Erős Istvánné
Vélemények az ének-zene alapműveltségi vizsga általános követelményeiről
Az ének-zene műveltségi részterület belső szerkezete az anyanyelv és irodalomhoz hasonlóan két részből áll. Egyik a zenei anyanyelv, ide tartozik a zenei írás-olvasás és a magyar népzenén alapuló zenei nyelvezet. A másik a zeneirodalom, amely a magyar és világirodalom kiemelkedő alkotásait, zenei irányzatait és korszakait öleli fel. Ez a két rész együtt van jelen a Nemzeti alaptantervben és a vizsgakoncepcióban. A tantervek készítésének fontos tényezője lesz, hogy milyen arányban jelenik meg az előbbi két komponens az egyes oktatási szakaszokban, hiszen ez fogja meghatározni az ének-zene tanításának helyi sajátosságait, az iskola zenei stílusát.
Az ének-zene műveltségi részterület fejlesztési követelményeit (kompetenciák, képességek) egyrészt a zenei dimenziókkal (dallam, harmónia, ritmus, hangszín, dinamika, forma), másrészt a kommunikáció síkjaival (hallás, olvasás, írás, interpretáció, improvizáció) határozhatjuk meg. A vizsgakövetelmények összeállításának alapvető szempontja volt, hogy a részek, a zenei tartalmak és képességek a Nemzeti alaptanterv arányait kövessék.
Kérdések és válaszok a vizsgakövetelményekről
A 4622 kérdőívből 1088 érkezett vissza az értékelés megkezdéséig. A válaszolók közel negyedrésze (268) a kérdőív kitöltése mellett javaslatot, véleményt vagy észrevételt fogalmazott meg a kérdőív megfelelő rovatában vagy mellékelt levélben. A beérkezett anyag 72%-a ének-zene szakos tanár véleménye, 17%-a pedig munkaközösség állásfoglalása volt. A vizsgakövetelményt minősítő módszertani oktatók, szaktanácsadók, iskolaigazgatók együttesen 11%-át adták a feldolgozott kérdőíveknek. A válaszolók 81%-a általános iskola, 10%-a gimnázium volt. Ezekben az adatokban benne vannak az ének-zene tagozatos általános iskolák és gimnáziumok is. Mivel nem volt lényeges eltérés az ének-zene tagozatos és nem tagozatos iskolák véleménye között, az intézmények szerinti csoportosításban összevonhatók voltak. A szakképzés és egyéb intézményi csoport a válaszolók 8%-át jelentette. Itt szerepeltek a szakközépiskolák, a tanító- és tanárképző főiskolák, pedagógiai intézetek.
A vizsga tartalmi kérdései
A kérdőív a vizsgakoncepció egészét felölelte, kiemelve annak lényeges pontjait. A kérdések a vizsga tartalmára, módjára, időtartamára, valamint a Nemzeti alaptanterv minimum- és minimum fölötti követelményeinek arányára vonatkoztak.
Az első tartalmi kérdés az volt, hogy mely évfolyamok anyaga képezze az ének-zene vizsga tartalmát. A pedagógusok 89%-a egyetértett azzal, hogy az 510. évfolyamok témakörei szerepeljenek az alapműveltségi vizsgán.
Az egyetértő válaszok aránya (%-ban)Kérdések | Teljes minta | Véleményezők | Intézmények | ||||
szak- tanár | munkaközösség | egyéb | átalános iskola | gimnázium | szakképzés | ||
A vizsga tartalma | 89 | 90 | 89 | 97 | 85 | 86 | 79 |
Szóbeli feladatok | 76 | 72 | 76 | 81 | 79 | 71 | 79 |
Címlisták | 93 | 92 | 92 | 98 | 94 | 93 | 93 |
Hangszeres tudás | 79 | 78 | 83 | 86 | 76 | 80 | 83 |
Értékelés | 91 | 91 | 90 | 97 | 92 | 86 | 95 |
A szóbeli ideje | 88 | 87 | 91 | 90 | 89 | 83 | 88 |
Írásbeli feladatok | 79 | 79 | 77 | 92 | 81 | 74 | 80 |
Az írásbeli időtartama | 86 | 85 | 86 | 84 | 89 | 74 | 85 |
Minimumkövetelmény | 82 | 82 | 81 | 90 | 89 | 79 | 84 |
Ugyancsak tartalmi kérdés volt a minimum- és a minimum fölötti követelmények viszonya. A válaszolók 82%-a elfogadta a javasolt arányt, vagyis azt, hogy a Nemzeti alaptantervben meghatározott minimális teljesítményszint és az efölötti követelmények egyenlő részként (fele-fele arányban) jelenjenek meg a vizsga anyagában.
