a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Közgazdász fórum22. évf. 3. (140.) sz. (2019.)

Tartalom

  • Kozák Anita ,
    Sönperger Richárd :

    Az egyén önmagáról kialakított képe a környezetével való interakciók hatására formálódik. A kutatók leginkább a családi kapcsolatok és az oktatási intézmények önértékelésre gyakorolt hatására hívják fel a figyelmet, a munkaerőpiacra való belépésünket követően azonban új szervezeti keretek között töltjük hétköznapjainkat, így munkahelyünk légköre és működési rendje, az ott átélt tapasztalatok és impulzusok (pl. a szocializációs folyamat) is befolyásolhatják önmagunk megítélését. A tanulmány célja ezért annak feltárása, hogy a munkahely szervezeti kultúrája és a munkavállalók egyéni önértékelése között van-e statisztikailag kimutatható kapcsolat. Ennek érdekében a szerzők kérdőíves megkérdezést alkalmaztak, a mérőeszköz kialakításához a Quinn-féle versengő értékek modellt, a Rosenberg Önértékelés Skálát, az Általános Énhatékonyság-mérő Skálát, a Pearlin Önellenőrzés Skálát és a Big Five Személyiségmodell neuroticizmusra vonatkozó részét használták fel. A 234 megkérdezett dolgozó válaszai alapján megállapítható, hogy azok a munkavállalók, akiknek a munkahelyére jellemző a klán típusú szervezeti kultúra, nagyobb eséllyel rendelkeznek magasabb önbecsüléssel. A vizsgálatok tanulsága szerint szintén összefüggés mutatható ki az adhokrácia szervezeti kultúra és a dolgozók énhatékonysága között, azok a dolgozók ugyanis, akiknek a munkahelyére ez a szervezeti kultúra jellemző, nagyobb arányban vallják magukat magas énhatékonyságúnak. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csupán a családi kapcsolataink, az iskolai közösség és a pedagógusok visszajelzései, hanem munkahelyi környezetünk is hatással lehet az önmagunkról kialakított képre. A foglalkoztató szervezetek tehát az egyéni teljesítményt ösztönző és barátságos munkahelyi klímával hozzájárulhatnak dolgozóik lelki egészségének megőrzéséhez, önbecsülésük és énhatékonyságuk növeléséhez.

    Kulcsszavak: szervezeti magatartás, szervezeti kultúra, Quinn versengő értékek modellje, dolgozók egyéni önértékelése.

    JEL kódok: M12, M14.


    The self-image of an individual is formed by the interactions with the environment. Researchers most often emphasise the significant effects of family relationships and those of the educational institutions on one’s self-esteem. After entering the labour market, people spend most of their time in organisations. Therefore, the workplace’s atmosphere, the way of operation and the experiences lived there may also influence one’s self-esteem. The aim of this paper is to reveal whether the organisational culture of the workplace and the individual’s selfesteem are statistically related. In order to achieve this aim, the authors performed questionnaire-based interviews. To devise the measurement tool, the authors used Quinn’s Competing Values Model, Rosenberg’s Self-Esteem Scale, the General Self-Efficacy Scale, Pearlin’s Self-Mastery Scale and the Big Five Personality Model. Based on the responses of 234 employees, it can be stated that employees working in clan-type organisations are more likely to have higher self-esteem. The research shows correlation between adhocratic organisational culture and employees’ self-efficacy. All these point out that not only the family relationships, the school communities or the teachers’ feedbacks affect the individual’s self-image, but also the workplace environment. Thus, by creating a friendly environment which encourages personal achievements, the employers may preserve their employees’ mental health, improve their self-esteem and self-efficacy.

    Keywords: organisational behaviour, organisational culture, Quinn’s Competing Values Framework Model, employee’s self-esteem.

    JEL codes: M12, M14.

