Magyar Könyvszemle 118. évf. 2002. 2.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
A könyvtár eredetéről. A könyvtár több könyvgyűjtő gyűjteményének egymásra épüléséből keletkezhetett. Valószínűleg Gidófalvi Csiszér József (17821815 között Zágon ref. papja) volt az első összegzője; fia, Gidófalvi Csiszér Mihály (1812-től apja mellett segédlelkész, majd annak halála után lelkész 1851-ig) folytatta munkáját. Halála után, 1862-ben özvegye, Vajna Mária ajándékozta a könyveket a zágoni eklézsiának; az adományozás emlékét írógéppel írt papírlap őrzi a könyvszekrényen. Az ő idejükből származik a könyvtár első, kézírásos jegyzéke, így a beszámozás is. A sorrend semmi különösebb elrendezettséget nem mutat, bár a duplumok egymás mellé vannak téve (közös szám alatt), és itt-ott egy-egy nyelvi vagy tematikai csoport fölfedezhető. A 20. század [166második felében a jegyzéket írógéppel újra írták, a hiányokat föltüntették; sajnos azóta is vesztek el könyvek a gyűjteményből. Néhány évvel ezelőtt a kolozsvári BabeşBolyai egyetem két könyvtár szakos hallgatója dolgozatírás céljából áttekintette, máskülönben föltárása nem történt meg.
A könyvtár anyagáról. A könyvtár 738 leltári szám alatt tartalmaz köteteket. Ezek összetétele a következő:
kézirat: | 34 |
RMK-nyomtatvány: | 20 |
17111860 közötti magyar nyomtatvány: | 265 |
antiqua: | 9 |
17. századi külföldi nyomtatvány: | 57 |
azonosíthatatlan: | 36 |
Az alábbiakban közreadom a kéziratok és az érdekesebb nyomtatványok listáját a leltárjegyzék sommás címleírásainak alapján.
Kéziratok
A kéziratok szinte mind egyházi vagy oktatási jellegűek. A keltezettek 1731 és 1843 között keletkeztek.
Ágenda. Magyar.
Ágenda. Kolozsvár, 1745. Magyar. Poss. Ventzel Mihály.
Az időjárás mutató. 1731. Magyar.
Benke Mihály: Erkölcsi tudomány. Nagyenyed, 1798. Magyar. A szerző előadásai után leírta Gidófalvi Csiszér Lajos, 1799.
Bibliai textusok. 1821. Magyar. Poss. Imreh Sámuel.
Bodola Sámuel: Keresztény hittudomány. Nagyenyed, 1843. Magyar. A szerző nagyenyedi előadásai alapján lejegyezte Köpeczi Sebestyén Áron.
Catechesis magyarázat. 1775[?]. Magyar. Poss. Demeter Sámuel, 1775.
Catechisatio. 1752. Magyar. Lejegyezte Szemerjai Demeter Sámuel, 1761.
Catechisatiók. 17421746. Magyar. Prédikációk, a kötésében is kézirat.
Catechismus. 1817. Magyar. A jegyzékben e címmel szerepel, a kéziraton azonban a cím Görög régiség.
Conceptus logicae. Latin.
Constantinus: A passione domini odarum Latin.
Demeter Sándor: Jegyzések a particulára
Demeter Sándor: Úrvacsorai imádságok. Magyar.
Dogmatika. 19. század. Magyar.
Egyházi beszédek. Magyar.
Gillyéni János: Virágoskert. Nagyenyed, 1765. Magyar. Poss. Imreh Sámuel, 1821.
Gyűjtemény. Magyar.
Hétköznapi imádságok. Magyar.
Kaposi Sámuel: A Heidelbergi Káté magyarázata. Enyed, 1732. Magyar. Leírta Étfalvi Imreh Sámuel.
Keresztény igaz vallásról. 1738. Magyar.
Köteles Sámuel: Erkölcsi vallás tudománya. Marosvásárhely, 1813. Magyar.
