A Magyartanárok Egyesülete első konferenciájának állásfoglalása a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről 1997. március 8.
1. A NAT bevezetését bizonyos alapvető dokumentumok hiánya miatt nem tartjuk kellően előkészítettnek, ugyanakkor úgy véljük, hogy a bevezetés általános elhalasztásának is kárát látná az oktatási rendszer. Ezért azt javasoljuk, hogy
a) 1998-ban csak az általános iskola első osztályában kezdődjék meg az alaptanterv jegyében az oktatás. Ezt a bevezetési pontot nem befolyásolja közvetlenül az alapvizsga és az érettségi követelményrendszerének hiánya, illetve az e dokumentumok megalkotása és szakmai-társadalmi elfogadtatása körüli időzavar és lépéskényszer.
b) A NAT bevezetését a hetedik évfolyamon 1998-ban az említett felkészületlenség és időzavar miatt nem javasoljuk, illetve a bevezetést elfogadhatatlannak tartjuk. Ehelyett a jelenlegi iskolaszerkezetnek jobban megfelelő ötödik évfolyamon történő bevezetést javasoljuk, de ezt sem 1998-ban, hanem egy-két évvel később (azaz 1999-ben vagy 2000-ben), illetve egy kiérlelt alapvizsga- és érettségi követelményrendszer elkészülte után. Ez a részleges késleltetés lehetővé tenné, hogy például a nyolcosztályos gimnáziumok is immár a végső kimenetet szabályozó vizsgarendszer ismeretében megfontoltan alkothassák meg, illetve választhassák ki a pedagógiai programjuk részét képező helyi tanterveket.
2. Elfogadhatatlannak tartjuk azt az alacsony tantárgyi óraszámot, amelyet magyar nyelv és irodalomból a 710. évfolyamon a Nemzeti alaptanterv javasol. A hetedik-nyolcadik évfolyamon előírt óraszámok és a tanterv által megfogalmazott új ismeret- és képességterületek között (pl. beszédtechnika, kommunikációs nevelés) feloldhatatlan ellentmondás feszül. A korábbiaknál kevesebb órában több követelmény teljesítésére kellene diákjainkat felkészíteni.
3. Még az alaptanterv bevezetése előtt elengedhetetlennek tartjuk
a NAT Magyar nyelv és irodalom fejezetének részleges korrekcióját.
A jelenlegi műlistát olyan műlistával kell felcserélni, amely bizonyos
pontokon nagyobb szabadságot biztosít a programkészítőknek és a tanároknak,
az egyértelműen kötelező művek listáját némileg szűkíti, ugyanakkor
ismét bevezeti a kötelezően választható művek körét. Ily módon elérhető,
hogy a jelenleg esetlegesnek tűnő kötelezően előírt alkotások (pl.
a
Bizonyos műveknek a Nemzeti alaptanterv által megjelölt időszakaszon
belül előírt tanítása figyelmen kívül hagyja az életkori sajátosságokat
(például
A Nemzeti alaptanterv korrigált változata a jelenlegitől eltérően adja meg három kategóriában a minden tanítási programban szerepeltetendő műveket:
1. A kötelező művek: pl.
2. Kötelezően választható meghatározott számú mű egy szerzőtől,
illetve a szerző egy-egy korszakából, műcsoportjából: pl.
3. Egy adott szerző, illetve művelődéstörténeti korszak kötelezően előírt számú, de közelebbről meg nem határozott műve.
4. Jelenleg főképp az érettségit adó középiskolában tisztázatlannak látjuk az alapvizsga funkcióját.
5. A helyi tantervek elkészítésének határidejét az első pontban megfogalmazottaknak megfelelően módosítani kell. A Nemzeti alaptantervre épülő helyi tantervek, tantervminták készítésében a minisztérium által felkért központi tantervműhelyek megbízását és működtetését is elengedhetetlennek tartjuk. Nem elfogadható, hogy országos intézmények mint például az Országos Közoktatási Intézet csupán megrendelőként vegyenek részt a tantervkészítés folyamatában.
A helyi tanterv elkészítése nem lehet a pedagógusok munkaköri kötelessége. A helyi tanterv készítésére vállalkozó pedagógusoktól csak megfelelő anyagi ellenszolgáltatás, felkészítés és a munkára biztosított idő (pl. alkotói szabadság) mellett várható el valóban használható tantervek létrehozása. Az anyagi és szellemi feltételeket és eszközöket értelemszerűen az MKM-nek és a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk.
6. Az érettségi követelményrendszer országos szakmai vitája előtt kérjük, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tegye világossá és egyértelművé a két vizsgaszint közötti viszony általános koncepcióját, s egyáltalában a kétszintű vizsga általános keretfeltételeit. Kérjük továbbá, hogy tegyék egyértelművé a NAT és az érettségi követelményrendszer közötti viszonyt, illetve a 11-12. évfolyam funkciójáról és szabályozásáról kialakított elveket. Ezek nélkül az előzetes keretmeghatározások nélkül ugyanis nem lehet átgondolt és felelős társadalmi-szakmai vitát folytatni a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgakövetelményeiről sem.
Budapest, 1997. március 8.