Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2005 július-augusztus > Kreatív írás, avagy interaktív meseszerkesztés gyerekeknek

Réthey-Prikkel Brigitta

Kreatív írás, avagy interaktív meseszerkesztés gyerekeknek

Az EU Socrates–Minerva-programjának támogatásával, hat ország részvételével zajlott a Colabs-projekt, amelynek egyik vizsgálandó területe az 5–9 éves gyerekek írás-olvasás készségének fejlesztése volt számítógépes, kollaboratív tanulási környezetben. A Creative Writing interaktív meseszerkesztő program alkalmazása olyan módszert nyújtott a gyerekek számára, amellyel – az IKT-eszközök multimédiás lehetőségeit kihasználva – kreatív módon, együttműködve tudták megjeleníteni gondolataikat. A szerző a program magyarországi kipróbálásának eredményeiről tájékoztat.

Bevezetés

A magyar közoktatásban az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekek olyan feladatokkal kerüljenek szembe, amelyek próbára teszik problémamegoldó, csoportszervező és kreatív képességeiket, illetve a megoldáshoz vezető út megtalálása során fejlesztik is ezeket. Az ilyen irányú képességfejlesztés a NAT 2003-ban is fontos szerepet kap.

Az IKT-eszközök fejlesztői – mind itthon, mind külföldön – egyre inkább olyan programokat, játékokat készítenek a gyerekeknek, amelyek igyekeznek a kreatív módon történő alkotást, az alkotva tanulást elősegíteni. A Socrates–Minerva-projekt keretében folyó Colabs-projekt fő célkitűzése az ún. kollaboratóriumok létrehozása volt.1 A résztvevők kollaborációs technikát fejlesztettek ki, amely segíti a gyerekeket a tanulásban az európai kultúrák keretein belül és azon túl is. Válaszokat kerestek olyan kutatási kérdésekre: kivel, hogyan és mit tudnak a gyerekek elsajátítani e-tanulási módszerekkel, és mennyire hatékonyan lehet őket ebben segíteni. A Colabs-projektben hat partnerország vett részt, az eredményekről részletesen Turcsányiné Szabó Márta (2005) tanulmányában olvashatunk.2 A projekt keretében a portugál Cnotinfor által fejlesztett Creative Writing nevű szoftver nem más, mint egy könnyen kezelhető mesekészítő gyerekeknek, amelynek magyar nyelvű verzióját az ELTE TeaM laborja készítette el szintén a projekt keretein belül.

1. ábra • A program meseszerkesztő felülete

A meseszerkesztő program célja

A nemzetközi piacon a meseszerkesztő programok egyre gyakoribbak. A legismertebbek közé tartoznak a KidPix (http://www.riverdeep.net/products/kid_pix/kpd4.jhtml) és a Kar2ouche (http://www.kar2ouche.com/). Nagy sikerük is mutatja, hogy külföldön egyre nagyobb az igény a könnyen kezelhető, kreatív munkára, alkotásra, önkifejezésre és játékos keretek közé helyezett fogalmazásra, illetve meseírásra buzdító programoknak. Magyarországon immár több mint egy évtizede népszerű a francia ötletből született Mesevilág szoftver, és fejlesztés alatt áll a Lapoda-mese szoftver is. A hazai fejlesztők is érezték az igényt arra, hogy a képek világát és a fogalmazást, mesekészítést összekapcsolják a számítógép adta lehetőségekkel. A Creative Writing is ilyen eszköz, kiegészítve kollaborációs eszközökkel, az Imagine zeneszerkesztőjével és a saját képszerkesztőjének, illetve hangrögzítőjének köszönhetően szabadon bővíthető és alakítható képkészlettel, továbbá végtelen hanganyaggal.

