Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1997 április > A Magyartanárok Egyesülete első konferenciájának állásfoglalása a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről

A Magyartanárok Egyesülete első konferenciájának állásfoglalása a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről – 1997. március 8.

1. A NAT bevezetését bizonyos alapvető dokumentumok hiánya miatt nem tartjuk kellően előkészítettnek, ugyanakkor úgy véljük, hogy a bevezetés általános elhalasztásának is kárát látná az oktatási rendszer. Ezért azt javasoljuk, hogy

a) 1998-ban csak az általános iskola első osztályában kezdődjék meg az alaptanterv jegyében az oktatás. Ezt a bevezetési pontot nem befolyásolja közvetlenül az alapvizsga és az érettségi követelményrendszerének hiánya, illetve az e dokumentumok megalkotása és szakmai-társadalmi elfogadtatása körüli időzavar és lépéskényszer.

b) A NAT bevezetését a hetedik évfolyamon 1998-ban – az említett felkészületlenség és időzavar miatt – nem javasoljuk, illetve a bevezetést elfogadhatatlannak tartjuk. Ehelyett a jelenlegi iskolaszerkezetnek jobban megfelelő ötödik évfolyamon történő bevezetést javasoljuk, de ezt sem 1998-ban, hanem egy-két évvel később (azaz 1999-ben vagy 2000-ben), illetve egy kiérlelt alapvizsga- és érettségi követelményrendszer elkészülte után. Ez a részleges késleltetés lehetővé tenné, hogy például a nyolcosztályos gimnáziumok is immár a végső kimenetet szabályozó vizsgarendszer ismeretében megfontoltan alkothassák meg, illetve választhassák ki a pedagógiai programjuk részét képező helyi tanterveket.

2. Elfogadhatatlannak tartjuk azt az alacsony tantárgyi óraszámot, amelyet magyar nyelv és irodalomból a 7–10. évfolyamon a Nemzeti alaptanterv javasol. A hetedik-nyolcadik évfolyamon előírt óraszámok és a tanterv által megfogalmazott új ismeret- és képességterületek között (pl. beszédtechnika, kommunikációs nevelés) feloldhatatlan ellentmondás feszül. A korábbiaknál kevesebb órában több követelmény teljesítésére kellene diákjainkat felkészíteni.

3. Még az alaptanterv bevezetése előtt elengedhetetlennek tartjuk a NAT Magyar nyelv és irodalom fejezetének részleges korrekcióját. A jelenlegi műlistát olyan műlistával kell felcserélni, amely bizonyos pontokon nagyobb szabadságot biztosít a programkészítőknek és a tanároknak, az egyértelműen kötelező művek listáját némileg szűkíti, ugyanakkor ismét bevezeti a kötelezően választható művek körét. Ily módon elérhető, hogy a jelenleg esetlegesnek tűnő kötelezően előírt alkotások (pl. a Tamburás öregúr, a Messze, messze..., A Dunánál vagy a Karóval jöttél...) helyett, illetve mellett több – egyaránt a nemzeti irodalmi kánon részét képező – mű szerepeljen. Így a kánon további szűkítése nélkül kaphatnának nagyobb mozgásszabadságot a magyartanárok.

Bizonyos műveknek a Nemzeti alaptanterv által megjelölt időszakaszon belül előírt tanítása figyelmen kívül hagyja az életkori sajátosságokat (például Júlia szép leány a hatodik évfolyam végéig, Az eltévedt lovas és A Dunánál a tizedik évfolyam végéig). Ezért is szükséges több kötelezően választható mű feltüntetése. Másrészt célszerű lenne a hatodik évfolyam után nem kötni szakaszhatárokhoz a kötelező műveket, mivel a jelenlegi megkötés feleslegesen korlátozza az egyes tanítási programok fejlesztési logikájának kibontakozását.

A Nemzeti alaptanterv korrigált változata – a jelenlegitől eltérően – adja meg három kategóriában a minden tanítási programban szerepeltetendő műveket:

1. A kötelező művek: pl. János vitéz, Toldi, Himnusz, Szózat, Bánk bán stb.

2. Kötelezően választható meghatározott számú mű egy szerzőtől, illetve a szerző egy-egy korszakából, műcsoportjából: pl. József Attilától a NAT-ban szereplő Karóval jöttél... mellett alternatívaként szerepeljen a Talán eltűnök hirtelen..., a Tudod, hogy nincs bocsánat..., a Bukj föl az árból... és az Íme, hát megleltem hazámat.

3. Egy adott szerző, illetve művelődéstörténeti korszak kötelezően előírt számú, de közelebbről meg nem határozott műve.

4. Jelenleg – főképp az érettségit adó középiskolában – tisztázatlannak látjuk az alapvizsga funkcióját.

5. A helyi tantervek elkészítésének határidejét – az első pontban megfogalmazottaknak megfelelően – módosítani kell. A Nemzeti alaptantervre épülő helyi tantervek, tantervminták készítésében a minisztérium által felkért központi tantervműhelyek megbízását és működtetését is elengedhetetlennek tartjuk. Nem elfogadható, hogy országos intézmények – mint például az Országos Közoktatási Intézet – csupán megrendelőként vegyenek részt a tantervkészítés folyamatában.

A helyi tanterv elkészítése nem lehet a pedagógusok munkaköri kötelessége. A helyi tanterv készítésére vállalkozó pedagógusoktól csak megfelelő anyagi ellenszolgáltatás, felkészítés és a munkára biztosított idő (pl. alkotói szabadság) mellett várható el valóban használható tantervek létrehozása. Az anyagi és szellemi feltételeket és eszközöket értelemszerűen az MKM-nek és a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk.

6. Az érettségi követelményrendszer országos szakmai vitája előtt kérjük, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tegye világossá és egyértelművé a két vizsgaszint közötti viszony általános koncepcióját, s egyáltalában a kétszintű vizsga általános keretfeltételeit. Kérjük továbbá, hogy tegyék egyértelművé a NAT és az érettségi követelményrendszer közötti viszonyt, illetve a 11-12. évfolyam funkciójáról és szabályozásáról kialakított elveket. Ezek nélkül az előzetes keretmeghatározások nélkül ugyanis nem lehet átgondolt és felelős társadalmi-szakmai vitát folytatni a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgakövetelményeiről sem.

Budapest, 1997. március 8.