I. évfolyam. 4. szám 2000. december 10., ISSN 1404-7780

•[vissza]

Világháló


OTTHON A HONLAPON

Szemelvények Farkas László: Az Internet és a nyelv című írásából


--- Amíg csak szakemberek használták a számmítógépeket, addig nem jelentett problémát, hogy a működtetésükhöz különféle programozási, illetve gépi nyelveket kellett ismerni (BASIC, ASSEMBLY, COBOL, PASCAL, stb.), de az angolt feltétlenül. A felhasználói kör kiszélesedésével elsősorban gazdasági és kereskedelmi okokból a célországoknak megfelelő nyelvekre kezdték átültetni a számítástechnikai szakkifejezéseket... Mivel a magyar verziók készítését a programozók végzik, a helyes nyelvi áttételekre, fordításokra ritkán helyeznek hangsúlyt. Az igazság az, hogy egyes szavak egyedi jelentésük rögzülése miatt lefordíthatatlanok maradtak. Például az adatállomány eredetileg file, azonban a különféle programokban a hosszú magyar szó mégsem szerepel túl gyakran, helyette néhol a fonetikai átírással keletkezett fájl olvasható. Voltak viszont sikeres magyarítások is, így lett a directory (dájrektori)-ból főkönyvtár, illetve könyvtár.

Nyelvünkre nézve a számítástechnikai kifejezések ilyen formában nem jelentenek komoly veszélyt. ... A gigantikus Világháló az információcserét minden eddig megszokottnál gyorsabbá tette, de megjelenése az idegen szavak és fogalmak tucatjait áramoltatja a nyelvbe. ...A felgyorsult életritmus, a távolságok relatív megszűnése azt eredményezte, hogy gondolatainkat minél tömörebben, rövidebben közvetítsük , hogy az adatátvitel folyamatosságát és gyorsaságát ne akadályozzuk...A magyar hiába rendelkezik szintetizáló vonásokkal, a tömörség igényének nem mindig tud eleget tenni. Szóalkotási lehetőségeink behatároltak, leginkább átvételekre vagyunk képesek, és mivel viszonylag gazdag a ragozási rendszerünk, az idegen szavak toldalékokkal történő ellátásával a probléma megoldható, azonban így a "szükséges rossz" csoportjába fog tartozni.... Ezek nyelvünk romlásának közvetlen kiváltói. Az Internettel együtt megjelent idegen kifejezések két csoportra oszthatók: A. Nincs magyar megfelelőjük: egyedi jelentéstartalmuk, rövidségük s a köznyelvbe történő beszűrődésük miatt kénytelenek vagyunk elviselni jelenlétüket. Magyarra cserélésük reális esélye igen csekély, mivel tartalmuk legfeljebb hosszú körülírással adható vissza. Ilyenek például: flood: (e: flad, ang. áradat) A beszélgetőpartner hirtelen szöveggel vagy egyéb karakterhalmazzal való elárasztása, ami a képernyőjén jelenik meg. A kommunikációt gátolja, ezért a Netikett óva int a használatától"

A számítógépes hálózatba belépéskor használt azonosító név, illetve maga a bejelentkezési folyamat, a csatlakozás. finger: (e: fingör, ang. ujj) A hálózatba bejelentkezett felhasználók megkeresésére szolgáló parancs és program neve. talk: (.e: tak, ang. beszélget) Két vagy több személy "beszélgetését" támogató program, és a folyamat maga. Az üzenetek egymás képernyőjén a leírást követően szinte azonnal láthatók. A magyar felhasználók e szóból alkották meg a "talkolni valakivel" igét. Mivel a beszélgetés időben közvetlenül, viszont nem szóban, hanem írásban történik, ezért a magyar szó használata logikailag nem lehetséges. flame-war: (e: flém-vor, ang. láng-háború) Levélbombák küldése. Magyar megfelelője: ütésváltás IRC: (Internet Relay Chat, ang. Internet által támogatott csevegés) ... Kialakulóban van egy különleges zsargon, de ha ezt már több országban, több kontinensen, különböző nemzetiségű és különböző nyelveken beszélő emberek használják, akkor már talán nem is zsargon többé. ...