Uő: Az erkölcs tiszta része. Marosvásárhely, 1813. Magyar. Palliumában 1808-as iratok.
Uő: Az erkölcsi tudomány bevezetése. 1816. Magyar. Másolta Alsóboldogasszonyi[?] Dió Mihály, 1816. Címlapja nincs, a cím a leltárjegyzékből derül ki. A hátsó táblán egy levél a magyar szó mértékéről. [167
Különféle jegyzések. Hiányzik.
M. F.: De institutione oratoria. Magyar.
Preparamentum theologiae. Latin.
Psychologia, vagy tapasztaláson épült tudomány a lélekről. 18. sz.? Magyar.
Rövid leírása vallások eredetinek. 1780[?]. Magyar. Leírta Intze József, 1780.
Statisztika. 1822. Magyar.
Szentábrahámi, Michael: Jus publicum transylvaniae. [?]. Latin. A másolás 1778-ban keltezve.
A tiszta szeretet érzései. 1820. Magyar.
Vallástudománynak veleje. Magyar. Poss. Száldobosi Demeter Sándor, 1816.
Viski István: Heliconi virágok. Magyar. Poss. Száldobosi Demeter Sámuel, 1839.
RMK-nyomtatványok
Dreg , Johannes: Via salutis. Debrecen, 1688. RMK I. 1277.
Geleji Katona István: Váltság titka. Várad, 1647. RMNy 2197. Poss. III. k. [ ] 1651; Helnitzi K. Albert; III. k. (másik példány) Bölöni Szabó Boldizsár.
Komáromi Csipkés György: Pápistaság Kolozsvár, 1670, RMK I. 1115.
Matkó István: Fövenyen épített ház. 1666. RMK I. 1043.
O. Fóris Ferenc: Idvességes beszélgetések. Kolozsvár, Szentyel Mihály ny. Poss. Eölvesi Mihály 1690; Böjte Mózes; Váradi János.
Scultetus, Abraham: Postilla Scultetica. Textusok magyarázata. Oppenheim, 1617. RMNy 1144. Poss. Csiszér József 1768.
Szatmárnémeti Mihály: Szent Dávid király Psalteriuma. ? (17. század)
Szatmárnémeti Sámuel: Héber bibliához magyarázat. Anequer, 1701. Poss. Albisi Wass Gábor 1725.
Szent Biblia. Oppenheim, 1612. RMNy 1037. 434. Poss. [ ] 1741; Demeter Sámuel 1811; Demeter Sámuel 1813; Demeter József.
Szent Biblia. Várad, 1660. RMK I. 970.
Temetési pompa és 23. zsolt. Várad, 1646. RMNy 2160.
Werbőczi István: Decretum juris. Debrecen, 1639 [recte 1642]. RMNy 1922.
Wollebius, J.: Az keresztyén isteni tudomány. 1653. RMK I. 877. Poss. Csiszér Sámuel; Tseki Péter.
Acta comitialia Hungarica Soproniensia. 1681. RMK II. 1499. Poss. Gulátsi Albert, Bécs, 1689; Ajtai Dániel, 1709; az előzéklapon Oklocsányi Pál levelének másolata; a hátsó szennylapon Gulátsi Albert magyar nyelvű versei, 1697. L. Ismeretlen 17. századi versek a zágoni parókia könyvtárában c. közleményünket (ItK, 2001. 456457.).
Diest, Henricus: Praxeos sacrae. Várad, 1653. RMNy 2500. Poss. Felei György 1711; Csiszér Sámuel 1725.
Geleji K. István: Index Dominicarum. 1640. RMNy 1825 része.
Geleji K. István: Index locorum Scripturae Sacrae. Gyulafehérvár, 1640. RMNy 1825 része.
Komarinus, Georg: Conciones. Debrecen, 1665. RMK II. 1043. Poss. Szeregnyei Mihály 16[ ].
Wollebius, J.: Compendium theologiae, Gyulafehérvár, 1656. RMK II. 852.