A Creative Writing program kidolgozásának fő célja az volt, hogy az 5–9 éves gyerekekkel megkedveltesse az írást és olvasást, miközben fejleszti a kollaborációs készséget, a kreativitást, és a játékos információszerzés, rendszerezés, feldolgozás, megtartás, visszaadás folyamatát gyakorolja, szimbólumok kezelése közben, irodalom, történelem, matematika, zene és vizuális kultúra területén belül egy virtuális közösségen vagy osztályon belül. (Lásd a http://matchsz.inf.elte.hu/colabs címen.)

A program alapvető funkciói és lehetőségei

Az alkalmazási tapasztalatok megvilágításához ismerkedjünk meg röviden a program főbb jellemzőivel! A programba való első belépéskor a felhasználónak nevet és képet (akár saját fényképet is) kell választania. Mindez azért fontos, mert az egyes felhasználók csak saját meséiket tudják megnyitni, megnézni és szerkeszteni.

Belépve a programba a jól ismert rajzeszközök ikonjai mellett speciális, a meseszerkesztéshez szükséges eszközöket is találunk. Ezen ikonok segítségével háttérképeket és szereplőket lehet elhelyezni vagy sokszorosítani, esetleg átméretezni. A program nagyon sok, jól strukturált, alkönyvtárakba osztott háttérképet és felhasználható szereplőt tartalmaz, de bármikor lehet új háttérképeket és szereplőket is készíteni vagy az elkészülteket módosítani, például átszínezni. A programban készített szereplők el is menthetők, és legközelebb újra felhasználhatók, akár ugyanabban a mesében egy következő oldalon, akár egy másik mesében. (A szereplőszerkesztő ablak a 2. ábrán látható.)

2. ábra • A szereplőrajzoló ablak

Egy mese sem lehet teljes szöveges rész nélkül. A Creative Writing lényege éppen ez. A mesékhez a szövegek írott szövegek vagy kimondott szövegek felhasználásával készülhetnek.

Az írott szövegek lehetnek háttér nélküliek vagy a laptól háttérrel elválasztottak. De igény szerint szövegbuborékok is alkalmazhatók. Természetesen ezek mind drag and drop („fogd és vidd”) technikával méretre szabhatók és könnyen formázhatók.

Egy mese akkor lesz igazán élvezetes a gyerekek számára, ha nemcsak képek és írott szövegek vannak benne, hanem hangokkal és zenével is lehet tarkítani őket. Ezért a szövegdobozokba írt szöveget kattintásra a szoftver felolvassa.

A Creative Writingban azonban a történeteket ennél is változatosabban lehet színesíteni hangokkal. Akár a történet oldalaira, akár egyenként a szereplőkre kattintva lehet lejátszható szövegeket vagy hangeffekteket készíteni. A hangeffektek készítéséhez egy kottázó felület és hatalmas hangszerválaszték áll rendelkezésre, melynek segítségével változatos alkotások hozhatóak létre. A kimondott szövegek készítése pedig hangrögzítővel történhet, amikor is a szereplők a gyerek saját hangján fognak megszólalni. Az elkészült mese elmenthető, lejátszható vagy akár ki is nyomtatható.

Kollaboráció

A program segítségével egyenként vagy akár kisebb csoportokban is dolgozhatnak egy-egy közös mesén, amikor is ki tudják használni, hogy több ember hangját használva egy meséhez sokkal változatosabb és élvezetesebb alkotások születhetnek. Ezenkívül lehetőség van arra is a programban, hogy egyszerre több számítógép előtt szerkesszenek a gyerekek közös mesét. Minden gyerek külön számítógépet használ, akár egy tantermen belül, akár a világ különböző pontjain, és mindannyian ugyanazt a mesét látják és készítik. Ez utóbbi lehetőség használata és beállítása egyáltalán nem bonyolult: könnyen konfigurálható, pár kattintásos műveletről van csupán szó, ami nem igényel magas szintű számítógépes ismereteket a tanártól vagy a gyerekektől. A gép IP-címének ismerete elegendő a beállításhoz, de arra is lehetőség van, hogy előre beállítsuk a gépterem gépeit, és elnevezzük őket, majd az adott név alapján hivatkozhatunk rájuk a kollaboratív munka kezdetén.

