........ ... ... ... ... ... ... ... XIX—XX. 497
Értesítés a „.Magyar Erdészeti Jog" czimü munka meg-
jelenéséről ... ... ... ... ... ..........-.
 XIX—XX. 498
Nagyidai Kossányi Róbert f ... ... ... ... .... ... — ... XXI—XXII. 515
Az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlése... ... ... XXIII—XXIV. 53S
Az 1919. évi Erdészeti Zsebnaptár.......... ... __________ XXIII-XXIV. 541
VII. Változások és kitüntetések az erdészeti szolgálat köréből.
I—II. 35, iii—iv- 102, V-VI. 130, VII-VI1Í. 172, IX—
X. 204, XI—XII. 239, XIII-XIV. 296, XV—XVI.
324, XVIII. 477, XIX—XX. 499, XXI-XXII. 518 XXIII-XXIV. 541
VIII. Erdészeti Rendeletek Tára.
Az államerdészeti tisztviselői; gyermekeinek nevelését segélyző alap intéző-
bizottságának üléseiről felvett jegyzőkönyvek:
az 1917. évi december hó 11-én tartott ülés jegyzőkönyve I — II. 36
az 1918. évi március hó 13-áu tartott ülés jegyzőkönyve XI—XII. 240
244 1918/II/B/l. F. M. a biai vadőri szakiskolát végzett
rokkantaknak vadőri jelvényekkel való ellátása és
ezen szakiskol i működésének beszüntetése tárgyában VII—VIII. 175
35666,1918/1/A/3. F. M, a./. 1883 — 1898. években erdészei
műszaki dijnoki minőségben teljesített szolgálatnak
a nyugdíjba való mikénti beszámítása tárgyában IX—X. ■ 205
36S20/1918/Í/B. F. M. a fanemek megválasztásáról, erdő-
telepilések és felújítások esetében ... ... ... ... ___
 IX—X. 206

VIII
Oldal
31318/1918/I/B/4. F. M. a felszaporodott erdősítési hátra-
lékok minél előbbi megszüntetése tárgyában ... ... IX—X. 209
2095.1918. m. E. sz. rendelet a fenyő- és tölgykéregért
követelhető legmagasabb árakról......._____... XI—XII. 245
23091/1918/V/A. F. M. sz. körrendelet az erdőmérnökök-
nek a vízjogi törvény 161. §-ában emiitett műszaki
munkálatokra való jogosultsága tárgyában ______ XIII—XIV. 297
3296/1918. M. E. sz. rendelet az erdőkre vonatkozó jog-
szabályok kiegészítéséről ...______ ... ___......... XV—XVI. 326
143800/1918. F. M. sz. rendelet az erdőkre vonatkozó jog-
szabályok kiegészítéséről szóló kormányrendelet
végrehajtásáról ______ ........................ XV—XVI. 329
3368 1918. M. E. sz. rendelet a fatermékek ármegállapí-
tásáról (faárak maximálásáról) ... ... ... ... ... ... XV—XVI. 334
3418/1918. M. E. sz. rendelet a bükk-és tölgymakktermés
záralávételéről és forgalmának szabályozásáról ... XV—XVI. 350
109069/1918. F. M. sz. rendelet a bükk- és tölgymakkéit
követelhető legmagasabb ár megállapításáról___ ... XV—XVI. 353
1357/1918. F. M. sz. körrendelet az erdőkincstári vadász-
területeken bárczavá'.tás alapján gyakorolható vadá-
szat dijainak módosítása tárgyában ... ... ... ... XV—XVI. 354
1746/191S. F. M. sz. körrendelet a ragadozó és kártékony
vadnak méreggel való irtására idejekorán meg-
adandó hatósági engedélyek tárgyában ... — ...
 XV-XVI. 355
176411/1918. F. M. sz. körrendelet erdősítési czélokra
szolgáló vetőmakk szállítási igazolványok tárgyában XIX—XX. 501
145953/1918. F. M. sz. rendelet az erdészeti államvizsgá-
lati bizonyítványok, illetőleg oklevelek minősítő
hatályának megállapítása tárgyában ... ... ... ... XXI—XXII. 520
4904 1918. M. E. sz. rendelet a nagyvad által okozott
mezőgazdasági károk megtérítése tárgyában ___ ... XXI—XXII. 520-
5034,1918. M. E. sz. rendelet a faértékesitő hivatalra
vonatkozó rendeletek módosítása tárgyában ------ XXI—XXII. 521
c>* c>?

1918. JANUÁR 15.
ERDÉSZETI LAPOK
- az Országos Erdészeti EoyesOlet -
LVII. ÍÍP. 
KÖZLÖNYE
1-2- FÜZET.
KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET
- Szerkeszti : -
bund károly
Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. fi Előfizetési dij egy évre 20 korona
Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapító tagjai, kik legalább 300 K alapítványt tettek, vala-
mint a rendes tagok is 20 K évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapító
tagok, kik 300 K-nál kevesebbet alapítottak, 10 K kedvezményes árért járathatják.
Szerkesztősén és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-uteza 6. az. II. em,
•» A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek. »
_(Telefon
: 37—22.)_
^9
EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK.
I.
Titkári jelentés.
Az Országos Erdészeti Eg-yestllet 1917. évi közgyűlésén előadta:
BUND KÁROLY titkár.
Tisztelt Közgyűlés!
Legulóbbi beszámolóm óta eltelt esztendőben még mindig
fennállottak azok a rendkívüli körülmények, amelyekkel a hazai
erdőgazdaság immár negyedik éve megküzdeni kénytelen. S ha
mult évi jelentésemben azt állapíthattam meg, hogy erdőgazdasá-
gunk nagy mértékben alkalmazkodott ezekhez a nehéz viszonyok-
hoz, ma inkább azt kell hangsúlyoznom, hogy az erdőgazdaságban
a munkás- és fuvarerőhiány, a munkások élelmezésének és ruházásá-
nak, az állatok takarmányozásának igen nagy nehézségei mindinkább
érezhetővé válnak, úgy hogy az erdei termelés folytatása hova-
tovább nagyobb akadályokba ütközik s a hadsereg és a belföld
szükségletének szűkös fedezését biztosító mértéket ugyan még
megüti, de azokat a feleslegeket, amelyek kivitelétől valutánk

javulását várjuk, előreláthatóan csak jobb viszonyok bekövetkeztekor
fogja előállíthatni, holott a hazafias kötelességérzeten kivül az elér-
hető magas eladási árak is ösztökélnek a fatermelésre.
A fenforgó rendkívüli viszonyok a kormányt arra indították,
hogy az erdei termelés és az erdei termékek forgalmának szabad-
ságába messzemenően belenyúljon és pedig egyfelől a fa forgalmá-
nak szállítási igazolványokhoz való kötése és közszállitásoknál
irányadó árak megszabása, másfelől a fatermelés kényszerének ki-
mondása által, melynek értelmében a kormány közszükségleti
czélokra minden birtokost erdeje vágásra érett faállományának
kihasználására kötelezhet s a fahasználatot szükség esetén a törvény-
hatóság első tisztviselője utján foganatosíttathatja a birtokos költségén.
Ez az utóbbi kormányrendelet több tekintetben súlyos aggá-
lyokra adv'án okot, egyesületünk felirt a kormányhoz, hogy a
kormány, ha már ily kényszertermelés szüksége valahol felmerülne,
annak végrehajtását ne az erre teljesen illetéktelen alispánokra,
hanem erdészeti közegeire bizza, kik a termelés gazdaságos és
kíméletes végrehajtására biztosítékot nyújthatnak, s hogy továbbá
a birtokos kártalanításának körülményeit közelebbről jelölje meg.
Ily biztosítékok nélkül a katonai munkásosztagokkal végzett nyers
termelés ugy erdeinkre általában, mint az erdőbirtokosokra külön-
legesen szükségtelen és elkerülhető veszélyeket rejt magában.
Foglalkozott igazgató-választmányunk a békés állapotra való
átmenet kérdéseivel is, s ezen a téren nevezetesen a hadsereg
szolgálatában álló számos szállító eszköznek az erdőgazdaság
részére leendő átengedését és a leszerelés alkalmával az erdészeti
személyzet és az erdei munkások mielőbbi hazabocsátását jelölte
meg annak feltételéül, hogy az erdei termelés ne csak rendbe
jöjjön, hanem azoknak a fokozott igényeknek is megfeleljen,
.amelyek az ország gazdasági rekonstrukcziója terén reá várnak.
A jövő gazdasági alakulására vonatkoznak azok a kívánalmaink
is, amelyeket az uj autonóm vámtarifa és jövőben kötendő vám-
és kereskedelmi szerződésekre vonatkozóan nyilvánítottunk. Ebben
a tekintetben érintkezésben állottunk az osztrák birodalmi erdészeti
egyesülettel s örömmel jelenthetem, hogy minden lényeges pontra
nézve egyező véleményre jutottunk, amelyet a kormánynyal
közöltünk.

Résztvett egyesületünk az ország műszaki kara által Ő Felsége
képviselője jelenlétében tartott ünnepélyes mérnökgyülésen s régebbi
állásfoglalásához képest csatlakozott ahhoz az óhajhoz, hogy a
mérnöki rendtartás mielőbb törvényhozási uton szabályoztassék.
Ebben a tekintetben már módunkban is állt egy törvénytervezettel
foglalkozni; véleményünkben az erdőmérnöki kar minden jogos
kívánságát, különleges viszonyainak figyelembevételét biztosítani
igyekeztünk.
A magyar erdőgazdaság történetében határkövet jelenthet az
a körülmény, hogy a földmivelésügyi miniszter ur egy uj erdő-
törvény tervezetét küldötte meg egyesületünknek véleménynyil-
vánítás czéljából. A terjedelmes tervezet jelenleg egy szélesebb körű
bizottság tagjainál van tanulmányozás végett, kiknek az ügy alapos
átvitatása végett szükséges 12—14 napra leendő összehívása ma
— sajnos — nagy nehézségekbe ütközik, holott felette kívánatos,
hogy ehhez a törvénytervezethez, amely arra hivatott, hogy ujabb
félszázadra szabjon irányt és keretet a magyar erdészetnek, a
gyakorlati élet képviselői minél behatóbban hozzászólhassanak.
Ebben a fontos kérdésben tehát az egyesület állásfoglalása
még a jövő feladata.
Igazgató-választmányunk tegnapi ülésében oly kérdésben hozott
ujabb határozatot, amely már ismételten foglalkoztatta egyesüle-
tünket. A bányászati és erdészeti főisko'a t tnári kara ugyanis emlék-
irat alakjában újból felvetette az erdészeti főiskolai oktatás szék-
helyének régóta vajúdó kérdését. Állásfoglalása alternatív: az erdészeti
felső oktatást önálló fakultásként a budapesti József-műegyetem
vagy a pozsonyi tudományegyetem kereteibe óhajtja illeszteni.
Igazgató-választmányunk az egyesület régi álláspontjának meg-
felelően örömmel üdvözölte ezt az ujabb, illetékes helyről jött
impulzust arra, hogy erdészeti felső oktatásunk ismert régi hiányai,
amelyek jelenlegi elhelyezésében s a bányászati szakoktatással való
kapcsolatban rejlenek, orvoslást nyerjenek, de Budapestet a válto-
zott viszonyok következtében ma már nem tartja alkalmasnak arra,
hogy az erdészeti főiskola székhelye legyen, hanem a székhely
konkrét megjelölését egyelőre mellőzve, azt tartja szakunk érdekében
állónak, hogy az erdészeti felső szakoktatás az erdőgazdaság fejlődési
irányának megfelelően műegyetemhez, annak egyik önálló fakultása-

4
képen szerveztessék; ugy azonban, hogy az erdőmérnökök képzé-
sére hivatott erdésze i felső szakoktatás tanulmányrendje (tanterve)
az erdészet gazdasági jellegének teljesen megfelelően legyen meg-
állapítva és pedig az oktatás gyakorlati irányzatának minél telje-
sebb érvényre juttatásával.
Az itt emiitett fontos szempontokból, nevezetesen az erdészet
gazdasági jellegének s az erdészeti szakoktatás lehetőségig gyakor-
latias irányzatának szempontjából azt is kívánnunk kell, hogy az
erdészeti felső szakoktatás intézménye olyan helyen létesíttessék,
amelynek környéke a fejlettebb fokú, jól jövedelmező, rendszeres
erdőgazdaság mernél változatosabb feladatainak gyakorlati be-
mutatására alkalmas.
Méltóztassék igazgató- választmányunknak ezt a hosszas
megvitatás és alapos megfontolás után hozott határozatát jóvá-
hagyólag tudomásul venni.
A mult évi közgyűlés Pomarius Alfréd tagtársunknak egy
erdészeti munkadijszabás készítése ügyében tett indítványát az
igazgató-választmánynak adta ki. Erre vonatkozóan tisztelettel
jelentem, hogy az adatgyűjtés nagyjában befejezést nyert, ugy,
hogy közelebbről az erre felkért bizottság már abban a helyzetben
lesz, hogy a díjszabásra vonatkozó javaslatát a választmány elé
terjeszsze.
Áttérve az egyesület belső ügyeire, mindenekelőtt arról a
szerencsére elhárított fenyegető súlyos veszteségről kell megemlé-
keznem mely egyesületünket érhette volna, ha köztiszteletben és
szeretetben álló második alelnökünk, Horváth Sándor min. tanácsos
ur fentartotta volna azt az elhatározását, hogy alelnöki tisztéről
gyengélkedésére való tekintettel visszalép. Örömmel jelentem a
t. közgyűlésnek, hogy az elnök ur ő exczellencziája és a választ-
mánynak küldöttség utján kifejezett kérésére ő méltósága elállott
ettől a szándékától s igy remélhetőleg egészsége helyreálltával
ismét részt fog vehetni az egyesület rég ismert és bevált körül-
tekintéssel való vezetésében.
Az egyesület személyzetében a legutóbbi évben változás állolt
be annyiban, hogy Czillinger János kir. erdőfelügyelő ur, aki közel
tiz éven át látta el teljes elismerésre méltó buzgalommal a segédtitkári

5
állást, változott viszonyai következtében etől a tisztségétől sajná-
latunkra megvált. Hel)ébe Krall János erdőmérnök ur lépett.
Alapitványaink közül különösen az I. Ferencz József nevét
viselő rokkant alapítvány gyarapodott az erdőbirtokosok hálára
kötelező áldozatkészsége következtében örvendetes módon. Hogy
csak a legnagyobb adományokról emlékezzem meg, felemlítem,
hogy Frigyes főherczeg ő cs. és kir. Fensége 20.000, a m. kir.
erdőkincstár ugyancsak 20.003, a m. kir. közalap'tványi uradalmak
10.000, a beszterczei erdőigazgatóság tiz év alatt lefizetendő
40.000 K-val járult annak gyarapításihoz s alig van uradalma az
országnak, amely jelentékeny áldozatot ne hozott volna érdekében,
ugy hogy tőkéje, a jövőben befolyó részleteket figyelembe véve,
a
millió K-t megközelíti.
Ujabb alapitványaink közül a báró Bánffy Dezső ösztöndij-
alapitvány, továbbá a Hirsch Istvánná szül. Kraft Anna és Szantner
Qyula segélyalapok már aktivitásba léptek.
Régebbi alapitványaink közül a Bedő-Albert-alapitvány ösztön-
dijai le vannak foglalva, élvezőik azonban katonai szolgálatot
teljesítvén, kifizetésre nem kerültek.
A Horváth-Sándor-alapitvány jutalomdijának kiadását az igaz-
gató-választmány a rendkívüli viszonyokra való tekintettel ismét
a jövő évre halasztotta.
Segélv alapitványainkból 1916. év végével 85 tagunk özvegyé-
nek 4025 K, 29 erdőtiszti árvának 1538 K és 17 segélyre szorult
tagunknak pedig 2182 K segélyt nyújtottunk.
Egyesületünk vagyona az 1916. év végével, beleértve az alapít-
ványokat, 1,118.216 K 39 f, mely összegben a ház értéke 400.000
K-val szerepel.
Tagjaink létszáma 884 alapító és 1211 rendes tag, ami a mult
évvel szemben 20 taggal való szaporodást jelent. Tagjaink létszámát
tehát a háború következtében csekélyebb jelentkezés és annak
ellenére fentartanunk sikerült, hogy a kérlelhetlen halál is fájdalmas
csorbát ejtett tagjaink sorában.
A harcztéren áldozták életüket a hazáért Bauer Miklós és
Wrba Mihály rendes tagjaink.
Elhunylak azonfelül az alapító tagok sorából: id. Briestyanszky
Endre, Emmericy Oyőző, Erdődy Qyula gróf, Ernuszt Kelemen^

6
Oarlathy Oszkár, Hornig Károly báró, Kelner Valér, Miskolczy
János, Szepesi Tivadar, Szőts Károly, Velics Lajos és Véssey Ferencz;
a rendes tagok sorából: Bartha Ábel, Bauer Miklós, Binder Vilmos,
Campeán János, Dán Elek, Dobi Miklós, Dudutz Károly, Firbász
Adolf, Qlózer László, Halasi László, Heim Károly, Kralovánszky
János, Ráner Sándor, Segercián Vazul, Steiner Mór, Strompf Pál,
tóthi Szabó Sándor, Szilágyi László, Schwabik Ferencz, Tavassy
Lajos, Tölgyes József és Wrba Mihály.
Méltóztassék elhunytuk feletti mély részvétünknek a közgyűlés
jegyzőkönyvében is kifejezést adni.
Végül tisztelettel jelentem, hogy boldogemlékü alelnökünk,
Wagner Károly sirját ebben az évben is kegyeletteljes gondozásban
részesítettük.
II.
Jegyzőkönyv
az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmányának Budapesten
1917. évi deczember hó 11-ón tartott rendes üléséről.
Jelen voltak: Arató Gyula, Balogh Ernő, Eránosz A. János,
Gaul Károly, Hering Samu, Jankó Sándor, Kaán Károly, Kallivoda
Andor, Kársai Károly, gegesi Kiss Ernő, Kovács Gábor, Kozma
István, Krippel Móricz, Muzsnay Géza, Nemes Károly, Osztroluczky
Miklós, Pajer István,
Pech Kálmán, Rochlitz Dezső, Roth Gyula,
Schmidt Károly, Szabó József, Temesváry Béla és Ulreich Gyula
választmányi tagok, Czillinger János és Fekete Zoltán egyesületi
tagok és az egyesület tisztikara.
Távolmaradásukat kimentették: báró Tallián Béla elnök, dr. Bedő
Albert tb. elnök, Horváth Sándor alelnök, Bittner Gusztáv, Bodor
Gyula, Csik Imre, Csupor István, Fischer-Colbrie Emil, Fogassy
Gyula, Gesztes Lajos, Jákói Géza, Kiss Ferencz, nemeskéri Kiss
Pál, Krajcsovits Béla, Laitner Elek, M;kolás Vincze, de Pottere
Gerard, Török Sándor, Tomcsányi Gyula, Vadas Jenő és Wellibil
Károly vál. tagok.
I. Az elnökség távolléte következtében a választmányi tagok
egyhangú kérelmére Osztroluczky Miklós vál. tag foglalja el az
elnöki széket és a jegyzőkönyv hitelesítésére Kovács Gábor és
Schmidt Károly vál. tagokat kéri fel.

7
II. Titkár örömmel jelenti, hogy Horváth Sándor II. alelnök,
engedve a küldöttségileg kifejezett óhajnak, lemondását visszavonta.
Az igazgató-választmány örömmel veszi tudomásul.
III. A pénztár állásáról a titkár a következő jelentést terjeszti elő:
az egyesület bevétele az év elejétől^ ______... 274.Ö31 K 39 f
kiadása ugyanezen idő alatt ... ...______... 184.837 K 20 f.
Rendkívüli befizetések czimén befolyt a legutóbbi választmányi
ülés óta:
alapítványi kötvények törlesztésére ... ... __. 360 K — f
uj készpénzalapitványokként ._. ... ... ... ... ... 1200 » — f
régebbi alapítványok kiegészítésére ... ______ 180 „ — f
a Hirsch Istvánná sz. Kraft Anna-alapitványra ... 20.000 „ — f
a Wagner Károly-alapra újévi üdvözletek meg-
váltása czimén ___ ... ______...___.__ ... ... 1.499 » —
 f
az I. Ferencz József- (rokkant-) alapra .... ___ ... 28.708 K 84 f,
mely utóbbi összegből 20.000 K Frigyes főherczeg ő fensége
adománya.
Jelenti továbbá a titkár, hogy a VII. hadikölcsönre az egyesület
az alapítványok és a letét készpénzkészletei terhére 100.000 K-t
jegyzett.
A „Hirsch Istvánná sz. Kraft Anna segélyalapitvány" tőkéje
készpénzben befolyván, az egyesület hozzájárult ahhoz, hogy a javára
történt bekebelezés az illető budai ingatlan teherlapjáról töröltessék.
Az év végéig várható összes szükségletek fedezhetése végett
a titkár ügyviteli költségek rovatán 2000, az állandó kiadmányok
rovatán 4000, a székház rovatán 1500 és egyéb kiadások rovatán
1000 K póthitel engedélyezését kéri. Ily magas póthitelek kérését
minden anyagnak és munkának évközben váratlan módon be-
következett áremelkedése teszi szükségessé.
Végül kéri a titkár, hogy Papp Tamás szolga jövő évi háborús
pótléka, eltérően a költségvetés indokolásában emiitett 70%-tól,
alapfizetése 100%-ában állapittassék meg, mert időközben az állami '
szolgákra nézve is ily határozat hozatott. Magát a költségvetést
az igy származó 240 K többlet nem befolyásolja.
Az igazgató-választmány a titkár jelentését jóváhagyólag tudo-
másul veszi, a kért póthiteleket engedélyezi és Papp Tamás 1918. évi
pótlékát alapfizetése (800 K) 100%-ában állapítja meg.

8
IV. Az igazgató-választmány
a) a Wagner Károly-alapitványból 75 erdőtiszti és altiszti
özvegynek és árvának egyenként 40—100 K, összesen 3618 K,
b) a Luczenbacher Pál-alapitványból 8 erdőtiszti özvegynek
egyenként 40—80, összesen 424 K,
c) az Erzsébet királyné-alapitványból 20 erdőtiszti árvának
egyenként 40—100, összesen 948 K,
d) a Tisza Lajos-alapitványból 11 erdőtisztnek egyenként
100—250 K és 2 altisztnek 82, ül. 130 K, összesen 2032 K segélyt
szavaz meg.
e) A Faragó Béla-alapitvány két 100 K-ás segélyét az igazgató-
választmány Bauer Endre és Kozma János árváinak adományozza,
a harmadik segélyre pedig az alapító jogutódjának első helyen
Rausz István árváját, második helyen Schmotzer Margitot, harmadik
helyen Borsos Izabellát hozza javaslatba.
f) A Hirsch Istvánná sz. Kraft Anna-segélyalapitvány egyik
400 K-ás segélyét özv. Batta Ferencznének, a másikat Marczelly
Malvinnak adományozza.
g) A Szantner Gyula-segélyalapitványból 200—200 K-t Kraffszki
Margit és Ferencz nyert el.
V. Az erdészeti főiskola székhelyének kérdésében a kiküldött
bizottság a következő javaslatot terjeszti a választmány elé:
Tekintetes Igazgató-Választmány!
Muzsnay Géza tagtársunknak az erdészeti főiskola tantervének
és vizsgarendjének módosítására vonatkozó javaslatát, továbbá
Roth Gyula tagtársunknak ugyancsak a főiskolai tanterv kiegészí-
tésére vonatkozó javaslatát s végül a főiskola tanácsának az új
főiskolai székhely kérdésében kidolgozott emlékiratát azzal a fel-
hívással méltóztatott bizottságunknak kiadni, hogy arra az állás-
pontra nézve, amelyet az emiitett kérdésekben egyesületünknek
kívánatos lenne elfoglalnia, véleményt mondjunk.
A szóban levő javaslatokban és emlékiratban érintett kérdése-
ket részletes tárgyalás alá vettük s ennek alapján bizottságunk
többségének véleményét a következőkbe foglalva terjesztjük elő:
Feltétlenül fenn kell tartani továbbra is azt a régóta elfoglalt
álláspontot, hogy az erdészeti főiskola Selmeczbányáról, mint az

0
erdészeti szakoktatásra minden tekintetben alkalmatlan helyről
minél előbb elvitessék.
Ugyancsak feltétlenül ragaszkodni kellene tovább is ahhoz a
szintén régi kívánsághoz, hogy a teljesen más természetű és eltérő
igényű erdészeti és bányászati szakoktatás egymástól mielőbb el-
választassék, miután a meglévő kapcsolatból mindkét intézményre
aránytalanul több hátrány, mint előny származik, különösen az
intézmények továbbfejlesztése tekintetében.
Ami azonban az erdészeti felső szakoktatás intézményének
jövőbeli szervezését és elhelyezkedésének kérdését illeti, e tekintet-
ben, — miután az uj egyetemek létesítésének és elhelyezésének
kérdéseiben tudomásunk szerint a helyzet még nem alakult ki
véglegesen, ■— nem találjuk lehetségesnek, hogy azt az álláspontot,
illetőleg kívánságot, amelyhez egyesületünknek ragaszkodnia kellene,
hasonló határozottsággal megjelöljük.
Mindazonáltal szükségesnek tartanok, hogy legalább a főbb
irányelvek, amelyeket az erdészeti felső szakoktatás intézményének
jövőbeli szervezete és elhelyezkedése tekintetében a magyar erdő-
gazdaság fejlődése érdekében mindenesetre szem előtt tartani és
lehetőségig érvényesíteni kellene, mégis egészen világosan és
határozottan megjelöltessenek.
így mulhatlanul kívánnunk kellene, hogy az erdészeti felső szak-
oktatás intézménye mindenesetre valamely egyetemhez és pedig az
erdőgazdaság fejlődési irányának megfelelően műegyetemhez, annak
egyik önálló fakultásaképen szerveztessék; ugy azonban, hogy az
erdőmérnökök képzésére hivatott erdészeti felső szakoktatás tanul-
mányrendje (tanterve) az erdészet gazdasági jellegének teljesen
megfelelően legyen megállapítva és pedig az oktatás gyakorlati
irányzatának minél teljesebb érvényre juttatásával.
Az itt említett fontos szempontokból, nevezetesen az erdészet
gazdasági jellegének s az erdészeti szakoktatás lehetőségig gyakor- -
latias irányzatának szempontjából azt is kívánnunk kellene, hogy
az erdészeti felső szakoktatás intézménye olyan helyen létesíttessék,
amelynek környéke a fejlettebb fokú, jól jövedelmező, rendszeres
erdőgazdaság mennél változatosabb feladatainak gyakorlati be-
mutatására alkalmas.

10
Ami a Muzsnay Q. és Roth Gy. tagtársaink javaslataiban érin-
tett részletkérdéseket illeti, ezeknek behatóbb tárgyalását ezidő-
szerint mellőzhetőnek tartjuk, mindaddig, amig az előbb emiitett
főkérdések valamely irányban el nem dőlnek.
Kívánatosnak tartanok azonban, ha egyesületünk addig is leg-
alább az erdészeti főiskola tanulmány- és vizsgarendjében mutat-
kozó hiányoknak lehető pótlása érdekében lépéseket tenne.
E tekintetben a fentebbiekhez képest — bizottságunk véle-
ménye szerint — a főiskola tanulmányrendjének és vizsgarendjé-
nek pótlásánál és fejlesztésénél — az erre nézve előadott kívánalmak
szem előtt tartásával — oda kellene törekedni, hogy a közeledés a
műegyetem tanulmányrendje és vizsgarendje felé történjék.
Budapest, 1917. évi november hó 15-én.
Arató Gyula
 Tomcsányi Qyula
Muzsnay Géza Kaán Károly
de Pottere Gerard Vadas Jenő
A bizottság tárgyalásain nem vehetett személyesen részt Jákói
Géza és Wellibil Károly vál. tag. Előbbi Írásbeli véleményében
az erdészeti főiskolának a pozsonyi egyetemhez való csatolása
mellett foglal állást, mig utóbbi a fenti többségi véleményhez
csatlakozott.
Egyidejűleg bemutatja a titkár Kassa városának alábbi levelét:
Nagyméltóságú Elnök Ur!
Tudomásunkra jutott, hogy a Selmeczbányán elhelyezett erdészeti főiskola
tanári kara a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz memorandumot intézett
az erdészeti főiskolának Selmeczbányáról való elhelyezése, a bányászati szakokta-
tástól való különválasztása s az önállósított erdészeti főiskolának Pozsonyba való
áthelyezése érdekében.
A mai napon jutott tudomásunkra, hogy a Nagyméltóságod bölcs vezetése
alatt álló Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmánya f. hó 11-én meg-
tartandó ülésében fog ezzel a nagy horderejű kérdéssel foglalkozni.
A rendelkezésünkre álló idő rövidsége kizárja, hogy e reánk nézve meg-
lepetésszerűen felmerült kérdéssel olyan behatóan foglalkozhassunk, amint annak
fontossága azt megkívánná s e pillanatban csak arra szorítkozhatunk, hogy
Nagyméltóságodnak és az Országos Erdészeti Egyesületnek nagybecsű figyelmét
tisztelettel felhívjuk arra a tényre, hogy Kassa szab. kir. város közönségének
régóta kialakult szándéka, vágyakozása és ambicziója, hogy a most uj otthont
kereső főiskolát falai közé fogadhassa.

11
.Amidőn e czél elérése érdekében az első lépést ezennel megteszszük és Nagy-
méltóságod utján tiszteletteljesen arra kérjük az Országos Erdészeti Egyesületet, hogy
az uj székhely végleges eldöntésére kétségkívül iránytadó állásfoglalás alkalmával az
erdészeti főiskolára való igényünket közelebbi mérlegelés tárgyává tenni kegyes-
kedjék, át vagyunk hatva attól a meggyőződéstől, hogy a velünk megindítandó
tárgyalások során minden tényező előtt igazolni leszünk képesek azt, hogy
bennünket az erdészeti főiskola elnyerésére irányuló szándékunkban nem egy-
szerűen lokálpatriotizmus, de az a tántoritathatlan hitünk vezet, hogy ennek a
főiskolának ugy a magyar nemzet általános nagyérdekü szempontjából, mint
pedig a szakoktatás sikerének Kassán leginkább feltalálható előfeltételeinél fogva
itt a helye.
Nemzeti szempontból kívánatos az erdészeti főiskolának városunkban való
elhelyezése, mert Kassa egy olyan országrésznek képezi góczpontját, amelynek
egész története egybeforrott a magyar faj életküzdelmeivel.
Az abszolitizmus ellen vivott évszázados keserves küzdelmeink idején voltak
időszakok, amikor Magyarországnak csak ez a része maradt meg igazán magyarnak,
mert ide bujdosott, tettekben csak itt nyilvánulhatott meg a hazaszeretet.
Ennek az országrésznek történelmi középosztálya volt az, amely vallás-
különbség nélkül sorakozott az elnyomott vallásszabadság zászlója alá és ennek
a vidéknek népe, történelmi szereplése teremtette meg a „Rákóczi vármegyék"
fogalmát.
Amikor egy magyar főiskolának az elhelyezéséről van szó, lehetetlen meg-
tagadni az igényjogosultságot attól a várostól, amely sok száz év óta mindig
lüktető sziv, gazdasági és kulturális központ, a közszellem irányitója és hordozója
volt egy olyan országrészben, amely a magyar nemzeti Génius fáklyáját kialudni
soha sem engedte.
A magyar főiskolák a magyarságnak erős várai, de csak akkor igazán azok, ha
meg tudják óvni, sőt fejleszteni képesek a magyar nemzeti szellemet és európai nivó-
juak tudnak lenni, anélkül, hogy nyugatossá vagy nemzetközi szelleművé válnának.
A pánszlávizmusnak és nemzetköziségnek a háború előtt már veszedelmes
arányúvá nőtt aknamunkájával szembe kell állítanunk a nemzeti érzésnek és a
magyar fajszeretetnek pánczélfalát, azt a szellemet, amelynek a nemzeti tradicziók-
hoz ragaszkodó felvidéki értelmiség mindig hordozója volt.
Nincsen talán egy város ebben az országban, amely annyira kifejezetten
letéteményese lenne egy nagy országrész jellegzetes, majdnem egyéni szellemének,
mint Kassa Felsőmagyarországénak.
Természetes, hogy ez csak évszázadokra visszanyúló fejlődés eredménye
lehet, eredménye olyan viszonyoknak, amelyek Kassának históriai szerepét már
előre kijelölni látszottak.
Szerencsés fekvése, polgárainak emelkedett szelleme, virágzó művészete, az
iskolaügy és a tudomány iránti érzéke és szeretete szellemi értelemben századok
óta a felvidék fővárosává avatták.
Szerepe hazánk politikai történetében a koronként itt székelt Bocskay,
Bethlen és Rákóczi fejedelem fényes neveihez fűződik, kulturhistóriája viszont
a hazai irodalomtörténetnek adott néhány fényes fejezetet.

12
De nemcsak a tradiczió és a históriai mult jogán, hanem azon a réven is
méltán igényt tarthatunk az erdészeti főiskolához, mert az a kassai kir. gazdasági
akadémiában itt társintézményét és a város tulajdonát képező 32.000 hold kiter-
jedésű mintaszerű erdőgazdaságban, valamint a Kassához közel fekvő és könnyen
hozzáférhető szepesi és sárosi nagy erdőgazdaságokban a sikeres szakoktatásnak
fontos tényezőjét találja.
Ami pedig magát a várost, a mai Kassát illeti, méltán és minden túlzás
nélkül állithatjuk, hogy nincs az országban egyetlen város sem, amely egy főiskola
befogadására alkalmasabb lenne, amit elsősorban pompás fekvésének és talán csak
másodsorban erre való berendezettségének köszönhet.
A város központjából a villamos közúti vasúton 10 perez alatt elérhető
gyönyörű erdők és hegyek, valamint a legutolsó évtized alatt teljesen kiépített
vízvezetéki és csatornahálózat, szilárd útburkolatok és az egész országban párat-
lanul szervezett modern köztisztasági berendezés egy főiskola részére közegészség-
ügyi szempontból a legkedvezőbb feltételeket nyújtják, a város meglévő tudományos
intézetei, nyilvános könyvtárai, páratlan múzeuma, elsőrendű páratlan színháza,
fejlett zenei élete és magas kulturnivón élő művelt közönsége pedig predesztinálják
arra, hogy távol országrészek ifjúsága ennek a városnak történelmi hagyományokkal
megszentelt falai között készüljön életpályájára, hogy Rákóczi sirja mellől tántorit-
hatlan hazafiságot és mint az itteni magas szellemi életnek éveken át részese
nyugateurópai műveltséget vihessen magával az életre.
Nagyméltóságú Elnök Ur! Magyarországon igen sok város van, amely
gazdasági fejlődésében Kassát túlszárnyalta, de nincsen egy sem, amely erőfor-
rásainak oly nagy százalékát áldozta volna fel a hazai közművelődés érdekében,
mint ez a város.
Kassa a magyar kultúra művelése közben megfeledkezett önmagáról és
elmulasztotta ipari és kereskedelmi felvirágzásának előfeltételeit megteremteni
abban az időben, amikor ez a tevékenység leginkább időszerű lett volna.
Ilyen körülmények között Kassára nézve exisztencziális kérdés, hogy a
gazdasági téren veszendőbe ment domináló szerepért a kulturális téren való
haladással, ujabb és ujabb közoktatásügyi intézmények elnyerésével szerezzen
kárpótlást, viszont tagadhatatlanul nemzeti érdek, mondhatnánk nemzeti szük-
ségesség, hogy e város legalább kulturális téren megtarthassa azt az előkelő
vezető szerepet, melyet részére a történelmi mult kijelöl, mert ez a szellem, amely
Rákóczi városának hősi falai közül indul ki és árad szét, mindenkor a nemzeti
irányban való fejlődésnek, a szabadság és függetlenség eszméjének lesz hordozója.
Nagyméltóságod bizonyára tudomással bir arról, hogy a harmadik magyar
egyetem gondolata Kassán született, s az itteni egyetemi nagybizottság két évtizedes
lankadatlan munkájának eredménye lett az uj magyar egyetemek kérdésének
napirendre hozása.
A politikai befolyás, amely a székhelyek kijelölésénél érvényesül, nem
nekünk kedvezett, elestünk a harmadik egyetemtől, sőt a negyediktől is. De ez
a mellőzés nem változtat azon az igazságon, hogy a harmadik egyetemnek
Kassán lett volna a helye, nem ingatta meg azt a hitünket, hogy ezt a czélt
ki fogjuk küzdeni.

13
Hogy Kassának ily irányú rendeltetése, főiskolák befogadására való alkal-
massága, mennyire bent áll az országos köztudatban is, igazolja a tény, hogy a
kassai műegyetem gondolata nem itt, hanem a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet
egyetemes ülésén, ennek a nagytekintélyű szaktestületnek a kebelében született
meg, éppen ezért nincs kétségünk az iránt, hogy a kassai műegyetem, melynek
lobogóját törvényhatósági bizottságunk legutóbbi közgyűlésén bontottuk ki,
mielőbb meg is valósul.
Éppen a most megindítandó komoly mozgalmunkra való tekintettel arra
kérjük Nagyméltóságodat és az Országos Erészetí Egyesületet, hogy az erdészeti
főiskola hová helyezésének kérdésében Kassa mellett állást foglalni s illetve annak
a kassai műegyetem egyik fakultásaként leendő szervezését megfontolás tárgyává
tenni méltóztassék.
Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletünk őszinte kifejezését.
Kassán, 1917. évi deczember hó 7-én tartott tanácsülésből.
Blanár Béla
polgármester.
gegesi Kiss Ernő ugy véli, hogy nem szükséges uj egyetemhez
való csatlakozást keresni, amidőn ott van a kolozsvári régi egyetem,
amelybe most a kolosmonostori gazdasági akadémia van beolvadó
félben. Utal Erdély szerepére, mint a magyarság keleti védőbástyája;
Kolozsvárt a gyakorlati oktatás szempontjából is megfelelőnek tartja.
Konkrét indítványt nem tesz, de kéri, hogy a kérdés elbírálásánál
Kolozsvárról ne feledkezzenek meg.
Szabó József szerint egyelőre nem kellene a székhely kérdésével
foglalkozni, hanem csak azzal, vájjon egyetemhez vagy műegyetem-
hez csatoltassék-e az erdészeti felső oktatás? A maga részéről a
műegyetemmel keres kapcsolatot.
Kaán Károly a külföldi viszonyokra mutat reá. Ott többnyire
a tudományegyetemmel kapcsolatos az erdészeti oktatás, csak
Karlsruhén és Zürichben a műegyetemmel. Ennek oka az, hogy ott
a műszaki feladatok legnagyobb részt meg vannak oldva, nálunk
ellenben ezek állanak előtérben, ezért törekedtünk arra, hogy mű-
szaki képesítésünk elismertessék s így egyedül a műegyetemmel
való kapcsolatot tartja természetszerűnek. Nem kíván valamely város
mellett már most állást foglalni s addig is, amíg az áthelyezés
megtörténik, már Selmeczbányán is keresztülviendőnek véli a
szükséges reformokat.
Fekete Zoltán, mint a főiskola képviselője és az ügy ottani
referense kér szót. Szerinte az erdészeti oktatás ugy a tudomány-

14
egyetemen, mint a műegyetemen, vagy az önálló főiskolán egy-
aránt jó lehet. Szerinte főiskolánkon nem oly túlnyomó (25%) a
technikai tananyag, hogy okvetlenül műegyetemhez kellene csatla-
kozni. Ugyanannyi a filozófiai tananyag is. Ha meg akarjuk a régóta
vajúdó kérdést oldani, akkor a székhely iránt is nyilatkozni kell.
Temesvár van a második műegyetem székhelyéül kiszemelve. Ezt
a várost nem tartja alkalmasnak arra, hogy az erdészeti főiskolát
magába fogadja, mert kevés körülötte az erdő s*igy a gyakorlati
bemutatás nagy akadályokba ütközik. Nagyobb távolságokra való
utazással ez a kérdés nem oldható meg. Ha a műegyetemhez
ragaszkodunk, elodázzuk a kérdés megoldását, pedig kár minden
évért, amelyet a jelen állapotban töltünk. A műegyetemhez való
csatlakozás azzal a veszélylyel fenyeget, hogy az előkészítő és segéd-
tárgyakat ismét közösen hallgatnák az erdészek más fakultások
hallgatóival, tehát ismét nem az erdészeti oktatás igényeihez alkal-
mazott módon. Konkrét határozatot kér s ajánlja a pozsonyi egyetem-
hez való csatlakozást.
Kaán Károly tagadja, hogy az erdőközi fekvésnek oly nagy
jelentősége lenne. Temesvár mellett is van annyi erdő, amennyi
a legszükségesebb gyakorlatokra elegendő, egyebekben pedig a
lippai főerdőhivatal, a lugosi erdőigazgatóság és az osztrák-magyar
államvasuttársaság erdei könnyen elérhetők.
Kársai Károly ugy látja, hogy Selmeczbánya egyértelműen el
van ejtve. Szerinte is műegyetemhez kellene kapcsolni az erdészeti
felső oktatást, még pedig a Kassán létesitendőhöz, melynek érdeké-
ben nagyarányú mozgalom indult meg. Addig is, amig ez az ügy
megérik, elfogadja a bizottság javaslatát.
RothQyxúa. sürgősnek tartjaa székhely kérdésében való határozat-
hozatalt. Vagy most valósítják meg az áthelyezést, vagy hosszú
ideig ismét csak óhaj marad. Most Selmeczbánya kárpótolható, a
meglévő épületek valamely katonai intézménynek átadhatók, ha
késünk, ez a jó alkalom megszűnik. Bár a műegyetemmel való
kapcsolat híve, Temesvárral még sem tud megbarátkozni a gyakor-
lati bemutatások ottani akadályai és az erdőőri szakiskola miatt,
melylyel a főiskolát nem szívesen látja egy helyen. Kassa viszont
iparilag és kereskedelmileg még fejletlen.

15
Muzsnay Géza szerint bármily nagy költséggel járjon az
áthelyezés, az jól jövedelmező kiadás. Valamelyik vidéki műegye-
temhez való csatolás hive; a bizottság javaslatának elfogadását
ajánlja a sürgősség hangsúlyozásával.
Fekete Zoltán arra nézve, hogy a pozsonyi egyetem szívesen
látná az erdészeti fakultást, annak egy értesítését olvassa fel.
Jankó Sándor csatlakozik Rothnak a sürgősségre vonatkozó
fejtegetéseihez; a főiskola tanári karának az a nézete, hogy a
háború utáni nagy gazdasági átalakulásnál széles látkörü szak-
emberekre lesz szükség, amilyenek nagyobb számban és sikeresen
csak nagyobb kulturközpontban, amilyen Pozsony, és más egye-
temi szakokkal való kapcsolatban nevelhetők. Selmeczbányán már
nem fejleszthető az erdészeti szakoktatás. Ha a ma túlterhelt tanárok
szaporittatnának, ehhez ujabb építkezésre lenne szükség, de ehhez
is hiányzik a megfelelő hely.
Kaán Károly nem idegenkednék Temesvártól sem, mint fő-
iskolai székhelytől. Az erdőőri szakiskola ebben a tekintetben nem
lehetne akadály. Karlsruhe is síkságon fekszik, közvetlen közelé-
ben nincs jelentős erdő. Vasúttal könnyű lenne Temesvárról is
tanulságos erdőket gyakrabban meglátogatni. Valamelyik kincs-
tári erdőigazgatási központ odahelyezésével a magántanári intéz-
mény is meghonosítható lenne.
Pech Kálmán igen sürgősnek tartja az ügyet; valamely java-
solt székhelyhez való merev ragaszkodással meg is lehet akadá-
lyozni a kérdés gyors eldöntését, ezért elfogadja a bizottsági
javaslatot.
Az igazgató-választmány erre túlnyomó többséggel elfogadja a
bizottság javaslatát, amivel a többi indítvány elesik.
VI. Az ujabb adónovellát a titkár tanulmány tárgyává tette. Súlyos
terheket ró ez az erdőbirtokosokra is, mint általában mindenkire,
de különlegesen erdészeti szakszempontból sérelmes rendelkezéseket
nem tartalmaz, sőt az 1916. évi adótörvények végrehajtási utasításá-
ban foglalt egyes kedvező rendelkezéseket a novellába átvéve,
törvényerőre emeli. (Hadinyereségadó-alap kiszámítása erdőből szár-
mazó jövedelemnél.) Súlyosan érinti az erdőbirtokot a vagyon-
adónál az a rendelkezés, hogy a jövedelemadó ezentúl levonásba
nem hozható, továbbá, hogy a háborúban vásárolt ingatlan vagyon-

16
értékéül a vételár tekintendő, mindezek azonban általános, más
természetű vagyont is sújtó rendelkezések.
Osztroluczky Miklós közli, hogy az Orsz. Magyar Gazdasági
Egyesület több rendbeli észrevételt tett az adónovellákra, amelyeket
az Orsz. Erdészeti Egyesülettel közölni fog.
Az igazgató-választmány ugy határoz, hogy bár az erdő adójára
vonatkozóan ujabb lépésekre nincs szükség, arra az esetre, ha az
Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület átirata megjön, az elnökséget
felhatalmazza, hogy annak támogatása ügyében saját hatáskörben
járjon el.
VII. A földmivelésügyi miniszter ur az uj erdőtörvény tervezetére
vonatkozó egyesületi véleményt megsürgetvén, titkár jelenti, hogy
a tervezet a bizottság tagjainál van tanulmányozás végett, de a
széleskörű bizottság összehívása a mai viszonyok között nem lehet-
séges. Alapos átvitatásra legalább 10—14 nap szükséges; az egyesület
helyiségei alig fűthetők, szállodákban szoba nehezen kapható s
általában alig kívánható, hogy jelenleg a vidéki bizottsági tagok
ily hosszú budapesti tartózkodás köliségeit viseljék, már pedig a
tervezet alapos és a gyakorlati erdőgazdaság képviselőinek be-
vonásával történő megvitatása az ügy érdekében áll.
Az igazgató-választmány ugy határoz, hogy az egyesület idő-
haladék érdekében felir a földmivelésügyi miniszter úrhoz.
VIII. Az átmenetgazdasági miniszter ur kérdést intézett az
egyesülethez, hogy az ő ügykörére vonatkozóan milyen kívánságai
vannak. Az elnökség megismételte a földmivelésügyi miniszter
úrral szemben már kifejezett azt a kérelmét, hogy az erdőgazdaság
a hadseregnél nélkülözhetővé váló szállító eszközökből (kis vas-
utak stb.) részesittessék, ezenfelül pedig az erdei termelés fokozása
érdekében a leszerelésnél az erdészeti személyzet és az erdő-
munkások azonnali hazabocsátását kérelmezte.
Tudomásul szolgál.
IX. Az erdészeti államvizsga-bizottságban megüresedett helyekre
az igazgató-választmány Eránosz Antal János kir. erdőfelügyelőt,
Hinfner György közalap, főerdőtanácsost, Kársai Károly városi
erdőtanácsost, Kovács Gábor és Kozma István miniszteri tanácsoso-
kat, Pajer István és Térfi Béla m. kir. főerdőtanácsosokat jelöli.

17
X. Wellibil Károly vál. tag a következő indítványt küldte be:
Annak idején a földmivelésügyi kormány igen bölcsen és helyesen cseleke-
dett, midőn a kopárok befásitására jutalmakat tűzött ki és igen természetesnek
találta mindenki, hogy midőn a háború kitört, részben az anyagiak megtakarí-
tása, részben az ellenőrzésre hivatott szakhatóságok fokozott elfoglaltsága miatt
ezen bírálatok és jutalmazások beszüntettettek, illetve elhalasztattak. De senki
sem gondolt akkor arra, midőn ezen rendelkezések megtörténtek, hogy a háború
évek hosszú során át fog tartani. A háború az erdő fontosságát a nagy közön-
séggel még jobban megismertette, sőt ma még a laikusok szemében is növeke-
dett az erdő tekintélye, mert az erdőtermékek többtermelését is beállítják azon
körülmények közé, melyektől valutánk javulását várják, szükséges tehát, hogy az
erdőbirtokos közönség is serkentessék az erdőállomány kímélésére és emelésére.
Sokan vannak az országban, kik a háborút előzőleg pályáztak erdősítési
dijakra és jutalmakra és éppen a háború kitörésekor hozott helyes intézkedések
következtében elestek eddigelé attól, hogy nemes szándékuk, szorgalmuk és
törekvésük gyümölcsét elérjék.
Időszerűnek tartanám, ha az Országos Erdészeti Egyesület igen tisztelt
választmánya legközelebbi ülésében foglalkoznék ez ügygyei és feliratilag kérel-
mezné a magyar kormánynál, hogy a kopár-erdősitések jutalmazását rendelné
el újból, de a jutalmazás ne történjék egyelőre pénzzel, hanem csupán bírálná
felül a történt erdősítéseket és az ez irányban történő érdemes erdőbirtokosokat
jutalmazza meg elismerő leiratokkal. Meg vagyok arról győződve, hogy ha az
erdőbirtokosok ilyen elismerő okmányokat kapnak, közülük számosan szívesen
fognák saját tárc/.ájuk terhére megjutalmazni azon személyeket, akik a díjazott
erdősítések létrejövetelén és sikerén közreműködtek és fáradoztak.
Qács, 1917. évi november hó 27-én.
Wellibil Károly.
Az igazgató-választmány az indítványt elfogadva, annak értelmé-
ben felirattal fordul a kormányhoz.
XI. Uj tagokul felvétetnek:
a) alapító tagul: gróf Bethlen István 400 K-val készpénzben,
aj. báró Radvánszky Antal; báró Radvánszky Antal eddigi rendes
tag ugyancsak 400 K-val készpénzben, a Földhitelbank részvény-
társaság 1000 K-val készpénzben, aj. a titkár; Rónai György
m. kir. erdőmérnök eddigi rendes tag 400 K-val készpénzben,
Schultz Károly m. kir. erdőmérnök eddigi rendes tag 300 K-val
kötelezvényben;
b) rendes tagnak: a bányászati és erdészeti főiskola, aj. Krippel
Móricz; Engli Vilmos urad. erdőtiszt, aj. Nemes Károly; Erdélyi
Mihály m. kir. erdőszámvizsgáló, aj. Enyedi János; Haits Géza

18
erdőmérnök, aj. Oaal Károly; Illyés Károly m. kir. segéderdő-
mérnök, aj. Nemes Károly és g. Nagy László; Matyasovszky László
m. kir. segéderdőmérnök, aj. Krall János; dr. Mihalovich Antal,
Horvát-Szlavonországok bánja, aj. Ulreich Gyula; Miletié Zsarkó
m. kir. erdőmérnökgyakornok, aj. Kacsanovszky József.
K. m. f.
III.
Jegyzőkönyv
az Országos Erdészeti Egyesületnek Budapesten, 1917. évi deczember
hó 12-én d. u. 5 órakor tartott rendes közgyűléséről.
Jelen voltak: Tallián Béla báró elnök, Bund Károly titkár,
Krall János segédtitkár, Oaal Károly kir. tanácsos, pénztáros, továbbá:
Ajtay Sándor, Almássy István, Ambrus Lajos, Arató Gyula.
Bálás Sándor, Balogh Ernő, Barsy Richárd, Bartóky József, Bekény Aladár,
Berecz János, Bereczky Gyula, Beyer Jenő, Bielek Ede, Biró Zoltán, Blattny Tibor,
Botka György, Botos Sándor, Bradofka Károly, Brannich Gyula, Burdács János,
Bükhel János.
Chabada Géza, Ciganoviű Vladimír, Czillinger János.
Daniek Géza, Dezsényi Jenő, Dezső Zsigmond, Doroszlay Gábor.
Enyedi János, Eránosz Antal János.
Fazekas Ferencz dr., Fekete Béla, Fekete Zoltán, Früstök István, Furherr János.
Gruber Gyula, Gyarmathy Mózes.
Héjas Kálmán, Hering Samu, Hinfner György, Hyna Ottó.
Inczédy Géza.
Jenikovszky Lipót.
Kaán Károly, Kacsanovszky József, Kallivoda Andor, Károlyi Árpád, Kársai
Károly, Keiner Rezső, Kelecsényi Ferencz, Kelecsényi Mihály, Kelemen Béla,
Kelemen Jenő, gegesi Kiss Ernő, Kmetonyi Emil, Kolossy Imre, Kovács Gábor,
Kozma István, dr. Kövessi Ferencz, Krippel Móricz, Kuzma Gyula.
Levitzky Albert, Lipcsey László, Loványi Heribert.
Majtényi József, Marschall Ernő báró, Martian Livius, Medveczky Ernő,
Mihalcsics Boskó, ifj. Molcsányi Gábor, Muzsnay Géza.
Nádas Béla, Nagy György, gárdonyi Nagy László, Nemes Károly, Német Pál.
Osterlamm Ernő, Osztroluczky Miklós.
Pájer István, Papp Béla, Pech Kálmán, Petényi Keresztély, Pisó Kornél,
Pribnow Pál.
Ráduly János, Ratkovszky Károly, Rimler Pál, Rochlitz Dezső, Roth Gyula,
Ryll Viktor.