Jászberényi, P.: Examen doctrinae arian[ ] London, 1662. RMK III. 2164. Poss. Zágoni Márton, Málnási János 1741, Zágoni Gábor, Csiszér József.
Antiquák
Béza, Theodor: Novum Jesu Christi Testamentum. 1590. Poss. [?] 1603 G. R. 1628; Matthiae T[ ] 1695; Johannes Fridericus Angermeier 1751.
Buchanan: Poemata. Edinburg, 1582. Címlaphiány. [168
Cicero: De officiis. Wittenberg, 1579. Kottás palliumban, poss. Ziegler Sámuel 1749.
Diogenes: De vita et moribus phil. Antwerpen, 1566. Poss. Száldobosi Demeter Sándor 1843.
Jovius, Paulus: Elogia doctorum virorum. Bázel, 1571. Poss. Michael Apaffi princeps Transylvaniae; Száldobosi Demeter Sándor 1819.
Kálvin J.: Institutiones Religionis. Bázel, 1561. Poss. Csiszér Sámuel, Csiszér József.
Mornacus, Filippus: De ver. religionis. Sigeno, 1597. Poss. Székely István 1716; Görög Mihály 1736; Száldobosi Demeter Sándor 1820.
Opera Josephi FLAVII, Frankfurt, 1599. Poss. I. k. Illyefalvi Kis Ferenc 1760; Demeter Sándor 1831; II. k. Imreh Sámuel 1820; IV. k. Imreh Sámuel 1822.
Sibelius, G.: Transformationis Christi. Amsterdam, 1534.
A possessorokról. A könyvekben mintegy 160 név őrződött meg possessor neveként, ebből 10 nem magyar. Ez nem 160 könyvbirtokost jelent, hiszen biztosra vehető, hogy pl. a külön-külön is sok könyv birtokosaként szereplő Demeter Sámuel és Száldobosi Demeter Sámuel, Demeter Sándor és Száldobosi Demeter Sándor ugyanaz a személy; ugyanakkor Demeter Sámuel név alatt 1773 és 1813 között 7 könyv datálódott, de az 1878-as Demeter Sámuel már nem lehet ugyanaz a személy; Demeter Sándor név alatt 1816 és 1853 között 11 könyv datálódott, de az 1731-es bejegyzés nyilván másik Demeter Sándoré. Ezen személyek megkülönböztetésére, ill. egybevonására e jegyzékben nem törekedtem, csupán a könyveken föltüntetett neveket gyűjtöttem össze. A családneveket abban az alakban adom meg, ahogy kiolvasni véltem. Abból a föltételezésből kiindulva, hogy a gyűjtők és bejegyzők nagyrészt a református értelmiséghez tartozhattak, a jegyzéket összevetettem a nagyenyedi matriculákban föltüntetett nevekkel. A zárójelben lévő számok azt jelzik, hogy (ha a név után áll) hány év nélküli bejegyzés, vagy (ha évszám után áll) abból az évből hány bejegyzés tartalmazza a nevet.
Külön jegyzem meg, hogy a listán mindössze négy női név akad. B. Háry Péter: A Teremtőhöz (Bécs, 1789) c. könyvét gr. Bethlen Sára ajándékozta Malomvizi Kendefi Máriának (ltsz. 360), aki a jelek szerint papcsaládból származott; egy könyv származik a nagy könyvgyűjtő (Száldobosi) Demeter családba tartozó Demeter Rozáliától (H. Szabó Ferenc: Gileádbéli Balsamom. Debrecen, 1741. ltsz. 369), és egy a könyvtárat az eklézsiának ajándékozó lelkészfeleségtől, Vajna Máriától (Lelki menyegzői ruha. Kolozsvár, 1795. ltsz. 378). Láthatóan mindhárom kegyességi jellegű munka.
Possessorjegyzék
Ábrám Ferenc 1798 [?]
Ajtai Dániel 1709[1]
Albisi Wass Gábor 1725 (9), 1726, 1740[2]
Angermeier, Johannes Fridericus 1751
Apaffi, Michael, princeps Tr[ansylv]aniae
Baló József
Barta Lukács 1804 [169
Bedő József 1766
Benkő György
Bethlen Sára, gr.
