Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1993/2. 73.o.

PANTA RHEI

Hollndonner László*
Soproni MATÁV Rt.,
Vermes Miklós Kuratórium

A dolgok folyamatban vannak, folytonosan változó körülmények között. A görög filozófusok megállapításait, a fizika - tehetséggondozás ügyére vonatkoztatva - szeretném bemutatni, hogy az élet e területen sem statikus, nincs az állandóság nyugalmas állapotában. Mindig fejlődik. Rajtunk múlik, hogy előre, vagy hátra. A megállást a folyamat nem ismeri; a megállás megmerevedést, a fejlődési folyamatból való teljes kimaradást jelenti.

A fizika robbanásszerűen fejlődő alaptudomány

Létérdekünk, hogy e fejlődésnek ne távoli szemlélői, hanem cselekvő részesei legyünk. Mai, lehorgasztott fejű világunkban igen erős a csábítás a passzivitásra, pedig semmi okunk rá. Neumann János, Teller Ede és még igen sokan mutattak és mutatnak példát: alkalmas hazánk és nemzetünk arra, hogy e területen is élvonalbeli képviselőket neveljen, akik maguk körül iskolát teremtve húzóerőt jelentenek, hosszabb távon a legegyszerűbb értelmezésben, életünk hétköznapjainak minőségét tekintve is. Természetesen ez így magától nem megy, ennek érdekében nagyon nagy hittel és elkötelezettséggel kell folyamatosan tenni a dolgunkat.

Kulcsszerepe van e területen az oktató-nevelő munkának, hiszen hosszú évtizedeken át megtette hatását a mennyiségi szemlélet, amely a tudás tekintetében is a szürke középszerűség kialakulásának kedvezett, az élet sok területén indítva el kontraszelekciós folyamatokat.

Jómagam a távközlés területén dolgozom. Nem véletlen hazánkban e hosszú ideig szintén a "nem termelő ágazatok" közé sorolt szolgáltatás színvonala, helyzete. A fejlett országokban a szolgáltatás is nélkülözhetetlenül igényli a fizika több területén a csúcstechnológiák alkalmazását, és így segíti egyre magasabb fokon a szolgáltatásokat igénybevevők kényelmét, informáltságát, munkájuk hatékonyságát. Az életminőség remélhető javulásával együtt majd várhatóan hazánkban is mindennapos igény lesz, hogy az egyén nem csupán telefonálni óhajt, hanem fel kívánja használni a távközlést szórakozása, tanulása, a házimunka megkönnyítése, és az élet legkülönfélébb területeinek érdekében is, a műszaki-üzleti célú felhasználásról nem is szólva. Nem kell nagy képzelőerő annak megérzéséhez, mekkora fejlődésre van szükség, hogy széles körben elérhetők és felhasználhatók legyenek ezek a hazánkban ma még alig ismert szolgáltatások, amelyek a maitól teljesen eltérő szinten igénylik a vizuális és az adatbázisokon alapuló információátvitelt.

Sopronban 1971-ben, újszerű fizika szakkörök és előadássorozatok szervezésével kezdődött az Eötvös Társulat soproni csoportjának működése

Sopron, határközeli helyzete és egyéb történelmi előzmények miatt a nagy szocialista iparosítás folyamatából gyakorlatilag teljesen kimaradt. (Tagadhatatlan, hogy mai szemmel ez nemcsak hátrányt jelentett.) A csendes hétköznapjait élő iskolavárosban természetes igény mutatkozott a tanulók és fizikatanárok tudását segítő előadások, kísérleti délutánok, szakkörök, konferenciák, tanulmányutak szervezésére. A szakmai műhelymunka fejlődése szinte törvényszerűen elvezetett a fizika tanulmányi versenyek megszervezéséhez.

Tehetségkutatás-tehetséggondozás: fizikai tanulmányi versenyek

Kezdetben nagyon szerény körülmények között indultak azok a fizika tanulmányi versenyek, amelyekkel kapcsolatban nyugodtan elmondható: az érintett fizika-tanárok áldozatvállalása, megszállottsággal határos elhivatottsága volt szükséges ahhoz, hogy az érdektelenség átláthatatlanul szürke köde, a közömbösség ne fojtsa meg azt a kezdeményezést, amelyet az élet az utóbbi években egyre több oldalról elismerőleg visszaigazol. Nem véletlen, hogy e versenyek színvonala, tömegvonzása töretlenül fejlődött, és aki valamelyik felületen kapcsolatba került e versenyekkel, hatása, ereje alól nem tud szabadulni, de nem is akar az, akiben igény van a hasznos és érdekes, értelmes munkára és van egy pici vonzódása a fizikához.

