A dél-svédországi magyarok családi lapja
2. évfolyam 8. szám 2001/4
Lundi Lap
Vendégeink voltak: Magyar tárgykör szerint rendezett aratóünnep Lundban
     Augusztus végén az ITEK Akadémia és a Lundi Lap Társaság a kolozsvári Tarisznya Együttes szeptember elsejei látogatásának hírét körözvényben bejelentve, batyus népművészeti kiállításra bíztatta a lundi magyarokat.
     A hírlevél túlsó oldalán Ajtony László, a Lundi Kultúrfórum egykori elnökének és a tetszhalott Lundi Lap Társaság vezetőjének következő lelkesítő sorait olvashattuk.
     Talpra magyart! Kiáltott másfél évszázaddal ezelőtt a költő. És joggal, mert nagy idők jártak akkor. A hazát és nemzetet menteni, összekovácsolni kellett. Ma viszont "már csak" kultúránkat, magyarságunkat kell menteni/átmenteni az utánunk jövőknek. Sokan foglalkoznak ezzel, de nem könnyű dolog! A költő hívása ma is időszerű. Itt és főképp itt, szűkebb pátriánkban, Lundban, ahol többé-kevésbé lemaradtunk, sajnos leköröztek
     Észre sem vettük, és már mások vették át a magyar kultúra ápolásának feladatát. Például szolgáljon, hogy a VISA LUND egyesület szervezi a Termésünnep(Skördefestival) keretében a magyar hetet, magyar vendégekkel, magyar zenével, magyar ételekkel többek között a Grand Hotelben. A Forrás néptáncosai táncolnak csárdást, noha esetleg tíz százalékuk magyar. És másként is érzékelhető, hogy nagyon sok svéd érdeklődik a magyarokról, történelmünkről, zenénkről, az utazási lehetőségekről, sőt magyarul is szeretnének megtanulni! Még olyan is történt, hogy magyar zenével akartak tisztelegni egy elhalálozott szerbiai öregnek a malmői temetőben. De nem volt ki muzsikáljon. Egész Dél-Svédországban nincs egy hagyományos magyar zenekar. És elgondolkoztam, hogy vajon ki fogja majd elhúzni kedvenc nótámat, mikor majd engem kísérnek utolsó utamra? Elhívják majd hirtelen a tarisznyás együttest Erdélyből vagy CD-lemezről hallgatjuk a "Jaj de messze estél tőlem kezdetű dalt? Dicséret mindenkinek, aki tesz a magyar kultúráért, de mi magunknak is ki kell vennünk a részünket. Dalos csoportot, népzene— és néptánc együttest kell létesítenünk sok/kevés jó torkú, sok/kevés táncos lábú lundi asszonnyal és férfivel, leánnyal és legénnyel. Nagyon szükséges egy muzsikus táncos "banda" is, hogy húzza nekünk (és velünk), és tanítsa meg gyermekeinket és unokáinkat is a magyar népdalra, népzenére és táncra.
     Szó, mint szó, de hála egypár honfitársunk lelkes hozzáállásának az együttes szervezése már megkezdődött. És a próbák is megkezdődnek hamarosan. Minden érdeklődőt szívesen látunk.
     Jelentkezni a 046 157 154 (Ajtony László), 046 189 852 (Annika Nilsson) és 046 320 427 (Fodor Béla) telefonszámon lehet.
     Levrik Lena A nagy korszerű (Den stora modern) fűszobra a közeledő ősz jeleit mutatta, vagy elsápadt a város főterének ünnepi átalakulása láttán. A svéd zászlók között két magyar lobogót is lengetett a kellemes szellő. Alatta a "lángost" kínáló sátorból szerte facsarodó illat vonzta az érdeklődőket az augusztus 24-től szeptember másodikáig tartó Aratóünnepre, amelyen előkelő helyet a sajátosan magyar érdekességek kaptak, és amelynek védnöke Lennart Ryde, a helyi önkormányzat elnöke mellett, Szőke László Magyarország svédországi nagykövete volt.
     A rendezvény műsorából említésre méltó, hogy a Vásárcsarnokban és a Grand Hotelben, amelynek Balogh János az intézője, egy héten át magyar ételkülönlegességek is kaphatóak, a Népkönyvtárban (Folkbiblioteket) magyar könyvkiállítás rendeztek, a Vasút téren, ahol az ünnepi hét megnyitására is sor került, a Forrás és a Tarisznyás együttest számos fellépését láthatták a kíváncsi lundiak. A Városcsarnokban (Stadshallen) magyar történelmi, képzőművészeti és kiállítás nyílt. A népművészeti tárgyakat a helyi magyarok kölcsönözték, többek között Albert Ilona is, akinek sokfelé megbecsült magyar zászlóiból is láthattunk néhányat.



     Magyarul tanulhatnak a lundiak a Népi egyetemen (Folkuniversitet) Garam Katalinnál, 795 koronáért, a Polgári iskolában (Medborgarskolan) Boros Katalinnál, 845 koronáért. Svédül a Népi egyetemen a kezdők 1800 koronáért, a Polgári iskolában pedig 895 vagy 1495 koronáért. Hasonló árban tanulhatunk több más nyelven is.
     Magyarul a magyarok még ingyenesen sem hajlandók tanulni. Pedig általánosan megállapítható, hogy rohamosan romlik a svédországi magyarok anyanyelve, és miközben mindenféleképpen gyarapodunk, magyarságunkban egyre csak szegényedünk. Érdemes ezen kissé elgondolkoznunk!