Bibarcfalvi Sz. János
Bod Mohi [?]
Bodoki József 1797[3]
Bodoki Henter László 1764[4]
Bodola János 1788[5]
Bora Dávid 1744[6]
Böjte Mózes
Bölöni Szabó Boldizsár (2)
C[ ]s[ ] János
Clementis, Johann
Czirjék Zsigmond (1), 1820
Csegezi Zsigmond 1815
Cseh
Cseki Péter
Csiszér
Csiszér József (5), 1765, 1766, 1768, 1769, 1771[7]
Csiszér Mihály (1), 1796, 1804 (2), 1807, 1809, 1810 (3), 1821[8]
Csiszér Sámuel (3), 1725[9]
D. Szemerjai Sámuel 1756[10]
Daczó József 1792[11]
Datzó Lajos
Daniel Jósa 1784
Daniel Mihály[12]
Deáki János
Demeter József (1), 1741
Demeter Rozália
Demeter Samu 1857[13]
Demeter Sámuel (2), 1773, 1775, 1781, 1785, 1802, 1811, 1813, 1878[14]
Demeter Sándor (2), 1731, 1816 (2), 1818, 1819, 1821, 1823, 1825, 1827, 1835, 1843, 1853 [170
Demski [?] Sámuel 1781
Domokos József[15]
Enyedi Sándor 1726
Eölvesi Mihály 1690
Ernst, R[udolf] 1749
Fáji János 1732[16]
Farkas László
Felei György 1711[17]
Fischer, R. 1723
Francisci, Joannes
G. R. 1628
Galyas István 1837
Gazda György 1840
Gidófalvi Sámuel 1724[18]
Gidófalvi Csiszér József 1762 (2), 1778
Gidófalvi Csulak Zsigmond 1847
Gidófalvi Jancsó József 1780
Görög Mihály 1736
Gulátsi Albert 1689, Bécs[19]
Gy. Szigethy filii 1710, Utrecht
Gy. Szigethy [József] (1), 1736[20]
Gyarmati [ ] 1752
Helnitzi[?] K. Albert
Hermány[?], Jo[ ] 1729[21]
Huszti G. 1735
Illyefalvai Kis Ferenc 1760, 1765
Imre Pál
Imreh Sámuel (12), 1820, 1821 (2), 1822, 1827[22]
Intze József (1), 1795, 1815[23] [171
Intzédi József 1710[24]
Intzédi József, lib. b. 1787
J. G [ ] 1727
Jakab József 1769
Jancsó József 1784[25]
Jánosi István 1837
Jordán János
Jósa Ferenc 1780
Jósa János (1), 1768, 1773, 1788, 1794, 1806, 1809, 1817[26]
Jósa L. 1754[27]
Josintzi Mihály, b. 1757[28]
Kállai István 1816[29]
Karkai Sámuel 1711
Katona Mihály 1722[30]
Kolumbán Sámuel[31]
Kóródi Ferenc 1714[32]
Köpeczi B. Sámuel 1771
Körösi György[33]
Körösi P. Ferenc 1808[34]
Köteles Sámuel[35]
Középajtai Veres Sámuel 1837
Krizbai D. János 1801[36]
Lisznyai Mátyás Mihály 1828[37] [172
Maksai Bálint 1776[38]
Málnási János 1741[39]
Malomvizi Kendefi Mária 1793[40]
Mány József (1), 1840
Mar[ ] Mihály 1801
Marienburger, Georg
Marosi Sándor
Mihály Lajos 1864
Molnár István 1755[41]
Nagy Tamás[42]
Nagy Ari Benedek[43]
Nicolai 1733
Pál Bálint
Pál Mihály[44]
Pálfi János 1846
Pálfy János[45]
Petkó Mihály 1777
Pétsi Péter 1746[46]
Platzki András 1728
Putnoki István
Rapó[ ]s Sándor 1650
Rhener, Christian 1768
Sándor János 1795
Sárosi András 1657
Schenker András 1716
Sereg[ ]Ferenc
Sonbeirand, Jean Pierre 1734
Sonbeyrand, Mattheus 1735
