a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Archeometriai Műhely2008/2. szám

Tartalom

Cikkek, Articles

  • Dobosi Viola :

    Abstract

    The scientific elaboration of Palaeolithic materials attracted methods of quantitative analysis from a relatively early time. This type of analysis should rely on a unified and consequent method of data acquisition and processing. By the application of punch cards, the most modern methodology before the general availability of computers, László Vértes set good examples on the largest Hungarian Palaeolithic assemblages of the time, Tata and Vértesszőlős.


    Kivonat

    Az őskőkori leletanyag feldolgozásában viszonylag hamar megjelentek a különféle matematikai-statisztikai módszerek. Az ilyen jellegű kutatásokhoz szükséges egységes szemléletű és módszerű adatrögzítés Vértes László kezdeményezésére indult meg Magyarországon. A cikk a számítógép általános elterjedése előtti legmodernebb adatrögzítési technika, a lyukszegélykártya segítségével történő adatrögzítés alkalmazását mutatja be, nagy mennyiségű paleolit leletanyagon.

  • Bosznay Ádám :
    Vértes László matematikai statisztikai munkásságáról7-10 [298.61 kB - PDF]EPA-00846-00013-0020

    Abstract

    The paper describes some aspects of the application of mathematical statistical methods in the publications of L. Vértes. Demontrates the fact that Vértes used the methods of mathematical statistics to obtain archeological consequences. Shows also, that Vértes – though he was not a mathematician- used these methods with the rigorousness of a professional statistician.


    Kivonat

    A dolgozat a matematikai statisztikai módszerek alkalmazásának néhány példájával foglalkozik Vértes László munkássága köréből. Vértes alkotóan alkalmazta a matematikai statisztika eszköztárát régészeti eredmények, következtetések levonására. Bár Vértes László nem volt matematikus, az alkalmazott módszereket nagy körültekintéssel és hozzáértéssel használta fel munkáiban.

  • Medzihradszky Zsófia :
    Paleobotanikai kutatások Vértes László ásatásain 11-16 [251.03 kB - PDF]EPA-00846-00013-0030

    Abstract

    In the present paper the results of the palaeobotanical investigations carried out on the archaeological excavations of László Vértes are introduced. The changes of the vegetation history and the climate are presented using the botanical data of three methods, anthracotomy, macrofossil analysis and palynology at the localities Istállóskő-cave, Tata- Porhanyó quarry and Vértesszőlős.


    Kivonat

    Jelen közleményben a Vértes László ásatásain nagy szerepet játszó paleobotanikai vizsgálatok eredményeit ismertetjük a teljesség igénye nélkül. Három módszer, a faszénelemzés, makrofosszília analízis és a pollenvizsgálatok adataiból levonható következtetéseket, a botanikai leletanyagból adódó vegetációtörténeti és éghajlatbeli változásokat mutatjuk be az Istállóskői-barlang, Tata-Porhanyóbánya és Vértesszőlős lelőhelyek esetében.

  • T. Biró Katalin :
    Vértes László és a nyersanyagkutatások17-22 [285.50 kB - PDF]EPA-00846-00013-0040

    Abstract

    László Vértes had an encyclopaedical knowledge on natural history, especially earth sciences. Consequently, he could initiate and achieve important progress in the study of raw materials of prehistoric stone artefacts as well. He was perfectly aware of the significance of provenance studies in tracing prehistoric connections and structure of society. Together with several co-authors, he published a number of important sites with detailed description of the raw material used. Together with Lajos Tóth, performed and published the first instance of high-tech analysis with archaeometrical purposes, locating and fingerprinting a specific regional lithic raw material, Szeletian felsitic porphyry.


