Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1997 július--augusztus > Könyvjelző

Könyvjelző

Kútbanézők – Táborozás Nagykőrösön 1995

Budapest, 1996, Academia Ludi et Artis periodikája I.

Az Academia Ludi et Artis művészetpedagógiai egyesület egyike a legfiatalabb pedagógiai szakmai civil szervezeteknek. Alapítói különböző művészeti ágak, irányzatok és intézménytípusok képviselői, akik a gyermekek és a művészet kapcsolatának megteremtésében kulcsszerepet szánnak a játéknak és a gyermeki kreativitásnak. Az egyesület 1995 nyarán Nagykőrösön, a Református Tanítóképző Főiskola kollégiumában pedagógustovábbképző-tábort szervezett, ahol többek között pedagógiai kutatók, festőművészek, nyelvészek, drámapedagógusok tartottak előadásokat, illetve foglalkozásokat. E kiadvány a tábor nyolc napjának eseményeit és a tábor önmagán túlmutató tanulságait foglalja össze.

Kútbanézők II.

Budapest, 1997. március, Academia Ludi et Artis periodikája.

A kiadvány bepillantást nyújt az egyesület munkaközösségének komplex művészeti tantervébe; művészetpedagógiai játékok, valamint különböző foglalkozások leírását közli. De olvashatunk benne mesét, s gondolatokat a vizuális nyelvről, az árnyjátékról, az elbeszélésről, a néphagyományról és a bábjátékról.

Várhegyi György: Független iskolák Magyarországon

Budapest, 1996, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, 111 p.

A rendszerváltozás Magyarországon az iskoláztatásban is segített felszámolni az állam monopolisztikus szerepét; újra megkezdhették működésüket a független – azaz nem állami és nem önkormányzati irányítás alatt álló, jogilag önálló intézményként funkcionáló – iskolák. A szerző, aki egyébként a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola egyik alapítója, ezen önálló intézmények újjáalakulásának történelmi és jogi vonatkozású áttekintése mellett a független iskolák két nagy csoportjával, az egyházi és felekezeti, illetve az alapítványi és magániskolák szociológiai jellegű elemzésével, problémáival és kilátásaival foglalkozik. A kötet függeléke a független iskolák magyarországi jegyzékét közli az óvodától a felsőfokú intézményekig.

Peter Mason: Független iskolák Nyugat-Európában

Fordította Bak Zsófi és Valis Éva. Budapest, 1996, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, 163 p.

A kötet szerzője a független iskolák európai tanácsának elnöke, aki tanulmányában – országonkénti bontásban – részletesen leírja a független oktatásügy jogi státusát, céljait, szervezetét, forrásait, szerepét és kilátásait, valamint felvázolja működésének színterét. Bemutatja továbbá a független iskolák között lévő különbségeket, ezek okait, és az iskoláknak, valamint a szülőknek nyújtott támogatás jellegét, hogy megvalósulhasson az esélyegyenlőség, és az oktatás különböző formáinak széles skálája váljék elérhetővé.

Szabad tanárképzés a modern társadalmakban

Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Békési Ágnes. Budapest, 1996, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, 59 p.

A század közepétől a klasszikus reformpedagógiai irányzatok tanárképző intézményei és a szabadiskolai hagyományokat magukénak valló tanárképző főiskolák mellett Európában megjelentek azok a tanárképző főiskolák, melyek egyetlen irányzat mellett sem kötelezték el magukat, viszont ma is képviselik a szabadiskolai mozgalom alapértékeit. E kötet ez utóbbiak közül egy dán, egy angol és egy – európai minták nyomán szerveződő – izraeli főiskolát mutat be; valamint betekintést nyújt az Egyesült Államok tanárképzésébe és az azt megreformálni kívánó kísérletekbe.

Setényi János: Hatékonyság és minőség: a kilencvenes évek iskolája

Budapest, 1997, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, 112 p.

A kötet az iskolavezetéssel és a modern közoktatásügy tágabb értelemben vett problémáival foglalkozik. Első fejezete az iskolák működését jogi-igazgatási és szakmai elemekre bontja szét, és megvizsgálja ezek egymáshoz való viszonyának alakulását. A második és harmadik fejezet a kilencvenes évek oktatásigazgatásának két fontos elemét, a jogi környezetet és az önkormányzati iskolafenntartást tárgyalja. Az utolsó fejezetek az iskolai önértékelést és a kínálattervezést, valamint a minőségbiztosítás kibontakozóban lévő gyakorlatát elemzik.