3. ábra • Kollaboratív munka indításának beállítása

E lehetőség használata esetén azonban csak azon a gépen lesz a mese, amelyiken a közös munkát elkezdték, azaz amelyik gépen a kezdés (Start) és nem a csatlakozás parancsot választották indításkor.

Pedagógiai tapasztalataink

A szoftvert különböző korosztályokban és különböző jellegű foglalkozások keretében alkalmaztuk. Odaadtuk gyerekeknek, hogy otthon szabadon ismerkedjenek a programmal, illetve bevittük két iskolába is, ahol az egyik helyen délutáni foglalkozás, a másik helyen informatika-tanóra keretein belül használták a gyerekek.

Kreatív írás általános iskolai tanórán

A budapesti XIII. kerületi Számítástechnikai Tagozatos Általános Iskola 9-10 éves (4. osztályos) tanulói Schlotter Judit tanárnő közreműködésével próbálták ki a szoftvert. Három osztálynak egy-egy csoportja vett részt a munkában. Osztályonként két-három fős csoportok használták a programot. Feladatuk minden alkalommal az volt, hogy megadott témában készítsenek mesét. Erre a feladatra minden esetben egy-egy tanóra állt a rendelkezésükre. A legsikeresebb téma a marslakók és emberek találkozása volt, de a Harry Potter is sokaknál aratott sikert. Bár azt meg kell említeni, hogy ez utóbbi esetben a gyerekek sokkal jobban ragaszkodtak a már ismert meséhez, minthogy a fantáziájukra hagyatkoztak volna. Ezzel szemben a marslakós téma esetében, ahol nem volt ismert történet, amely vezette volna a gyerekek képzeletét, sokkal inkább szabadon engedték fantáziájukat, és még az egymás mellett dolgozó csoportok munkái is egészen különbözőek lettek.

Sajnos az rögtön kiderült, hogy egy-egy 45 perces óra nem elég a gyerekeknek, és ezt jelezték is. Volt arra is példa, hogy kicsengetés után készült csak el egy mese vége. A gyerekek szinte kivétel nélkül minden órán lelkesen dolgoztak, és nem csökkent a lelkesedésük az első óra után. Csak egy kisfiú volt – azok közül, akik részt vettek a tanórákon –, aki nem élvezte a munkát a programmal, de ő első perctől kezdve nem mutatott érdeklődést semmi iránt, ami nem a focival volt kapcsolatos. Volt még egy kislány is, aki nem kívánt csoportban dolgozni, egyedül azonban ő is nagyon szívesen foglalatoskodott a programmal. Egy kisfiú pedig, aki két évvel korábban már készített számítógéppel képeskönyvet, nagyon igyekezett mindent megtanulni, és remélte, lesz még módja használni a programot.

A projektben részt vevő egyik csoport a tanárai által nagyon kreatívnak és tehetségesnek tartott osztály tagjai közül került ki: olyan gyerekekből, akik meseíró munkával már vettek részt pályázaton, és szép sikereket értek el, míg az azonos évfolyambeli másik osztály semmi hasonló eredménnyel nem büszkélkedhet. Az előbb említett osztály diákjai nagyon élvezték a szoftver megismerését, a rendelkezésre álló 45 perc alatt minden lehetőséget kipróbáltak, de kész meséket nem hoztak létre. Eközben a másik osztály diákjai nagy élvezettel és kreativitással dolgoztak.