Stetka Dániel 1736
Süllyei Dávid 1753
Szabó András 1750[47]
Szabó L. 1817, 1818
Szabó T. 1814
Szabó Tamás 1786 [173
Szalaczi Pál 1684
Szaláczi Péter
Száldobosi Sándor
Száldobosi D. Bálint 1764
Száldobosi D. Sándor 1820
Száldobosi Demeter Sámuel (1), 1783, 1784 (2), 1786, 1787, 1839
Száldobosi Demeter Sándor 1814, 1816, 1818, 1819 (5), 1820 (4), 1821 (2), 1822 (2), 1823 (3), 1824 (2), 1825, 1826, 1827 (2), 1832 (2), 1833 (2), 1834, 1835, 1836, 1839 (8), 1840, 1843 (2), 1848
Szász István[48]
Székely Dávid (1), 1758[49]
Székely István 1716[50]
Szeregnyei Mihály 16[ ][51]
Szerencsi Mihály
Szigethy György 1714
Szigeti György prof.[52]
Szilágyi István 1794[53]
Szotyori János 1749[54]
Szotyori Mohai József [55]
T[ ], Mathiae 1695
Telegdi József 1779
Tordai Áron
Török Mihály 1749[56]
Török Mózes
Tőke Márton
Tseh [ ] A.[57]
Tsulak István 1800, 1807 [174
Tur [Vásárhelyi] István 1725, Utrecht
Vajna Mária[58]
Vajna Miklós 1723[59]
Váradi János[60]
Ventzel Mihály
Vilmányi András 1652
Visolyi József[61]
Zágoni Gábor[62]
Zágoni Márton[63]
Ziegler Sámuel 1749
Zoltán Sándor 1820
[ ] György 1664
[ ], Josephus 1777
[ ] 1603
[ ] 1641
[ ] 1651
[ ] 1671
[ ] 1689
[ ] 1706
[ ] 1740
[ ] 1743
[ ] 1749
[ ] 1802
[ ] 1832
A kéziratokban másolóként, lejegyzőként közreműködött Alsóboldogasszonyi Dió Mihály, Étfalvi Imreh Sámuel, Gidófalvi Csiszér Lajos (1799), a possessorként is fölsorolt Incze József (1780), Köpeczi Sebestyén Áron és Szemerjai Demeter Sámuel (1761).
S. Sárdi Margit [175
[1] 46 Két Ajtai Dániel iratkozott be Enyedre, az egyik 1667-ben, az ő további sorsa ismeretlen, a másik 1677-ben, ő beregszászi rektor lett. Mint az Ismeretlen 17. századi versek a zágoni parókia könyvtárában c. közleményből kiderül, ez utóbbi valószínűbben birtokolhatta a könyvet.
[2] 47 Albisi Vas Gábor (1697k.1765u.) 1717-ben iratkozott be Enyeden. 1723-ban nagybányai rektor. 1725-ben Franekerben, 1726-ban Odera-Frankfurtban tanult. 1730-tól marosvásárhelyi káplán, 1731-től berekeresztúri, 1732-től zabolai, majd dálnoki, kézdivásárhelyi, márkosfalvi ref. lelkész. 1760-ban egyházkerületi jegyző, a kézdi egyházmegye esperese.
[3] 48 Bodoki József (17301799), Bodoki Mihály és Farkas Zsuzsanna fia 1759 és 1762 között tanult Leidenben. 1764-től a filozófia és teológia tanára volt Kolozsvárt.
[4] 49 Bodoki Henter László 1734 májusában subscribált Nagyenyeden. 1743-ban contrascriba. Akadémiákra távozott.
[5] 50 Bodola János 1772-ben iratkozott be Enyeden. Később a teológia professzora volt ugyanott; egyházkerületi jegyző, majd szuperintendens.
