Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2005 szeptember > Kártyázzunk nyelvtanórán!

Gajdó Ágnes

Kártyázzunk nyelvtanórán!

Játékos emlékek, játékos ötletek

Több ezer éves pedagógiai tapasztalat, hogy a tanultak játékos bevésése, gyakorlása növeli a tanulás hatékonyságát. Az alábbi írásban a szerző a nyelvtantanításban alkalmazott játékos módszerekből ad ízelítőt. A bemutatott nyelvi játékok jól példázzák, hogy az irodalmi szövegek milyen sokféle lehetőséget kínálnak a képességfejlesztésre és a tanult szabályok alkalmazásának gyakorlására.

A játék története egyidős az ember történetével – bár egyértelmű bizonyítékok nincsenek, e kijelentést mégis igaznak fogadhatjuk el. A történelem során a hadvezérek sokszor királyságok sorsát döntötték el – katonák és fegyverek nélkül – találékonyságot és ügyességet igénylő játékokkal, például sakkozással. Erre utal, hogy a játék neve a perzsa sah ’király’ szóból ered, a sakk-matt jelentése pedig ’a király meghalt’. De bizonyság lehet II. Khoszrev, a szasszán királyok királyának Kr. u. 600-ból való kérdése is: „Ha egy uralkodó sakkozni sem tud, hogyan vezethetne el egy egész hadsereget?”1

A stratégiai gondolkodást igénylő táblás játékok közé tartozik a go is, amelyet több mint háromezer évvel ezelőtt Kínában találtak ki. A számos variációs lehetőség és a nagyobb méretű játéktér miatt sokkal nagyobb kihívást jelent a játékosoknak, mint a sakk, pedig a világos és sötét figurák irányítása és a másik fél erőinek felőrlése sem egyszerű feladat.

Ősi játék a golyó és az ugrókötél – ezek a világ talán minden pontján elterjedtek –, de tiszteletre méltó múltra tekint vissza a játékkártya is. Az első kártyákat a 8–9. században Kínában és Koreában készítették. A 10. században már Japánban is ismerték. Európába, elsősorban a Földközi-tenger vidékére a 14. században érkezett, mongol, arab, cigány közvetítéssel, más feltételezések szerint velencei kereskedők, illetve a keresztes lovagok révén. Magyarországon Mátyás király udvarában már ismerték a kártyát, később – a sokszorosításnak köszönhetően – a köznép körében is elterjedt.

Az ultitól, a pókertől a römin és kanasztán át a csapd le, csacsi!-ig számtalan kártyajáték ismert, de azt jóval kevesebben tudják, hogy a kártyák szimbólumrendszere, a lapok sorozatjelei, ábra- és színjelzései a sakkjátékkal, a feudális társadalmi renddel, a négy évszakkal és az év 52 hetével hozhatók kapcsolatba. A francia és német sorozatjelek könnyen azonosíthatók (treff, káró, pikk, kőr, illetve zöld [levél], makk, tök [csengő], piros [szív]). Ezek a latin (vagy spanyol) jelekre vezethetők vissza, melyek az egykori társadalom összetételét szimbolizálták: bot (parasztok), pénz (kézművesek és kereskedők), kard (nemesek) és serleg (papok). A francia kártya összetétele az idővel kapcsolatos: a négy szín a négy évszakot, a tizenkét figura a tizenkét hónapot, az ötvenkét lap az ötvenkét hetet jelenti.

Az „ördög bibliája” egykor ősellenségnek számított, a művészek képzeletét mégis gyakran megragadta: Puskin Pikk dáma című novellája, Valentin de Boulogne Hamiskártyások című festménye, Bizet Carmenjének kártyaáriája említhető, de Arany János Híd-avatás című balladája vagy Kosztolányi Dezső Kártya-ciklusa is eszünkbe juthat. A kártya azonban nemcsak szórakoztató játék lehet, hanem a jóslás kelléke, és – miként az a következőkben kiderül – oktatási segédeszköz is.