19
Sándor Imre, Sándor Jenő, Schmid Ernő, Schmidt Károly, Scholtz Qyula,
Simonffy Qyula, Simonfy Ákos, Somoghy Lajos, Suhajda Károly, Szabó József,
Szadeczky Miklós, Szakmáry Ferencz, Szilágyi Ernő.
Tarcsányi Kálmán, Temesváry Béla, Tomasovszky Imre, Tomassek Miklós.
Ulreich Qyula.
Vlaszaty Ödön.
Wilhelmb Qyula, Winkler Miklós.
Ziegmund Konrád, Zólomy Imre, Zsombory Ignácz.
Elnök az ülést megnyitva, üdvözli a megjelent tagokat és a
jegyzőkönyv hitelesítésére Hering Samu választmányi tagot és
Károlyi Árpád alapító tagot kéri fel.
Folytatólag őszinte sajnálattal emlékszik meg arról, hogy mindkét
alelnök gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg a közgyűlésen.
Kéri a titkárt, hogy a hatóságok és testületek képviselőinek név-
sorát olvassa fel. '
Titkár: Van szerencsém bejelenteni, hogy a földmivelésügyi
miniszter ur képviseletében dr. Bartóky József államtitkár ur
ő exczellencziája, továbbá
Pech Kálmán és Kaán Károly min. tanácsos
urak, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur képviseletében Hinfner
György kir. közalapítványi főerdőtanácsos ur, a selmeczbányai
m. kir. bányászati és erdészeti főiskola részéről Jankó Sándor, Krippel
Móricz és Fekete Zoltán főiskolai tanár urak, a horvát-szlavón
erdészeti egyesület részéről Ulreich Gyula kir. főerdőtanácsos ur,
Borsod, Gömör, Heves megyék erdészeti egyesülete s egyúttal a
Coburg herczegi uradalmak részéről Hering Samu erdőigazgató,
egyesületi alelnök ur, a Szepesvármegyei Erdészeti Egyesület részéről
Nádas Béla m. kir. főerdőtanácsos, egyesületi elnök ur jelent meg,
mig az Arad-, Temes-, Déva-, Lugosvidéki Erdészeti Egyesület kép-
viselésével csekélységemet bizta meg. Körmöczbánya sz. kir. fő-
bányavárost Suhajda Károly polgármester ur, Pozsony sz. kir. várost
Fehér Pál városi erdőmester ur, Selmecz- és Bélabánya szab. kir.
városokat Zólomy Imre tb. tanácsnok, városi erdőmester ur, végül
az Országos Magyar Földbérlő Egyesületet dr. Deptner Tibor
szerkesztő-titkár képviseli.
Elnök: Van szerencsém dr. Bartóky József államtitkár urat és
a többi kiküldött képviselő urakat az egyesület nevében a leg-
szivélyesebben üdvözölni s megjelenésükért köszönetet mondani.

20
Kérem a titkár urat, hogy a tárgysorozat első pontja értelmé-
ben jelentését adja elő.
Titkár felolvassa jelentését a legutóbbi közgyűlés óta kifejtett
egyesületi tevékenységről (1. jelen füzet 1. oldalán).
Elnök: Kiván-e valaki a titkári jelentéshez hozzászólni?
Fekete Zoltán erdészeti főiskolai tanár: Tisztelt Közgyűlés!
A főiskola emlékirata ügyében kívánok néhány megjegyzést tenni.
A választmány javaslata, amint láttuk, nem foglal magában konkrét
indítványt a főiskola székhelyének kérdésére nézve. Általánosságban
kimondja ugyan annak szükségét, hogy az erdészeti szakoktatás
intézménye a bányászatiétól elválasztassék és a jelenlegi székhely
elhagyásával valamely műegyetemhez csatoltassék, az emlékiratban
foglalt javaslattal azonban közvetlenül nem foglalkozik.
Tisztelt Közgyűlés! Énbennem bizonyos aggályokat támaszt
a választmány javaslata az ügy sikerére nézve, amennyiben bár az
egyetemi színvonalra való emelés és a Selmeczbányáról való elvitel
tekintetében teljesen megnyugtató felfogást fejez ki, mégis a jövő
esélyeire alapítja a végleges megoldást és a főiskola emlékiratá-
ban foglalt konkrét javaslattal így, ha közvetve is, szembehelyez-
kedik. Éppen azért, mint a főiskola tanári karának tagja, köteles-
ségemnek érzem rámutatni azokra az okokra, amelyeken a mi
emlékiratunk alapszik és amelyeknél fogva a magam részéről a
tanács eredeti álláspontja mellett továbbra is változatlanul kitartok.
A mi emlékiratunk megemlékezik arról, hogy az erdészeti
szakoktatás kérdése igen sokféle alakban oldható meg. Hogy ez
igy van, annak az oka az erdészeti tudományok sokoldalúságában
rejlik. Megoldható a szakoktatás kérdése az egyetemen, a műegyete-
men, megoldható önálló erdészeti tanintézetekben is, vagy pedig
a gazdasági szakoktatással kapcsolatban.
Reánk nézve az a kérdés, mit kell választanunk? Mindannyiunk-
nak azt kell kívánnunk, hogy az egyetemi szinvonalat elérjük,
tehát az egyetem és a műegyetem között kell választanunk.
A külföldi példák azt igazolják, hogy az egyetem keretében
is megoldható a szakoktatás kérdése, sőt még több helyen van az
egyetemmel kapcsolatban külföldön, mint a műegyetemmel. Ha a
mi főiskolánk tananyagát analizáljuk abból a szempontból, hogy
a különböző jellegű tárgyak hogyan csoportosulnak, azt találjuk,

21
hogy a műszaki jellegű tantárgyak egyáltalán nem szárnyalják tul
az egyetemi és az abszolút tudományos tantárgyakat. Mindent
összevéve kiderül, hogy az utóbbiak mintegy 40°/o-át teszik az
egész tananyagnak, tehát a filozófiai, jogi, közgazdasági tárgyak
együttvéve, mig a tisztán technikai tárgyak, melyek közé a géptani,
elektrotechnikai, földméréstani és épitészettani tantárgyak sorol-
hatók, mindössze 25°/o-ot tesznek ki; az erdészeti szaktárgyak pedig
35%-ot. Meg vagyok azonban győződve, hogy ezzel még sem én,
sem más nem döntheti meg azt a tényt, hogy az erdészeti szak-
oktatás a műegyetemen is igen jó helyen van, de viszont el kell
ismerni, hogy az egyetem keretébe is jól beilleszthető.
Az Országos Erdészei Egyesület igazgató-választmányának
javaslata azt mondja, hogy a szakoktatásban a gazdasági jellegnek
kell kidomborodnia és hogy az erdészeti főiskolának oly helyre
kell kerülni, amelynek közvetlen környezete a gyakorlati oktatás
szempontjának megfelel.
Hogy mi Budapestet, amely csak tökéletlenül felel meg ebben
a tekintetben, mégis felvettük az ajánlott két hely közé, ennek oka
abban a másik rendkívül fontos szempontban keresendő, amely
azt kívánja, hogy a felső szakoktatás intézménye lehetőleg valamely
magas színvonalon álló kulturális, kereskedelmi és ipari góczpontba
kerüljön, ilyen pedig Budapest, mely e tekintetben első helyen
áll az összes magyarországi városok között.
Azóta módunkban volt irányadó körök felfogását e tekintet-
ben megismerni és a szerzett tapasztalatok legalább bennem azt a
benyomást keltették, hogy a dolognak ilyen erőszakolása egyrészt
Budapest alkalmatlansága miatt a gyakorlati szakoktatás szempontjá-
ból, másrészt azért, mert ez a deczentralizáczió uralkodó elvével
ellentétben állana, nem igen kecsegtethetne sikerrel.
Foglalkoznunk kell tehát azon kérdéssel, hogy Budapest el-
ejtésével valamely más műegyetemhez csatolhatnók-e főiskolánkat?
A javaslat kimondja, hagy kívánatosnak tartja, miszerint ez az intéz-
mény a mi szempontunkból megfelelő helyen létesüljön, vagyis
oly helyen, amely a gyakorlati szakoktatás szempontjainak is meg-
felel. Kérdés azonban, vájjon respektálják-e annyira a mi érdekein-
ket, hogy a második műegyetemet ne oda helyeznék, ahová más
érdekek helyezni kívánják, hanem oda, ahová mi szeretnők. Ez

12
legalább is nem valószínű. De meglehetősen problematikus dolog
e fölött vitatkozni, mert tudvalevő, hogy a második műegyetem
székhelyének Temesvár városa van kiszemelve, legalább ez állapit-
ható meg a hírlapi közleményekből és nem valószínű, hogy a
közel jövőben e tekintetben fordulat álljon be.
Tehát nekünk Temesvárt kell szemügyre vennünk és meg-
állapítanunk, hogy a mi szempontunkból alkalmas helyen lenne-e
ott a főiskola? A mi emlékiratunk kijelenti, hogy a gyakorlati
czélnak Temesvár csak tökéletlenül felelne meg, amennyiben sik
vidéki erdőgazdaság csakis bizonyos irányú gyakorlati feladatok
bemutatására alkalmas. Azok az erdőségek, amelyek hegyvidéki
viszonyok tanulmányozására megfelelnek, Krassószörény megyében
és az attól északra fekvő hegységben mindenesetre sok tanulságos
látnivalót szolgáltatnának, de azoknak megközelítése rövidebb,
mindennapos gyakorlatok keretén belül nem lehetséges, már pedig
nagyon fontos, hogy éppen a nyári kirándulásokon sokat lehessen
bemutatni a hallgatóságnak. E tekintetben mindegy, hogy Buda-
pesten, Temesváron, vagy Pozsonyban vagyunk-e, ha az ember
vonatra ül és 4—5 órai utazást tesz meg. Ez tehát nem jelent
különbséget az 1—2 hetes tanulmányutaknál sem. Nekünk súlyt
kell helyezni arra, hogy a rövidebb gyakorlatok szempontjából a
hely megfeleljen. E tekintetben nézetem szerint Temesvár csak
egyoldalúan felel meg, bár nem mondható, hogy egyáltalán nem
felelne meg. Mégis azt hiszem, a választmány javaslatának szem-
pontjából Temesvárt el kellene ejteni.
Meg kellene tehát tulajdonképen várni, amíg egy harmadik
műegyetem létesül, kérdés azonban, hogy az alkalmas helyen lesz-e?
Szó van Kassa városáról, de kérdés, mikor fog ez a terv megvaló-
sulni. Nem valószínű, hogy mostanában, amikor az állam a közel
múltban két uj egyetem felállításának terheit vállalta magára és
egy uj műegyetem létesítését is elhatározta, mindjárt a háborút
követő nagy gondok közepette harmadik műegyetemet állítson fel,
legalább belátható időn belül. így a dolog évtizedeken át elhúzód-
hatnék, hol tt máris hosszú évtizedek óta késik.
Sokkal nehezebben jutunk nyugvó pontra ebben a dologban,
ha a jövő esélyeire alapítjuk számításunkat és nem indulunk ki a
jelenlegi viszonyokból, nem igyekszünk a jelenlegi viszonyokra

23
lerakni az erdészeli szakoktatás alapjait. A gyakorlati szakoktatás
szempontjából, mint emlékiratunk kifejtette, Pozsony nagyon jól
megfelelne. Egyedüli hibája Pozsonynak, hogy nincs műegyeteme,
hanem egyeteme.
Felvetjük tehát a kérdést: nem lehet-e az egyetem keretében
megoldani a dolgot? Hivatkoztam külföldi példákra, tananyagunkra
és mindezek alapján azon nézetemnek kell kifejezést adnom, hogy
az egyetem is alkalmas e czélra, mert az erdészeti fakultás tan-
tervét az egyetemi oktatás keretébe époly jól be lehet kapcsolni,
mint a műegyetemébe. Sőt bizonyos szempontból előnyösebbnek
is tartanám az egyetemi kapcsolatot, mert nem lennénk kitéve
annak, hogy a takarékossági elvnek hatása alatt az általános tárgyakat
ismét csak más fakultások hallgatóival együtt kellene hallgatni az
erdészeti hallgatóknak is, aminek hátrányát most a bányászati
kapcsolatban érezzük. Az egyetemen inkább elérnők, hogy az elő-
készítő és az összes'műszaki tárgyak kizárólagosan az erdészet igényei-
hez mérten adassanak elő. Én tehát nem tehetek egyebet, mint-
hogy azt mondjam: Pozsonyt ne ejtsük el és ne mondjuk, hogy
csak műegyetem keretében lehet ezt a hosszú idő óta vajúdó
kérdést dűlőre juttatni. Tudom, hogy érveléseimmel még mindig
nem győzhettem meg azokat, akik az erdészeti szak műszaki jellegé-
nek fentartása mellett foglalnak állást.
Eddig a végzett erdész, ha az államvizsgát letette, erdőmérnöki
oklevelet nyert. Sokan azáltal, hogy az egyetemhez csatlakoznánk,
veszélyeztetve látnák ennek a műszaki jellegnek további fentartását.
Eltekintve attól, hogy az egyetemi végzettség egyáltalában nem
bir kevesebb sulylyal, mint a műegyetemi és aki az egyetemen
szerezte diplomáját, nem áll mögötte képzettség dolgába annak,
aki a műegyetemen végzett, azt hiszem, hogy egy kis liberalitással
keresztül lehetne vinni, hogy a pozsonyi egyetem az erdőmérnöki
fakultást végzett szakembereknek ezentúl is a műegyetemi jelleg-
nek megfelelő erdőmérnöki czimet adja meg, tehát erdőmérnöki
oklevelet szolgáltasson ki. Tekintetbe véve azt, hogy az egyetemen
ugyanazon elvek szerint hallgatnának a hallgatók, legalább fő vonásai-
ban, mint jelenleg, nem láthatom be, hogy miért ne volna lehetséges
ott is megadni az erdőmérnöki czimet. Ezzel, azt hiszem, hogy a
pozsonyi egyetem mellettiállásfoglalásnakegysulyosakadályaelesnék

24
g. Kiss Ernő: Miért nem választjuk inkább a kolozsvári
egyetemet ?
Fekete Zoltán: Tisztelt Közgyűlés! Bár a világháború zaja
még nem ült el és a békés fejlődés lehetősége még nincs meg-
adva, mégis szükségesnek láttuk ezt az emlékiratot benyújtani,
mert nagy mulasztásnak tartottuk volna azt, ha akkor, amikor a
bányászati és kohászati ágazatnak a műegyetemhez való csatolása
aktuálissá vált, ennek a kérdésnek megoldásával még hosszú ideig
vártunk volna. A pozsonyi egyetem még ki nem alakult intéz-
mény, melynek fakultásait még csak ezentúl fogják kiegészíteni.
Ennek keretébe tehát nézetem szerint igen czélszerüen illeszked-
hetnénk. Ezzel kikerülhetnők azt a lehetőséget, hogy a bányászati
és kohászati szaknak elhelyezésével Selmeczbányán egy redukált
főiskolával visszamaradjunk, hogy ne mondjam, eltemetődjünk. Ez
a helyzet a mi főiskolánk színvonalának semmi esetre sem válnék
előnyére.
Ezért bátor vagyok indítványozni, méltóztassék a főiskola
emlékiratában foglalt javaslatot becses pártfogásukba venni és
pártolólag fölterjeszteni. Azt hiszem, ezzel a határozott lépéssel
többet érnénk el, mint hogyha konkrét javaslatnak hiányában a
jövő eshetőségeire bíznánk ennek az ügynek eldöntését. (Éljenzés.)
Elnök: Kiván-e még valaki hozzászólni a titkári jelentéshez?
Ha senki se kíván, akkor a vitát bezárom.
Mindenekelőtt tisztelt közgyűlés tisztelettel javaslom, hogy az
év közben elesett és elhunyt tisztelt tagjaink iránti mély részvé-
tünknek jegyzőkönyvben adjunk kifejezést. (Helyeslés.)
Második tárgya a határozatnak a most felmerült vitára, a
főiskola székhelyének kérdésére vonatkozik. E tekintetben az igazgató-
választmány azt a javaslatott tette, hogy az erdészeti főiskola oly
műegyetemhez csatoltassák, melynek székhelye megfelel az erdészeti
gyakorlati oktatás igényeinek. Ezzel szemben Fekete Zoltán tanár
ur, ha jól értettem azt a propozicziót tette, hogy elsősorban Pozsony-
ban az ottani egyetem kötelékében állittassék fel az erdészeti főiskola.
A titkári jelentés többi részére nézve pedig kérdem méltóztat-
nak-e elfogadni. (Felkiáltások: Elfogadjuk!)
Fekete Zoltán: A főiskola emlékiratában foglaltakat azzal a
hozzáadással ajánlom elfogadásra, hogy ha a kormány bölcs döntése

25
Budapestet elejtené és Pozsony mellett foglalna állást, az erdő-
mérnöki czim megadásának joga a pozsonyi egyetemnek meg-
adassák.
Elnök: Ugy látom tehát, hogy a tanár ur indítványa Pozsonyra
vonatkozik, ha Budapesten nem állíttatnék fel a főiskola.
Bátor vagyok ennélfogva feltenni a kérdést: méltóztatik-e az
igazgató-választvány javaslatát elfogadni, vagy azzal szemben Fekete
Zoltán ur javaslatához méltóztatnak hozzájárulni? (Felkiáltások:
Szavazzunk felállással!)
Miután jobbról és balról más-más nézetet hallok, kérem azokat
az urakat, akik az igazgató-választmány javaslatát fogadják el, méltóz-
tassanak felálni. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát kérünk!)
Kérem azokat az urakat, akik Fekete tanár ur javaslatát fogad-
ják el, méltóztassanak felálni. (Megtörténik).
Kisebbség. Megállapítom tehát, hogy a közgyűlés a választ-
mány javaslatát fogadja el. Egyebekben pedig a titkári jelentés
általánosságban tudomásul vétetik.
Következik a tárgysorozat második pontja: Elnökség és 15 választ-
mányi tag választása, előbbi 3 évre, utóbbiak 4 év tartamára.
Az igazgató-választmányból az alapszabály értelmében kilépnek,
de újból választhatók: Csik Imre, Darányi Ignácz, Gesztes Lajos,
Havas József, Hering Samu, gróf Kendeffy Gábor, gegesi Kiss
Ernő, Kócsy János, Laitner Elek,
Pech Kálmán, de Pottere Gerard,
Schmidt Ferencz, Tomcsányi Gyula, Török Sándor és Vadas Jenő.
A szavazatszedő küldöttség elnökéül felkérem Balogh Ernő
erdőfőtanácsos urat, a bizottság tagjaiul pedig Lipcsey László és
Tomasovszky Imre urakat. A szavazatok összeszedésének idő-
tartamára a közgyűlést felfüggesztem.
Szünet után.
Elnök: Tisztelt Közgyűlés! A közgyűlést folytatólag megnyitom.
Következik a tárgysorozat 3-ik pontja: Károlyi Árpád erdőigazgató
ur felolvasása: „Az erdészeti tudományok módszerei és problémái"
czimén.
Károlyi Árpád erdőigazgató megtartja élénk figyelemmel és
általános tetszéssel fogadott felolvasását, amely az Erdészeti Lapok
1918. évi februári számában fog közöltetni.

26
Elnök: Kivan valaki hozzászólni? Ha nem, úgy azt hiszem,
hogy a tisztelt közgyűlés méltóztatik hozzájárulni ahhoz az indít-
ványomhoz, hogy Károlyi Árpád erdőigazgató urnák érdekes és
tanulságos felolvasásáért meleg köszönetünket fejezzem ki. (Helyeslés).
Felkérem a szavazatszedő bizottság elnökét, szíveskedjék a
választás eredményéről jelentést tenni.
Balogh Ernő, a szavazatszedő bizottság elnöke: Tisztelt Köz-
gyűlés : Az alapszabályok értelmében a lelépő elnökség és választ-
mányi tagok megválasztására beérkezett 88 szavazat. Az elnökség
tagjai egyhangúlag választattak meg. (Élénk éljenzés.) Tehát elnökké:
báró Tallián Béla (zajos éljenzés); I. alelnökké káinoki Bedő Albert dr.
tiszteletbeli elnök (zajos éljenzés); II. alelnökké: Horváth Sándor
(zajos éljenzés).
Ezenkívül legtöbb szavazatot nyeriek, mint választmányi tagok:
Csík Imre, Darányi Ignácz, Gesztes Lajos, Hering Samu-, gr. Kendeffy
Gábor, gegesi Kiss Ernő, Kócsy János,
Pech Kálmán, de Pottere
Gerard, Schmidt Ferencz, Tomcsányi Gyula, Török Sándor, Vadas
Jenő, Kacsanovszky József és Hinfner György. (Élénk éljenzés.)
Elnök: Tisztelt Közgyűlés! Van szerencsém a magam és
elnöktársaim nevében meleg köszönetemet fejeznem ki a szives
bizalomért, amelyben a tisztelt közgyűlés részesíteni méltóztatott.
Azt a fáradhatatlan szorgalmat és páratlan odaadást, melylyel elnök-
társaim arra a magaslatra emelték az egyesületet, amelyen az jelen-
leg áll (élénk éljenzés), a magam részéről meleg támogatásban
fogom részesíteni továbbra is és remélem, hogy elnöktársaim
betegsége mentől hamarább jobbra fordul és az őszinte lelkesedés-
sel teljesített munkában szives támogatásukat a jövőben is élvezni
fogjuk. (Élénk éljenzés.)
Egyben van szerencsém a tisztelt közgyűlésnek kijelenteni,
hogy azok az urak, akiknek neveit a szavazatszedő bizottság elnöke
most felolvasta, a választmány tagjaivá választattak. És pedig 4 évi
időtartamra: Csik Imre, Darányi Ignácz, Gesztes Lajos, Hering
Samu, Hinfner György, Kacsanovszky József, gróf Kendeffy Gábor
gegesi Kiss Ernő, Kócsy János, Pech Kálmán, de Pottere Gerard,
Schmidt Ferencz, Tomcsányi Gyula, Török Sándor és Vadas Jenő.
Következik a tárgysorozat 4-ik pontja: az alapszabályok
módosítása.

27
Titkár: Tisztelt közgyűlés! Szomorú szükségesség, hogy mi
most ezen a közgyűlésen az alapszabályok módosításával kell, hogy
foglalkozzunk. Azok a rendkívüli körülmények, amelyek között élünk
ennek a háborús állapotnak negyedik évében, egyesületünket is
abba a kényszerhelyzetbe hozták, hogy jövedelmeinek szaporítá-
sáról kell gondoskodnia. Az általános drágulás, amely különösen
a nyomdaipar terén fellépett, végre is odavezetett, hogy azt kellett
konstatálnunk a jövő évi költségvetés összeállításánál, miszerint
eddigi bevételi forrásainkkal nem tudjuk fentarthatni lapjainkat
még azon szerény keretben sem, amelyben a háború kezdete óta
megjelentek. Szaporodott természetesen az egyesület kiadása minden-
féle egyéb téren is: székházunk jókarbantartása, irodai szükségletek
és nem utolsó sorban a személyi járandóságok is fokozott kiadást
okoznak. Nem szívesen, de mégis kénytelen tehát az igazgató-
választmány a tisztelt közgyűlés elé azzal a javaslattal lépni, hogy
egyesületünk tagdija csekély mértékben, 25% erejéig felemeltessék
és ezzel arányban egyúttal az eddigi 300 korona alapítványi tőke
minimálisan 400 koronára emeltessék.
Azok a módosítások, tisztelt közgyűlés, amelyeket az alap-
szabályokon eszközölni óhajtunk, kizárólag erre vonatkoznak és
talán a tisztelt közgyűlés, — minthogy tulajdonképen csak számok-
nak ujabb számokkal való felcseréléséről van szó, •— nem is kívánja
részletenként minden egyes szakasz felolvasását. (Felkiáltások: Nem
kívánjuk!)
A lényeg tehát az, hogy az eddigi 300 korona alapítvány
helyett 400 korona, a 16 korona eddigi évi tagdíj helyett ezentúl
20 korona szerepel és a régi alapító tagoknak 6 koronás kedvez-
ményes lapdiját 10 koronára módosítjuk. (Helyeslés.) Ugy gondol-
juk tisztelt közgyűlés, hogy azok a tisztelt alapító tagtársak, akik
eddig 300 koronát alapítottak, teljes élvezetében maradnak ezentúl
is tagsági jogaiknak; mindazonáltal kérelmet fogunk hozzájuk
intézni, hogy amennyiben tehetik, egészítsék ki régi alapitványaikat.
Amennyiben azonban nem tennék, azért változatlanul megmaradná-
nak alapító tagsági jogaik élvezetében.
Méltóztatnak kívánni, hogy részletesen felsoroljam azokat a
szakaszokat, amelyek módosulnak? (Felkiáltások. Nem kívánjuk,
elfogadjuk!) Tisztelettel javaslom az igazgató-választmány erre
vonatkozó javaslatának elfogadását. (Helyeslés.)

28
Elnök: Ha nincs ellenvetés, hatarozatilag kimondom, hogy a
közgyűlés az alapszabálymódositáshoz egyhangúlag hozzájárul.
Következik a tárgysorozat 5-ik pontja: Jelentés az 1916. évi
számadásokról és az 1918. évi költségvetésről.
Titkár: Tisztelt Közgyűlés! Szétosztottuk a mult évi zárszá-
madásokat a behajthatatlan követelésekre vonatkozó javaslattal
együtt, továbbá a jövő évi költségvetés tervezetét. Mindezek rész-
letesen az erdészeti lapokban is már közölve voltak és igy már
méltóztatnak róluk tudomással birni. (Felkiáltások: Nem kívánjuk
a felolvasást, elfogadjuk!)
A zárszámadás nem végződött a mult évben sem deficzittel,
hanem csekély maradványnyal. A törlésre javaslottak mind olyan
tételek, amelyeknek behajtására már reményünk nem lehet. A jövő
évi költségvetés a tagdíjemelés figyelembevételével történt, amely-
ről a tisztelt közgyűlés előbb méltóztatott határozni.
Elnök: Méltóztatnak e zárszámadásokat jóváhagyni, a száma-
dásokban előforduló behajthatatlan követelések törléséhez hozzá-
járulni és az 1918. évi költségvetést szintén elfogadni? (Felkiáltások:
Elfogadjuk!) Tehát ezt hatarozatilag kimondom.
Következik a tárgysorozat 6-ik pontja: Jelentés a Deák Ferencz-
alapitvány kamataiból kiirt irodalmi pályázatokról.
Titkár: Tisztelt közgyűlés! Az erről szóló jelentésem is igen
rövid, amennyiben a Deák Ferencz-alapitvány kamataiból kiirt
pályázatokra az év folyamán egyetlen pályamű sem érkezett be.
A Deák Ferencz-alapitvány kamataira vonatkozólag az igazgató-
választmány nevében ismét azt a javaslatot terjesztem elő, hogy a
kamatok egyelőre letétbe helyeztessenek. (Helyeslés.)
Elnök: A titkár ur indítványát, ha nincs ellenvetés, elfogadott-
nak jelentem ki.
Következik a tárgysorozat 7-ik pontja: Indítvány a jövő évi
közgyűlés helyére és tanácskozási tárgyaira nézve.
Titkár: Tisztelt közgyűlés! A mai körülmények között a jövő
évi közgyűlésre nézve még nem áll módjában az igazgató-választ-
mánynak, hogy már most javaslatot tehessen. Tisztelettel kérem,
hogy a jövő évi közgyűlés tárgysorozatának összeállításával és a
közgyűlés összehívásával az igazgató-válaszmányt méltóztassék meg-
bízni. (Helyeslés.)

29
Elnök: Hozzá méltóztatnak járulni ? (Felkiáltások: Elfogadjuk!)
Akkor az indítványt elfogadottnak jelentem ki.
Következik a tárgysorozat 8-ik pontja: Esetleges indítványok,
indítvány azonban nem érkezett be.
Amennyiben a tisztelt közgyűlés tagjai közül már senki sem
kivan felszólalni, megköszönve szives türelmüket és kitartásukat,
az ülést bezárom. (Felkiáltások: Éljen az elnök.)
K. m. f.
c3£ c>?
Adományok a Wagner-Károly-alap javára.
I. Újévi üdvözletek megváltása czimén.
Kozma István 10 K.
Susáki erdőhivatal tisztikara 45 K (ehhez hozzájárultak: Tordony
Emil 5 K, Hantos Ernő 5 K, Reschner Rezső 5 K, Suszter Rezső
5 K, Urbánszky István 5 K, Hohoss János 5 K, Janussek István
5 K, Jovics Lázár 3 K, N. N. 3 K, Lipták Győző 4 K).
Zai Adám 5 K, Scholtz Gyula 10 K, Eránosz A. János 7 K.
Liptóujvári főerdőhivatal tisztikara 48 K (ehhez hozzájárultak:
Orosz Antal 6 K, De Pottere Gerard 6 K, Kostialik János 6 K,
dr. Saád Andor 6 K, Gőzsy Gyula 6 K, Spengel Sándor 4 K,
Vaiczik Emil 4 K, Letz Lajos 5 K, Glock Géza 5 K).
Faértékesitő hivatal tisztikara 70 K (ehhez hozzájárultak: Bíró
Zotlán 6 K, Winkler Miklós 6 K, Enyedi János 5 K, Hyna Ottó
5 K, Kelemen Béla 5 K, Papp Béla 5 K, Bükhel János 5 K,
Bottka György 5 K, Németh Pál 4 K, Kelecsényi Mihály 4 K,
báró Marschal Ernő 5 K, dr. Fazekas Ferencz 3 K, Szadlis Sándor
3 K, Zsombori Ignácz 3 K, Hrabovecz Gyula 2 K, Erdélyi Mihály 4 K)-
Bogsch Árpád 5 K, Karánsebesi erdőgondnokság 8 K.
Földmivelésügyi minisztérium I/A főosztály tisztikara 148 K
(ehhez hozzájárultak: Horváth Sándor 15 K,
Pech Kálmán 10 K,
Arató Gyula 10 K, Rochlitz Dezső 10 K, Doroszlai Gábor 6 K,
dr. Hammersberg Géza 6 K, Czillinger János 6 K, Almásy Andor
5 K, Dezsényi Jenő 6 K, Ráduly János 6 K, Berecz János 4 K,
Botos Sándor 4 K, Spettmann János 6 K, Tichy Kálmán 6 K

30
Ratkovszky Károly 6 K, Balogh Ernő 6 K, Héjas Kálmán 6 K,
Ajtai Sándor 6 K, Siegmund Konrád 6 K, Lesenyi Ferencz 6 K,
Krall János 6 K, Intzédy Géza 6 K).
Boór Károly 3 K, Jurkovich János 10 K, Dobren János 5 K 55 f,
Somoghy Lajos 10 K, Szaltzer Lajos 5 K, Hornung Gusztáv 5 K,
Polczer Árpád 6 K, Kellé Artúr 4 K, Borsiczky Ottó 10 K,
Dezső Zsigmond 10 K, Jüngling János 10 K.
• Máramarosszigeti állami erdőhivatal 14 K (ehhez hozzájárultak:
H. Karácsony Sándor 5 K, Gulyás Jenő 3 K, Iváskó Sándor 3 K,
Török János 3 K).
Náday Dénes 5 K, Riedl Gyula 5 K, Rettich Károly 10 K,
Turcsa Tivadar 5 K, Köllő Pál 5 K, Ujfalussy Mihály 5 K,
Barkóczai Ferencz 5 K, Orsovai erdőgondnokság 10 K, Arz
Károly 3 K.
Beszterczei erdőigazgatóság 44 K (ehhez hozzájárultak: Kalli-
woda Andor 10 K 30 f, Petrás Jakab 5 K, Schlosser József 3 K,
Egly József 3 K, Daum Alfréd 3 K, Török Albert 3 K, Bodoni
Miklós 3 K, Czebeczauer József 3 K, Pribnov Pál 4 K, Ponner
Nándor 4 K, Polakovics György 3 K).
Binder Béla 3 K, Pokorny István 5 K, Schillinger Béla 5 K,
dr. Tuzson János 10 K.
Orsovai erdőhivatal 30 f (a múltkor már kimutatott 28 K 70
f-hez hozzájárultak: Várnay Ödön 10 K, Bécsy Dezső 10 K, Aschner
Vilmos 5 K, Herczeg János 2 K, Kimpián Illés 1 K, Burák
Sándor 1 K).
Aáron Oktavián 5 K, Klözel Oszkár 5 K, Kolozsvári erdő-
igazgatóság 123 K, Pukács Endre 10 K, Teodórovits Ferencz 20 K,
Volfinau Gyula 4 K, id. Belházy Gyula 5 K, Brannich Gyula 5 K,
Krajcsovitc Ferencz 5 K, Napholtz Jenő 6 K, Wilhelmb Gyula 5 K,
Gajdits Béla 5 K, Vassányi M. J. 5 K, Fóriss József 6 K, ifj.
Molcsányi Gábor 4 K, Pauspartl Károly 25 K, Balaton Antal 5 K,
Jellmann Béla 2 K, Kováts Albert 2 K, Lonkay Antal 5 K 55 f.
Nagyszebeni állami erdőhivatal 17 K (ehhez hozzájárultak:
Sümegh Ignácz 6 K, Schvarz Rezső 5 K, Plachy Teofil 3 K,
Spielhaupter György 3 K).
Hajdú Rezső 10 K, Kleiszl Gyula 5 K.

31
//. Egyéb adományok. A faértékesitő hivatal utján ott érdembe-
hozott napidijaik átengedése által a Wagner-Károly-alapitványt
gyarapították:
Billitz Sándor 174 K, Engel Ármin 124 K 20 í, Jánosi Engel
Gyula 49 K 60 f, Erlich Emil 24 K 80 f, dr. Fenyő Miksa 24 K 80 f,
Gáspár Fülöp 49 K 60 f, Grósz Béla 99 K 40 f, Haász Frigyes
49 K 60 f, Hartenstein Jenő 149 K, Hofftnann József 49 K 60 f,
Klein Sándor 24 K 80 f, Kronberger Zsigmond 49 K 60 f,
Luftschitz István 49 K 60 f, Pauszpertl Károly 25 K, Rényi Oszkár
24 K 80 f, Scheiber Endre 24 K 80 f, Schantzer Ignácz 49 K 60 f,
Silbermann Aladár 24 K 80 f, Vuk Gyula 49 K 60 f, Wünscher
Frigyes 49 K 60 f. Összesen 1166 K 80.
Gróf Tisza István nagykovácsii uradalma 1360 K 69 fillér.
Fogadják az összes adakozók az Országos Erdészeti Egyesület
őszinte köszönetét.
ú% ú£ á%
Az I. Ferencz József-alapra befolyt adományok.
(Folytatás, lezárva 1917. deczember 31-én.)
Korompa nagyközség 315 K 34 f, Kocsér község 164 K 58 f,
Sebők József 1012 K 50 f, Szatmári püsp. erdőhivatal 425 K.
Beszterczebányai áll. erdőhivatal 385 K (ehhez hozzájárultak:
Nádai Dénes 5 K, Radóczi v. urb. 5 K, Radóczi irtványosok 5 K,
Ófalui v. urb. 5 K, Ófalui v. irtványosok 5 K, Alsókemeneczi v.
urb. 5 K, Felsőkemeneczi v. urb. 5 K, Cserenyei v. urb. 5 K,
Besztercsényi v. urb. 5 K, Ktskeresnyei v. urb. 5 K, Nagykeresnyei
v. urb. 5 K, Pázsiti v. urb. 4 K, Oszlányi v. urb. 50 K, Kalacsnai
v. urb. 5 K, Nagyugróczi v. urb. 5 K, Brogyáni v. urb. 20 K,
Kisugróczi v. urb. 5 K, Zsikvai v. urb. 10 K, Kislósi v. urb. 5 K,
Velséczi v. urb. 10 K, Gesztődi v. urb. 5 K, Kisaranyosi v. urb.
3 K, Ebedeczi v. urb. 10 K, Maholányi v. urb. 10 K, Kistapol-
csányi v. urb. 10 K, Fenyőkosztolányi v. urb. 5 K, Keresztúri
v. urb. 10 K, Zsitvakenézi v. urb. 10 K, Zsitvaapátii v. urb. 5 K,
Kiesői v. urb. 10 K, Valkóczi v. urb. 5 K, Feketekelecsényi v.
urb. 5 K, Ujpetendi v. urb. 3 K, Nemcsényi v. urb. 5 K, Mohi-i

32
v. urb. 5 K, Mohi-i zsellérek 5 K, Ujbarsi v. urb. 5 K, Kiskosz-
mályi v. urb. 5 K, Qaramkovácsi v. urb. 5 K, Garamnémeti v.
urb. 5 K, Csáradi v. urb. 5 K, Garamszőllősi v. urb. 10 K, Garam-
szőllősi kurialisták 5 K, Csejkői v. urb. 20
K, Garamsolymosi
v. urb. 5 K, Garamapáti v. urb. 5 K, Csatái v. urb. 5 K, Garam-
vezekényi v. urb. 5 K, Garammikolai v. urb. 5 K, Zselézi v. urb.
5 K, Csekei v. urb. 5 K, Barsbaracskai v. urb. 5 K, Hölvényi
v. urb. 5 K, Nagysallói v. urb. 5
K).
Gróf Csáky Albin urad. 500 K, Alsóárpási jár. erdőgondnokság
50 K, Pécskai erdőgondnokság 7 K 30 f, Eperjesvidéki jár. erdő-
gondnokság 50 K, Kohi község 7 K 82 f, Szatmár-Németi város
100 K, Biebel János 49 K 70 f, Bocskói v. urb. 40 K, Besztercze-
bányai áll. erdőhivatal 104 K 10 f, Bácsfalu község 318 K 15 f.
Rimaszombati áll. erdőhivatal 600 K (ehhez hozzájárultak:
Munkácsi gör. kath. püsk. urad. G. Tapolcza 300
K, Felsőmagyar-
országi fakitermelő és értékesítő r.-t. 300 K).
Alsóárpási jár. erdőgondnokság 27 K, Németlipcsei jár. erdő-
gondnokság 643 K 76 f, Báródi körjegyzőség 3 K 21 f, Müller
József 152 K 38 f, Pászthy Ferencz 200
K, Szernyei v. urb. 52 K 50 f:
Beszterczei erdőigazgatóság 4000 K (I. részlet fejében).
Fogadják a nemesszivü adakozók az Országos Erdészeti
Egyesület őszinte köszönetét!
ú£
HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK.
I.
FELHÍVÁS
(a tavaszi erdészeti államvizsga tárgyában).
Az 1918. év tavaszán erdészeti államvizsgát tenni szándéko-
zók felhivatnak, hogy kérvényüket az ehhez szükséges engedély
iránt legkésőbb 1918. évi február hó végéig a m. kir. földmivelés-
ügyi minisztérium I/A főosztályának czimére (Budapest, V. ker.,
Zoltán-utcza 16. sz.) bérmentve küldjék be.
Az erdészeti államvizsgához való bocsátásra kivételesen azok
is igényt tarthatnak, akiknek gyakorlati szolgálata a vizsga idejéig

33
számitva a két évet nem éri el, ha igazolják azt, hogy a gyakorlati
szolgálatban mutatkozó hiányosság önhibájukon kivül valamely
— a háborúval kapcsolatos — méltánylást érdemlő ok következté-
ben állott elő.
Budapest, 1918. évi január hó 8-án.
Horváth Sándor s. k.
miniszteri tanácsos, a vizsgáló-bizottság elnöke.
ii.
HIVATALOS KÖZLEMÉNY
(elveszett szak vizsga • bizonyítványról).
Közhírré teszem, hogy az Grdak községi (Körös-Belovár vár-
megye) születésű Ivanovits Endre részére 1908. évi október hó 19-ik
napján 4. szám alatt az erdőőri szakvizsga letételéről kiállított
eredeti bizonyítvány elveszvén, ahelyett nevezett részére 1917. évi
719. szám alatt az eredetivel egyenlő értékű hiteles másodlat
adatott ki.
Pécs, 1917. évi deczember hó 13-án.
Pánczél Ottó s. k.
m. kir. főerdőtanácsos, kir. erdőfelügyelő.
c2? cJ?
KÜLÖNFÉLÉK.
Halálozások. Oyöngyössy Béla ny. miniszteri tanácsos, volt
kolozsvári kir. erdőfelügyelő, az Országos Erdészeti Egyesület
alapító tagja, mult év deczember hó 11-én 66 éves korában Var-
gyason jobbiétre szenderült.
Rolland Gusztáv, Szentgyörgy város erdőmestere, az Országos
Erdészeti Egyesület rendes tagja, mult év szeptember hó 28-án
elhunyt.

34
Veréb Mihály m. kir. erdészeti irodatiszt a harcztéren szerzett
betegség következtében mult év deczember hó 13-án 35 éves
korában Budapesten elhunyt.
Béke hamvaikra!
Hírek hadbavonult erdőtisztekről. Jurkovich János m. kir.
erdőmérnök, cs. és kir. tartalékos főhadnagy eddig a következő
katonai kitüntetésekben részesült: A sarajevói várkörzetben az
1914 1915. évben tanúsított fáradhatatlan szorgalmas és eredmé-
nyes munkásság czimén dicsérő oklevélben; az 1915. évi drina-
menti harczokban „az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartás"
czimén a legfelső dicsérő elismerés jelvényében a kardokkal
(signum laudis); az 1916/17. évben az Izonzó fronton „az ellenség
előtt tanúsított vitéz magatartás" czimén az újólagos legfelső
elismerés jelvényében a kardokkal (ezüst signum laudis).
POSTYEN
A HÁBORÚ DACZÁRA
NYITVA *
Az összes FÜRDŐK,
az összes SZÁLLÓK
teljes üzemben. Normális
vasúti forgalom (Budapest:
ről 31
4 óra közvetlen gyors*
vonattal).
Egyesületünk tagjai az
eddigi kedvezményeké
ben most is részesülnek.

35
VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK AZ ERDÉSZETI
SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL.
(Kérjük az uradalmak t. vezetőségeit, hogy erdőtiszti létszámukban be-
álló változásokról bennünket levelező-lapon értesiteni szíveskedjenek.)
Magyar földmivelésügyi miniszterem előterjesztésére az állami erdőtisztek
összesített közös rangsorozati létszámában, az erdőfelügyelőségi szolgálatnál
Pánczél Ottó főerdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott erdőfelügyelőt fő-
erdőtanácsossá kinevezem; továbbá ugyancsak az erdőfelügyelőségi szolgálatnál
Kolosy Béla erdőfelügyelőnek, valamint a községi stb. erdők állami kezelésének
szolgálati ágazatánál Páll Miklós erdőtanácsosnak a főerdőtanácsosi czimet és
jelleget; végül a magyarországi kincstári erdők kezelésének szolgálati ágazatánál
Schmidt Károly miniszteri tanácsosi czimmel felruházott főerdőtanácsosnak a
miniszteri tanácsosi jelleget, Ráduly János és Földes Tamás* erdőtanácsosoknak
pedig a főerdőtanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adományozom.
Kelt Laxenburgban, 1917. évi deczember hó 13-án.
KAROLY s. k.
 MEZŐSSY BÉLA s. k.
A m. kir. földmivelésügyi miniszter a szolgálat érdekében Jüngling János
m. kir. erdőtanácsost áthelyezte Naszódról Beszterczére a m. kir. erdőigazgatóság
központi szolgálatához (pénztárosnak).
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Papp Jenő m. kir. erdő-
mérnököt Zsarnóczáról a beszterczebányai ni. kir. erdő igazgatóság kerületébe
Garampéterire s megbízta a jeczenyei m. kir. erdőgondnokság vezetésével.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter Payer Sándor m. kir. erdőtanácsost a
beszterczebányai m. kir. erdőgondnokság vezetése alóli egyidejű felmentése
mellett megbízta a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság pénztári teendőinek
ellátásával.
*
A m kir. földmivelésügyi miniszter Dénes Jenő m. kir. erdőmérnök-
gyakornokot a szolgálat érdekében Beregszászról Beszterczére helyezte át az ottani
m. kir. erdőigazgatósághoz.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Qombossy József m. kir. fő-
erdőmérnököt a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság kerületéből Kisgaramról
a nagybányai m. kir. főerdőhivatal központi szolgálatához Nagybányára.

36
A m. kir. földmivelésügyi miniszter Popoviáu Valér m. kir. erdőmérnök-
gyakornokot saját kérelmére áthelyezte Liptóujvárról Beszterczebányára.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter a Hajdú vármegye és Szabolcs vár-
megye területén állami kezelésbe vett erdők kezelésével megbízott m. kir. járási
erdőgondnokság ideiglenes székhelyéül Dsbreczen várost jelölvén ki, Deák János
m. kir. erdőtanácsost Hajdúböszörményből Debreczenbe áthelyezte.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Tirís Rezső, Bielek Ede és Ryll
Viktor kir. közalapítványi főerdőmérnököket kir. közalapítványi erdőtanácsosokká ;
Kubicza Isván és Klausberger Károly kir. közalapítványi erdőmérnököket kir.
közalapítványi főerdőmérnökökké; Skulte'ty Győző és Vajda Gyula kir. köz-
alapítványi segéderdőmérnököket kir. közalapítványi erdőmérnökökké és végül
Pintér Sándor és Sándor István kir. közalapítványi erdőmérnökgyakornokokat
kir. közalapítványi segéderdőmérnökökké — az előbb emiitettet ideiglenes minő-
ségben — kinevezte.
«**
ERDÉSZETI RENDELETEK TÁRA.
JEGYZŐKÖNYV.
Felvétetett az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alap
intéző bizottsága 1917. évi deczember hó 11-én tartott rendes évnegyedes ülésén.
Jelen voltak: Kaán Károly miniszteri tanácsos, h. elnök, Kacsanovszky József
kir. főerdőtanácsos, előadó; Rochlitz Dezső, Kozma István és Kovács Gábor
miniszteri tanácsosok; Ratkovszky Károly, Ulreich Gyula, Kovács Aladár, Pájer
István, Doroszlai Gábor, Balogh Ernő és Kelecsényi Ferencz m. kir. főerdő-
tanácsosok; Wilhelmb Gyula m. kir. főerdőszámtanácsos ; Tichy Kálmán kir. erdő
felügyelő, Ráduly János m. kir. erdőtanácsos, Dezsényi Jenő kir. erdőfelőgyelő,
bizottsági tagok; Geyer H. Viktor m. kir. erdőszámvizsgáló, az alap számvivője
és Spettmann János m. kir. erdctanácsos, az alap jegyzője.
Elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, bejelenti, hogy Kiss Ferencz m. kir.
főerdőtanácsos távolmaradását hivatalos elfoglaltságával kimentette és azután az
ülést megnyitja.
1. Jegyző felolvassa az alapnak az elmúlt évnegyed, vagyis az 1917. évi
szeptember hó végén mutatkozott pénzálladékára vonatkozó jelentést. (Kimutatást
lásd a 37. oldalon.)
A bizottság a jelentést tudomásul veszi.
2- Jegyző előterjeszti Krippel Móricz főiskolai tanár bejelentését, mely szerint
az alapból 200 koronával segélyezett Margit nevü leányát a jelen tanévben nem
iskoláztathatja s ennélfogva a segélyt sem élvezheti.

37
Az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező
alap vagyonának álladéKa 1917/18. év I. negyedének végén.
E
N
Megnevezés
M. kir.
posta-
takarék-
pénztárnál
A m. földhitelintézetek
orsz. szövetségénél
(Altruista banknál
Meg-
készpénzben
értékpapír
jegyzés
O
U.
K
f |
K |
f
K
f
1.
Álladék a mult negyed végén
Bevétel a folyó évnegyedben:
13297
5S
29287
53
425000
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Járulékok, adományok... .... ...
Gyümölcsöző tőkék kamatjai...
Különféle bevételek... ... . ...
i . , , lapostatak.pénzt.-hoz
Atutalasok|az Altruista bankhoz
Értékpapírok eladásából — ...
Átfutó bevételek ... ... ... ...
Vásárolt értékpapírok ... ... ...
20735
76
40
14
93
891
10000
8!
Összesen ...
34149
05
40179
34
425000
Kiadás a folyó évnegyedben :
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Kifizetett segélydijak ___ ... ...
Kezelési kiadások ... . . ... ...
Különféle kiadások... ... — .'.
Átütünk íastatak- pénz.-tól
Átutalások jaz AUruista banktól
Értékpapírok vásárlása... — ...
Átfutó kiadások...-----------
Eladott értékpapírok ... — —
5630
1011
10000
40
88
Összesen ___
16681
88
-
Levonva a bevételből a kiadást
mutatkozik tiszta vagyon —
17467
77
40179
34
425000
Együtt ... ...
482647
11
Ebből az összegből esik:
1. alaptőkére ._. — ... —
2. tartaléktőkére ... ... —
3. folyó kezelésre.........
A folyó kezelésnél kimutatott
összegből esik:
a) 1916/1917. évre engedélye-
zett segélyekre ... ... —
b) 1917/1918. évre engedélye-
zett segélyekre ... ... —
c) 1917/1918. évi tiszta jöve-
delem . ... ... ___ ... —
364720
22284
95642
450
74500
20692
60
51
Budapest, 1917. évi október hó 1-én.
Geyer H. Viktor s. k.
m. kir. erdőszámvizsgáló, az alap számvivője.

38
A bizottság a bejelentést tudomásul veszi s a 200 korona segélyösszegnek
beszüntetését és ujabb segélyezésre való fordítását határozza el.
3. Oruber Qyula m. kir. erdőtanácsos kérvényében bejelenti, hogy az alap-
ból 200 koronával segélyezett Gabriella nevü leánya betegsége miatt az 1917 18.
tanévben tanulmányait csak mint magántanuló folytathatja s ezért a segélyről
köszönettel lemond.
A bízottság a bejelentést tudomásul veszi s a 200 korona segélyösszegnek
beszüntetését és ujabb segélyezésre való fordítását határozza el.
4- Jegyző előadja özv. Bartha Abelné bejelentését arról, hogy mivel az
alapból 300 koronával segélyezett Béla fia felvétetett a bécsújhelyi katonai
akadémiába, ezért a segélyt nem veheti igénybe.
A bizottság a bejelentést tudomásul veszi s a 300 korona segélyösszegnek
beszüntetését és ujabb segélyezésre való fordítását határozza el.
5. Jegyző bemutatja özv. Kovács Gusztávné bejelentését arról, hogy a Lujza
nevü leányának adományozott 300 korona segélyt nem élvezheti, mert leánya
ebben a tanévben is Bécsben folytatja tanulmányait.
A bizottság a bejelentést tudomásul veszi s a 300 korona segélyösszegnek
beszüntetését és ujabb segélyezésre való fordítását határozza el.
6. Özv. Németh Pálné előterjesztésében bejelenti, hogy az alapból 400
koronával segélyezett Ilona nevü leánya ebben a tanévben az óvónőképzőtan-
intézetnek magántanulója s ezért őt a segély nem illeti meg.
A bizottság a bejelentést tudomásul veszi s a 400 korona segélyösszegnek
beszüntetését és ujabb segélyezésre való fordítását határozza el.
7. Özv. Darkó Gáborné kérvényében bejelenti, hogy az alapból 400 koroná-
val segélyezett Gábor nevü fia katona s kéri, hogy ez a 400 korona segélyösszeg
három leányára átruháztassék.
A bizottság a bejelentést tudomásul veszi; minthogy azonban folyamodónak
három leánya már az eredeti szétosztáskor a szabályszerű rendelkezéseknek meg-
felelő segélyben részesült, a bizottság a 400 korona segélyösszegnek beszüntetését
és ujabb segélyezésre való fordítását határozta el.
8. Jegyző bemutatja Wény János m. kir. erdőmérnök kérvényét, melyben
nevezett kéri, hogy a polgári leányiskola I. osztályában magánúton tanuló Berta
nevü leánya az alapból nyert 200 korona segélyt megtarthassa.
A bizottság arra való tekintettel, hogy az alapszabályzat rendelkezései szerint
magántanuló gyermek segélyben nem részesíthető s oly rendkívüli ok, amely az
ettől való eltérést indokolttá tenné, nem forog fenn, a kérelmet teljesíthetőnek
nem találta s ennélfogva a 200 korona segélynek beszüntetését s ujabb segélye-
zésre való fordítását határozta el.
9. Kmetónyi Emil kir. erdőtanácsos előterjesztésében jelenti, hogy az alap-
ból 200 koronával segélyezett Edith nevü leányát az 1917 18. tanévben Ausztriá-
ban a frohsdorfi Sct. Christiana intézetben taníttatja s ennélfogva a segélyre való
igénye megszűnt.
A bizottság a bejelentést tudomásul veszi s a 200 korona segélyösszegnek
beszüntetését és ujabb segélyezésre való fordítását határozta el.