Horváth Attila – Pőcze Gábor: Jegyző-könyv

Az önkormányzatok feladatairól az óvodák, iskolák pedagógiai programjával kapcsolatban.
Budapest, 1996, Országos Közoktatási Intézet, 35 p.

A szerzők 1995 és 1996 során az Önkormányzati Akadémia és több megyei pedagógiai intézet felkérésére az ország számos helyén tartottak előadásokat jegyzőknek, polgármestereknek, intézményvezetőknek a pedagógiai programmal, a Nemzeti alaptantervvel és a közoktatási törvénnyel kapcsolatban. E kiadvány az előadások után felvetett kérdések mentén elrendezett „kiskáté", amely a pedagógiai program, és ezen belül a helyi tanterv kapcsán felmerülő fenntartói feladatok szakszerű ellátásához nyújt segítséget.

Bajai Ősz

Innovatív általános művelődési központok találkozója 1996
Szerkesztette Trencsényi László. Baja, 1996, 85 p.

1996 őszén az Általános Művelődési Központok Országos Egyesülete hagyományos konferenciájának résztvevői a helyi kultúra és a helyi társadalom kérdéséről cseréltek eszmét. A pedagógiai kutató, a népművelő, a szociálpszichológus, a közösségfejlesztő előadásai mellett helyi oktatáspolitikusok, intézményvezetők, pedagógusok is megszólaltak. A kötet a konferencia korreferátumaiból, szekcióüléseinek anyagából és az 1996-os év műhelymunkáiból ad ízelítőt.

@KÖNYV = Karácsony Sándor: Békére, reformra nevelés

Pécel, 1996, Csökmei Kör, 43 p.

1947-ben adta ki az Exodus Kiadó Karácsony Sándor utolsó könyvét, amely életében még megjelenhetett. Címe: A magyar béke, alcíme: Háborúból békére (reformra) nevelés. A kiadványban közölt tanulmány ennek a kötetnek a bevezető részét tartalmazza. Első három fejezete 1946-ban székfoglaló előadásként a Magyar Paedagógiai Társaságban, míg az utolsó fejezetek anyaga a nyíregyházi nyári egyetemen tartott előadássorozatban hangzott el.

Vekerdy László – Herczeg János: A véges végtelen

Budapest, 1996, TypoTEX Kiadó, 363 p.

1982-ben indult a rádióban Herczeg János szerkesztő A véges végtelen című előadás-sorozata, melyben Vekerdi László beszélgetett a szerkesztővel az emberiség kultúrtörténetének fordulópontjairól, az írás, a tudomány kialakulásáról, az időszámításról, a fémek titkairól stb. Az őskort és ókort tárgyaló előadások megszerkesztett, fotókkal, térképekkel és bibliográfiával, valamint a tudomány legfrissebb eredményeivel kibővített írott változata jelent meg most – némi viszontagság után – ebben a kötetben.

Elszeszer Valéria – Fazekas Zsuzsa: Versek a középiskolában

Elemzésvázlatok.
Budapest, 1996, Rejtjel Kiadó, 211 p.

A kötet a középiskolás tananyag verseinek elemzéséhez nyújt segítséget. A szerzők nem általános érvényű, lezárt értelmezéseket nyújtanak, hanem egységes szempontok alapján felépített, a legfontosabb koordinátákat kijelölő elemzésvázlatokat a költemények megközelítéséhez. A versek mindegyikéhez néhány útmutató kérdés, valamint irodalomjegyzék is csatlakozik.

Balogh Sándor: Moldvai csángómagyar furulyás dallamok és énekek

Az Óbudai Népzenei Iskola kiadványsorozata. Budapest, 1996, OKKER Oktatási Iroda, 112 p.

A kötetben moldvai csángómagyar furulyásoktól és énekesektől gyűjtött dallamok kottái szerepelnek, jórészt a Bákó-megyei Klézséből és környékéről. E darabok ma is a moldvai tánczenekultúra állandó dallamai. A szerző a kötet anyagának nagyobb részét az 1992 és 1994 között gyűjtött dallamanyagból állította össze arra törekedve, hogy a legújabb gyűjtésű, ritkán hallható énekek mellett a hagyományos „magyar” tánczenei repertoár minél több darabját bemutathassa. A kötetet a moldvai csángók furulyatípusairól és a moldvai furulyások hangképző technikájáról írott rövid ismertetések vezetik be.