*

Vitathatatlan, hogy a játék fontos szerepet kaphat az oktatásban, ha a jól felkészült, lelkes pedagógus színesebbé, izgalmasabbá kívánja tenni egy-egy tanóra hangulatát. Mihály Ildikó tanulmányában2 rövid történeti áttekintést ad arról, hogy az ókortól kezdve felismerték pedagógiai jelentőségét. Egyetérthetünk véleményével: „a játék (…) nemcsak a tanulás kezdetének tekinthető bizonyos értelemben; hanem alkalmat ad – egyebek között – arra is, amit főként az iskola előtti és a kisiskolai oktatás annyira lényegesnek tart: vagyis hogy létrejöjjön a pedagógusnak a gyermekkel és a gyermekeknek egymással való közvetlen kapcsolata. Ugyanakkor a játék segíti a bármilyen korú gyermeknek az iskolai tevékenységben és a tanulásban való aktívabb részvételét is.” (188–189.)

Matematikaórán bevethetők a gyufarejtvények vagy a gondolkodásra serkentő logikai feladványok, a földrajztanár izgalmas ország- vagy városismereti vetélkedőt rendezhet. Énekórán a rádióból ismert Ki nyer ma? című műsorhoz hasonlóan versenghetnek a diákok, ki ismer föl több zeneművet. Ez persze alapos felkészültséget igényel az oktatótól, hiszen a játékos tanóra levezetése nem egyszerű. A játékot mindenképpen komolyan kell venni, nehogy az ellenkező hatást érjük el, nehogy veszítsen a varázsából, s unalmassá váljon.

Néhány személyes élmény fölidézésével szeretném érzékeltetni, miként lehet a szigorú iskolai körülmények között játszani.

Édesapám, Gajdó András 1958 óta tanít az előszállási általános iskolában. A székesfehérvári tanítóképző elvégzése után került a községbe, majd a pécsi főiskolán magyar–történelem szakos képesítést szerzett. Ma is fáradhatatlanul vezeti az irodalom szakkört, amelynek keretein belül 1974 óta működik a Kincskereső Klub is. (A szegedi Kincskereső folyóirat, a hozzá kapcsolódó ifjúsági irodalmi klubok és a szegedi, majd kecskeméti Kincskereső-táborok története külön tanulmányt érdemelne.)

Nemcsak nyelvtan-, hanem irodalomórán is játszottunk. Tárgyalást rendeztünk a kis Baló Borcsa Cukri bárányának ügyében, részletet adtuk elő a Légy jó mindhalálig című Móricz-regényből. Két osztálytársunk Arany János A fülemile című remekművét dramatizálta, s a darabban Péteren és Pálon kívül szerepelt még bíró, kisbíró, szakácsnő, szolgáló, kutya, macska, kakas, tyúk, hogy mindenki részt vehessen az előadásban. Minden évben részt vettünk valamilyen pályázaton, és számos izgalmas csapatvetélkedőben mértük össze tudásunkat. Az akkori fegyveres erők napján (Kincskereső-táborbeli ötlet alapján) Balassi Egy katonaének című versére rendeztünk akadályversenyt, 1988-ban pedig az olimpia szellemiségét idéztük föl Münchentől Szöulig.

Mihály Ildikó idézett tanulmányában utal arra, hogy a kártyajátékok közül a bridzs ma már nagyon sok helyen elterjedt az iskolai oktatásban – különösképpen az USA-ban, Nagy-Britanniában és Hollandiában. A következőkben – emlékeimből merítve – nyelvtanórán felhasználható játékokat ismertetek – elsőként egy speciális kártyajátékot –, remélve, hogy sokan kedvet kapnak alkalmazásukhoz vagy hasonlók készítéséhez.

Toldalékkártya

Édesapám saját találmányával igyekezett megtanítani a toldalékokat a felső tagozatos tanulóknak. Már ötödik osztályban használtuk az ún. toldalékkártyát. Akár ha az ún. magyar kártyával játszottunk volna. Harminckét lapból áll a pakli. Képzők, jelek és ragok. Természetesen van jolly joker is (a kártyajáték típusától függően lehet feketepéter), ami mindent visz: ez pedig -t (a befejezett melléknévi igenév képzője, a múlt idő jele, a tárgy ragja).

A leggyakrabban használt toldalékok alkotják a paklit, illetve a rengeteg képzőből azok, amelyekkel ötödikben foglalkoznak.

