a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Fogorvosi szemle113. évf. 2. sz. (2020. június)

Tartalom

Esetismertetés

  • Holhós Nóra ,
    Albert István ,
    Zsólyomi Krisztina ,
    Márton Krisztina :

    A szerzők célja a fogászati kezelések során előforduló idegen test aspiratiók, illetve ingestiók veszélyeire, azok elkerülésére, a bekövetkezett esemény szövődményeire és megoldási lehetőségeire felhívni a figyelmet. 72 éves férfibeteg kezelés közben egy endodontiai eszközt (36 mm hosszú (teljes hossz) K-tágító) aspirált. A fogorvos gastroenterológiai konziliumot kért, majd miután mellkas-röntgenfelvétel alapján kiderült, hogy aspiratióról van szó, a beteg a bronchologiai ambulancián jelentkezett. A beteget félig ülő helyzetben elhelyezve a pulmonológus excisorral többször megpróbálta megragadni a tárgyat, de az rendszerint kicsúszott a műszer pofái közül, majd a jobb tüdő 9-es segmentumának subsegmentjébe került, ekkor eltűnt szem elől és csaknem a rekeszfelszínig vándorolt. Mellkassebész és fogorvos kollégával történt konzílium alapján a magas infectiós és perforatiós kockázat miatt megoldásként másnapra jobb alsó lobectomia jött szóba. A kontroll bronchoscopia során azonban a pulmonológus Trendelenburg helyzetben ismételten átvizsgálta a jobb basalis szájadékokat és sikerült megragadnia a tű műanyag végét, majd azt az excisorral eltávolítania. A beteg ezután lege artis Clindamycin terápiában részesült. A kezelő fogorvos részéről fontos, hogy ilyenkor a következőleg beavatkozó orvosi csapat kezébe kerüljön a fogászati anamnézis, a baleset leírása, és szerencsés, ha az aspirált vagy lenyelt tárgyhoz hasonlót tudunk bemutatni a helyes stratégia meghatározása, a súlyos szövődmények elkerülése érdekében. A fogászati kezelés során a rutin eljárás részeként kell szerepelnie a műtéti terület gondos izolálásának, ami alkalmas lehet az aspiratio, illetve az ingestio megelőzésére. Ezt szolgálja a kofferdam megfelelő alkalmazása, ami a legtöbb esetben egyszerű, gyorsan és könnyen kivitelezhető művelet.

    Kulcsszavak: fogászati kezelés, idegen test, aspiratio, ingestio, endodontiai eszköz, bronchoscopia, exscisor

  • Szabó Gábor ,
    Vida Gergely ,
    Fülöp Gábor :

    A pácienst évtizedek óta az alsó ajakpíron növekvő, az észleléskor 15 cm-es cornu cutaneummal és fekélyes nyálkahártya elváltozással irányították osztályunkra. CT és PET-CT vizsgálatot követően lineáris excisiót és tumor exstirpatiót végeztünk. A szövettani vizsgálat malignitást igazolt. Azóta a beteget az onko-team döntése alapján szoros kontroll alatt tartjuk, jelenleg is tünet- és panaszmentes.

    Kulcsszavak: cornu cutaneum, carcinoma labii inferioris, kontrollvizsgálat

  • Berkei Gábor ,
    Lukács László ,
    Vág János :

    Manapság az implantológia fejlődésével lehetővé vált, hogy fogeltávolítást követő azonnali implantátum beültetés esetén megőrizzük az eredeti lágyrész viszonyokat, ezzel megteremtve egy esztétikus és hosszútávon funkcionáló pótlás elkészítésének lehetőségét. Fontos lépés az azonnali implantációt követően a lágyrészek formázásához, megőrzéséhez az ideiglenes pótlás készítése. Egyszerű és hatékony megoldás lehet gyári PMMA (poli metil-metaklirlát) ideiglenes felépítményt az eltávolított fog koronai részével kombinálni. Esetbemutatásunkban a balesetben eltört első metszőfoggal jelentkező páciensünknél azonnali implantáció mellett döntöttünk. A papillák és lágyrészviszonyok megőrzése érdekében azonnali ideiglenes koronát készítettünk egy PMMA ideiglenes implantátumfejet és az eltávolított fog koronáját felhasználva. A gyógyulást követően, a végleges pótlás készítésekor egyéni lenyomati fejet használva lemintáztuk a megformázott ínyviszonyokat, majd cirkónium egyéni implantátum felépítményt és e.max préskerámia koronát készítettünk végleges pótlásként.