39
10. Jegyző előterjesz'i ö^v. Schtachta Lászlóné kérvényét, melyben annak
bejelentése mellett, hogy az alapból 500 koronával segélyezett Erzsébet nevü
leánya a jelen tanévben a máramarosszigeti ref. főgimnázium V. osztályának
magántanulója, kéri, hogy a bizottság az 500 korona segélyt meghagyni méltóz-
tassék.
A bizottság, minthogy a szabályzat rendelkezései szerint magántanuló
gyermek segélyben nem részesíthető s minthogy oly rendkívüli ok, mely az ettől
való eltérést indokolttá tehetné, nem forog fenn, a kérelmet teljesíthetőnek nem
találta s ennélfogva az 500 korona segélynek beszüntetését s ujabb segélyezésre
való fordítását határozza el.
11. Jegyző előadja Szabó Ignácz m. kir. főerdőmérnök kérvényét, melyben
annak daczára, hogy Sarolta nevü leánya a szászvárosi ev. ref. Kun-kollégiumban
félingyenes alapítványi helyet nyert, kéri, hogy a leányának adományozott 200
korona segélyt a bizottság meghagyni méltóztassék.
A bizottság, minthogy a gyermekek taníttatása még az ily félingyenes, sőt
egész ingyenes alapítványi helyen is rendszerint jelentékeny költségekkel jár,
ezétt ugy, mint az már a korábbi évek folyamán felmerült esetekben is történt,
a segélyösszeg meghagyását határozza el.
12. Sréter Ágoston m. kir. főerdőmérnök kérvényében bejelenti, hogy az
alapból 200 koronával segélyezett Ilona nevü leánya az ungvári Gizellaház nevü
leánynevelőintézetben ingyenes helyet nyert, egyúttal kéri, hogy a bizottság
leányának segélyét az emiitett kedvezmény daczára meghagyni szíveskedjék.
A bizottság a 11. pont alatti megokolással a kérelem teljesítését határozta el.
13. Jegyző bemutatja özv. Lohr Antalné kérvényét, melyben a Margit leányá-
nak adományozott 400 korona segélynek változatlan meghagyását kéri, annak
daczára, hogy leánya a budapesti Erzsébet-nőiskola tanitónőképzőintézetében
ingyenebédes helyet nyert.
A bizottság a 11. pont alatti megokolással a 400 korona segélyösszegnek
változatlan meghagyását határozta el.
14. Jegyző előterjeszti Vajcla Ákos m. kir. főerdőmérnök kérvényét az iránt,
hogy a Péter és Ákos nevü fi ti részére az alapból adományozott, egyenként
200—200 korona segélyt a bizottság meghagyni méltóztassék, jóllehet a kolozsvári
unit. főgimnázium internátusában, illetőleg konviktusában Péter 100, illetőleg
Ákos 200 korona kedvezményt élvez.
A bizottság a 11. pont alatti megokolással és mert folyamodó öt gyermeke
közül négyet házon kívül taníttatni kénytelen, a kérelem teljesítését határozta el.
15. Özv. Tölgyes József né előterjesztett kérvényében bejelenti, hogy férje
az 1917. évi november hó 9-én hivatalos szolgálatának teljesítése közben meg-
gyilkoltatott és kéri, hogy az István fiának és Erzsébet leányának az alapból
adományozott 200—200 korona segélyt a bizottság lehetőleg felemelni szíveskednék.
Tekintettel folyamodónak változott anyagi súlyos helyzetére, a bizottság az
István és Erzsébet gyermekek ^00—200 koronát kitevő segélyének 300—300 koro-
nára való felemelését hozza javaslatba.

40
16. Szalántzy László m. kir. főerdőmérnök kérvényében jelenti, hogy az
eredeti segély kiosztáskor magántanulóként bejelentett Irén nevü leányát idő-
közben a hátszegi kereskedelmi iskola első osztályába rendes tanulóként el-
helyezte és ezen az alapon most kéri, hogy a bizottság Irén nevü leánya részére
az 1917/18. tanévre segélyt adományozni méltóztassék. ,
Minthogy folyamodónak Irén nevü leánya az eredeti segélykiosztáskor csak
azért nem volt segélyben részesíthető, mert magántanulónak jelentette be s mint-
hogy a kereskedelmi iskola, melyet folyamodó leánya most tényleg látogat, a
szabályzat követelményeinek megfelel, a bizottság az eredeti kérelem elintézése-
képen a gyermek részére a szabályszerű '. 00 korona segélynek adományozását
hozza javaslatba.
17. Takács Miklós m. kir. erdőtanácsos az 1917. évi augusztus hó 4-én
tartott ülés 3. pont alatti határozatának megfelelően jelenti, hogy Jolán nevü
leánya a tanitónőképzőintézet II. osztályának sikeres elvégzését igazoló bizonyít-
ványt megszerezte, azt bemutatja, valamint orvosi bizonyitványnyal igazolja, hogy
leánya az emiitett bizonyítványt a rendes időben betegség folytán nem szerezhette
meg és mindezek után kérj, hogy a bizottság Jolán nevü leányát is segélyben
részesíteni szíveskedjék.
Minthogy folyamodó leánya az eredeti segély kiosztáskor fennállott hiányt
pótolta s minthogy a bemutatott bizonyítvány a szabályzat követelményeinek meg-
felel, a bizottság méltányosságból a kérelmet tárgyalás alá veszi s a gyermek
részére a szabályszerű 200 korona segélynek adományozását hozza javaslatba.
18. Jegyző bemulatja özv. Florek Jánosné kérvényét, melyben Jolán nevü
leánya részére az 1917/18. tanévre utólag segélyt kér.
A bizottság az elkésett segélykérvényre nézve megállapítja, hogy a kérelem
ez alkalommal figyelembe nem vehető. Abban az esetben azonban, ha a folya-
modó nyugdíjas özvegy igazolja, hogy a késedeleni nem saját hibájából történt,
pl. hü a pályázati határidőről az erdőhivatal őt későn vagy egyáltalán nem
értesítette, a bizottság a legközelebbi ülésben javaslatba fogja hozni, hogy az
esetleg felszabaduló segélyekből gyermeke segélyben részesüljön.
19. Jegyző bemutatja Faugh József nyug. m. kir. erdőszámellenőr kérvényét,
melyben Valéria és Mária nevü leányai részére az 1917/1?. tanévre utólag segélyt kér.
A bizottság az elkésett kérvényre nézve megállapítja, hogy a kérelmet ez
alkalommal figyelembe nem veheti. Abban az esetben azonban, ha a folyamodó
igazolja, hogy a késedelem nem az ő hibájából történt, hanem katonai szolgálata
akadályozta abban, hogy a kérvényt az előirt időben nyújtsa be, a bizottság
a legközelebbi ülésen javaslatba fogja hozni, hogy az esetleg felszabaduló
segélyekből gyermeke segélyben részesüljön.
20. Hajdú Dezső m. kir. főerdőmérnök beadványában kéri, hogy a selmecz-
bányai főgimnázium II. osztályát magántanulóként látogató Mária nevü leányát
az intéző bizottság szükség esetén a szabályzat vonatkozó részének megfelelő
módosításával az 1917/18. tanévben pótlólag segélyben részesítse.
Minthogy a szabályzat rendelkezései szerint magántanuló gyermek segély-
ben nem részesíthető s minthogy oly rendkívüli ok, mely az ettől való eltérést
indokolttá tenné, nem forog fenn, a bizottság a kérelmet teljesíthetőnek nem találja.

41
21. Jegyző javaslatba hozza, hogy a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. szám
alatti határozatokkal beszüntetett és a szabályzat 28. §-ának rendelkezése szerint
ujabb segélyezésekre fordítandó 2700 K-nak az a része, mely a 15. 16. és 17.
t. számok alatt tárgyalta segélyfelemelés, illetőleg adományozás után még megmarad,
az évi segélyek kiosztásánál megállapított sorrendben először Horvátországban
szolgáló oly tisztviselők gyermekei segélyének felemelésére fordíttassák, amely
tisztviselők gyermekeiket házon kívül magyar iskolában taníttatják; másodszor
oly özvegyek gyermekeinek segélye emeltessék fel, amely özvegyek a reászorult-
ság szerint megállapított sorrendben sorra következnek.
A bizottság a javaslat elfogadásával elhatározza annak javaslatba hoza-
talát, hogy :
1. Baretics Bertalan Tivadar fiának,
2. Hohoss János Mária leányának,
3. Vassányi Mihály István fiának,
4. Frommeyer István Katinka leányának,
5. Hajdú Rezső Edith leányának,
6. Hamar László Etel leányának,
7. Janussek István Anna leányának,
8. Mobánszky István Margit leányának,
9. özv. Schlachta Lászlóné György fiának,
10. özv. Lohr Antalné Margit leányának,
11. özv. Masztics Adámné Aladár fiának,
12. özv. Palkó Antalné Anna leányának,
13. özv. Nemes Béláné Géza fiának, valamint Ilona és Marianna leányainak,
14. özv. Darkó Gáborné Jolán, Izabella és Erzsébet leányainak,
15. özv. Huszár Józsefné István fiának,
16. özv. Schmotzer Jánosné Zoltán fiának és
17. özv. Batta Ferenczné István fiának segélye gyermekenként 100—100 K-val
emeltessék fel.
K. m. f.
Kaán Károly s. k. Kacsanovszky József s. k.
miniszteri tanácsos, h. elnök. kir. főerdőtanácsos, előadó.
Spettmann János s. k.
m. kir. erdőtanácsos, jegyző.
r>? ó& eJ*

42
Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál
teljesített befizetések 1917. évi deczember hóban.
A rövidítések magyarázata:
kz ákáczfa monográfiája__... = Am. Hazánk házi faipara (üaul Károly) = H. F
Mapitványi kamat__.___= ak. Hirdetési dij az E. L.-ban_ ... _ = hd.
Alapítványi tőketörlesztés ...... _ = att. Hirdetési dij az »Erdő"-ben---= Ehd
Mtiszti segélyalap___ _ _ = Asa. Hirsch Istvánné, szül. Kraft Ar.na
átfutó bevétel______ —___. = áb. segélyalapítvány ------ ...----= H. I. a.
Siró Bánffy D. alapítvány__= BBa. Időközi kamatok (takarékpénztári) = ik.
Bedő Albert alapítvány____= BAa. Kedvezményes lapdij-----= kid.
Bükktüzifa romlása stb_____... _ — Btr. Készpénzalapitvány-----= k. a.
Egyéb bevétel_______...___= Egy. Külföldi fanemek tenyésztése__= Kft.
Erdei facsemeték nevelése---= Ecs. Lakbér —------— — = lb.
Erdészeti Géptan_______= Egt. Lapdij (Erd. Lapok)------= ld.
Erdészeti Lapok egyes füzetei__= EL. Legelő-erdők berendezése ... _ ... = M. L
Erdészeti Növénytan II. rész__= Nvt. II. Magyar Erdészeti Oklevéltár _ ... = EOT.
Erdészeti rendeletek tára_____= Ert. Népszerű növénytan--— — — = N. Nvt.
Erdészeti zsebnaptár_______= Npt. Nyugdijalap ----------— = Ny. a
,Erdő" czimü lap________= Eld. Perköltség________= Prk.
Erdőbecsléstan II. kiadás___= Ebt. Postaköltség_______= pk.
Erdőőr________ ...___= Eő. Rendkívüli bevétel_____= rb.
F.rdőrendezéstan (Bel.)_______= Rz. Rendszeres növénytan I. R.__= Rnt. i.
Erdőrend»zéstan (Fekete)_____= Rzf. Rokkant segélyalap .......--------= Ra.
Erzsébet királyné alapítvány___= e. í . Szantner Oyula-alap-----.......— = Sza.
Értékpapírok kamatai___. = F.k. Szálaló Erdők Berendezése___= Szeb.
Sr*ekezések az erdőrendezés köréből = Ee. Székesfehérvári ism. alap _______= Sz. i. a.
A fenyőfélék fájának összehasonlító Tagsági dij........ — _ —--. = td.
szövettana ..._________= Fösz. Tangens-táblázatok ..----= Tt.
Fából készült czukor és alkohol _ = Fcza Or. Tisza Lajos-alapitvány--= TLa.
Fatömegtáblák.........._____... — Ftb. Tölgy és Tenyésztése - —__— Töt.
Hadisegély________..........____== Hdsg. Wagner Károly alapítvány_ .. _ = WKa.
Apatini erdőhiv. tisztikara WKa. 54-—. Abel József ld. 16-— és 4-—.
Alsóárpási jár. erdőg. Ra. 50'— és 27-—. Antal Ferencz Eő. 6'—. gróf Andrássy
Qy. fenesi urad. td. 20'—, npt. 4'—, pk. —-45. gróf Ambrózy Gyula td. 16"—.
Állami számszék ld. 16-—. Arz Károly WKa. 3-—. Asbóth István td. 16-—. Blaskó
Sándor npt. 4-—, pk. — -50. Bogsch Árpád td. 20-—, npt. 4'—, pk. —-45.Bóna Andor
td. 10—. Ballá Albert npt. 4-—, pk. —-37. Böhm Vilmos WKa. 3-—. Beszterczebányai
erdőig, tisztikara WKa. 65-—. Beszterczei erdőig. Ra.4000'—. gróf Bethlen István Ka.
400-—. Bánó Jenő npf. 4'—, pk. 1'—. Benesházi erdőgond. tisztikara WKa. lO—.
Bőhm István Eő. 12'—, pk. 1-24. Bészler Kálmán WKa. 3-—. BorbáthGerő ak. 48-—.
Bustyaházai erdőhiv. tisztikara WKa. 111"--. Beszterczebányai áll. erdőhiv.
Ra. 385-— és 104-10. Bund Károly WKa. 10--, Ka. 400-—. Berzenkovits Antal
td. 48-—. Balogh György npt. 4-—, pk. —-45. Bevelaqua István npt. 4-—,
pk.
—-45. Bogsch Árpád WKa. 5"—. Biró Sándor Eő. 6- , pk. —-62. Bucsunyi
volt urb. hd. 29'70. Baranyay István td. 20-—. Buchalla Samu td. lő-—. Bevelaqua
István td. 16-—. Boór Károly WKa. 3*—. Bánffy Róza grófnő ak. 20—. Biebel
János Ra. 49-70. Bocsoki volt urb. Ra. 40"—. Bácsfalu község Ra. 318*15. Brassói
áll. erdőhiv. npt. 16-—. Baumgarten Nándor ld. 4'—, Eld. 6'—, npt. 4'—.
Bacsilla Lajos td. 20-—. Bánó Imre npt. 4-—, pk. —-50. Barthos Gyula td. 20'—,
npt. 4-—, pk. —-45. ifj. Belházy Gyula td. 20-—. Berwald Emil td. 20-—. Beyer
Jenő td. 20-—. Brúder Gyula td. 20-—. Blickhardt József td. 20-—. Bogyay
Gyula td. 20-—, npt. 4-—, pk. —-45. Borsitzky Ottó td. 20-—, WKa. 10-—.
Budapest főváros ak. 12-—. Budkievics Imre Eő. 6-—, pk. —-60. Bartha Dezső
I

43
td. 20—. Benedek Ferencz npt.. 4-—, pk. 1*—. Barkóczai Ferencz WKa. 5-—.
Báródi körj. Ra. 3-21. Berényl Félix hd. 27-80. Bőhm József td. 20—, npt. 4--,
pk. —45. Bukovszky János npt. 4-—, pk. —-45. Butykay Elemér td. 20-—_
Baiersdorf Nándor td. 16—. Bajmóczi József td. 24*—. Barsi Árpád td. 32—.
Beszterczei erdőig, tisztikara WKa. 44-—. Binder Béla WKa. 3-—, npt. 4—,
pk. —-45. Csanádi egyházalap hd. 21'—. gróf Csáki Albin urad. Ra. 500-—.
Cserny Győző Eő. 6'—, pk. —'60, Eő. &—, pk. —-75. Cseleji József td. 20-—.
Cséti Viktor ld. 16 — és 4—. Csáky Dezső td. 20-—, npt. 4-—, pk. —'45.
Csernovits Mihály ld. 20-—. Coburg herczegi erdőig, ld. 20'—. Dénes Zoltán
WKa. 2'- . Dianovszky Pál ak. 16-—. Doleschall Aladár td. 16-—. özv. Domokos
Sándorné att. 20-—, ak. 1—. Dobren János td. 20-—, WKa. 5-55, npt. 4-—, pk.
—-45. Dévai áll. erdőhiv. npt. 56"—. Darvas Béla td. 36"—. Danila Miklós td.
32-—. Dezső Zsigmond Kakieg. 100-—, WKa. 10-—, npt. 8'—. Divald Béla ak.
2—, att. 14-—. Dókus Ernő hd. 34-80. Demény Lajos npt. 8-—, pk. —-60.
Doroszlai Gábor' td. 16-—. Eránosz A. János WKa. 7- , npt. 4-—. Esterházy
herczegi erdőf. npt. 16p50, pk. —"75. Eperjes vidéki jár. erdőg. Ra. 50-—. Eperjesi
áll. erdőhiv. npt. 18-—. Engel Adoif fiai td. 20-—. Engli Vilmos npt. 4-—, pk. —-50.
Ernszt és Schultz ld. 20-—. Ernyei Károly td. 10"—. Esterházy herczegi közp. ig.
npt. 12- , pk. 1-07. „Az Erdő" cz. lapra 806-10. Földmiv. min. I. B. főoszt.
tisztikara WKa. 140- . Földhitelintézet ék. 799- . Fritz Rezső WKa. 4'—. Fa-
értékesitő hivatal hd. 320'50, WKa. 70'—, és 1141-80. gróf Feilitzsch Artúr att.
—"60. Fémbeváltó hiv. eb. 99"76. Földváry Miksa npt. 4-—, pk. —-45. Földmiv.
min. I. A. főoszt. tisztikara WKa. 148'—. Földes Tibor td. 16-— és 4*—. Föld-
hitelbank r.-t. Ka. 1000-—. Fischle Frigyes td. 20-—. Fás Gyula td. 20-—,
npt 8- , pk. —-45. Farkas Ferencz npt. 4"—, pk. —'45. Farkas Pál hd. 15-60,
td. 20-—, npt. 4-—. pk. —-45. Gaal Károly WKa. 3-—. Gödöllői erdőhiv.
tisztikara WKa. 70-—. Gombossy József WKa. 10"—. Gurányi István Kakieg.
100-—. Gasparik Pál td. 20-—. Gerstbrein Károly td. 20-—. Guzikovszky Boldizsár
td. 8-—. Gál Ármin ld. 16-—. Garda János td. 20'—. Gáspár János npt. 4'—,
pk. —-50. Gombossy József td. 20-—. Grün Lajos ld. 20-—. Goldmann Fülöp
td. 20'—. Guckler Károly td. 20"—. Gyurcsó József td. 20-—. Héjas Kálmán
td. 2'— . Hartl Sándor ld. 16-—. özv. Huszár Józsefné ak. ÍO—. Hors János
td. 16-—. Hangay Géza npt. 8-—, pk. —-60. dr. Hoffmann Gyula npt. 4-—.
Hornung Gusztáv WKa. 5-—. Hartl Sándor ld. 4-— és 4-—. Heldelberg testv.
td. 20—. Horváth Endre td. 20-—. Hors János npt 4-—, pk. —-45. Hoznék
Gyula td. 20-—. Hertelendy József npt. 12-35. Hinfner György td. 20-—. Hoffmann
Dezső td. 20-—. Herrmann Lajos td. 20'—. Hausknotz Mihály td. 20-—.
Illés Vidor WKa. 10-—, td. 20—. Ilykovits László WKa. 8"—. Ilosvay Dezső
td. 16-—. Illyés Károly td. 20-—. Jellinek István npt. 4-—, pk. —'50. Jurkovich
János WKa. 10-—. Janovszky János npt. 4-—. Jánosi Pál td. 20-—. Janoviczky
Béla td. 20"—. Jellmann Béla td. 20"—. Jeszenszky Ferencz npt. 4-—, pk. —"50.
Jüngling János WKa. 10-—. Jausz Sándor td. 20-—. Junghaus E. npt. 5-50, pk. —-45.
Kaán Károly td. 16-—, Ka 400'—. Korompa nagyközség Ra. 315-34. Kocsér község
Ra. I64-58. Kolozsvári erdőig, tisztikara WKa. 66*—, npt. 104-—. Kolossy Imre és
társai WKa. Keiner Rezső WKa. 5-—.Kocsis Lajosné Nt. II. 12-—, Nntn. II III.

44
5-—, pk. 170. Kovács Endre hd. 23-40. Kolozsvári erdőig. hd.25-—.g. Kiss Ernő npt.
4-—, pk. —-45. Koppelstein czég eb. 4-—. Kolozs István npt. 5-50, pk. —-50.
Kákossy László td. 16-—. Karánsebesi erdőgond. WKa. 8-—. dr. Kari János
Nt. II. 12-—, Rnt. 8.—, pk. L92. özv. Kern Györgyné ak. 11-—. özv. Krausz
Gézáné ak. 4'—. özv. Kremnitzky Aladárné ak. 16-—. Koreny Gyula td. lő-—.
gróf Károlyi Imre urad. Ftb. 6'—, pk. —"85. Kolum község Ra. 7-82. Kövessi
Antal td. 20-—. Kovács János Eő.
 pk. —-60. Kagyerják Gyula npt. 4-—,
pk. —-50. Keiner Rezső td. 20-—. Kellé Arthur td. 16-—, WKa. 4-—. Köteles
Ferencz npt. 4'—, pk. —"50. Kelemen Jstván td. 5-—. Klein Miksa és társa ld.
20'—. Kolecsányi László td. 20 - . Konyecsny Gyula td. 20—. Kostiálik János
td. 20-—. báró Kemény K. urad. hd. 6090 Koralevszky Géza td. 20—. Köllő
Pál td. 20-—, WKa. 5-—. Kacsanovszky J. td. 20-—. gróf Károlyi urad. hd.
15-90. Kócsy János td. 16-—. Kuzma Gyula hd. 2-80, npt. 4-—, pk. —-45. Lékai
herczegi erdőgond ld. 16-—. Lehoczky János lb. 60'— és lb. 60'—. Lippai fő-
erdőhiv. tisztikara WKa. 63'—. Lugosi erdőig, tisztikara WKa. 84-—. Lehrmann
Béla npt. 4-—, pk. —-45. Lahita István Eő. 3-—, pk. —-2. Liptóujvári főerdőhiv.
WKa. 48-—. Lőrincz András Eő. 6-—, pk. —-60. Lányi Aladár npt. 4-—, pk.
—•45. Letz Lajos td. 16-—. Loványi Heribert td. 20'—. Lonóár Illés td. 16-—.
dr. Leitner Endre td. 20-—. Lengyel Viktor td. 20-—. Lux János td. 10-—.
Mihalyik János npt. 4-—, pk. —"50. Matejkó Gábor td. 16-—. M.-Szigeti erdőig,
tisztikara WKa. 58-50. Matusovits Péter npt. 4-—, pk. —-45. Matkovics Boldizsár
Eő. 6-—, pk. —-55. Metternich J. herczegi erdőhiv. ld. 25-—. Mikolaschek György
td. 10-—. dr. Mihalovics János td. 20--. M.-Szigeti áll. erdőhiv. WKa. 14-—.
báró Mednyánszky Imre td. 20-—. Mészáros Ágoston npt. 4-—, pk, —-50.
Melcsiczky Pál td. 20'—. Mircz Géza npt. 22-—, pk. —-90. Modrovich Ferencz
Ka. 400-—. Munkácsy István npt. 4-—, pk. —-50. Marsovszky Ede td. 20-—.
Márton Benedek td. 20-—. Müller József Ra. 152-38. Muttnyánszky Jenő td.
20-—. Nagybányai főerdőhiv. tisztikara WKa. 62-—. Nagyváradi áll. erdőhiv. npt.
8-—, pk. —-60. Nyiri Dénes td. 16-—. Nóvák János Eő. 6'—, npt. 4-—, pk. 1-10.
Náday Dénes WKa. 5-—. Nagy György npt. 4'—, pk. —-50. Nemes Béla td.
20-—. Németh András npt. 4-—, pk. —-50. Németh István npt. 4-—, pk. —-50.
Nagyváthy Béla td. 16-—. Németlipcsei jár. erdőgond. Ra. 643-76. Niklós Károly
td. 20-—. g. Nagy László td. 18'—. Nagy Ferencz npt. 4-—, pk. —-50. Nyul
Sándor npt. 4-—, pk. —-45. Osterlamm Ernő td. 10-—. Ormos Zsigmond WKa.
10-—. Orsovai erdőhiv. WKa. 28-70 és 30—. Ostadal Jenő td. 20-—. Orsovai
erdőgond. WKa. 10-—. Örley István td. 20--. Osterer Károly td. 20-—, npt. 24-—,
pk. —-45. Paucz Jenő WKa. 10-—. Papp Jenő WKa. 5-—. Pomffy János npt.
4-—, pk. —-50. Popa János td. 16-—. Pécskai erdőgond. Ra. 7-30. özv. Pruzsinszky
K.-né att. 20-—, ak. 1-—. Péter Ignácz td. 20—. Pécsi Ottó td. 20-—. Pauer
Jenő td. 32—. Polczer Árpád WKa. ó-—. Pankovits Béla npt. 4-—, pk. —-45.
Pomarius Alfréd npt. 4-—, pk. —-45. Przihoda Pál td. 18-—. Puskás Jenő td.
20-—, npt. 4-—, pk. —-45. Polczer Ferencz Eő. 6-—, pk 1-97. Pászthy Ferencz
Ra. 200-—. Pauks Pál td. 16-—. Pokorny István WKa. 5-—. Purczel Miklós npt.
8-—, pk. —-60. báró Radvánszky Antal Ka. 40O—. Rochlitz Béla és társa WKa.
• 8—. Rónay György WKa. 10-—. Révay Ferencz WKa. 2-—. Répászky István

45
tipt. 4-—, pk. —-50, td. 20-—. Rondonelli Jenő hd. 4-—, npt. 3-—, pk. —-45.
Rainiss István npt. 6-90. Riester Hugó td. 36' -. Rimaszombati áll. erdőhiv. Ra.
■600-—. Raksányi Győző npt. 4—, pk. —-50. Rettich Károly td. 20-—, WKa.
10—. npt. 4-—, pk. — 45. Riedl Gyula WKa. 5-—. Riedl Adolf ld. 10—. Ritter
Károly hd. 27-—. Röhrich Ernő td. 20'—. Rozsnyói főszolgabíró hd. 29-40.
Rakusán Károly td. 20-—. Rónay Antal td. 16-—. Ringeisen Lajos td. 20-—.
Rondonelli Jenő npt. I-—. Rutényi Károly td. 20"—. Szilágyi Ernő td. 16"—.
Szilvay József WKa. 10'—. Szászsebesi erdőhiv. tisztikara WKa. 46-—. Seidl Győző
Ecs. 4-—, Eő. &—, pk. 1-07, áb. 20-93. Schulcz Károly att. 20'—. Szabó Gyula Eő.
6'—, pk. —-80. Szabó Kálmán WKa. 5-—. Szilárd Iván td. 40-—. Susaki erdőhiv.
tisztikara WKa. 45-—. Sebők József Ra. 1012-50. Szatmári püsp. erdőhiv. Ra.
425-—. Szerdahelyi Károly hd. 16-—. Scholtz Gyula WKa. 10-—. Sára Jenő td.
20-—. Stiopu János td. 20-—, np\ 4- , pk. —-45. Senkó Antal eb. Ír—. Sziklai Lajos
att. 40-—. Schmuck Béla lb. 16-—, npt. 5-50, pk. — -45. Szatmár-Németi város
Ra. 100-—. Szegedi áll. erdőhiv. npt. 4-—, pk. —-50. Schmidt Károly Ka kieg.
40-—, Hfi. 1-40, Gtu. 4-—. Seidl Győző ld. 16-—, Szeb. 1-20, Ftb. pk. 1-50.
Somoghy Lajos td. 20-—, WKa. 10—. Szaltzer Lajos WKa. 5- . Simu Simon
td. 16'—. Sipos Antal td. 20-—. Sommer Károly npt. 4-—, pk. —-45. Szikorszky
Jenő npt. 5-50, pk. —-50. Szőke Antal Eő. &—, pk. —-60. Schmidt Ernő npt.
4-—, pk. —-50. Shmilliár Károly td. 20-—. Szakmáry Ferencz td. 20-—, npr.
4-—, pk. —-45. Sándor Gyula npt. 4-—, pk. —-50. Sándor Imre hd. 2-80.
Schaiidt Béla ld. 10-—, npt. 4-—, pk. —-50. Schmidt Dávid npt. 4-—, pk. —-50.
Semsei urad. hd. 3-80. Spanyol Géza npt. 4-—, pk. —-50. Szenes József td.
20-—. Szigeti Rezső npt. 8-—, pk. —-60. Szlimák János Ftb. 4-50, pk. —-50.
Szorkovszky Libor td. 20-—. Szabó Adolf kid. 6-—. Sándor Jenő td. 20-—.
Schillinger Béla WKa. 5-—. Szernyei v. urb. Ra. 52-50. Syllaba Ernő td. 20-—.
Tótsóvári erdőhiv. tisztikara WKa. 65-—, hd. 24-70. Török Aladár WKa. 5-—.
Tarcsányi Kálmán npt. 12-—, pk. —-75, td 16'—. özv. Tavassy Lajosné td. 8-—.
Török Albert td. 32-—. Tompa Ferencz td. 32-—. Thaisz Lajos td. 48-—. Tordony
Emil td. 20-—.Tóth Antal td. 20-—. dr. Tuzson János WKa. 10-—. Turcsa Tivadar
npt. 4-—, pk. —-45, Eő. 6-—, pk. —-60, EOT. 20-—, pk. 1-20, WKa. 5-— td. 20-—.
Tihanyi László td. 16-—. Takács Miklós td. 20-—. Ungvári főerdőhiv.tisztikara WKa.
■80-—. Ujváry Jenő Ecs. 4-—, pk. —-52. Urbánszky István npt. 4-—, pk. —-45.
Urikányi r.-t. eb. 2-—. Ujfalussy Mihály WKa. 5-—, npt. 4-—, pk. —-45. Vallás-
min. pk. 7'65. Vinkovcei főerdőhiv. tisztikara WKa. 44-—. Várnai Géza td. 16-—.
Vass Imre Eő. 6'—, pk. —-62. Veres József Eő. 6-—, npt. 9-50, pk. M0. Vad-
kerty Menyhért npt. 4-—, pk. —-50. Volnhofer Pál td. 60-—. Velics Rezső td.
20-—. Vojtás Árpád td. 20-—, npt. 4-—, pk. —-45. Vaitzik Gyula td. 20-—, npt.
4-—, pk. 1*—. Vadászerdei szakiskola npt. 129-50, pk. I-—. Winter Gusztáv
npt. 4-—, pk. —-45. Weüler Ottó hd. 3-90. Wanyek Arnold td. 20-—. Wocher
Jenő td. 20- — . Zsarnóczai erdőhiv. tisztikara WKa. 71-—. Zsuppan Ferencz Ecs.
4-—, Eő. 6-—, pk. —-1. Zagrebi erdőig, tisztikara WKa. 59'—, hd. 50-—. Zai
Ádám WKa. 5-—. özv. Zsuffa Antalné ak. 13-—. Zalatnai v. urb. hd. 22-80.
gróf Zichy Ödön urad. npt. 4-—, pk. —-45. dr. Zemplén Géza td. 20'—.
c3* ú£


Az „Erdészeti Lapok" 1918. évi I—II. füzetének
HIRDETÉSEI.
Az ERDÉSZETI LAPOK mellett mérsékelt közlési díjért
a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak.
Díjszabás. Kéthasábos szélességben (107 mm) garmond betűvel vagy
ennél nagyobb betüfajtával szedett hirdetés milliméterenkint 50 fillér,
 állás-
keresleti hirdetéseknél 25 fillér. Táblázatos és garmond betűnél kisebb
 betü-
fajtával szedett hirdetések másfélszeres egységárral számittatnak. • Ismételt
 meg-
jelenés esetén megfelelő árkedvezmény.
Külön mellékletek 25 gramm súlyig 100 koronáért, azontúl 25 grammon-
ként 25 koronával magasabb árért mellékeltetnek.
M
Söw- Pontos, lelkiismeretes és feltéüen elismert k szolgálák 1 ""•••S
s
89
%
Sstndoi? Imre
«
1*
S
erdészeti magkereskedö és csemetenagytermelö czég,
fa
s
h
a
18
S
Székesfehérvár.
t
s
p
Az összes famagwakat és azok cseme-
téit a lehető legmegbízhatóbb minőség-
ben, jutányosán ajánlja és szállítja.
(i-4)
*5
A harcztérről hazaérkezve, személye-en intézek el minden ügyet!
l
Alulírott gazdaságban eladásra kerül szálfa nagyobb mennyi-
ségben és diófa. Ajánlatokat kér döbröntei bérgazdaság, Tolna-
Ozora.
 (2. III. 3.)
Nagyobb uradalomban 2 erdészi állás betöltendő, az egyik
Szlavóniába, ott magyar és horvát nyelvet, egy somogyi uradalomba,
itt német és magyar nyelvet birnia kell, erdészeti és halászati
teendőket, továbbá faszén- és mészégetést értenie kell. Ajánlatok
bizonyitványmásolatokkal és fizetési igények megjelölésével postán
küldendők be Schmit Ferencz főerdész, Somogy-Buzsák ezimre.
(3. IV. 3.)

II
A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság erdő-
birtokánál betöltendő segédmérnöki állásra pályázatot hirdet.
A kinevezendő segéderdőmérnök évi javadalmazása: 2400
(kettőezernégyszász) korona kezdő fizetés, megközelítőleg 1600
korona jutalék, lakás, 36 ürméter tűzifa és világítás, a háború tartama
alatt drágasági pótlék.
A pályázati kérvényhez csatolandók:
1. Születési bizonyítvány.
2. Erdőmérnöki oklevél.
3. Eddigi működésre vonatkozó bizonyitváuy.
4. Egészségi bizonyítvány.
5. Erkölcsi bizonyítvány.
6. Katonai szolgálatra vonatkozó iratok.
A kinevezendő segéderdőmérnök egy évi próbaszolgálat után
fog véglegesittetni.
Az állás 1918. évi április hó 1-én foglalandó el.
A pályázati kérvények 1918. évi január hó végéiga Rímamurány-
Salgótarjáni Vasmű Részvénytársasághoz (Budapest, V., Nádor-utcza
36. sz. II.) nyújtandók be.
 (4. II. 2.)
Megvételre keresek hántolt tölgymakkot: Szerdahelyi Károly,
Bégaszentgyörgy.
 (5. II. 2.)
Hirdetmény. A Faértékesitő Hivatal a fa- és faszénkészletekben
1917, évi szeptember hó 30-tól 1917. évi deczember hó 30-ig be-
állott változásoknak az 1851/1917. M. E. számü rendelet alapján
való bejelentésre szolgáló forgalmi „Jegyzék" nyomtatványokból
és az 1917. évi deczember hó 31-én meglevő fa- és faszénkészleiek
részletes bejelentésére szükséges „Bejelentőlap" nyomtatvá-
nyokból a törvényhatósági joggal felruházott városok czimére,
valamint a vármegyék alispánjai utján a járási főszolgabírók és a
rendezett tanácsú városok polgármesterei czimére nagyobb kész-
leteket küldetett oly czélból, hogy a szükséges nyomtatványpéldá-
nyokat az azokért illetékesen jelentkezőknek díjtalanul bocsássák
rendelkezésre.
Amennyiben ezen szétküldött nyomtatványmennyiség az eziránti
szükségletet nem fedezné, a forgalmi „Jegyzék" nyomtatvány a

III
„Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai r.-t.-nál (Budapest, IX. ker.,
Üllői-ut 25), a „Bejelentőlap" nyomtatványok pedig a „Pallas"
irodalmi és nyomdai r.-t.-nál (Budapest, V. ker., Honvéd-utcza 10.)
beszerezhetők.
Ez alkalommal ismét megjegyzi a hivatal, hogy a forgalmi
„Jegyzék" nyomtatvány nem azonos az 1851/1917. M. E számú
rendelettel kiadott „Jegyzék" nyomtatványnyal, amely csak a kicsiny-
ben való árusításra vonatkozik. A kicsinyben való árusításra vonat-
kozó „Jegyzék"-ek beterjesztését a Faértékesitő Hivatal ezúttal
nem kívánja.
Azonkívül a Faértékesitő Hivatal ez évi november hó 20-án
3889. szám alatt kiadott „Hirdetménye" alapján mindazok, akik-
nek közforgalmú vasúti vagy hajóállomásra kiszállított tüzifa-
készletük van, ezeket a készleteket további rendelkezésig minden
hó 1-én és 15-én a Faártékesitő Hivatalhoz bejelenteni tartoznak.
Ez utóbbi jelentéseket tehát az elöl említett készletbejelentésektől
függetlenül kell megtenni.
Budapest, 1917. évi deczember hó 13-án.
(6)
 Faértékesitő Hivatal.
Szappangyökéreladás. 6666/917. szám. — A lugosi erdő-
igazgatóság kerületében Deliblát községben készletezett mintegy
40 q I. oszt. és mintegy L8 q II. oszt. szappangyökér (Gypsophila
paniculata) zárt írásbeli ajánlatok mellett nyilvános, versenytárgya-
láson két eladási csoportban eladatik.
Ajánlatok 1918. évi január hó 28-án d. u. 3 óráig a kincstári
birtokkezelőségnél Delibláton nyújtandók be, hol azok a követ-
kező napon d. e. 9 órakor nyilvánosan bontatnak fel.
Az eladási feltételek és egyéb adatok a delibláti birtokkezelő-
ségnél szerezhetők be.
Lúgos, 1917.' évi deczember hó 22-én.
(7)
 M. kir. erdőigazgatóság.
Keresünk megvételre erd. szállítási eszközök és berendezések
czimü litografált jegyzetet és kérünk ajánlatot.
(9)
 Joerges Ágost özv. és fia, Selmeczbánya.

V
ERDEI FACSEMETE
- 1918. évi tavaszi szállításra. =
1,^00.000 drb kétéves luczfenyő, magoncz, Picea excelsa
3,300.000  hároméves „  „ „
1,500.000 négyéves „  t ■
20.000  négyéves „ átiskolázott „ „
15.000 ,, ötéves „  „ „
220.000  kétéves magoncz, Pinus austriaca
630.000  hároméves ,, „ »
300.000  négyéves „  „ „
25.000  hároméves banksfenyő, ,, ,, banksiana
250.000  kétéves kocsánytalan tölgy, magoncz, Quercus sessiliflora
400.000  hároméves „    ,,
200.000 ,, kétéves kocsányos „ ,, „ pedunculata
200.000  hároméves „   ,, .
50.000  kétéves kőris, magoncz, Fraxinus americana alba
40.000 h hároméves ,,  ,, ,, „
25.000  négyéves ,,   ■ „
30.000  ötéves ,, átiskolázott, „ „ „
30.000 ,, kétéves „ * magoncz, „ excelsior
65.000  hároméves „ ,. ,, ,,
10.000  négyéves ,, átiskolázott, „ 
1.000 ■ ,. éger, • Alnus incana
6.000 „ „  ■ glutinosa
7.000  hároméves gledicsia, magoncz, Gleditschia triacanthos
2.000  hatéves feketedió, suháng, Juglans nigra
1.000  nyolezéves „  „ ,,
30.000 ,, egyéves nyárfa, dugvány, Populus canadensis
20.000  kétéves fűzfa, ,, Salix viminalis.
A csemeték minősége elsőrendű.
Árjegyzéket kívánatra küld :
Junghans E. erdőgondnoksága,
Lankás (Lunkasprie), posta Bihardobrosd (Dobrest)
Bihar megye. (8. iii. l.)
erdő-
Pályázat. Alulírott uradalomban egy kezelő erdőtiszti
mérnöki — állásra pályázatot hirdetünk. Évi fizetés:
1. 2400 K, ötévenként 10—10°/o korpótlékkal.
2. Szabad lakás kerttel.
3 40 ürm hasábtüzifa házhoz szállítva.

V
4. 6 kat. hold illetményszántóföld.
5. 3 darab öreg- és 3 darab növendékmarha számára legelő
és téli ellátására 60 q széna.
6. 3 darab öreg és 10 darab fiatal sertés számára legelő.
7. 2 darab lótartásra 600 K készpénz, 20 q zab és 60 q széna.
A kinevezendő erdőmérnök egy évi próbaszolgálat után fog
állásában véglegesittetni, mely év a nyugdíjba be lesz számítva.
Csak 40 éven aluli pályázók vétetnek figyelembe.
Kérvények gróf Esterházy Jenő ur őméltóságához intézve, az
összes eddigi szolgálati, képzettségi, születési, orvosi stb. bizonyít-
ványokkal felszerelten az alulirt hivatalhoz nyújtandók be.
Pápa, 1917. évi deczember hó 28-án.
(10)
 A pápa-ugodi hitb. urad. igazgatósága.
IMDEMlirEMfT ERDÉSZETI
tűlevelű- és lombfamagvakat,
erdei facsemetéket,
élősövényeket, azok magvait,
gyümölcsfát, vadonczot,
minden egyéb faiskolaterméket
ajánl,
legjobb minőséget biztosítva, Erdészeti Mag-
és Csemetetermelő Társaság, Zalaegerszeg.
Telefon: 134. Táviratczim: Magtermelők Zalaegerszeg
(U. XII. fc)
itt
Pályázat egy férfi- és egy női dijnoki állás betöltésére.
A nagyméltóságú földmivelésügyi m. . kir. miniszter ur
44238 1916/I/B/l. számú leirata alapján alulírott kir. erdőigazgató-
ság egy férfi- és egy női dijnoki állás betöltésére pályázatot hirdet.
Az ezen állásokkal egybekötött szolgálati viszonyokat, valamint
illetményeket az 1917. évi XXIV. t.-cz., illetőleg az 1909. évi
10200. eln. számú miniszteri leirattal kiadott utasítás határoza meg.
A férfidijnoki állásra a háborúban szerencsétlenül járt, de
irodai szolgálatra még alkalmas katonai invalidusok pályázhatnak.
A női dijnoki állásra pályázhatnak a háborúban elesett vagy
egyébként elhalt állami erdészeti tisztviselők özvegyei, illetőleg
azoknak leányai, továbbá nyugalmazott, illetve tényleges szolgálat-

VI
ban álló államerdészeti tisztviselők leányai, végül pedig elsoroltak
hiányában más tisztviselők özvegyei és árvái, akik más pályázók-
kal szemben előnyben fognak részesülni.
Azon esetre, ha férfidijnoki állásra pályázó nem akadna, ezen
állás is női erővel lesz betöltve.
A magyar és horvát nyelvben, lehetőleg a német nyelvben,
valamint Írógépen teljes jártassággal biró pályázók és pályázónők
fel hivatnak, hogy családi viszonyaikat és iskolai képzettségüket
igazoló bizonyítványokkal felszerelt, sajátkezüleg irt folyamodványai-
kat alulirt kir. erdőigazgatósághoz legkésőbb 1918. évi január hó
30-ig nyújtsák be.
Zagreb, 1917. évi deczember hó 11-én.
(12)
 Kir. erdőigazgatóság.
Dunántúli uradalomnál 5000 holdas erdőbirtok szakszerű
kezeléséhez okleveles erdőtiszt kerestetik.
Megkívántatik ugy az erdészeti, valamint vadászati teendőkben
való alapos ismeret és gyakorlat.
Az állás 1918. évi márczius 15-ig elfoglalandó.
A kellő okmányokkal fölszerelt kérvényben feltüntetendő az
eddigi működés helye és ideje.
A kérvény 1918. évi január 30-ig az „Erdészeti Lapok" kiadó-
hivatalának továbbítás végett beküldendő.
Fizetési igények a kérvényben megjelölendők.
Lakóhely vasút mentén fekvő mezővárosban, polgári fiu»- és
leányiskolával.
 (13)
Elvetett szarvasagancsot, szarvasfogakat (grandlit) minden
mennyiségben vesz Sándor Imre, Székesfehérvár.
 (14)
Ónnálló erdészeti vagy hasonló bizalmi állást keres azonnali
vagy későbbi belépésre 47 éves, erős, energikus erdész, ki kitűnő
gyakorlattal bir az erdészeti és vadászati teendőkben és gazdasági
építkezésben. Beszél anyanyelvén kivül németül, tótul és keveset
románul.
Igényei szerények. Szives megkereséseket kér Kollár János,
Medve, Győr m.
 (15)

VII
Faeladási hirdetmény. A Deseő Ádám-féle, selénd-dezső-
házai kegyes alapítványhoz tartozó, Selénd község határában fekvő
erdőbirtoknak az 1917/18. évi vágásterületén levő 839 tömör-
köbméterre becsült tölgy-, cser- és gyertyánfából álló, tövön talál-
ható fakészlete az 1918. évi január hó 22-én délelőtt 11 órakor
Aradon, a m. kir. állami erdőhivatal hivatalos helyiségében zárt
ajánlatok benyújtásával kapcsolatos nyilvános szóbeli árverésen
el fog adatni.
A fakészlet hivatalosan megállapított becs- és egyben kikiáltási
ára 16.110 (azaz tizenhatezeregyszáztiz) korona; bánatpénz 1611 K,
azaz egyezerhatszáztizenegy korona.
A kellően kiállított és lezárt, egykoronás bélyeggel és a bánat-
pénzzel — készpénzben vagy óvadékképes magyar állami érték-
papírban — ellátott írásbeli ajánlatban az ajánlattevő határozottan
kijelenteni tartozik, hogy az eladási és szerződési feltételeket ismeri.
Az ajánlatok a fent megjelölt helyen 1918. január hó 22-én
délelőtt 11 óráig, úgyszintén az árverés megnyitása után a szóbeli
árverés megkezdéséig nyújthatók be, illetve postán megküldhetők
megelőzőleg, de csak 1918. évi január hó 20-ig postán a fő-
tisztelendő róm. kath, plébánia hivatal czimére Selénd.
Posta utján benyújtott ajánlat boritékára rávezetendő: ajánlat
a faállomány megvételére.
A feltételeknek meg nem felelő ajánlatok figyelmen kivül
hagyatnak.
Utóajánlatok nem fogadtatnak el.
Az árverési és szerződési feltételek az aradi m. kir. állami
erdőhivatalnál a seléndi róm. kath. plébániahivatalnál és a csanád-
egyházmegyei alapítványi pénztárnál Temesvár (belváros, Losonczy-
tér 9. szám I. emelet) megtekinthetők, illetve megszerezhetők.
Temesvár, 1917. évi deczember hó 30-án.
(16)
 Csanádegyházmegyei alapítványi pénztár.
Cserkéreg és vargafa eladása tövön. Abaujtorna vármegye
Telkibánya nagyközség határában fekvő, gróf Hadik-Barkóczy
Endréné tulajdonát képező és a gönczi vasúti állomástól átlag
14—15 km-re fekvő kocsánytalan tölgysarjerdőrészletekből nyer-
hető kéreg és vargafa kerül tövön való eladásra, úgymint:

VIII
A) 20—22 éves erdőrészek:
I. csoport „Gyepühegy" dűlőben 1003 kat. hold, 3094 ürma-re
becsült fával;
II. csoport „Zsófia fölött" dűlőben 150'6 kat. hold, 4593 ürm3-re
becsült fával;
III. csoport „Kecskehát" dűlőben 113'4 kat. hold. 3459 ürm3-re
becsült fával.
B) 29—31 éves erdőrészek :
a) csoport „Oyepühegy" dűlőben 123 kat. hold, 5720 ürm3-re
becsült fával;
b) csoport „Gyepühegy" dűlőben 8M kat. hold, 4070 ürnfi-re.
becsült fával;
c) csoport „Zsófia fölötti" és „Medvehegy" dűlőben 89*8 kat.
hold, 4149 ürm3-re becsült fával;
d) csoport „Kecskehát" dűlőben 495 kat. hold, 2285 ürmére
becsült fával.
A vevő a vágásokat saját költségén az 1918. és 1919. évben
kitermelni tartozik. Zárt írásbeli ajánlatok az egyes csoportokra
külön-külön, de kombinálva több csoportra együttesen is tehetők
és 1918. évi január hó 31-ik napjáig az alulirt hivatalhoz a követ-
kező készpénzbiztosiíékokkal együtt lesznek beterjesztendők:
A) I-re 6000, A) Il-re 9000, A) Ill-ra 6500.
B) a)-r<i 8500, B) b)-rt 6000, B) c)-re 6200 és B) d)-rt 2400 K.
Utóajánlatok nem fogadtatnak el és az elkésettek sem vétet-
nek figyelembe. Az árverési és szerződési feltételek alulírott erdő-
felügyelőségéi és a telkibányi urad. erdőgondnokságnál megtudha-
tók s ugyanott szerezhető tájékozódás az ajánlatok alakjára és
benyújtási módjára is.
Varannó, 1918. évi január havában.
(17) A gróf Hadik-Barkóczy hitbizomány
uradalmainak erdőfelügyelősége.
Gimnáziumi érettségit tett vérszegény fiatalember erdésznél
vagy nagyobb fatermelő vállalatnál keres hosszabb időre foglal-
kozást. Szives ajánlatokat kér Megyeri Jenő, Sóhát, (Ung m.) (18)

Erdész irodai, illetve számtiszti teendők ellátására azonnal
felvétetik. A magyar és német nyelv teljes, mig valamely szláv
nyelv szóban való bírása megköveteltetik. Nőtlen és adóügyekben
jártas egyének előnyben részesülnek. Ajánlatok bizonyitványmásola-
tokkal és fizetési igények megjelölésével „Az uradalmi erdőhiva-
talnak Mezőlaborcz" czimre küldendők be.
 (19)
Fakadási hirdetmény. 246118/1917/IV/4. szám. — 1918 évi
február hó 2-án délelőtt 10 órakor az országos kormány erdő-
gazdasági ügyosztályánál nyilvános szóbeli és Írásbeli verseny-
tárgyalás fog tartatni. Eladásra kerül a nemillai vasúti pálya melletti
rakodóhelyen fekvő 4500 (négyezerötszáz) ürköbméter bükktüzifa
és pedig 500 ürköbméterenkénti kilencz eladási csoportban. A ki-
kiáltási ár, franko vasúti kocsiba rakva, a nemillai állomáson ürköb-
méterenként 25 (huszonöt) koronában van megállapitvaa. A fának
az exportálása meg van engedve.
A leteendő bánatpénz minden egyes csoportra 1250 (egyezer-
kettőszázötven) korona
Az Írásbeli ajánlatok, melyek csak a szóbeli versenytárgyalás
után fognak felbontatni, egyenként a fenti bánatpénzzel látandók
el és 1918. évi február hó 4 én délelőtt 9 óráig nyújtandók be
az országos kormány erdőgazdasági ügyosztályánál.
A fa a nemillai erdőgondnokság fent megjelölt rakodóhelyén
bármikor megtekinthető.
A közelebbi eladási feltételek az országos kormány erdő-
gazdagági ügyosztályánál bármikor betekinthetők.
Sarajevo, 1918. évi január hó 3-án.
(20)
 Bosznia és Herczegovina országos kormánya.
Pályázati hirdetmény. 13320/1917. szám. — Körmöczbánya
szab. kir. r. t. főbányavárosnál előlépés foljtán üresedésbe jutott
Felsőturcseken székelő városi erdőmesteri állásra pályázatot hirdetek.
A városi erdőmesteri állással a következő javadalmazás van
összekötve:
a) évi 2600 korona kezdőfizetés,
b) évi 500 korona lakáspénz, illetve természetbeni lakás,

X
c) évi 48 iirm3 kemény tűzifa lakáshoz fuvarozva,
d) évi 800 korona utiátaiány és az ezen állomással összekötött
földilletmény haszonélvezete.
A városi tisztviselők az egyes fizetési osztályok magasabb
fizetési fokozatában általában 4—4 évenként lépnek elő és a városi
tisztviselők és alkalmazottak illetményeiről és egyéb szervezeti
módosításokról szóló szabályrendelet 6. §-ában körvonalozott alapok
és módozatok mellett mindannyinak nyugdíjigénybe beszámítandó
bizonyos szolgálati pótlékra és ugyanezen szabályrendelet 19. §-a
értelmében az 1912 évi XXXV. t.-cz.-ben az állami tisztviselők
stb. részére megállapított családi pótlékra van igénye.
Megjegyzem továbbá, hogy Körmöczbánya szab. kir. r. t.
főbányaváros alkalmazottainak, valamint özvegyeinek és árváinak
ellátásáról szóló szabályrendelet 31. §-a intézkedései szerint köz-
vetlenül ezen város szolgálatába lépés előtt ugy az államnál, mint
különböző kötelékekben az államiéval egyenlőnek tekintendő
szolgálatokban, vármegyei és városi törvényhatóságoknál, rendezett
tanácsú városoknál eltöltött mindazon szolgálatot, mely az állami
alkalmazottak szolgálati idejének megállapításánál az államnál
beszámítás tárgyát képezné, az ezen város kötelékében eltöltött
szolgálati időben teljesen egyenlőnek kell tekinteni, az 1912. évi
LVIII. t.-cz. 19. §-a értelmében azonban csak azon alkalmazottakra
nézve, akiknek ezen város szolgálatába való átlépése a városi
nyugdíjintézet létesítése után történt s a rendezett tanácsú városokból
átlépettekre nézve csak abban az esetben, ha azon város, amelynek
kötelékéből az áttérés történt, az átlépés időpontjában az 1912. évi
LVIII. t.-cz. 19. §-ában megkívánt feltételeket már teljesítette s a
viszonosságot kimondotta.
Az 1919. évben bekövetkezendő általános tisztújításig terjedő
megbízatással betöltendő állással kapcsolatos hatáskör, valamint a
megkívánt minősítés tekintetében a városi szervezési szabályrendelet,
továbbá az 1886. évi XXII. t.-cz. 67., 73., 74. és 75. §-a, továbbá
az 1912. évi LVIII. t.-cz. 22. és 27. § ai, nemkülönben az 1883.
évi I. t.-cz. 12. és az 1879. évi XXXI. i.-cz. 36. §-a az irányadó.
Körmöczbánya város szolgálatában nem álló páházók egész-
ségi állapotukat és testi épségüket hatósági orvosi bizonyitványnyal
igazolni tartoznak.

