Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1997 május > Az anyanyelv és irodalom alapműveltségi vizsga általános követelményei

Az anyanyelv és irodalom alapműveltségi vizsga általános követelményei

Az anyanyelv és irodalom kötelező vizsgatárgy.

A vizsga tartalmát anyanyelvből a Nemzeti alaptanterv 7–10. évfolyamra előírt anyaga, irodalomból az 5–10. évfolyam anyaga alkotja.

Anyanyelvből a szövegértésre, a szövegalkotás képességére és a beszédképességre esik a hangsúly.

Szövegkezelési ismeretek: a szóbeli és írásbeli szövegértés és szövegalkotás ismeretei, szövegtípusok, műfajok, szerkesztési technikák, a kommunikáció, a véleményalkotás és a véleményértékelés.

Anyanyelvi ismeretek: nyelvtani és általános nyelvismeretek, nyelvváltozatok: a köznyelvre, a szaknyelvre, a szépirodalmi nyelvre vonatkozó nyelvhasználat és helyesírás.

Irodalomból az olvasottság az előírt magyar (nemzetiségi) és világirodalmi szerzők és művek körében, az irodalmi ismeretek és a memoritertudás alkotják a vizsga tárgyát:

Az irodalmi műveltséghez tartozó ismeretek: szóbeli költészet (népköltészet), műköltészet.

Olvasottság: a klasszikus magyar (nemzetiségi) írók életének, pályájának legfontosabb állomásai és néhány művük, valamint a kortárs és határon túli magyar irodalom, valamint a világirodalom néhány reprezentánsa és egy-egy műve a Nemzeti alaptanterv kijelölése alapján.

Alapvető irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek: műnemek, műfajok, korstílusok, fogalmak; verstani, stilisztikai, műszerkezeti ismeretek és jelentésrétegek.

Az irodalom néhány jelentős témaköre, irodalmi kifejezésformák: motívumok, tematikus értékek: magatartásformák, erkölcs, emocionális és esztétikai értékek.

A kiegészítő/elmélyítő követelmények tartalmát, időtartamát, vizsgáztatásának eszközét és módját az iskola helyi tanterve határozza meg.

Az anyanyelv és az irodalom 50-50% arányt képvisel.

*

A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgából.

Mindkét részvizsgához központi címlisták, feladatbankok, szövegbankok és a tanárok által az iskolában összeállított címjegyzékek állnak a tanulók rendelkezésére.

A vizsgán 60-40% arányban szerepelnek a Nemzeti alaptanterv minimum- és minimum feletti követelményei.

Az írásbeli vizsgán segédeszközök nem használhatók.

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó megold egy komplex szövegértelmezési feladatlapot (amely nyelvtani elemzési feladatokat és irodalmi ismereteket is tartalmaz) és megír egy fogalmazást. (A két írásbeli feladat megíratását nem kell egyszerre lebonyolítani.) Ezeknek az írásbeli feladatoknak az alapján értékelhető a vizsgázó:

– funkcionális íráskészsége;

– szövegformálási képessége;

– a gyakorlatilag fontos műfajok használatához szükséges
készségek fejlettsége;

– nyelvhasználati, nyelvhelyességi készsége;

– helyesírási készsége;

– stílusérzéke;

– olvasottsága;

– irodalmi műveltségének (alapvető irodalomelméleti és
irodalomtörténeti ismereteinek) színvonala.

A komplex szövegértelmezési feladatlap a szöveg megértésének, feldolgozásának (átalakításának, tömörítésének, vázlatolásának) képességét, a nyelvtani tudatosság színvonalát értékelő feladatokat, valamint különböző típusú, az irodalomból tanultakat felidéző, értelmezést és alkalmazást igénylő feladatokat tartalmaz.

A feladatlap megoldására 60, a fogalmazás megírására 80 perc áll rendelkezésre.

A javítást és az értékelést a szaktanár végzi megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs alapján.

A javítást és az értékelést a vizsgaelnök ellenőrzi, illetve ellenőrizteti.

A szóbeli vizsgán a tanuló a felkészülés idején készített, saját vázlatát használja.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó felolvas egy rövid szöveget (előad egy címlistából kihúzott memoritert), kiselőadást tart a témalistából kihúzott témából. E szóbeli közlések alapján értékelhető a vizsgázó

@VIZS_SZÖVEG = – olvasási készsége;

– beszédképessége (anyanyelvének megfelelő intonálása, artikulációs készsége, előadói készségének fejlettsége);

– szövegkontextusban való eligazodásának készsége;

@VIZS_SZÖVEG = – tanult ismeretei felhasználásának, alkalmazásának képessége.

A felolvasás időtartama 2-3 perc, a memoriter előadása 3-5 percet, a kiselőadás 5-7 percet vesz igénybe. A kiselőadásra a felkészülési idő 20 perc.

A szóbelit a vizsgaelnök jelenlétében két szaktanár pontozza megadott szempontok szerint, a pontokat megadott kulccsal osztályzattá alakítják, majd konszenzussal megállapítják a bizonyítványba kerülő osztályzatot.