    Kivonat

    Vértes László kiterjedt természettudományos, elsősorban földtudományi ismereteinek köszönhetően lényeges eredményeket ért el az őskőkori kőeszközök nyersanyagának vizsgálata terén is. Világosan látta és elméleti cikkeiben ismertette a származási hely vizsgálatok szerepét az őskori társadalmak kutatásában. Munkatársaival több jelentős őskőkori lelőhely nyersanyag-megoszlási adatait tette közzé. Nevéhez fűződik az első magyarországi nagyműszeres proveniencia vizsgálat is, amellyel a "szeletai kvarcporfír" származási helyét és azonosítását tisztázta.

  • Farkas-Szőke Szilvia :

    Abstract

    The excavations at Vértesszőlős lasted for seven years, yielding 8890 artefacts. Tthere were 2145 choppers and chopping tools among them. In the distertation of the author (Szőke 2004), technological analysis of these choppers and chopping tools have been accomplished. In the course of the analysis the main question addressed was if there is any rule, or any order in how they made the choppers and the chopping tools? Considering that such rules were existing, what were these, exactly? I have summerised the results of my analysis below in a tabular form.


    Kivonat

    A hét évig tartó ásatások során 8890 darab kőeszköz került elő, ebből 2145 darab a chopper és a chopping tool. A szerző 2004-es keltezésű szakdolgozatában a Vértesszőlősön előkerült alsópaleolit chopperek és chopping tool-ok technológiai elemzését végezte e. (Szőke 2004). Az elemzés során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy megfigyelhető –e valamiféle szabályszerűség az alsópaleolit chopperek és chopping toolok készítése során, s ha igen, mik ezek a szabályszerűségek. A vizsgálat eredményeit táblázatos formában foglaltam össze.

  • Cseh Julianna :
    Vértes László Tata – Porhanyóbányai feltárása31-36 [995.15 kB - PDF]EPA-00846-00013-0060

    Abstract

    This paper gives a short summary on the excavations of László Vértes at Tata-Porhanyóbánya and its history. Two large excavations performed here (by Tivadar Kormos in 1909-1911 and by László Vértes in 1958-59) resulted in two monographs much ahead of their age with international recognition (Kormos 1912; Vértes et al. 1964). The site was the first travertine settlement located in Hungary and the richest one ever since (in respect of archaeological finds, palaeobotanical evidence, etc.). The collaboration of the palaeobotanist István Skoflek, who re-discovered the site excavated by Kormos and László Vértes resulted in a complex monograph with all available scientific evidence of the age receiving an award of the Hungarian Academy of Sciences.

    The recent excavations of the site took place between 1995-2001 by Viola T. Dobosi and Julianna Kisné Cseh. Tata-Porhanyóbánya is still our richest site, the number of inventoried items is 25590 pieces (Table 1). The conclusions drawn by László Vértes were partly corroborated, partly completed and corrected by recent studies. The results of the new-old research group will be hopefully published in the near future.


    Kivonat

    A dolgozat Vértes László Tata-Porhanyóbányai feltárásának és a feltárás előzményeinek rövid összefoglalója. Az itt folytatott két nagy volumenű feltárás (Kormos Tivadar 1909-1911, Vértes László 1958-59) két, korát megelőző, nemzetközileg is elismert monográfiát eredményezett (Kormos 1912; Vértes et al. 1964). A lelőhely Magyarország első mésztufa-medencében fekvő lelőhelye, s egyben az előkerült emlékanyag szempontjából (régészeti leletanyag, paleobotanikai anyag, stb.) napjainkig is a leggazdagabb. Skoflek István paleobotanikus, a Kormos-féle lelőhely és folytatásának felfedezője (Budó Viktor munkatársával együtt) s Vértes László együttműködésének eredménye egy, a korszak lehetőségeihez képest legteljesebb, a társtudományok széleskörű kutatómunkáját alkalmazó akadémiai nívódíjas komplex feldolgozás.