Az egyik csoport elkészítette két kislány és Kramnyika – az Űrlény – találkozásáról szóló történetét, amelyben a lányok a sikeres megismerkedés után vendégségbe hívják az űrlényt, majd megmutatják neki otthonukat, részletezve, hogy mit mire használnak. Egy másik csoportban a kislányok mellé bekerült egy olyan fiú, aki nemrég érkezett az osztályba. Gyorsan felismerte annak előnyét, ha egy csoportban van lány- és fiúhang is, és elkészített egy mesét a hercegről, aki csak akkor vehette feleségül Hófehérkét, miután megmentette a törpéket a gonosz marslakótól.

4. ábra • „Leszel a feleségem, Hófehérke?...”

 

5. ábra • Ám az esküvő előtt meg kell menteni a törpéket a marslakótól… „Most meghalsz gonosz marslakó!...”

 

6. ábra • Az esküvő

Ők voltak azok, akik a több mint tízoldalas mese utolsó két oldalát már kicsengetés után készítették el, arra hivatkozva, hogy „az nem lehet, hogy elmaradjon az esküvő!”.

A legkellemesebb élmény azonban az volt, hogy pár héttel a program használatának befejezése után, egy összevont órán, amikor két csoport is a gépteremben volt, és szabadfoglalkozás keretében bármelyik, általuk választott programmal dolgozhattak, az egyik fiú megkérdezte, használhatja-e a Creative Writingot. Majd amikor engedélyt kapott rá, megtanította barátjának, aki nem ismerte még a programot, és egész órán együtt dolgoztak, gyakorolva a közös munkát, a kreatív alkotást, a vizuális önkifejezést.

Felzárkóztató foglalkozáson iskolai keretek között

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola második osztályos tanulói írás-olvasás egyéni fejlesztő foglalkozás keretében egy féléven át heti egy tanórában használták a szoftvert. Tanítójuk, Kerekesné Belos Hajnalka készített feladatlapokat számukra.

A kisdiákoknak a papíron végzett összekötögetés helyett az egér segítségével kellett egymás mellé vonszolniuk a tárgyakat. A megoldást segíthette, hogy a képek nevét, illetve a szövegekhez tartozó hangsorokat előre rögzíthették, vagy megoldás közben a gyerek tehette meg külön feladatként.

A feladatok különböző típusúak voltak:

Az egyéni fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyerekek logopédiai felmérését a félév elején Marosits Istvánné logopédus, gyógypedagógiai szakértő végezte el. A beszédvizsgálat során a leggyengébben teljesítő kislány önállóan nem mesélt, a kérdésekre csak nagyon tömören válaszolt, szókincse szűkös volt. A 7. és 8. ábrán látható példák az ő feladatlapjai közül valók.

7. ábra • Szó- és képpárosítás feladat

 

8. ábra • Első szótag- és képpárosítás feladat

A feladat két lépésből állt. A vonszolással való párosítás után a képeken látható tárgyak nevét kellett kimondani, amit a program segítségével képenként rögzíteni is lehetett. A félév során az egyre nehezedő feladatlapok megoldása kapcsán a tanárok megállapították, hogy a kislány egyre közlékenyebb, és bár beszéde nehezen érthető, mégis egyre többet beszél, és a beszélgetésekben is kezdeményezőbb. A motiváltsággal egyetlen percig sem volt probléma, végig szívesen vett részt a foglalkozásokon, és aktívan dolgozott a feladatlapokon. A félév végére már írni-olvasni tanuló gyerekeknek készült szoftverekkel tudta folytatni a munkát, amelyek használatára a félév elején még nem volt képes.

9. és 10. ábra • A képen látható tárgyak elnevezése, rövid mondatok alkotása, a szereplők felhelyezése

Mára már szavakat és rövid mondatokat is ki tud mondani. A szavak kimondásakor észreveszi, ha hibásan mondja a szót, és önmagát javítja. Képes együtt dolgozni az osztályával. A felhelyezett képeket egyedül nevezi el, és tanári segítséggel rögzíti a kimondott neveket. Két-három szavas mondatokat alkot és mond ki érthetően.

