Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1997 május > A történelem és társadalmi ismeretek alapműveltségi vizsga általános követelményei

A történelem és társadalmi ismeretek alapműveltségi vizsga általános követelményei

A történelem és társadalmi ismeretek kötelező vizsgatárgy.

A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptantervben az Ember és társadalom műveltségi terület 7–10. évfolyamra előírt következő részterületei alkotják: történelem; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek.

A történelem részterület témái:

Őskor, ókor, középkor: ősi társadalmak, ókori keleti civilizációk, a zsidó vallás és a Biblia, az ókori görögök, az ókori Róma, a kereszténység és az Újszövetség, a kora középkor (V–X. század), az érett középkor (X–XIII. század) és a késő középkor (XIV–XV. század), a magyarság születése, az Árpád-házi királyok, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond, a Hunyadiak és a Jagellók kora.

Újkor: a kora újkor (XVI–XVII. század), Magyarország a kora újkorban, a polgári átalakulás kora, a nemzetállamok és az imperializmus kora, az első világháborútól a nagy válságig, a nagy válságtól a második világháború végéig, Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között, a polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon, az első világháború és Magyarország, a Trianon utáni ország élete, Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig.

Jelenkor: a világ és Magyarország a második világháború után, Kádár-korszak.

A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek részterület témái:

Társadalmi ismeretek: társadalmi és politikai tagoltság a mai Magyarországon.

Állampolgári ismeretek: az állam, az önkormányzatok, egyéb társadalmi szerveződések és az állampolgár kapcsolatrendszere. Az alkotmány.

Gazdasági ismeretek: a háztartás gazdaságtana, vállalkozási ismeretek és a munka világa.

A kiegészítő/elmélyítő követelmények tartalmát, időtartamát, vizsgáztatásának eszközét és módját az iskola határozza meg.

A történelem és a társadalomismeret 70-30% arányt képvisel.

*

A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsga inkább a vizsgázó ismereteit ellenőrzi, a szóbeli vizsgán a képességek színvonalának értékelése kap nagyobb hangsúlyt.

A vizsgán fele-fele arányban szerepelnek a Nemzeti alaptanterv minimum- és minimum fölötti követelményei.

A feladatlap megoldása és a szóbeli felelet lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

– milyen mélyen sajátította el az előírt témák tényeit, fogalmait és összefüggéseit;

– milyen színvonalon képes ok-okozati összefüggéseket felismerni, tanult ismereteit rendszerezni;

– milyen fejlettek a tanult ismeretek, módszerek, eljárások alkalmazásának képességei, készségei;

– mennyire képes jelenségeket, összefüggéseket ábrák, táblázatok, grafikonok, diagramok alapján, illetve azok segítségével értelmezni, szemléltetni;

– mennyire képes tájékozódni térben és időben;

– mennyire képes különböző forrásokból ismereteket szerezni és azokból következtetéseket levonni;

– mennyire képes értékítéleteket alkotni a tanult eseményekről, személyekről;

– milyen fejlett kifejezőképességgel rendelkezik.

*

Az írásbeli vizsgán a történelem részterületen belül a főtémák nagyjából azonos arányban szerepelnek. A nemzeti és egyetemes történelem arányai: az első főtémánál 40-60, a többinél 60-40%. A szóbeli vizsgához külön tételjegyzék készül, amely a Nemzeti alaptanterv témái közül válogat.

Az írásbeli vizsga központi feladatbankból összeállított feladatlap kitöltésével történik.

A feladatlap különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz.

A feladatlap kitöltésére 60 perc áll rendelkezésre.

Az írásbeli vizsgán segédeszközök nem használhatók.

A javítást és értékelést a szaktanár végzi megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs alapján.

A javítást és értékelést a vizsgaelnök ellenőrzi, illetve ellenőrizteti.

*

A szóbeli vizsga központi témabankból kihúzott téma és feladat alapján 10 perces szóbeli felelettel történik.

A szóbeli előadásra a vizsgázó 30 perc felkészülési időt kap.

A szóbeli vizsgán a feladatok határozzák meg azokat az eszközöket, amelyeket a tanuló igénybe vehet a felkészüléshez.

A felelet értékelését a vizsgaelnök jelenlétében két pedagógus végzi megadott szempontok szerinti pontozás és osztályzattá alakító kulcs segítségével.