    A lelőhely legújabb feltárására 1995-2001 között T. Dobosi Viola és Kisné Cseh Julianna vezetésével került sor. Az újabb feltárások eredményei alapján továbbra is Tata-Porhanyóbánya a leggazdagabb hazai őskőkori lelőhely, a beleltározott tételek száma: 25.590 db (1. táblázat). Vértes László következtetései közül többet alátámaszt, kibővít, néhányat pedig megcáfolni látszanak az újabb kutatások. Az új-régi kutató csoport eredményei reményeink szerint hamarosan minden érdeklődő számára elérhetőek lesznek.

További cikkek / Regular articles

  • Nagy István ,
    Weiszburg Tamás ,
    Szakmány György ,
    Varga Gábor ,
    Kasztovszky Zsolt :

    Abstract

    Two polished stone axes found at Micula (NW Transylvania, Romania) were mineralogicaly, petrographicaly and geochemicaly studied. The stone artefacts were assigned to the Neolithic period. Both are made from metamorphic rocks, i.e. amphibolite and hornfels respectively. The petrography, EMP, and PGAA analyses of the stone axes compared with geological information and the references data point to an extremely large range of possible geological sources for the rocks: from the northern part of the Apuseni Mts. to the northern part of the Eastern Carpathians or even the Bohemian Massif. Most likely, the place for collecting material could have been the alluvial sediments (boulders, pebbles) from the rivers nearby, such as Someş, Tisa, Crasna or Criş.


    Kivonat

    Tanulmányunkban a Szatmár-megyei Mikolából (ÉNY Erdély, Románia) származó két csiszolt kőbaltát vizsgáltuk meg, ásványtani, kőzettani és geokémia szempontból. A kőeszközök a csiszoltkőkorszakhoz sorolhatók. Mindkettő metamorf kőzetből készült, amfibolitból és szaruszirtből. A kőzettani és a prompt gamma aktivációs analízis, valamint a rendelkezésre álló földtani ismeretek alapján az amfibolit kőbalta esetében a nyersanyag származása több lehetőséget is felvet, az Erdélyi-szigethegységtől, a Keleti-Kárpátok északi vonulatán át egészen a Cseh-Masszívumig. Ugyanakkor primer nyersanyaforrásként a Szamos, Tisza, Kraszna és a Körösök folyóüledéke is valószínűsíhető.


    Rezumat

    Lucrarea prezintă rezultatele studiului mineralogic, petrografic şi geochimic asupra a două topoare şlefuite descoperite în raza localităţii Micula (NV Transilvania, România). Uneltele au fost atribuite epocii neolitice si sunt executate din roci metamorfice, unul dintr-un amfibolit, celălalt dintr-o corneeană. Caracterele petrografice şi rezultatele analizelor de microsondă electronică şi Activare Prompt Gamma comparate cu informatii geologice şi cu surse bibliografice indică o gama larga de posibile surse geologice: de la nordul Munţilor Apuseni la nordul Carpatilor Orientali si chiar Masivul Bohemian. Cel mai plauzibil, rocile din care au fost confecţionate topoarele au fost colectate nu direct din aflorimente ci din pietrişurile aluviale ale unor râuri din regiune: Tisa, Someş, Crasna sau Criş.

  • Rácz Béla :

    Abstract

    Transcarpathia has got a lot of paleolithic sites. The raw material of the stone tools from these sites are very varied. The toolmaker masters had used more often the local raw material, for example opalits, obsidian, andesite and quartzite (siliceous sandstone). The territory of Transcarpathia can be devided into four regions according to the raw material. Thanks to the hitherto investigations it succeed to identify the potential geological locality of some type of raw material. Among the further tasks it can be mention more field-work, detailed microscopial and chemical researches.