Xi
Felhívom ennélfogva mindazokat, akik a szóban lévő állást
elnyerni óhajtják, hogy a kellően felszerelt kérvényeiket Körmöcz-
bánya szab. kir. r. t. főbányaváros polgármesterénél 1918. évi
február hó 27. napjának déli 12 órájáig annál inkább adják be,
mert a későbben érkező kérvényeket figyelembe venni nem fogom.
A vá'asztás határnapjának kitűzése iránt a pályázati határidőnek
letelte után fogok intézkedni.
Aranyosmarót, 1917. évi deczember hó 27-én.
(21) Az alispán helyett:
Bodó
főjegyző.
Faeladási hirdetmény. 126/1918. sz. — Rimaszombat r. t. város
tulajdonát képező, Rimaszombat határában fekvő úgynevezett
p. szabadkai erdőnek 494'2 azaz négyszázkilenczvennégy egész
és kéttized kat. hold területén lévő összes, főként bányafának
alkalmatos faállománya zárt írásbeli versenytárgyalás utján el
fog adatni.
Az erdő a rimaszombati vasúti állomástól 5 km távolságban
fekszik s állami országút vezet rajta keresztül.
Kikiáltási ára 1,098.128 korona.
Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a készpénzben, vagy óvadék-
képes értékpapírokban teendő le.
A zárt Írásbeli ajánlatok, amelyekben világosan feltüntetendő
az, hogy ajánlattevő az erdőt ismeri s a részletes árverési feltételeknek
magát aláveti és melyhez a bánatpénznek a városi házipénztárba
történt befizetéséről szóló elismervény is csatolandó, legkésőbb
folyó évi február hó 9-ig a városi polgármesteri hivatalnál nyúj-
tandók be.
A részletes árverési feltételek a polgármesteri és erdőgazda-
sági hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
Rimaszombat, 1918. évi január hó 4-én.
(22) Városi tanács.
Termelt luczkéregeladás. (Vasúti rakodón.) 48/1918. sz. —
A körmöczbányai m. kir. erdőgondnokság által 1917. évben ter-
melt és a felsőatubnyai vasútállomás mellett levő pajtában elrak-

xii
tározóit 379 q-ra. becsült luczkéreg egyetlen eladási csoportbari,
zárt Írásbeli ajánlatok utján nyilvános versenytárgyaláson eladatik.
A zárt írásbeli ajánlatok 1918. évi január hó 30-án d. u. 5 óráig
nyújtandók be Zsarnóczán a m. kir. erdőhivata'nál, ahol azok
január hó 31-én d. e. 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni.
Részletes adatok, árverési és egyúttal szerződési feltételek,
ajánlati űrlap és boriték a zsarnóczai erdőhivatalnál szerezhetők be.
Zsarnócza, 1918. évi január hó 3-án.
(23)
 M. kir. erdőhivatal.
Pályázati hirdetmény 8419/1917. szám. — Az elhalálozás
folytán megüresedett városi erdőőri állásra pályázatot hirdetek.
Pályázhatnak feddhetlen előéletű, erős, egészséges testalkatú
olyan egyének, akik a tót nyelvet legalább szóban birják.
A pályázati kérvények 1 K-nás bélyeggel ellátva, erdőőri
szakvizsgái, szolgálati és orvosi bizonyítványokkal, valamint katona-
kötelezettséget és erkölcsi magaviseletet igazoló okmányokkal fel-
szerelve, 1918. évi január hó 31-ik napjának déli 12 óráig alul-
írottnál annál is inkább benyújtandók, mert a később benyújtott
kérvényeket figyelembe venni nem fogom.
Az állással egybekötött javadalom állj 800 (nyolezszáz) korona
kezdőfizetésből, 3 évenként 100 korona fizetésemelésből, az állami
altisztekre és szolgákra nézve érvényes családi pótlékból, nyugdíjból,
a háború tartamára háborús segélyből, 280
K lakbérből, 100 K
lábbeliilletményből és természetbeni ruházatból.
Zsolna, 1918. évi január hó 7-én.
(24)
 Rada,
polgármester.
A Mezőgazdasági Ipar R.-t. kaposvári bérlete keres mielőbbi
belépésre a háború tartamára okleveles erdőtisztet, ki esetleg a
háború után végleges alkalmazást is nyerhet.
Ajánlatok ediggi működési kör részletes igazolásával és fizetési
igényekkel a béruradalom kaposvári igazgatóságához intézendők.
(25. II. 1.)
ú* ó*

Az „Erdészeti Lapok" 1918. évi I—II. füzetének
tartalma:
Oldal
EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. I. Titkári jelentés _________ 1
II. Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választ-
mányának 1917. évi deczember hó 11-én tartott üléséről _.. ... ... 6
III. Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesületnek 1917. évi
deczember hó 12-én tartott közgyűléséről. . ... ... ... ... ___ ... ... 18
Adományok a Wagner-Károly-alap javára ........ .... ... ... 29
Az I. Ferencz József-alapra befolyt adományok ... .. _........... ... ... 31
HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. I. Felhivás a tavaszi erdészeti államvizsga
tárgyában ... ... ... —......... ... ..........— . ... ... — ... 32
II. Hivatalos közlemény elveszett szakvizsga-bizonyítványról ... ... 33
KÜLÖNFÉLÉK. Halálozások. — Hirek hadbavonult erdőtisztekről... 33
Változások és kitüntetések az erdészeti szolgálat köréből......... ...__ 35
ERDÉSZETI RENDELETEK TÁRA. Jegyzőkönyv az államerdészeti tiszt-
viselők gyermekének nevelését segélyző alap intéző-bizottságának
1917. évi deczember hó 11-én tartott üléséről ... ... ... ...__... 36
Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál 1917. évi deczember hóban
teljesített befizetések ... ...__... ...__... ... ... ... ... — ... ... 42
/HIRDETÉSEK .............„..................-......... - I—XII
r>? r>t ú&


1918. FEBRUÁR 15.
ERDÉSZETI LAPOK
az Országos Erdészeti EoyesOlet
KÖZLÖNYE
3-4 FÜZET.
LYII. ÉYF.
KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET
-Szerkeszti:-
BUND KÁROLY
Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési dij egy évre 20 korona
Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapító tagjai, kik legalább 300 K alapítványt tettek, vala-
mint a rendes tagok is 20 K évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapító
tagok, kik 300 K-nál kevesebbet alapítottak, 10 K kedvezményes árért járathatják.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza 6. sz. ii. em.
» a lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek. *•
_(Telefon: 37—22.)__}—^
---i
Az erdészeti tudományok módszerei és problémái.
Irta és az Országos Erdészeti Egyesületben 1917. december 12-én felolvasta:
Károlyi Árpád erdőigazgató.
Mélyen tisztelt Uraim!
Szokatlan és látszólag gyakorlati erdőgazdákat alig érdeklő
tárgyról kívánom Önöket tájékoztatni — a tudományos kutatás és
kiváltképen az erdészeti kutatás módszereiről. E téma tárgyalása
azonban nem odázható el többé. Az erdészeti tudományok művelése
immár több száz éves múltra tekinthet vissza, és mégis az erdészeti
tudományok művelői alig vetettek valaha számot azzal, milyen
módszerek alkalmazásával érik el eredményeiket és milyen mód-
szereket kellene alkalmazniuk, hogy eredményeik tényleg tudományos
értékkel bírjanak. Az erdészeti tudományos kutatás nagyon is
rendszertelenül, öntudatlanul, dilettáns módra folyt eddig.
Nem én emelem e súlyos vádat az erdészeti kutatás ellen.
Oly helyről hangzott el e vád először, melynek tekintélyéhez kétség
nem fér. Az erdészeti tudományok egyetlen nagy kézikönyvének,
a Z.cwi>-félének legújabb kiadásában kísérli meg dr. Wappes először
az erdészeti tudományok alapjait, rendszerét és módszereit meg-

48
állapítani. Munkájának bevezető taktusa az, hogy az erdészeti
tudomány eddig a saját megalapozásával, rendszerbe foglalásával
egyáltalán nem törődött s hogy ennek folytán nálunk alig lehet
tudományról szó. Még mindig csak a czéh- és mesterszabályok
korában élünk. „És mégis — mondja Wappes— nem szenved-
het kétséget, hogy gazdaság és tudomány nálunk is — bár a
gyakorlat emberei ezt alig akarják elhinni — elválaszhatatlanul
egybe vannak kötve és mindkettőnél haladás csak ugy képzelhető,
ha ugy gyakorlati tevékenységünknek, mint theoretikus kutatásaink-
nak szigorúan tudományos alapot adunk és cselekvésünket ugy
mint gondolkodásunkat azon mély eszmékre fektetjük, melyek
minden megismerés kiinduló és végpontját képezik. A mi mód-
szerünk sem lehet más, mint a többi tudományé: ha még sokban
nem vagyunk annyira, amennyire lehetnénk és lennünk kellene,
annak oka főleg abban rejlik, hogy a módszerek ismerete és
használata nálunk — hogy milyen külső és belső okokból, azzal
egyelőre nem foglalkozunk — nem volt kellő mértékben lehetséges."
Az értekezés végakkordjai pedig, az erdészeti tudományok
módszertanáról, még pesszimisztikusabban hangzanak. „Az erdészeti
irodalom összefoglaló méltatásaként azon ítéletre jutunk, hogy a
tudományos módszerek gyakran nem szigorú iskolázottsággal,
hanem inkább dilettánskodva alkalmaztatnak, hogy a kutatásnál
mennyiségi analízis helyett általános leirást kapunk, hogy általában ugy
folyóiratainkban, mint tankönyveinkben is az ellenőrizhetetlen meg-
figyelésből eredő „vélemény" gyakoribb jelenség, mint a mélyreható
rendszeres kutatásból és logikus következtetésből eredő tények."
Hiányzanak nálunk a mélyreható, az alapvető tudományokat
megtermékenyítő munkák, hiányzik a kutatás annyira szükséges
szervezése, hiányzanak a tudományos segédeszközök.
Nem különös-e eza lesújtó ítélet, éppen azegyetlen nagy erdészeti
kézikönyv élén? Jogosak-e ezen súlyos vádak?
Azt hiszem, Wappes mindazoknak lelkéből beszélt, akik valaha
komolyan foglalkoztak erdészeti tanulmányokkal. Mindazoknak
érezniök kell, mily ingatag alapon állnak majdnem összes erdészeti
tételeink. Biztosított tudásra, olyan tudásra, amelyik már igazán
„személytelen" birtoka a tudománynak — csak az ilyen érdemli
meg a tudomány nevet — alig akadunk az erdészeti irodalomban.

49
Mindenütt bizonyos üresség veszi körül a kutatót, a „normálfogalmak"
alakiságában, formalizmusában való bizonyos megmerevedés, ami
további kutatásokat is meddővé tesz. Nemcsak az önerőből való
haladás hiányzik, de még a többi rokon- vagy segédtudományok
kész eredményeit sem tudjuk asszimilálni s igazán csodálatos, mily
lomha a tudományos szervezet anyagcseréje még napjainkban is.
Nemcsak szerszámaink, nemcsak műszereink származnak még a
mult század első feléből, O. L. Harüg idejéből, hanem szellemi
készségünk, kutatásunk irányzata, módszereink is elavultak!
Érdemes és szükséges feladat ezen jelenség okaival foglalkozni.
Az első felmerülő kérdés az, milyen pozitív javaslatokat ad
Wappes az erdészeti kutatás helyes irányba terelésére.
Wappes az erdészeti kutatás célszerű megalapozását azzal véli
elérhetőnek, ha kutatásainknál mindenütt a logika módszertanát
alkalmazzak. Analízis és szintézis, vagy másként indukció és
dedukció azok a már Aristoteles által megállapított módszerek,
melyek minden tudományos kutatás gerinczét képezik: minden
tudományos tétel indukezió vagy dedukezió, vagy a két módszer
kombinácziója által nyeretik. További módszertana Wundt nyomán
ezen tétel kifejtéséből áll.
Wappes ezen nézete helytelen: javaslata czélhoz nem vezető.
Tévedés, hogy a formális logika módszerei alkalmasak volnának
tudományos igazságok kikutatására s tévedés azt hinni, mintha az
erdészeti tudomány eddig is már nem alkalmazta volna teljes
mértékben a klasszikus logika módszereit.
A dedukezió sémája ismeretes. Felállítjuk az általános főtételt:
Minden ember halandó, a megfelelő altétel: Cajus ember s ebből
folyik a végkövetkeztetés: Cajus halandó.
Tudásunk ezzel a végkövetkeztetéssel azonban nem gyarapszik.
A felállított főtétel érvényességét a priori elfogadjuk az egészre
s ebből következtetünk az egész egy részére. Ez a rész azonban
az egészben már ugy is benne volt s a dedukczióval csak mindig
ugyanabban a körben forgunk: a tautológiából nem jövünk ki,
A = A. Azonkívül, mint Mach mondja, a következtetésre jogunk
sincs, mert tulajdonképen az összes jövendő Cajusok halálát be
kellene várnunk, hogy az általános főtételt az összes emberek
halandóságáról felállíthassuk.

50
A dolog lényege az, hogy a dedukcziós következtetés egy
kész fogalomból merit, anélkül, hogy ezen fogalomnak tartalmát
vagy akár csak kerületét is megváltoztatná, kibővitené. Uj ismereteket
pedig csak igy lehetne nyerni. A logikai kalkulus alapfeltétele a
fogalmak állandósága, változhatatlansága: a megismerés ellenben
éppen a fogalmak tartalmának örökös bővítéséből, uj viszonylatok
feltalálásából áll. A valóság mindig sokkal komplikáltabb, hogy-
sem egyszerű logikai séma keretei közé lehetne szorítani.
A dedukezió legfeljebb arra való, hogy a tudomány másként
nyert és biztosított eredményeit kibővitse, alkalmazásukat egyéb *
tudományágakra megkönnyítse. De még e tekintetben is tisztán
formai marad a ténykedése: a módszer maga nem nyújt semmi-
féle biztosítékot arra, hogy a vele formailag helyesen nyert követ-
keztetések tényleg helyesek-e tárgyilag is.
Lássunk egy példát az erdészet köréből.
Főtétel: A viz lefolyása egy lejtőn, melyen egyenetlenségek
és akadályok vannak, meglassudik.
Altétel: Az erdei vegetáczió hegylejtőkön hatalmas akadá-
lyokat alkot.
Következtetés: Kiterjedt erdőségek a vízlefolyást lassítják és
az árvízveszélyt megakadályozzák vagy legalább is enyhítik.
Ez a következtetés sokáig dogma volt. Ujabb komoly kutatások
azonban azt vélik bizonyíthatni, hogy az erdő visszatartó képessége
csak rövid ideig tart s hosszantartó esőzéseknél nemcsak igen
hamar megszűnik, hanem ép az ellenkezőbe csap át s katasztrófa-
szerűén adja le a visszatartott vízmennyiségeket.
Az utóbbi évek példátlan árvizei Boszniában saját megfigye-
léseim szerint is ezt látszanak bizonyítani, de még szorgosabb
utánjárás meggyőzött, hogy a dolog sokkal komplikáltabb s hogy
a vízlefolyás és árvizképződés majdnem független a talajt boritó
vegetáczió mivoltától s elsősorban az illető vidék geológiai szer-
kezetétől függ. Az árvizek víztömegének jó része előbb föld-
alatti utat tesz meg s csak a földalatti üregek megtelése után jön
nagy tömegekben pusztitólag a felszínre sokszor csak pár óráig
működő hatalmas forrásokból: sokszor föld- és rétegcsuszamláso-
kat is okozva. Ha a földalatti üregek felvevőképessége igen nagy,
mint a permeabilis karsztmészben, sohsem jön létre árvíz — egészen

51
tekintet nélkül arra, hogy kopár-e az illető vidék, vagy erdőben
dús. Ezen végletből azután mindenféle átmenetet találunk a kevésbbé
áteresztő kőzetek felé: minden geológiai struktúra másként reagál
hosszantartó esőzésekre s az árvizkérdésnél a geológiai szerkezet
mindig irányadóbb, mint a vegetáczió. Ami különben az erdő jó-
tékony hatását az erózió megakadályozását illetőleg egyáltalán
nem érinti.
Semmiesetre sem lehet ilyen kéfdéseket egyszerű szil-
logizmussal megoldani. A természetben minden jelenség mögött
nem egy megszabott ok, hanem az okoknak egész komplexuma
van, ugy hogy az egyszerű logikai sémát ilyen jelenségekre soha-
sem alkalmazhatjuk eredményesen.
Térjünk most át a dedukcióval ellentétes módszerre, az induk-
czióra. Ezt tartjuk a természettudományok tulajdonképeni mód-
szerének. Hisz a természettudományokat induktív tudományoknak
is nevezzük.
Az indukczió nem meglevő fogalmakból hámoz ki újnak
látszó tételeket, hanem uj megfigyelésekkel gazdagítja egy fogalom
tartalmát. A fogalmakat alkotó itéletcsoportba kívülről visz be uj
vonatkozásokat uj tények megfigyelése által. Ilyenformán az induk-
czió vagy szintézis mindenesetre czélravezető módszernek látszik.
Tényleg összes fogalmaink indukczió utján jönnek létre, de nem
egyszerre: generácziók dolgoznak mindeniken és mégsem készül-
nek el velük. A proczesszus tele van tévedésekkel, daczára a mód-
szer mindenkori korrekt alkalmazásának.
Az induktív következtetésnek négyféle módja van:
1. A megegyezés módszere. Ha egy jelenség több esetének
egy közös eleme van, akkor ez az egyes közös elem a megfigyelt
jelenség oka vagy következménye.
2. A különbség módszere. Az előbbi ellentéte. A megfigyelt
jelenségek összes elemei megegyeznek, egy kivételével, amelyik
tehát oka vagy következménye a megfigyelt jelenségnek.
A hátralevő két módszer: a maradékok és a kisérő változások
módszere a két előbbire vezethető vissza s igy tárgyalásukat mel-
lőzhetjük.
Az induktív módszer tehát igen egyszerűnek látszik. Vegyük
például, hogy bizonyos 5 egymás után következő évben az előző

52
és következő éveket messze felülmúló halandóságot észlelünk. Az
illető 5 év viszonyaiban nincs semmi egyéb feltűnő, ami csakis
ezen 5 év sajátsága volna, kivéve azon egy körülményt, hogy
mindaz 5 évben rossz termés volt. Ezen körülményben keresendő
tehát a nagyobb halandóság oka. Mindjárt hozzátehetem: hacsak
nincsenek az okozati összefüggésben még egyéb rejtett körül-
mények, ami nagyon valószínű.
Formailag ugyanily korrekt a következő induktív következtetés
is. A vérnek attribútuma egyebek közt a vörös szin is. Néha a
szentelt ostya is vörös szint kap. Vagy néha az esőviz színe is
vörös. Tehát létezik „véres ostya", véreső. A középkorban a vérző
ostya és a véreső teljesen „biztosított" fogalmak voltak, olyannyira,
hogy számos ártatlan áldozatnak halálát okozták. Ma tudjuk, hogy
a vérző ostya színét a Bacillus prodigiosus, a véreső színét pedig
a szaharai passzátpor okozza.
A Johnston-íéle legelső dendrológia 1562-ből még tudomá-
nyosan leírja az Agnus scythicus-t, a földben gyökerező bárány-
bokrot. Itt csak a külső, futólagos alaki hasonlóság a bárány és
egy, a pusztákon élő, összeszáradó nagy páfrány silhouette-je közt
adja a fogalom képzéséhez szükséges elemet. A tudomány hala-
dásának során számtalan ilyen később megdöntött következletést
találunk és mondhatjuk, hogy majdnem minden indukcziónak ez
a sorsa.
dalion irta meg a következő kis anekdotát:
„Alig hinnétek barátaim, szólt egyszer Spencer ti. tinxley és
Lubbock-hoz, hogy én is irtam egyszer egy tragédiát. — Én ismerem
a drámai konfliktust, feleli Huxley. — Lehetetlen, mondja Spencer,
hisz sohasem árultam el senkinek. Huxley nem engedett állításá-
ból, mire Spencer bizonyítékokat kért tőle. — Nos, szólt Huxley,
drámád a leggyönyörűbb indukczió históriája volt, amelyet egy
utálatos, gonosz kis fényecske tönkretett."
Ilyen utálatos, gonosz kis tényecskék bizony gyakran feldöntik
a legszebb indukcziókat. És pedig két okból.
Az egyik, hogy teljes indukcziók csaknem lehetetlenek. Egy
indukczió pedig csak akkor teljes értékű, ha egy csoport vala-
mennyi tagjára bebizonyítható érvényessége. Alig van a természet-
ben jelenség, amelynek megvalósulása oly kevés számú példány-

XIII
Ipari ezélokra alkalmas fenyőhasábfa- és dorongfaeladás.
(Vasúti és garamparti rakodókon.) 7138/1917. sz. — A geletneki
és körmöczbányai erdőgondnokságok kerületében termelt s rész-
ben vasúti állomás melletti, részben garamparti rakodókra ki-
szállított, ipari ezélokra alkalmas 1735 ürméter fenyőhasáb és 21
ürméter fenyődorongfa négy, eladási csoportban, zárt Írásbeli ajánla-
tok utján el fog
adatni.
Az ajánlatok legkésőbb 1918. évi február hó 4-én d. u. 5 óráig
nyújtandók be Zsarnóczán a m. kir. erdőhivatalnál, ahol azok
február hó 5-én d. e. 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni.
Részletes adatok, az árverési és egyúttal szerződési feltételek,
ajánlati űrlap és boriték a zsarnóczai m. kir. erdőhivatalnál szerez-
hetők be.
Zsarnócza, 1918. évi január hóban.
(26) Ni. kir. erdőhivatal.
Faeladási hirdetmény. 50/1918. szám. — Csernátfalu község
elöljárósága (Brassó vármegyében) a községházánál 1918. évi február
hó 12-ére eső kedden délelőtt 9 órakor megtartandó és zárt Írás-
beli ajánlattal egybekötött nyilvános szóbeli árverésen eladja a
község „B" üzemosztály „Kecskésvölgy" és „Kecskéséi" nevü erdő-
részein kitermelendő 7500 m3-rt becsült jegenyefenyőfát.
Kikiáltási ár /ra3-ként 24 K, a leteendő bánatpénz 18.000 K,
mely elfogadható értékpapírokból is állhat.
Utó-, vagy távirati, illetve a feltételektől eltérő ajánlatok nem
fogadtatnak el.
Kitermelési, ut- és szállítási viszonyok nagyon kedvezők.
Közelebbi feltételek a községi jegyzőnél és a hosszufalusi járási
kir. erdőgondnokságnál tudhatók meg.
Csernátfalu, 1918. évi január hó 5-én.
(27) A községi elöljáróság.
Versenytárgyalási hirdetmény (erdei vasút építésére).
5724 1917. sz. — A szamosvölgyi vasút „Borgóbesztercze" nevü
állomása mellől a Besztercze patak völgyében tervezett 14.249 m
hosszú, 0*76 m nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút építésével kap-
csolatos munkálatok végrehajtásának vállalati uton való biztosítására
ezennel nyilványos Írásbeli versenytárgyalást hirdetek.

XIV
Kiadásra kerülnek ezen erdei vasút építésével kapcsolatos
következő munkálatok és szállítások:
A műszaki munkák, az összes alépítményi munkák, a felépít-
ményi anyagok szállítása, a felépítményi munkák és a pálya
beosztási munka.
A kiírási művelet a „Magyar királyi erdőigazgatóságnál
Besztercze'n"
(Alsókülvár.os-utcza 27. szám alatt) megtekinthető s
ugyanott 10 (tiz) K-ért megszereszhető az Írásbeli ajánlat meg-
tételéhez szükséges nyomtatványok, ugy mint az ajánlati űrlap,
az ajánlati költségvetés és az építési szerződés tervezete.
Az ajánlatot 1 koronás, a szerződést és az ajánlali költség-
vetést pedig ivenként 30 filléres bélyegjegygyei kell ellátni.
Az ajánlatot mellékleteivel együtt, kellően lezárt és lepecsételt
borítékban, a „Magyar kir. erdőigazgatóságnál — Besztercze'n"
1918. évi február hó 20áig déli 12 óráig kell benyújtani,
még
pedig a borítékra vezetett következő felírással:
„Ajánlat a beszterczevölgyi erdei vasút építésére".
Az ajánlattevő tartozik az ajánlati összeg után annak 3%-át
bánatpénz fejében a „Magyar kir. erdőigazgatóságnál — Beszterczén",
vagy bármely más állami pénztárnál készpénzben vagy kincstárilag
elfogadhatónak jelzett értékpapírokban letenni és az erre vonatkozó
letéti nyugtát, vagy postafeladóvevényt az ajánlathoz csatolni.
Budapest, 1918. évi január hóban.
(28)
 Magyar kir. földmivelésügyi miniszter.
e>t J£ ú£

53
hoz volna kötve, hogy teljes felsorolásuk és ennélfogva valamely
indukczió teljes bizonyítása rajtuk lehetséges lenne. Mauthner
csak a naprendszer bolygóit és a piramisokat tudja mint ilyene-
ket iúezni s még ezeknél sincs uj egyedek felfedezése az eddigiek-
től eltérő tulajdonságokkal kizárva.
Érdekes példa a teljes indukczió lehetetlenségére a következő.
Ezerszeresen bizonyított indukcziós következtetés volt, hogy a vér
az összes állatoknál a szívből ki és vissza mindig egyazon irány-
ban folyik. Egyszerre csak felfedezte Hasselt, hogy egy egész állat-
csoportnál, a Tunicataknál a vér gyorsan változó közökben egy-
szer a szívből a gyomor felé, azután pedig fordítva, a gyomortól
a sziv felé folyik. Ezzel a ténynyel egy dogmává vált tudományos
indukczió dőlt meg.
Az indukcziós következtetések sikertelenségének második és
legalább a szerves világ körében fő oka azorban az, hogy az
indukczió technikájának bizonyos alapfeltételei vannak, melyek a
természetben alig szoktak megvalósulni. Ezek legfontosabbika az,
hogy az indukczió megkívánja, miszerint minden jelenségnek egy
határozott, egyoldalú oka legyen. A szokásos okozati törvény
szoros összefüggésben van a logikai módszerekkel. Az egymással
összefüggésbe hozott jelenségek közös vagy eltérő eleme mindig
az a bizonyos egy ok, amelyet keresünk.
De az igy nyert következtetések rendszerint tévesek, mert a
természettudományokban ma már a Verworn által bevezetett
kondicionalizmust használjuk az egyszerű kauzáltörvény helyett.
Minden jelenségnek nemcsak egy meghatározott oka, hanem egész
sereg többé-kevésbé fontos és egymásra kölcsönösen is ható, az
eredményt esetről-esetre módosító feltételei vannak; minden jelen-
séget az okoknak egész komplexuma idézi elő. A kutató tudomány
feladata, mint már Mach kimutatta, az egyes jelenséget mint az
azt feltételező, létrehozó tényezők függvényét felállítani:
y=f (*i,*2.*3.....)•
Sok esetben az argumentumok száma igen nagy lesz: feladatunk
az y függését az egyes x-ektől és ezek összefüggését egymás közt
előbb részlegesen megállapítani s azután, a partiális összefüggések
megállapítása után, ha lehet, az általános egyenletet felállítani

54
Az indukcziós módszerek erre alkalmatlanok, mert technikájuk meg-
kívánja az egyetlen ható okot.
Lássunk erre egy példát az erdészeti tudományok köréből.
A „Naturwissenschaften" 1915-ik évfolyamának 152. lapján olvas-
ható, hogy az amerikai Douglass egy új módot talált fel a
régmúlt idők klímaváltozásai és azok időszakosságának felderí-
tésére. Kiindulván abból, hogy a fák évgyűrűinek vastagsága
egyenes arányban áll az illető év csapadékmennyiségével és hogy
ennélfogva az évgyűrűk vastagságából következtetni lehet az illető
évsorozatok relatív csapadékmennyiségére, 25 átlag 348 éves
arizonaíenyő évgyűrűinek vastagságait mérte le. Az évgyűrűk
vastagsági sorozataiban határozott periódusokat talált, melyek viszont
igen közel összeesnek a napfoltok időszakos változásaival. Az
eberswaldei kísérleti telepen 13 erdeifenyőn végzett mérések szintén
szembeötlő összefüggést mutatnak a fák növekvése és a napfoltok
gyakorisága közt.
A következtetés az első séma szerint formailag helyes. Az össze-
függésbe hozott jelenségek: évgyürüképződés és klímaváltozás,
illetve napfoltgyakoriság mindenben különböznek, csak egy közös
elemük van, az időszakosság. Ennélfogva a napfoltok időszakos-
sága oka a klímaváltozások, illetve az évgyűrűk időszakosságának
s egyikből a másikra visszafelé is lehet következtetni.
Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy egyelőre még a napfoltok
gyakoriságának időszakossága sincs kétségen felül megállapítva.
Még kevésbbé lehet beszélni a napfoltok hatásáról a klímára, illetve
az évi csapadékmennyiségekre. A napfoltok változása kozmikus
jelenség s hatásának az egész földre egyformán ki kellene terjedni:
ilyesmi azonban eddig sohasem észleltetett. A tavalyi napfoltos
évben az egész Balkánon példátlan szárazság uralkodott: csak a
katasztrofális görögországi és boszniai erdőégésekre kell utalnom.
Ugyanakkor a Kárpátokban csapadékban éppen nem volt hiány.
Egy jövendő kor Douglas-sza a Balkánon ebből az évből némely
fanemnél, mely a szárazságot állja, majdnem normális évgyűrűt
találna, némely fanemnél ellenben egy abnormis vékonyat s
végül némelyeknél — mindig a nagy átlagról szólva — dupla
évgyűrűt is, anélkül hogy módjában lenne megállapítani, hogy
ezen két egyforma vékony évgyűrű egy évben képződött. Ugyan-

5t
ekkor a Kárpátokban átlag normális vastagságú évgyűrűk képződ-
hettek.
Lehet-e egyáltalában az évi csapadékmennyiség és az évgyűrű-
vastagság egyenes viszonyáról beszélni? A számtalan tenyészeti
tényező között, melyek az évgyűrű képződésére befolyással vannak,
az évi csapadékmennyiség egy. Ha rendellenesen csekély, kedvezőt-
lenül befolyásolja a fa növekvését: de ugyanezt teszi akkor is,
ha túlságos bőségben van jelen. Mert ilyenkor a tenyészet többi
klimatikus tényezőit, a fényt és meleget csökkenti. Sohsem szabad
elfeledni a feltélelek egymásra hatását, a dolgok függvényes össze-
függését. Mindhárom fő klimatikus tényező önmagában változó,
egymásra ható és mindeniknek véglete kedvezőtlenül hat a tenyé-
szetre. Csak középértékeik kedvező összejátszása biztosítja a fa-
tenyészetre legkedvezőbb klímái optimumot, mely minden évben
létrejön a földkerekség egy-egy pontján, egészen függetlenül a
napfoltok gyakoriságától.
De mennyi alig felbecsülhető tényező játszik még közbe, külö-
nösen egy konkrét kisebb facsoport évgyürüképződési viszonyaira!
Széldöntött szomszédtörzsek, miáltal hirtelen fényür keletkezik, az
ágmennyiség s ezzel az asszimiláló levélmennyiség évekre szóló
csökkentése hótörések stb. által, kései tavaszi fagyok utólagos
másodszori lombképződéssel, nyári jégesők, rovarkárositások a
lombon vagy gyökéren, betegségek stb. stb. mind szerepelnek az
évgyürüképződés függvényében. Négyszáz éves fák nemcsak nap-
foltokról mesélnek [ Azt sem szabad elfeledni, hogy minden fa-
nemnek saját, benső okokban gyökerő ritmusa van a magképző-
dést illetőleg s hogy az ismét visszahatással van a növekvésre.
Douglass indukcziója tehát értéktelen, mert egy jelenséget
okozó nagy csoport feltételből egész önkényesen csak egyet ragad
ki mint ható okot, és ugy következtet, mintha a többi ok egy-
szerűen nem léteznék. Erre pedig nincs joga. És mégis, az ilyen
indukcziók mindennaposok a tudományban.
Mindent összevetve, a logikai módszerekről ma is csak azt
mondhatjuk, amit már Huxley mondott, hogy azok nagyon el-
terjedt, közönséges módszerei mindennapos gondolkodásunknak,
hogy „már a legelső ember, bárki lett légyen is az, használta őket:
sőt már előtte is léteztek, mert a logikai következtetés lényeges

56
operáczióit a magasabb rendű állatok ép ugy és ép oly haté-
konyan alkalmazzák, mint mi magunk".
1914 telén egy igen öreg, fehéresszürke színéről messziről
felismerhető anyafarkas négy kölykével együtt sok marhát tépeit
nálunk, mig egy holdvilágos éjjelen sikerült egyik vadászunknak
egy összetépett lónál a kölykei közül kettőt lesből lelőni. A lovat
rögtön preparálta strychninnal s a következő éjjelen a többi három
kölyket is ott találta megmérgezve: az öreg azonban kihányta a
mérgezett húst és elmenekült.
Ez a farkas azóta szavahihető megfigyelések szerint nem tépett
több lovat, sőt a legelő lovak elől messzire kitér. Logikai követ-
keztetése az első séma szerint mintaszerű. Az egyik jelenség
vadászatai, melyek során mindennemű vadat és legelő marhát zsák-
mányolt. A másik jelenség a halált hozó veszedelem. A kettőnek,
már amennyire ő látta, csak egy közös eleme van, a ló. Ez tehát
az oka az utóbbinak s ezt kerülni kell.
Látjuk: a dolgok szövevénye a logikai sémák segélyével nem
oldható fel. Aristoteles sémái szerint gondolkodunk és következ-
tetünk ugyan, de az ilyen gondolkodásmód nem tudományos mód-
szer, csupán a psychének a létérti küzdelemben kifejlődött egy-
szerű reakcziója. A legbutább csuka is levonja végre az induktív
következtetést, hogy átlátszó kemény médiumok is léteznek, ha
már 50-szer egymásután beleverte a fejét az üvegfalba, mely őt
a pontyoktól elválasztja.
Szándékosan használtam ezt a drasztikus képet. Mert ennek
kapcsán önkéntelenül felmerül a kérdés, vájjon nem sikerült-e az
embernek, kinek a létérti küzdelemben éppen szellemi fölénye a
legerősebb fegyvere, ezen primitív módszereket kellőleg megjavítani?
A kérdésre igennel felelhetünk: a kutató szellemnek vannak
egyéb segédeszközei, melyek az iskolai logikától félreesőleg alkal-
maztatnak. Természetüket s alkalmazásuk meglepően tág terét
Vaihinger tárta fel nagy munkájában, melynek címe: „Die Philo-
sophie des „Als ob." System der theoretischen, praktischen und
religiösen Fiktionen der Menschheit". Lényegük abban áll, hogy
a logikai szabályok elégtelensége esetén a kutató szellem bizonyos
fogásokat alkalmaz, melyek, ha nem is a szabályok egyenes utján,
de indirekt mégis czélhoz vezetik a kutatót. Már Mach utalt

57
gondolkodásunk „ökonómiájára", hogy a véges eszközökkel rendel-
kező emberi elme a természet végtelen komplikácziójával szembe-
helyezve, iparkodik a jelenségeket egyszerűsíteni, sematizálni, csak
a lényegeset kiemelni. Az ilyen egyszerűsítő fogások Vaihinger
szerint mindig egy önkényes-feltevésre, egy fikczióra vezethetők
vissza és rendesen a „mintha" szócskával vezettetnek be. Mint már
előbb láttuk a kutató Douglass esetében, aki ugy egyszerűsíti a
felderítendő jelenséget, mintha az évgyürüképződésre csak az évi
csapadékmennyiség és erre ismét csak a napfoltok gyakorisága
lenne befolyással. De ezen példából már azt is látjuk, hogy a fikcziók
alkalmazása kényelmes ugyan, de tévútra is vezetheti a kutatót.
Mint Vaihinger idézett munkájában kimutatja, a fikczió mint
segédeszköz csak ott alkalmazható jogosan, ahol az eredményt
nem hamisítja meg, ahol az önkényes föltevés a kutatás folyamán
ismét visszavonható. A fikczió szerepe a kutatásnál csak az lehet,
ami az állvány szerepe az építésnél: az épület befejezése után az
állványt el kell távolítani.
Legsikeresebb a fikcziók alkalmazása a matematikában és a
matematikai tudományokban általában. Egy Vaihinger által idézett
példa a következő:
Egy a vonal két, x és (a — x) részre osztandó ugy, hogy
-x- {a — x) legnagyobb legyen. E feladat soká megoldhatatlannak
látszott, mig végre Fermat a következő fogással oldotta meg:
Fermat x helyett egy x-\-e értéket vezet be mint olyan részét a
vonalnak, mely nagyobb, mint a keresett rész. Ez által a fenti
kifejezés x2 (a — x) átalakul a következőbe: (x
-4-e)2 (a — jc—e)-
E két kifejezést összehasonlítja, mintha egyenlők volnának, bár
tudvalevőleg nem azok. A két kifejezésben előbb a műveleteket
végrehajtva, kapunk:
i. x1 (a — x) — x- a — x'
II. (jc -f- ef (a — x — e) = (x- -j— 2, e x -j- e-) (a — x — e) =
= a x2
-j- 2 a e x -|- a e- — x3 — 2 ex2 — e2 x — ex1 — 2 e- x — e3
Most I. és Il-őt egyenlővé téve, következik:
III. x2 a — x3 = ax2-\-2aex-\-aél — x3 — 2ex2 — e
2x —
ex1 —■ 2 e2 x — e3
2 a e x -f a e2 = 3 e x2 + 3 e- x + e3
2 a x -\- a e = 3 x2 -j- 3 x e -f- e-.

Most azonban hogyan tovább ? Itt Fermat az előbb elkövetett
hibát azáltal eliminálja, hogy azt mondja: az x-\-e kifejezés csupán
egy fikczió volt a levezetés lehetővé tételére. Tényleg azonban
I. a II-vel csak azon esetben lehet egyenlő, ha e — Q. Ez esetben
természetesen az összes e tagok kiesnek és lesz:
2 a x — 3 x2
2a = 3x
2a
T = x
Legyen pl. a vonal 12 cm hosszú, ugy x egyenlő 2 X 12: 3 == 8r
a — x — 4 és ez esetben x1 (a — x) tényleg a legnagyobb, t. i.
8-'4 = 256. Minden más osztás kisebb eredményt ad.
Ezen érdékes példa tipikus képét adja a fiktiv gondolkodás-
nak. Fermat az előbb elkövetett hibát a levezetés folyamán vissza-
veszi, a fikciót eliminálja (az építőállványt lebontja!) s így ér el;
fontos és értékes eredményt. A fikcziók alkalmazásának az alap-
feltétele és egyedül helyes módja, ha tudva alkalmazzuk azokat
és módunkban van a következtetés folyamán azokat az eredmény
meghamisítása nélkül kikapcsolni.
A matematikában és geometriában ez rendesen lehetséges s
a fikcziók itt otthonosak. Az abszolút üres tér, a háromdimenziós
kiterjedés, a kiterjedés nélküli pont, a geometriai vonal és felület,
a végtelen kicsi, a kis görberészlet, mely ugy kezeltetik, mintha
egyenes lenne, a kör, mely ugy vétetik, mintha ellipszis lenne össze-
eső gyújtópontokkal stb. stb., mind ilyen fikcziók. A legfontosabb
matematikai fikczió mindenesetre az, amelyik az egész infinitezimál-
számitásnak alapja s mely tudvalevőleg abból áll, hogy a görbé-
nek igen kis része olybá vétetik, mintha egyenes lenne s az
igy képzett viszonyból vezettetik le a differencziálszámitás alap-
egyenlete, mely persze az első felállításban helytelen, de az illető
görbedarab folytonos kisebbé tétele és végre a nullával egyenlővé
tétele által, miáltal a görbedarabból végre érintő lesz s a fikczió
kiesik, helyessé válik. Hogy mit köszönhetünk ezen egyszerű fikczió-
nak, melyet első feltalálói, Newton és Leibniz tényleg mint titkos
fogást kezeltek, a modern természettudományok felvirágzása körül,
azt szükségtelen fejtegetnem.

59
Nagy szerepe van a fikcziónak a jogi tudományokban is.
Már a római jog ismerte a fictio legis-t mint megkönnyítést és
a jog kikerülését olyan formán, hogy valamit, amit a szigorú jog
megkövetel, ugy tekintünk, mintha megtétetett vagy megtörtént
volna. A jogi személy fogalma, a fogadott gyermek olybá vétele,
mintha valódi gyermeke volna a felfogadónak stb. ilyen fikcziók.
A klasszikus nemzetgazdaságtan, mint ismeretes, teljesen
fikczióra van felépítve. A nemzetgazdasági ténykedések végtelenül
bonyolult komplexumát Smith nem tudta másként rendszerbe
foglalni, minthogy felállította a „homo oeconomicus" fogalmát
mint fikcziót s az összes üzleti és nemzetgazdasági ténykedéseket
ugy analizálta, mintha azok létrehozó motívuma egyesegyedül csak
a homo oeconomicus egoizmusa volna. A későbbi nemzetgazdaság-
tan ezen fikcziót elégtelennek találta az összes nemzetgazdasági
tünemények helyes interpretációjára s egy, a tüneményeket jobban
átölelő fikcziót állított fel: Marschall és iskolája minden nemzet-
gazdasági ténykedést úgy tekintenek, mintha egy „rendes keres-
kedő" által végeztetnék s az egész angol nemzet egy kereskedő
cég, .John Bull and Co." lenne. Ez a fikczió különben a modern
kereskedői jogba is átvétetett. Egy még ujabb iránya a nemzet-
gazdaságtannak pedig dr. Schumpeter által képviselve, a csere-
viszonyt állítja a nemzetgazdaságtan középpontjába és minden gazda-
sági ténykedést olybá vesz, mintha cserére lenne alapítva, ott is,
ahol cseréről tényleg szó nem lehet.
Áttérve most a természettudományokra, mindenek előtt meg
kell különböztetnünk a szervetlen és a szerves természetet. A szer-
vetlen testek természetét és egymásra való hatását kutató tudományok
mindenkor nagy haszonnal alkalmazták a fikcziókat. A mechanika
törvényeit úgy nyerték, mintha kiterjedt testek egész tömegét egy
pontba, a súlypontba lehetne konczentrálni, mintha abszolút merev
testek, abszolút szilárd támpontok, surlódásnélküli mozgások, folya-
dékok stb. léteznének. A valóságban azután, pl. egy gép tényleges
hatóerejének kiszámításánál mindezen fikcziókat ismét elimináljuk,
az összes elhanyagolt tényezőket számításba vesszük vagy befolyásu-
kat legalább empirice megállapítjuk. A legtöbb fizikai törvény
fiktív. Legszebb példa erre a gáztheória főtörvénye, az egyesitett
Gay-Lussac és Boyle-Mariotte törvény
p. V= R. T.

60
Nem létezik gáz, amelyik ezen törvényt pontosan követné. Ezért
a gáztheória kitalálta az ideális gáz fogalmát, amelyhez mint határ-
értékhez
a valóságos gázok viselkedésükben többé-kevésbbé közeled-
nek. Ez tiszta fikczió, de nem ártalmas, mert tudott és eliminálható.
A ballisztika a lövegmozgás törvényeit először ugy számítja
ki, mintha a löveg légüres térben mozogna és mintha a cső
állapota, a ható impulzus nagysága stb. lövésről-lövésre állandó
lenne. Azután a levegő súrlódását is tekintetbe veszi, de úgy,.
mintha az átrepült légrétegek hőmérséklete, sűrűsége, páratartalma
állandó középértékkel bírna. A valóságban mindezen tényezők a
végtelenségig variálnak s ezért a lövések is oszczillálnak egy bizo-
nyos középérték körül. A szórás törvényszerűségét a valószínűség-
számítás pontosan megadja s ezzel még foglalkozunk is, mert
tökéletes analógiája az organikus formák oszczillálásának a közép-
érték körül.
A chémia az összes reakcziókat ugy állapítja meg, mintha vegy-
tiszta elemek vagy vegyületek hatnának egymásra minden zavaró
hozzákeverődés kizárásával.
A valóságban a dolog iu?is bonyolultabb.
Egyáltalán ki kell itt emelnem, hogy a modern természettudományok-
ban oly végtelen fontos szerepet játszó kísérlet szintén majd minden
esetben fiktív jellegű, mert mindig arra törekszik, hogy egy jelen-
séget tisztán állítson elő, minden zavaró mellékkörülmény ki-
zárásával ugy, mintha csak a kérdéses két vagy kevés tényező
hatna egymásra, vagyis más szóval izolált rendszereket állit elő a
természettel ellentétben, amely ilyen izolált rendszereket nem ismer.
Nem ismer különösen a szerves természetben, ahol szemeink előtt
folytonosan oly végtelen sokasága a szerves alakoknak és jelen-
ségeknek jön létre, hogy soha, mióta a föld létezik, sem egy-
fajtának két egyede, sem egy jelenségnek két nyilvánulása egymás-
sal egyenlő nem volt.
A mindig egyforma reakczióban meg-
nyilatkozó „izolált rendszer" a szerves természetben képtelenség.
A szerves alakok és jelenségek változatossága minden képzeletet
felülmúl: itt a fiktiv módszerek nem válhatnak be.
A tudománynak két fő feladata van.
Az első a vizsgálandó tárgyak objektív és természetes rendszerbe-
foglalása, osztályozása. Az első dolog mindig az érzékeinkre ható
benyomások között tájékozódni, a hasonló tárgyakat és jelensége-

61
ket összefoglalni, a faj és a lobbi magasabbrendii oszlályozási
egységek fogalmát megalkotni és pedig mindezt természetes alapon,
a valódi, lényeges belső és külső jellegek szerint, melyeket az illető
tárgyakon vagy jelenségeken észlelhetünk.
A második feladat az észlelt tárgyak és jelenségek kölcsönös
összefüggését, egymásra ható változásait tanulmányozni: az okozati
összefüggéseket
pontosan, röviden, érthetően és mégis mindent
átölelően leirni. Az ilyen felderített kauzálnexusokat nevezzük azulán
természeti törvényeknek.
A szerves természettudomány mindkét feladat megoldására
előszeretettel alkalmazta a liktiv módszereket.
Az osztályozásnál a fiktiv módszer az u. n. mesterséges rend-
szereket
eredményezte. Az összes lényeges, fejlődéstani, fiziológiai
és biológiai jellegek helyett egy könnyen szembeötlő külső jelleg
szerint csoportosítunk s alkotjuk meg a fajokat, mintha az a
külső jelleg lenne a lényeges. A XVI. század füvészkönyvei mindent
a madarakhoz soroltak, ami repült, tehát a repülő rovarokat is s
mindent a halakhoz, ami úszott, tehát a vizben élő emlősöket is.
Még pl. Linné rendszere tipikus mesterséges rendszer, mely az
egész növényvilágot csupán a porzók és termők száma, tehát tisztán
külső jellegek szerint osztja be. Az anthropológia egészen a leg-
újabb időkig tisztán lényegtelen külső jellegek szerint osztotta be
az emberfajtákat. Mint Lenhossék irja: „Az ilyen „mesterséges"
rendszereknek, akár a hajzatból, akár a bőr színéből, akár a koponya
idomából indulnak ki, az a nagy hibájuk van, hogy egy vagy egy
pár megegyező vonás kedvéért nagyon eltérő, egymástól volta-
képen egészen idegen fajokat kapcsolnak össze".
Ujabban ugy az anthropológia, mint a többi tudományok is mind
fokozódó mértékben törekszenek természetes rendszerek felállítására.
A kauzálnexusok kutatásánál szintén a legújabb időkig majd-
nem kizárólag a fiktiv módszerek az egyedül alkalmazottak! Az
aristotelesi logika annyira bűvkörében tartotta és tartja részben
még ma is a kutatókat, hogy már eleve elutasítják a gondolatot,
egy jelenséget az okok egész csoportjának tulajdonítani: a kutatás
feladata mindig a sémák által kívánt egyetlen egy oknak kihámo-
zása, mely aztán okozója, az egész jelenségnek. Mint előbb láttuk
Douglass esetében.

62
Az aristotelesi logika dogmatikus tekintélyéhez járult azután
a fiktiv módszerek alkalmazásának olyannyira kényelmes volta.
S végül a szerves életnek minden képzeletet felülmúló, érzékeinket
zavarba ejtő alakbeli változatossága. „Az életnek egyik jellemző
vonása, hogy mindig elhatárolt, önálló egyénekhez fűződik s éppen
oly jellemző sajátsága az a minden merevségtől ment alakbeli
változatosság, a variáczióknak az a végtelen skálája, amelyet az élő
lényeken észlelünk s amely elképzelhetetlenné teszi, hogy életre
kelt volna valaha is, vagy kelhessen a jövőben is valaha két teljesen
egyforma lény. Még a legegyszerűbb élőlényeken, az egysejtű
növényeken és állatokon sem képzelhető ez el: de még sokkal
kevésbbé a részletekkel bővelkedő, változatosabb, dúsabb külső
idomú és bonyolódottabb belső szerkezetű magasabb alakokon
s az emberen. Nem hihető, hogy amióta ember él a földön, a
felbukkanó s egy pár pillanatig az élet napsugarában csillogó
emberporszemek miriádjai közt lett volna valaha is két teljesen
egyforma tagja az emberi nemnek. Csodás változatosságban, az
egyéni árnyalatok bámulatos gazdagságával formálódnak ki az
emberspecziesnek egyes példányai s hozzátehetjük, hogy ez a nagy
tarkaság, a teremtő invencziónak ez a végtelen bősége megvan
nemcsak a testi tulajdonságokban, hanem éppen olyan fokban és
éppen olyan szembetűnően a lelki sajátságok változatos kom-
bináczióiban is." (Lenhossék: Az anthropológiáról. 1915.)
Mindez kedvezett a mesterséges rendszerek felállításának, a
fiktiv módszerek s a kauzálnexus naiv alkalmazásának.
De nem elégíthette ki végre a tudományt, melynek módszerei
további kiegészítésre, finomításra szorultak.
S a tudomány talált ilyen módszereket. Mint a „Biometrika"
folyóirat első kötetének bevezető czikkében olvashatjuk (1901.):
„Még csak pár évvel ezelőtt is a legtöbb biológus elhanya-
golta mindazon problémákat, melyeknek megoldása az egy faj
egyedei közt fellépő különbségek tanulmányozásától függött.
A szerves természet bonyolultsága oly nagy és a megkülönböz-
tethető alakok száma oly óriási, hogy a morfológusok kénysze-
rítve voltak fogalmaikat ugy egyszerűsíteni, hogy minden faj
részére alkottak egy ideáltípust, melyhez a fajt alkotó egyedek
kisebb-nagyobb pontossággal közeledtek és kénytelenek voltak a

63
típustól esetről-esetre mutatkozó eltéréseket elhanyagolni. Ilyen
egyszerűsítés nemcsak helyeselhető, de bizonyos ezélokra szüksé-
ges is volt: nagy szolgálatokat tett a biológiának a múltban, tesz
most is és tenni fog a jövőben is: mindazonáltal, sok probléma
van, amely ilyképpen meg nem oldható.
A Darwin-íé\e fejlődéstheória kiinduló pontja éppen az egy
faj különböző egyedei közt létező különbségek, amiket a mor-
fológusok többnyire elhanyagoltak. Hogy a természetes kiválasztás
egy faj keretében hatni kezdjen, annak legelső feltétele és elenged-
hetetlen feltétele az,
hogy tagjai, egyedei közt különbségek létezze-
nek.
S a legelső lépés, amit tennünk kell, ha a kiválasztási folya-
mat lehető hatását akarjuk tanulmányozni egy faj valamilyen jel-
legére, az, hogy megállapítjuk, milyen gyakori azon egyedek
száma, melyek az illető jelleg tekintetében bizonyos fokokban
egymástól, vagy az átlagos típustól eltérnek. Az egység, amely-
lyel az ilynemű tudományos kutatás dolgozik, nem az egyed,
hanem maga a faj, illetve a fajt statisztikailag képviselő csoport:
az eredményt pedig számbeli megállapítás formájába kell öltöz-
tetni, kimutatván, hogy a fajt alkotó egyedek különböző válto-
zatainak mekkora a viszonylagos gyakorisága."
Az egyéni alakok változatosságának ilyen statisztikai meg-
világítását, az ebben nyilatkozó törvényszerűségek felkutatását a
mathematika egy ága, a valószinüségszámitás készítette elő már
jóval Darwin előtt. Az alkalmazott mathematika ez ágának két
tétele érdemli meg figyelmünket a módszertan szempontjából. Az:
egyik a biológiai méretek theóriája vagy másként a kollektiv-
méret-im,
a másik a Bernouilli—\é\t „nagy számok törvénye".
Az egyéni alakok végtelen változatosságában már Süssmilch
talált a XVIII. század végén bizonyos, inkább csak sejtelemszerü
törvényszerűségeket, melyeket mint a társadalom „isteni rendjét"
hirdetett, de csak Adolphe Quételet volt az, ki ezen törvényszerű-
ségeket tisztán felismerte és óriási horderejűket is kellően ki-
emelte a „társadalom fizikája" czimü művében.
Csak röviden és népszerűen adhatom e felolvasás keretében
ezen törvények lényegét, Laplace szellemes mondására támaszkodva,
hogy a valószinüségszámitás ugy sem egyéb, mint a mathematikába
átültetett józan emberi észjárás, „le bon sens réduit au calcul".