Képzők: -ság/-ség; -ász/-ész; -ul/-ül; -ka;-ke; -ni; -ó/-ő; -t/-tt; -andó/-endő; -va/-ve; -ít; z; -s; -i + -t = 14 kártyalap

Jelek: -k; -bb; -j; -na/-ne; -t/-tt + -t = 6 kártyalap

Ragok: -nak/-nek; -ba/-be; -ban/-ben; -tól/-től; -ról/-ről; -ra/-re; -val/-vel; -képpen; -ért; -m; -ig + -t = 12 kártyalap

A toldalékkártyával a legegyszerűbb játék az úgynevezett zsírozáson alapul. Az erősebb lap viszi a gyengébbet, tehát a képző a jelet és a ragot, a jel ragot. A cél érdekében eleinte két tanuló játszik, a többiek figyelnek. Keverés után mindketten öt-öt lapot kapnak. Az egyik hív, s mondja is, hogy mit, így jobban rögzülnek a toldalékfajták. Például:

1. tanuló: -ul/-ül, képző.
2. tanuló: -ba/-be, rag. Viszed.
1. tanuló: -bb, jel.
2. tanuló: -k, jel.
1. tanuló: Ütöm! -j, jel.
2. tanuló: Ütöm! -t, jel.
1. tanuló: Nem tudom ütni, viheted.

Ezután a 2. tanuló hív, és folytatódik a játék, amíg el nem fogy a pakli. Az nyer, aki több lapot szerzett. Később többen is játszhatják, esetleg a jobb nyelvtanos segítheti a gyengébbeket. De nehezíthetjük is a feladatot, például helyesírási vagy nyelvhelyességi kérdésekkel, és a gyerekek egymást is próbára tehetik. Aki nem tud válaszolni zálogot ad, amit a játék végén hasonló feladatok megoldásával lehet kiváltani.

1. tanuló: -val/-vel, rag.
2. tanuló: Hogyan írod: cukorral? Miért? -ról/-ről, rag. Viszem.
1. tanuló: Előbb mondd meg, hogy írod szőlőről!

Nyolcadik osztályban nehezíthetjük a toldalékkártya összetételét, például a névszó- és igeképzőkkel, de készíthetünk még egy paklit is – megjelölve az egyes lapok értékét –, a határozók témakörében előkerülő számos új rag és a képzők lehetővé teszik.

Névszóképzők: -l; -ll; -mány/-mény; -ékony/-ékeny; -ánk/-énk; -atlan/-etlen; -cska/-cske; -ú/-ű; -tlan/-tlen; -nyi; -d; -dik = 12 kártyalap

Igeképzők: -kodik/-kedik; -kozik/-kezik; -ódik/-ődik; -ó(d)zik/-ő(d)zik -at/-et; -tat/-tet; -atik/-etik; -tatik/-tetik; -hat/-het; -gat/-get; -kod/-ked/-köd; -dogál/-degél; -int; -n = 14 kártyalap

Ragok: -nál/-nél; -ból/-ből; -hoz/-hez/-höz; -on/-en/-ön; -stul/-stül; -kor = 6 kártyalap

A gyerekek önállóan is megtervezhetik a kártyalapokat. Az integrált oktatás jegyében informatikaórán például Photoshop vagy Paint program segítségével, de rajzórán is szabadjára engedhetik fantáziájukat. Néhány példa:

Párbaj

Gyakran fordult elő, hogy nyelvtanóra elején két tanuló párbajozott a táblánál. Három-négy rövid kérdés (pl. helyesírási, az összetett szavakkal kapcsolatos, szómagyarázat), amit a többiek a füzetükben oldottak meg. A következőkben ezekből a feladványokból ismertetek néhányat.

Helyesírási totó

Melyik a helyes írásmód? (j vagy ly)
1. 1) papagály 2) papagáj 1 2
2. 1) hélya 2) héja 1 2
3. 1) gálya 2) gája 1 2
4. 1) ricsaly 2) ricsaj 1 2
5. 1) lapály 2) lapáj 1 2
6. 1) seregély 2) seregéj 1 2
7. 1) halyó 2) hajó 1 2
8. 1) erkély 2) erkéj 1 2
9. 1) csekély 2) csekéj 1 2
10. 1) bólya 2) bója 1 2
11. 1) balynok 2) bajnok 1 2
12. 1) homályos 2) homájos 1 2
13. 1) mályva 2) májva 1 2
13+1 1) olalyos 2) olajos 1 2

 

Melyik a helyes írásmód? (magánhangzók)
1. 1) kátyú 2) kátyu 1 2
2. 1) odú 2) odu 1 2
3. 1) kínál 2) kinál 1 2
4. 1) fűszerez 2) füszerez 1 2
5. 1) muníció 2) munició 1 2
6. 1) sírás 2) sirás 1 2
7. 1) púder 2) puder 1 2
8. 1) sűllyed 2) süllyed 1 2
9. 1) nedű 2) nedű 1 2
10. 1) bölcsőde 2) bölcsöde 1 2
11. 1) naív 2) naiv 1 2
12. 1) ágyú 2) ágyu 1 2
13. 1) keselyű 2) keselyü 1 2
13+1 1) kísértet 2) kisértet 1 2