[6] 51 Bora Dávid 1733-ban iratkozott be Enyeden, a syntaxisták tanítója volt. 1742-ben akadémiákra távozott. Alsócsernátoni pap.
[7] 52 Csiszér József 1760-ban subscribált Enyeden; nagybaconi rector volt, majd kisbaconi lelkész.
[8] 53 Egy Csiszér Mihály nevű tanuló 1768-ban iratkozott be Enyeden.
[9] 54 Egy Csiszér Sámuel nevű tanuló 1715-ben iratkozott be Enyeden.
[10] 55 Szemerjai (Demeter) Sámuel néven subscribált Enyeden 1748-ban.
[11] 56 Egy ismeretlen utónevű Daczó 1753 után a sepsi egyházmegye kurátora volt.
[12] 57 Minden azonosító adat híján csak megjegyzem, hogy a vargyasi Daniel családban több Mihály is volt.
[13] 58 Demeter Samu 1848-ban a felső vagy hittani osztály névsorának élén szerepel.
[14] 59 1782-ben beiratkozott Enyeden egy Demeter Sámuel, akinek neve mellé utóbb a ,miles megjegyzést írták.
[15] 60 Minden azonosító adat híján csak megjegyzem, hogy 1792-ben Enyeden beiratkozott egy Domokos József Péterfalváról, akinek neve mellé utóbb a ,rector? Haerus megjegyzés került.
[16] 61 Az egyik Fáji (Fái) János 1720-ban iratkozott be Enyeden. A poetisták tanítója, a zene és a görög nyelv praesese, contrascriba és senior volt; akadémiákra távozott. A másik Fáji János 1724-ben subscribált, a kollégium kántora, 1723-ban contrascriba, a poetisták praeceptora volt, utóbb nagybányai lelkész. Valószínűleg az első Fáji 173437-ig Leidenben és Utrechtben tanult. 1737-től Marosszentkirályon udvari pap, 1738-tól nagybányai, 1743-tól alsómisztótfalusi, 1745-től szatmárnémeti ref. lelkész.1762-től a szatmári egyházmegye esperese.
[17] 62 1703-ban Enyeden beiratkozott Felei György, aki utóbb pókafalvi lelkész lett.
[18] 63 Gidófalvi Sámuel 1693-ban subscribált Enyeden; utóbb vízaknai lelkész lett, itt megnősült.
[19] 64 Gulácsi Albert II. Apafi Mihály titkára volt, megbízásából járt Bécsben eddigi tudomásunk szerint 1691 és 1697 között. Életadatai ismeretlenek, de mivel a könyvet 1709-ben már más birtokolta, 1709-ben vagy valamivel ez előtt halhatott meg.
[20] 65 Szigeti Gyula József (sz. 1720k.), id. Szigeti Gyula István és Gálfi Erzsébet fia 1736-ban iratkozott be Enyeden. Ötves Fekete Istvánnak, a Bod Pétert patronáló Bán Sára fiának lányát vette el.
[21] 66 Szeretném hinni, hogy ez a könyv Hermányi Dienes József (16991763) nagyenyedi ref. lelkész szétszóródott könyvtárának darabja.
[22] 67 Egy Imreh Sámuel 1758-ban iratkozott be Enyeden, de tőle inkább csak a datálatlan könyvek származhatnak. 1786-ban Imre [!] Sámuel neve szerepel a matriculában, mellette: ,Nihil?
[23] 68 A szóba jöhető években több Intze József is beiratkozott Enyeden, az egyik 1749-ben, a másik 1754-ben, a harmadik 1758-ban, a negyedik 1778-ban (,Miles), az ötödik 1782-ben, 1793-ban pedig egyazon hónapban ketten: az egyik Szentkálnokról, ő étfalvi lelkész lett, a másik Barátosról, ő katona.
[24] 69 Id. nagyváradi Inczédi József báró (16881750), Inczédi Pál és Lipcsei Kata fia 1718-tól volt az enyedi kollégium főgondnoka, 1736-tól a ref. főkonzisztórium jegyzője. 1750-ben kapott báróságot.