    Kulcsszavak: azonnali implantáció, azonnali ideiglenes PMMA, egyéni lenyomati fej, lágyrészformázás, emergencia profil

  • Déri Tamás ,
    Kádár László :

    A maxillofaciális régióban a különböző daganatos kórképek gyógyítása során végzett radikális, csonkoló műtétek; balesetek, roncsolásos sérülések helyreállítása komplikált rehabilitációs technikákat igényel. Az alsó állcsont és az annak régiójába tartozó lágyrész-képletek esetében a defektusok megszüntetése igen nehéz feladat. Amennyiben a mandibula folytonossága sebészi módszerekkel nem biztosítható, a protetikai ellátás során további akadályokkal szembesülünk. Ha a rágószerv-rendszer integritása, funkcionális egysége megbomlik, nemcsak a kedvezőtlen klinikai anatómiai viszonyok (beszűkült, esetleg részlegesen megszűnt vestibularis áthajlás, heges bucca stb.) jelentenek kihívást, hanem az állkapocs patológiás mozgása is kialakul, a temporomandibuláris ízület működése az érintett oldalon gyakorlatilag megszűnik, az ellenoldalon viszont túlterheltté válik. Ilyen esetekben komoly kihívás egy működőképes fogmű kivitelezése, ebben nagy segítséget nyújt az implantációs protetika, amelynek tárháza nélkül szinte lehetetlen feladat a korrekt ellátás.

    Kulcsszavak: mandibula-rezekció, implantátum, overdenture, rehabilitáció

Eredeti cikk

  • Somoskövi István ,
    Radnai Márta ,
    Dergez Tímea ,
    Radácsi Andrea ,
    Tiringer István ,
    Nagy Ákos Károly :

    Az egyetemi hallgatókat tanulmányaik során különböző pszichés stresszhatások érik, ezek vizsgaidőszakban fokozódhatnak, és hatásukra egyeseknél szorongásos és depressziós tünetek jelentkezhetnek. A temporomandibularis diszfunkció kialakulásában a beteg pszichés állapota mint etiológiai tényező gyakran kerül említésre a szakirodalomban, de az összefüggés jellege nem pontosan tisztázott. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a vizsgaidőszakban megjelennek-e szorongásos vagy depressziós tünetek, illetve változik-e a fogorvostan-hallgatók tüneteinek mértéke, valamint a temporomandibularis diszfunkció tüneteinek és egyes orális parafunkcióknak a gyakorisága, és összefüggést kerestünk az egyes tényezők között. Kérdőíves adatgyűjtést végeztünk két időpontban: egyszer a szorgalmi-, és egyszer a vizsgaidőszakban. A kérdőíveket a Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) magyar változatából vettük. Összehasonlítottuk a temporomandibularis diszfunkció tüneteinek gyakoriságát, a szorongás és a depresszió mértékét, valamint az arcfájdalom intenzitásának különbségét a két időpontban. Eredményeink az mutatták, hogy a hallgatók szorongásos és depressziós tünetei szignifikánsan magasabb szintet értek el vizsgaidőszakban, mint szorgalmi időszakban. A temporomandibularis diszfunkció valamennyi vizsgált tünete szintén nagyobb gyakorisággal fordult elő vizsgaidőszakban. Ekkor a tünetek közül a fájdalom több mint kétszer annyi hallgatónál volt jelen, mint szorgalmi időszakban. A fájdalom intenzitása is szignifikánsan magasabb volt vizsgaidőszakban. A vizsgált orális parafunkciók mértékében is jelentős emelkedést találtunk. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók fokozott stressz-szintje növeli a szorongásos és depressziós tünetek mértékét és ez egybeesik a temporomandibularis tüneteik nagyobb arányú és mértékű előfordulásával. A kettő közötti kapcsolat nem bizonyítható, de elképzelhető, hogy az emelkedett stressz-szint is hozzájárul a temporomandibularis diszfunkció tüneteinek megjelenéséhez vagy fokozódásához.

    Kulcsszavak: bruxizmus, depresszió, pszichés stressz, szorongás, temporomandibularis diszfunkció

Hírek

Letöltés egy fájlban (9,7 MB - PDF)