I. évfolyam. 4. szám 2000. december 10., ISSN 1404-7780

[vissza]

Kristianstadi Lap
1. évfolyam, 4. szám 2000 / 4.


Névnapján és születésnapján köszöntünk

minden a kristianstadi magyar egyesülethez tartozót. Név szerint majd akkor, amikor nyilvántartásukból ezt valaki(k) megküldik a szerkesztőknek.



Q
SOMIT- hírek
Váncsa Andrásnál a 0739-909590 telefonszámon.




Északi évvége

Svédországban a zord éjszakák időszakára esik a karácsony. Így nevezik azt a tizenkét napot, amely december 24-től január 6-ig tart. Régebben minden család hozott magának az erdőről egy hatalmas fatuskót, és meggyújtotta a nyitott kandallóban. Ameddig az égett, addig tartott az ünnep. Ezekben a napokban hallgattak a fegyverek: el kellett felejteni minden harcot, minden gyűlölködést. Tele voltak az asztalok ennivalóval, mindenütt muzsikáltak és táncoltak. A karácsonyfát a nagyszoba közepére állították, mert körülötte lejtették vidám körtáncukat a családtagok, rokonok, barátok. A karácsonyi ajándékokat Svédországban szalmából készült kecskebak hozza, az úgynevezett Jul-Bock, amely a menydörgés istenének, Thornak az állandó kísérőjére emlékeztet. Thor a régiek hite szerint a tizenkét zord éjszakán járt-kelt a legféktelenebbül az emberek között. A megszelídült kecskebak talán azt jelképezi, hogy Isten legyőzze Thort, és maga a vad kecskebak is olyan lett, mint a kezes bárány.

Mindmáig különleges nap maradt december 13. Ez Szent Lucia neve napja, magyarul Luca-nap. A név a latin lux szóból származik, amely fényt jelent, s egy régi legendára utal. Lucia a keresztényüldözés korában Szirakuzában, majd Rómában élt, és édesanyjával együtt az új vallás hívévé szerződött. Mivel a keresztényeket halálbüntetés fenyegette, ha istentiszteletet tartottak, csak titokban találkozhattak a római utcák alatti járatokban, a katakombákban. Lucia magára vállalta azt a nehéz feladatot, hogy kenyeret és bort vigyen a katakombákban tartott szeretetvendégségre, az istentiszteletet követő úrvacsorára. Egy éjjel ismét bővel lett volna mit vinnie, de segítségére nem akadt nem akadt, így a cipekedésénél mindkét kezére szükség volt. Támadt egy ötlete. Borostyánból és pálmaágakból koszorút font a fejére, gyertyákat szúrt az ágak közé, meggyújtotta, és a fénykoszorút a fejére tette. Így világított magának a veszélyes úton. Elutasított kérője azonban egy nap feljelentette Luciát a római katonának. A lányt elfogták és bezárták. De a halálos kínzások közepette sem árulta el hittestvéreit. Ők sem felejtették el Luciát. Svédországban különösen elevenen él az emlékezete. December 12-én este, az ünnep előestéjén a gyerekek Lucia-cipókat és gyömbéres kekszet sütnek. Másnap reggel a legidősebb lány fehér ruhát ölt, mint egykor szent Lucia. Testvérei fenyőágból font és égő gyertyákkal ékes fénykoszorút tesznek a fejére, aztán visszafekszenek az ágyukba. Ott várják, hogy Lucia-kávét és Lucia-napi süteményt vigyen nekik. Annak, akit különösen szeret, fehér süteményt, úgynevezett Lucia-cicát visz. Akit kevésbé kedvel, az csokoládés kekszet kap tőle, amelyet sötét színe miatt ördögcicának neveznek.

Dr. Békássy N. Albert




Születésének századik évfordulóján

Moholy Nagy László születésének századik évfordulójára az Ericcsson telefonjait a nagy magyar képzőművész Németországban és az Egyesült Államokban kiállított alkotásaival díszítette.


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.