[25] 70 Az 1764-ben beiratkozott Jancsó József a ,Perditus bejegyzést kapta. Az 1768-ban subscribált Jancsó József Gidófalváról érkezett, könyvtáros volt, a logika és metafizika praesese, a logikai osztály köztanítója; utóbb akadémiákra ment.
[26] 71 Jósa János nevű tanuló 1782-ben iratkozott be, utóbb akadémiákra ment.
[27] 72 Egy Jósa Lukács nevű tanuló 1739-ben iratkozott be, 1747-ben contrascriba volt, akadémiákra ment, s utóbb Székelyföldön lett pap.
[28] 73 Báró Inczédi József a fiai nevét Josinczira változtatta.
[29] 74 A székelyudvarhelyi Kállai István 1804-ben iratkozott be Enyeden, és tanár vagy tanító lett.
[30] 75 Katona (Fodor) Mihály 1721-ben subscribált Enyeden; a logika praesese, a kollégium kántora volt, és bényei lelkész lett.
[31] 76 Kolumbán Sámuel kettő iratkozott be Enyeden, az egyik 1743-ban, a másik 1770-ben, ez utóbbi provisor (udvarbíró) lett.
[32] 77 Kórodi Ferenc nevű szolgabíró működött Belső-Szolnok vármegyében a 18. században.
[33] 78 Id. Körösi György (1767) Székelyudvarhelyen tanult; 1717-ben iratkozott be Enyeden. Szászvárosi rektor, majd küküllővári, magyarkirályfalvi ref. lelkész lett. 1737-től a küküllői egyházmegye esperese. Fia, ifj. Körösi György enyedi professzor. Egy Körösi György beiratkozott 1672-ben, egy pedig 1761-ben is.
[34] 79 Egy Körösi Ferenc beiratkozott 1747-ben Enyeden.
[35] 80 A Tordáról származó Köteles Sándor 1788-ban iratkozott be Enyeden, itt a logika köztanítója, contrascriba és senior volt. Jénában tanult, majd vargyasi Daniel István özvegyének udvari papja lett, utóbb a filozófia professzora Enyeden.
[36] 81 Bár kissé korainak tűnik a könyvbejegyzés dátumához képest, egy Krizbai D. János 1726-ban beiratkozott Enyeden; utóbb kóbori lelkész lett. Más matriculabejegyzésekből kitűnik, hogy a Krizbai család a D. betűvel a Dezső nevet rövidítette.
[37] 82 Egy Mátyás Mihály nevű tanuló 1831-ben beiratkozott Enyeden; utóbb magister volt.
[38] 83 Maksai Bálint 1746-ban iratkozott be Enyeden.
[39] 84 Málnási János 1734-ben iratkozott be Enyeden.
[40] 85 Két Malomvízi Kendeffi testvér, László és Ferenc 1783-ban iratkozott be Enyeden; Mária bizonyára a testvérük volt.
[41] 86 Bár a név nem éppen ritka, megjegyzem, hogy egy Molnár István 1745-ben beiratkozott Enyeden.
[42] 87 Minden azonosító adat híján csupán megjegyzem, hogy egy Nagy Tamás 1747-ben subscribált Enyeden.
[43] 88 Nagyari Benedek nagyváradi ref. pap volt az apja a hírneves prédikátornak, Nagyari Józsefnek (16511694). Nagyari Józsefnek volt Benedek nevű fia, bogáti lakos. Egy harmadik Nagyari Benedek 1709-ben iratkozott be Enyeden, de ugyanitt 1714-ben meghalt.
[44] 89 Azonosító adatok nélkül csupán megjegyzem, hogy egy Pál Mihály 1768-ban iratkozott be Enyeden.
[45] 90 Több Pálfi János is subscribált Enyeden, az egyik 1714-ben, a másik 1724-ben (ő bágyi rektor, majd pap lett), a harmadik 1772-ben (ő hodgyai előnevet viselt).
