II. évfolyam. 6. szám 2001. május., ISSN 1404-7780

[vissza]

Nyelvápolás



Kötelező lesz a magyar
Magyarországon hamarosan kötelező lesz a magyar nyelv használata. Pontosabban kötelező lesz a magyart is használni az idegen mellett - igaz, egyelőre csak a közterületek, intézmények, boltok feliratain. (A törvénytervezet várhatóan a következő napokban kerül a kormány elé, onnét meg a parlamenthez.)

Az illetékesek abból a feltételezésből indultak ki, hogy Magyarországon a tatár- és törökdúlás, a Habsburg-uralom, illetve az orosz földről behurcolt szivacsos agylágyulásjárvány ellenére élnek még magyarok. Ennek ellentmond az országot elárasztó anglomán nyavalygás, az idegen feliratok, reklámok, szlogenek erdeje, meg a kereskedelmi rádiókból, televíziókból áradó nemzetköziség. Affektál és gurgulázik az egész ország, idegen szavak ármádiája lepi el a nyelvet, kitaszítva a sorból a mieinket, mintha csak ez lenne a világ rendje.
Magyar ember ma Magyarországon shopokba jár bizniszelni, pubokba drinkelni, ha meg vinni akarja valamire, hát összelobbizik egy privát teamet...
Bekapcsolod a rádiót, erre mindjárt azt hallod, hogy Let's make things better. Csak így, minden átmenet nélkül. Aztán egy másik kijelenti: Car of three diamonds. Bele egyenesen az ember képébe. Egyszer meg is fogadtam, szólok egy ilyen píár-marketingmanagernek, hogy ez a föld, ahol internesönel bizniszofiszukat nyitották, még mindig Magyarországhoz tartozik.
Elfogadom, a leendő új törvény hoz majd némi zavart, tanácstalanságot a nagyvárosok életébe: vajon mi az a furcsa szó (bolt, vendéglő, piac stb.) a jól ismert angol mellett? - kérdik majd a meghökkent fiatalok. Majd megszokják. Nem baj. No problem.
            Pihál György




Levelünk a Magyar Rádióhoz

Kedves Szószólók!
Egy a Grétsy tanár úr által szerkesztett, éppen negyedévszázados könyvben olvasom: "Terjedőben van a jelzőtlen személyneveknek csak a familiáris stílusban megengedett névelőzése. Ez különösen akkor lehet bántó, ha puszta vezetéknévvel kapcsolatban fordul elő: A Kovács már megint okvetetlenkedik." Ne vegyék okvetetlenkedésnek, de szomorúan megállapíthatjuk, hogy közel egy emberöltő után talán még gyakoribb "a Pista, a Pali, a Kovács, a Takács, a Hermann, a Bergman" kaptafára alakított névelőzés, mint azelőtt. Úgy tűnik az iskola, a lapok, a rádió, a tévé nyelvjavító munkája még mindig elégtelen. Vagy erre is az a felelet, hogyha már annyira elterjedt, hagyjuk, ne firtassuk. De lehet, hogy tényleg okvetetlenkedem, mert a "vidéki" svéd-magyarságomat sehogy sem tudom összebékíteni szépséges fővárosunk minősíthetetlen zagyvanyelvével?
Mindazonáltal további jókat.


Előtérben: anyanyelvünk

A SMOSz - Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Anyanyelvünk Alapítványa legutóbbi közgyűlésén az anyanyelvünk Nyelvápolók Közössége nevet vette fel és a következő területekre terjeszti ki működését: - Hétvégi iskolák,
- anyanyelvi táborok,
- egyházak,
- zenei anyanyelv,
- távoktatás,
- tanártovábbképzés,
- tankönyvek és
- taneszközök beszerzése.

A kolozsvári Gloria nyomdában elkészült első könyvüket a Vallomások az anyanyelvről-t, amelynek anyagát Péterffy Mihály gyűjtötte, Lázár Oszkár kiegészítette és Tar Károly gondozta, a jövőben újabb kiadvány követheti, amellyel a svéd-magyar kevertnyelvűség ellensúlyozására tehetnek kísérletet. A Svédországi Magyarító Szószedet kétezer címszava máris olvasható a Magyar Liget mellékleteként a hunsor.nu - A Magyar-Svéd Online Források honlapján.

Molnos Angéla bíztatása
A Magyarító Könyvecske szerzőjének válaszlevele

Kedves Károly!
Még sohasem éreztem a Golf áramlat melegét, de most igen, jóleső erdélyi-svéd közvetítéssel... Amint látja, én is megkísérlem és ékezetekkel írok. Közel két hétig nem tudtam kinyitni a villámleveleimet és így csak tegnap olvastam kedves sorait és a Lundi Lapot.

Örülök, hogy tetszik a Könyvecske és hirdetik a lapban. Nagyon köszönöm. Meghatott és jól esett, hogy közölték az egyik cikkemet is. Én a Nyelvvédő szótárát teljesen átnéztem saját gyűjtésem bővítése végett és sok hasznos szót találtam benne.