A szoftver otthoni használata

Otthoni alkalmazás során is megfigyeltük néhány gyerek munkáját, akik a szoftvert szabadon használhatták igényeik és érdeklődésük szerint. Két helyszínen hasonló korú, de nagyon különböző képességű gyerekeket kértünk meg a program kipróbálására.

Kreatív alkotáshoz szokott gyerekek

Az első helyszínen egy hétéves első osztályos, illetve egy ötéves óvodás kreatív gyerek munkáját tudtuk megfigyelni, akik nem szerettek félkész rajzokat felhasználni. Hiába mutattam meg nekik a beépített képeket, ők inkább maguk rajzolták meg háttérképeiket. Nekik így sokkal több időre volt szükségük a saját mese elkészítéséhez. A rendelkezésre álló idő alatt ők elsősorban állóképeket, azaz háttereket készítettek, és nem jutottak el összefüggő, saját meséig. Bár édesanyjuk megjegyezte, már az is nagy dolog, hogy a program változatos rajzeszközeit használták, és nem csak a ceruzával és a színekkel dolgoztak, mint a rajzolóprogramoknál. A gyerekek azóta lelkesen jelezték, hogy szívesen használnák újra a szoftvert, és szívesen elkészítenének idővel egy teljes mesét is.

Tanulási problémás, hiperaktív kisfiú

A másik helyszínen is sikere volt a programnak. A Creative Writing nagy érdeklődést váltott ki egy nyolcéves, szintén első osztályos, nagyon sok tanulási nehézséggel küzdő hiperaktív kisfiúnál. Ő ugyanis élvezte, hogy gyorsan tud látványos eredményt elérni, és végül saját maga sem vette észre, hogy másfél óra után is még ott ült a gép előtt. Pedig az iskolában a 45 perces tanóra végigülése is néha túl nagy feladat számára. Amikor szülei meglátták a programot, azt tippelték, hogy az autóversenyeket és a harcolós játékokat kedvelő kisfiút ez a feladat még öt percre sem fogja lekötni. Ő sem jutott el azonban az összefüggő mesékig. Készített viszont több, önmagában egy-egy történet lényegét tartalmazó, csattanós képet, amelyeken a történet legfontosabb mondatát mindig a kulcsszereplő mondja ki felvett hangon. Ő is jelezte, hogy lenne kedve még dolgozni a programmal, és érdeklődött a folytatásról. Ez talán segíthetne abban, hogy kialakuljon nála az időrendiség fogalma, eleinte csak egy-egy képen belül a szereplők párbeszédével, később pedig képek egymásutániságának használatával. Ennek hiányát ugyanis már több mint két éve az iskolaérettségi vizsgálat is kimutatta nála.

A meseszerkesztő program alkalmazásának lehetőségei

A Creative Writing tökéletesen játékos formában megjelenített, alkotó eszköz, melyet a gyerekek felhasználhatnak történeteik megjelenítésére, publikálására. A hálózatos lehetőség kihasználásával akár távoli gépek között is létesíthető kapcsolat, amely során olyan gyerekek is együtt tudnak dolgozni, akik fizikailag távol vannak egymástól. De már az egy gép előtti összmunka is fejleszti a gyerekek csoportban való alkotásának képességét, és segíti őket a csoportos munka szabályainak elsajátításában, illetve az ilyen jellegű munkák nagyban meg tudják könnyíteni egy-egy csoportban a szocializálódás folyamatát. Egymás meséinek megnézése, értékelése pedig a NAT-ban is megnevezett értelmező- és önkifejező képességek területén segítheti a gyerekek fejlődését, a jellegzetes szimbólumok, kifejezésmódok, szófordulatok, kommunikációs szabályok és szokások elsajátítását. Nem utolsósorban pedig a nagyon is gyerekszerű, emberközeli alkalmazás megkedvelteti a gyerekekkel az IKT-eszközöket, illetve azok alkotó módon való alkalmazására szoktatja őket.