[46] 91 Pétsi Péter 1750-ben iratkozott be Enyeden.
[47] 92 Egy Szabó András 1754-ben iratkozott be Enyeden.
[48] 93 Azonosító adatok híján csak megjegyzem, hogy Szász István nevű tanuló 1775-ben subscribált Enyeden; rektor lett.
[49] 94 Kilyéni Székely Dávid (1800), Székely Elek és Garabanics Ágnes fia 1767-ben guberniumi fogalmazó volt, 1776-ban ítélőmester, 1780-tól udvari kancelláriai referens.
[50] 95 Csomafáji Székely István nevű szolgabíró működött Doboka vármegyében a 18. században.
[51] 96 Szeregnyei Mihály 1668-ban subsribált Enyeden; utóbb Sükösd Mihállyal és Zilahi Istvánnal együtt Magyarországra távozott.
[52] 97 Id. Szigeti Gyula György (1680k.1725), Szigeti Gyula György máramarosi esperes és Nánási Sára fia Wesselényi István udvari papja volt Nyulason. 1709-ben két disszertációja jelent meg Odera-Frankfurtban. 1712-től Székelyudvarhelyen, 1721-től Enyeden tanított filozófiát és matematikát.
[53] 98 Egy Szilágyi István nevű tanuló 1738-ban iratkozott be Enyeden.
[54] 99 Egy Szotyori János 1713-ban iratkozott be Enyeden, majd Barcsainé udvari lelkésze lett. Van adat egy Hídvégén működő, akadémiát járt Szotyori Jánosról is; a kettő azonos is lehet. Egy ismeretlen utónevű Szotyori az 1720-as években tanult Enyeden, s utóbb Hunyad vármegyében volt prédikátor. Legvalószínűbb az azonosság azzal a Szotyori Jánossal, aki 1741-ben iratkozott be, 1750-ben senior volt, és akadémiákra ment.
[55] 100 Egy Szotyori József 1787-ben subscribált Enyeden, és orvosegyetemre ment; neki azonban a családneve volt Szotyori, és Magyarigenből érkezett.
[56] 101 Csernátoni (Török) Mihály néven 1711-ben iratkozott be egy tanuló Enyeden; szászvárosi rektor lett.
[57] 102 Azonosító adat híján csak megjegyzem, hogy 1770-ben Alexander Tseh néven iratkozott be egy tanuló Enyeden; a Győrfi családban volt nevelő és az irodalom praesese. 1772-ben Cseh Antal (,Rationista) subscribált.
[58] 103 Bizonyára Gidófalvi Csiszér Mihály özvegye, aki a könyvtárat a zágoni eklézsiának adományozta.
[59] 104 Vajna Miklós (1738) 1715-ben az enyedi kollégium neutralista diákja volt a rétori osztályban; ugyanebben az évben iratkozott be. 1723-ban Franekerben tanult, de megfordult Regensburgban is Zágoni Gáborral együtt. Hazatérve a Teleki család udvari papja volt Gernyeszegen, 1736-ban jegyző, 1737-től a görgényi ref. egyházmegye esperese.
[60] 105 Azonosító adat nélkül csak megjegyzem, hogy egy Váradi János 1771-ben iratkozott be Enyeden; egy másik 1774-ben, ő lelkész lett.
[61] 106 Visolyi József 1782-ben subscribált Enyeden, és jegyző lett.
[62] 107 A 18. században két Zágoni Gábor iratkozott be Enyeden, az egyik 1715-ben, a másik 1748-ban.
[63] 108 Egy Zágoni Márton torockószentgyörgyi ref. lelkész ismert, aki toroczkószentgyörgyi Toroczkai Ferencet (1732u.) búcsúztatta Borosnyai Nagy Zsigmonddal együtt; bizonyára ő az, aki 1722-ben iratkozott be Enyeden, a héber nyelv és az alumnisták praesese volt, jurátus, az orátori osztály tanítója, 1732-ben senior, majd újtordai lelkész.