    Kivonat

    Kárpátalján számos őskőkori lelőhely található, amelyeken a nyersanyagok felhasználása is igen változatos. Az eszközök készítői többnyire helyi nyersanyagot használtak, így opalitokat, obszidiánt, andezitet és kvarcitot (pontosabban, kovás homokkövet). A nyersanyag-felhasználás szerint Kárpátalja területét négy régióra oszthatjuk fel. A közelmúltban végzett kutatásoknak köszönhetően lehetségessé vált a nyersanyagok potenciális geológiai lelőhelyének azonosítása. A további kutatási feladatok között szerepelnek az újabb terepbejárások, a részletes mikroszkópos és geokémiai vizsgálatok.

  • Kreiter Attila ,
    Szakmány György :

    Abstract

    The aim of the paper is to provide the results of a preliminary ceramic technological investigation of the Lengyel culture from Szemely-Hegyes and Zengővárkony (Hungary). By the means of macroscopic and petrographic analysis the technology of different vessel types is compared in order to gain insight into the manufacturing practices of different vessel types. Furthermore, our purpose is also to assess possible ceramic technological similarities and differences between settlements that are situated close to each other. Since vessel painting in the Lengyel culture is a common practice a possible relationship between raw materials/technological practices, vessel types and painting is also assessed. Moreover, while at Szemely-Hegyes a round multi ditch-system was found, the size and complexity of which is larger than at other sites, no such feature was observed at Zengővárkony. For this reason it is possible to assess the ceramic technological differences between the two types of settlements. The most prominent similarity between the ceramic technologies of the two sites is that consumption wares at both sites were made from a very fine, probably levigated raw material. The characteristic difference between samples found at Zengővárkony is that some of the consumption wares were also tempered with coarse rock fragments, while at Szemely such tempering occurs only among the household wares. A further difference between the sites is that at Szemely, grog tempering is common, while at Zengővárkony this practice was not observed.

    The preliminary results clearly show that consumption wares were made in a very similar manner at both sites (very fine, probably levigated clay, slab building, firing under fully reductive circumstances) despite that at the two sites there may have been differences in the available raw materials.


    Kivonat

    Munkánk során előzetes tanulmányt készítettünk a Lengyel kultúra kerámiatechnológiájáról Szemely-Hegyes és Zengővárkony lelőhelyekről. Makroszkópos és mikroszkópos petrográfiai vizsgálat segítségével összehasonlítottuk a különböző edénytípusok kerámiatechnológiáit, így betekintést kaptunk különböző edénytípusokon belüli lehetséges technológiai hasonlóságokról és különbségekről, továbbá információt kaptunk arról, hogy az egymáshoz közel fekvő települések kerámiatechnológiái között milyen hasonlóságok és különbségek vannak. Mivel a Lengyel kultúra kerámiáinak jelentős része festett, azt is vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a nyersanyagválasztás/technológiai eljárások és az edény típusa, valamint festése között. Továbbá, míg Szemely-Hegyesen többszörös körárkot figyeltek meg, Zengővárkonyon nincs ilyen telepjelenség, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a két különböző településtípus kerámia technológiáit összehasonlítsuk. A két lelőhely kerámiatechnológiája között az egyik legszembetűnőbb hasonlóság, hogy a kisméretű finom kerámiák jól előkészített, feltehetően iszapolt, nagyon finomszemcsés nyersanyagból készültek. Jellegzetes eltérés a két lelőhely között, hogy a Zengővárkonyban tapasztalt durvaszemcsés kőzettörmelékkel való soványítás a finom kerámiák körében nem fordul elő Szemelyben, csak a házi kerámiák soványításában. További különbség a két lelőhely között, hogy Szemelyben a törtkerámia soványítás gyakori, Zengővárkonyban viszont nem figyeltünk meg ilyen soványítást.

    Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a finom kerámiák mindkét településen nagyon hasonló módon készültek (nagyon finom, jól iszapolt nyersanyag, laptechnika, redukált kiégetés), attól függetlenül, hogy a két település között lehettek különbségek a hozzáférhető nyersanyagok tekintetében.

Közlemények / Other communications

Melléklet / Appendix

Vértes László emlékülés, 2008.08.25 / Memorial conference in honour of László Vértes