 

Melyik a helyes írásmód? (mássalhangzók)
1. 1) köppeny 2) köpeny 1 2
2. 1) elem 2) ellem 1 2
3. 1) halott 2) halot 1 2
4. 1) brummog 2) brumog 1 2
5. 1) libben 2) liben 1 2
6. 1) bakancs 2) bakkancs 1 2
7. 1) szőlő 2) szöllő 1 2
8. 1) süllyed 2) sülyed 1 2
9. 1) nagyobb 2) nagyob 1 2
10. 1) roban 2) robban 1 2
11. 1) kolléga 2) koléga 1 2
12. 1) bulldog 2) buldog 1 2
13. 1) mammut 2) mamut 1 2
13+1 1) ballon 2) balon 1 2

 

Melyik a helyes írásmód? (földrajzi nevek)
1. 1) Magyar Köztársaság 2) Magyar köztársaság 1 2
2. 1) Vas-megye 2) Vas megye 1 2
3. 1) Fertő-tó 2) Fertő tó 1 2
4. 1) Földközi-tenger 2) Földközi tenger 1 2
5. 1) Dunántúli-középhegység 2) Dunántúli középhegység 1 2
6. 1) Duna-part 2) Duna part 1 2
7. 1) Józsefváros 2) József-város 1 2
8. 1) Bükk-hegység 2) Bükk hegység 1 2
9. 1) Erzsébet-híd 2) Erzsébet híd 1 2
10. 1) Tisza-híd 2) Tisza híd 1 2
11. 1) Örs vezér tere 2) Örs Vezér Tere 1 2
12. 1) Práter-utca 2) Práter utca 1 2
13. 1) New York 2) NewYork 1 2
13+1 1) Dél-Kínai-Tenger 2) Dél-kínai-tenger 1 2

Összetett szavak, szóösszetételek

Keresd meg azt az értelmes magyar szót, amellyel a megadott szavak értelmes összetett szókapcsolatot alkotnak! (A pontok a betűk számát jelölik!)

a) b) c) d) e)
. . .ÁLARC . . . .FUZO . . . .SUGÁR . . . . .KÁD . . . . . . .ORVOS
. . .ÓRA . . . .BOLT . . . .VILÁG . . . . .KÖPENY . . . . . . .NAP
. . .ROBBANÁS . . . .KERESKEDO . . . .KOMP . . . . .SZOBA . . . . . . .VÉDELEM

Keresd meg azt az értelmes magyar szót, amellyel a megadott szavak értelmes összetett szókapcsolatot alkotnak! (A pontok a betűk számát jelölik!)

a) b) c) d) e)
TULAJDON. . . TÁRSAS. . . KERÉKPÁR. . . . OSZTÁLY. . . . . PANASZ. . . . .
CSÚF. . . TÁNC. . . GYALOG. . . . TÖRZS. . . . . EMLÉK. . . . .
GYŰJTŐ. . . CSÓNAK. . . CSILLAG. . . . RENDŐR. . . . . FÖLDRAJZ. . . . .

Oldd meg a matekpéldákat!

alkoholos ital + konyhai ásvány = zöldség
kiscsirke + placc = vadvirág
munka + tanuló = dallamok
ital + göngyöleg = női név
koros + arra a helyre + kacat = szorongás
hamis + kacat + földet túr = megálló
hím + ének + paripa = fűtőberendezés
csomó + sodró erejű víz = rovar
heg a seben + szamárhang + l = változtat
egyesület egyede + átnyújt = cáfol

Városkeresés a megadott szavak szinonimáinak segítségével

AN........A (kórus) LI........POOL (üt)
TO........Ó (elhibáz, vét) SAL........OR (féktelen)
N........Y (gondoz) PR........A (gally)
PEK........ (leng, mozog) SZA........EVÓ (csapat)
M........RID (átnyújt) P........IZS (özönvíz)

Városkeresés 2. (magyar városok)

ROPNOS =
REBCENED =
LOKSZON =
SÁRPOVAK =
ZEDGES =
SÉMEKKCET =
RÚZEMTŐ =
ZSETHLEKY =
SERGEZMOT =
SEDAPBUT =

Szómagyarázat3

Magyarázd meg a Toldiban szereplő szavakat!