A helyesírás, az érthetőség és a kiejtés kívánalmainak maradéktalanul megfelelnek. Így lett az Internetből Világháló, a postmaster (e: osztmasztör)-ből postamester, a homepage először ott(hon)lappá vált, aztán lerövidült a hangzatosabb honlappá, elkerülve így a hosszú mássalhangzó másikkal való találkozásából fakadó torlódást. A leggyakrabban tükörfordítást alkalmaznak, aminek talán nagyobb az életben maradási esélye bizonyos esetekben. Pár példa ebből a körből is: browser (e: brózör) helyett böngésző, newsgroup (e: nyúzgrup) helyett hírcsoport, gateway (e: gétövéj) helyett átjáró, user (e: juzör) helyett felhasználó, és lehetne tovább sorolni, hisz rengeteg van. Miért alkalmaznánk az érzelmi reakciók ábrázolására rendszeresített smiley-t (e: szmájli), ha arra ott a magyar találó mosolykód elnevezés. Az Internetnek van egy másik nyelvet roncsoló hatása is. ... Az ékezetes és nem latin betűket használó nyelveket figyelmen kívül hagyták, így azok az adatátvitel során nem használhatók. Mind a mai napig nem született meg az a technológiai eljárás, amely az ékezetes karaktereket lefordítaná. Ennek kiküszöbölésére három módszert találtak a számítógéppel levelezők:

1. Távirati stílus: az ékezetes magánhangzók két ékezet nélkülire való bontása. Pl. üdvözlet = uedvoezlet. Sajnos ez a szavakat teljesen tönkreteszi, mert az írásképük bonyolulttá, olvasásuk nehézkessé válik.
2. Repülő ékezetes technika: a magánhangzók után tett aposztróf, kettőspont, idézőjel helyettesíti az ékezeteket. Így néz ki: repu:lo" e'kezet. Mivel a gépelés így sok időt vesz igénybe, és ez a típus is nehezen olvasható, alkalmazása nem túl előnyös.
3. Ékezet nélküli írásmód: egyszerűen az ékezetek elhagyását jelenti, ami sok esetben a megértést nehezíti. Például ha a képernyőn olvasható levélben akad egy ilyen szó, hogy "kernek", könnyen lehet a kérnek többes szám, harmadik személyű igealak, és a kérnék egyes szám első személyű, feltételes módú igealak is, az alanyi és tárgyas ragozásról nem is beszélve. Tulajdonképpen ez sem tökéletes megoldás, mégis ezt a legegyszerűbb használni.( A szerk. megjegyzése: Hosszú magánhangzóikat megkettőzhetjük. Az a á lehet aa, az é ee, az í ii, az ö oo, az ő ooo, az ú uu, az ü uuu, az ű pedig uuuű. Kényelmetlen megoldás. De a magyar betűkészletek beszerzésével írhatunk helyesen magyarul a világhálón is.)

A Világháló szakszókészlete a rendszer tökéletesedésével remélhetőleg bővülni fog. Amikre nem találunk magyar szót, azok így vagy úgy, de beépülnek a nyelvünkbe... Ha egy nyelv nem képes a megújulásra, a bővülésre, a világ jelenségeinek megnevezésére és kifejezésére, akkor az a nyelv biztos úton halad a halottá váláshoz. A legfontosabb teendő ennek elkerülése, ez pedig csak úgy váltható valóra, ha még az idegen szó köznyelvivé alakulása előtt egy pontos magyar megfelelőt választunk a helyére. Sajnos a kereskedelem, az üzlet jóval gyorsabb a nyelvészeknél, és mire belefognának a nyelvművelésbe, addigra már a következő terméket dobják a piacra, a következő technikai vívmányt találják föl. Bár a web-oldalak zöme angol nyelven íródott, ez azt mutatja, hogy ebben az információs társadalomban az idegen nyelvek, de legfőképp az agresszív angol ismerete nélkülözhetetlen. Ennek ellenére magának a nyelvnek is lépést kell tartani a fejlődéssel. Szerencsére még nincs veszve semmi.

Vannak kezdeményezések, amik az internetes szókincs magyarral való cseréjét szorgalmazzák. Egyre többet lehet olvasni felhívásokról, pályázatokról, versenyekről, amelyeken több száz ember vesz részt és küldi be az általa alkotott, vagy helyesnek vélt magyar elnevezést. Ez mindenképpen dicséretes, azonban a felhasználók tudatába való általános bevezetés, a rögzítés már komolyabb, nehezebb feladat.


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.