Mára e versenysorozat három versenyt foglal magába:

A Mikola Sándor Tehetségkutató Fizikaverseny a középiskolák I. és II. osztályos tanulói számára szerveződik, és a verseny első - iskolai - fordulóján 15-20 ezer tanuló indul, a második - megyei - fordulóba ezer-ezerötszáz tanuló jut be, míg Gyöngyösre és Sopronba, a két döntő színhelyére mintegy 50-50 tanuló jut el.

A Fényes Imre Emlékverseny nemzetközi fizikai diákolimpiai válogatóverseny a középiskolák N. osztályos tanulói számára. Ez meghívásos verseny az arra érdemes, korábbi fizikaversenyeken már kitűnt dákok és a területi olimpiai előkészítő szakkörök tanulói részvételével.

A Vermes Miklós Emlékverseny eredetileg Sopron-Pozsony városok közötti fizikaversenyként indult, később a magyarnyelvű gimnáziumok versengő tanulóinak és fizika tanárainak kultúrprogrammal egybekötött szakmai találkozójává fejlődött rendezvényként jellemeztük. Mára ezen emlékverseny vonzereje tovább nőtt, Közép-Európa több nyelvterületéről érkeznek delegációk a mind szakmailag, mind emberileg nagyon hasznos kapcsolatokat és tapasztalatcserét, véleménycserét jelentő rendezvényre, Sopronba.

Természetes, hogy ilyen rendezvénysorozat színvonalas szakmai irányítás és bázisintézmény nélkül elképzelhetetlen és itt meg kell említeni az Eötvös Társulatban működő fizika tanárok és a Soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) egyes tanárainak áldozatkész munkáját. E rendezvények közvetlen szakmai eredményein túl is igen jelentős azonban az az emberi kapcsolatrendszer gimnáziumok, középiskolák, főiskolák, egyetemek, iparvállalatok és intézmények elhívatott munkatársai és nem utolsó sorban a jövő ígéretei, a tehetséges diákok között, amelyek a nemes cél érdekében és kapcsán alakultak ki. Mai rövid távon gondolkodó, profitelvű társadalmunkban ezt a folyamatot a szakmai eredményességgel egyenrangúan fontosnak ítéljük.

Tagadhatatlan az is, hogy a szponzorok között a legnagyobb összeggel a Soproni Távközlési Igazgatóság (illetve korábban jogelődje, a Soproni Postaigazgatóság) már több éve támogatja e rendezvényt, a tehetségkutatás-tehetséggondozás ügye azonban hosszabb távon nagyobb társadalmi összefogást igényel.

A Vermes Miklós Alapítvány

Gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy a tehetséggondozás ügye rendkívül összetett feladat, amelyhez minden pici hozzájárulás csak nagy szeretettel és szakértelemmel használható fel.

Az élet sokoldalú. Vannak szervezési-, fizetési-, szerződéses-, adó-, és egyéb ügyek, amelyek megfelelően gondozott alapítvány útján az ügy szempontjából közvetlenül hasznosabban bonyolíthatók le. Így került sor a Postabank Soproni Területi Igazgatósága közreműködésével a Vermes Miklós Alapítvány megszervezésére. A nyílt alapítvány hosszabb távon mindazok csatlakozására számít, akik az alapítvány céljával, a fizika területén történő tehetséggondozással egyetértenek, és a csatlakozásra, támogatásra anyagi lehetőségük van. A tehetséggondozást az anyagi lehetőségektől függő tágassággal értelmezi az alapítvány:

Legfontosabb és legsürgetőbb azonban annak a kontraszelekciós folyamatnak a megállítása, amely megnehezítette, lelassította a fiatal tehetségek saját érdeklődési területén történő kibontakoztatását, más szavakkal kifejezve a cikk elején megfogalmazott gondolatot: beruházni a saját jövőnk érdekében.

________________________

* A szerző kapta az Eötvös Társulat 1992. évi Prometheusz-érmét "a fizikai gondolkodás terjesztéséért."