Fürstné dr. Kólyi Erzsébet – Kaszás Zoltán – Vass Vilmos és munkacsoportjuk: Nevelési és képzési program a 6–16 éves tanulók számára

Budapest, 1997, Fürst Stúdió, 554 p.

A könyv a 6–10, a 10–14 és a 10–16 éves tanulók oktatása számára készült a NAT anyagához és követelményeihez illesztve, tantárgyi struktúrába rendezve, egyfajta didaktikai logika alapján. A gyűjteményt átfogó könyvtári program és az osztályfőnöki munkát segítő tantervi anyag gazdagítja. A kötet a szülőket is tájékoztatja az iskolák követelményeiről, segítséget ad az önkormányzatoknak végzendő feladataik ellátásához, és meghatározza a tankönyvírók számára az ismeretanyagot.

Nevelőknek a tantervről – Természetismeret

Videofilm.
Colo-pajzs Videósok Egyesülete, 1996, 32 perc

Az Országos Közoktatási Intézet megrendelésére készült videofilm a helyi tantervek kialakítását megelőző szakmai megbeszélésekhez kínál gondolatokat. A filmben közoktatási szakértők értelmezik az alaptantervet; intézményvezetők nyújtanak példát a megvalósult, helyi sajátosságra épített tantervi programjuk bemutatásával; tanárok, környezeti nevelők osztják meg tapasztalataikat a természetismeret tanításáról, a környezeti nevelésről; diákok mondják el, hogyan szeretnének ők tanulni, kapcsolatot találni eleven és létesített környezetükkel.

Jelentés a gyerekek helyzetéről Magyarországon 1996

Szerk.esztette Papp György. Budapest, 1997, Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, 128 p.

A sorozat immáron hetedik kötetébe különböző terjedelmű és műfajú írásokat gyűjtött egybe a szerkesztő. Így többek között beszámoló és több előadásrészlet olvasható a gyermek- és ifjúsági szervezetekről, a Zánkán tartott szakmai konferencia anyagából; megemlékezés a hajdúhadházi gyermekváros alapításáról és alapítójáról, Ádám Zsigmondról; kutatási beszámoló a baranyai gyermekvédelem helyzetéről; tanulmány az állami és társadalmi szerepvállalásról a gyermekvédelemben; s néhány cikk a tehetséggondozásról és a magyar iskolarendszer hiányosságairól.

Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái

Gyermekvédelmi kiskönyvtár. Budapest, 1997, Pont Kiadó, 221 p.

Miért olyan végletesek a vélemények a családokat, gyermekeket érintő kérdésekben? Miért nincs érdemi vita a laikusok, a szakemberek, de az érdekeltek körében sem a gyermekekről, családokról, gyermekvédelemről; miért nem lehet indulatok nélkül érvelni? Mindezeket a kérdéseket a gyermekvédelem történetének, múltbeli és mai gyakorlatának, a családok és gyermekek megváltozott és sokszor tisztázatlan helyzetének vizsgálata közben teszi fel a szociológus szerző. A könyv leginkább a dilemmákat és a lehetséges megoldásváltozatokat vizsgálja.

Németh András: Nevelés, gyermek, iskola
Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei

Neveléselméleti és nevelésszociológiai bevezetés.
Budapest, 1997, Eötvös József Könyvkiadó, 247 p.

A kötet egy neveléstörténeti és neveléselméleti beállítottságú szerző nevelésszociológia iránti érdeklődésének és egy szociológiai beállítottságú szerző neveléselméleti érdeklődésének ötvözeteként egy problémakör különféle vetületeinek felvázolására vállalkozik. Elsősorban az egyetemi és főiskolai hallgatók tájékozódását kívánja szolgálni, középpontjában a gyermek sajátos világa, illetve a nevelés, az iskola, a család változása áll.

Diane Chelsom Gossen: Restitúció

Az iskolai fegyelmezés rendszerének átalakítása.
Budapest, 1995, Kincs Könyvkiadó, 139 p.

A szerző, aki a Valóságterápia Intézet oktatókarának vezető tagja az Egyesült Államokban, kötetében az iskolai fegyelmezés rendszerének átalakítására tesz javaslatokat. A restitúció az elkövetett hiba helyrehozásának folyamata, s a szerző szerint olyan kreatív tevékenység, amely kialakítja a vétkesben a problémamegoldás képességét. A folyamat sikeres véghezvitele eszköz lehet a nehezen nevelhető gyermekek kezeléséhez, hiszen végső célja az önfegyelem kialakítása.