1
Fakultáció: a tanulók által tetszés szerint választható tananyag; egyetemesebben: a tananyaggal együtt választható tanítási-tanulási eljárás, illetve tanítási-tanulási szervezési forma. Szokás megkülönböztetni a szabad fakultációt (amikor a választás nem kötelező, de lehetséges) a kötelező fakultációtól (amikor a választható lehetőségek közül a tanulónak valamelyiket választania kell).
2
Furkáció: villaszerű szétágazás két, három stb. irányba (bifurkáció, trifurkáció stb.). Egyik megvalósulási formája az olyan osztálybontás, amely lehetővé teszi ugyanannak a tananyagnak vagy ugyanazon tananyag alternatív tartalmú változatainak különböző ütemben, különböző módszerekkel történő tanítását, tanulását.
3
A Jéna-tervről elég részletes ismertetés található az 1997-ben kiadott Pedagógiai Lexikonban (főszerkesztők: Báthory Zoltán és Falus Iván).
4
A komprehenzív (=átfogó) iskola több iskolatípus feladatait vállalja, a teljes komprehenzív rendszerek az általános képzéssel a szakképzést is integrálják. Hazai kialakulásának kezdetei az 1970-es évtized végére tehetők. Itthon, alternatív iskolaként, 12 évfolyamos komprehenzív iskolák működnek. Vö. Loránd Ferenc: Egy épülő komprehenzív iskolamodellről. Iskolakultúra, 1994. 9. sz. Összefoglaló tájékozódás a Pedagógiai Lexikon komprehenzív iskola című szócikkéből.
5
Vö. Buzás László: A csoportmunka. Budapest, 1973.
6
Vö. Esélynövelő és hátránykompenzáló iskolák. Szerk.: Mayer József. Budapest, 2006; valamint A szervezetfejlesztés jó gyakorlatai. Szerk.: Kőpatakiné Mészáros Mária. Budapest, 2006.
7
Vö. Maróti Andor: Módszertan a felnőttek képzéséhez és tájékoztatásához. Budapest, 1980; Kraiciné Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. Budapest, 2004; Kovács Ilma: Új út az oktatásban? A távoktatás. Budapest, 2005.
8
A probléma demográfiai vetületét részletesebben vö. Csoma Gyula – Falussy Béla: A demográfiai görbe és a közoktatás stratégiai lehetősége. Társadalmi Szemle, 1996. 12. sz.
9
Vö. Pataki László: A korai együttnevelés erkölcsi értéke. Esélyegyenlőség és dezintegráció a pedagógusképzésben. Magyar Nemzet, 2006. április 10. (Vélemény)
10
Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv”. Budapest, 1988. A „rejtett tanterv” az emberi kapcsolatokban: interperszonális interakciókban, diákok és diákok, diákok és pedagógusok, illetve a pedagógusok egymás közötti interakcióiban van jelen. A kommunikáció és a viselkedések tartománya, amely tele van érzelmekkel (affektivitással), finom árnyalatokkal, szavakkal, hangsúlyokkal, gesztusokkal; szóval a kommunikáció és a viselkedés informális és metakommunikatív megnyilvánulásaival. Ugyanakkor a társas viszonyulások, a kölcsönös bánásmód, valamint ezek eltakart és felfedett, kimondatlan és kimondott szabályainak élő helyzetekben megjelenő tartománya. Ily módon van jelen úgy, mint a szociális tanulás „tananyaga”, amely az iskolában mint társadalmi (emberi) közegben megszerezhető társadalmi tapasztalatok letéteményese.
11
Vö. Németh Szilvia – Papp Z. Attila: Iskola és integráció. In Esély az együttnevelésre. Integráció versus szegregáció. Szerk.: Németh Szilvia. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2004; Fókuszban a roma többségű iskolák. Budapest, 2005; Kajos László: Megrendelő társadalom, megrend(e/ü)lő iskola; Palotás Zoltán: Önkormányzati iskola – helyi társadalom és Szira Judit: Gondolatok az integráció nemzetközi gyakorlatáról. Előadások az Országos Közoktatási Intézet gyulai akadémiáján. Ugyanitt a Schüttler Tamás által moderált pódiumbeszélgetés: Kizárólagos tulajdonlás vagy hatalommegosztás? Avagy kié az iskola? és Innovatív környezet, inkluzív társadalom, integratív iskola. In Akadémia 3. Gyula, 2005.
12
Az aktuális finanszírozási helyzetről tájékoztat Hermann Zoltán – Horn Dániel: A hátrányos helyzetű tanulók oktatásának finanszírozási módszerei, valamint Kazár Klaudetta: A helyi önkormányzat és az oktatás. Az előbbi Németh Szilvia (szerk.): Esély az együttnevelésre (Budapest, 2004); a másik Mayer József és Németh Szilvia (szerk.): Fókuszban a roma többségű iskolák című kötetben jelent meg (Budapest, 2005). Néhány felnőttképzési vonatkozásra utal Benedek András és Szép Zsófia Közvetett finanszírozási technikák a felnőttképzésben című munkája. In Felnőttképzési Kutatási Füzetek. Szerk.: Lada László. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2006.
13
Jasper Ferenc interjúja Radó Péterrel, az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának vezetőjével, a Metróújság 2006. július 6. számának 11. oldalán.
14
Vö. Jordán Gyula: Tajvan története. Budapest, 2005. Az adatok a 251. oldalról valók. Egyébként a Jelentés a magyar közoktatásról 2003 adatai szerint itthon a központi költségvetés összes kiadásainak 10–11%-át fordítottuk évek óta oktatásra. Ennek döntő hányada az önkormányzatok költségvetésében jelent meg. Mint láttuk, Tajvanon a központi költségvetés 15%-ához még további, helyi költségvetési százalékok járultak.
15
Paulo Freire (1921–1997) brazil, egyetemesebben latin-amerikai pedagógiai gondolkodó és reformer, a Harvard Egyetem vendégprofesszora, az Egyházak Világtanácsának tagja stb. Munkássága most kezd ismertté válni Európában. Művei magyarul még nem jelentek meg. A 2002-ben kiadott Felnőttoktatási és -képzési lexikon, Harangi László tollából átfogó szócikket közöl személyéről és munkásságáról.