01
Vegyünk egy pénzdarabot és dobjuk azt föl jól megforgatva
a levegőbe. Mi fog történni ? Megmondhatjuk-e előre egész biz-
tossággal, vájjon melyik oldalára fog esni a pénzdarab?
Ugyebár, nem: azt mondjuk, hogy ezt a „véletlen" dönti el.
E mögött a „véletlen" mögött nem akarunk valami misztikus erőt
sejtetni, csak azt akarjuk vele kifejezésre juttatni, hogy ezen jelen-
ségnek ugyan pontosan meghatározott, a kauzálnexus keretében
működő okai vannak, de ezen okok csoportja ■— a ható impulzus,
vagyis az ellökő izomerő nagysága és iránya, a fordulatok száma
ezen hajtó impulzus nagysága és a levegő váltakozó ellenállása
által megszabva, a pénzdarab állapota a leesés pillanatában, a padló
alkata a leesés helyén stb., hogy tehát ezen okok csoportja oly-
annyira komplikált, hogy pontos átölelő analízise lehetetlen. Ennek
folytán az eredményt a „véletlen" dönti el s azt sem előre meg-
szabni, sem befolyásolni nem áll hatalmunkban; föltéve, hogy a
pénzdarab jól van verve, anyaga homogén, súlypontja pontosan
a középen van, hogy elég magasra dobjuk s jól megforgatjuk az
eldobás pillanatában. Más szóval, hogy?a föltételeket eléggé kombi-
náljuk s az esélyeket eléggé egyenlővé tesszük mindkét pénzoldal
részére. Csak egy világszellem, aminőről Laplace álmodott, aki
az egész világ pillanatnyi állapotát egy, a differencziálegyenletek
rendszeréből álló világképletbe tudná összefoglalni, lenne képes
az ily komplikált jelenségek analízisére és az eredmények előre
való áttekintésére. Hogy a nagy fizikus, M. Planck szavaival éljek:
ránk nézve az ilyen jelenségek dinamikai törvényszerűsége hozzá-
férhetetlen.
De van az ilyen jelenségeknek a dinamikai törvényszerűségen
kívül egy másik törvényszerűsége, a statisztikai, melyet igenis
analizálhatunk!
Ha a pénzdarabot sokszor egymásután dobjuk fel, azt fogjuk
tapasztalni, hogy a pénzdarab mindkét oldala körülbelül egyenlő
számban, az esetek felében fog felülmaradni. Mivel két eset, fej
és irás lehetséges és mivel nincs semmi kényszerítő ok arra, hogy
az egyi,k sűrűbben jelenjen meg mint a másik, mert az esélyek
egyenlőek, azt mondjuk, hogy mindkét esetnek a valószínűsége
egyforma nagy és számszerint
1/2-del fejezhető ki. A valószínűséget
mindig ilyen valódi tört alakjában fejezzük ki, mely tört számlálója

65
a kérdéses eseménynek kedvező esetek száma, mig nevezője az
összes lehetséges esetek száma által képeztetik. Itt összesen két
eset lehetséges, melyek egyike a fejnek, másika az írásnak kedvez:
mindkét eset valószínűsége tehát
Va. Ha egy koczkát dobunk fel,
melynek oldalai egytől hatig vannak számozva, akkor a valószínűség,
hogy a feldobás után az l-es számú oldal marad felül,
Vo, mert
összesen 6 eset lehetséges, mindenik egyforma esélylyel, és ezek
közül csak 1 kedvező az egyes számú oldalnak. Ha egy 32-lapos
kártyacsomóból húzok ki találomra egyet, ugy annak valószínűsége,
hogy egy bizonyos meghatározott lapot fogok kihúzni,
Vsa; de ha
csak egy bizonyos szin kihúzásának valószínűségét kérdem, az jóval
nagyobb, mert mindenik színből 8 kártya van. Az utóbbi való-
színűség tehát
8/»a, vagyis V* lesz. Egy bizonyos jelenség egymást
kizáró eseteinek összes valószínűsége mindig az egység, mert
valamelyik eset feltétlenül be fog következni. Az 1-értékü való-
színűség tehát a teljes bizonyosságot, mig a 0-értékü valószínűség
a teljes lehetetlenséget jelenti.
Ha most akár a pénzdarabot, akár a koczkát gyakran fel-
dobjuk, azt fogjuk találni, hogy mindenik oldalra nézve a tényleg
fellépő esetek száma, viszonyítva az összes lehetséges esetekhez,
igen jól megegyezik az illető esetekre a priori megállapított
valószínűségi számokkal. S hogy a viszonylagos közeledés a két
szám közt annál nagyobb lesz, minél nagyobb a próbák száma.
Ha 100-szor egymásután dobom fel a pénzt, az a priori való-
színűség szerint 50 esetben kellene fejnek és ugyancsak 50 esetben
Írásnak esni. A valóságban lehet, hogy csak 42 esetben kapok fejet
és 58 esetben irást. Az a posteriori megállapított valószínűség tehát
0'08-addal eltér az a priori megállapított valószínűségtől. Ezt az
eltérést a sorozat szórásának is nevezhetjük. Ha most a sorozatot
kiterjesztjük jóval nagyobb számra, mondjuk 10.000-re, akkor a
szórás jóval kisebb lesz, talán csak 001, vagyis 4900 esetben
kapunk fejet és 5100 esetben irást. A sorozatok számának kiterjesz-
tésével a szórást tovább tetszés szerint kicsinyíthetjük: ezt nevezzük
a „nagy számok törvényének".
Dobjunk most fel két pénzdarabot egyszerre: milyen esetek
lehetségesek? Az első pénzdarabnál megjelenhet a fej, a másodiknál
az irás, vagy az elsőnél fej, a másodiknál is fej, vagy az elsőnél

\
66
irás, a másodiknál fej és végre az első és másodiknál is irás.
Ha csak a végeredményeket nézzük, a négy lehetséges esetben
egyszer-egyszer kapunk vagy csak fejet, illetve csak irást és kétszer
kevert eredményt: az eloszlás 12 1. Lehet, hogy nem kapunk
mindjárt az első négy dobásnál ilyen eloszlást, de ha elég sokszor
ismételjük a négyes sorozatú dobásokat, annál inkább közeledünk
átlagban ezen eredményhez.
Ha 3 pénzdarabot veszünk, 8 eset lehetséges: fff, ffi, fif, fii,
iffi ifit üf, ÜL Legritkább megint az az eset, hogy csupa fej vagy
csupa irás jelenne meg: a többi kevert esetek gyakoriabbak és
pedig gyakoriságuk valószínűségeikkel egyenes viszonyban állnak.
Az eloszlás a következő lesz: 13 3 1.
Már látjuk a törvényszerűséget. Négy pénzdarabnál 2+ = 16 eset
lehetséges: egy-egy eset csupa fej vagy Írással, négy-négy eset
3 fej, 1 irás vagy 3 irás és 1 fejjel, 6 eset (ez a leggyakoribb,
az átlag) 2—2 fej vagy írással, 1 4 6 4 1. Öt pénzdarabnál 25 = 32:
eset lehetséges következő eloszlással: 1 5 10 10 5 1. Általában
a lehetséges esetek nem egyebek, mint a két elemből képezhető
/-edik osztályú variácziók száma ismétléssel, mely variácziók száma
2' s a sorozatok tagjai nem egyebek, mint a Pascal-féle binóm
(p-\-q)r egymásután következő hatványtagjainak kitevői. Ha p és q
az egymással ellentétes két eset valószínűségét jelenti — ez esetben
a fej és irás valószínűségét, ami Va és 7a — és r az egyes dobás
megfigyeléseinek, vagyis ez esetben az egyszerre feldobott pénz-
darabok számát, ugy egész általánosan a
képlet adja az összes valószínűséget és a képlet egyes tagjai az
egyes lehetséges esetek valószínűségét, vagy, ami azonos, előfordu-
lási gyakoriságuk, frekvencziájuk számát. Minél nagyobb az egy-
szerre realizált megfigyelések száma, annál kikerekitettebb lesz a
gyakoriságokat grafikusan ábrázoló poligon, mig végre az esetek
igen nagy számánál egy folytonos görbébe, a Oauss-ié\e eloszlási
görbébe megy át, melynek alakja a következő (1. ábra):
Az x tengelyen foglal helyet az egész variácziós lehetőség:
az eloszlási görbe ordinátái az egyes esetek gyakoriságát mutat-

67
ják, a tengelyrendszer nullpontja a leggyakoribb eset, vagyis az
y tengely össze esik a görbe sulypont-ordinátájával.
Hogy most visszatérjünk a szerves világ alakjainak statisztikai
törvényszerűségeire, Quételet felismerte és kiemelte, hogy az összes
mérhető növényi vagy állati jellegek előfordulásának gyakorisága
ugyanezen binomiális eloszlást mutatjaugy,
hogy egy bizonyos közép-
érték mindiga leggyakrabban van képviselve s ezen középérték körül
fogyó frekvencziával sorakoznak mindkét oldalon a kisebb és
nagyobb példányok, a minus- és plus-variánsok. Például Quételet
26.000 északamerikai katona magasságát vizsgálta meg ugy, hogy
1. ábra. Az ideális eloszlás Oauss-féle görbéje. (Johanssen után).
magassági osztályokba sorozta be őket egy hüvelyk osztálykülönbség-
gel.
A variácziós sorozat, melyet kapott, 1000 variánsra redukálva a
következő volt:
Variánsok (magasság
angol hüvelykben) 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75
Gyakoriság (pro
millekben)_________ 2 2 20 48 75 117 134 157 140 121 80 57 26 13 5 3
Ez az eloszlás azóta sok ezerszeresen, minden egyes meg-
vizsgált esetben mutatkozó természeti törvénynyé vált, mely a nagy
számok törvényével együtt alapja a mérő biológiának, a biometri-
kának.
Ez az uj tudomány, illetve az általa tanított uj módszerek
azóta az összes organikus természettudományok nélkülözhetetlen
-és rendkívül termékeny segédeszközeivé váltak.

68
Mi ennek a magyarázata? Hogyan képzelhető az átmenet a
pénzdobás játékától a biológiai méretek törvényszerűségéhez?
Mint már sokszor hangsúlyoztam, a szerves természet jelen-
ségei s igy főleg a szerves alakok növése is mindig az okoknak
egész csoportjától függ, mely okok önmagukban is variálnak s
melyeknek függvényes összefüggését felderíteni nemp tudjuk. De
éppen ez a körülmény, hogy az organikus növekvés az okok
változatos komplexumából ered, mely okok dinamikai összefüggése
az egyes egyedekre nézve kifürkészhetetlen, okozza másrészt azt,
hogy végeredményben a létrejött organikus alakok méretei közt
mégis bizonyos, imént már sejtetett törvényszerűségek nyilvánulnak.
E: paradoxon megoldását a valószinüségszámitás adja. Bármily
komplikált legyen is a növekvést előidéző okok csoportja, mindig
beoszthatjuk az eredmény szempontjából a növekvési tényezőket
két csapatba: vagy elősegítik az illető egyén fejlődését, vagy hátrál-
tatják
azt. Vegyünk E. Baur nyomán egy példát és pedig az
erdészet köréből. A fatörzs növekvésére befolyással vannak az illető
fa átöröklött tulajdonságai, vagy az ujabb definicziók szerint az,
hogy a külvilág ráható jelenségeire mily módon és milyen energiával
reagál, továbbá a talaj minősége, a fa gyökérzetének és a fa
lombozatának állapota, a fa növőterének mivolta a klimatikus
növési tényezők kihasználásának szempontjából stb. Elégedjünk
meg ezen öt tényezővel és tegyük fel, hogy mindenik tényezőnek
csak kétféle változata van: a fatörzs növekvését elősegítő vagy
hátráltató, már t. i. az átlag szempontjából. Jelöljük meg a kedvező
tényezőket nagy, a kedvezőtleneket kis betűkkel:
Kedvező módozatok Kedvezőtlen módozatok
a. gyenge reakczióképesség,
b. rossz talaj,
c. kis gyökérzet,
d. ritka lombozat,
e. szűk növőtér.
A. energikus reakczióképesség,
B. jó talaj,
C. kiterjedt gyökérzet,
D. nagy lombkorona,
E. tág növőtér.
Ezen tényezők egymástól függetlenek és mindenik párból
egyik okvetlenül hat. Tegyük fel, hogy a kedvező tényezők mindenike
egy egységgel előmozdítja, a kedvezőtlenek mindenike pedig egy

69
egységgel hátráltatja a növést, ugy a lehetséges 25 = 32 variáczió
mindenike a „növési konstellácziók" következő értékét adja:
— 1
+ 1
■abCDe
ABCde
ABcde
ABcDe
aB Cde
ABcdE
aBcD e
aBCDe
— 3
aB cd E
aBCdE
+ 3
Abcde
AbCde
aBcDE
ABCDe
aBcde
AbcDe
AbCDe
ABCdE
a b Cde
AbcdE
AbCdE
ABcDE
— 5 abcDe
ab CdE
AbcDE
aBCDE
+ 5
abcde abcdE
abcDE
abCDE
AbCDE
ABCDE
Az extrém esetek, -[-5 és —5, igen nagy és igen kis törzsek,
tehát csak egyszer fordulnak elő, +3 és — 3 öt-ötször, 4-1 és — 1,
a középső, az átlagos esetek tiz-tiz-szer, a leggyakrabban. Az eloszlás
1 5 10 10 5 1.
Ha több külső tényezőt veszünk tekintetbe, vagy, ami teljesen
megfelel a valóságnak, ezen tényezők több változatát, akkor mindig
kiterjedtebb binómsorozatokat kapunk. Az öröklött reakczióképes-
ségnek magának végtelen sok változata van: Boveri és Weismann
kutatásai szerint az ivarsejtek chromosomjainak számredukciója és
újraegyesülése, amphimixise utján egy szülőpár ivadékai közt, ha
azok ivarsejtjei, mint pl. az embernél, 12, illetve 16 chromosomot
tartalmaznak, 853.776, illetve 1656 millió különböző kombináczió
lehetséges, melyek önmagukban ismét a valószinüségszámitás
törvényei szerint oszlanak meg, ugy hogy azon kombinácziók
megvalósulása a legvalószínűbb és igy leggyakoribb, melyeknél
a két szülőtől származó chromosomok egyenlő számban vannak
képviselve. Ez a magyarázata annak, miért nincsenek egy szülőpár
egymásután következő gyermekei közt soha teljesen egyformák.
(Martius, Konstitution und Vererbung. Berlin, 1914.)
És ily erősen variálnak a külső tényezők is. A valóságban
nemcsak jó és rossz talaj van, hanem már kis téren is egész
sorozata az átmeneteknek. Nemcsak a puszta szemlélet győz erről
meg, az első tudományos kutató, ki exakt módon vizsgálta meg

70
a kérdést, igy ir: „A hullámosmész talaj körül végzett kutatásaim
végeredménye, hogy a természetes (vad-) talaj, ellentétben a meg-
művelt talajjal, sehol sem egyforma, hanem, mint azt legegysze-
rűbben elképzelhetjük, a kémiailag és fizikailag legkülönbözőbb
talajfoltoknak minden várakozáson felül tarka mozaikjából áll.
A természetben már legkisebb téren a kémiailag és fizikailag
különbözőkép felépített „termőhelyeknek" végtelen változata talál-
ható." (Dr. Kraus, Boden und Klima auf kleinstem Raum.
Jena, 1911.)
A gyökérzet, a lombozat s növőtér végtelen változatairól a
szemlélet győz meg bennünket: semmi esetre sincsen két fa-
egyed, melynek teljesen egyforma gyökérzete, lombozata s növő-
tere lenne.
A fatörzsnövekvés variácziónak alapszámát tehát nagyon nagy-
nak kell elképzelnünk s még sokkal nagyobb természetesen az
alapszámok r-edik hatványa, az összes lehetséges variánsok száma!
De eloszlásuk teljesen törvényszerű s minél több példányt vonunk
vizsgálataink körébe, annál tökéletesebb a törvényszerűség, annál
jobban közeledik az eloszlás görbéje az „ideális" görbéhez.
Igen szemléltetően lehet a variánsok eloszlását a Qalton-\é\t
készülékkel bemutatni (2. ábra). Ha az A térből a B nyilason át sörétet
gördítünk a szögekkel ellátott felületen lefelé, a söréteknek gyakran
kell a szögekbe ütközniök. Mindenik sörétnek egyenlő az esélye,
hogy az odaütődés után jobbra vagy balra fog-e kitérni és csak
ritka esetekben fog egy sörét állandóan egy és ugyanazon oldal
felé esni. A jobbra és balra való kitérések a valószinüségszámitás
törvényei szerint kombinálódnak, ugy hogy a szélső reteszekbe
legkevesebb, a középső reteszbe legtöbb sörét fog jutni. Az egész
eloszlás egyezik a binomiális eloszlással, melynek biológiai értel-
mét már ismerjük.
Biológiai jelentősége e törvényszerűségnek rendkívül nagy:
mint módszer megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz. A „véletlen"
mely minden egyes egyénnek más-más méretet ad, nem vezet
többé bennünket félre, mert hisz ép a véletlen törvényszerűségeit
világítjuk meg az egészben: az egyén elenyészik, fontos csak az
egész csoport, rassz vagy faj. Mint a biometrikusok mondják, a
populáczió (népesség), vagy aggregátum, körülbelül a mi állomá-

71
nyunk. Ezek tökéletes analízisét teszik a biometrikai módszerek
lehetővé.
A gyakorlati angolok már a mult század végén megalapították
2. ábra. Qalton-féle készülék.
a biometrika első egyetemi tanszékét s 1901-ben megindították a
„Biometrika" czimü folyóiratot, mely négy (angol, franczia, német
és olasz) nyelven közöl biometrikai dolgozatokat. A biometrika

12
munkálatoknak ma már kiforrott módszerei vannak. Teljes meg-
értésükhöz jól kell ismerni a felső mathematikát: alkalmazásukhoz
azonban ma már oly egyszerű elemi módszerek állnak rendelkezésre,
hogy mindenki elbánhatik velük. Nincs arra idő, hogy itt ismer-
tessem ezen módszereket: készülő művem úgyis teljes kompendiumát
fogja nyújtani a variácziós és korrelácziós biometrikának, különös
tekintettel az erdészeti tudományokra. De engedjék meg, hogy
legalább egy példán bemutassam a biometrikai analizis lényegét.
Egy vegyeskoru, őserdőszerű erdeifenyővágásban meglehetős
rossz szerpentintalajon 371 darab, mellmagasságban kéreggel együtt
36 cm vastag törzset találtam, melyek köbtartalom, magasság és
alakszám tekintetében rendkívül variáltak. A kéregnélküli törzs-
köbtartalmak 0'5-től 1*5 köbméterig váltakoztak, tehát majd a
rendes tömegtáblák egész köbtartalomsorozatát magukban foglalták:
egészen egyöntetűnek látszó termőhelyen! Felmerül tehát a kérdés,
vájjon ezen annyira variáló csoport törzs egy egységes típushoz
tartozik-e vagy több típus keveréke s mik a tipus vagy típusok
jellemző tartozékai ?
Ha a köbtartalmakat 01 köbméter különbséggel biró osztá-
lyokba sorozzuk s minden osztályhoz odaírjuk a példányok számát,
melyek az illető osztályba esnek, a következő sorozatot kapjuk:
Az osztályok közép-
értéke .......0-55 0-65 0-75 085 0-95 1-05 1T5 1-25 1'35 1-45
/>fi
Az osztályok határ-
értéke ______ _.. 0-50 0'60 0-70 0-80 0-90 1-00 1-10 1*20 1*30 1-40 1-50
ttfl
Az egyes osztályok
frekvencziája ... 1 9 41 72 94 81 44 21 5 3=371drb.
Mint az alábbi grafikus ábrázolásból is látjuk, a köbtartalmak
eloszlása igen jól megegyezik az ideális eloszlással: a mutatkozó
kis eltérések a csekély példányszámnak tulajdonithatók (3. ábra).
A sorozat jellemzésére a biometrika a következő értékek
kiszámítását irja elő:
1. A középértékek. Ha az eloszlás teljesen szimmetrikus, az
ideális görbének megfelelő, akkor csak egy középértékről lehet
szó, mert ez esetben az arithmetihai középérték (az x-tengely
nullpontja) összeesik a leggyakoribb értékkel, a biometrikusok
Aföűte-értékével. Ami esetünkben az arithmetikai középérték 0977 m3,
mig a leggyakoribb érték a legnagyobb ordinátával 0*951 m3.

73
2. A standard-eltérés vagy szórás. A középérték után a leg-
fontosabb szám, mely a középértékkel együtt, mivel ez az eloszlási
görbe integrálképletének egyetlen paramétere, teljesen karakterizálja
a görbét. Vagyis ezen adat birtokában a meglevő Gaussgörbe-
táblázatokból a köbtartalom tetszésszerinti értékére nézve kiolvas-
hatom, hogy az illető érték 1000 vagy 10.000 vagy tetszésszerinti
számú törzs közt hány példányban lesz képviselve állományomban.
Az egész állomány összetételét feltárja ez az egy adat!
Geo-
metriailagja szórás'áz ^-tengelyre felrakott köbtartalmak azon értékét
jelenti, mely a 0-ponttól a görbe flexiópontjának ordinátájáig
3. ábra.
terjed, vagyis azon pontig, hol a görbe konkavi'ása átmegy a
konvexitásba. A mi esetünkben a szórás értéke 0"161 ms. Ezzel
mindjárt azt is tudjuk, hogy ideális eloszlás esetében, mint pél-
dánkban is nagyon megközelítőleg, az összes variánsoknak 68%-a
azon értékek közt helyezkedik el, melyeket nyerünk, ha a szórás-
értéket a középértékhez egyszer hozzáadjuk, egyszer belőle levonjuk,
es zEetben tehát állományunkban az összes 36 cm-es törzsek 68%-a
0816-tól M38 m3-ig terjedő köbtartalmakkal fog birni.
3. A variáczió terjedelme. Szintén fontos adat, melyei ugy
nyerünk, hogy a középértékhez a szórás háromszoros értékét egyszer
hozzáadjuk, egyszer belőle levonjuk. Ez esetben tehát a variáczió
egész terjedelme 0-4Q4-től 1"460 /?z3-ig terjed. Ennél kisebb vagy
nagyobb értékek csak rendkívül ritkán, 10.000 törzs közt csak

74
2—3 példányban fognak előfordulni. Már az előbbiből tudjuk azt
is, hogy a 0816 /ra3-től lefelé és az 1-138 m3-tő\ felfelé eső értékek
mindkét csoportja 16—16%>-kal van képviselve állományunkban.
4. A variáczió százalékszáma. A szórásnak a középértékhez
viszonyított százalékszáma, vagyis azt jelenti, hogy a szórás hány
százalékát teszi ki a középértéknek. Összehasonlitásokra nagyon
alkalmas adat. Ami esetünkben 16-5°/o-ot tesz ki, a szórás tehát
aránylag nem nagy, normális.
5. A hibaértékek. A biometrikai számitások egy igen nagy
előnye, hogy a legkisebb négyzetösszegek theóriájára támaszkodva
a nyert adatok hibaértékeit is megadják s így a számadások meg-
bízhatóságának
kritériumát is nyújtják. Esetünkben a középérték
hibája ! 0-008 m? és a szórás hibája ! 0-006 m2. Ezen hibaérték
azt jelenti, hogy ennek segélyével megszabhatom a határokat,
melyek keretében egy nagy növőterület összes 36 rw-es törzseinek
közepes köbtartalma helyet foglal. Ha a nyert középértékhez egy-
részt a háromszoros hibaértéket hozzáadom, másrészt belőle le-
vonom, megkapom ezen határokat: 0953-tól 1001 /ra3-ig! Ily szűk
határok közé sikerült tehát szorítanom már 371 törzs biometrikai
analízisével bármily nagy populáczió középtörzsének értékét!
Ép igy analizálhatom törzscsoportom magassági értékeinek
és alakszámainak sorozatát is, melyek hasonló eloszlást mutatnak.
Sőt a biometrika a méretek még továbbmenő elemzését is lehetővé
teszi, amennyiben a három variáló elem, a köbtartalom, magasság és
alakszám kölcsönösösszefüggésébe is enged bepillantást. Erre szolgál-
nak a korrelácziós módszerek. Két kölcsönösen variáló méret sorozatát
egy közös táblázatba foglalva (4. ábra) (ezi-ttal ugyanazon állomány
38 cm-es törzseinek adatait) és azok biometrikai adatait kiszámítva
a Bravais-Pearson-ié\e korrelácziós koefficziens megadja az össze-
függés mértékét a két önmagában oly erősen variáló elem közt.
Ezen koefficziens értéke -f- 1-től nullán át —l-ig terjed és pedig
a —J— 1 érték teljes pozitív korrelácziót jelent, vagyis annyit, hogy
a két méret közt tökéletes egyenes viszony létezik, mely egy lineáris
egyenlet által kifejezhető. Kisebbedő pozitív értékek gyengébb
összefüggésre vallanak, a nullérték a két variáló méret egymástól
való teljes függetlenségét mutatja, mig a negatív értékek fordított
viszonyra engednek következtetni, mely a koefficziens — 1 értékénél

75
teljes annyira, hogy az egyik méret nagyobbodása a másiknak
ugyanolyan mértékű kisebbedését jelenti. Ez esetben a köbtartalmak
és magasságok korrelácziója + 070 +0-026, tehát elég magas,
mig ugyanez erősségi csoportban a köbtartalmak és alakszámok
H
2180
ű-5SÍ'
ií5 ir,
<4 SS "n
lív CQ
•S S ^
Cl
^ f> Vo
*> ' <5 <6 fi
líl OG (ÍN
ri (íj CTj
-t
M
6t
0-685
0785
0885
V.--
n
------
0985
w
1085
n
1185
• •'
WA
tan
oj
1285
n
KHT.
6*
H
-19
7
1385
n
BHS3
n
1¥85
1585
n
3 3 5 87
H
21-80
386
4. ábra. Korrelácziós táblázat a fatömegek és magasságok egy vastagsági fokon belül.
korrelácziója csak -j- 0-572 +0-027. A köbtartalom tényezői közt
tehát a magasság a fontosabb.
A korrelácziós módszerek arra is valók, hogy velük két variáló
elem okozati összefüggését kikutassuk. Egy-két adatból semmire

76
sem következtethetünk, de az egész sorozatok korrelácziós vizsgá-
lata megadja a keresett partiális összefüggést, mely aztán, a keve-
sebb kauzálfüggvény képletébe behelyettesithető.
Ha most az erdészeti tudományokra vetünk egy pillantást,
megállapíthatjuk Wappes-szel ellentétben, hogy nem az a hiba,
mintha az erdészeti tudományok nem alkalmazták volna kellő
mértékben a logikai módszereket, hanem az, hogy éppen csakis
ezeket alkalmazták és pedig kizárólag a fikcziókkal kapcsolatban
Tényleg nincs még oly, az alkalmazott biológiára alapított
tudomány, mely összes lényeges és speczifikus részeiben annyira
kizárólag a fikcziókra lenne alapítva, mint éppen az erdészeti tudo-
mányok, melyeket joggal nevezhetünk a fikcziók tudományának!
Szabad egy tipikus erdészeti fikcziót bemutatnom?
Az ujabb erdészeti irodalomban Rónai nagy apparátussal
fejtegeti a „tömegegyenes" tulajdonságait és melegen ajánlja annak
gyakorlati alkalmazását. Tudvalevő, hogy már Kppetzky felfedezte
azt az u. n. törvényszerűséget, hogy a tömeggörbe, melyet nyerünk
ha egy állomány egymásután következő vastagsági fokú fáinak
átlagos fatömegeit egy tengelyrendszerbe felrakjuk, tömegegyenessé
változik át akkor, ha az x-tengely cm-ekre beosztott átmérőskáláját
átváltoztatjuk négyzetes skálára ugy, hogy a körlapterületeket rakjuk
fel rá. Csak az volt a hiba, hogy mig a tömeggörbe egészen
természetszerűleg mindig a tengelyrendszer nullpontjából indult, a
tömegegyenes ezt sohsem akarta megtenni, hanem mindig metszette
az x-tengelyt pozitív részében, amihez Kopetzky a legsajátságosabb
magyarázatokat fűzte. Pedig hiába: negatív fatömegek nem létez-
nek, a tömegegyenesnek is csak a nullpontból kell kiindulni s ha
ezt nem teszi, akkor nem fedi a valóságot: az a része, amelyik
negatív fatömegeket s az, amelyik a metszőpont közelében még
tulkicsiny fatömegeket tüntet fel, valótlan és egy másik vonallal
helyettesítendő. Azonkívül már régebben kimutattam egy ide-
vonatkozó dolgozatban,1) hogyha a tömegegyenest visszahelyezzük
az eredeti c/re-skálás tengelyrendszerbe, parabolát kell kapnunk,
melynek tehát emelkedő a szára s a vastagabb törzsek felé folyton
meredekebb kell hogy legyen. De minden fatömeggörbe kiegyenc-
n Oast. Vierteljahresschrift. 1906.

77
sedik felső részében, sőt, ha a felrakást a legnagyobb vastagsági
fokok, 80—90 cm-ig folytatjuk, még esni is kezd lefelé, áthajlik.
Paraboláról szó sem lehet. Egy kis biológiai okoskodás is meg-
győz erről. Ha a tömegegyenes törvénye fennállna, az azt jelentené,
hogya körlapfokonkénti tömeggyarapodásnak menete mindig állandó
maradna a körlapgyarapodáshoz viszonyítva: relatív gyorsulás vagy
lassúbbodás nem léteznék. Az egyenesnek nincs második differencziál-
hányadosa. De tudjuk, hogy öreg vastag törzsek magassági növekvése
teljesen megszűnik akkor, midőn körlapjuk még nő s hogy ugyan-
ekkor, mivel koronájuk megritkul, alakszámuk is csökken. A körlap-
növekedéssel arányos tömegnövekedés ilyen törzseknél elképzel-
hetetlen. A valóság vizsgálata is erről győz meg. A mellékelt grafikon
(5. ábra) pontozott vonala a Behringer-íé\e eddig legtermészetesebb
tömegtáblák középbonitásának adatait tartalmazza körlapskála szerint
felrakva: a tömegvonal lefelé hajlása még így is evidens. Világos,
hogy itt a négyzetes skála alkalmazása folytán igen kinyújtott,
ellapositott harmadfokú, egy átmenetet felmutató görbével van
dolgunk. Két görbéből és egy egyenesből vagy több egyenesből
összerakni ezen görbét hiábavaló kísérlet: a természet, mely csak
folytonosságokat ismer, ilyesmit nem állit elő. Natura non fecit saltus.
A fikczió itt nyilvánvaló: a lapos, harmadrendű görbe át-
meneti helyét ugy tekintjük, mintha egyenes lenne. A két vonal
jó darabon tényleg eléggé összevág.
Ha az ilyen fikczió tudva alkalmaztatik, eliminálható és hasznos,
ugy minden rendben van.
A hasznot Rónai abban látja, hogy a tömegegyenes pontos
faállománybecslést tesz lehetővé. Mert az egyenes meghatározásá-
hoz csak két pont szükséges: ezek közül az egyik, a tömegegyenes
metszőpontja az je-tengelylyel előre meghatározható és táblázatba
foglalható, mert állítólag fanemek szerint és bizonyos korhatárok
között állandó. Tehát csak a másik pont, az egész állomány átlag-
fájának koordinátái határozandók meg, és a tömegegyenes igen
könnyen megszerkeszthető. Sőt Rónai szerint a metszőpont meg-
állapításánál kis hibák sem esnek latba: kis elterések esetén is
elég pontos eredményt kapunk (6. ábra).
Ez a következtetés téves. Ilyen értelemben tömegegyenesre
egyáltalán nincs szükség, mert hisz végtelen sok tömegegyenes


79
létezik, mely a czélnak mind egyformán megfelel. A kiegyenlítési
számitásnak elemi tétele, hogy egy pontrendszer súlypontján (az
átlagtörzs pontja!) átmenő minden egyenesre nézve az összes
pontok eltéréseinek algebrai összege null. Az átlagtörzs pontján
tehát végtelen sok egyenes fektethető át, — mindenik — még a
legvadabb is, pl. olyan, mely a vékonyabb törzseknek tulajdonit
6. ábra. Böhmerle adatai és a „tömegegyenes."
nagyobb és a vastagabbaknak kisebb, sőt egy részüknek negatív
fatömegeket — ép oly pontossággal adja meg az ordináták összegét,
az összes fatömeget, mint akár a legszorgosabban meghatározott
c ponton át fektetett egyenes! Ha a „kutató" mégis különbségeket
talál, az a mérési hibák fejezetébe tartozik s a kutatónak kötelessége
a czeruzája s körzője durvasága, valamint szeme fogyatékossága
által előidézett hibák határait előbb megállapítani s eredménybeli

80
különbségeket csak ezen' hibahatárokon tul tekintetbe venni.
A tömegegyenes tehát egészen fölösleges, illetve, mivel végtelen
sok egyenértékű példánya létezik, elég meghatározásához egy pont,
a súlypont is. A tömegbecslés szempontjából lényeges csupán a
súlypont meghatározása. Az elérhető pontosság tisztán csak a
sulypontmeghatározás pontosságától függ. Ha ez pontosan megvan,
a tömegbecslést tömegegyenes nélkül is elvégezhetjük egyetlen
egy szorzással, ha nincs meg, a tömegegyenes sem használ. De a
súlypont meghatározása kevés adatból csak akkor lehetséges, ha
a pontrendszernek törvénye van. Ezt a törvényszerűséget azonban
ép a tömegegyenes fikcziőjával feltételezzük, vagyis benne vagyunk
ismét a bizonyos „circulus"-ban, a reménytelen tautológiában!
Ha bármilyen czélból azon egyenest keresem, amelyik leg-
jobban simul oda
egész pontrendszeremhez, a legjobb lineáris
kiegyenlítést
adja, arra a kiegyenlítési számítás második főtétele
azt irja elő, hogy az ilyen egyenesre nézve az összes pontok
eltéréseinek négyzetösszege a legkisebb kell hogy legyen. Ilyen
egyenes mindig csak egyetlen egy létezik s az egyúttal az első
feltételnek is megfelel: pontosan megadja az összes ordináták
összegét és legjobban közelíti meg az összes pontokat s az egyes
csoportok átlagait is.
Ez lenne a tömegegyenes szerkesztésének -helyes módja, csak-
hogy ilyen tömegegyenesre semmi szükség: a számításokra fordított
fáradság nem állna arányban a haszonnal. A Rónai által felhasznált
Böhmerle-íé\e facsoport biometrikai analízise sokkal hasznosabb
bepillantást enged ezen populáczió szerkezetébe.
Visszatérve a „fikcziók tudományára", éppenséggel semmi
szükség sincs arra, hogy a nemzetgazdaságtanban rég elavult
„homo oeconomicus" mintájára a1 „homo foresticus" fogalmából
fejtsük ki tudományunk alapelveit, mint Wappes kívánja. Megvan
a „homo foresticus" régen és sikerült is tudományát sokkal jobb
ban izolálnia, semmint kívánatos.
Az erdészeti tudományoknak a többi tudományokkal szoros
kapcsolatban az a feladata, hogy tárgyait mindenekelőtt osztályozza,
természetes rendszerekbe foglalja és azután tárgyainak és jelenségei-
nek okozati összefüggéseit felderítse, hogy igy a legczélszerübb
gazdálkodás szabályait felállíthassa.

81
Az osztályozás előfoka a tárgyak mérése. Az erdőbecsléstan
erre vonatkozó módszerei és képletei mind fiktiv alapon állnak:
abból indulván ki, mintha a fatörzsek rotácziós testek lennének.
Pedig a fatörzsek valódi köbtartalmának meghatározása és mérése
a gyakorlat részére is alkalmas eszközökkel bizonyára megoldható
probléma. Legalább a fiktiv köbözőképletek hibahatárait kellene
az összes fanemekre vonatkozólag megállapítani.
Az olyannyira fontos mérési hibák és kiegyenlitésük egyáltalán
nem vétetnek figyelembe. Minden adat ugy adatik közre, mintha
egyenlő pontossággal bírna, ha 200, vagy akár 20.000 egyes adat-
ból lett is az mint középérték kiszámítva, mint összes fatömeg-
tábláinkban láthatjuk.
A fatömeg- és fatermési táblák, melyek arra volnának hivatva,
hogv a gazdaság legfontosabb segédeszközét alkossák, egészen
fiktivak
és pedig ártalmasán fiktivak. A fatömegtáblák az egyes
fák, a fatermési táblák pedig bizonyos facsoportok, populácziók,
„állományok" quantitativ osztályozására törekszenek. Ilyformán a
szükséges alapot kellene hogy szolgáltassák az erdőgazdaság
„egységeivel" való minden további munkálathoz s ezért elsősor-
ban igaznak és természetesnek kellene lenniök, a valóságot ponto-
san kelllene visszaadniuk.
A fatömegtáblák megállapított átlag-
eredményei vagy középértékei egyenlő vastag fák nagy összefüggő
csoportjának kellene valóságos középértékeit nyújtani: természetes
típusokat, melyek a természetben mindenkor feltalálhatók és
azonosíthatók, mert hisz az volna ép a hivatásuk, hogy egy
bizonyos területen működő, a fatömegtartalmat létrehozó növési
tényezők működésének hű képét nyújtsák.
A tömeg- és terméstáblának nemcsak „izolált", vagyis fiktiv
középértékeket kell tartalmaznia, ha természetességre tart jogot:
ahol egy középérték van, ott az alacsonyabb és magasabb értékek
egész sorozatának és pedig egymással szorosan összefüggő soro-
zatának is kell létezni. A plusz- és minuszvariánsok összessége leg-
alább is oly fontos, mint az egy középérték. A variáczió terje-
delme, a szórás nagysága, az egész sorozat összekötöttsége mind
ép oly fontos, mint a középérték. Önmagukban álló középértékek-
nek sem értelmük, sem jogosultságuk nincs.

S2
De a mi tábláink adatai még csak nem is középértékek, hanem
teljesen fiktiv, önkényes, indokolatlan bevágások a természetbe, az
egész variáczió terjedelmébe! Az adatok egy része csak mint
pluszvariáns fordul elő a természetben, más része csak mint
minusvariáns, de melyik? S hogyan függnek össze egymás közt?
Ezen kérdésekre a variácziós terjedelembe önkényesen tett 5, vagy
9, vagy bármennyi egyenlő közökben tett bevágás nem ad felele-
tet. A variácziós terjedelmek keresztmetszetét kell analizálni, hogy
a valóságban eligazodjunk. Nagy növőterületek egyforma vastag
fái mind egy biometrikailag egységes populácziót alkotnak, ugy
a fatömeg, mint magasság, alakszám és kor tekintetében is, és
minden ilyen növőterületnek csak egy tipikus középértéke van,
mely körül az összes többi értékek az eloszlási függvény szabályai
szerint csoportosulnak. Ez nem is lehet másként, ez apodictice
következik a növést előidéző okok sokféleségéből és a valószinüség-
számitás törvényeiből. Minden a valóságból vett példa igazolni
fogja állításomat.
Bosznia őserdőállománya két alapjában különböző termőterüle-
ten áll, melyeket az orografusok mint a boszniai „belhegységet"
és mint a „Karszthegységet" különböztetnek meg egymástól.
A belhegység alapkőzete túlnyomóan szerpentin, pala s csak kis
részben különböző őskőzet vagy dolomit és triaszmész: völgyei
mélyen tagoltak, meredek lejtőkkel és dús földfeletti vízfolyásokkal.
A Karszthegység alapkőzete kizárólag vegyileg igen tiszta, majd-
nem teljesen tiszta mészkarbonátból álló, nagyon kevés elmállási ter-
mékeket adó mész, zárt dolinákkal és teknőkkel borított fensikok-
kal és tisztára földalatti vízlefolyással. Két ellentétes világ ez még
klimatikus tekintetben is: az éles átmenet egyikből a másikba
minden utazót meglep.
Ezen annyira eltérő két termőterület biometrikai tömegtáblái
a bükk- és luczfenyőnél mégis teljesen egybevágnak: eltérés a
középértékekben a háromszoros hibahatáron tul csak a jegenye-
fenyőnél mutatkozik, ami a jegenyefenyő biológiai sajátságaiból,
lombkoronájának plaszticzitásából, regeneráló és rendkívüli reagáló
képességéből a fénybeesés változataira, ami ezen két területen
nagyon különböző (mélyen bevágott völgyek és másrészt kiterjed}
jensikok), eléggé megmagyarázható.

83
Természetes fatömegtábláim a következő adatokat tartalmaz-
zák, pl. a 44 cm mellmagasság-vastagságu b'ükkökre:
Árithmetikai közép: 2T5 ni3 +_ 0'03 m3.
Leggyakoribb érték (Mode): 2-05 m3.
Szórás: 045 m3 + 0"02 m3.
Variácziókoefficziens: 20'9'Vo.
Variáczióterjedelem: 078 m'-től 352 m3-ig.
Az
eloszlási görbe ferdesége: -j- 0'03.
Ilyen adatok birtokában jóval kevesebb munkával sokkalta
pontosabb tömegbecslést végezhetek, mint bármily minucziózus
próbatörzsdöntésekkel. Lehet, hogy egy valamelyik próbateremnek
nem kapom meg a valódi tömegtartalmát, mert ép azon a darab
termőhelyen túlsúlyban lesznek a plusz- vagy a minuszvariánsok, de
az összes próbaterek és az egész kérdéses terület tömegtartalmát
és összes tömeg- stb. variánsainak előfordulási számát minden-
esetre tetszésszerinti pontossággal és számbavehető hibahatárokkal
állapithatom meg, ami gyakorlati szempontból nagy előny.
Olyanok az ilyen tömegtáblák, mint az életbiztosító társaságok
halandósági táblázatai, melyek szintén analóg módon, a valószinüség-
számitás törvényei szerint állíttatnak össze. Az ilyen táblázat mindenik
életkor elhalási valószínűségét megadja és pl. megállapítja, hogy
á már 20 évet elért férfiak átlagban Angliában még 40'27 évet
Norvégiában 43'89 évet, vagy az 50 évet elért férfiak Angliában
még 18 82 évet, Norvégiában 23'08 évet fognak élni. Természetes,
hogy ebből senki sem következtethet az ő saját további életkorára.
Ha ő az életnek minuszvariánsa, bizony előbb fog meghalni, ha
pluszvariáns, tovább is fog élni. De az átlag igen csekély, ismert
ingadozásokkal éppen ezen életkort fogja elérni s a biztosító
társaságok ezen valószínűségi táblázatokra támaszkodva olyan
biztossággal és üzletileg olyan egyenletes eredménynyel dolgoznak,
mint bármilyen más emberi vállalat.
Ép ily természetű a biometrikai „természetes" tömegtáblákkal
való becslés is s én meg vagyok győződve, hogy a jövőben az
állományok áterdőlését is a biztosító társaságok „Aussterbeordnung"-
jaihoz hasonló táblázatok alapján fogjuk végezni: hisz az áterdőlés
nem más,mint az állomány minuszvariánsainak időnkénti mesterséges
kiválasztása. És ép az a biometrikai módszerek óriási fölénye az

84
eddigi fiktiv módszerek fölött, hogy megengedik a bepillantást az
állományok belső szerkezetébe, struktúrájába. Nem theoretizálás ez:
immár három éve használom az őserdőszerü állományokra felállított
„természetes" tömegtábláimat és alkalmazom a biometrikai mód-
szereket s mondhatom, hogy ezek a gyakorlatban a legfényesebben
beválnak. Ugy mint az emberi társadalom egyedei „össze vannak
kötve" statisztikailag
nemcsak kor, de méretek és képességek
tekintetében is, a szellemieket sem véve ki, ép oly szigorú az egyes
állomány vagy egész nagy növőterületek egyes fáinak, a „fák
társadalmának" statisztikai össze kötöttsége s ennek az összekötött-
ségnek analízisét teszi a biometrika lehetővé.
Ha még tömegtáblámban megállapítom a magasságok és
alakszámok eloszlási adatait, akkor a választékarányok becslését is
végezhetem. A koradatok analízise és a tömegtényezők páron-
kénti korrelácziós koefficziensei kiegészítik és még értékesebbé
teszik természetes tömegtáblánk adatait.
Érdekes a korok eloszlása. E tekintetben a belhegység és a
Karszt törzsei nem viselkednek egyformán. Pl. a 46 cm-es b.ükk-
törzsek kora a Karszton 87-től 363 évig terjed: az átlagkor 225 ; 4 év,
a szórás 46+3 év, mig a belhegységben a variácziós terjedelem
48-tól 294 évig megy: az átlagkor csak 171 4 év, a szórás
41 + 3 év. A belhegységben a törzsek fejlődése gyorsabb, mint
a Karszton. A koreloszlási görbék általában igen ferdék, a magasabb
korok felé kinyúlnak, sőt pl. a vastagabb jegenyefenyők ilyen
görbéje a magasabb korok felé egy második, az elsőnél alacsonyabb
csúcsot mutat, ami azt jelenti, hogy e vastagsági csoportokban a
törzsek egy része különösen soká volt elnyomva, fejlődésében
gátolva a szomszédos törzsek által.
A fatömegeloszlási görbék ferdeségére már előbb utaltam.
Mathematikailag ez azt jelenti, hogy a középértékek nem esnek
a valószínűségi görbe sulypontordinátájával egybe s igy külön
ki kell tüntetnünk a leggyakoribb értéket, amelyikre tehát leg-
valószínűbben akadunk, ha találomra választunk a populáczióból
pl. egy próbatörzset s külön az arithmetikai átlagértéket. A bio-
metrikusok még az u. n. czentrálértéket is kimutatják, azt a
középértéket, amelyiktől két oldalra a variánsok egyenlő száma
található. (7. ábra.)