Ha megengedi, hogy hozzászóljak egy esetleges újabb kiadáshoz, lenne egy észrevételem. Ügyelni kell ara, hogy véletlenül ne kerüljenek jó magyar szavak a kiirtandó idegenségek közé. Szerintem például "cserge" magyar szó és meg kell tartani.

Azt hiszem, van több ilyen a szótárban. Ebbe a nehézségbe én is belebotlottam a Könyvecske szerkesztésekor.

Továbbra is jó és sikeres munkát kívánva szeretettel üdvözlöm:
Angéla



Honlap a magyar nyelvért





http://fox.klte.hu/~keresofi



A magyar nyelv nátósítása

Szabó Csaba írása a kolozsvári Szabadság-ból

Reneszánszát éli Erdély-szerte a nyelvújítás. A világnyelvekből és különböző tudományokból kölcsönzött műszaki szavak önmagukban, magyarizálva, illetve a magyar szavakkal vegyítve kerülnek a köznyelvbe, azt a látszatot keltve a gyanútlan magyar anyanyelvű tömegekben, hogy a technika és számítógépe évszázadában / évezredében elkerülhetetlen az anyanyelv nátósítása, nyugatosítása, euroatlanti integrációja is. A magyar nyelv nátósítása annyira felgyorsult az utóbbi években, hogy jómagam már kétszer voltam az elmúlt hetekben/hónapokban olyan, a magyar nyelv és irodalom oktatásával kapcsolatos rendezvényen, ahol pattanásig feszült idegekkel kellett a felszólalók ajkát figyeljem, hogy valamit megérthessek a nátósított magyar szövegből.

Voltak ezekben lélektani, fizikai, kémiai, geológiai, sőt, még a számomra kellemes emlékeket ébresztő növényanatómiai szakszavak is. Szólás-, illetve nyelvszabadság van: mindenki annyira keveri a magyar nyelvet idegen, illetve tudományos szavakkal, amennyire csak akarja. Bárki nekifoghat nátósítani manapság: valóságos verseny alakult ki, hogy ki tud több tudományos szakszót úgy elkeverni a magyar nyelvben, hogy annak nemcsak sejtelmesen nyugatias-tudományos kicsengése, de értelme is legyen. Nem is lenne gond ez a jelenség, amennyiben csak viszonylag zárt körökben (egyetemen, értekezleteken, tudományos dolgozatokban) élné reneszánszát, és nem gyűrűzne ki a tizenévesek közé.

A középiskolák diákjai ugyanis úgy szívják magukba a nátósított magyar nyelvet, mint a csecsemő a tejet. Újdonság ez a neo-magyar nyelv nekik, lázadás a régi ellen - kulcs a Nyugat kapujához Hiába javítja ki őket az ember, hogy a tradíció az magyarul hagyomány, nem hisznek az "idegennek": ha a tanár néni így tanította, akkor az úgy is van. Nemrégiben egy vidéki iskola meghívottjaként alig tudtam meggyőzni diákhallgatóságom, hogy a generációs konfliktust magyarul nemzedéki ellentétnek mondjuk. Szegény gyerekek azzal érveltek, hogy a tudományos nyelv sokkal kifejezőbb, mint a magyar. Hiába mondtam nekik hogy még az algák szaporodásánál is a nemzedék váltás szót használjuk - kétkedve csóválták a fejüket. Kigyűrűzött hát az anyanyelv nátósítása a könnyen befolyásolható tizenévesek közé is: beszivárgott az iskolákba, a folyósokra, osztálytermekbe, füzetekbe. Jó ez? Káros ez? Majd elválik.

Eljön az ideje annak, hogy a Halotti Beszédet könnyebben olvassuk majd, mint egy nátómagyar szöveget? Majd elválik. A diákokban viszont tudatosítani kellene: a mai Erdélyben elvegyülni (nyelvben és politikában egyaránt) könnyű - megmaradni, együtt maradni nehéz. És nem az előbbire, hanem az utóbbira illik az, hogy férfimunka volt.


Svédországi magyarító szószedet

bakot, gyere bakom hátra, gyere visszafelé
balkong erkély
balon léggömb
banális lapos, elcsépelt, köznapi
bank pénzintézet
bankett díszebéd, vacsora
bár italmérés, italszekrény, éjszakai mulató
barnklinika gyermekkórház
bastu gőzfürdő, fürdőház
batalion zászlóalj
batteria elem, erőgyűjtő
ébi, baby baba, csecsemő
bearbetál megmunkál, feldolgoz, átdolgoz
begavrál eltemet
best a legjobb
bestelt rendel, elintéz, gondoskodik időt bestelt megállapodott egy időpontban
besökál látogat nem sok besökándém volt kevés látogatóm érkezett
bicikli kerékpár
bil gépkocsi
bilagál csatol

(folytatodik)

Ha magyarul szólsz vagy írsz, kerüld az idegen kifejezéseket!


felelős szerkesztő: Tar Károly, rendszergazda: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.