  • Seer László ,
    Vizeli Ibolya :

    Kutatásunk célja a mesterséges intelligencia alapú digitális asszisztensek elfogadásának és használatának kutatása, illetve az elfogadást és a használatot befolyásoló tényezők beazonosítása. Másodlagos célunk, hogy összefoglaljuk a digitális asszisztensekkel foglalkozó, eddig megjelent tudományos munkákat. Konceptuális modellünk által arra a kérdésre keressük a választ, hogyan magyarázza a vizsgált öt független változó, melyek az UTAUT 2 modellből számaznak, a használati szándék alakulását. A szóban forgó öt független változó a várható teljesítmény, a várható szükséges erőfeszítés, a társadalmi hatás, az elősegítő feltételek és a hedonista motiváció. A kutatást egy N=123 elemszámú mintán végeztük, a válaszadók többsége egyetemista. Az adatok elemzésére a parciális legkisebb négyzetek – strukturális egyenletek modellezési technikát (PLS-SEM) használtuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a várható teljesítmény, a várható szükséges erőfeszítés, a társadalmi hatás és a hedonista motiváció szignifikánsan befolyásolja a használati szándékot. Ez az öt független változó a függő változó varianciájának 69%-át magyarázza.

    Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, digitális asszisztens, technológiaelfogadás, használati szándék, UTAUT2 modell.

    JEL kódok: M31, M39, O33, L86.


    Our paper aims to inspect the adoption mechanisms of the artificial intelligencebased digital assistants by their human users and to examine the relevant factors affecting the adoption process. As a secondary goal, we aim to synthesize the existing literature related to this phenomenon. We use five independent variables, which are rooted in the UTAUT2 model, for examining their explaining power on one dependent variable, namely the intention to use digital assistant technology. The exogenous constructs are as follows: performance expectancy, effort expectancy, social influence, facilitating conditions, and hedonic motivation. We conducted our research on a sample of primarily university students (N=123). After the exploratory data analysis, we used partial least squares structural equation modeling (PLSSEM) to test our hypotheses. We concluded that performance expectancy, effort expectancy, social influence, facilitating conditions, and hedonic motivation have a significant effect on usage intention. These independent variables explain 69% of the variance of the dependent variable.

    Keywords: AI, digital assistants, technology adoption, usage intention, UTAUT2 model.

    JEL codes: M31, M39, O33, L86.

  • Králik Lóránd-István :

    A decentralizáció egyik legfontosabb eleme az önkormányzatok pénzügyi autonómiája. Jelen tanulmány rövid áttekintést kíván nyújtani a romániai Bihar megyében található érmelléki és Berettyó-vidéki önkormányzatok finanszírozási rendszeréről, valós pénzügyi függetlenségéről, megvizsgálva az adóbevételek nagyságát, szerkezetét, illetve a saját bevételek és az állami transzferek mértékét és arányát. A kutatás során kiderült, hogy a pénzügyi autonómia Romániában csak részleges, a központi kormányzat befolyásolni tudja és befolyásolja is az önkormányzatok bevételeinek mértékét, akár évről évre is. A kevés saját jövedelemmel rendelkező önkormányzatok kiszolgáltatottabbak, míg az urbanizációs gócpontok közelében található önkormányzatok esetében a pénzügyi függetlenség és az azt mutató önfinanszírozási ráta magasabb értékeket mutat.

    Kulcsszavak: önkormányzati bevételek, helyi finanszírozási rendszer, pénzügyi autonómia, helyi adók.

    JEL kódok: H71, H72.


    One of the most important elements of decentralization is the financial autonomy of local governments. The purpose of this study is to provide a brief overview of the system of financing and real financial independence of the local governments from Valea Ierului and Valea Barcăului in Bihor County, Romania, examining the size, structure of tax revenues, the size and ratio of own revenues and state transfers. The research showed that financial autonomy in Romania is only partial, and the central government can and does influence the level of municipal revenues, even from one year to another. The municipalities with low self-incomes are more vulnerable, while the financial independence and the selffi nancing rate show higher values in the settlements located near the urban centers.

    Keywords: local revenues, local financing system, financial autonomy, local taxes.

    JEL codes: H71, H72.

  • Összeállította: Erőss Renáta :
    RMKT-hírek77-90 [463.45 kB - PDF]EPA-00315-00130-0050