85
De rendkívül érdekes a ferdeségnek biológiai értelmezése,
ami Kapteyn szerint abból áll, hogy a különböző növekvési
tényezők mégsem teljesen függetlenek egymástól, legalább annyiban
nem, hogy hatásuk az egyes egyedekre a már előzőleg kifejtett
hatásuk eredményétől is függ, más szavakkal, hogy egyenlő
mértékben rendelkezésre álló, a növést elősegítő tényezőkből a már
erősebb törzsek
aránylag újra többet birnak hasznosítani, mint a
gyengébb törzsek. Ez pedig az eloszlási görbe folytonos eltoló-
dását idézi elő az erősebb törzsek csoportja felé.
7T1, Wt'ff?
7. ábra. A ferde eloszlás sémája.
Amit az egyes fatömegtényezőkről mondtam, ugyanaz áll az
erdészet növedékszámairól, választékaránytáblázatairól és fatermési
tábláiról is. Mindezen méretek az egész variácziós terjedelembe
tett önkényes bevágások, izolált, fiktiv átlagadatok. A természetben
csak határozott, önmagukban az egyes értékek előfordulási gyakori-
sága szerint szabályozott és összefüggő csoportok fordulnak elő,
mely csoportok csakis oly számcsoportokkal adhatók hűen vissza,
amely számcsoportok a természetes méretvariácziókkal statisztikailag
egyenértékűek! Minden egyéb fikczió és alkalmatlan tudományos
vagy gazdasági ténykedésekre.
De az erdészeti tudomány minden része fikcziókból áll. Az
erdőrendezés, az erdőértékszámitás, az erdészeti statika, tudomá-
nyunk ezen előkelő részei, tisztára chiméraszerü, valótlan, nem

86
realizálható fikcziókon alapszanak. A fikczió neve az erdőrendezés-
ben a normális vagy ideális állapot. Csakhogy a gazdaságnak az
abnormálissal van dolga és annak törvényeit óhajtja megismerni,
Az erdőértékszámitás egészen belecsontosodott a fikcziókba: összes
számításai a „normalitásra" és arra vannak alapítva, mintha
számadásainak tényezői változatlanok maradnának hosszú időkön
át, mintha egységes és változatlan termőhelyek léteznének stb.
Pedig a gazdasági jelenségek is hozzáférhetők a statisztikai
analízis számára, sőt egyenesen kívánják azt. A gazdasági tényezők is
ugyanazon törvényeket követik változatosságukban, mint a szerves
méretek. Az erdészet statisztikai évkönyvei elég bizonyságot szol-
gáltatnak erre, csak el kell kezdeni feldolgozásukat.
Mélyen tisztelt Uraim! Iparkodtam Önöknek a módszertan
fontosságát, mélyebb és rejtett vonatkozásait megvilágítani s az
utakat is legalább részben megjelölni, amelyen tudományunk tovább-
fejlesztése lehetséges. Fekete Zoltán az „Erdészeti Kísérletek" leg-
utóbbi füzetében rámutatott arra, hogy mindnyájunk felejthetetlen
tanítómestere, Fekete Lajos már korán talált bizonyos eloszlási
törvényszerűségeket az állományok összetételében s zseniális ihlettel
utalt ezen törvényszerűségek fontosságára. Schiffel követte a talált
nyomot. De a nyom nem vezetett a helyes útra. Belsőleg nem
ismerték fel a szerves méretek binomiális eloszlásának okát az
összes szerves növést előidéző tényezők pluralitásában s a törvény-
szerűségnek ebből eredő általánosságát, az egész szerves életet
átölelő voltát, külsőleg pedig nem találták meg a törvényszerűségek
kutatásainak helyes szerszámait. Az eloszlásnak általuk alkalmazott
integrális görbéje a Galton-féle „ogiva" nem igen alkalmas a
biometrikai kutatásokra s ők nem keresték a kontaktust a bio-
metrikai tudományokkal, hogy a helyes módszerekkel megismerked-
tek volna. Pedig ez a tudomány már akkor megvolt: eltekintve a
franczia és angol irodalomtól, a kitűnő Fechner-íéle „Kollektiv-
masslehre" már 1897-ben megjelent.
Azóta a biometrika óriási haladást tett. Magáévá tette módszereit
a legszebb eredményekkel a zoológia, különösen az átörökléstan
és a tenyésztéstan, a botanika, az anthropológia annyira, hogy ma már
ezen tudományok nem is képzelhetők biometrika nélkül. De
magáévá tette a pszichológia és az orvosi tudomány is, sőt ott is,

S7
ahol a fikcziók igazán otthon vannak és ártalmatlanok, a mechanikában
és fizikában is hasznát veszik ezen módszereknek.
Csak az erdészet maradt vissza, az a tudomány, amelynek
pedig minden tárgya kollektív tárgy, amelynek elsősorban kellett
volna .a biometrikát fejleszteni!
Kezemben van a biometrikai módszerek kiváló kis Davenport-
féle repetitoriumának 1914-iki harmadik kiadása (Statistical
methods with special reference to biological variation, by C. B.
Davenport, New-York, 1914), mely a biometrikai irodalmat és az
addig végzett biometrikai kutatásoknak áttekintését is adja. Ezen
kimutatásban csak egyetlen erdészeti vonatkozású tétel szerepel:
Ludwig botanikusnak a bükk és gyertyán leveleinek méretei és a
Pinus silvestris tűinek hosszúságáról végzett alapos és érdekes
munkái. Egyéb semmi.
Reméljük, hogy ez mihamar másként lesz, hogy kísérleti állo-
másaink mielőbb lehetővé teszik elavult, fiktiv tömeg- és termési
tábláink sutba dobását s megajándékoznak bennünket a „termé-
szetes" tömeg- és termési táblákkal s tudósaink biometrikai
alapokra fektetett gazdasági szabályokkal. Lehet, hogy túlsókat is
várok e módszerektől úttörői lelkesedésemben, de az sziklaszilárd
meggyőződésem, hogy az erdészetnek is kritikusan foglalkoznia
kell velük s hogy ez a foglalkozás csak haszonnal járhat, mert,
mint Cousin mondta: „a kritika a tudomány élete".
ú£ <l£ ó%

Az erdőbirtokosok központi szövetsége és a fa
irányárai Ausztriában.
Ausztriában a közelmulban az erdőbirtokosok, „Zenlralverband
der Waldbesitzer" neve alatt uj egyesüléssé tömörültek, amelynek
czélja az erdőbirtok érdekeinek hathatós képviselete. A szövetség
tagja csak erdőbirtokos lehet, erdőtisztek, alkalmazottak általában
ki vannak zárva. Az uj egyesülés alapgondotata tehát nagyjában
az, hogy maguk az erdőbirtokosok, mint legilletékesebbek, nyil-
vánítsanak erdőgazdasági kérdésekben véleményt és lépjenek
érdekeik védelmére sorompóba. A jövő fogja megmutatni, hogy
az Ausztriában kiválóan nagyszámú erdészeti érdekképviseletek és
egyesületek ezen uj alakulata meg fog-e felelni czéljának s nem
lett volna-e az ottani birodalmi erdészeti egyesület keretében ez
a kérdés megoldható az erdőbirtokosok az egyesületi életben való
tényleges (nálunk is annyira kívánatos) fokozott részvétele által?
A kívül álló szemlélő nem zárkózhaíik el az uj szervezet elvi
jogosultságának teljes elismerése mellett sem attól a közelfekvő
gondolattól, hogy a gyakorlati kivitel választott módja az erők
további szétforgácsolásához vezethet és az érdekelt körökön belül
véleményeltéréseket fog napvilágra juttatni, amelyek kifelé nem
erősitik az erdőgazdaság álláspontját.
Mintha ennek az uj szövetségnek első ténykedése, a m. hó
11-én Bécsben az irányárak megvitatása végett tartott értekezlet
igazolta volna ezeket a feltoluló aggályokat. Az előadó és a hozzá-
szólók majdnem kivétel nélkül az ausztriai erdőtisztikar meghívott
képviselői sorából kerültek ki, bizonyságául annak, hogy a birtokos-
érdekeit szivén hordó tisztikar közreműködését az uj, exkluzív szer-
vezet sem fogja nélkülözhetni.
Az értekezletet a szövetség elnöksége vezette, amelyben dr. gróf
Thun Jaroslav, gróf Althann Róbert, gróf Berchtold Lipót, herczeg
Liechtenstein Ferencz és gróf Serényi Ottó foglaltak helyet. Napi-
renden a fa irányárainak megvitatása volt, amelyet Laschtowiczka
erdőtanácsos tartalmas előadmánya vezetett be.
•Ausztriában a faárak központi maximálása és a közszükségletek
fedezésénél alkalmazandó árak határozott megállapítása helyett
amely utóbbi módozatot tudvalevően a magyar kormány léptette

89
életbe, az u. n. irányárak, vagyis az átlagminőségek átlagos árainak
megállapítását választotta az ottani kormány, mint a faárak szélső-
séges fejlődésének szabályozóját. Ezzel természetesen igen ingadozó
támaszt nyújtott az ármeghatározásra s nevezetesen a számításba
vett, idővel folyton változó termelési és egyéb költségeknél drágábban
termelő uradalmakat hozta nehéz helyzetbe, mert ezek a nagyon
csekély, 10 K-ás tőárat sem érhetik el, vagy a drágább termelést
okmányilag igazolni tartoznak, ha az irányáraknál lényegesen
magasabb áron akarják termékeiket értékesíteni. Emellett az illető
császári rendelet az árverés és ajánlatok utján való értékesítést,
az erdei termékek értékesítésénél nélkülözhetlen két eljárást eltiltja.
Ezekhez az irányárakhoz alkalmazkodnak az egyes hatóságok,
tartományi kormányok stb. által saját hatáskörben megállapított
maximális árak. Minthogy az irányárak csak a belföldi szükséglet
fedezésénél mérvadók, mintegy prémiumban részesül a kivitel,
amelyre ezek az árak nem vonatkoznak.
Tájékozásul ideiktatjuk a kéreg nélküli lucz-, jegenye- és erdei-
fenyőre, rönk- és szálfára vonatkozó árelemzést: tőár 10 K, üzemi
költségek (kezelés, központi költségek, adók, építkezések, erdősítési
költségek, munkás- és egyéb biztosítás, kegyúri kiadások stb.) 11 K,
termelés és közelítés 7 K, szállítás, kocsibarakás 15 K, egyéb
kiadás 1 K, összesen 44 K, mint a vasúti kocsiba rakott fa elő-
állítási költsége, melylyel szemben mint átlagos irányár 53 K
állapíttatott [meg. A fűrészeken feldolgozott fenyőfa átlagos ára
/#3-ként 58 K 37 fillérnek vétetett, az 1
tn3 fürészáru előállításához
szükséges l-67
ni3 fáé 10°/o nyereség hozzászámitásával 107 K
22 f-nek. A fürészen való feldolgozás teljes költsége 1
m3 nyers-
fára 23 K-ban, 1
m3 fürészárura 38 K 41 f-ben állapíttatott meg.
Eszerint 1
rrí3 fürészáru előállítási költsége 145 K 63 f, az irányár
pedig 148 és II. minőségre 139 K.
A panaszok főként arra vonatkoztak, hogy mire az irányárak
megállapítottak, a termelési és szállítási költségek lényegesen
emelkedtek, azonkívül a főárként megállapított összeg sincs arány-
ban a tényleges piaczi helyzettel és az erdőbirtokosra nézve is
súlyossá vált életviszonyokkal.
Az irányárak elégtelensége azt a veszélyt rejti magában, hogy
az úgyis csekély termelés még jobban visszafejlődik, hogy arra

90
való tekintettel, hogy külföldi vevők nincsenek az irányárakhoz
kötve, a belföldi ipar faellátása szenvedni fog s hogy az irányárak
betartása lehetetlen lévén, a hatóságokat számtalan árdrágitási fel-
jelentéssel fogja a közönség ostromolni.
A gyülekezet végül elfogadta Fuschlberger erdőmester és
Reuss Hermann dr. főerdőtanácsos határozati javaslatait, melyek
szerint az irányárak nem felelnek meg a jelenlegi termelési költ-
ségeknek és piaczi áraknak, az 1917—18. évekre kötött üzletek
az irányáraknál magasabb árakon történtek, miáltal a fakereske-
delemben és a fatermelésben súlyos zavarok fognak előidéztetni.
Kívánatos, hogy irányárak csak a fürészárura állapíttassanak meg,
nyers fánál pedig a szabad piaczi áralakulásnak engedtessék tér.
ú£ ú£
FAKERESKEDELEM.
Faárverések eredményei.
Alábbiakban az eladás tárgyának (teriilet, választék, fanem, méretegység)
megjelölésén kivül az elfogadott, rendszerint legmagasabb árajánlatot közöljük,
amely után zárjelben azt a százalékot jelezzük, amelylyel az elért ár a kikiáltási
árat meghaladja. A kikiáltási árat a közölt adatokból e képlet segítségével számit-
hatjuk ki : /O
ajánlat.
mely képletben AT a kikiáltási ár, E az elért legmagasabb
1 ■op'
/. Tövön.
Hajdúböszörményi m. kir. j. erdőgondn. (191 1. okt. 30.) :
Kisújszállási közbirt. tiszacsegei (Hajdú m.) erdejében 22'8 k. h. 1655 drbt
nyárfa, 806 nfi mű- és 3226 ms tűzifára becsült fatömege 56.560 K
(+0-2»o). Elért tőar: műfánál 30-30 K, tűzifánál 10-30 K m3-ként.
Körösi vagyonközség (1917. okt. 24.) :
Két erdőrészben levő 16.446 drb. tölgyfája 1,756.000 K (+137-9° o).
A tett ajánlatok 645.000—1,756.000 K között váltakoztak.
Técsöi m. kir. j. erdőgondn. (1917. okt. 10.):
Técsői közs. isk. alap 57-8 k. h. 12.196 m? bükktűzifa 7750 K. Kikiáltás.
ár 7700 K.
Beszterczei erdőigazgatóság (1917. okt. 23.):
a) borgói felső erdőgondn. 1343 k. h. mintegy 4000 m3 vevő által ter-
melendő fenyőhullfa maként 8-75 K (+ 8%). Vasúttól 32 km;

91
b) szamosvölgyi felső erdőgondn. 3000 k. h. mintegy 2500 m3 fenyő hullfa
m3-ként 9-10
K (+ 9-9%). Vasúttól 26 km;
c) ilvai erdőgondn. 2000 k. h. mintegy 600 m3 fenyőhullfa //'3-ként
22-25
K (+ 46-1'Vo). Vasúttól 10 km.
Izavölgyi m. kir. j. erdőgondn. (1917. nov. 6.):
Dragomérfalvi közbirt. 140 k. h. 8722 in3 fenyő, 171 m'1 juhar, 1560 m3
bükkműfa és 6680 m* bükktüzifa 72.600
K (+ 0-8%).
Ugyanott (1917. nov. 27.):
Barczánfalvai gör. kath. egyház 26-1 k. h. 490 m3 tölgyhaszonfa, 1197
drb. tölgyrud és 444 m3 tűzifa 21.200
K. (+30-6%).
Szepsii m. kir. j. erdőgondn. (1917. nov. 8.):
Jászómnidszenti v. urb. bírt. 7'5 k. h. 411 nfl bánya-, talp- és donga fa
«3-ként 80
K (+ 60%). Fűrészteleptől 7-8 km,
Zernesti m. kir. j. erdőgondn. (1917. nov. 22.):
Zernest község 1141 k. h. 28.483 m3 luczfenyő-, 63.671 m3 jegenyefenyő-,
26.860 m3 bükkműfa és 160.563 m3 bükktüzifa 2,450.000 K (+0-6%).
Elért tőárak: luczfenyő 16-23
K, jegenyefenyő 15-73 K, bükkműfa 7 K,
bükktüzifa 4-97
K m'-ként. Vasúti állomástól H—18 km.
Brassói m. kir. j. erdőgondn. (1917. okt 20.):
Keresztényfalva község 23-6 k. h. 3902 m3 jegenyőfenyőhaszonfa, 154 m3
dorong- és 210 m3 ág fenyőfüzifa 121.000 K (+42%). Elért tőár:
haszonfánál 30-35 K, dorongfánál 6 K, ágfánál 3-10 K m3 ként.
Ugyanott (1917. okt. 29.):
Szászvolkány község 216 m3 tölgy-, 114 m3 jegenyefenyöhaszonfa. 56 m'
tölgy-, 79 m3 bükk- és 9 m3 fegenyefenyő vegyes tűzifa, valamint 266 m3
nyár-rudfa 7752 K (+4-5—13-1%).
Ugyanott (1917. nov. 12.):
Barczaujfalu község 8-0 k. h. 396 m3 tölgyhaszonfa és 275 m3 vegyes tölgy
tűzifa 17.100 K (+39%). Elért tőár: tölgyhaszonfánál 42-10 K, tölgy-
tü/ifánál 1—5 K /n3-ként.
Ungvári m. kir. állami erdőhivatal (1917. nov. 20.):
Jószai v. urb. birtokosság 12.678 m3 bükk-, 917 m3 juhar, 6:J1 m3 szil és
309 m3 kőris 113-610-81 K (+41;7»/o).
Rozsnyói m. kir. j. erdőgondn. (1917. nov. 26.).-
Pelsőcz község 107-1 k. h. 350 m3 tölgyhaszonfa: vékonyabb 20-50 K
(+28-10/0), vastagabb 32.50 K (+3r4%) m3-ként, 10.000 ürm* tölgy-,
gyertyán-, bükk- és nyirtüzifa 6'20 K (+ 158*3°/o) ürmeként.
Máramnrosszigeti m. kir. áll. erdőhiv. (1917. nov. 22.):
Majszin község 54-6 k. h. 1050 m3 luez- és jeg. fenyő 12.300 K (+65%).
Köbméterenként elért tőár 11-61 K.
Zágrábi m. kir. erdőigazg. (1917. novemb. 27.):
1761 m3 bükk- és hárstüzifa, 294 m3 haszonfa 42.023-30 K (+21%).
Elért tőár: tűzifánál 17-80 K, haszonfánál 3630 K. 12 km Máv. állomástól.

92
Nagyenyedi m. kir. áll. erdöhivatal (1917. dec. 4.):
Bucsonyi v. urb. 1900 m3 haszon- és 400 nfi tűzi jeg. fenyőfa 44.999 K
(+ 154° o), továbbá 4-6 k. b. 600 m3 bükktüzifa 5002 K (+108%).
Állomástól 6—10 km távol.
Kassai m. kir. jár. erdőgondn. (1917. dec. 14.):
Kassai r. kath. püspökség 10*0 k. h. 739 m3 tölgy- és bükkhaszonfa és
317 ürm3 tölgy- és bükktüzifa 39.700 K (+3%). Állomástól 5"2 km.
Apatini m. kir. erdőhivatal (1917. dec. 18.):
41-1 k. h. 673 m3 fűz- és nyárhaszonfa és 5644 ürm3 tüzita 75.447-85 K
(+ 45%); továbbá 92-9 k. h. 551 m3 fűz- és nyárhaszonfa és 11.201 iirm3
tűzifa 132.727-65 K (+65%).
Ungi felső m. kir. jár. erdőgondn. (1918. jan. 8.):
Kapuszögi v. urb. 8-4 k. h. 850 mm3 bükktüzifa 4745 K (+100%).
Vafuttól 7-6 km.
Szepesszombati m. kir. jár. erdőgondn. (1918. jan. 16.):
Szepesbéla r. t. város 288 k. h. 51.193 m3 lucz-, jegenye-, erdei- és vörös-
fenyőhaszonfa, valamint luczfenyőkéreg 2,258.509 K (+25%). Elért tőár:
44-10 K /n3-ként.
Ugyanott (1918. jan. 22.):
Leibicz r. t. város 251 k. h. 15.141 m3 lucz- és jegenyefenyőhaszonfa és
luczfenyőkéreg 2,540.000 K (+ 10%). Elért tőár: 33-54 K m3-ként.
Gölniczbányai m. kir. jár. erdőgondn. (1918. jan. 18.):
Szepeskárolyfalvi v. urb. bírt; 21 -6 k. h. 1285 m3 erdei- és vörösfenyő-
haszonfa 30X00 K (+ 0%). Elért tőár : m3-ként 23'40 K.
Aradi m. kir. áll. erdöhivatal (1918. jan. 22.):
A selénd-dezsőházai kegyes alapítvány 8-25 k. h. 839 m3 tölgy-, cser- és
gyertyán haszon-, tűzi-, hasáb-, dorong- és galyfa 38.100 K (+ 136'5%).
Elért (őár: 45-41 K m3-ként.
//. Kitermelt állapotban.
a) Műfa.
Vinkovcei kir. főerdőhivatal (1917. jun. 19.):
a Száva folyó melletti rakodón 435 m3 kőris- és 11 /ra3 tölgyműfa 59.266-86 K
(+ 52-3%). Eladási ár kőrisnél 76-15—182-76 K, tölgyfánál 121-84—190-38 K
m3-ként. Elért tőár kőrisnél 68-93—175-54 K, tölgyfánál 114-62—183-56 K
m8-ként.
Ugyanott (1917. decz. 11.):
84 m3 tölgy-, 9 m3 kőris- és 16 m3 szilműfa, 460 drb kerítésoszlop és
1435 akótölgydonga 35.362-48 K (+ 52-0—172-5%). Eladási ár tölgyműfa
67-53—?o-04 K, kőris és szil 72-40 K OT3-ként, tölgyoszlop 7-60 K drb.-ként,
tölgydonga 16-35 K akónként. Elért tőár: tölgyműfa 52-53—75-04 K,
kőris és szil 57-40 K m3-ként, kerítésoszlop 5-10 K drb.-ként, tölgydonga
13-35 K akónként.

93
Beszterczebányai m. kir. erdöigazgalóság (1917.^okt. 20.):
A sziklai erdőgondn. 1916/1917-ben termelt 3—S000 nfi haszonfa és pedig:
Fenyő: erdei lécz drb.-ként 77 fillér (tőár 67 fillér); rudfa /m-ként 34 fillér
(tőár 28 fill.); haszonfa 12—20 cm m'-ként 51-60
K (tőár 43-60 K);
haszonfa 21—25 cm ffz3-ként 5676 K (tőár 50-76 K); liaszonfa 26 és több
cm maként 67-08
K (tőár 59'OS K).
juhar, kőris, szil: 15—30 cm w3-ként 77-40 K (elért tőár 60-40 K);
31 és több cm 90-30
K (tőár 82-30 K).
Bükk: 15—25 cm /rc3-ként 38-70 K (tőár 31-70 K); 26 és több cm fliMcént
51-60 K (tőár 43-60 K).
(Kikiáltási áron felüli árkinálat 158°/o.)
A gőzfürészért 12.000 K kikiáltási árral szemben évi 30.060 K bér
kináltatott.
Ugyanott (1917. nov. 8.) :
Erdőbádonyi erdőgondnokságban erdei rakodón két csoportban 510 m3
tölgyhaszonfa 44.462-44
K (+ 140—158%). Eladási ár m3-ként 67-08—
117-39
K, levezetett tőár 61-32—111-63 K.
Ugyanott (1917. nov. 14,):
A kisgarami vasúti rakodóra való szállítási kötelezettséggel a) a karámi
tt). kir. erdőgondnokságbaii hat eladási csoportban 112//m rudfa és 1409 m3
fenyőhaszonfa 107.751-37
K (+ 102—1 13" u). Eladási ár rudfáuál 100/m-ké, t
40-40
K (elért tőár 3270 K); 12—20 cm átm. haszonfánál 60-60—70-29 K
(elért tőár 53-20—6279 K); 21-25 cm átm. haszonfánál 71-10—74-98 K
(elért tőár 61-64 — 67-48 K); 26 cm és ezenfelüli átm. haszonfánál 7777—
82-01
K (elért tőár 69-29—74-11 K) m3-ként;
b) dobrócsi erdőgondnokságban négy eladási csoportban 2372 m3 fenyő-
haszonfa 163.156-96
K (+ 102°/o). Eladási ár 12—20 cm fánál 66-66 K
(elért tőár 60-49-61-36 K); 21—25 cm fánál 71-10 K (elért tőár 64-93—
65-80
K).
Ugyanott (1917. nov. 10.):
a) Erdőbádonyi erdőgond. erdei rakodón vasúttól 8 — 10 km rossz uton
10.055 drb. jegf.-karó, 1621 fm jegf.-rudfa, 6
in3 jegf.-haszonfa és 28 m3
erdeifenyőhaszonfa 2870-12
K (+ 10I»/o). Eladási ár: 1-6 m karó 70-35 K
(tőár 43-93 K), 2*5 m karó 201-00 K (tőár 149-40 K) >0C0 drb.-ként;
rudfa 22-11
K (tőár 13-93 K) 100 //n-kértt; haszonfa 12—20 cm k. átm.
34-17
K (tőár 28*97—33 27 Kl; 21—25 cm 37-19 K (tőár 31-99—36*29 K);
26 cm f. 41-21 K (tőár 36-01—40-31 K) m3-ként.
b) Qaramszentatulrási erdőgondn. vasúttól 6 km 1260 dro. erdei lécz,
10.871 fm rudfa és 128 m3 fenyőhaszonfa 15.046-14
K (+ 152»/o). Eladási
ár: erdei lécz 55-44
K (tőár 35-44 Kl 100 drb.-ként; rudfa 45"36 K (tőár
33-36
K) 100/m-ként; haszonfa 12—20 cm 70-56 K (tőár 61-14 K),21— 2b cm
78-12
K (tőár 71-67 K), 26 cm f. 85*68 K (tőár 79'23 K) w3-ként.
c) Mihályteleki erdőgondn. erdei rakodón, vasúttól 7 km 471 m3 26 cm f.
fenyőhaszonfa 29.666"98 K (+76%). Eladási ár: 61-95 K. Elért tőár:
53-97 K /n3-ként.

y
Ugyanott (1917. nov. 12.):
a) Beszterczebányai erdőgond. erdei rakodón 5 eladási csoportban
1502 ni3 fenyőhaszonfa 34.903-57 K (+3—5%). Eladási ár: 12-20 cm
k. átm. 18-54—25-20 K (tőár 10-94—17-38 K); 21—25 cm k. átm.
20-60—27-30 K (tőár 13-00-19-48 K); 26 cm f. k. átm. 24-72 K (tőár
17-12—17-26 K) 3-ként.
b) Óhegyi erdőgondnokság rakodóin 3 eladási csoportban 982 m3 fenyő-
haszonfa 30.144-22 K (+ 5—8%). Eladási ár: 12—20 cm k. átm.
27-72—30-89 K (tőár 19-82—23-47 K); 21—25 cm k. átm. 30-03-33-26 K
(tőár 22-13—25-84 K) m3-ként.
c) Rezsőparti erdőgondn. garamparti rakodón 1 eladási csoportban 885
fenyőhaszonfa 39.592-76 K (+40%). Eladási ár: 12-20 cm k. átm.
43-12 K (tőár 36-52 K); 21—25 cm 46-20 K (tőár 39-60 K) maként.
d) Vaczoki erdőgondn. garamparti rakodón 4 eladási csoportban 2103 ni3
fenyőhaszonfa 74.198-10 K (+21-5%). Eladási ár: 12—20 cm k. átm.
33-41 K (tőár 25-17—27-17 K); 21—25 cm 34-75-37-42 K (tőár 27-11-31-18
korona) //'3-ként.
Ugyanott (1917. dec/.. 21.):
a) Erdőbádonyi erdőgondn. erdei rakodón, vasuttól 17 km 930 m3 fenyő-
haszonfa 48.476-16 K (+177%). Eladási ár: 12-20 cm 47 09 K
21—25 cm 51-25 K, 26 cm s több 56-79 K; elért tőár 41-33, 45-49 és
51-03 K 3-ként.
b) Zólyomlipcsei erdőgondn. fővölgyi rakodón, vasuttól 6 km 3 csoport-
ban 1746 m3 26 és több cm fenyőhaszonfa 141.2' 038 K (+ 121-8—126-2%).
Eladási ár 70-85-81-43 K, elért tőár 70-25—71-83 K «3-ként.
Kolozsvári m. kir. erdőigazgatóság (1917. okt. 31.):
Szászrégen vasúti állomáson kocsiba rakva 5 kocsi rakomány (50.000 kgr)
kötegelt fenyőfi'írészhulladék cellulosefa 7000 K (+16'7%); továbbá 540
ürm3 1—2 méter hosszú fenyő hasáb- és dorong cellulosefa 20.520 K
(8-6%). Utóbbinál eladási ár 3S K, elért tőár 16 K «>m3-ként. (A termelési
hely a rakodó állomástól 40 /?m-nyire van, amelyből 35 km erdei vasút.)
Ugyanott (1917. decz. 12.):
Herbusi rakodón vasuttól 4 km 2210 drb. l-6— 30 m hosszú fenyőkaro
905-44 K (+77%) és 30.905 fm 3—16 m hosszú 12 cm aluli rudfa
25.287-69 K (+ 80%). Elért tőár : karóknál 20 K, rudaknál 50 K /«3-ként.
Ugyanott (1917. nov. 3.):
338 m3 2'5 m hosszú bükkfürészanyag, Szászrégenben vasúti kocsiba
rakva 88.481 20 K (+51-4%). Eladási ár m;!-ként 26, 40 és 50 mm vastag
szélezetben gőzölt deszka, illetve padló 279 52 K; 50 mm vastag szélezett
gőzölt padló 291-20 K; 50 mm vastag szélezetlen gőzöletlen padló 201-20 K;
26 mm vastag gőzöletlen szélezett deszka 211-20 K; 26 mm vastag gőzöletlen
selejtes deszka 125 K- Elért átlagos tőár: 78 K ff,3-ként a rönkfa után. A terme-
lési hely távolsága a vasúti állomástól 40 km, ebből 35 km erdei vasút.
A tőár levezetésénél az alábbi hozzávetőleges költségek és kihozatali 11 o'

95
vétettek számításba : / m3 bükkrönkő termelése és az erdei vasútig való
szállítása 15 K. Szállítás iparvasuton 10 K. Fürészelési és egyéb költség
20 K. / m3 biikkfürészárunak gőzölése 20 K. Árukihozatal 50°/o.
Ugyanott (1917. decz. 10.) :
231 m3 luczfenyő faragott épiiletfa rakodón, vasuttól 15 km 36.600 K
(+20%). Elért tőár: 108 K-
Lugosi m. kir. erdőigazgatóság (1917. nov. 8.):
Vasúti állomáson raktározott 5300 drb. 1'60 m hosszú III. r. tölgytalpfa ■
97'5 m3, 2 m h., 14—15 cm kérgezetlen tölgyoszlop; 174 m3, 2 m. h..
13—15 cm kérgezetlen ákáczoszlop ; 32020 fm, 2*5—5-5 m h., '■—10 cm
ákáczrudfa 59.365-31 K (talpfánál +6—10°/o, egyéb anyagoknál +51%).
Eladási ár talpfánál 4-77- 495 K drb.-ként, tölgy- és ákáczoszlopnál 74'74 K
m'-ként, rudfánál 33- 50 fillér /m-ként. Elért tőár talpfánál 4-07—4-25 K,
oszlopoknál 64-74 K m3-ként, rudfánál 27—42 fillér //w-ként.
Zágrábi kir. erdőigazgatóság (1917. nov. 24.):
600 ürm3 gesztenyetanninfa 42.174-30 K (+33%). Eladási ár 70-29 K,
elért tőár 63-07 K őra8-ként.
Lippai m. kir. főerdőhivatal (1917. nov. 30.):
Máv. vasútállomáson készletezett 509 drb: III. rangú Máv. szabványú
tölgytalpfa 2443-20 K (+ 20%). Eladási ár darabonként 4-80 K, elért tőár
flií-ként 63-21 K.
Liptóujvári m. kir. főerdőhivatal (1917. okt. 16.):
988 m3 lucz-, jegenye- és erdeifenyő épületi és műszerfa, 116 m3 fürész-
áru, 5 m3 hárspadlódeszka 78-082 45 K (+ 16—58%). Eladási ár: épületi és
műszerfa 57-42—71-00 K, fürészáru 137-00—150-70 K, hárspadló 167-64 K.,
Elért tőár: épületi és műszerfa 42-82—52-86 K, fürészáru 108-68—122-38 K
hársfapadló 140-44 K. Eladási hely Fenyőháza, illetve Liptóujvár.
Ugyanott (1917. decz. 28.):
Tizenöt csoportban 7542 tm3 lucz- és jegenyefenyőhaszonfa, 1300 ürm3
műhasáb és 8700 fm rudfa 763.460-14 K (+49-91%). Elért eladási ár:
haszonfánál 55-06 104-08 K «z3-ként, műhasábnál 46-55- -49-00 K iirm3-kén t
rudfánál 92 fillér //n-ként. Tőár: haszonfánál 44-56—90-17 K /n3-ként, mű
hasábnál 38-05—40-50 K «/wj-ként és rudfánál 71'6 fillér //n-ként a likavai
fenyőházai, illetve liptóujvári rakodón.
Máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság (1917. decz. 11.):
Vasúti rakodón készletezett 2422 m3 I. és II. oszt. tölgyrönkő és 1064 drb,
II. rendű Máv. szabványú vasúti tölgytalpfa nyolcz csoportban 340.431-30 K
(+5-3—17-1%). Eladási ár: I. őszi. rönk 163-83—189-70 K, II. oszf. rönk-
105-70—169-80 K /«3-ként, talpfa 4-44 K drb.-ként. Elért tőár: I. oszt
rönk 135-33—161-20 K, II. oszt. rönk 76-80—141-39 K m3-ként, talpfa
2-94 K drb.-ként, illetve 47-04 K m3-ként.
Zsarnóczai m. kir. erdőhiv. (1917. decz. 28.):
Öt eladási csoportban 1410 m3 lucz- és jeg.-fenyőhaszonfa és 7700 drb.
erdei lécz 127.225-17 K (+29%). Eladási ár: haszonfánál 72-80—84-50 K

1(1
/723-ként, erdei lécznél 1 -67—1-90K drb-ként. Levezetett tőár: haszonfánál
52-26—76-62 m8-ként, lécznél 1-34—1-52 K drb-ként.
Tótsóváti m. kir. erdőhivatal (1917. decz. 28.):
a) a szomolnokhutai fűrészállomás rakodóján 87*9 m3 12— 25cm és
1804-2 rtfi 26 cm f. lucz- és jeg.-fenyőhaszonfa 171.806-62 K (+40-2).
Eladási ár: 84-12 és 91-13 K. Elért tőár: 71*12 és 79-13 K w3-ként.
b) a szepesremetei vasúti állomáson 2784 m8 26 és több cm átm. lucz-
és jeg.-fenyőhaszonfa 208.088-30 K (+ 15°/o). Eladási ár: 74-75 K. Elért
tőár : 57-75 K m3-ként.
b) Tűzifa.
Vinkovcei kir. főerdőhivatal (1917. jun. 19.):
A Száva folyó melletti rakodón 533 ürm1 kőris- (kevés tölgy) hasáb- és-
dórongtüzifa 13.325 K (+ 72-38°/o). Eladási ár: hasábfánál 27-58 K, dorong-
fánál 22-41 ün/z8-ként. Elért tőár: hasábfánál 22-58 K, dorongfáná! 17-41 K.
iirm3-kén\.
Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1917. decz. 20.):
a) beszterczebányai erdőgondnokságban erdei rakodón 379 ürm3 fenyő-
hasáb- és dorongfa 5730-48 K (+152%). Eladási ár: 15-12 K, elért tőár
13-12 K «ra3-ként ;
b) karámi erdőgondnokságban kisgarami vasúti rakodón 546 ürm3 fenyő-
hasáb- és dorongfa 21.840 K (+150%). Eladási ár: 40-00 K, elért tőár
36-46 K «/-/?-3-ként.
c) Cserzőkéreg.
Tótsóvári m. kir. erdőhivatal (1917. okt. 23.):
A miskolczi vasúti állomástól 12—14 A/ra-nyire fekvő erdőőri laknál 742 q
II. oszt. tölgykéreg három csoportban c/-ként 12—20 K. Elért tőár q-ként
7-27—15-27 K.
Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1917. okt. 19.):
Mihályteleki erdőgondn. 567 q erdei rakodóra hozott luczfenyőkéreg
565265 K (+0-1%). Eladási ár: 9-01 — 11-01 K. Elért tőár: 7-01-8-01 K.
<7-ként.
Liptóujvári m. kir. főerdőhivatal (1917. nov. 6.):
1308 q luczfenyőkéreg 2 csoportban 31.418-16 K (+20-1%). Eladási ár
24-02 K. Elért tőár: 13-58 K <7-ként.
ú£ ú%

9 7
Az I. Ferencz József-alapra befolyt adományok.
(Folytatás, lezárva 1918. január 31-én.)
Ungvári adóhivatal az alsódomonyai volt úrbéresek nevében
785 K 75 f.
Késmárk város az Österreichische Vérein für Cellulose Fabri-
kation által befizetett favételárból 5% = 7997 K 97 f.
Qorondi v. urb. 02 K 20 f, Szatmári püspöks. erdőhivatal
43 K 68 f, Timók János 30 K, Qaszler Rezső 100 K, gróf Tisza
István nagykovácsii uradalma 2000 K, Szepesvéghelyi v. urb.
208 K, Alsóárpási járási erdőgotidnokság, a Dragusi g. kel. egyház
nevében 3 K 22 f, Rudai 12 apostol bányatársulat 1440 K, Kolozsvári
áll. erdőhivatal 81 K 04 f, Hungária bank 35 K 63 f, Somorja
község 347 K 68 f, Oainár község 100 K, Izsák község 229 K,
Brádi járási erdőgondnokság 2743 K (ebből az összegből a fel-
váczai v. urb. nevében 2043 K).
A gyűjtés kezdete óta befolyt összeg 206.860 K 52 f.
Fogadják a nemesszivü adakozók az Országos Erdészeti
Egyesület őszinte köszönetét!
c>? ú£
Adományok a Wagner-Károly-alap javára.
I Újévi üdvözletek megváltása czimén.
Engel Géza 6 K, Gasparecz Lajos 5 K.
Zágrebi erdőigazgatóság tisztikara 63 K (ehhez hozzájárultak.-
Zwickelsdorfer János 10 K, Frommeyer A. István 5 K, Raksányi
Viktor 2 K, Visnjic Milán 3 K, Lahner Károly 5 K, Schaab
Bálint 10 K, Holtz János 10 K, Brausil Miksa 5 K, Steller Ede
5 K, Bella János 5 K, Miljus Péter 3 K).
Früstök László 5 K.
Máramarosszigeti erdőigazgatóság 126 K 80 f (ehhez hozzá-
járultak: Mezőháti erdőgondnokság 13 K, Rahói erdőgondnok-
ságnál Veisz Ferencz 10 K, Körösmezői erdőgondnokságnál
Bakkay Bódog 2 K, Erdős Ignácz 2 K, Havasi György 2 K,
Birosz József 2 K, Lázár György 2 K, Körössy János 2 K, Mii-

98
csevits Dezső 2 K, Kevelei erdőgondnokság 5 K, Havasmezői
erdőgondnokság 10 K, Felsővisói erdőgondnokságnál Spanyol
Géza 1 K, Volf Dezső 50 f, dr. Mátray Ignácz 1 K, Boschetti
Teréz 1 K, Vrábl Mátyás 40 f, Zsivánovics Zsivánné 1 K, Nagy-
bocskói iaraktárgondnokságnál Guary Kálmán 10 K, Tihanyi
László 5 K, Salix Gyula 5 K. Terebesfejérpataki erdőgondnok-
ságnál Maczkó Lajos 5 K, Kővári Gyula 1 K, Takács Lászsó 1 K,
Merza Imre 1 K, Havasi Gyula 1 K, Manfrédi Károly 1 K,
Máramarosszigeti erdőgondnokságnál Kintses József 10 K, Nagy
Sándor 1 K, Juhász József 1 K, Sipos Imre 1 K, Tamás Károly 1 K,
Párák Márton Pál 1 K, Kádár Károly 50 f, Csonka István 1 K,
Rónaszéki erdőgondnokságnál Szvetelszky Géza 5 K, Schmotzer
György 2 K, Ilniczky Jenő 2 K, ifj. Stark Tamás 1 K, Zahoránszky
Antal 1 K, Rednik János 2 K, Vaséri erdőgondnokság 10 K 70 f).
Lugosi erdőgondnokság 29 K 50 f (ehhez hozzájárultak;
Ajtay Jenő 6 K, Bacsó Mihály 3 K, Szalóky Sándor 4 K, Kiss
István 5 K, Bakkay Miklós 2 K, Vernik Sámuel 2 K, Papp
Gyula 2 K, olvashatatlan aláírás 3 K, Tausek Ernő 50 f, Vizy
Gyula 1 K, Stimler Anna 1 K).
II. Egyéb adományok.
Jakabffy Lajos a Faértékesitő Hivatal utján 223 K.
Fogadják a nemesszivü adakozók az Országos Erdészeti
Egyesület őszinte köszönetét!
3% ú£
KÜLÖNFÉLÉK.
Gazdátlan tagsági dij és alapitványi kamat. Az Országos
Erdészeti Egyesület pénztárához deczember hóban 20 K tagsági
dij érkezett, amelynek feladója nevét a postautalvány szelvényén
nem jelezte. Az összeget deczember hó 18-án adták fel a buda-
pesti 5. számú postán. Ugyancsak január 28-án 16 K alapitványi
kamat érkezett, a feladó megnevezése nélkül. Ez az összeg január
hó 24-én adatott fel Kolozsvárt. Kérjük a feladókat, hogy a feladó-
vevény csatolása mellett az egyesületnél jelentkezni szíveskedjenek.
Az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatala.

')9
Változások a földmivelésügyi minisztérium vezetésében.
Az ország erősen hullámzó politikai élete a földmivelésügyi tárcza
vezetésében is ujabb változást hozott. Mezó'ssy Béla földmivelés-
ügyi miniszter ur, aki régebbi államtitkársága alatt megalapozott
nagy tárgyismerettel vezette tárczáját s a hazai erdőgazdaság érdekei
iránt is mindenkoron kiváló érzékkel bírt, megvált állásától, mely
alkalommal Ő Felsége fáradhatlan szorgalommal teljesített szolgálatai
elismeréséül a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki.
Tárczáját a sorok Írásakor ideiglenesen dr. Wekerle Sándor
miniszterelnök ur látja el.
Halálozások. Csemy Viktor ny. kir. alerdőfelügyelő, gróf Zichy
Ödön uradalmainak főtisztje, megyebizottsági tag, az Országos
Erdészeti Egyesület alapító tagja, életének 51. évében f. hó 1-én
Réven (Bihar m.) szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt.
PöSTYEH
A HÁBORÚ DACZÁRA
Y^fcw NYITVA *
^£&2X* Az összes FÜRDŐK,
az összes SZÁLLOK
teljes üzemben. Normális
vasúti forgalom (Budapesti
röl 31
4 óra közvetlen gyorss
vonattal).
 +
Egyesületünk tagjai az
eddigi kedvezmények:
ben most is részesülnek.

100
A boldogult több éven át az Országos Erdészeti Egyesület pénz-
tárosa, majd segédtitkára is volt s az Erdészeti Lapokban több
értékes dolgozata jelent meg. Hosszabb időn át szolgált a föld-
mivelésügyi minisztérium erdőfelügyeleti osztályában s onnan lépett
át gróf Zichy Ödön uradalmainak élére.
Oünther Frigyes m. kir. erdőmérnök, az Országos Erdészeti
Egyesület rendes tagja Gödöllőn hosszas szenvedés után elhunyt.
Maurer Antal urad. erdőmester, az Országos Erdészeti Egyesület
rendes tagja (Dérföld, Sopron m.), amint utólag értesülünk, m. é.
augusztus hó 1-én,
Vusdea Szilárd m. kir. erdőmérnökgyakornok, az Országos
Erdészeti Egyesület rendes tagja m. é. november hó 12-én Ácsván
(Arad m.) hosszas szenvedés után elhunyt.
Béke hamvaikra!
Ujabb hirek hadbavonult erdőtisztekről. Kitüntetési kaptak :
Finke
Mihály kir. erdőmérnök, cs. és kir. tartalékos tüzérfőhadnagy
(a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján),
Földes Tibor m. kir. segéderdőmérnök, cs. és kir. tartalékos tüzér-
főhadnagy (a signum laudist a kardokkal), Kriváchy Andor m. kir.
erdőmérnök, cs. és kir. tartalékos tüzérhadnagy (a katonai érdem-
keresztet a kardokkal), Lux Zoltán m. kir. erdőmérnökgyakornok,
cs. és kir. tartalékos tüzérhadnagy (a signum laudist a kardokkal).
Megsebesült: Kovács József m. kir. erdőmérnökgyakornok,
cs. és kir. tartalékos zászlós.
Fogságba jutottak: Jellmann Emil m. kir. erdőmérnökgyakor-
nok, cs. és kir. tartalékos hadapródjelölt. Kovács József m. kir.
erdőmérnökgyakornok, cs. és kir. tartalékos zászlós. Szabó János
m. kir. erdőmérnökgyakornok, egyéves önkéntes.
Szorkovszky Libor m. kir. erdőmérnök, a 14. honvédgyalog-
ezred kötelékében mint póttartalékos vonult be 1914-ben; az ön-
kéntesi iskolába felvéve, mint hadapródjelölt-őrmester a Kárpátok-
ban küzdő József Ferdinánd királyi herczeg hadseregéhez került,
ahol hamarosan hadapróddá, majd még ugyanabban a hónapban
zászlóssá léptették elő s 15 havi megszakítás nélküli frontszolgálat
után, mely idő alatt ezrede összes ütközeteiben mint szakasz-, majd
mint századparancsnok résztvett, az 1916. évi június hó 14-iki
orosz frontáttörés után teljesen letörve, mint tartalékos m. kir.

101
honvédhadnagy mindkét oldali tüdőcsucshuruttal kórházba került,
mire a katonai szolgálat alól felmentették.
Hadi kitüntetései: kétszer a II. oszt. kis ezüst vitézségi érem,
.az I. oszt. nagy ezüst vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt.
Binder Béla m. kir. főerdőmérnök 40 havi harcztéri szolgálat
után, amely alatt a századosi rendfokozatot érte el, három signum
laudis-szal és a Károly-csapatkereszttel kitüntetve, ismét átvette a
székesfehérvári járási erdőgondnokság vezetését.
Ingatlanforgalmi bizottságok. Az ország ingatlanforgalma
bizonyos (főként határszéli) körzetben tudvalevően korlátozásnak
van alávetve, melynek gyakorlati érvényesítésénél a kormány
ingatlanforgalmi bizottságokat hallgat meg, mint tanácsadó szerve-
ket. Ezeknek a bizottságoknak, amelyek erdőbirtokok forgalmát is
véleményezni hivatottak, összetétele a következő:
Elnöke: gróf Dessewffy Aurél belső titkos tanácsos, országbíró,
rendes tagjai: dr. Beck Lajos igazságügyi államtitkár, orsz. képviselő,
Bernát István, a „Magyar Gazdaszövetség" igazgatója, dr. Börcsök
Andor igazságügyi miniszteri tanácsos, Buday Barna, az „Országos
Gazdasági Egyesület" titkára, Csernoch János bibornok, belső
■titkos tanácsos, Magyarország herczegprimása, Darányi Ignácz
belső titkos tanácsos, orsz. képviselő, a „Magyar Gazdaszövetség"
elnöke, gróf Esterházy Mór belső titkos tanácsos, orsz. képviselő,
dr. Oaál Jenő főrendiházi tag, Ghyczy Jenő belügyminiszteri taná-
csos, báró Ohyliány Imre belső titkos tanácsos, orsz. képviselő,
Huszár Károly orsz. képviselő, gróf Keglevich Gábor belső titkos
tanácsos, frh. tag, a „Pestvármegyei Gazdasági Egyesület" elnöke,
dr. Kelemen Béla Csongrád vármegye főispánja, dr. Kenéz Béla
egyetemi tanár, báró Korányi Frigyes, az „Országos Hitelszövet-
kezet" vezérigazgatója, Meskó Pál, a „Magyar Gazdaszövetség"
titkára, dr. Milotay István folyóiratszerkesztő, Osztroluczky Miklós,
az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" alelnöke, dr. Pap
Dezső miniszteri tanácsos, báró Pap Géza, a „Magyar Földhitel-
intézetek Országos Szövetsége" vezérigazgatója, Polónyi Géza
országgyűlési képviselő, nyug. igazságügyminiszter, Rubinek Gyula,
az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgatója, dr. Sebes
Dénes budapesti ítélőtáblai tanács elnöke, Szabó István, a nagy-
atádi kerület orsz. képviselője, Szent-Iványi Árpád orsz. képviselő,

102
gróf Teleki Pál, az „Országos Hadigondozó Hivatal" elnöke,
Teleszky János orsz. képviselő, nyug. pénzügyminiszter.
A m. kir. földmivelésügyi miniszter továbbá az 1917. évi
170096/F/M. sz. rendelettel alakított „Erdélyrészi Ingatlanforgalmi
Bizottság" elnökévé:
gróf Bethlen István v. b. t. tanácsos, orsz. képviselőt,
rendes tagjává pedig:
báró Bánffy Ferencz főrendiházi tagot,
gróf Bélái Kálmán földbirtokost,
báró Jósika Gábor földbirtokost, az „Erdélyi Gazdasági Egylet"
elnökét,
báró Kemény Árpádot, a főrendiház alelnökét,
Sándor János v. b. t. tanácsos, orsz. képviselőt,
dr.
Széli József főispán, kormánybiztost nevezte ki.
Burgonya fatermelő üzemek részére. Az Országos Köz-
élelmezési Hivatalt vezető m. kir. miniszter ur, azon fakitermelő
üzemek ellátása czéljából, amelyek részére külön burgonya kontingens
nem utaltatott még ki, az alispánoknak összesen 95 vagon burgo-
nyát utalt ki, mint pótkontingenst.
Azok a vállalatok, amelyek a kiutalt burgonyamennyiségből
részesedni óhajtanak, forduljanak kellőképen igazolt munkáslétszám-
kimutatás alapján az illetékes vármegyei alispánhoz.
A kiutalt mennyiséget a legmesszebbmenő takarékosság elvének
szem előtt tartása mellett és csakis a tényleg alkalmazásban álló
munkások ellátásához feltétlenül megkívánt mértékben szabad fel-
használni, mert a bejelentett munkáslétszámot a faértékesitő hivatal
esetenként ellenőriztetni fogja. (Takarmánypótló tengeriszár ügyé-
ben kiadott hasonló értesítést 1. a hirdetések között.)
ú% ú£
VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK AZ ERDÉSZETI
SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL.
(Kérjük az uradalmak t. vezetőségeit, hogy erdőtiszti létszámukban be-
álló változásokról bennünket levelező-lapon értesíteni szíveskedjenek.)
Ő Felsége Petényi Keresztély m. kir. erdőtanácsost bosnyák-herczegovinai
főerdőtanácsossá nevezte ki.
Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére a hadmüveletek során
pusztulást szenvedett kárpáti falvak újraépítése érdekében indított állami segítő

103
akczióban kifejtett buzgó működésük elismeréséül Bekény Aladár főerdőtanácsos-
nak, Havas József felmérési felügyelőnek, Dávid János, Lux Árpád és Gasparik
Pál főerdőmérnököknek a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet, Szamolányi
Gyula erdőszámvizsgálónak, Mocsáry Béla erdőmérnöknek és Csutak Álmos
segéderdőniérnöknek a III. osztályú polgári hadi érdemkeresztet, Hoffer Kálmán,
Palyuk József és Gurka Ferencz fa mestereknek, Simsik János, Skerhák Ödön,
Kriller József, Virlics Gyula, Schiller István, Nagy Lajos, Juhász János, Szlavkay
József, Puskuj Dániel, Juhász Mihály, Bogdán Emil, Csokona József, Búzás
József, Kovács D. István, Vajda János, Obermayer Sándor, Rákóczi Imre,
Orovicsán Vazul, Kodilla Péter, Szomora József, Bocskay József, Avramucz
Szilárd, Juhász István és Márgán János erdőőröknek a IV. osztályú polgári
hadi érdemkeresztet adományozom.
Kelt Laxenburgban, 1917. évi deczember hó 24-én.
KÁROLY s. k.
Gróf ZICHY ALADÁR s. k.
Ő Felsége Guckler Károly Budapest székesfőváros erdőmesterének, a háború
alatt kifejtett buzgó szolgálatának elismeréséül, a II osztályú polgári hadi
érdemkeresztet adományozta.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter Parragh Béla és Maier Béla m. kir.
főerdőmérnököket saját kérelmükre ideiglenes nyugalomba helyezte.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter Blattny Tibor m. kir. főerdőmérnököt
áthelyezte Maros-Vásárhelyről a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság kerületébe
Kisgaramra, s megbízta a cserpataki m. kir. erdőgondnokság vezetésével
A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Kőfalusi Győző m. kir.
főerdőmérnököt Pancsováról Orsovára, s ideiglenesen megbízta az orsovai m. kir.
erdőgondnokság vezetésével.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter a szolgálat érdekében Kuka József
m. kir. főerdőmérnököt Naszódról Dombhátra helyezte át és megbízta az ilvai
m. kir. erdőgondnokság vezetésével.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter megbízta Petricsek Adolf m. kir.
főerdőmérnököt a herbusfürészi m. kir. erdőgondnokság vezetésével.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Belházy Gyula m. kir.
erdőtanácsost az orsovai m. kir. erdőhivatal kerületéből Óasszonyrétről Szász-
sebesre pénztári ellenőrnek, Orosz Zoltán m. kir. erdőmérnököt pedig Orsováról
Óasszonyrétre erdőgondnoknak.
*
A m. kir. földmivelésügyi miniszter Papp László m. kir erdőmérnököt
áthelyezte Bustyaházáról a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság kerületébe
Mihálytelekre, s megbízta a mihályteleki m. kir. erdőgondnokság vezetésével.
c& ú£ c£?

104
Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál
. teljesített befizetések 1918. évi január hóban.
A rövidítések magyarázata:
Az ákáczfa monográfiája__... = Am. Hazánk házi faipara (Gaul Károly) = H. F.
Alapitványi kamat _____ _ — ak. Hirdetési dij az E. L.-ban---— --- hd.
alapítványi tőketörlesztés ......_ = att. Hirdetési dij az »Erdő"-ben__= Ehd.
Altiszti segélyalap_______= Asa. Hirsch Istvánná, szül. Kraft Ar.na
átfutó bevétel_________. = áb. segélyalapítvány_____________= H. I. a.
Sátó Bánffy D. alapítvány__= BBa. Időközi kamatok (takarékpénztári) = ik.
Bedő Albert alapítvány----= BAa. Kedvezményes lapdij_____— kid.
Bükktüzifa romlása stb.— _..._ = Btr. Készpénzalapitvány____: _ = k. 1.
Egyéb bevétel___.____. —___= Egy. Külföldi fanemek tenyésztése__= Kft.
Erdei facsemeték nevelése — _ _ — Ecs. Lakbér —___— _ — — _ = lb.
Erdészeti Qéptan _________= Egt. Lapdij (Erd. Lapok)._ _.___= ld.
Erdészeti Lapok egyes füzetei___= EL. Legelö-erdők berendezése ... _ ... = M. L.
Erdészeti Növénytan II. rész _ _ — Nvt. II. Magyar Erdészeti Oklevéltár _ ... == EOT.
Crdészeti rendeletek tára_____= Ert. Népszerű növénytan_____= N. Nvt.
Erdészeti zsebnaptár_______= Npt. Nyugdíjalap ----------_ = Ny. a
,Erdő" czimü lap_______. = Eld. Perköltség__________= Prk.
.-.rdöör___________ = Eő. Postaköltség__________= pk.
ürdőrendezéstan (Bel.) ... _ — Rz. • Rendkívüli bevétel -___— rb.
iírdőrendezéstan (Fekete)______= Rzf. Rendszeres növénytan I. R.__= Rnt. I
Erzsébet királyné alapítvány--= E. a. Szantner Gyula-alap —.......-----— Sza.
Értékpapírok kamatai — ...... — Ék. Szálaié Erdők Berendezése_____= Szeb
Er*el"ezesek az erdőrendezés köréből = Ee. Székesfehérvári ism. alap ...----— Sz. i. a.
A fenyőfélék fájának összehasonlító Tagsági dij........._ .____= td.
szövettana__________ ._____= Fösz. Tangens-táblázatok _____= Tt.
Fából készült czukor és alkohol _ = Fcza. Or. Tisza Lajos-alapitvány__= TLa.
Fatömegtáblák___________________= Ftb. Tölgy és Tenyésztése_____= Töt.
!• Ferencz József-alapítvány ......= I.F.J.a. Wagner Károly alapítvány— -- _ = WKs.
Aáron Oktavián td. 20-—. npt. 4-—, pk. —-45, WKa. y—. Apáthi Vilmos
npt. 24-50, pk. 1-—. Ajtai Viktor td. 10-—. H. Anderkó Ábel td. 30-—. Antony
Gyula td. 20-—. gr. Andrássy Sándor urad. ld. 20-—, npt. 5-50, pk. —-45,
ld. 20-—. Ács Ferencz ld. 20--. Ajtay János td. 20-—, npt. 4-—, pk. —-45.
Antal Miklós fd. 20'—. Albrecht János td. 20—, npt. 4-—, pk. —-50. Alsóárpási
ár. erdg. 1. F. J. a. 3-22. Abárfalu k. e. hd. 31'45. Apatini erdőhiv. ld. 100-—.
Aradi áll. erdőhiv. npt. 36-—. Albrich Gyula td. 20'—, Eő. &—, npt. 4-—.
pk. 1-05. Bertók Soma td. 20-—. Bészler Kálmán td. 20-—. Bock László td. 20-—.
Börzsönyi Gyula td. 20-—. Brubel Ferencz könyvek 35-60, pk. —-85. Bratyuk
József Eő. 6 —. id. Belházy Gyula td. 20"—, WKa. 5'—. Brannich Gyula td. 20'—,
WKa. 5'—. Brassói áll. erdőhiv. pk. —-90. Bustyaházai erdőhiv. ld. 240'—.
Bartha Gábor td. 16-—. Bencsik Mátyás td. 20-—. Benczkó József td. 20-—, npt.
4-—, pk. —-50. Beszterczebányai erdőig. Id. 480-—, hd. 49-50. Biok Zoltán ld.
10-—. Bod László npt. 5-50 pk. —-4-. Bradofka Károly td. 20-—. Balaton Antal
WKa. 5-—, td. 20-—. Barkóczai Ferencz td. 20-—. Beszterczei erdőig, ld. 88-—,
hd. 22-70. Biloveszky Béla npt. 12-—, pk. L02. Bodoni Miklós td. 20-—. Bosnyák
kormány hd. 32-— és 107-60. Brassó város td. 16-—. Bedő Sándor npt. 8—,
pk. 1'— és L60. Budapesti 72-és postaid. 5-—. Becker Róbert td. 36-—. Bendik
Gyula td. 20-—. Bayer Róbert td. 20'—, npt. 4-- , pk. —-45. Böhm Vilmos
td. 20-—. Bozsvai Károly Eő. 6-—, pk. —-62. Budapesti magvizsg. ld. 20-—.
Bencsik Sándor Eő. 18*-- . pk. L80. Berger Antal td. 16-—. Bergye Tivadar
Eő. 6-—, npt. 5-50, pk.
v—. Brádi jár. erdőg. I. F. |. a. 700-—. dr. Bella .

