Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1997 november > Könyvjelző

Könyvjelző

Szőcs Tibor: Játsszunk Hellászt!

Ógörög tanév. Szöveggyűjtemény.

Szőcs Tibor: Játsszunk Hellászt!

Munkáltató tankönyv.
Budapest, 1997, Calibra Kiadó. 184, ill. 160 p.

A prózai és verses szemelvényeket, kottát, receptet és rajzos illusztrációt tartalmazó, tanmenetjavaslattal kiegészített szöveggyűjtemény elsősorban pedagógusok számára íródott, s amellett, hogy képet ad az ógörög kultúra és civilizáció szinte valamennyi ágáról, manuális foglalkozásokhoz is segítséget nyújt. A munkáltató tankönyv 9–15 éves gyermekeknek készült, művelődési anyaga a NAT Emberismeret témakörébe illeszkedik, s azon belül az ókori görög kultúrához kapcsolódik. Segítségével a gyerekek nemcsak a korabeli művészettel, irodalommal és történelemmel, hanem a görögök hétköznapjaival is megismerkedhetnek. A feladatok és képek pedig különféle tevékenységekre: festésre, versírásra, színjátszásra, muzsikálásra sarkallnak.

A Vizuális kultúra tanterve, tematikus tanmenete 1. osztály számára

Tanítói segédlet.

A Vizuális kultúra tanterve, tematikus tanmenete 7. osztály számára

Tanári segédlet.
Győr, 1997, 60, ill. 60 p.

A győri Vizuális Kultúra Műhely által összeállított Vizuális kultúra tanterv a NAT-ra épül. A program kidolgozottsága tantervi és témaszintű, 36 hétre készült és minden iskolatípusban használható. A tanterv magában foglalja a Vizuális kultúra, a Mozgóképkultúra és a Médiaismeret teljes műveltségtartalmát. Fő törekvése a tantárgyakra, műveltségterületekre tagolt ismeretek, készségek, képességek célirányos összevonása, egységbe szervezése, a világot összefüggésben látó világkép kialakítása. Az első osztályos tanterv a látható világ és a közvetlen környezet, a hetedikes a fejlődés és a kronológia témakörét állítja előtérbe.

Hortobágyi Katalin (szerk.): NAT közös követelmények a pedagógiai programban

Munkanapló a pedagógiai program elkészítéséhez.
Budapest, 1997, Országos Közoktatási Intézet, 239 p. (NAT-TAN sorozat.)

A kötet, amelyben egy-egy terület szakértői mondják el, miként gondolkodnak a nevelés bizonyos aspektusairól, a NAT közös követelményeinek a pedagógiai programban való érvényesítésére vállalkozik. Ezek az iskolai nevelés olyan átfogó aspektusai, amelyek át kell hogy hassák az iskola által szervezett tevékenységek teljes rendszerét. A kötet, melynek gerincét kérdések és feladatok alkotják, olyan nevelési területeket is tartalmaz – önismeret, jelenismeret, valamint állampolgári, közéleti nevelés –, melyeket a NAT nem jelöl meg közös követelményként.

Zsolnai József–Kocsis Mihály: Kritika és koncepció a magyarországi pedagógusképzés és -továbbképzés megújításához

Pécs, 1997, JPTE Tanárképző Intézet, 89 p.

A kötet szerzői radikális változást sürgetnek a pedagógusképzés és -továbbképzés területén, szakmai, intézményi és jogi szinten egyaránt. A problémát a magyarországi képzési ágakkal összefüggésben próbálják szemlélni, s eközben a hazai tradíciókra éppúgy ügyelni, mint a nyugati innovációs piac kínálatára, valamint az Európához való csatlakozás kihívásaira. A koncepció 2020-ig terjedő jövőképet vázol fel.

Dr. László Zsuzsa: Az örökmozgó gyerek

Kistarcsa, 1997, FI-MO-TA Bt., Salve Alapítvány, 97 p. (Ton-ton könyvek.)

A hiperaktivitás, ami gyakran társul tanulás- és figyelemzavarral, Magyarországon becslések szerint a kisiskolás gyerekek 7–17%-át érintik. A kötet a hiperaktív gyerekek szüleinek és tanárainak ad hasznos információkat a tünetegyüttesről, valamint ötleteket és segítséget nyújt a gondok enyhítésére. A szakpszichológus szerző saját gyakorlatából vett példákon mutatja be a viselkedésterápiás módszerek és a problémamegoldó hozzáállás szemléletmódját.

George C. William: A pónihal lámpása

Terv és cél a természetben
Budapest, 1997, Kulturtrade Kiadó, 174 p.

A szerző kötetében az állat- és növényvilág evolúciója során kialakult testi-felépítésbeli sajátosságokat veszi számba, melyek egykor a fajok alkalmazkodását szolgálták, ma azonban – a környezet átalakulása tükrében – érthetetlennek tűnnek. A könyv első öt fejezete a biológiai alkalmazkodás tanulmányozásának mai helyzetét vázolja fel. Az utolsó fejezetek az evolúció nem szerencsés következményeit veszik sorra, s azt vizsgálják, milyen társadalmi, orvosi és filozófiai kérdéseket vetnek fel ezek a modern ember életével kapcsolatban.

Hannah Arendt: Múlt és jövő között

Nyolc gyakorlat a politikai gondolkodás terén
Ford. Módos Magdolna
Budapest, 1995, Osiris Kiadó – Readers International, 314 p.

A forradalom és A totalitarizmus gyökerei szerzőjének, a német származású amerikai filozófusnak immáron harmadik magyar nyelven megjelent kötetét veheti kézbe az olvasó. A kötet nyolc brilliáns esszét tartalmaz, melyek a szerző szándéka szerint, annak gyakorlására adnak lehetőséget, hogy megszerezzük azt a tapasztalatot, hogyan gondolkodjunk egy olyan korban, melyben hagyományos fogalmaink már nem hidalják át a múlt és jövő között húzódó szakadékot. Pedagógiai szempontból mindenekelőtt az oktatás és a kultúra válságáról, valamint a tekintély fogalmáról írott esszék tarthatnak számot az olvasó érdeklődésére.