←Vissza

 
 
 
 
 
 

Kókai János
A TÖRTÉNET KÖZEPE

Hova menekülhetek?
Van ház? Ablak? Poros udvar?
Asztal, mely mellé leülhetek?
Áll az ajtóban: lekésett vonatcsatlakozás.
Vár. Maga sem tudja kire.
Rám. Vagy valakire.
És én megjövök.
Kenyérszeletbe nyomom ujjam,
Mint a hazatérés, olyan puha.
Hova menekülhetek közepén a történetnek?