105
Melor Eő. 6'—, pk. —"85. Bandi Rezső Eő. 6'—, npt. 4-—. Baiersdorí Nándor
npt. 8-—, pk, —-90. Bogár Pál td. 20—, Frz. 9'—, Gin. 4-—, npt. 4-—. Békeffy
Miklós att. 320-—. Bittner Gusztáv att. 7'—, ak. 8-55, npt 4'—, pk. —-45.
Bálint József npt. 4'—. pk. —•50. Barna József npt. 12'—. Brádi jár. erdőg.
I. F. J. a. 2043-—. Borhy György td. 16--. Czeisberger Ernő td. 16'—. Cotteli
Honorat td. 5-—. Czeiszel Ignácz td. 20'60. Coburg hgi erdőhiv. ld. 20'—.
Császár Ferencz npt. 5'50, pk. —•50. Csaszkóczy Károly kid. 10'—. Csanádegy-
házmegyei alap. pénzt. hd. 70'60. Csíkszeredai áll. erdőhiv. npt. 108'—. Czebe-
ezauer József npt. 4-—. Csernátfalu község hd. 3310. Drenovác Géza npt. 4-(
pk. —"50. Dercsényi István td. 68-—. Dió;sy Dezső td. 16'—. Dombóvári hgi
erdőf. ld. 20'—. Droxler Ferencz npt. 4-—, pk.
v—. Derecskéi Károly ak. 16-
Divald Béla npt. 9-50, pk. —-60. Draskovich József td. 20-—. Dampf Gábor
!d. 20--. Daum Alfréd td. 20—. Diítert Gyula td. 20'—. Dénes Imre
td. 20'—. Dérföldi hgi erdőg. ld. 20-—. Dufek Pál td. 20—. Debreczeni g. akad.
ld. 7-20. Demel Hugó td. 20'—. gr. Draskovich Pál erdőhiv. ld. 20-—. Erdődi
György npt. 4"—, pk. —'45. gr. Erdődy Imre ak. 16-—. ifj. Erős Rezső td. 20'—.
hg. Esterházy Pál npt. 5'50, pk. —-45. Engel Gé/a td. 20'—, WKa. 6.—. Ercsény'
Béla npt. 4-—. Első m. papíripar r.-t. hd. 6'80. Engli Vilmos td. 20'—. Erdélyi
Mihály td. 20—. Egyetemi nyomda Eő. 6-—. Elek István td. 20'—. „Erdő"-re
4373-30. Faragó Béla hd. 16-80, ld. 16-—. Farkas István td. 20- , npt. 4-—,
pk. 45-—. Fischer-Colbríe Emil td. 20'—, npt. 4--, pk. —-45. Frank Dániel
td. 20-—. Frigyes főhercz. urad. 210'—. Farkas József npt. 4-—, pk. —'45.
Fémbeváltó hiv. Egy. 54 05. Foris József td. 20'—, WKa. 6' — . Farkas Béla
npt. 5-50, pk. —-50. Főherczeglaki erdőfel. ld. 16'—. Forberger Pál td. 32'—.
Fehér Dániel td. 20' — . Felsőbánya város td. 16'—. Ferencsik Ödön td. 32-—.
Földmiv. min. könyviára ld. 100'—. Faértékesitő hiv. hd. 22'—, WKa. 223'—,
ld. 20-—, hd. 29-80. Földváry Miksa td. 20"—. Földin v. min. hd. 25'-. Früstök
László npt. 8-—, pk. —-60, WKa. 5--, td. 16--. Fábry Alajos td. 16-—. Fritz
Rezső td. 20-—. Fülöp Béla td. 20-—. Földhitelbank r.-t. hd. 4'80.
Fogassy Géza npt. 4'—, pk. —"50. Feienczi Pál npt. 12-—, Eő. 6'—,
pk. 1T0. Fridrik Árpád td. 20'—. Fekete Ferencz npt. 4-—, pk. —'45
Fiedler Imre ld. 20'-. Földhitelintézet ék. 1796"—. Fábián Bela td. 20-—.
Galántai Ferencz npt. 4-—, pk. —-50. Gorondi vod urb. I. F. J. a. 62-20. Gaal
Károly td. 20'—. Gaszler Rezső I. F. J. a. 100-—. Gojdits Béla td. S-—, WKa.
5-—. Gaul Károly td. 20-—. Gontkó Ignácz td. 20'—. Güntber Frigyes td.
16-—. Gasparecz Lajos WKa. 5'—. Gellért József td. 20-—. Gontkó Ignácz
npt. 345. Gurkoj Miklós Eő. 6'—. Guarry Kálmán td. 20-—. Göndör Gus/táv
npt. 5'50. pk. —'50. Gainár község I. F. J. a. 100'—. Havas József Kid. 10-—.
dr. Hammersbeig Géza td. 20'- . Hajts Géza td. 20-—. Hantos Ernő td. 16-—.
Hankó Pál td. 20'—. Hohoss János td. 20.—. Halmi László td. 10—, npt. 4-—,
pk. —45. Hohenlohe herczegi erdőig, td. 16'—. Hajdú Rezső WKa. 10-—.
mezőtúri Horváth Sándor td. 20-—. Hanker József npt. 4-—, pk. —'50. Héjas
Kálmán td. 4-—. Horváth József npt. 8'—, pk. —'60. Holtz János td. 20'—.
Horák József td. 20'—; Horváth Dezső td. 20—. Holicsi urad. td. 16'—. Hain
Gusztáv td. 20'—. Hungária Bank I.F.J. a. 35'63. Henrich Győző td. 20'—. gr. Hadik

106
Barkóczy hitb. hd. 90T0. Haupricht Mihály npt. 4-—, pk. —-50. Hugyi Antal
Ég. 6-_; pk. _62. Haberfelner Béla td. 20-—. Haring Vilmos npt. 9-50, pk.
—■70. Hollós Qyula td. 20-—. Hreblay László td. 4-—. Hidasligeti szakiskola
Eő. 130-—, pk. 4-77. Haider Henrik td. 2-—. Inache József npt. 4-—, pk. —-50.
Irinyi Aurél td. 16-—. Ilosvay Lajos td. 20—. Izsák község I. F. J. a. 229'—.
József főherczeg td. 4-—. József főherczeg td. 16'—. Jellmann Béla WKa. 2'—.
Janussek István td. 20-—. Joerges A. özv. hd. 3-60. Jurkovich János Ecs. 3'—,
pk. —-50, td. 16-—. Janotyik Károly td. 10'—. Károly György npt- 4'— pk.
—•50. Klözel Oszkár WKa. 5-—. Kolozsvári erdőig. WKa. 123-—. Kraffszky
Ferencz td. 20—. Krajcsovits Ferencz WKa. 5'—. Kadácsi Bálint td. 20'—. Kleisl
G ula td. 20-—. Kolosy Béla td. 20-—. Körös László td. 16-—. Kelecsényi Ferencz td.
20-—. Kováts Albert td. 20-—, WKa. 2—, npt. 4—, pk. —-45. Kovássy Kálmán td.
10-—. dr. Kövessy Ferencz ak. 10-—. Kozma István td. 20-—. Kundrát Emil td. 20-—.
.Kiss Zoltán td. 10-—. Kleisl Gyula WKa. 5-—. Kocze János npt. 4'—, pk. —-50.
Kubicza István td. 20-—, npt. 4-—, pk. —-45. Klözel Oszkár td. 20—. Kolozsvári
gazd. akad. könyv. ld. 20'—. Kistapolcsányi herczegi urad. Id. 20'—. Kilián
Frigyes ld. 14-40 és 3'60. Kakas Ödön td. 20-—. Klausberger Károly td. 20-—.
Kolozsvári erdőig, ld. 360-—. Képviselőház Könyvtára Id. lö"—. Kiszel András
npt. 4-—. pk. —-50. Kovaliczky Vladimir td. 20'—. Király Emil td. 42"—. Klues
Ferencz npt. 4-—, pk. —-50. Kocziha János td. 20-—. Kolozsvári áll. erdőhiv.
I. F. J. a. 84-04. Kellner Viktor td. 16'-. Kiss István npt. 4-—, pk. —'50.
Komáromy László npt. 5-50, pk. —'50. Kondor Vilmos npt. 4'—, pk. —-50.
dr. Kapussy Imre td. 20'—. özv. Kárász Istvánná att. 260'—. Kossá András npt.
4-—, pk. —'45. Keller Gyula hd. 20'—. Komáromy László ld. 5-—. Konok
Tamás td. 20'—. Kónya József npt. 5'50, pk. —-50. Kovács István npt. 4-—,
pk. —'50. Kiss Aladár npt. S-—, pk. - '50. Kristófesik Bálint npt. 5'50, pk.
—■50. Löhel R. ld. 5'—. Lakner Károly td. 12'—. Leber Antal npt. 8-—, pk.
—'90. Ladányi Frigyes td. 20'—. Lágler Gyula td. 20-—. Lehoczky György
td. 20'—. Levy Győző td. 20'—. Lipcsey László td. 20'—. Lutz Ede és Társa
Ám. 8'—, pk. 1'05. Lonkay Antal npt. 4'—, pk. —'45, WKa. 5'55. Lux Zoltán
ld. 16'—. Lehrmann Béla td. 20'—. Lippai főerdőhiv. ld. 200-—. Leibicz város
hd. 119-56. Lugosi ordőig. WKa. 29'50. özv. Liha Vinczéné Id. 20'—. Lakatos
János Eő. 12-—, pk. L20. Lollok József td. 20-—. Lencsés Ambrus td. 16-—.
Lengyel Sándor td. 20-—. Liptóujvári főerdőhiv. hd. 25'—. Matl József npt.
11-—, pk. —-60. Maxim János npt. 4-—, pk. 1-—. Moldován Aurél ld. 10-—.
gróf Mikes Ármin sepsibükszádi urad. ld. 8'—. Merreider István npt. 9-50, pk.
1-—, td. 10'—. Mitske Gusztáv td. 20'—. Mayer Gyula td. 20-—, npt. 4"—,
pk. —-50. Mentler Sándor ak. 15-—. gróf Mikes Ármin urad. td. 16-—. Martian
Livius td. 20-—. ifj. Molcsányi Gábor td. 10'—, WKa. 10-—. Megyeri Jenő
hd. 5-—. Michna Bertalan td. 20'—. Miietics Zsarkó td. 20'—. Moga János td.
20-—. Margitszigeti erdőig, hd. 2-60, WKa. 116-10 és 10-70. Musinszky Ede
td. 16-—. Mamira József td. 16-—. Mezey Lajos cs. és kir. százados EKa. 174 55
Morvaszentjánosi urad. ld. 32-—. Müller József td. 16'—. Machovich Ferencz
td. 20-—. Magyar Mezőgazdák td. 16-—. Mirtse János td. 10-—. H. Moldován
János td. 20-—, Am. 6-—, Hfi. 1-40, Btr. —-60, Ecs. 3-— pk. 1-—, Fcza. L50.

107
Mahr Károly td. 20-—, npt. 8-—, pk. —'90. Máté Ferencz ld. 20—, npt. 5-50,
pk. —-50. Máté Qyula Eő. pk. —-60. Magyar János npt. 40-—, pk. —'75.
Martinék Ferencz npt. 11"—, pk. —'60. Modor város td. 32-—. Nagybányai
főerdőhivatal ld. 120'—. Napholcz Jenő WKa. 6-—, npt. 4-—, pk —-45.
Nagy Sándor Eő. 6-—, pk. —-62. Niederland Rezső td. 10-—. Nagyenyedi
Bethlen főisk. td. 20'—. Nagy Károly td. 20-—. Nagy Samu td. 20—. Nagy-
szebeni áll. erdőhiv. WKa. 17-—. Nagykovácsii urad. erdőgond. I. F. J. a. 2000'—,
WKa. 1360-69. Navratil Qyula td. 4-—, npt. 4'—, pk. —-50. Nejedly Róbert
td. 5-—. Negren Vazul Eő. 6-—, pk. —-60. Német Pál td. 20-—. Novottny László
npt. 4-—, pk. —-50. Nagykapornaki apáts. korm. ld. 20-—. Nickmann Rezső
Eő. 6-—, pk. —-60. ifj. Nitskó János Eő. 6-—, pk. —-62. Nickmann Róbert td.
32-—. Orbán Ferencz td. 16-—. Ódor Ignácz td. 20-—, npt. 4-—, pk. —'45.
Ollé Pál td. 20—. Orbán Imre npt. 4-—, pk. —-50. Orosz György npt. 4-—,
pk. —-50. Osztroluczky Miklós td. 20-—. Orosz Antal td. 20-—. Ostadál Jenő
npt. 8-—, pk. —-45. Okolicsányi Lajos td. 20'—. Obuch Mihály td. 20-—. Pukács
Endre WKa. 10-—. Pátria Eő. 60-—. Pápa-ugodi hitb. erdőhiv. ld. 20-—, hd.
40-60. Pászthy Ferencz td. 20-—. Pauspertl Károly WKa. 25-—. Pavlik József
td. 20-—. Petrás Jakab td. 20-—. Plentzner Frigyes td. 20-—. Pécsi Ottó td.
20-—. Pelsőcz község hd. 37-80. Paczner Károly npt. 8'— pk. —-60. Peiszerle
Pál td. 20-—. Palencsár János Eő. 12-—, pk. —-1 és 2-68. Petényi Keresztély
td. 20—, Eld. 6-—. Ringeisen Lajos npt. 4-—, pk. — T. Ruzicka Ágoston td.
20-—. Rusz Dénes td. 20-—. Rimabrezói erdőhiv. npt. 16-—, pk. —-90. Rosmanith
Albert td. 16—. Rosner Soma ld. 20-—. Rozim József td. 20-—. Ryll Viktor td.
20-—. Román Miklós npt. 4-—, pk. —-50. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.-T.
Id. 20-—, hd. 83-60. Ráczkevei cs. kir. urad. td. 16—. Rudai 12 apostol bán>atárs.
I. F. J. a. 1440-—. Révai testv. Eő. 6-— és 12-—. Raksányi Győző td. 20-—.
Radói Márton Eő. 6-—, pk. —-62. özv. báró Révay Gyuláné ak. 15-—. Rochütz
Dezső td. 20-—. Rónay Árpád npt. 3'50. Redl Károly npt. 4-—, pk. —-50.
Rákos Vilmos npt. 4-—, pk. —-50. Rumann Ernő td. 20-—. Ráth Mór Szeb. 1-20.
Szalántzy László npt. 4-—, pk. —-55. dr. Szíjgyártó József td. 20-—. Schmidt
Ferencz (S. B.) td. 20-—, hd. 20-—. Steller Ede td. 12'—. Szatmári püsp. erdőhiv.
I. F. J. a. 43-68. Sándor Imre td. 20-—, hd. 4-10. Schnaider László td. 20-—.
Spettmann János td. 20-—. Stark Dezső td. 10-—. Stieber Lajos td. 20-—. Szuppek
József td. 8-—. Sáskai herczegi erdőkez. ld. 5—. S.-A.-Ujhelyi erdőhiv. npt. 20-—,
pk. 1-—. Schmidt Vilmos td. 20-—. Szoitek Imre ld. 4-50. Sasvári cs. és kir. urad.
td. 20-—. Susáki erdőhiv. ld. 240-—. zalai Szabó Kálmán td. 20-—. Schwarz
Adolf npt. 4-—, pk. —-50. báró Skoda Károly ld. 9-30. Spengel Sándor td.
16-—. Stromszky László td. 20-—. Szabó István td. 20—, npt. 40-—. Szalántzy
László td. 20-—. Székely István td. 16-—. Szepesi püsp. erdőgond. npt. 22'—,
pk. 1-80. Szepesvéghelyi v. urb. I. F. J. a. 208-—. Schudich Nándor td. 20"—.•
Szaltzer Lajos td. 16-—. Stecher Xavér td. 16-—. Szalay Gusztáv npt. 4-—, pk
pk. 1-—. Szvetelszky Géza td. 20'—. Sárvári erdőhiv. Ftb.
 pk. —-85.
Schlosser István td. 10-—. Stephani Ervin td. 20-—. Scholcz Hugó Eő. 6-—, pk.
—•72. Szakolcza város ld. 20'—. Szontagh Andor npt. 5-50, pk. —-50. Szilágyi
József td. 20-—. gr. Sztá-ay Sándor att. 400 —. Schebor Ferencz td. 20-—, npf.

108
4*—, pk. —'45. Schmidt Ferencz (Sz.) td. 20'—. Sipos Mihály td. 20-—. Somorja
község I. F J. a. 347-68. Sándor Béla td. 20-—. Szomorú József npt. 20-50, pk. - -50.
ifj. Syllaba Ferencz npt. 20-50, pk. —-50. dr. Stiaszny npt. 3'—. Schurina Vilmos td.
30-—. Székely Adolf npt. 4-—, pk. —'45. Szentendre város npt. 3-45. Szalay Gusztáv
pk. —-50. gr. Széchényi S. urad. hd. 26-60. Skultéty Győző Ftb. 450. Somoghy Lajos
npt. 8-—. Teodorovits Ferencz WKa. 20-—. ifj. Thobiás Gyula npt. 4-—, pk. —-50.
Timók János I. F. J. a. 30'—. Tyápayjenő npt. 4-—,pk. —-50. Trsztyánszky László td.
20-—, npt. 4-—. Tichy Kálmán td. 20-—. Tfiomae Ernő td. 20-—. Tóth Pál td. 8-—.
Tomka Jenő td. 20'—. Tótsóvári erdőhiv. npt. 110-—, pk. —-67, hd. 24-70. Toldi
Lajos ld. 36-—. Török Aladár td. 20'—. Török Ödön td. 16-—, npt. 4'—, pk.
—-50. Tomassovszky Imre td. 20'—. Torjay Béla npt. 4-—. Tüske János Lő.
6-—, pk. —'62. Terray Gyula npt. 4-—, pk. ■—'50. Tomassek Miklós td. 20-—.
Tavy Gusztáv lb. 380-50, üb. L50. Tatarek Rezső td. 20'—. Ulreich Gyula td.
20-—. Urikány-Zsilvölgyi R.-T. ld. 20'—. Ungvári főerdőhiv. ld. 220-—. Urszinyi
György npt. 4-—, pk. —'45. Volfinau Gyula WKa. 4-—. Vesza János td. 4'20,
Nt. II. 12-—, Szeb. —-90, pk. —'75. Vassányi M. J. WKa. 5-—. Varga László
npt. 4-~. Vigh József td. 20'-. Varga Péter Eő. 6-—, npt. 5 50, pk. L50.
Vitéz A. ld. 27-—. Vlaszaty Ödön td. 20-—. Vallach Gyula td. 2;)-—. Vági
Istvánné npt. 3'95. Velancsics István td. 16-—. Wingert János td. 20'—. Wirlisz
József npt. 4-—, pk. —-50. Witting Emil npt. 8—, pk. — 90. Wilhelmb Gyula
td. 20'—, WKa. 5-—. Wenczel Miksa td. 20-—. Waszner József td. 20-—. Weyda
János td. 20-—. Wolfram Sándor td. 10'—, npt. 4-—, pk. —-45. Wolfbeisz Samu
Eő. 6-—, pk. —-70. Weszely Alajos td. 20'—. Weyda Frigyes td. 20'—. Wunder
Jenő íd. 20-—. Zilahi erdőhiv. npt. 12'—, pk. —-87. Zagrebi erdőigazg. ld.
320-—, WKa. 63-—. Zimann Ede npt. 4'—, pk. —'45. Zsák Emil td. 20-—.
Zachar Jakab td. 20'—. gr. Zichy Béla urad. ld. 20-—. Zsemlye Imre td. 10-—.
Zsurilla Pál Egy. 8'—. Zbinyovszky Lajos td. 20-—. Zagyvái erdőhiv. td. 20-—
npt. 8-—, pk. —'90. Zseleznyák Péter td. 20-—. Zachar Mihály td. 10-—,
gr. Zichy József urad. erdőhiv. ld. 20--. Zimics Ferencz ld. 10-—, npt. 5-50,
pk. —-50. Zsarnóczai erdőhiv. hd. 24-70. Zsombory Ignácz npt. 4-—. Zier Árpád
td. 20'—. Zsámbor Ernő npt. 5'—, pk. —-45.

I
Az „Erdészeti Lapok" 1918. évi III—IV. füzetének
HIRDETÉSEI.
Az ERDÉSZETI LAPOK mellett mérsékelt közlési dijért
a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak.
Díjszabás. Kéthasábos szélességben (107 mm) garmond betűvel vagy
ennél nagyobb betüfajtával szedett hirdetés milliméterenkint 50 fillér,
 állás-
keresleti hirdetéseknél 25 fillér. Táblázatos és garmond betűnél kisebb
 betű-
fajtával szedett hirdetések másfélszeres egységárral számittatnak. Ismételt
 meg-
jelenés esetén megfelelő árkedvezmény.
Külön mellékletek 25 gramm súlyig 100 koronáért, azontúl 25 grammon-
ként 25 koronával magasabb árért mellékeltetnek.
SD*~ Pontos, lelkiismeretes és feltétlen elismert kiszolgálás! ""*<2i ■
S
6
erdészeti magkereskedö és csemetenagytermelő czég,
9
s
0
Ni
«
Székesfehérváp.
1
h
I
Az összes famagwakat és azok cseme-
téit a lehető legmegbízhatóbb minöség-
1 ben, jutányosán ajánlja és szállítja. (]_5)
s
A harcztérröl hazaérkezve, személyesen intézek el minden ügyet!
IVDEMMKMCJ EIBDIÉSSKETI
tűlevelű- és lombfamagvakat,
erdei facsemetéket,
élősövényeket, azok magvait,
gylimölcsfát, vadonezot,
minden egyéb faiskolaterméket
ajánl,
legjobb minőséget biztosítva, Erdészeti Mag-
és Csemetetermelő Társaság, Zalaegerszeg.
Telefon: 134. Táviratczim: Magtermelök Zalaegerszeg
(4. XII. 2.)_ _

II
ERDEI FACSEMETE
= 1918. évi tavaszi szállításra. _
1,500.000 drb kétéves Iuczíenyő, magoncz, Picea excelsa
3,300.000 ,, hároméves „ • „ „ „
1,500.000 ,, négyéves „  „ „
20.000  négyéves . átiskolázott „ „
15.000  ötéves „  „ „
220.000  kétéves „ magoncz, Pinus austriaca
630.000 ,, hároméves ,,  „ „
300.000  négyéves „  „ „
25.000  hároméves banksfenyő, .. ,, banksiana
250.000 kétéves kocsánytalan tölgy, magoncz, Quercus sessiliflora
400.000  hároméves „    
200.000 ,. kétéves kocsányos ,, ,, „ pedunculata
200.000 ,, hároméves »    .
50.000  kétéves kőris, magoncz, Fraxinus americana alba
40.000  hároméves „ ,, ,, „ „
25.000  négyéves „  ,, ,, ,,
30.000 ,, ötéves „ átiskolázott, „ „ „
30.000  kétéves „ magoncz, » excelsior
65.000  hároméves ,, ,, 
10.000  négyéves átiskolázott, „ 
1.000 M éger, » Alnns incana
6.000 „ ■   ,, glutinosa
7.000 ,, hároméves gledicsia, magoncz, Gleditschia triacanthos
2.000  hatéves feketedió, suháng, Juglans nigra
1.000 nyolczéves „  „ ,,
30.000 egyéves nyárfa, dugvány, Populus canadensis
20.000  kétéves fűzfa, „ Salix viminalis.
A csemeték minősége elsőrendű.
Árjegyzéket kívánatra küld 3
Junghans E. erdőgondnoksága,
Lankás (Lunkasprie), posta Bihardobrosd (Dobrest)
Bihar megye. (3. III. 2.)
A Mezőgazdasági Ipar R.-t. kaposvári bérlete keres mielőbbi
belépésre a háború tartamára okleveles erdőtisztet, ki esetleg a
háború után végleges alkalmazást is nyerhet.
Ajánlatok ediggi működési kör részletes igazolásával és fizetési
igényekkel a béruradalom kaposvári igazgatóságához intézendők.
(5. II. 2.)

III
Nagyobb uradalomban 2 erdészi állás betöltendő, az egyik
Szlavóniába, ott magyar és horvát nyelvet, egy somogyi uradalomba,
itt német és magyar nyelvet birnia kell, erdészeti és halászati
teendőket, továbbá faszén- és mészégetést értenie kell. Ajánlatok
bizonyitványmásolatokkal és fizetési igények megjelölésével postán
küldendők be Schmit Ferencz főerdész, Somogy-Buzsák czimre.
(2. IV. 4.)
Nógrádszakálon Keller Qyula birtokos eladja Írásbeli ajánlat
utján február 15-én körülbelül 300 holdnyi területen tövön tölgy-,
cser-, bükk-, haszon- és tüzifaállományát 5 évi kitermelésre. (6)
Bükkfaeladási hirdetés. 63/1918. szám. — Brassó vármegye
közigazgatási erdészeti allbizottságának 140/1912. számú véghatá-
rozata folytán Szászmagyaros község 1918. évi márczius hó 5-én
délelőtt 10 órakor a községi irodában zárt Írásbeli ajánlatokkal
egybekötött nyilvános szóbeli árverésen eladja a községi erdő
„B" üzemosztályának 8/a, 10, 12/a, 12,b, 12/c osztagaiban lévő
összes faanyagot az ott előforduló tölgyfák kivételével.
A mintegy 173-30 kat. holdon lévő faanyag a hivatalos becslés
szerint 25.75954 ürköbméter bükkhasábfát, 3233-75 ürköbméter
bükkdorongfát és 1201-70 ürköbméter nyár-, nyir- stb. hasábfát
tartalmaz s becsértéke 59.900 korona, melynek 10%-a bánatpénz.
Becsáron alóli és utóajánlatok figyelembe nem vétetnek.
Az eladás alá kerülő erdő a szászmagyarosi Máv. tvasuti
állomástól 7—8 kilométerre fekszik s ezen távolságból 4 kilométer
a brassó-nagyváradi állami uton tehető meg.
Az árverési és szerződési feltételek, valamint a részletes becslés
a községi irodában betekinthetők.
Szászmagyaros, 1918. évi január hó 15-én.
,(7)
 A községi elöljáróság.
Faárverési hirdetmény. 63/1918. sz. — Jád község (Besz-
tercze-Naszód vm.) az 1918. évi februárius hó 21-én d. e. 11 órakor
Beszterczén az alispáni hivatalnál, zárt Írásbeli ajánlatok utján
megtartandó nyilvános árverésen eladja erdejének a 43618/912. sz.
F. M. rendelettel, illetve a 778 1916. sz. közigazgatási gazdasági

V
albizottsági határozattal rendkívüli kihasználására engedélyezett
3Q3-7 kat. hold területén fennálló, a hivatalos becslés szerint mintegy
11.244
ma műfát, 73.970 ürm3 hasáb- és 5900 ürm3 dorongtüzifát
kitevő bükkfából, valamint mintegy 56
nf műfát, 1000 ürm3 hasáb-
és 310
ürm3 dorongtüzifát kitevő lágy lombfákból álló összes
fakészletet.
Kikiáltási ár hatszászötvennyolczezerháromszáz (658.300) K,
bánatpénz hatvanötezernyokzszázharmincz (65.830) korona.
A zárt írásbeli ajánlatok legkésőbb 1918. évi februárius hó
21-én d. e. 10 óráig nyújtandók be az alispáni hivatalnál.
Utóajánlatok nem fogadtatnak el.
Az erdők Kisilva és Földra vasúti állomásoktól 2—4 km távol-
ságra feküsznek.
Az árverési és szerződési feltélelek alulírottnál, a m. kir. állami
erdőhivatalnál és jádi m. kir. járási erdőgondnokságnál a hivatalos
órák alatt megtekinthetők.
Besztercze, 1918. évi január hó 4-én.
(8)
 Besztercze-Naszód vármegye alispánja.
Bükkfaárverési hirdetmény. Visk koronavárosi közbirtokosság
az 1918. évi márczius hó 14-én délelőtt 11 órakor Visk községben
a községházán tartandó Írásbeli zárt ajánlatok benyújtásával kap-
csolatos nyilvános szóbeli árverésen eladja a tulajdonát képező
erdő „A" üzemoszlályának I. vágássorozatában a mogyoróspataki
4., 5., a sajánvölgyi 14. és 15., egész erdőrészleten és a 13. számú
erdőrészlet egy részén, valamint a 9. és 11. számú erdőrészlete
'K-
nek a Kovácspatak és Kisküblér közötti részén, összesen 1066'2
(egyezerhatvanhat egész kettő tized) kat. holdon levő bükkfaállo-
mányt, amely 15 év alatt való rendkívüli kihasználásra az 1917. évi
151440. F. M. számú rendelettel engedélyeztetett.
1. A kikiáltási ár, mint hivatalosan megállapított becsérték,.
400.000 (négyszázezer) korona, mely áron alól a faállomány el
nem adható.
2. A bánatpénz 40.000 K, mely összeg készpénzben, vagy a
kibocsátási árfolyammal számítandó és a le nem járt szelvények-
kel és szelvényutalványnyal ellátott magyar hadikölcsönkötvények-
ben tehető letétbe.

V
3. A szóbeli árverésen csak az vehet részt, aki a bánatpénzt
a szóbeli árverés megkezdése előtt az árverés vezetőjének kezéhez-
letette, s a megállapított árverési és szerződési feltételeket magára;
nézve kötelezően aláirta.
Zárt írásbeli ajánlatokat vagy az árverés napját megelőző
időben Kiss Endre városi főjegyző, mint közbirtokossági jegyző
kezéhez, vagy az árverés napján a szóbeli árverés megkezdése
előtt az árverés vezetőjének kezéhez adandók át és csak abban az
esetben vétetnek figyelembe, ha:
a) az árverés megkezdésére a hirdetményben kitűzött óra
előtt nyújtatnak be;
b) lepecsételt borítékban és ivenként 1 (egy) koronás bélyeg-
gel ellátva adatnak be, amely boríték kívül „Ajánlat a Visk korona-
városi közbirtokosság mogyoróspataki, sajánvölgyi, valamint Kovács-
patak és Kisküblér közötti erdőterületének bükkfájára" felírással
vannak ellátva;
c) tisztán olvasható számjegyekkel és betűkkel kiirva tártai- '
mázzák a megajánlott vételösszeget;
d) tartalmazzák azt a kijelentést, hogy az ajánlattevő az eladás
tárgyát, valamint az árverési és szerződési feltételeket ismeri és
magát azoknak teljesen aláveti;
e) ugy vannak aláírva, hogy az aláírásból az ajánlattevőnek
neve és lakhelye (utolsó postaállomás) világosan kiolvasható;
f) a fentebbi 2. pont alatt kikötött összegű bánatpénzt, illetőleg
a bánatpénznek valamely állampénztárnál (m. kir. adóhivatalnál)
történt letételére vonatkozó nyugtát tartalmazzák.
5. Az Írásbeli ajánlatok a szóbeli árverés befejezése és lezárása
után nyilvánosan bontatnak fel és tárgyaltatnak a beérkezés sor-
rendjében.
6. A megállapított árverési és szerződési feltételektől eltérő
vagy azokkal ellentétes, továbbá megkésve beadott, vagy távirati
és utóajánlatok figyelembe nem vétetnek.
7. Az árverés eredménye az elfogadott ajánlat benyújtójára
ajánlatának megtétele után azonnal kötelezővé válik; az eladóra
nézve azonban csak a közigazgatási bizottság gazdasági albizott-
ságának jóváhagyása után.

8. A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága részére fenn-
tartatik az a jog, hogy a közbirtokosság meghallgatása után az
ajánlatok közül belátása szerint szabadon választhasson és esetleg
az összes ajánlatokat visszautasíthassa.
9. A zárt írásbeli ajánlatokhoz csatolt, vagy az árverés alkal-
mával az árverező bizottság elnökének kezéhez letett bánatpénzek
az árverés lezárása után azonnal letétbe helyezendők a máramaros-
szigeti m. kir. adóhivatalba.
Az elfogadott ajánlati bánatpénz az árverés felett való jogerős
döntés után biztositékképen visszatartatik, a többi ajánlattevők bánat-
pénze pedig az emiitett időben vissza fog utalványoztatni.
10. Az árverési és szerződési feltételek a Visk koronavárosi
közbirtokosság elnökénél, a huszti m. kir. járási erdőgondnokság-
nál és a máramarosszigeti m. kir. állami erdőhivatalnál a hivatalos
órák alatt megtekinthetők.
11. Vevő a vételárat az eladó közbirtokosság javára a máramaros-
szigeti m. kir. erdőhivatalba köteles befizetni.
Visk, 1918. évi január hó 13-án.
Kiss Endre s. k.
 (9) Eleder János s. k.
k. b. jegyző. k. b. elnök.
Faeladási hirdetmény. A németlipcsei közbirtokosság 1918.
évi márczius hó 4-én, d. u. 3 órakor Németlipcsén a községi
irodában tartandó szó- és Írásbeli árverésen tövön eladja az 1918.
•évre kijelölt vágásterületeken és pedig:
1. I. vágássorozat 1. tag, - i osztag, 344 kat. holdon meg-
becsült 2444 m3 jegenyefenyőt és 3867 m3 luczfenyőt kéreggel
együtt 177.736 K kikiáltási ár mellett;
2. II. vágássorozat 6. tag, 33. osztag, 32-8 kat. holdon talált
2289 m3 jegenyefenyőt és 4165 ni3 luczfenyőt kéreggel együtt
173.694 K kikiáltási ár mellett;
3. VIII. vágássorozat 34. tag, 205. osztag, 58-8 kat. holdon talált
•611 m3 jegenye- és erdeifenyőt, továbbá 2279 m3 luczfenyőt kéreggel
együtt 79.812 K kikiáltási ár mellett;
4. IV. vágássorozat 14. tag, 81. osztag, 12-8 kat. holdon talált
302 ms jegenyefenyőt és 3224 m3 luczfenyőt kéreggel együtt
'92.554 K kikiáltási ár mellett.

VII
Az ajánlatok az egész fatömegre együttesen vagy egyes tétel
alatti fakészletekre külön-külön adhatók.
Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a.
A szabályszerű bélyeggel ellátott és bánatpénzzel felszerelt
írásbeli ajánlatokban a megajánlott vételár összege szóval és szám-
jegyekkel tisztán kiírandó, melyekben az ajánlattevő határozottan
kijelenteni tartozik, hogy az árverési és szerződési feltételeket ismeri
és azoknak magát aláveti.
Utóajánlatok nem fogadtatnak el.
A részletes becslés, árverési és szerződési feltételek a helybeli
m. kir. jár. erdőgondnokságnál, a helybeli szolgabírói hivatalban és
a községi irodában a hivatalos órak alatt bármikor megtekinthetők.
Németlipcse, 1918. évi január hó 16-án.
(10) . Rpkossinyi Pál
közbirt. elnök.
A faértékesitő hivatal mindazoknak a faanyagoknak, amelyek
legalább V2 (egy egész kettőtized) méter és legfeljebb 7 (hét)
méter hosszúság mellett 12—25 cm középátmérővel bírnak, valamint
7 méternél hosszabb törzsek ama részeinek, amelyek a rönkökre
való feldarabolás folytán az előbb megjelölt mérethatárok közé
esnek, a felfürészelését betiltja és kötelezi az összes gőzfürész-
tulajdonosokat és fatermelőket, hogy ily méretű készleteiket tartalék
gyanánt kezeljék, s ezekből egyéb szállításokat, mint a magyar-
országi szén- vagy egyéb bányákkal szemben érvényben lévő
bányafaszerződések teljesítését, ne foganatosítsanak.
Budapest, 1918. évi január hó 17-én.
(11) A magyar szent korona országainak
faértékesitő hivatala.
Faeladási hirdetmény. 15/1918. sz. — Alulírott közhírré teszi,
hogy Báldovin község (Hunyad vármegye, körösbányai járás) az
ottani gör. kel. egyház erdejéből, Hunyad vármegye közig. gazd.
bizottságának 1916. évi 841. számú rendeletében foglalt engedély
alapján, mintegy 7-0 kat. holdon található összes tölgy-, bükk-,
gyertyán- és cserfaállomány 1918. évi február hó 21-én d. u.
3 órakor Báldovinban az egyházgondnok lakásán zárt ajánlatokkal
egybekötött nyilvános szóbeli árverésen el fog adatni.

VIII
Kikiáltási ár 7102 K.
Bánatpénz 720 K.
Utóajánlatok nem fogadtatnak el.
Megjegyeztetik, hogy az eladás tárgyát képező erdőterület
Körősbánya (A. Cs. E. V.) vasútállomástól mintegy 4 km távol-
ságra fekszik, s azon a részletes felvétel alkalmával 415 darab
tölgy és 2372 darab gyertyán-, bükk- és cserfa találtatolt. A fák
mellmagassági átmérője 10—44 cm.
A részletes árverési és szerződési feltételek a m. kir. állami
erdőhivatalnál Déván, a m. kir. járási erdőgondnokságnál Brádon,
valamint alulírottnál Báldovinban (u. p. Körösbánya, Hunyad m.)
betekinthetők.
Báldovin, 1918. évi január hó 19-én.
(13)
 Miklean Miron
egyházgondnok.
SMV Magyar ipar és termelés "JH|
N
érmentv
Már 53 év úta szállít elismert megbízható minőságben
mindennemű ■
goru lel
•a
a
V
>>
e
X
N
>>
41
■E?
STAINER GYULA
cs. és Kir. udvari szállító.
Körmend (Vas
m.)
Kül- és belföldi fenyő-, lomb- és
gyümölcsmagvaKat, tű- és lomb-
levelű facsemetéKet, diszfenyőKet,
sorfáKat, élősövény eKet, gyűmölcs-
vadonczoKat és minden e szaKmába
vágó más magvaKat.
Saját erdészeti csemetetelepek Zalaegerszegen!
Kiismeretes Kiszolgál
A kontinens legnagyobb és lei!.jobb hírnévnek örvendő hasonnemü vállalata
Erdőfelüg-yelő nagy grófi erdőbirtokok részére, kiterjedt erdő-
termelésekkel, tapasztalt, reprezentábilis, munkabíró, főiskolai kép-
zettségű erdész kerestetik, ki az erdészet minden ágában, u. m.
felújítás, becslés, kihasználás és vadászatban nagy jártassággal és
lapasztalatokkal bír. A magyar és német nyelvek ismerete, s a
mielőbb való belépés kívánatos. Magas fizetés.
Ajánlatok, eddigi ténykedés és fizetési igények megjelölése
mellett,»Erdőfelügyelő" jelige alatt a kiadóhivatalba küldendők. (14)

ix
ÜZLETFELEIM FIGYELMÉBE!
Mivel gyáramat a modern technika vívmányainak megfelelően
óhajtom majd újraépíteni, tisztelettel van szerencsém értesíteni, hogy
régi jó hírnévnek örvendő czégem irodáját egyelőre zalaeger-
szegi csemetetelepemre helyeztem át.
Szives megkereséseket a következő czimre kérek:
STAINER GYULA
cs. és kir. udvari szállító magyar magpetgető gyára
(15. III. 1.) ZALAEGERSZEG.
Versenytárgyalási hirdetmény erdei vasút nyomjelzésére.
8160,1917. sz. — Az alulírott m. kir. erdőhivatal a diósgyőri urada-
lomban, a Szinva és Qaradna patakok völgyében tervezett erdei
vasút nyomjelzésére nyilvános versenytárgyalást hirdet.
Az általános vonalvezetést feltüntető térkép az alulírott m. kir.
erdőhivatal diósgyőri kerületi megbízottjánál (Miskolczon a kincstári
faraktárban) megtekinthető és ugyanott 10 (tiz) K-ért megszerezhető
az Írásbeli ajánlat megtételéhez szükséges ajánlat űrlap és a nyom-
jelzés feltételeit tartalmazó szerződés tervezete.
Az ajánlatot mellékleteivel együtt, kellően lezárt és lepecsételt
borítékban a m. kir. erdőhivatalnál Tótsóvárt, 1918. évi február
hó 25-ik napjának déli 12 órájáig
kell benyújtani, még pedig a
borítékra vezetett következő felírással: „Ajánlat a szinvavölgyi erdei
vasút nyomjelzésére".
Ajánlattevő tartozik bánatpénz fejében a m. kir, erdőhivatalnál
Tótsóvárt, vagy bármely más állami pénztárnál 1000 (egyezer) K-t
készpénzben, vagy kincstárilag elfogadható értékpapírokban letenni
és az erre vonatkozó letéti nyugtát, vagy postai feladóvevényt az
ajánlathoz csatolni.
Tótsóvár, 1918. évi január hó 19-én.
(16)
 M. kir. erdőhivatal.
Faeladási hirdetmény. 29/1918. sz. — Alulírott közhírré teszi,
hogy Kazanesd község (Hunyad vármegye kőrösbányai járás) volt
úrbéresei erdejéből, a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi
miniszter urnák 1907. évi 55428. sz. magas rendeletével jóváhagyott

rendszeres üzemterv előírási alapján az „A" üzemosztály ll.(Ponor)
vágássorozatnak mintegy 55-67 kat. holdnyi esedékes hozam-
területén található összes tölgy-, bükk-, gyertyánfaállomány 1918. évi
márczius hó 2-án d. u. 3 órakor Alváczán a körjegyzőség hivatalos
helyiségében, zárt ajánlatokkal egybekötött nyilvános szóbeli ár-
verésen el fog adatni.
Kikiáltási ár 114.822 K.
Bánatpénz 12.000 K.
Utóajánlatok nem fogadtatnak el.
Megjegyeztetik, hogy az eladás tárgyát képező erdőterületen
keresztül Alvácza (A. Cs. E. V.) állomástól kiinduló erdei iparvasut
vezet s azon a részletes felvétel alkalmával 4098 drb. tölgy- és
7837 drb. gyertyán- és bükkfa találtatott.
A fák igen szép növésüek, — 120 cm mellmagassági átmérőig'
terjedő vastagsággal.
Legközelebbi vasútállomás Alvácza (A. Cs. E. V.).
A részletes árverési és szerződési feltételek a m. kir. állami
erdőhivatalnál Déván, a m. kir. járási erdőgondnokságnál Brádon
és alulírottnál Kazanesden (u. p. Alvácza, Hunyad m.) betekinthetők.
Kazanesd, 1918. évi január hó 24-én.
(17)
 Pop a Rusolin
a volt úrbéresek elnöke.
Árverési hirdetmény. 1/1917. sz. — A vizközi volt úrbéres
közbirtokosság 1918. évi február hó 27-én d. e. 11 órakor Vizköz
községházánál tartandó zárt írásbeli ajánlati versenynyel egybe-
kötött nyilvános szóbeli árverésen eladja tövön a Kvaszovecz
völgyben („A" üzemoszt. 7. oszt.) kijelölt 22 kat. hold területen levő
1440 m8 tisztán kihozható műfára becsült, a hivatalos feivéteí
szerint 2318 darabot tevő fenyőfatörzset és 469 darab rudat.
Kikiáltási ár, mint hivatalosan megállapított becsérték, 29.000
(huszonkilenczezer) korona, bánatpénz 2900 korona.
A vágásterület a tutajozható Nagyág folyó rakparttól mintegy
3 km távolságra fekszik.
A megállapított feltételektől eltérő, avagy kellőképen fel
nem szerelt ajánlatok, utóajánlatok, megkésve érkezett, vagy táv-
irati ajánlatok figyelembe nem vétetnek.

XI
A részletes árverési és szerződési feltételek megtekinthetők
az ökörmezői m. kir járási erdőgondnokságnál (Huszton) vagy az
ökörmezői körjegyzőnél, mint úrbéres elnöknél.
Ökörmező, 1918. évi január hó 17-én.
(18)
 Risko Iván
mint a vizközi v. urb. elnöke.
Megvételre kerestetik 80.000 drb. 3 éves átiskolázott lucz-
fenyőcsemete, 3000 drb. 3 éves feketefenyőcsemete és 1000 drb.
2 éves vörösfenyőcsemete.
Ajánlatok szilvásváradi uradalom, Szilvásvárad, Borsod megye
czimre-küldendők.
 (19)
Termelt IH-ad rangú tölgy vasúti talpfa eladása. 7961/1917.
szám. — A tótsóvári m. kir. erdőhivatal részéről 1279 drb. 1'8 m
hosszú és 4400 drb. 17 m hosszú IH-ad rangú tölgy vasúti talpfa
— négy eladási csoportban — zárt Írásbeli ajánlatok utján, nyil-
vános versenytárgyaláson fog eladatni.
Az ajánlatok 1918. évi márczius hó 4-én déli 12 óráig nyúj-
tandók be a tótsóvári m. kir. erdőhivatalnál, ahol azok márczius
hó 5-én d. e. 10 órakor nyilvánosan bontatnak fel.
A készletek csoportosítását, valamint a kikiáltási árakat és
bánatpénzt feltüntető kimutatás, árverési, egyszersmind szerződési
feltételek, ajánlati űrlap és boríték a m. kir. erdőhivatalnál Tót-
sóváron, díjtalanul szerezhetők be.
Tótsóvár, 1918. évi január hóhan.
(20)
 M. kir. erdőhivatal.
Fa- és eserkéregeladási hirdetmény. 12/1918. szám. —
A Csicsókápolna (Szolnok-Doboka vármegye) községi volt úrbéres
birtokosság a m. kir. földmivelésügyi miniszter urnák 1911—1917.
I—A/2, számú rendeletével megadott engedélye alapján 1918. évi
márczius hó 3-án d. u. 1 órakor Csicsókápolna községházánál
megtartandó nyilvános szó- és írásbeli árverésen eladja a tulajdonát
képező „Dumbráva" dűlőben fekvő erdőrészletének 17-8 kat. hold-
ján található 676 mz tűzifa és 392 <y-ra becsült cserkérgét tövön.
Kikiáltási ár 9150 korona.
Bánatpénz 915 korona.

XII
Utó- és távirati ajánlatok nem fogadtatnak el.
Az erdő a vasúti állomástól — Oalgó — 4 km-re van.
Az árverési és szerződési feltételek a volt úrbéresek elnökénél
Csicsókápolnán (u. p. Oalgó) és a nagyilondavidéki m. kir. járási
erdőgondnokságnál Désen megtekinthetők.
Csicsókápolna, 1918. évi január hó 21-én.
(21
 Centea Illés s. k.
v. urb. elnök.
Faárverési hirdetmény. 914/1917. szám. — A biharmegyei
Balalény község volt úrbéres birtokossága 1918. évi február
hó 25-én d. e. 10 órakor a községházánál tartandó nyilvános szó-
és írásbeli árverésen eladja a volt úrbéres birtokosság tulajdonát
képező erdő 1. és 2. számú 174 kat. holdnyi részletében tövön
álló 19242 irns tölgyhaszonfára és 495-03 ürm3 vegyes tűzifára
becsült fakészletet.
Bánatpénz 1000 korona.
A vágás a nagyvárad-vaskohi h. é. vasút Kisszedres állomástól
8-0 /cm-nyire fekszik.
Kikiáltási ár 8659 korona.
Kiszállítási határidő bezárólag 1920. évi márczius hó 31-ig.
Utóajánlatok egyáltalán nem fogadtatnak el.
A részletes árverési és szerződési feltételek a nagyváradi
m. kir. állami erdőhivatalnál és a birtokosság elnökénél tekint-
hetők meg naponta d. e. 11—12 óra között.
Balalény, 1918. évi január hó 28-án.
(22)
 Moga János
jegyző.
Szép lakosztálylyal biró erdőbirtok vasútállomás mellett
— 3—4 órai vasuttávolságra Bécstől — megvételre kerestetik. Aján-
latokat szívességből továbbit Sándor Imre Székesfehérvár. (23)
Luezfenyő- és tölgykéregeladás. 9794/1917. sz. — Az erdő-
igazgatóság kerületében 1916. évben termelt és Felsővisón raktáro-
zott mintegy 5000 q luczkéreg, továbbá Szentmihálykörtvélyesen
mintegy 300 q tölgykéreg 2 (kettő) csoportban, zárt Írásbeli
ajánlatok utján eladásra kerül.

XIII
Ajánlatok minden csoportra külön-külön 1918. évi február
hó 26-án d. u. 2 óráig nyújtandók be az alulírott erdőigazgató-
ságnal, hol azok február hó 27-én d. e. 10 órakor fognak nyil-
vánosan felbontatni.
A csoportok beosztását, a kikiáltási árakat és bánatpénzeket
feltüntető kimutatás, az árverési és eladási feltételek, ajánlati űrlap
és boríték alulírott erdőigazgatóságnál beszerezhető.
Máramarossziget, 1918. évi január hó 30-án.
(25) M. kir. erdőigazgatóság.
Erdősítéshez TÖLGYCSEMETÉT, ÁKÁCZ-
CSEMETÉT, SUHÁNGOT ÉS SORFÁT ajánl
ERDÉSZETI MAG- ÉS CSEMETETERMELŐTÁRSASÁG ZALAEGERSZEG.
Telefon: 134. szám Süriíönyczim : MAG TERMELŐK. ZALAEGERSZEG.
_ '___(24. III. 1.)
Faeladáá hirdetmény. A néhai gróf Pálffy János, jelenleg
zárgondnoki kezelés alatt álló hagyatékához tartozó nyitramegyei
erdőbirtokoknak alább megnevezett erdőrészeiben az ideiglenes
üzemterv és térkép szerint megállapított 1914—1918. évi, összesen
5 évi vágásterületü faállománya zárt ajánlati versenytárgyalás utján
áruba bocsáttatik és pedig kéregben tövön az erdőben.
1. Nyitrafő községben körülbelül 52385 kat. hold területen,
2. Rásztony községben körülbelül 487*40 kat. hold területen,
3. Kiscsóta községben körülbelül 90-60 kat. hold területen.
Az eladó minden egyéb szavatosság kizárásával csak az
ideiglenes üzemterv és térkép szerint meghatározott erdőrész
faállományának a helyszínen kijelölt területen való kihasználását
biztosítja.
A versenytárgyalás alapjául csak azok az Írásbeli zárt ajánlatok
fogadtatnak el, amelyek néhai gróf Pálffy János hagyatékának
zárgondnokságához (Pozsony, Szilágyi-Dezső-utcza 21.) bezárólag

XIV
1918. évi április hó 15-ik napjának déli 12 órájáig nyújtatnak be.
Az ajánlatban számjegyekkel és betűkkel is kiírandó a felajánlott
vételár. Az ajánlat a fentebb 1—3. alatt említett községekben lévő
és jelen eladás tárgyát képező faállományra egységesen és együttesen
teendő. Később benyújtott, vagy csak egyes községekben fekvő
erdőterületek faállományára tett ajánlatok figyelembe nem vétetnek.
Az ajánlatban határozottan kifejezés adandó annak, hogy az
ajánlattevő az eladásra kerülő faanyagot illetőleg a helyszínén
meggyőződést szerzett, a részletes föltételeket ismeri, magát azoknak
feltétlenül aláveti s ennek kifejezéséül a szerződési feltételeket saját-
kezüleg aláírva ajánlatához csatolja.
Az ajánlathoz bánatpénzül 250.000 korona készpénzben vagy
óvadékképes értékpapírokban melléklendő.
Az eladó fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül
elfogadásra szabadon választhassa azt, amelyet az ajánlat nagyságára
való tekintet nélkül magára nézve legmegfelelőbbnek talál és hogy
esetleg az összes ajánlatokat is visszautasíthassa. Az ajánlattevő
ajánlatával mindaddig kötve marad, mig az eladótól az ajánlat el
nem fogadásáról értesítést nem kapott, ellenben az eladóra nézve
az adásvétel jogérvényesen megkötöttnek csak a hagyatéki bíróság
jóváhagyásától tekinthető.
Ha az ajánlattevő, kinek ajánlata elfogadtatott, ajanlatát meg-
bánná s ettől visszalépne, szerződéssegőnek tekintetik és mint ilyen
bánatpénzét elveszti. Ez esetben az eladó jogosítva van a vissza-
maradt bánatpénzt magának mint sajátját megtartani s az ajánlat
tárgyát képező fát a szerződésszegő ajánlattevő terhére, költségére és
veszélyére megtartandó ujabb versenytárgyalás utján bárkinek eladni.
A részletes szerződési feltételek néhai gróf Pálffy János hagya-
tékának zárgondnokságánál (Pozsony, Szilágyi-Dezső-utcza 21.) és
ugyancsak bajmóczi erdőhivatalánál (posta Bajmócz, vasúti állomás
Privigye-Bajmóczfürdő) megtekinthetők. Ugyanazon helyeken az
érdeklődők bővebb felvilágosítást és helyszíni megtekintési engedélyt
is nyerhetnek.
Pozsony, 1918. évi január hó 21-én.
Néhai gróf Pálffy János hagyatékának
(26)
 zárgondnoksága.