A vizsgakoncepció a központilag meghatározott követelmények
mellett figyelembe veszi az iskolák helyi sajátosságait. Ezért javasolja,
hogy az énekes-szóbeli vizsga első és második feladatának minimum
fölötti anyagát, valamint a harmadik feladatot a szaktanár állítsa
össze. Ezt a felvetést a válaszolók 93%-a támogatta. Úgy tűnik,
Fontos tartalmi kérdés az írásbeli és az énekes-szóbeli vizsga feladatköreinek meghatározása. A vizsgakoncepció az írásbeli vizsga részeként két feladatcsoportot határoz meg : a kottaképhez kapcsolódó írásbeli és a hallás utáni írásbeli feladatokat. A pedagógusok 79%-a egyetért ezzel. A kérdés kapcsán megfogalmazott vélemények azt mutatják, hogy az elutasítók döntő többsége a hallás utáni írásbeli-t a hallás utáni dallamírással azonosította. Hangsúlyozni kell, hogy a hallás utáni az úgynevezett diktálás utáni hangköz-, dallam- vagy ritmusírás nem alapműveltségi vizsgakövetelmény! A hallás utáni vizsgafeladatok hangszerekre, ének- és zenekarok hangzására, zenei műfajok és stílusjegyek felismerésére irányulnak.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e az énekes-szóbeli vizsga három feladatkörével?, a válaszolók 76%-a igent mondott, tehát támogatta a javaslatot. Az ellenzők írásbeli észrevételei nem a feladatkör tartalmát vitatták, hanem az énekes-szóbeli vizsga kivitelezésével kapcsolatos véleményüknek adtak hangot. Voltak, akik a 16 éves tanulók hangi sajátosságaira, mutálására hivatkozva utasították el az énekes-szóbeli vizsgát. Másokat a harmadik feladat hangversenyszerű előadása rettentett meg. Ez valójában nem jelent mást, mint azt, hogy a vizsgázó és tanára már hetekkel, hónapokkal a vizsga előtt készülhet erre a feladatra nem vizsgázó társaikat is bevonva úgy, mint egy házi hangversenyre.
Mint láttuk, az énekes-szóbeli vizsga tartalmával a pedagógusok egyetértettek. Ennél is magasabb támogatottságot élvezett az a javaslat, hogy a tanulók hangszeres tudása is helyet kapjon a vizsgán. A válaszolók 79%-ának igenlő válasza tükrözte azt a felismerést, hogy a hangszeres interpretáció mint a közös muzsikálás része gazdagítja a produkciót, fokozza a zenei élményt. Fontos azonban leszögezni: a hangszeres tudás bemutatása a vizsgán csupán lehetőség, nem pedig követelmény! Hiánya semmiképpen sem jelenthet hátrányt a vizsgázónak.
Értékelés és vizsgaidő
A vizsgakoncepció tartalmi keretei, feladattípusai mellett lényeges kérdéskör az értékelés módja, szempontrendszere. Az ének-zene írásbeli vizsga a központi feladatbankból összeállított feladatlap megoldását jelenti. Értékelése (a többi vizsgatárgyhoz hasonlóan) javítókulccsal történik. Az énekes-szóbeli vizsgához viszont meg kell határozni az egyes feladatok jellegéből adódó értékelési szempontokat, amelyekkel a szaktanár a produkciót minősíti. A három énekes vizsgafeladat értékelési szempontjait a szaktanárok 91%-a, a munkaközösségek 90%-a, a módszertani oktatók, szaktanácsadók, igazgatók 97%-a megfelelőnek tartotta, elfogadta. Akik nem fogadták el az értékelési kritériumokat, azok nem értettek egyet a szóbeli feladatok valamelyikével, és ezt a véleményüket itt is megfogalmazták.
A vizsgakövetelmény az írásbeli vizsga időtartamára 45 percet javasol. Ezzel a válaszadók 86%-a egyetért. Lényeges különbség mutatkozott viszont az általános iskolák és a gimnáziumok véleménye között. Amíg az általános iskolák 89%-a elegendőnek tartotta a 45 percet, addig a gimnáziumoknak csak 74%-a volt ugyanezen a véleményen. A nemleges választ adók valószínűleg a középiskolai tanulmányi versenyek és az érettségi vizsga időtartama alapján több időt javasoltak.
Az énekes-szóbeli vizsga tanulónkénti idejét nehéz egész pontosan meghatározni, mivel a vizsgafelelet időtartama függ a bemutatott zeneművek, zenei részletek hosszúságától, a szöveges elemzés folyamatosságától és a vizsgázó egyéni alkatától. A vizsgakoncepció egy tanuló vizsgaidejét 15-20 percben határozta meg. Ezzel a javaslattal a válaszadók 88%-a egyetértett.
Gondolatok az ének-zene vizsgáról
A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a zenepedagógusok és zenei szervezetek támogatták, elfogadták az ének-zene alapműveltségi vizsga javasolt tervezetét. A szakmai érdeklődést bizonyítja, hogy a kérdőívet kitöltők és visszaküldők 23%-a élt a lehetőséggel, hogy javaslatát, véleményét részletesen kifejtse. A szöveges kiegészítések azonban nem a vizsgakoncepcióra irányuló kiegészítő vagy módosító javaslatok voltak, hanem a vizsga kapcsán megfogalmazott gondolatok, kérdésfelvetések. Nem a vizsgatervet vitatták, elemezték, inkább a vizsga megvalósítását, a vizsgához vezető oktatási folyamatot, a tárgy tanításának lehetőségeit és várható nehézségeit érintették.
Az ének-zene eddig nem tartozott az úgynevezett vizsgatárgyak körébe, vizsgáztatási tapasztalatai csak a szakképzésben vannak. Ezért igen fontos, hogy a szaktanárok oktatási programokat, munkafüzeteket, feladatgyűjteményeket, változatos hangzó anyagokat, valamint továbbképzési lehetőséget kapjanak már az alapműveltségi vizsga bevezetése előtti időszakban.
Többen adtak hangot aggodalmuknak: az énekórán nyújtható zenei élmény nem csorbul-e a vizsgára való felkészüléssel? Az eddigi értékek féltése érezhető ezekből a szavakból. Az aggodalom nem megalapozott, hiszen az élmény és az ismeretek nem zárják ki egymást, sőt, igen szorosan összefüggnek. Ha a tanulók elmélyültebb, alaposabb tudásra tesznek szert, látókörük szélesedik, zenei élményük gazdagabbá válik.
A nemzeti hagyományokra és az európai kultúrára alapozott ének-zene tanításunk több évtizedes tapasztalata a biztosíték, hogy az alapműveltségi vizsga nem korlátokat, hanem szélesedő lehetőségeket jelent zenei nevelésünkben.