kalamáris                  ösztövér                 
korhely   fehérnép  
sajka   tornác  
szelindek   hórihorgas  
dolmány   abrak  

Párosítsd a meghatározásokat a foglalkozásnevekkel!

hegyi juhpásztor Erdélyben pintér
hordókat, kádakat készítő iparos tőzsér
állatok adásvételével foglalkozó kereskedő pecér
állatbőrökkel dolgozó mester vincellér
háziállatokat őrző, legeltető személy szűcs
kisebb vegyeskereskedés tulajdonosa tímár
nyersbőr kikészítését végző iparos kupec
szőlőműveléssel foglalkozó szakember szatócs
marhakereskedő pakulár
sintér, gyepmester pásztor

Mit jelentenek a következő szólások?

Szöget üt a fejébe.
Bal lábbal kelt fel.
Nagy fába vágta a fejszét.
A maga feje után megy.
Túllő a célon.
Malaca van.
Átlát a szitán.
Fölhúzza az orrát.
Bogarat ültet a fülébe.
Rázza a rongyot.

Gyűjts olyan szólásokat, közmondásokat, amelyekben valamilyen állat szerepel!

Hogyan nevezik az alábbi állatok kicsinyeit?

ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, kutya, szarvas, őz, kacsa, liba

Mértékegységek csoportosítása. Tömegmérték (súlymérték), űrmérték vagy hosszmérték?

akó, arasz, font, icce, karát, köböl, láb, lat, mázsa, mérföld, mérő, meszely, öl, pint, rőf

Szófajismeret

Gyűjtsd össze a mellékneveket Babits Mihály Új leoninusok című verséből!

Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok,
hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.
Villám; távoli dörgés; a faluban kocsizörgés,
gyűl a vihar serege: még lila s már fekete.
Éjre csukódnak az aklok, jönnek az éjjeli baglyok,
csöndben a törpe tanyák, félnek az édesanyák.
Sápad a kék hegytábor, fátyola távoli zápor;
szél jön; csattan az ég; porban a puszta vidék.
Szép est a szerelemre: jövel kegyesem kebelemre;
sír és fél a világ; jer velem árva virág.
Mikor ölembe kaplak, zörren az üveges ablak!
Hajtsd a szivemre fejed; künn az eső megered.
Sűrűn csillan a villám; bús szemed isteni csillám.
Míg künn csattan az ég, csókom az ajkadon ég.
Ó, bár gyujtana minket, egy hamuvá teteminket
a villám, a vihar; boldog az, így aki hal.

Egészítsd ki Csokonai A reményhez című versének két versszakát a hiányzó főnevekkel! A megmaradókat húzd alá!

Földiekkel játszó
Égi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .,
Bókol úntalan.
Síma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..:
Mégis megcsalál.
Kertem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
Végig űltetéd;
Csörgő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
S égi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. felé.
Egy híjját esmértem
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

Gyűjts olyan közneveket, amelyek végződése -ni!

Írd le helyesen a betűsorban rejlő tulajdonneveket!

kárpátmedencenemzetidalferencjózsefmátyáskirálymagyarnemzetimúzeumdunaföldvár-
pedagógiailexikonazegricsillagokjókaimórsemmelweisutcaberzsenyidánielkönyvtár-
szegeditudományegyetemharrypotterésatűzserlegeszentgyörgyialbertkossuthlajosutca

*

József Attila írja a Szép Szó 1936. áprilisi számában: „Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől, és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életföltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek.”4 S valóban: a játék szerepe megkérdőjelezhetetlen – nemcsak az életben, az oktatásban is. Írásomban a játék és az emlékezés összekapcsolódik, s reményeim szerint a sorozat folytatódik, és az irodalmi, történelmi, földrajzi vetélkedőkről, az osztályfőnöki órákon rendezhető versengésekről is beszámolhatok.

Irodalom

Hernádi Sándor: Észtekergető. Ciceró Kiadó, Budapest, é. n.

Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, Budapest, 2004, 148.

Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.

Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.

Magyar nagylexikon. 10. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2000, 620.

Magyar szinonima szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.

Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Talentum Kiadó, Budapest, 1999.

Pál József – Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár. Balassi Kiadó, Budapest, 1997, 241–244.

Vargha Balázs: Játsszunk a szóval! Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1974.