XV
Hirdetmény. (Termelt és erdei rakodóra kiszállított fenyő-
haszonfaeladás.) 471. szám. — Az alsókalocsai m. kir. erdőgondnok-
sághoz tartozó ökörmezői íelső erdőben termelt és ugyanott
máglyákba rakott mintegy 1500 köbméter fenyőszálfa zárt írásbeli
versenytárgyalás utján eladatik.
Az ajánlatok folyó évi márczius hó 12-én délután 4 óráig
nyújtandók be a bustyaházai m. kir. erdőhivatalhoz, ahol azok
folyó évi március hó 13-án délelőtt 10 órakor nyilvánosan fel-
bontatnak.
Az árverési és szerződési feltételek, ajánlati lap és boriték
alulirt m. kir. erdőhivatalnál szerezhetők be.
(27) Bustyaházai m. kir. erdöhivatal.
Faárverési hirdetmény. A biharvármegyei Kozmaalmás köz-
ség volt úrbéres birtokossága 1918. évi február hó 27-én dél-
előtt 10 órakor Bályokon a községházán tartandó nyilvános szó-
és Írásbeli árverésen eladja a volt úrbéres birtokosság tulajdonát
képező 276 7 kat. holdnyi erdejének a természetben hajkolással
kijelölt 1343 kat. holdján
tövön álló 1448 ms tölgyhaszonfa,
10.474 m3 tölgy, bükk és cser vegyes hasábfa és 2699 m3 tölgy-
bükk- és cserdorongfakészletét.
Az erdő a székelyhíd-szilágysomlyói vasút Szoldobágy állo-
másától 8-5 km-nyire fekszik.
Bánatpénz 25.000 korona.
Kikiáltási ár 245.500 korona.
Kiszállítási határidő bezárólag 1921. évi márczius hó 30-ig.
Utóajánlatok egyáltalán nem fogadtatnak el.
A részletes árverési és szerződési feltételek a nagyváradi alsó
m. kir. járási erdőgondnokságnál és Kozmaalmáson a volt úrbéres
birtokosság elnökénél tekinthetők meg naponta d. e. 11—12 óra
között.
Kozmaalmás, 1918. évi január hó 23-án.
(28) O. Mojsza János
birtokossági elnök.
Bükkfaárverési hirdetmény. Atécsői koronavárosi közbirtokos-
ság Técsőn 1918. évi márczius hó 7-én d. e. 10 órakor a városháza
tanácstermében tartandó, zárt Írásbeli ajánlatok benyújtásával kap-

XVI
tsolatos szóbeli nyilvános árverésen eladja a közbirtokossági erdő
1917—1925. évre előirt 238-2 kat. hold vágásterületén tövön levő
— hivatalosan 48.185 m% — tisztán kihozható fatömegre becsült
bükkfaállományt.
A kikiáltási ár, mint hivatalosan megállapított becsérték, amelyen
alul nem
a datik el, 104.600 (száznégyezerhatszáz) korona, a bánat-
pénz ennek 10%-a, vagyis 10.460 K.
A megállapított feltételektől eltérő, vagy azokkal ellentétes,
továbbá távirati, vagy későn beérkezett ajánlatok és utóajánlatok
figyelembe nem vétetnek.
A vágásterület a Tisza rakpartjától mintegy 6 km, a Máv.
técsői állomásától 8 km távolságra fekszik.
A részletes árverési és szerződési feltételek megtekinthetők
Técsőn a városházán a városi főjegyzőnél, vagy Máramarosszigeten
a técsői m. kir. járási erdőgondnokságnál.
Técső (Máramaros megye), 1918. évi február hó 3-án.
Patkós József s. k. (29) Csík Oábor s. k.
közb. jegyző. közb. elnök.
értesítés.
A nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter ur a
fatermelő üzemeknek szálastakarmányt pótló tengeriszárral való
ellátása érdekében f. é. 87658. szám alatt kelt rendeletével utasí-
totta a Takarmányforgalmi R.-T.-ot, hogy a fatermelő üzemeknek
a vármegyei takarmányintéző bizottság által igazolt tengeriszár-
szükségletét szállítsa le.
Azok a vállalatok, amelyek az ekként rendelkezésre bocsátott
tengeriszárból részesedni óhajtanak, forduljanak az üzemüknél
alkalmazott igás állatok létszámát feltüntető hatósági igazolványok
alapján az illetékes vármegyei takarmányozást intéző bizottsághoz
és közöljék a bizottság által igazolt tengeriszárszükségletüket az
Állat- és Takarmányforgalmi R.-T.-gal (Budapest, V., Dorottya-u 2.)
Árverési hirdetmény. A verbiczi volt úrbéresek közbirtokos-
ságának tulajdonát képező illanói völgyben 1918. évre kijelölt
vágásterületen tövön álló, 21.422 koronára becsült és 480 köb-

XVII
métert tevő luczfenyőszálfa Verbiczen a községi irodában 1918. évi
márczius hó 11-én d. u. 2 órakor megtartandó Írásbeli zárt ajánlati
versenytárgyalás utján el fog adatni.
 »
A részletes becslési munkálat és árverési feltételek Verbicz
község jegyzőjénél, valamint a liptószentiváni m. kir. erdőgond-
nokságnál bármikor megtekinthetők.
Verbicz, 1918. évi február hó 5-én.
(30)
Mikó Péter
közb. elnök.
21 éves, jegyzői oklevéllel biró fiatalember (reál-érettségi
bizonyitványnyal), ki erdészeti pályára lép, iskolai megkezdése előtt
gyakorlat megszerzése végett gyakornoki állást keres, lehetőleg
teljes ellátás és kisebb fizetés mellett. Benkő Aladár, Romhány,
Nógrád vármegye.
(31)
Árverési hirdetmény. A teplicskai volt úrbéresek nevében
alulírottak ezennel közhírré teszszük, hogy a teplicskai volt úrbéresek
tulajdonát képező és Vazsecz község (Liptó m.) határában fekvő a
Steinhügel dűlőben tövön álló lucz- és jegenyefenyőszálfa 1918. évi
márczius hó 18-ik napján délelőtt 10 órakor
a teplicskai községi
jegyző irodájában megtartandó nyilvános szó- és írásbeli árverés
utján fog a legtöbbet ígérőnek tövön eladatni.
Az erdő fakészlete 2759 köbméter, becsára pedig 116.617 K
28 f. Bánatpénz a becsár 10%-a, vagyis 11.661 K 73 f.
írásbeli rzárt ajánlatok csak a szóbeli árverés megkezdéséig,
vagyis az árverés napjának délelőtti 10 órájáig fogadtatnak el.
Utóajánlatok el nem fogadtatnak.
A részletes becslési munkálat, valamint az árverési és szerződési
feltételek a teplicskai volt úrbéresek elnökségénél és a m. kir. járási
erdőgondnokságnál Liptószentivánban megtekinthetők.
Liptóteplicska, 1918. évi február hó 2-án.
A teplicskai volt úrbéresek elnöksége nevében:
Szokol László (32) Kubina Mihály
úrbéri jegyző. úrbéri elnök.

Az „Erdészeti Lapok" 1918. évi III-IV. füzetének
tartalma:
Oldal
Károlyi Árpád: Az erdészeti tudományok módszerei és problémái______ 47
Az erdőbirtokosok központi szövetsége és a fa irányárai Ausztriában ... 88
FAKERESKEDELEM. Faárverések eredményei_______________________ 90
Az I. Ferencz József-alapra befolyt adományok ... ... ... ------ --------- 97
Adományok a Wagner-Károly-alap javára.- ... ... ... ... ... ... ------ — 97
KÜLÖNFÉLÉK. Gazdátlan tagsági dij és alapitványi kamat. — Változás a
földmivelésügyi minisztérium vezetésében. — Halálozások. — Ujabb
hirek a hadbavonult erdőtisztekről. — Ingatlanforgalmi bizottságok. — 98
Burgonya fatermelő üzemek részére -----------.....----.......
Változások és kitüntetések az erdészeti szolgálat köréből -.....-----— 102
Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál 1918. évi január hóban
teljesített befizetések ...________________— — ... — -.....— 104
HIRDETÉSEK ...... -..............__________________......- I—XVII
clt ú£

XVIII
Faeladási hirdetmény. 23770/1918/1V. szám. — A sarajevói
boszniai-herczegovinai országos kormány zárt Írásbeli ajánlatok
alapján eladja a következő, tövön álló fakészleteket:
I. A boszn. gradiákai járásban a Száva közelében, Orahovo
község határában, Vristik erdőrészben közel 1300 m3 bükkhaszonfát
és közel 10.000 ürm3 bükktüzifát.
II. A prnjavori járásban a Száva közelében, boszn. Svinjar
község határában, Mptajica erdőrészben közel 13.000 m3 bükk-
haszonfát és közel 40.000 ürm3 bükktüzifát.
Kikiáltási ár mindkét csoportlra a haszonfánál köbméterenként
32 K, a tűzifánál ürköbméterenként 12 K. Bánatpénz az I. csoportnál
16.000 K, a II. csoportnál 90.000 K.
A két koronás boszniai bélyeggel ellátott, szabályszerűen
kiállított és a jelzett bánatpénzzel — készpénzben, vagy óvadék-
képes állami értékpapírokban — felszerelt zárt írásbeli ajánlatok,
melyeknek borítékján világosan kitüntetendő, hogy melyik csoportra
szól az ajánlat, mindkét csoportra külön-külön legkésőbb 1918. évi
márczius hó 11. napján d. e. 10 óráig nyújtandók be a boszn.-
hercz. orsz. kormány erdészeti osztályánál.
A kellően fel nem szerelt, illetve a feltételektől eltérő, valamint
elkésve vagy távirati uton érkezett ajánlatok figyelmen kívül
hagyatnak.
A részletes árverési és szerződési feltételek a boszn.-hercz.
orsz. kormány erdészeti osztályánál a hivatalos órák alatt bármikor
megtekinthetők, ahol az érdeklődők bővebb felvilágosítást is
kaphatnak.
(33) A boszn.-hercz. országos kormány.
Tölgyfaeladási hirdetmény. 49/1918. szám. — Brassó vár-
megyében Földvár község 1918. évi márczius hó 21-én d. u. 1h3
órakor írásbeli ajánlattal egybekötött nyilvános szóbeli árverésen
eladja a tulajdonát képező erdő «A" üzemosztályában 1917. évben
esedékes 5 évi vágásterületén levő, törzsenként megszámozott
5537 darab műszaki ezélokra alkalmas tölgyfát, mely a hivatalos
becslés szerint 175043 ím3 kéreg nélküli rönkfát, 3095-41 tms
egyéb műfát, 1758-83 ürm3 hasáb-, 1426'29 ürm3 dorong- és

XIX
2404-14 ürm3 galyfát, továbbá 3Q0Q-55 ürm3 paráskérget tartalmaz
s becsértéke 220440 korona.
Bánatpénz 22.014 korona.
Becsáron alóli és utóajánlatok figyelembe nem vétetnek.
A vágásterület a földvári Máv. vasútállomástól mintegy 10 km
távolságra fekszik, melyből 7 km országút, 3 km mezei, illetve
erdei ut.
Az árverési és szerződési feltételek, valamint a részletes becslés
a községi irodában a hivatalos órák alatt betekinthetők.
Földvár, 1918. évi február hó 9-én.
(34)
 A községi elöljáróság.
Termelt gesztenyetanninfaeladás. 1205 1918. sz. — A glinai
kir. erdőgondnokság V/30 vágássorozatában lévő kitermelt 420 ürm3
gesztenyetanninfa zárt Írásbeli ajánlatok mellett nyilvános verseny-
tárgyaláson el fog adatni.
A zárt írásbeli ajánlatok folyó évi márczius hó 14-én délelőtt
12 óráig a zagrebi kir. erdőigazgatóságnál nyújtandók be, ahol
folyó évi márczius hő 15-én délelőtt 10 órakor fognak nyilvánosan
felbontatni.
Részletes adatok, általános és részletes árverési feltételek,
valamint ajánlati űrlapok és borítékok az alulírott erdőigazgatóság-
nál szerezhetők be.
Zagreb, 1918. évi február hó 6-án.
(35)
 Kir erdő igazgatóság.
Termelt fenyő- és juharhaszonfaeladás vasúti és erdei
rakodón. 87/1918. sz. — Azogulini kir. erdőgondnokság kerületében
termelt és a gomirjei vasúti állomáson s a Rudolf országútra ki-
szállított 25946 m3 fenyőhaszonfa, 406 folyóméter fenyőrud, 5-54 m3
juharhaszonfa és 6 ürm fodros juharműhasáb, három eladási csoportra
megosztva, zárt írásbeli ajánlatok utján el fog adatni.
A zárt és a letett bánatpénzről szóló nyugtával ellátott írásbeli
ajánlatok legkésőbb 1918. évi február hó 27-én délelőtti 10 óráig
Ogulinban a kir. erdőgondnokságnál nyújtandók be, ahol azok
ugyananap délelőtti 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni.

XX
Az árverési és eladási feltételek, a faanyagok csoportosítását, a
kikiáltási árakat és bánatpénzt feltüntető kimutatás, ajánlati űrlapok
és borítékok alulírott erdőigazgatóságnál és az ogulini kir. erdő-
gondnokságnál szerezhetők be.
Zagreb, 1918. évi február hóban.
(36)
 Kir. erdőigazgatóság.
Faárverési hirdetmény. A gömörkishont vár megyei Koháry-
háza község volt úrbéres elnöke 1918. évi márczius hó 6-án dél-
előtt 10 órakor a községházán tartandó nyilvános szó- és írásbeli
árverésen eladja a volt úrbéres birtokosság tulajdonát képező erdő
vasilovi erdőrész Il/b és
III a osztagaiban feldolgozott és le-
kérgezett állapotban levő 18—45 cm középátmérőjü 755 darab
470 m3-t kitevő, 0"6 részben jegenyefenyő és 0 4 részben lucz-
fenyőből álló műfarönkőt.
Az erdő a Garamsárhegy vasúti állomástól mintegy 5 km
távolságra fekszik.
Kikiáltási ár 14200 K. Kiszállítási határidő bezárólag 1918. évi
deczember hó 31-ig.
Utóajánlatok egyáltalában nem fogadtatnak el.
A részletes árverési és szerződési feltételek a nagyrőczei m. kir.
járás erdőgondnokságnál és a koháryházai volt úrbéresek elnökénél
tekinthetők meg naponta d. e. 11—12 óra között.
Helpa, 1918. évi február hó 7-én.
(37)
 Szontagh
v. urb. elnök.
ú% ö% ű&


XXI
Faeladási hirdetmény. 25432/IV/1918. szám. — A sarajevói
bosznia-herczegovinai országos kormány erdészeti osztálya 1918. évi
márczius hó 15. napján délelőtt 10 órakor nyilvános szóbeli és
Írásbeli árlejtés utján eladásra bocsát körülbelül 6000 (hatezer)
köbméter jegenye- és luczfenyőgömbfát és pedig hat tételben
á 1000 köbméter.
A kitermelt fa a vevőnek ab vagon Kruácica adatik át Han-
Kompagnie-Vitéz állomás közelében. Ez utóbbi vasúti állomást a
kruscicai farakodóval egy 4 kilométer hosszú gőzüzemű ipar-
vágány köti össze, mely a bosznia-herczegovinai államvasutak keze-
lésében áll. A nevezett farakodón van egy hatkeretes gőzfürész is.
Kikiáltási ár 70 (hetven) K köbméterenként és bánatpénzül
minden egyes tétel után 7000 (hétezer) K teendő le készpénzben
vagy óvadékképes állampapírokban.
Az írásbeli ajánlatok borítékjai a következő felírással látandók
el: „Ajánlat 1000 köbméter fenyőgömbfára az országos kormány
25432/1918. számához. Tételszám____"
A lepecsételt és a 7000 K óvadékkal felszerelt írásbeli aján-
latok, melyek csak a szóbeli árverés befejezése után fognak fel-
bontatni, legkésőbb 1918. évi márczius hó 15-én délelőtt 10 óráig
nyújtandók be a bosznia-herczegovinai országos kormány erdészeti
osztályánál Sarajevóban, ahol a részletes eladási feltételek is meg-
tudhatók.
(38) A bosznia-herczegovinai országos kormány.
Árverési hirdetmény. Kiskorú br. Qyőrffy Judit, Mária, Lajos
és György tulajdonát képező és a tuszatelkei 24. sz. tjkvben
122120—a/1-a/3, és a/8., 122120—a/5, és a/6, térképi szám alatt
felvett 560 hold erdő faállománya, amely a zilahi m. kir. erdő-
hivatal által 233.525 K értékre becsültetett, 1918. évi márczius hó
18-án d. e. 9 órakor Szilágy vármegye árvaszékénél a 11. sz.
hivatalos helyiségben nyilvános szóbeli és írásbeli árverésen el-
adatik.
Az árverési és szerződési részletes feltételek Szilágy vármegye
árvaszéki elnökénél és Kardos Béla árvaszéki ülnök előadónál meg-
tekinthetők.
Kikiáltási ár 233.525 K, amelynek 10%-a az árverés meg-
kezdése előtt az árvaszék által az árverés megtartására kiküldött
Kardos Béla árvaszéki ülnök kezéhez készpénzben, óvadékképes
papírban vagy hadikölcsönkötvényekben leteendő.

XXIÍ
Zárt írásbeli ajánlatok a bánatpénznek Szilágy vármegye gyám-
pénztárába leendő egyidejű letétele mellett az árvaszék elnökénél
az árverést megelőző nap d. e. 12 órájáig adhatók be.
Utóajánlat az árverési feltételek 16. pontjában irt különös fel-
tételek betartása mellett az árverés napjától számított 8 nap alatt
a megajánlott összeg 20°/o-ának gyámpénztárba leendő befizetése
mellett tehető. E napon tul utóajánlat figyelembe nem vétetik.
Kelt Zilahon, Szilágy vármegye árvaszékének 1918. évi február
hó 8-ik napján tartott ülésében.
(39) Kaizler Sándor
kir. tanácsos, elnök.
Faárverési hirdetmény. 1267/1918. sz. — A beregvármegyei
Munkács r. t. város polgármestere 1918. évi márczius hó
4-én d. e. 10 órakor a város kis tanácstermében tartandó nyil-
vános szó- és írásbeli árverésen eladja a város tulajdonát képező,
saját határán fekvő erdő „Pfeiferláz" nevü részében mintegy
171 6 kat. holdról kiszállalandó, tövön álló 315 darab nyár- és
35 darab nyírfának mintegy 150-83 m3, 22 cm és ezen felüli közép-
átmérővel biró műfára és 99-4 ürms vegyes tűzifára becsült fa-
tömegét.
Az országútra hajló, igen jó fekvésű, könnyen megközelíthető
erdőterület Munkács vasúti állomásától 6 km távolságra fekszik.
Bánatpénz 455 korona.
Kikiáltási ár 4521 korona 44 fillér.
Kiszállítási határidő bezárólag 1918. évi május hó l-ig.
Utóajánlatok egyáltalán nem fogadtatnak el.
A részletes árverési és szerződési feltételek a latorczamenti
m. kir. járási erdőgondnokságnál Munkácson és a város polgár-
mesterénél tekinthetők meg naponta d. e. 11—12 óra között.
Munkács, 1918. évi február hó 7-én.
(40) Polgármester h.
Fenyőhaszonfaeladás. 46/1918. sz. — Az árvái közbirtokos-
sági uradalom tulajdonához tartozó podbjeli erdőgondnokságban
az 1918. és 1919. évben értékesítésre kerülő haszonfatermés zárt
írásbeli ajánlatok mellett, versenytárgyalás utján fog eladatni.
Ajánlatok folyó évi márczius hó 30-ik napjának déli 12 óráig
Árvaváralján az uradalmi igazgatóságnál nyújtandók be.
Eladásra kerül:
1. Az 1917. évben 25"7 kat. holdon kitermelt s a vágásokban
máglyázott mintegy 6300 m3 fenyőhaszonfa köbméter szerint.

XXIII
2. Az 1918. évben tarolandó és 127-5 kat. hold vágásterületen
álló, mintegy 50.200 m3 összfatömegre becsült fenyőhaszonfa.
3. Az 1919. évben tarolandó és 59-7 kat. hold vágásterületen
álló, mintegy 23.500 m3 összfatömegre becsült fenyőhaszonfa az
erdőben terület szerint.
A részletes versenytárgyalási és szerződési feltételek meg-
tekinthetők az uradalmi erdőhivatalnál Árvaváralján.
Árvaváralja, 1918. évi február hó 10-én.
(41)
 Uradalmi igazgatóság.
Pályázati hirdetmény. 13320/1917. szám. — Körmöczbánya
szab. kir. r. t. főbányavárosnál előlépés folytán üresedésbe jutott
Alsóstubnyán székelő városi erdőmesteri állásra pályázatot hirdetek.
A városi erdőmesteri állással a következő javadalmazás van
összekötve:
a) évi 2600 K kezdőfizetés;
b) évi 500 K lakáspénz, illetve természetbeni lakás;
c) évi 48 ürm3 kemény tűzifa lakáshoz fuvarozva;
d) évi 800 K utiátalány és az ezen állomással összekötött
földilletmény haszonélvezete.
A városi tisztviselők az egyes fizetési osztályok magasabb
fizetési fokozatában általában 4—4 évenként lépnek elő, és a városi
tisztviselők és alkalmazottak illetményeiről és egyéb szervezeti
módosításokról szóló szabályrendelet 6. §-ában körvonalozott alapok
és módozatok mellett mindannyinak nyugdíjigénybe beszámítandó
bizonyos szolgálati pótlékra és ugyanezen szabályrendelet 19. §-a
értelmében az 1912. évi XXXV. t.-cz.-ben az állami tisztviselők stb.
részére megállapított családi pótlékra van igénye.
Megjegyzem továbbá, hogy Körmöczbánya szab. kir. r. t.
főbányaváros alkalmazottainak, valamint özvegyeinek és árváinak
ellátásáról szóló szabályrendelet 31. §-a intézkedései szerint közvet-
lenül ezen város szolgálatába lépés előtt ugy az államnál, mint
különböző kötelékekben az államiéval egyenlőnek tekintendő
szolgálatokban, vármegyei és városi törvényhatóságoknál, rendezett
tanácsú városoknál eltöltött mindazon szolgálatot, amely az állami
alkalmazottak szolgálati idejének megállapításánál az államnál be-
számítás tárgyát képezné, az ezen város kötelékében eltöltött
szolgálati időben teljesen egyenlőnek kell tekinteni, az 1912. évi
LVIII. t.-cz. 19. § a értelmében azonban csak azon alkalmazottakra
nézve, akiknek ezen város szolgálatába való átlépése a városi
nyugdíjintézet létesítése után történt, s a rendezett tanácsú városok-

XXIV
ból átlépettekre nézve csak abban az esetben, ha azon város,
amelynek kötelékéből az áttérés történt, az átlépés időpontjában
az 1912. évi LVIII. t.-cz. 19. §-ban megkívánt feltételeket már
teljesítette, s a viszonosságot kimondotta.
Az 1919. évben bekövetkezendő általános tisztújításig terjedő
megbízatással betöltendő állással kapcsolatos hatáskör, valamint a
megkívánt minősítés tekintetében a városi szervezési szabályrende-
let, továbbá az 1886. évi XXII. t.-cz. 67., 73., 74. és 75. §-a, továbbá
az 1912. évi LVIII. t.-cz. 22. és 27. §-ai, nemkülönben az 1883. évi
I. t.-cz. 12. és az 1879. évi XXXI. t.-cz. 36. §-a az irányadó.
Körmöczbánya város szolgálatában nem álló pályázók egészségi
állapotukat és testi épségüket hatósági orvosi bizonyitványnyal
igazolni tartoznak.
Felhívom ennélfogva mindazokat, akik a szóban lévő állást
elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt kévényeiket Körmöczbánya
szab. kir. r. t. főbányaváros polgármesterénél 1918. évi február hó
27 napjának déli 12 órájáig annál inkább adják be, mert a későb-
ben érkező kérvényeket figyelembe venni nem fogom.
A választás határnapjának kitűzése iránt a pályázati határidőnek
letelte után fogok intézkedni.
Aranyosmarót, 1917. évi deczember hó 27-én.
(42) Az alispán helyeit:
Bodó
főjegyző.
Elszáradt tölgytörzsekből kitermelt dorongfa eladása.
798/1918. szám. — A nijemcii kir. erdőgondnokság Naratie nevü
védkerületében az 1916/17. gazdasági évben kitermelt és a Szpacsva
folyó partjára kiszállított 714 ürm tölgydorongfa a vinkovcii kir.
főerdőhivatal hivatalos helyiségeiben 1918. évi márczius hó 4 én
délelőtt 10 órakor egy csoportban nyilvános árverés utján el fog
adatni 20 K ürméterenkénti kikiáltási ár mellett.
írásbeli ajánlatok legkésőbb 1918. évi márczius 3-án déli
12 óráig a kir. főerdőhivatal főnökénél nyújtandók be.
Árverési és szerződési feltételek, valamint ajánlati minta és
boríték a vinkovcii kir. főerdőhivatalnál szerezhetők be.
Vinkovci, 1918. évi február hó 7-én.
(43) K\ir. főerdőhivatal.
Faárverési hirdetmény. Ung vármegyében fekvő Ung-
gesztenyés község volt úrbéres birtokossága 1918. márczius hó
19-én délelőtt 10 órakor Unggesztenyés község házánál tartandó

XXV
nyilvános szó- és Írásbeli zárt ajánlatokkal egybekötött árverésen
eladja a tulajdonát képező erdő 48-51 kat. holdján tövön álló
1205 tölgy- és bükkfarud, 2292 darab pózna, 8535 darab 16—54 cm
vastag tölgy-, 866 darab bükk- és 548 darab nyárszálfát, melyek
hivatalos becslés szerint 2884 m'6 kéreg nélküli műfát és 2856 rríi
vegyes tűzifát fognak szolgáltatni. Kiszállítási határidő 3 év, bezárólag
1921. évi április hó 30-ig. Kikiáltási ár 93.104 K, melyen alul a
fa el nem adatik. Bánatpénz 9310 korona.
Szabályszerűen kiállított írásbeli zárt ajánlatok, a szóbeli árverés
megkezdése előtt, az árverező bizottság elnökénél nyújtandók be.
Utóajánlatok egyáltalában nem fogadtatnak el. Az árverés
eredménye az elfogadott ajánlat benyújtójára azonnal, a birtokos-
ságra nézve azonban csak a birtokossági gyűlés és az illetékes
felsőbb hatóság jóváhagyása után válik kötelezővé.
Az erdő az országúttól l'O km és innét Szerednyétől 4'2 km-re
fekszik. Szerednye a munkácsi vasúti állomástól 22-2 és az ungvári
állomástól 21 "6 Am-nyire van. Megjegyeztetik, hogy a katonai
kincstárnak, illetve az antalóczi Industrie-Gruppenak Szerednyétől
Ungvárra üzemben lévő keskenyvágányu vasútja van, melyen ezen
fát is szállítani lehetne.
A részletes árverési és szerződési feltételek az ungvári m. kir.
állami erdőhivatalnál és Unggesztenyés község volt urb. birtokos-
ságának elnökénél tekinthetők meg naponta a hivatalos órák alatt.
Unggesztenyés, 1918. évi február hó 11-én.
(44) Mikulaninccz György
úrbéri elnök.
Gőzfürész bérbeadás. A zólyomvármegyei Garampéteri köz-
ségben lévő kincstári gőzíürész összes berendezéseivel és a hozzá
tartozó gömbölyüfa és szelvényáru rakodó területekkel kapcsola-
tosan Beszterczebányán, 1918. évi márczius hó 12-én d. e. 10 órakor
megtartandó versenytárgyaláson zárt írásbeli ajánlatok utján 1918.
évi április hó 1-től kezdődőleg 2 (kettő) egymás után következő
évre haszonbérbe fog adatni.
Az ajánlatok legkésőbb 1918. évi márczius hó 12-án déli
12 óráig nyújtandók be a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóságnál.
Árverési és haszonbérszerződési feltételek, ajánlati űrlap és
boríték a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóságnál díjmentesen
szerezhetők be.
Budapest, 1918. évi február hóban.
(45) M. kir. földmivelésügyi miniszter.

XXVI
Fenyőtutajfaeladás (1000 köbméteres részletekben). 488/1918.
szám. — A bustyaházai m. kir. erdőhivatal erdőgondnokságaiból
1918. évben letutajozandó mintegy 23.000 köbméter 1916. évi
termelésű és 44.000 köbméter 1917. évi termelésű lucz- és jegenye-
fenyőhaszonfa 1918. évi márczius hó 19-én (tizenkilenczedikén)
Máramarosszigeten, a m. kir. erdőigazgatóság hivatalos helyiségé-
ben d. e. 10 órakor zárt Írásbeli ajánlatok utján eladásra kerül.
Ajánlatokat az árverést megelőző napon délután 2 óráig kell
a bustyaházai erdőhivatalnál benyújtani.
Az ajánlatok a fent jelölt napon és időben nyilvánosan fel-
bontatnak.
Bánatpénz egy-egy részletre 10.000 (tízezer) K.
A csoportok beosztását és kikiáltási árait feltüntető kimutatások,
valamint a részletes versenytárgyalási feltételek, ajánlati űrlapok
és borítékok alul irt erdőhivatalnál szerezhetők be s ugyanezek a
kerületbeli erdőgondnokságoknál is megtekinthetők.
(46) Bustyaházai m. kir. erdőhivatal.
Halászati jog bérbeadása. 1253/1917. szám. — 1. A Dráva folyó-
nak a zákányi vashidtól a sziavon határig terjedő szakaszán, továbbá
2. a Rog-Strug csatornában és a Ekofinja és Rakovka mocsa-
rakban gyakorolható halászati és rákászati jogot a zagrebi kir.
erdőigazgatóság az árverés jóváhagyásától számított — az 1923. év
végéig terjedő időtartamra 1918. évi márczius hó 1 én Pitomacsan
az ottani kir. erdőgondnokság irodájában nyilvános szóbeli ár-
verésen bérbe fogja adni.
Kikiáltási ár az első bértárgynál 1500 K, a másodiknál 50 K.
Részletes adatok, az árverési és szerződési feltételek az alulirt erdő-
igazgatóságnál és a pitonacsai erdőgondnokságnál szerezhetők be.
Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a.
Zagreb, 1918. évi február hóban.
(47) Kir. erdőigazgatóság.
Faeladási hirdetmény. 9/1918. szám. — A palotailvai volt
urb. közbirtokosság a földmivelésügyi miniszter ur 105187—915.,
illetőleg 101840—916. számú engedélye és Marostorda vármegye
közig. gazd. bizottsági 1539—915. és 892—916. végzései, továbbá
95—1918. határozata alapján rendkívüli fahasználatként és az
érvényben álló rendsz. gazd. üzemterv szerint esedékes vágásterület-
ként kijelölt 62-3 kat. holdon levő 10 cm tőátmérőn felüli összes
fatömeget nyilvános szó- és Írásbeli árverésen a legtöbbet Ígérő-
nek eladja.

XXVII
Az árverés 1918. évi április hó 3 án d. e. 9 órakor fog
megtartatni Palotaiiván a közégházánál.
Az eladás tárgyát képező fatömeg erdőmérnöki becslés szerint
a következő:
I. Fenyő:
12—14 cm mellmagassági átmérőig.., ... 2695 drb.
16—18 „  „ ...... 2658 .
20—30 ,  „....... 4683 „
32—40 „  „ ______ 2039 „
42—50 a  ______ 1171 „
52—88 ,,  . ______ 836 „
Összesen ______ 14082 drb.
ág, csúcsfa, kéregnélküli termelési és hibaszázalékleütésével 9808 ms
II. Bükk __________ ...... 500 „
Összesen______ 10308 m*
Ezen fatömegnek azonban eladó sem mennyi-, sem minőségéért
semmi felelősséget nem vállal.
Kikiáltási ár, melyen aluli ajánlatok figyelembe nem vétetnek,
161.540 (egyszászhatvanegyezerötszáznegyven) K. Bánatpénz, mely
készpénzben vagy hadikölcsönkötvényben teendő le, a kikiáltási
ár 10%-a.
Árverezni csak az összes fatömegre lehet.
Bánatpénzzel felszerelt és a szabályszerűen felbélyegzett, zárt
Írásbeli ajánlatok az árverés megkezdése előtt az árverést vezető
hatósági kiküldött kezéhez beaadhatók.
Kellően fel nem szerelt ajánlatok, valamint elkésett, távirati
vagy utóajánlatok figyelembe nem fognak vétetni.
Zárt ajánlattevő a megajánlott vételárat számokkal és betűkkel
kiirva s ajánlatában kijelenteni köteles, hogy az eladás tárgyát képező
erdőt, illetve annak faanyagát, valamint az árverési és szerződési
feltételeket ismeri, s azokat magára nézve kötelezőknek tartja.
Ugy a szóbeli, mint az írásbeli ajánlatok tevői, vagyis az
árverésen résztvenni akarók, amennyiben nem a saját nevükben
árvereznének, kötelesek czégjegyzési okirattal s közjegyzői meg-
hatalmazással igazolni, hogy ők megbízottjuk, illetve czégük nevében
s annak terhére és kötelezettségére vesznek részt az árverésen s
tesznek ajánlatokat s eszközölnek aláírásokat.
Ezen igazoló iratokat a zárt írásbeli ajánlattevők zárt aján-
latukba becsatolni kötelesek.

XXVIII
A zárt ajánlatok boritékára kivül ráírandó: „Ajánlat a palota-
ilvai volt urb. közbirtokosság tulajdonát tevő s 1918. évi április
hó 3-án árverésre kerülő fatömeg megvételére".
Az árverésen vagy zárt ajánlattételen résztvenni óhajtók
személyazonosságukat hatósági okirattal, vagy az árverést kezelő
előtt ismert két egyénnel személyesen igazolni kötelesek.
Kihasználási és vágáskitakaritási idő a szerződés jóváhagyá-
sától számított 2 (kettő) év.
A vételár a szerződés jóváhagyásától számított 15 nap alatt
egy összegben készpénzben a szászrégeni adóhivatalhoz fizetendő
be a palotailvai v. urb. közbirtokosság javára.
A szóban forgó erdő a maroshéviz-szászrégeni országúttól
s illetőleg a tutajozható Maros folyótól 2 km-nyire, a palotailvai
Máv. vasútállomástól 2-5 km-ny\re fekszik.
A részletes árverési és szerződési feltételek, valamint a becslési
jegyzék a régeni felső m. kir. járási erdőgondnokságnál Szász-
régenben a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
Palotailva (Marostorda vm, posta, távírda, vasúti állomás
helyben), 1918. évi február hó 7-én.
Makkay Endre (48. II. 1.) László Mózes
v. urb. közbirtokossági jegyző. v. urb. közbirtokossági elnök.
Faárverési hirdetmény. 7/1918. — Közhírré teszem, hogy a
hybbei volt úrbéresek tulajdonát képező I. Riegel és II. Szvidovo
nevü erdőrészben tövön álló lucz-, jegenye- és erdeifenyőszálfa
I lybbe község házánál 1918. évi április hó 8-án délelőtt 10 órakor
megtartandó nyilvános szó- és írásbeli árverésen el fog adatni.
Fakészlet :
I. Luczfenyő.......„ 2473 ms
Jegenyefenyő...... 153 „
Erdeifenyő ... ... 302 »
I. Összesen „„ ... ... 2928 m? és 292 ms luczkéreg
II. Luczfenyő........... 587 m?
Jegenyefenyő ... __. 1073 »
II. Összesen ... .... ... 1660 m? és 81 m? luczkéreg.
Kikiáltási ár az I. részlethez 133.813 K, a Il-ik részlethez
73.181 K, bánatpénz ezeknek a 10%-a.
A részletes becslés, valamint az árverési és szerződési feltételek
a v. urb. elnökénél megtekinthetők.
Hybbe (Liptó), 1918. évi február havában.
(49)
 A v. urb. elnöke.

1918. MÁRCZIUS 15.
RDÉSZETI LAPOK
H
ÖRSZÁóos Erdészeti Eqye,sulet
KÖZLÖNYE
5 6. FÜZET.
LM. ÉVF.
KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYES V LET
--Szerkeszti:--
__BUND KAROLA'___
Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. * Előfizetési dij egy évre 20 korona.
A/. Orsz. Éra. Egyes, oly alapító tagjai, kik legalább .'00 K alapitványi leitek, vala-
mint a remies kagqk is
20 K évi bugáéi dii fejében iIlíí^'<^Il kapják. Azok az alapit"
tagak, kik 300 k-nál kevesebbel alapítottuk, 10 K kedvezménye-; árért járathatják.
Szerkesztőség es kiadóhivatal : Budapesten, Lipótváros. Alkotmány-uteza ti. sz. II e».
-w A" lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért kü/ölletiuk. »-».
(Telefon
NAPIKÉRDÉSEK.
(A béke. - A íakiviteli illetékek. A vasúti tarifák ujabb emelése. - A kaio'E
anyagok felosztása. — A gazdasági kamarák. - - A járási eiiiőórök iigve.
A „Kárpátok lakói"-nak kívánságai.)
Majdnem négy évig tartó borulat után ime keleten felcsillant
a béke első napsugara. Drága embervérben és javakban hozori
óriási áldozatok árán végre eljutottunk odáig, hogy hadseregünk
örök hálára kötelező hősiessége és szövetségeseinkkel egyetemben
gyakorolt
szívós kitartása legalább kelet felé megérlelte a békét
oly alakban, amely remélhetőleg sok emberöltőre elejét veszi
hasonló szomorú idők bekövetkeztének, amilyenek a közelmúltban
jutottak a mostani nemzedék osztályrészéül.
Bennünket a béke és a vele kapcsolatos uj államalakulatok
csak gazdasági kihatásukban foglalkoztathatnak s nevezetesen azt
a hatást kívánjuk néhány futólagos vonásban megvilágítani, amelyet
Középeurópa uj keleti szomszédai a nemzetközi faforgalomra előre-
láthatólag gyakorolni fognak. Ebben a tekintetben nem várunk
közvetlenül lényeges változásokat. Első időben a belső rekon-
strukezió munkája fogja mindenütt a főszerepet vinni és a keleti

110
országok, Finnország, Kurland, Litvánia, Lengyelország és Ukrajna
ratermését igénybe venni. Hovatovább azonban ezek az országok
ismét jelentékeny szerepet fognak játszani a nemzetközi fakeres-
keclelem terén s mint a múltban, ugy a jövőben is Németország
lesz az, amely felé a földrajzi elhelyezkedés és a vizi utak iránya
következtében a fakivitel irányulni fog. Ukrajna erdőségeiből azon-
ban Ausztria-Magyarország felé irányuló fakivitelre is számithatunk.
Reánk nézve tehát nagyjában a legutóbbi békeévek helyzete
íog fenmaradni: a Németbirodalom fabehozatalának jelentékeny
részét az érdekkörzetébe eső keleti tartományokból fogja fedezni,
csak másodsorban Ausztria-Magyarországból. Nincs mit aggódnunk
ezen. A rendkívül gyarapodó belső szükséglet és az általános
békekötés után kétségtelenül bőségesen kínálkozó egyéb kiviteli
alkalom ugy Ausztriának a miénknél jóval nagyobb fatermési
feleslegét, mint a hazánkból kivihető famennyiséget is jó értékesí-
tési lehetőségekkel kecsegteti.
*
A kiviteli forgalomra valószínűleg az általános békekötést
követően is egy ideig még befolyást fog gyakorolni faforgalmunk
ez idő szerinti szabályozója, a faértékesitő hivatal, amely magas
kiviteli illetékek utján a külföld részéről fatermésünk iránt mutat-
kozó nagy keresletet is az állami birtokvásárlás czéljának szolgá-
latába kivánja állítani. Ma még eldöntetlen, vájjon ezek az illetékek,
amelyek ellen különösen Ausztria részéről komoly ellenvetések
történtek, lényleg érvényesülni fognak-e.
Az illetékek tervezett összege a feladóállomásra vonatkoztatott
eladási árnak nyersfánál 9%-a, fürészárunál 6°/o-a, legalább azonban
Ausztriába a vámkülföldre
irányuló kivitelnél
fenyőszál- és röiikía után ... ------ _........ 12 K 18 K
fenyőfürészáru ... ... ... ...... ... 18 „ 24 „
tölgy-, kőris stb. rönk „ ..._____... ... ... 18 „ 24 „
tölgy- stb. fürészáru ,, .. ______ ... 24 „ 36 •
bükkrönk „ ___________....... 12 „ 18 „
bükkfürészáru „ ... .___.........15 „ 24 „
*
Faforgalmunknak számot kell vetnie a csak most emelt vasúti
díjtételek ujabb emelésével is. Bár a mai körülmények között ezek

111
az emelkedések a vevőre átháríthatok, mégis felette kívánatos
lenne, hogy a vasúti díjtételek ne emelkedjenek mérhetetlenül
s
végre is hosszabb időre állandósuljanak, mert arra, hogy rövidesen
visszafejlesztessenek, úgyis kevés a kilátás.
*
A béke közeledtével mindinkább nagyobb jelentőséggel bir
a hadsereg nélkülözhetővé váló szállítási eszközeinek az erdei
termelés szolgálatába állítása. A fuvarozás nehézségei még igen
sokáig fenn fognak állani, minden uradalom tehát saját érdekében
cselekszik, ha a hadsereg részéről már nem szükségelt kisvasúinkból
és egvéb szállítási eszközökből az igényeinek megfelelő részt
biztosítja. Ezen katonai javak felosztását egy miniszteri bizottság
fogja intézni, amelyben természetesen a földmivelésügyi minisztérium
is képviseletet nyer. Konkrét felhívás arra, hogy hol
és mily utón
kell az igényeket bejelenteni, azonban még nem jelent meg. Remél-
jük, hogy az Országos Erdészeti Egyesületnek ez ügyben ugy a
földmivelésügyi, mint az átmenetgazdasági minis/terekhez intézett
beadványai alapján az erdőgazdaság érdekei kellő figyelemben
fognak részesülni.
ti
Serényi Béla gróf, aki ismét átvette a már évek előtt egy
izben betöltött földmivelésügyi tárczát, ily minőségben tartott első
képviselőházi beszéde során a gazdasági kamarák létesítésének
szükségét is hangoztatta, ellentétben régebbi ez irányú állás-
foglalásával. Ezzel egy, az erdőgazdaság szempontjából teljes meg-
nyugvásra csak igen nehezen megoldható kérdés nyert ismét aktua-
litást. Azon érdekellentét következtében, amely mező-
és erdő-
gazdaság között egyes tekintetekben fennáll, szükséges, hogy (leje
vétessék annak, miszerint a gazdasági, vagy helyesebben föld-
mivelési kamarák keretén belül az erdőgazdasági érdekképviselet
a mezőgazdák nagyobb száma által állandó kisebbségbe szorit-
tassék. Viszont a kamarák, ha jó szervezettel bírnak és helyes
irányban működnek, sok tekintetben üdvös befolyást
is gyakorol-
hatnak különösen a kisebb magánerdőbirtokok gazdaságára. Túl-
zott reményeket azonban nem táplálunk a hazai erdőgazdaságra
gyakorolt fejlesztő hatásukra vonatkozóan.

112
A járási erdőőrök tarthatatlan javadalmazási viszonyaik orvos-
lása érdekében küldöttségben jártak dr. Bartóky József államtitkár-
nál, aki előtt a 21 tagn küldöttség vezetője, Pál Alfréd ország-
gyűlési képviselő megkapó sziliekben ecsetelte a kérvényezők
sanyarú helyzetét.
Valóban alig is képzelhető elhagyatottabb testület, mint a
(K)0 tagból álló járási erdőőri személyzet. Nem állanak állatni
srolgálatban, a törvényhatóságok sem ismerik el megyei alkalma-
zottaknak és legkevésbbé azok az erdőbirtokosok akarnak róluk
tudni, kiknek erdeit gondozzák. A szó szoros értelmében ég és
föld között lebegő, érdekeik és szükségleteik tekintetében gazdátlan
testületet alkotnak a járási erdőőrök, akiktől manapság is meg-
kívántatik, hogy 500- 1000
K fizetés mellett, minden háborús
pótlék nélkül, becsületesen tartsák fenn önmagukat és családjukat
s emellett nehéz szolgálatukat, amely többnyire elszórt, szerte-szét
íekvő erdőkbe viszi őket, tisztességesen teljesítsék.
Teljes méltánylást érdemlő kérelmük oda terjed, hogy álla-
mosittassanak. eddigi szolgálati idejük beszámittassék a nyugdíj
kiszabásánál, amelyet e/időszerint teljesen nélkülöznek és illet-
ményeik legalább is a kincstári erdőőrökéhez hasonló mértékben
állapíttassanak meg. Addig is, amig mindez megtörténik, 100° n-os
háborús segélyt kérnek.
Kérésük teljesítése nemcsak szolgálati érdek, hanem való-
sággal humanizmus kérdése.
Kárpálok lakói aláírással ;iz Országos Erdészeti Egyesület
titkári hivatala január hóban különös levelet kapott. Ismeretlen
írói a titkári hivatalt ebben felszólítják, hogy az ország és a közjó
érdekében hasson oda, hogy a tarvágások és a mezőgazdasági
közteshasználatok országosan tiltassanak be, a véderdők jellege
határozottabban jelöltessék meg, rendkívüli fahasználatok egyáltalá-
ban ne engedélyeztessenek, a bükkösök, mint a természet által is
beigazolt legszükségesebb fanemü erdők, a magánbirtokokon is a
lehető legnagyobb kíméletben részesittessenek. vegyes fanemü
erdők neveltessenek és a nagyon megszaporodott fakereskedőknek
ne minden kívánsága teljesüljön; erdeinkeit nagy veszedelem

113
fenyeget', meri a mesterséges erdősítés távolról sem tan lépést az
óriási fakihasználásokkal.
Nyilvánvaló, hogy ez a néhány sorra terjedő, bár súlyos
tartalmú névtelen levél nem képezheti alapját valamely mozgalom-
nak s nem a névtelenség útját kell választani, ha ily természetű
programm érdekében egyesek vagy egész országrészek lakói
sorompóba kivannak lépni, el is tekintve attól, hogy a titkári
hivat.;! hatáskörét és befolyását is nyilván túlbecsülték az ismeretlen
irók, amidőn soraikat hozzá intézték. A „Kárpátok lakói" kétség-
kívül őszinte barátai az erdőnek, de ügyszeretetük némely vonat-
kozásban kelleténél tovább ragadta őket. Az Erdészeti Lapok
bizonyára meleg szószólói voltak már régóta a természetes felújítás
térhódításának,
az elegyes erdőnevelésnek és a bükk fenntartásá-
nak, ismételten rámutattak a rendkívüli fahasználatok elfajulására,
amelyek miatt pl. Erdély fenyőfakészletei ma-holnap kimerülnek,
utaltak
a mezőgazdasági elő- és közíeshasználatok szélsőséges
alkalmazásának hátrányaira és a mesterséges erdőfelújítás elégtelen-
ségével és kezdetlegességével is gyakran foglalkoztak.
Ebben a tekintetben tehát az ismeretlen levélírókkal egy irány-
ban haladtunk eddig is, de már odáig, hogy a tarvágás, a mező-
gazdasági közteshasználat, a rendkívüli használatok teljesen el-
tiltassanak, nem követhetjük őket. Ezek túlzások, amelyek a való
élet igényeivel ellentétben állanak.
Nagyon örvendenénk azonban, ha a Kárpátok lakói mögött
az öntudatra ébredt közvéleményt Iáthatnók, amely erdeink hatható-
sabb védelmét, gondosabb ápolását és kíméletesebb használatát
sürgetné. Amely nem egész völgyrendszerek gyors kipusztításában
látná az .,erdőgazdaság"-ot és „faipaf-t, s nem gyarmatnak tekin-
tené az országot, amelynek kizsarolása a mai nemzedék privilégiuma!
Egy uj erdőtörvény küszöbén különösen örvendenénk ennek, mert
az ily közvélemény mindenné! hathatósabban terelné erdőgazda-
ságunk fejlődését arra az útra, amelytől ma még oly távol áll!
-1* c>*

1 14
Síksági tölgyeseink pusztulása.
Irta : Matúsovits l'étcr királyi, erd<5felügyelő.
I egész országban lévő síksági erdőkben a kocsános tölgy
pusztul Okául a lisztharmat terjedését vették. A pusztulás
tanulmány tárgya volt és most is még az. A debreczeni
kir. erdőfelügyelőség kerületében a pusztulás számottevő területen
törtéinén, annak tanulmányozására a földmivelésügyi minisztérium
az erdészeti központi kísérleti állomás főnökét kiküldötte.
A tanulmányozás az erdőfelügyelőség kerületéhez tartozó öt
törvényhatóság területén történt.
A kocsános tölgyesek pusztulása különösen Szatmár megyében
és Szatmár-Németi város területén öltött nagyobb mérveket és
pedig az agyagos talajon álló erdőkben.
Különösen szembetűnő a pusztulás gróf Hadik-Barkóczy jánki
uradalmának erdeiben, Szatmár-Németi város erdeiben, a gróf Károlyi
1 ajos erdodi hitbizományi, uradalmához tartozó sziníalui erdő-
gondnokságban, Nagybánya város síksági erdejében és végre a
gróf Teleki László Qyula jederi uradalmához tartozó erdőkben.
A homokon álló erdők közül előfordul a pusztulás Debreczen
város Nagy erdejében.
A mult évben a gróf Károlyi Lajos sziníalui erdőgondnok-
ságához tartozó Résztelek község határában fekvő úgynevezett
Tyirák pusztai erdőből, mely 155 méternyire fekszik a tenger
Felett, J92-4 kat. hold elszáradt. Kora 70 év volt, tehát a legszebb
növekvésben álló erdő pusztult el.
Szatmár-Németi szab. kir. város Nagymocsár és Sárerdejében
nagymérvű száradást jelentettek. A mult évben ugyancsak a ..Cser"
erdőben jelentettek száradást. A kár nagyságára nézve elég meg-
említeném,
hogy körülbelül mult év májusáig 15.900
in3*) volt a
kiszáradt tölgyek fatömege az „A" üzemosztályban 18335 kat.
holdon.
A »0 üzemosztályban pedig 1S5 kat. holdon mintegy
2 500 rrr.
* A városi erdöhivatal becslése szerint kihasználandó még mintegy !3.iX>>
köbméter. E/m! •.•.zttf.tn n kiszáradt ta tömeg JS."00 nr lesz.

115
Gróf Hadik-Barkóczy jánki uradalmi erdeiben mintegy 700 trP
kiszáradt tölgy kihasználása lett engedélyezve, gróf Teleki László
Gyula jederi uradalmához tartozó síksági erdőkben a száradás
szintén fellépett, de sem a terület, sem a fatömeg nem ismeretes.
Hasonlóképen áll a dolog báró Vécsey sárközi uradalmával.
Fentieken kivül Nagybánya város Lapos és Nyires erdeiben
a mult év őszén jelentették a száradást, mintegy 500 kat. holdon.
Debreczen szab. kir. város Nagy erdejében és Park erdejében
a vén tölgyek pusztulnak már 2—3 év óta. Eddig kiszáradt mint-
egy 3-4000 törzs.
Nem szándékom részletesen és egyenként leirni a kérdéses
erdőket. Csakis a jellegzetes tüneteket irom le, melyek mindenütt
megállapíthatók voltak.
Általános jellemzés, mely Szatmárban mindenütt megállapít-
ható: a káka nagymérvű fellépése (lásd a fényképet). Az erdők
síkságon feküsznek s tavaszszal minden évben vízben állottak
emberemlékezet óta.