a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kharón20. évf. 4. sz. (2016.)

Tartalom

Tanulmány

  • Hodász Luca ,
    Lőrik Emese ,
    Tóth Krisztina :

    Rövid összefoglaló tanulmányunkat abból a meggondolásból tartjuk közlésre méltónak, hogy Magyarországon az életvégi döntések lehetőségéről – tapasztalataink szerint – betegeink nem tájékozottak, és ezen túlmenően a szakmai körökben sem egységes az álláspont. Az egészségügyi önrendelkezés az életvégi döntések egyik részterülete, amely többek között magában foglalja a kezelés visszautasítását és az élő végrendeletet. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy amennyiben hatályos élő végrendelettel rendelkezik a beteg, azt mindenki köteles tiszteletben tartani.

  • Szépe Orsolya :

    Tanulmányomban két fókuszcsoportos interjú eredményeit mutatom be, amelyeknek témája a haldoklás, a halál, és a haldoklókhoz való viszonyulás. Az interjúkra egy terjedelmesebb (600 fős reprezentatív minta) kérdőíves kutatáshoz kapcsolódóan került sor. Az egyik csoport 11 főiskolás hallgatóból állt, a másikat a hospice intézményrendszerében dolgozó 7 fő alkotta. A két csoport közötti eltéréseket illetve hasonlóságokat elsősorban a haldokló alapvető igényeinek feltárásában, a haldokló illetve a súlyos beteg megfelelő elhelyezésében, az orvosi felelősség és a társadalmi viszonyulás kérdésében vizsgáltam. A vizsgálat fókuszában álló kérdésekben az interjúk eredményei nem mutattak jelentős eltéréseket, észrevehető különbség az interjú hangulatában mutatkozott meg. A hospice dolgozók természetesen és empatikusan beszélgettek a halál, haldoklás kérdéseiről, az egyetemi/főiskolai hallgatók azonban inkább komolyak maradtak és sokszor elérzékenyültek az interjú során. Mindkét csoport fontosnak tartotta, hogy meg kell adni a haldoklónak a lehetőséget a méltóságteli halálra, és azt, hogy a haldokló igényeit mindenki és mindenkor maximálisan figyelembe vegye. A résztvevőknek igénye lenne nyíltabb kommunikációra illetve a társadalmi diskurzus elindítására.

  • Tomán Edina :

    Jelen tanulmány a nemzetközi szakirodalom alapján kíván áttekintést nyújtani a gyermekkorban elszenvedett testvérveszteséggel kapcsolatos kutatások eddigi eredményeiről. A témaválasztás célja egyrészt a méltatlanul alábecsült és kevésbé kutatott gyermekgyász vizsgálata, másrészt a gyermeki haláltudat, a testvérveszteséget átélt gyermekek halálhoz való viszonyának mélyebb feltárása volt. A tanulmány a kevés fellelhető nemzetközi publikáció főbb eredményeit, és jövőbe irányuló felvetéseit, iránymutatásait szándékozik bemutatni. Beszámol a környezet felelősségéről, a súlyos trauma rövid – illetve hosszabb távú következményeiről.

Szemle

  • Hegedűs Katalin :

    Csaknem 50 esztendeje létezik a modern kori palliatív ellátás Európában. Az elmúlt évtizedekben - más területekhez hasonlóan - jelentős fejlettségi különbségek mutatkoznak a nyugat- és kelet-európai országok palliatív ellátásában. Ennek elsődleges oka, hogy míg az egészségügyi döntéshozók Nyugat-Európában viszonylag hamar felismerték az emberi erőforrások, a minőségi gondozás és a közösségi elkötelezettség szükségességét az előrehaladott, életet veszélyeztető állapotú betegek ellátásában, addig Kelet-Európában ez csak részben és egyenetlenül valósult meg. A tanulmányban áttekintjük a 2007 és 2016 közötti európai összehasonlító adatokat, amelyek több területen is tanulságos képet mutatnak.